PUREGON 900 NE/1,08 ML OLDATOS INJEKCIÓ

Felnőtt nők számára:

A Puregon a női infertilitás kezelésére javallott az alábbi klinikai helyzetekben:

• Klomifén-citrát-kezelésre nem reagáló nők anovulációja (beleértve a polycystás ovarium szindrómát, PCOS).

• Kontrollált ovarium-hiperstimuláció többszörös follikulusérés indukálásához, orvosilag asszisztált reprodukciós programokban [pl. in vitro fertilizáció/embriótranszfer (IVF/ET), gaméta intrafallopian transzfer (GIFT) és intracitoplazmatikus spermiuminjekció (ICSI)].

  Felnőtt férfiak számára:

• Hypogonadotrop hypogonadismus okozta elégtelen spermatogenezis.

A Puregon-kezelést a fertilitási problémák kezelésében jártas orvos felügyelete alatt kell elkezdeni. Az első Puregon injekciót közvetlen orvosi felügyelet mellett kell beadni.

Adagolás

Adagolás nők számára

Az ovariumok exogén gonadotropinokra adott válaszában nagy egyének közti és egyénen belüli eltérések vannak. Ez lehetetlenné teszi egy egységes adagolási séma felállítását. Ezért a dózist az ovarialis választól függően, egyénileg kell meghatározni. Ehhez szükséges a tüszőérés ultrahangvizsgálata. A szérum-ösztradiolszintek egyidejű meghatározása szintén hasznos lehet.

Az összehasonlító klinikai vizsgálatok eredményei alapján megfelelőnek tartható az általában használt, vizeletből kivont FSH dózisánál alacsonyabb Puregon-összdózis adása rövidebb kezelési idő alatt, nem csak a follikulusérés optimalizálása érdekében, de a nemkívánatos ovarialis hiperstimuláció kockázatának csökkenése végett is (lásd 5.1 pont).

A Puregonnal szerzett klinikai tapasztalatok mindkét indikációban három kezelési cikluson alapulnak. Az IVF általános gyakorlata azt mutatja, hogy az első négy kísérlet során a sikeres kezelések aránya általában stabil marad, és ezt követően fokozatosan csökken.

• Anovuláció

  Szekvenciális kezelési séma ajánlott napi 50 NE Puregon-adaggal kezdve. A kezdődózist legalább hét napig fent kell tartani. Ha nincs ovarialis válasz, a napi dózis fokozatosan növelendő mindaddig, amíg a follikulus növekedése és/vagy a plazma-ösztradiolszintek adekvát farmakodinamikai választ nem igazolnak. Az ösztradiolszint napi 40-100%-os növekedését tartják optimálisnak. A napi dózist ezután a preovulációs állapot eléréséig fent kell tartani. A preovulációs állapotot akkor érjük el, ha van egy ultrahangvizsgálattal igazolt, legalább 18 mm átmérőjű, domináns tüsző és/vagy a plazma ösztradiolszintje eléri a 300-900 pikogramm/ml-t (1000-3000 pmol/l). Általában 7-14 napos kezelés elég, hogy elérjük ezt az állapotot. Ekkor a Puregon adását felfüggesztjük, és humán koriogonadotropin (hCG) alkalmazásával ovulációt indukálhatunk.

  Ha a reagáló tüszők száma túl nagy, vagy az ösztradiol szintje túl gyorsan emelkedik, azaz két vagy három egymást követő napon az ösztradiol több mint kétszeresére nő naponta, a napi dózist csökkenteni kell.

  Mivel a 14 mm feletti tüszők már terhességhez vezethetnek, több 14 mm fölötti preovulációs tüsző jelenléte a többesterhesség veszélyét hordozza. Ilyen esetben a többesterhesség kivédése érdekében a hCG adását mellőzni, és a terhességet kerülni kell.

• Kontrollált ovarium-hiperstimuláció, orvosilag asszisztált reprodukciós programokban Különböző stimulációs protokollok használatosak. 100-225 NE kezdődózis ajánlott legalább az első négy napon. Ezt követően a dózist egyénileg kell meghatározni, az ovarialis választól függően. Klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy 75-375 NE fenntartó dózisok adása

6-12 napon át elegendő, bár hosszabb kezelésre is szükség lehet.

