AMLODIPIN-TEVA 5 MG TABLETTA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
A készítmény / eszköz üzemi baleset esetén felírható
Kölcsönhatások a következőkkel
Korlátozások
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - AMLODIPIN-TEVA 5 MG
Adagolás
Felnőttek
Hypertonia és angina pectoris kezelésére a szokásos kezdő adag naponta egyszer 5mg amlodipin, amely legfeljebb napi 10mg adagig emelhető, a beteg egyéni reakciójától függően. Hypertoniás betegeknél az amlodipint alkalmazzák tiazid-típusú vízhajtóval, alfa-blokkolóval, béta-blokkolóval vagy az angiotenzin-konvertáló enzimet gátló szerrel kombinációban. Angina esetében az amlodipin alkalmazható monoterápiaként, vagy nitrátokra és/vagy béta-blokkolók megfelelő adagjaira nem reagáló angina pectorisban szenvedő betegeknél más angina-ellenes gyógyszerekkel kombinálva is.
Az amlodipin adagját nem szükséges módosítani tiazid-típusú vízhajtók, béta-blokkolók és az angiotenzin-konvertáló enzim gátlószereinek egyidejű alkalmazása esetében.
Különleges betegcsoportok
Idősek
Idős vagy fiatalabb betegek a hasonló adagokban alkalmazott amlodipint egyformán jól tolerálják. Idős betegeknél a szokásos adagolási sémák ajánlottak, de az adag emelését fokozott körültekintéssel kell végezni (lásd 4.4 és 5.2pont).
Májkárosodásban szenvedő betegek
Enyhe vagy közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél még nem állapítottak meg adagolási ajánlásokat, ezért az adagot óvatosan kell megválasztani, és az adagolási tartomány alsó végén kell kezdeni (lásd 4.4 és 5.2pont). Az amlodipin farmakokinetikáját súlyos májkárosodásban még nem vizsgálták. Súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél az amlodipint a legkisebb adagban kell elkezdeni, és lassan kell titrálni.
Vesekárosodásban szenvedő betegek
Az amlodipin plazmakoncentrációinak változásai nem korrelálnak a vesekárosodás mértékével, ezért a normál adagolás ajánlott. Az amlodipin nem dializálható.
Gyermekek és serdülők
6‑17éves korú hypertoniás gyermekek és serdülők
6‑17éves korú gyermekeknél és serdülőknél az ajánlott orális vérnyomáscsökkentő adag kezdő adagként naponta egyszer 2,5mg, amelyet fokozatosan naponta egyszer 5mg-ra lehet emelni, ha a kívánt vérnyomáscsökkenést 4 hét után sem sikerül elérni. Napi 5mg feletti adagokat a gyermekgyógyászati populációkban nem vizsgálták (lásd 5.1 és 5.2pont).
6 év alatti gyermekek
Nem állnak rendelkezésre adatok.
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra.
Az Amlodipin-Teva alkalmazása ellenjavallt a következő esetekben:
-
a készítmény hatóanyagával, egyéb dihidropiridin-származékokkal vagy a készítmény 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység;
-
súlyos hypotonia;
-
shock, beleértve a cardiogen shockot is;
-
bal kamra kiáramlási obstructio (pl. súlyos aortastenosis);
-
acut myocardialis infarctus után kialakuló, hemodinamikailag instabil szívelégtelenség.
Az amlodipin biztonságosságát és hatásosságát hipertenzív krízisben még nem állapították meg.
Szívelégtelenségben szenvedő betegek
Szívelégtelenségben szenvedő betegek fokozott körültekintéssel kezelendők. Egy súlyos szívelégtelenségben (NYHA III. és IV. osztály) szenvedő betegeknél végzett, hosszú távú, placebokontrollos vizsgálatban a tüdőödéma közölt előfordulási gyakorisága az amlodipinnel kezelt csoportban nagyobb volt, mint a placebót kapó csoportban, de ez nem függött össze a szívelégtelenség súlyosbodásával (lásd 5.1pont). Kalciumcsatorna-blokkolókat – köztük amlodipint is – csak óvatosan szabad alkalmazni pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegeknél, mivel ezek a szerek fokozhatják a későbbi szív-érrendszeri események és a mortalitás kockázatát.
