XILOX 50 MG/G GRANULÁTUM BELSŐLEGES SZUSZPENZIÓHOZ

Akut fájdalom kezelése (lásd 4.2 pont).

Primer dysmenorrhoea.

A nimezulid kizárólag második vonalbeli kezelésként írható fel.

A nimezulid rendelhetőségéről egyedileg, a beteg számára kockázatot jelentő tényezők felmérése után szabad csak dönteni (lásd 4.3 és 4.4 pont).

A nemkívánatos hatások csökkentése érdekében a legkisebb hatékony adagot a legrövidebb ideig kell alkalmazni.

A nimezulid kezelés maximális időtartama 15 nap.

Adagolás

Felnőttek

Naponta 2-szer 100 mg nimezulid javasolt, étkezés után alkalmazva.

Idősek: nincs szükség a napi adag csökkentésére (lásd 5.2 pont).

Gyermekek(12 év alatt):

A Xilox alkalmazása ellenjavallt 0-tól 12 éves korig (lásd 4.3 pont).

Serdülők (12‑18 éves kor):

A felnőttekben mért kinetikai profil és a nimezulid farmakodinámiás tulajdonságai alapján nem szükséges az adagolás módosítása ezeknél a betegeknél.

Vesekárosodásban szenvedő betegek:

A farmakokinetikai adatok alapján nincs szükség az adagolás módosítására enyhe- illetve közepesen súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance: 30‑80 ml/perc). Súlyos veseelégtelenségben (kreatinin-clearance 30ml/ perc alatt) a Xilox alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3 és 5.2 pontok).

Májkárosodásban szenvedő betegek:

A Xilox ellenjavallt májkárosodásban szenvedő betegeknél (lásd 5.2 pont).

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

Bevétel előtt a tasak teljes tartalmát egy pohár szénsavmentes vízbe kell önteni, és egy kanállal alaposan elkeverni, hogy narancsízű szuszpenziót kapjunk. A kapott szuszpenziót elkészítés után azonnal meg kell inni.

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Korábbról ismert túlérzékenység (pl. bronchospasmus, rhinitis, urticaria, orrpolipok) acetilszalicilsavval vagy egyéb nem-szteroid gyulladáscsökkentővel szemben.

• Ismert hepatotoxikus reakció nimezulidra.

• Más potenciálisan hepatotoxikus anyagokkal való egyidejű expozíció.

• Alkoholizmus, gyógyszerfüggőség.

• Korábbról ismert gyomor-bél traktus vérzés, fekély vagy perforáció, mely előző nem-szteroid gyulladáscsökkentő kezeléssel volt kapcsolatos

• Aktív vagy a kórelőzményben szereplő visszatérő pepticus fekély/vérzés (bizonyított fekély vagy vérzés két vagy több megkülönböztethető epizódja).

• Cerebrovascularis vérzés, vagy más aktív vérzés, illetve vérzési rendellenesség.

• Súlyos véralvadási rendellenességek.

• Súlyos szívelégtelenség.

• Súlyos vesekárosodás.

• Májkárosodás.

• Lázas és/vagy influenzaszerű tüneteket mutató betegek.

• 12 éves kor alatti gyermekek.

• A terhesség harmadik trimesztere és szoptatás (lásd 4.6 és 5.3 pontok).

A tünetek csökkentéséhez elegendő legkisebb hatásos dózis legrövidebb ideig történő alkalmazása minimalizálhatja a mellékhatások előfordulását (lásd 4.2 pont, valamint alább a gastrointestinalis és kardiovaszkuláris kockázatokat).

Hatástalanság esetén a kezelést abba kell hagyni.

A Xilox együttes alkalmazása egyéb NSAID-okkal, beleértve a szelektív ciklooxigenáz 2 gátlókat kerülendő. A beteget tájékoztatni kell, hogy tartózkodjon más analgetikumok szedésétől nimezulid kezelés idején.

Májra gyakorolt hatások

A Xilox granulátum alkalmazásával kapcsolatban ritkán súlyos hepaticus mellékhatásokat, ideértve a nagyon ritka halálos eseteket is jelentettek (lásd 4.8 pont). Ha a betegeknél a Xilox-kezelés során májkárosodásra utaló tünetek jelentkeznek (pl. étvágytalanság, hányinger, hányás, hasi fájdalom, fáradtság, sötét színű vizelet) vagy ha a betegnél kóros májfunkciós eredményeket tapasztalnak, a kezelést abba kell hagyni. Ezek a betegek nem kaphatnak ismételten nimezulidot. Májkárosodást, mely legtöbb esetben reverzibilis volt, rövid gyógyszerexpozíció után is jelentettek.