A Puregon adható önmagában is, vagy GnRH-analóggal kombinációban a korai luteinizáció megelőzésére. Az utóbbi esetben, különösen GnRH-agonista használatakor, a megfelelő follicularis válasz eléréséhez magasabb Puregon-összdózisra lehet szükség.

Az ovarialis választ ultrahangvizsgálattal monitorozzák. A szérum-ösztradiolszintek egyidejű meghatározása szintén hasznos lehet. Amennyiben az ultrahangvizsgálat legalább három,

16-20 mm átmérőjű tüsző jelenlétét igazolja, és bizonyított a megfelelő ösztradiolválasz (a plazmaszint körülbelül 300-400 pikogramm/ml (1000-1300 pmol/l) minden 18 mm-nél nagyobb átmérőjű follikulusra számítva), a tüszők érésének utolsó fázisát hCG adagolásával váltják ki. A petesejtnyerést 34-35 órával később végzik.

Adagolás férfiak számára

A Puregont heti 450 NE adagban kell adni, lehetőleg három 150 NE-es adagra osztva, hCG kíséretében. A Puregon- és hCG-kezelést legalább 3-4 hónapon át folytatni kell, mielőtt bármilyen javulás várható lenne. A terápiás válasz megítélése céljából a kezelés megkezdése után 4-6 hónappal

ajánlott az ondóvizsgálat elvégzése. Ha egy beteg nem reagál ennyi idő után, a kombinációs terápia folytatható; a jelenlegi klinikai gyakorlat azt mutatja, hogy akár 18 hónapos vagy még hosszabb kezelésre is szükség lehet a spermatogenesis eléréséhez.

Gyermekek és serdülők

A Puregonnak gyermekek és serdülők esetén az engedélyezett indikációban nincs releváns alkalmazása.

Az alkalmazás módja

A patronos Puregon injekciót Puregon Pen injekciós tollal való alkalmazásra fejlesztették ki; a készítményt subcutan kell alkalmazni. A lipoatrophia megelőzése érdekében a subcutan injekciók helyét váltogatni kell.

Az injekciós tollal a beteg beadhatja a Puregon injekciót, amennyiben megfelelő orvosi utasításokat kapott. Az injekciós toll használata előtt figyelmesen el kell olvasni a használati utasítást.

Férfiaknál és nőknél

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Az ovarium, a mell, a méh, a here, a hypophysis vagy a hypothalamus tumorai.

• Primer gonádelégtelenség.

  Ezenkívül nőknél

• Nem diagnosztizált hüvelyi vérzés.

• Polycystás ovarium szindrómával (PCOS) összefüggésben nem álló ovariumcysták vagy megnagyobbodott ovariumok.

• A nemi szervek terhességgel nem összeegyeztethető eltérései.

• A méh terhességgel nem összeegyeztethető fibroid tumorai.

Nyomonkövethetőség

A biológiai készítmények könnyebb nyomonkövethetősége érdekében az alkalmazott készítmény nevét és gyártási tételszámát egyértelműen kell dokumentálni.

Antibiotikum-túlérzékenységi reakciók

• A Puregon nyomokban sztreptomicint és/vagy neomicint tartalmazhat. Ezek az antibiotikumok érzékeny személyeknél túlérzékenységi reakciókat okozhatnak.

  A meddőség értékelése a kezelés megkezdése előtt

• A kezelés megkezdése előtt a párnál a meddőséget megfelelően ki kell vizsgálni. Különösen a hypothyreosisra, a mellékvesekéreg-elégtelenségre, hyperprolactinaemiára és a hypophysis vagy a hypothalamus tumorokra vonatkozóan kell vizsgálni a betegeket, és megfelelő speciális kezelésben kell részesíteni őket.