Májkárosodásban szenvedő betegek
Károsodott májfunkciójú betegeknél az amlodipin terminális felezési ideje megnyúlt, és AUC értékei nagyobbak; adagolási ajánlásokat még nem állapítottak meg. Ezért ezeknél a betegeknél az amlodipint az adagolási tartomány alsó végén kell elkezdeni, és óvatosan kell alkalmazni, mind a kezelés kezdetén, mind az adag növelésekor. Súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknél lassú adagtitrálásra és gondos monitorozásra lehet szükség.
Idősek
Időseknél az adag emelését fokozott körültekintéssel kell végezni (lásd 4.2 és 5.2pont).
Vesekárosodásban szenvedő betegek
Ilyen betegeknél az amlodipin a szokásos adagokban alkalmazható. Az amlodipin plazmakoncentrációinak változásai nem korrelálnak a vesekárosodás mértékével. Az amlodipin nem dializálható.
Nátrium
A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
Egyéb gyógyszerek hatásai az amlodipinre
CYP3A4-gátlók
Amlodipin és erős vagy közepesen erős hatású CYP3A4-gátlók (proteáz-gátlók, azol-típusú gombaellenes szerek, makrolidek, mint pl. eritromicin vagy klaritromicin, verapamil vagy diltiazem) egyidejű alkalmazása jelentősen megnövelheti az amlodipin expozícióját, növelve a hypotonia kockázatát. Ezen PK variációk klinikai manifesztációi időseknél kifejezettebbek lehetnek. Ezért klinikai monitorozásra és adagmódosításra lehet szükség.
A klaritromicin a CYP3A4 egyik inhibitora. A hypotonia fokozott kockázata áll fenn a klaritomicint amlodipinnel együtt kapó betegeknél. A betegek szoros megfigyelése javasolt, ha az amlodipint egyidejűleg adagolják klaritromicinnel.
CYP3A4-induktorok
Ismert CYP3A4-induktorokkal való egyidejű alkalmazás esetén megváltozhat az amlodipin plazmakoncentrációja. Emiatt figyelemmel kell kísérni a vérnyomást, és meg kell fontolni a dózis módosítását az egyidejű gyógyszeralkalmazás alatt és után is, különösen erős CYP3A4-induktorok (pl. rifampicin, orbáncfű - Hypericum perforatum) használata esetén.
Amlodipin és grépfrút vagy grépfrútlé egyidejű alkalmazása nem ajánlott, mivel egyes betegeknél az amlodipin biohasznosulása fokozódhat, ami a vérnyomáscsökkentő hatások fokozódását eredményezi.
Dantrolén (infúzió)
Állatoknál halálos kimenetelű kamrafibrillációt és a cardiovascularis rendszer összeomlását észlelték verapamil és intravénás dantrolén alkalmazása után fellépő hyperkalemiával összefüggésben. A hyperkalemia kockázata miatt kalciumcsatorna-blokkolók, mint pl. amlodipin egyidejű alkalmazását ajánlatos elkerülni malignus hyperthermiára hajlamos betegeknél és malignus hyperthermia kezelésében.
Az amlodipin hatásai egyéb gyógyszerekre
Az amlodipin vérnyomáscsökkentő hatásai hozzáadódnak más vérnyomáscsökkentő szerek vérnyomáscsökkentő hatásaihoz.
Takrolimusz
Amlodipinnel történő együttes alkalmazáskor fennáll a kockázata a takrolimusz megnövekedett vérszintjének, de az interakció farmakokinetikai mechanizmusa nem teljesen ismert. A takrolimusz toxicitásának elkerülése érdekében azoknál a betegeknél, akik a takrolimusszal történő kezeléskor amlodipint kapnak, a takrolimusz vérszintjét monitorozni kell, és ha szükséges, akkor a takrolimusz dózisát módosítani kell.
mTOR (mammalian target of rapamycin) - gátlók
Az mTOR-gátlók, mint a szirolimusz, a temszirolimusz és az everolimusz CYP3A-szubsztrátok. Az amlodipin gyenge CYP3A-inhibitor. Az mTOR-gátlók együttes alkalmazása esetén az amlodipin fokozhatja az mTOR-gátlók expozícióját.