Abba kell hagyni a kezelést azoknál a betegeknél, akiknél a Xilox-kezelés során láz és/vagy influenza-szerű tünetek jelentkeznek.

Gastrointestinalis hatások

Gastrointestinalis vérzést, fekélyképződést, vagy perforatiot - akár fatális kimenetellel is - valamennyi NSAID-dal kapcsolatban jelentettek a kezelés bármely szakában, figyelmeztető tünetekkel vagy azok nélkül is, illetve a kórelőzményben szereplő súlyos gastrointestinalis eseményt követően.

Gastrointestinalis vérzés, fekélyképződés és perforatio kialakulásának kockázata növekszik az NSAID dózisának emelésével azoknál a betegeknél, akiknek kórelőzményében fekélybetegség szerepel, különösen, ha az vérzéssel vagy perforatioval szövődött (lásd 4.3 pont), illetőleg idős korban.

Ezen betegek kezelését a lehető legalacsonyabb dózissal kell kezdeni.

Ezen betegek esetében megfontolandó gyomorvédő szerekkel (mint pl. mizoprosztol vagy protonpumpa-gátlók) történő együttes kezelés, továbbá azoknál, akik együttesen alacsony dózisú acetilszalicilsavat vagy egyéb gastrointestinalis kockázatot fokozó gyógyszert szednek (lásd 4.5 pont).

Azon betegeknek, akiknek kórelőzményében gastrointestinalis toxicitás szerepel, különösen idős korban elsősorban a kezelés kezdeti szakaszában jelenteniük kell minden szokatlan hasi tünetet (különösen a gastrointestinalis vérzést).

Gastrointestinalis vérzés vagy fekély/perforáció előzetes tünettel vagy anélkül, vagy az anamnézisben előforduló gastrointestinalis esemény nélkül a kezelés bármelyik szakaszában kialakulhat. Amennyiben gastrointestinalis vérzés vagy fekély jelentkezik, a nimezulid szedését abba kell hagyni. A nimezulidot elővigyázatossággal kell alkalmazni olyan betegek esetében, akiknek anamnézisében gastrointestinalis betegségek szerepelnek, ideértve a colitis ulcerosát vagy a Crohn-betegséget (lásd 4.8 pont).

Óvatosság ajánlott azoknál a betegeknél, akik egyidejűleg olyan gyógyszereket szednek, melyek növelhetik a vérzés vagy fekélyképződés kialakulásának kockázatát, mint a szájon át szedhető kortikoszteroidok, antikoagulánsok, mint a warfarin, szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók, vagy thrombocyta ellenes készítmények, mint az acetilszalicilsav (lásd 4.5 pont).

Nimezulidot-szedő betegeknél jelentkező gastrointestinalis vérzés vagy fekély esetén a nimezulid-kezelést abba kell hagyni.

NSAID-ok csak óvatosan alkalmazhatók azoknál a betegeknél, akiknek kórelőzményében gastrointestinalis betegség (colitis ulcerosa vagy Crohn-betegség) szerepel, mivel a betegség fellángolhat. (lásd 4.8 pont Nemkívánatos hatások, mellékhatások).

Bőrreakciók

Nagyon ritkán súlyos bőrreakciókról, beleértve az esetleg végzetes kimenetelű exfoliativ dermatitis, Stevens-Johnson-szindróma és toxicus epidermalis necrolysis kialakulásáról számoltak be NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatban (lásd 4.8 pont). A betegek a legnagyobb kockázatnak a kezelés kezdeti szakaszában vannak kitéve. Az esetek döntő többségében a kezelés első hónapjára tehető a bőrreakciók kialakulása. Bőrkiütés, nyálkahártya laesio, vagy a hypersensitivitas bármely egyéb jelének kialakulásakor a Xilox-kezelést meg kell szakítani.

Mindig ugyanazon a helyen jelentkező (fix) gyógyszerkiütés (fixed drug eruption, FDE) eseteiről számoltak be a nimezuliddal kapcsolatban.