  Nők számára

  Ovarium-hiperstimulációs szindróma (OHSS)

  Az OHSS a nem szövődményes ovarium-megnagyobbodástól jól elkülöníthető állapot. Az enyhe és a közepes OHSS okozta klinikai jelek és tünetek a hasi fájdalom, az émelygés, a hasmenés, az ovariumok és az ovarium cysták enyhe-közepes mértékű megnagyobbodása. A súlyos OHSS életveszélyes lehet. A súlyos OHSS okozta klinikai jelek és tünetek a nagy ovarium cysta, az akut hasi fájdalom, az ascites, pleuralis folyadék, hydrothorax, dyspnoe, oliguria, hematológiai eltérések és testtömeg-gyarapodás. Ritkán OHSS-sel kapcsolatosan vénás vagy artériás thromboembolia is előfordulhat. Az OHSS-sel kapcsolatban jelentettek még átmeneti májfunkciósteszt-eltéréseket,

  amelyek a normálistól eltérő májműködésre utalnak, a májbiopsziában észlelhető morfológiai változással vagy a nélkül.

  Az OHSS-t okozhatja a humán koriogonadotrop hormon (hCG) és a terhesség (endogén hCG). A korai OHSS általában a hCG beadását követően 10 napon belül jelentkezik, és a gonadotrop hormonnal végzett stimulációra adott fokozott ovarium-válasszal járhat. A késői OHSS a hCG beadását követően több mint 10 nappal jelentkezik, a terhesség miatt fellépő hormonális változás következményeként. Az OHSS kialakulásának a kockázata miatt a betegeket a hCG beadását követően legalább két hétig monitorozni kell.

  Az ovarium fokozott válaszának ismert kockázati tényezőivel rendelkező nők különösen hajlamosak az OHSS kialakulására a Puregon-kezelést követően. Az olyan nőknél, akik az ovarium-stimuláció első kezelési ciklusában vannak, és akiknél a kockázati tényezők csak részben ismertek, az OHSS okozta korai jelek és tünetek szoros monitorozása javasolt.

  Az asszisztált reprodukciós eljárás (ART) során az OHSS kockázatának csökkentésére irányuló jelenlegi klinikai gyakorlatot kell folytatni. Az OHSS kockázatának csökkentése érdekében fontos a Puregon javasolt dózisát és a kezelési ciklust betartani, illetve az ovarium-választ monitorozni. Az OHSS kockázatának monitorozásakor a tüszőfejlődés ultrahangos vizsgálatát a kezelés előtt és a kezelés alatt rendszeres időközönként el kell végezni. A szérum ösztradiolszintjének egyidejű meghatározása is hasznos lehet. ART esetén az OHSS kockázata nő, ha 18 vagy több tüszőnek legalább 11 mm-es az átmérője.

  Ha OHSS alakul ki, az OHSS standard és megfelelő kezelését kell alkalmazni és követni.

  Ikerterhesség

  Minden gonadotropin-kezelés esetén, beleértve a Puregont is, beszámoltak ikerterhességről és ikerszülésekről. Ikerterhesség esetén fokozott a kedvezőtlen anyai (terhességi és szülési szövődmények) és perinatalis (kis születési súly) kimenetel kockázata. Ovulációindukción áteső, nem ovuláló nőknél a tűszőérés transvaginalis ultrahangvizsgálata segíthet megállapítani, hogy a ciklus az ikerterhesség kockázatának csökkentése érdekében folytatható-e vagy sem. A szérum-ösztradiolszintek egyidejű meghatározása szintén hasznos lehet. A kezelés megkezdése előtt a betegeket tájékoztatni kell az ikerszülés lehetséges kockázatairól.

  Az Asszisztált Reprodukciós Technológiákkal (ART) kezelt nőknél a ikerterhesség kockázata elsősorban a beültetett embriók számával függ össze. Amikor ovulációindukciós ciklushoz alkalmazzák, a többszörös tüszőérést az FSH-dózis megfelelő módosításával (módosításaival) kell megakadályozni.

  Ectopiás terhesség

  Az ART-vel kezelt meddő nőknél magasabb a méhen kívüli terhességek előfordulási gyakorisága. Ezért fontos korán, ultrahanggal megerősíteni az intrauterin terhességet.