Ciklosporin
Ciklosporinnal és amlodipinnel nem végeztek gyógyszer-kölcsönhatási vizsgálatokat egészséges önkéntesek vagy más populációk körében, kivéve a vesetranszplantált betegeket, akiknél a ciklosporin mélyponti koncentrációjának változó növekedését (átlagosan 0–40%) figyelték meg. Amlodipin‑kezelésben részesülő vesetranszplantált betegek esetében fontolóra kell venni a ciklosporinszintek monitorozását, és szükség esetén csökkenteni kell a ciklosporin dózisát.
Szimvasztatin
10mg amlodipin többszöri alkalmazása 80mg szimvasztatin egyidejű szedése mellett 77%-kal emelte a szimvasztatin-expozíciót, összehasonlítva a szimvasztatin önmagában történő alkalmazásával. Az amlodipinnel kezelt betegek esetében a szimvasztatin napi adagját 20mg-ra kell csökkenteni.
Klinikai interakciós vizsgálatokban az amlodipin nem befolyásolta az atorvasztatin, a digoxin vagy a warfarin farmakokinetikai tulajdonságait.
Terhesség
Az amlodipin biztonságosságát emberi terhességben még nem állapították meg.
Állatkísérletes vizsgálatokban nagy dózisok mellett reprodukciós toxicitást észleltek (lásd 5.3pont).
Alkalmazása terhességben csak akkor ajánlott, amikor nincs más, biztonságosabb szer, és amikor maga a betegség nagyobb kockázatot jelent az anyára és a magzatra nézve.
Szoptatás
Az amlodipin kiválasztódik a humán anyatejbe. Becslések szerint a csecsemő által felvett dózis az anyai dózis 3-7%-os interkvartilis tartományában található, de legfeljebb 15%. Az amlodipin hatása a csecsemőkre nem ismertek. El kell dönteni, hogy folytatják/felfüggesztik a szoptatást, vagy folytatják/megszakítják az amlodipin-kezelést, figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermekre nézve, valamint az amlodipin-terápia előnyét az anyára nézve.
Termékenység
Kalciumcsatorna-blokkolókkal kezelt egyes betegeknél az ondósejtek fejében előforduló reverzibilis biokémiai változásokról számoltak be. Nem áll rendelkezésre elegendő klinikai adat az amlodipin fertilitásra gyakorolt potenciális hatását illetően. Egy patkányvizsgálatban a hím fertilitásra kifejtett nemkívánatos hatásokat észleltek (lásd 5.3pont).
Az amlodipin kis vagy közepes mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Ha amlodipint szedő betegeknél szédülés, fejfájás, fáradtság vagy hányinger lép fel, akkor lehetséges, hogy reakcióképességük csökkent. Óvatosság ajánlott, különösen a kezelés kezdetén.
A biztonságossági profil összefoglalása
A kezelés során leggyakrabban közölt nemkívánatos reakciók az alábbiak: aluszékonyság, szédülés, fejfájás, palpitáció, kipirulás, hasi fájdalom, hányinger, bokaduzzanat, ödéma és fáradtság.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
Az alábbi mellékhatásokat figyelték meg és közölték amlodipin-kezelés során, az alábbi gyakoriságokkal: nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100 ‑ <1/10); nem gyakori (≥1/1000 ‑ <1/100); ritka (≥1/10000 ‑ <1/1000); nagyon ritka (<1/10000); nem ismert (a rendelkezésre álló adatok alapján nem becsülhető meg).
Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a nemkívánatos reakciókat csökkenő súlyossági sorrendben közöljük.
| Szervrendszer | Gyakoriság | Mellékhatások |
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek | Nagyon ritka | Leukopenia, thrombocytopenia |
| Az immunrendszer betegségei és tünetei | Nagyon ritka | Allergiás reakciók |
| Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek | Nagyon ritka | Hyperglykaemia |
| Pszichiátriai kórképek | Nem gyakori | Depresszió, hangulatváltozások (szorongást is beleértve), insomnia |
| Ritka | Zavartság | |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | Gyakori | Aluszékonyság, szédülés, fejfájás (különösen a kezelés kezdetén) |
| Nem gyakori | Tremor, ízérzészavar, syncope, hypaesthesia, paraesthesia | |
| Nagyon ritka | Az izomtónus fokozódása, perifériás neuropathia | |
| Nem ismert | Extrapiramidális zavar | |
| Szembetegségek és szemészeti tünetek | Gyakori | Látászavar (kettőslátást is beleértve) |
| A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei | Nem gyakori | Fülcsengés |
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | Gyakori | Palpitatio |
| Nem gyakori | Arrhythmia (beleértve a bradycardiát, kamrai tachycardiát és pitvarfibrillációt) | |
| Nagyon ritka | Myocardialis infarctus | |
| Érbetegségek és tünetek | Gyakori | Kipirulás |
| Nem gyakori | Hypotonia | |
| Nagyon ritka | Vasculitis | |
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek | Gyakori | Nehézlégzés |
| Nem gyakori | Köhögés, rhinitis | |
| Emésztőrendszeri betegségek tünetek | Gyakori | Hasi fájdalom, hányinger, dyspepsia, a székelési szokások megváltozása (beleértve a hasmenést és a constipatiót) |
| Nem gyakori | Hányás, szájszárazság | |
| Nagyon ritka | Pancreatitis, gastritis, gingiva hyperplasia | |
| Máj- és epebetegségek, illetve tünetek | Nagyon ritka | Hepatitis, sárgaság, emelkedett májenzimszintek* |
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | Nem gyakori | Hajhullás, purpura, a bőr elszíneződése, fokozott verejtékezés, viszketés, bőrkiütés, exanthema, csalánkiütés |
| Nagyon ritka | Angioneuroticus oedema, erythema multiforme, exfoliativ dermatitis, Stevens–Johnson-szindróma, Quincke-ödéma, fényérzékenység | |
| Nem ismert | Toxicus epidermalis necrolysis | |
| A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei | Gyakori | Bokaduzzanat, izomgörcsök |
| Nem gyakori | Ízületi fájdalom, izomfájdalom, hátfájás | |
| Vese- és húgyúti betegségek és tünetek | Nem gyakori | Vizelési zavarok, éjjeli vizelés, gyakori vizelés |
| A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek | Nem gyakori | Impotencia, gynaecomastia |
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | Nagyon gyakori | Ödéma |
| Gyakori | Fáradtság, asthenia | |
| Nem gyakori | Mellkasi fájdalom, fájdalom, rossz közérzet | |
| Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei | Nem gyakori | Hízás, fogyás |
* többnyire epepangással függ össze
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Az amlodipin embernél történt szándékos túladagolásával kapcsolatosan korlátozott a tapasztalat.
Tünetek
A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a nagymértékű túladagolás igen nagymértékű perifériás értágulatot és esetleg reflex tachycardiát eredményezhet. Beszámoltak kifejezett és valószínűleg tartós szisztémás hypotoniáról, amely akár halálos kimenetelű shockig súlyosbodhat.
Ritka előfordulási gyakorisággal nem kardiogén eredetű tüdőödémát jelentettek az amlodipin-túladagolás következményeként, amely késői kezdettel (24-48 órával a bevétel után) jelentkezhet, és légzéstámogatást tesz szükségessé. A perfúzió és a perctérfogat fenntartására irányuló korai újraélesztési intézkedések (beleértve a folyadéktúlterhelést) kiváltó tényezők lehetnek.
Kezelés
Amlodipin-túladagolás eredményeként bekövetkező, klinikailag jelentős hypotonia esetén aktív szív‑érrendszeri támogatás szükséges, beleértve a szív- és a tüdőfunkció gyakori monitorozását, a karok és lábak megemelését, valamint a keringő folyadéktérfogat és az ürülő vizeletmennyiség monitorozását.