A nimezulid-kezelés nem kezdhető újra olyan betegeknél, akiknek a kórtörténetében nimezulid okozta fix gyógyszerkiütés szerepel (lásd 4.8 pont).

Renalis hatások

Óvatosságra van szükség vesekárosodásban vagy szívműködési zavarban szenvedő betegek esetében, mert a Xilox a veseműködés rosszabbodását okozhatja. A veseműködés rosszabbodása esetén, a kezelést abba kell hagyni (lásd 4.5 pont).

Idősek

Időskorúak esetében magasabb gyakorisággal fordulhatnak elő NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatosan kialakuló mellékhatások, ideértve a gastrointestinalis vérzést és perforatiot, amely akár végzetes is lehet, illetve a vese-, szív- és májfunkció romlását (lásd 4.3 pont). Ezért kellő klinikai felügyelet javasolt.

Termékenység

A Xilox granulátum károsíthatja a női fertilitást, így nem ajánlott azon nőknek, akik teherbe kívánnak esni. A Xilox-kezelés abbahagyását mérlegelni kell azon nők esetében, akik nehezen esnek teherbe vagy meddőségi vizsgálaton esnek át. (lásd 4.6 pont).

Cardiovascularis és cerebrovascularis hatások

Azon betegek esetében, akiknek kórtörténetében hypertonia és/vagy enyhe-közepesen súlyos pangásos szívelégtelenség szerepel, megfelelő ellenőrzés és tanácsadás szükséges, mivel NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatosan folyadékretenció és oedema előfordulásáról számoltak be.

Klinikai és epidemiológiai vizsgálatokból származó adatok szerint bizonyos NSAID-ok alkalmazása során (különösen a nagy adagok alkalmazása és hosszú ideig tartó kezelés estén) kis mértékben fokozódhat az artériás thrombotikus események (pl. myocardialis infarctus, stroke) kialakulásának kockázata. A nimezulid esetében nem áll rendelkezésre elegendő adat, mely alapján ez a veszély kizárható lenne.

Nem megfelelően beállított hypertonia, pangásos szívelégtelenség, diagnosztizált ischaemiás szívbetegség, perifériás artériás betegség és/vagy cerebrovascularis betegség esetén a nimezuliddal történő kezelést csak gondos mérlegelés után szabad megkezdeni. Hasonlóan megfontolandó olyan betegek hosszú távú kezelésének megkezdése, akiknél cardiovascularis betegségekre hajlamosító tényezők (pl. hypertonia, hyperlipidaemia, diabetes mellitus, dohányzás) fennállnak.

Tekintettel arra, hogy a nimezulid befolyásolja a thrombocyta funkciókat, ezért alkalmazása vérzéses diathesis esetén fokozott óvatosságot igényel (lásd 4.3 pont). Ugyanakkor, az acetilszalicilsav nem helyettesíthető a Xilox granulátum alkalmazásával a cardiovascularis profilaxisban.

Segédanyag:

Ez a gyógyszer 1805mg szacharózt tartalmaz tasakonként. Tartós alkalmazása esetén fogkárosodást okozhat.

Ritkán előforduló, örökletes fruktóz-intoleranciában, glükóz-galaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető.

Farmakodinámiás interakciók:

Antikoagulánsok

A nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) erősíthetik az antikoagulánsok, mint például a warfarin hatását (lásd 4.4 pont). Xilox-kezelés eseten a warfarinnal vagy hasonló antikoagulánssal vagy acetilszalicilsavval együttesen kezelt betegek vérzési kockázata fokozódik. Ezért együttes kezelés nem ajánlott (lásd 4.4 pont), illetve ellenjavallt olyan betegek esetében, akiknél súlyos alvadási rendellenességek állnak fenn (lásd 4.3 pont). Ha nem kerülhető el az együttes adás, az antikoaguláns hatását fokozottan kell ellenőrizni.

Kortikoszteroidok

A kortikoszteroidok növelhetik a fekélyképződés vagy vérzés kockázatát (lásd 4.4 pont).

Thrombocytaaggregáció-gátlók és szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI)

A thrombocytaaggregáció-gátlók és szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI) növelhetik a fekélyképződés vagy vérzés kockázatát (lásd 4.4 pont).