  Spontán abortus

  Asszisztált reprodukciós technikákban részt vevő nőknél a vetélések gyakorisága magasabb, mint a normális populációban.

  Érrendszeri szövődmények

  Thromboemboliás eseményeket jelentettek a gonadotropinokkal végzett kezelés után, beleértve a Puregont is, amelyek összefüggésben állnak, illetve elkülönülnek az OHSS-től. Az érrendszeri thrombosis, amely a vénás vagy az artériás véredényekben léphet fel, csökkent vérellátást eredményezhet a fontos szervekben vagy végtagokban. Azoknál a nőknél, akiknél a thromboemboliás események általánosan ismert kockázati tényezői kimutathatók, például pozitív egyéni vagy családi anamnesis, súlyos elhízás vagy thrombophilia, a gonadotropinokkal végzett kezelés, beleértve a Puregont is, tovább fokozhatja ezt a kockázatot. Ezeknél a nőknél a gonadotropin-adás előnyeit a veszélyekkel szemben mérlegelni kell. Mindazonáltal azt is meg kell említeni, hogy maga a terhesség is fokozott thrombosis-veszéllyel jár.

  Veleszületett fejlődési rendellenességek

  Az ART után a veleszületett fejlődési rendellenességek előfordulása kissé gyakoribb lehet, mint a spontán fogantatás után. Ezeket a különbségeket a szülői tényezőknek (pl. az anya életkora, a sperma tulajdonságai) és a többesterhességnek tudják be.

  Ovarium torsio

  Gonadotropinokkal történő kezelés után, beleértve a Puregont is, ovarium torsioról számoltak be. Az ovarium torsio kapcsolatban állhat egyéb rizikófaktorokkal, mint az OHSS, terhesség, korábbi hasi műtét, a kórtörténetben szereplő ovarium torsio, korábbi vagy meglévő ovarium cysta és polycystás ovarium. A csökkent vérellátás okozta ovarium-károsodás korai diagnózissal és azonnali detorsióval csökkenthető.

  Neoplazmák az ovariumban és más nemi szervekben

  Az ovarium és a reproduktív rendszer más részeinek jó-, illetve rosszindulatú neoplazmáit jelentették olyan nőknél, akik az infertilitás kezelés során többszöri terápiás protokollon estek át. Nem tisztázott, hogy a gonadotropinnal történő kezelés növeli-e az infertilis nőknél ezeknek a tumoroknak a kockázatát.

  Egyéb egészségügyi állapotok

  A Puregon-kezelés megkezdése előtt az olyan egészségügyi állapotokat is értékelni kell, amelyek esetén a terhesség ellenjavallt.

  Férfiak számára Primer hereelégtelenség

  Férfiaknál az emelkedett endogén FSH a primer hereelégtelenség jele. Az ilyen betegek nem reagálnak

  a Puregon/hCG-terápiára.

  Benzil-alkohol

  A benzil-alkohol anafilaktoid reakciókat okozhat.

  A nagy mennnyiségben alkalmazott benzil-alkohol metabolikus acidózist okozhat, ezért különös elővigyázatosság szükséges a Puregon terhes vagy szoptató nőknek, illetve máj- és vesebetegségben szenvedő betegeknek történő felírásakor.

  Nátrium

  A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz injekciónként, azaz gyakorlatilag

  „nátriummentes”.

A Puregon és a klomifén-citrát együttes alkalmazása fokozhatja a follicularis választ.

GnRH-agonistával kiváltott hypophysis-deszenzitizációt követően nagyobb adag Puregonra lehet szükség a megfelelő follicularis válasz eléréséhez.

Termékenység

Puregont az asszisztált reprodukciós programokban, ovarium-indukción vagy kontrollált ovarium-hiperstimuláción áteső nők kezelésére alkalmazzák. Férfiaknál a Puregont a hypogonadotrop hypogonadismus okozta elégtelen spermatogenezis kezelésére alkalmazzák. Az adagolást és az alkalmazást lásd a 4.2 pontban.