Hasznos lehet vazokonstriktor készítmény alkalmazása az értónus és a vérnyomás helyreállítására, feltéve, hogy alkalmazása nem ellenjavallt, valamint kalcium-glükonát intravénás alkalmazása a kalciumcsatorna-blokád hatásainak visszafordítására.
Egyes esetekben hasznos lehet a gyomormosás. Egészséges önkénteseknél kimutatták, hogy 10mg amlodipin alkalmazását követően 2órán belül aktív szén alkalmazása csökkentette az amlodipin felszívódásának sebességét.
Mivel az amlodipin erősen kötődik plazmafehérjékhez, a dialízis valószínűleg kevéssé hatékony.
Farmakológiai tulajdonságok - AMLODIPIN-TEVA 5 MG
Farmakoterápiás besorolás: Kalciumcsatorna-blokkolók, szelektív kalciumcsatorna-blokkolók, főként vascularis hatásokkal.
ATC kód: C08CA01
Farmakodinámiás hatások és hatásmechanizmus
Az amlodipin a dihidropiridinek csoportjába tartozó kalciumion-beáramlás gátló (a lassú csatorna blokkolója vagy kalciumion-antagonista), és gátolja a kalciumionok membránon keresztüli (transzmembrán) beáramlását a szívizomba és az erek simaizomzatába.
A vérnyomáscsökkentő hatás mechanizmusa az erek simaizomzatára kifejtett közvetlen relaxáns (lazító, ernyesztő) hatásból adódik.
Még nem állapították meg teljes mértékben, hogy az amlodipin pontosan milyen mechanizmus útján képes csökkenteni az angina pectorist, de az amlodipin csökkenti a teljes ischaemiás terhet az alábbi két hatás révén:
-
Az amlodipin tágítja a perifériás arteriolákat, és ezáltal csökkenti a teljes perifériás ellenállást (afterload), amellyel szemben a szív működik. Mivel a szívfrekvencia stabil marad, a szív terhelésének ezen mentesítése csökkenti a szívizom energiafogyasztását és oxigénigényét.
-
Az amlodipin hatásmechanizmusában valószínűleg szerepet játszik a fő coronariák és a coronaria-arteriolák tágítása is, mind a normál, mind az ischaemiás régiókban. Ez a tágítás növeli a szívizom oxigénellátását coronaria-görcsben (Prinzmetal vagy változó angina pectorisban) szenvedő betegeknél.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
Hypertoniás betegeknél napi egyszeri adagolás klinikailag szignifikáns mértékben csökkenti a vérnyomást mind a fekvő, mind az álló testhelyzetben mérve, a 24órás intervallum teljes időtartamán át. A hatás lassú kialakulása miatt akut hypotonia nem várható az amlodipin alkalmazása után.
Angina pectorisban szenvedő betegeknél az amlodipin napi egyszeri alkalmazása növeli a beteg terhelhetőségét, és terhelés esetén az angina fellépéséig eltelt időt, valamint az EKG-n az 1mm-es ST‑depresszió kialakulásáig eltelt időt. Az amlodipin csökkenti mind az anginás rohamok gyakoriságát, mind a nitroglicerin tabletta használatát.
Az amlodipin mellett nem észleltek nemkívánatos anyagcsere-hatásokat vagy a lipidek plazmaszintjeinek változásait, és az amlodipin alkalmas asztmás, diabeteses és köszvényes betegeknél történő alkalmazásra.
