AERRANE FOLYADÉK INHALÁCIÓS GŐZ KÉPZÉSÉHEZ
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)

Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - AERRANE
Az izoflurán illékony, halogénezett anesztetikum, amely az általános inhalációs anesztézia bevezetésére és fenntartására szolgál.
Adagolás módja:
Adagolása az elpárologtatott folyadék belégzésével történik. Az izoflurán koncentrációjának pontos szabályozása érdekében speciális izoflurán párologtatót kell használni. Premedikáció
A premedikációt a beteg egyéni igényeinek megfelelően kell megválasztani. Az atropin alkalmazása az aneszteziológus egyéni megítélésének tárgyát képezi.
Az anesztézia bevezetése
Az anesztézia bevezetéséhez és fenntartásához szükséges adagot a beteg életkorának és klinikai státusának megfelelően egyénileg kell megválasztani és a kívánt hatásig titrálni
Amennyiben izofluránt használnak az anesztézia bevezetésére, 0,5 térfogatszázalék (vol%)-os kezdő koncentráció ajánlott. Az 1,3-3,0 vol% koncentráció általában 7-10 percen belül eredményez sebészi anesztéziát. Tanácsos rövid hatású barbiturátot vagy egyéb készítményt – például propofolt, etomidátot vagy midazolámot - alkalmazni a köhögés, légzés-visszatartás, brochospasmus vagy laryngospasmus megelőzése érdekében, amelyeknek fennáll a veszélye minden olyan esetekben, amikor az anesztézia bevezetését monoterápiában adott izofluránnal, illetve oxigénnel, vagy dinitrogén-oxid keverékkel kiegészített izofluránnal végezzük. Az anesztézia fenntartása
A műtét ideje alatti anesztézia fenntartását 0,5-2,5 vol%-os koncentráció mellett lehet biztosítani, a N2O és O2 egyidejű adagolása mellett. Az izoflurán 1,0-3,5 vol%-os, magasabb koncentrációja szükséges olyan esetekben, amikor azt 100%‑os oxigén mellett adják.
Császármetszés esetén az izoflurán maximum 0,75%-os koncentrációban adandó oxigén/dinitrogén‑oxid keverékében az anesztézia fenntartására.
Az izoflurán minimális alveoláris koncentrációja (MAC) az újszülötteket kivéve csökken az életkor növekedésével:
| Felnőttek | ||
| Életkor (évek) | O2-100% | O2 + N2O (70%) |
| 26 ± 4 | 1,28% | 0,56% |
| 44 ± 7 | 1,15% | 0,50% |
| 64 ± 5 | 1,05% | 0,37% |
| Gyermek | |
| Életkor | O2-100% |
| Koraszülött (a 32. gesztációs hét előtt születettek) | 1,28% |
| Koraszülött (32. és 37. gesztációs hét között születettek) | 1,41% |
| (0-1 hónap) | 1,60% |
| 1-6 hónap | 1,87% |
| 6-12 hónap | 1,80% |
| 1-5 év | 1,60% |
Amennyiben a vivőgáz O2 és N2O 50-50%-os keveréke, az izoflurán minimális alveoláris koncentrációja körülbelül 0,65%. Ébredés
Az izoflurán koncentrációját a műtét végén 0,5 vol%-ra, illetve a sebzárás idején 0 vol%-ra kell csökkenteni, hogy a beteg gyorsan ébredjen. Ha az anesztetikum bevitele véget ért, a beteg légútjait a teljes ébredés eléréséig 100%-os oxigénnel többször is át kell lélegeztetni.
Egyéb befolyásoló tényező nélkül az artériás vérnyomás fordítottan aránylik az alveoláris izoflurán koncentrációhoz (lásd 4.4 pont). Nagymértékű vérnyomásesés következhet be túl mély anesztézia mellett, ilyenkor az AErrane koncentrációját csökkenteni kell.
Idősebbek esetében alacsonyabb AErrane-koncentráció elegendő a sebészi anesztézia fenntartására (lásd a MAC érték korral összefüggő változását jelző táblázatot).
Gyermekek
Premedikáció
A premedikációban alkalmazott gyógyszereket a beteg egyéni igényeinek megfelelően kell megválasztani, figyelembe véve az izoflurán légzésdepressziót előidéző hatását. Az antikolinerg szerek használata választás kérdése, de tanácsolhatóak az anesztézia bevezetésére gyermekeknél.
Az anesztézia bevezetése gyermekeknél
Az izoflurán alkalmazása nem javallt anesztézia bevezetésére csecsemőknél és gyermekeknél, mivel alkalmazásakor köhögés, légzés-visszatartás, desaturatio, fokozott légúti váladékképződés és laryngospasmus jelentkezik (lásd 4.4 pont).
-
A készítmény hatóanyagával (izoflurán) vagy bármely halogénezett anesztetikummal szembeni túlérzékenység.
-
Malignus hyperthermia, illetve malignus hyperthermiára utaló ismert vagy feltételezett genetikai hajlam a beteg kórtörténetében.
-
Olyan betegek, akiknél májfunkció-zavar, icterus, vagy ismeretlen eredetű lázas állapot, leukocytosis vagy eosinophilia lépett fel korábban, halogénezett anesztetikum alkalmazását követően.
-
Kezeletlen, dekompenzált cardiovascularis állapot.
-
Olyan betegeknél, akiknél az általános anesztézia ellenjavallt.