Terhesség

A Puregon alkalmazása nem javallt terhesség alatt. A rekombináns FSH terhesség alatti véletlen alkalmazását illetően nincs elég adat, mely alapján a teratogén hatás kizárható lenne. Mindazonáltal a

mai napig nem jelentettek különösebb fejlődési rendellenességet okozó hatást. Állatkísérletekben nem figyeltek meg teratogén hatást.

Szoptatás

Nem áll rendelkezésre klinikai vizsgálatokból vagy állatkísérletekből származó információ a

béta-follitropin anyatejbe történő kiválasztódását illetően. Nagy molekulatömege miatt nem valószínű, hogy a béta-follitropin kiválasztódik a humán anyatejbe. Ha a béta-follitropin kiválasztódna a humán anyatejbe, a gyermek tápcsatornájában lebomlana. A béta-follitropin befolyásolhatja a tejtermelést.

A Puregon nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

A Puregon intramuscularis vagy subcutan klinikai alkalmazása lokális reakciókat eredményezhet az injekció helyén (a kezelt betegek 3%-ánál). Ezeknek a lokális reakcióknak a többsége enyhe és átmeneti. Nem gyakran (a béta-follitropinnal kezelt betegek 0,2%-ánál) generalizált túlérzékenységi reakciókat észleltek. A forgalomba hozatalt követően anaphylaxiás reakciókat (beleértve a kórházi kezelést igénylő eseteket is) jelentettek.

Nők kezelése:

Klinikai vizsgálatokban a béta-follitropinnal kezelt nők hozzávetőleg 4%-ánál ovarium-hiperstimulációs szindrómával (OHSS) összefüggő jeleket és tüneteket jelentettek (lásd 4.4 pont). A szindrómával összefüggésben mellékhatások lehetnek a kismedencei fájdalom és/vagy gyulladás, hasi fájdalom és/vagy puffadás, emlőpanaszok és az ovarium megnagyobbodása.

Az alábbi táblázat a béta-follitropinnal kezelt nőknél klinikai vizsgálatokban, valamint a forgalomba hozatalt követően jelentett mellékhatásokat mutatja szervrendszeri kategóriák és gyakoriság szerint: gyakori (≥ 1/100 - < 1/10), nem gyakori (≥ 1/1000 - < 1/100) és nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

1. Emlőpanaszok, köztük érzékenység, fájdalom és/vagy feszülés és mellbimbófájdalom.

2. Lokális reakciók az injekció helyén, köztük bőrbevérzés, fájdalom, bőrpír, duzzanat és viszketés.

3. Generalizált túlérzékenységi reakció, köztük erythema, csalánkiütés, bőrkiütés és viszketés.

Ezen túl beszámoltak méhen kívüli terhességről, vetélésről és ikerterhességről. Ezeket az ART-tal vagy az ezt követő terhességgel kapcsolatosnak tekintik.

Néhányszor, más gonadotropinokhoz hasonlóan, a béta-follitropin/hCG-kezeléssel összefüggésben is jelentettek thromboemboliát.

Férfiak kezelése:

Az alábbi táblázat a béta-follitropinnal kezelt férfiaknál (30 betegnek adták) klinikai vizsgálatokban, valamint a forgalomba hozatalt követően jelentett mellékhatásokat mutatja szervrendszeri kategóriák és gyakoriság szerint: gyakori (≥ 1/100 - < 1/10) és nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

1. A csak egyszer jelentett mellékhatások „gyakori”-ként kerültek feltüntetésre, mivel az egyszeri jelentés a gyakoriságot 1% fölé emeli.

2. Lokális reakciók az injekció helyén, köztük az induratio és a fájdalom.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Embernél nem áll rendelkezésre adat a Puregon akut toxicitására vonatkozóan, állatokon történt vizsgálatok azonban a Puregon és a vizeletből kivont gonadotropin-készítmények akut toxicitását igen alacsonynak mutatták. Túl nagy FSH-dózisok az ovariumok hiperstimulációjához vezethetnek (lásd 4.4 pont).