Alkalmazása coronaria-betegségben (coronary artery disease: CAD) szenvedő betegeknél
Azt, hogy az amlodipin mennyire hatékony a klinikai események megelőzésében coronaria‑betegségben szenvedő betegeknél, egy független, multicentrikus, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban értékelték 1997 betegnél: „Az amlodipin és az enalapril összehasonlítása trombózisos események visszaszorításában (Comparison of Amlodipine vs. Enalapril to Limit Occurrences of Thrombosis (CAMELOT)”. Ezen betegek közül 663 beteget kezeltek 5-10mg amlodipinnel, 673 beteget 10‑20mg enalaprillal, és 655 beteg kapott placebót, a sztatinokból, béta‑blokkolókból, vízhajtókból és acetilszalicilsavból álló standard terápia mellett, 2éven át. A kulcsfontosságú hatásossági eredményeket az 1.táblázatban közöljük. Az eredmények azt mutatják, hogy az amlodipin-kezelés mellett kevesebb angina miatti hospitalizációra és revaszkularizációs eljárásra került sor a coronaria-betegségben szenvedő betegeknél.
1. táblázat: Jelentős klinikai kimenetelek előfordulási gyakorisága a CAMELOT vizsgálatban
| Cardiovascularis események gyakorisága, szám (%) | Amlodipin vs. placebo | ||||
| Kimenetelek | Amlodipin | Placebo | Enalapril | Kockázat-hányados (95%-os CI) | P-érték |
| Elsődleges végpont | |||||
| Nemkívánatos cardiovascularis események | 110 (16,6) | 151 (23,1) | 136 (20,2) | 0,69 (0,54‑0,88) | 0,003 |
| Egyedi komponensek | |||||
| Coronaria-revaszkularizáció | 78 (11,8) | 103 (15,7) | 95 (14,1) | 0,73 (0,54‑0,98) | 0,03 |
| Angina miatti hospitalizáció | 51 (7,7) | 84 (12,8) | 86 (12,8) | 0,58 (0,41‑0,82) | 0,002 |
| Nem-halálos MI | 14 (2,1) | 19 (2,9) | 11 (1,6) | 0,73 (0,37‑1,46) | 0,37 |
| Agyérkatasztrófa vagy TIA | 6 (0,9) | 12 (1,8) | 8 (1,2) | 0,50 (0,19‑1,32) | 0,15 |
| Cardiovascularis halálozás | 5 (0,8) | 2 (0,3) | 5 (0,7) | 2,46 (0,48‑12,7) | 0,27 |
| CHF miatti hospitalizáció | 3 (0,5) | 5 (0,8) | 4 (0,6) | 0,59 (0,14‑2,47) | 0,46 |
| Szívmegállás miatti újraélesztés | 0 | 4 (0,6) | 1 (0,1) | NA | 0,04 |
| Újonnan fellépő perifériás érbetegség | 5 (0,8) | 2 (0,3) | 8 (1,2) | 2,6 (0,50‑13,4) | 0,24 |
Rövidítések: CHF: pangásos szívelégtelenség, CI: konfidencia-intervallum, MI: szívizominfarktus, TIA: átmeneti ischaemiás roham
Alkalmazása szívelégtelenségben szenvedő betegeknél
Hemodinamikai vizsgálatok, valamint NYHA III-IV. stádiumú szívelégtelenségben szenvedő betegeken terheléssel végzett kontrollált klinikai vizsgálatok szerint az amlodipin nem rontotta a betegek klinikai állapotát, a terhelhetőség, a bal kamrai ejekciós frakció, valamint a klinikai tünetek alapján értékelve.
Egy placebokontrollos vizsgálatban (PRAISE), amit NYHA III-IV. stádiumú szívelégtelenségben szenvedő és digoxint, vízhajtókat és ACE-gátlókat szedő betegeken végeztek, kimutatták, hogy szívelégtelenségben szenvedő betegeknél az amlodipin nem vezetett a mortalitási kockázat, illetve a kombinált mortalitási és morbiditási kockázat növekedéséhez.
Egy hosszú távú, placebokontrollos, utókövetéses vizsgálatban (PRAISE 2), amelyet olyan NYHA III. és IV. stádiumú szívelégtelenségben szenvedő betegeknél végeztek, akiknél sem klinikai tünetek, sem objektív leletek nem utaltak háttérben álló ischaemiás szívbetegségre, akik ACE-gátlók, digitálisz és vízhajtók stabil adagjait kapták, az amlodipin nem befolyásolta a teljes vagy a szív-érrendszeri eredetű mortalitást. Ugyanebben a populációban az amlodipin mellett gyakrabban számoltak be tüdőödémáról.
Szívroham megelőzésére irányuló kezeléssel végzett vizsgálat (ALLHAT)
Egy randomizált, kettős vak morbiditási-mortalitási vizsgálatot végeztek „Vérnyomáscsökkentő és lipidszint-csökkentő kezelés alkalmazása szívroham megelőzésére” címmel (Antihypertensive and Lipid-Lowering Treatment to Prevent Heart Attack Trial, ALLHAT), amelyben újabb gyógyszeres terápiákat – napi 2,5‑10mg amlodipint (kalciumcsatorna-blokkoló) vagy napi 10‑40mg lizinoprilt (ACE-gátló) mint első vonalbeli terápiákat – hasonlítottak össze a klórtalidon nevű, tiazid-típusú vízhajtóval (napi 12,5‑25mg) enyhe-közepesen súlyos hypertoniában szenvedő betegeknél.
Összesen 33357 fő, 55 éves vagy ennél idősebb hypertoniás beteget randomizáltak és követtek 4,9éven át (középérték). A betegeknél legalább egy további CHD kockázati tényező fennállt, beleértve az alábbiakat: korábbi szívizominfarktus vagy agyi érkatasztrófa (a beválasztás előtt több mint 6hónappal), vagy egyéb atheroscleroticus CVD dokumentált lelete (összesen 51,5%), II. típusú diabetes (36,1%), HDL-C <35mg/dl (11,6%), EKG-val vagy szívultrahanggal diagnosztizált bal kamrai hypertrophia (20,9%), jelenlegi dohányzás (21,9%).
Az elsődleges végpont egy összetett végpont volt: halálos kimenetelű CHD vagy nem-halálos kimenetelű szívizominfarktus. Az elsődleges végpont tekintetében nem észleltek szignifikáns különbséget az amlodipin-alapú terápia és a klórtalidon-alapú terápia között (RR: 0,98; 95%-os CI: 0,90‑1,07; p=0,65). A másodlagos végpontok közül a szívelégtelenség (egy összetett kombinált cardiovascularis végpont egyik eleme) előfordulási gyakorisága szignifikánsan nagyobb volt az amlodipin-csoportban, mint a klórtalidon-csoportban (10,2%, illetve 7,7%; RR: 1,38; 95%-os CI: 1,25‑1,52; p<0,001). Ugyanakkor nem észleltek szignifikáns különbséget a bármilyen okú mortalitás tekintetében az amlodipin-alapú terápia és a klórtalidon-alapú terápia között (RR: 0,96; 95%‑os CI: 0,89-1,02; p=0,20).
Alkalmazás gyermekeknél és serdülők (6éves és annál idősebbek)
Egy 268 főnyi, 6‑17éves, elsősorban szekunder hypertoniában szenvedő gyermekpopulációban végzett vizsgálatban 2,5mg-os és 5,0mg-os adagban alkalmazott amlodipin, illetve placebo összehasonlítása azt mutatta, hogy mindkét adag szignifikánsan nagyobb mértékben csökkentette a szisztolés vérnyomást, mint a placebo. A két adag közötti különbség nem volt statisztikailag szignifikáns.
Eddig nem vizsgálták, hogy az amlodipin hosszú távon hogyan befolyásolja a növekedést, a pubertást és az általános fejlődést. Azt sem állapították meg, hogy a gyermekkorban alkalmazott amlodipin‑terápia hosszú távon mennyire hatékony a felnőttkori szív-érrendszeri morbiditás és mortalitás csökkentésében.
Felszívódás, megoszlás, plazmafehérjékhez való kötődés
Terápiás adagok orális alkalmazása után az amlodipin jól felszívódik, és az adag alkalmazása után 6‑12órával alakulnak ki a vérben a csúcsszintek. Az abszolút biohasznosulás a számítások szerint 64és 80% között van. A megoszlási térfogat kb. 21l/ttkg. In vitro vizsgálatok azt mutatták, hogy a keringő amlodipinnek kb. 97,5%-a kötődik plazmafehérjékhez.
Az amlodipin biohasznosulását a táplálékfelvétel nem befolyásolja.
Biotranszformáció/elimináció
A terminális eliminációs felezési idő a plazmában körülbelül 35‑50óra, és összhangban van a napi egyszeri adagolással.
Az amlodipin a májban nagymértékben metabolizálódik inaktív metabolitokká, és az alapvegyület 10%-a, illetve a metabolitok 60%-a ürül a vizelettel.
Májkárosodás
Igen korlátozott klinikai adatok állnak rendelkezésre az amlodipin alkalmazásáról májkárosodásban szenvedő betegeknél. Májelégtelenségben szenvedő betegeknél az amlodipin clearance-e csökkent, ami hosszabb felezési időt és kb. 40‑60%-kal nagyobb AUC értéket eredményez.
Idősek
Az amlodipin plazma csúcskoncentrációinak kialakulásához szükséges idő idős és fiatalabb betegeknél hasonló. Idős betegeknél az amlodipin clearance-e általában csökken, ami a görbe alatti terület (AUC) és az eliminációs felezési idő növekedését eredményezi. Pangásos szívelégtelenségben szenvedő betegeknél az AUC és az eliminációs felezési idő növekedése megfelelt a vizsgált betegkorcsoportban várhatónak (lásd a 4.4pontot).
Gyermekek és serdülők
Egy populációs PK vizsgálatot végeztek 74fő, 1 évestől 17évesig terjedő életkorú hypertoniás gyermeknél (akik közül 34beteg 6‑12éves volt, 28 beteg pedig 13‑17éves volt), akik naponta egyszer vagy kétszer 1,25‑20mg amlodipint kaptak. 6‑12éves gyermekeknél és 13‑17éves serdülőknél a típusos orális clearance (Cl/F) 22,5l/óra, illetve 27,4l/óra volt a fiúknál, és 16,4l/óra, illetve 21,3l/óra volt a lányoknál. Az expozíció tekintetében nagymértékű egyéni variabilitást észleltek. A 6év alatti gyermekeknél közölt adatok korlátozottak.
Gyógyszerészeti jellemzők - AMLODIPIN-TEVA 5 MG
mikrokristályos cellulóz
kalcium-hidrogén-foszfát
karboximetilkeményítő-nátrium (A típus)
magnézium-sztearát
Nem értelmezhető.
6.3 Eltarthatósági idő
Buborékcsomagolás: 5év.
HDPE tartály: 2év.
HDPE tartály az első felbontást követően: 4hónap.
Legfeljebb 25°C-on tárolandó.
A fénytől és nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó.
1. Fehér, átlátszatlan PVC/PVdC//Al buborékcsomagolás és doboz
Amlodipin-Teva 5mg tabletta
Kiszerelések: 15, 20, 28, 30, 30 (3×10), 50, 56, 84, 90, 98, 100, 112, 120, 200, 250 és 300(10×30)db tabletta.
Naptári csomagok: 28 db tabletta.
Kórházi csomag: 50 db tabletta.
Amlodipin-Teva 10mg tabletta
Kiszerelések: 14, 15, 20, 28, 30, 30 (3×10), 50, 56, 84, 90, 98, 100, 112, 120, 200 és 250 db tabletta.
Naptári csomagok: 28 db tabletta.
Kórházi csomag: 50 db tabletta.
2. HDPE tartály fehér,átlátszatlan, garanciazáras, csavaros PP kupakkal
Fehér, átlátszatlan polietilén tabletta tartály:
Amlodipin-Teva 5mg tabletta
35ml: 30, 98, és 100db tabletta tartályonként
75ml: 200 és 250db tabletta tartályonként
Amlodipin-Teva 10mg tabletta
35ml: 30tabletta tartályonként
75ml: 98 és 100tabletta tartályonként
150ml: 200 és 250tabletta tartályonként
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
Webes hivatkozások
Csomagolás és ár
Biztosítási lista
A készítmény / eszköz üzemi baleset esetén felírható
Biztosítási lista
A készítmény / eszköz üzemi baleset esetén felírható