Más nem-szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok):

A nimezulid-tartalmú gyógyszerek együttes alkalmazása (lásd 4.4 pont) más nem-szteroid gyulladáscsökkentővel, ideértve a gyulladáscsökkentő dózisban (≥1g egyszeri dózis, vagy ≥3g teljes napi adag) alkalmazott acetilszalicilsavval történő együttes alkalmazást is, nem ajánlott.

Diuretikumok, angiotenzin-konvertáz enzim inhibítorok (ACE-gátlók) és angiotenzin II antagonisták (AIIA)

Az NSAID-ok csökkenthetik a diuretikumok és más antihipertenzívumok hatását. Csökkent vesefunkciójú betegekben (pl. dehidrált betegek vagy beszűkült vesefunkciójú idős betegek) az ACE‑gátlók és ciklooxigenáz gátlók együttes adása tovább ronthatják a vesefunkciót, akut veseelégtelenséget is előidézhetnek, mely rendszerint reverzibilis.

Ezekre az interakciókra gondolni kell olyan betegeknél, akiknek nimezulid-tartalmú gyógyszert és ACE-gátlót vagy angiotenzin II antagonistát kell szedniük egyidejűleg. Ezért ezt a kombinációt csak óvatosan szabad alkalmazni, különösen időskorban. A betegeket megfelelően kell hidrálni és a kombinált kezelés megkezdése után, majd azt követően időszakosan a vesefunkció monitorozása szükséges.

Farmakokinetikai interakciók: a nimezulid hatása más gyógyszerek farmakokinetikájára

Furoszemid

Egészségesekben a nimezulid átmenetileg csökkenti a furoszemid nátrium-, és kisebb mértékben a kálium kiválasztásra gyakorolt hatását, és csökkenti a diuretikus hatást.

A nimezulid és a furoszemid együttes adása a furoszemid eloszlási térfogatának (AUC) (kb. 20%-ban) és kumulatív kiválasztásnak csökkenését okozza, nem változtatva meg renalis clearance-ét.

A furoszemid és a nimezulid tartalmú gyógyszerkészítmények együttes használata vese és szívbetegség gyanúja esetén óvatosságot igényel a 4.4 pontban leírtak szerint.

Lítium

Beszámoltak a nem-szteroid gyulladáscsökkentők lítium-clearance csökkentő hatásáról, ami emelkedett plazmaszinthez és lítium toxicitáshoz vezetett. Ha a nimezulidot egy lítium kezelés alatt álló betegnek írják fel, akkor a lítium szintet szorosan ellenőrizni kell.

További információk

A potenciális kölcsönhatásokat glibenklamiddal teofillinnel, warfarinnal, kumarinnal, digoxinnal, cimetidinnel és antacid készítményekkel (pl. alumínium és magnézium-hidroxid kombináció) in vivo is vizsgálták. Klinikailag jelentős interakciót nem figyeltek meg.

A nimezulid gátolja a CYP2C9-et. Az enzim gyógyszer szubsztrátjainak plazmakoncentrációja növekedhet, ha együttesen alkalmazzák nimezulid-tartalmú gyógyszerkészítményekkel.

Óvatosságra van szükség, ha a nimezulid alkalmazása a metotrexát adását megelőző vagy követő 24órán belül történik, mert növekedhet a metotrexát szérumszintje és fokozódik a toxicitása.

A prosztaglandin szintetáz inhibitorok, mint a nimezulid, a vese prosztaglandinokra kifejtett hatásuk miatt növelhetik a ciklosporinok nephrotoxicitását.

Farmakokinetikai interakciók: Egyéb gyógyszerek hatása a nimezulid farmakokinetikájára

Az in vitro vizsgálatok kimutatták, hogy a tolbutamid, acetilszalicilsav és valproinsav kiszorítja a kötőhelyéről a nimezulidot. Ugyanakkor, a plazmaszintre kifejtett lehetséges hatás ellenére, az interakcióknak nincs kimutatható klinikai jelentősége.

Terhesség

A prosztaglandinszintézis gátlása károsan befolyásolhatja a terhességet és/vagy az embrió illetve a magzat fejlődését. Epidemiológiai vizsgálatok adatai megerősítik, hogy a prosztaglandinszintézis-gátlók alkalmazása a terhesség korai szakaszában megnöveli a vetélés és a szívfejlődési rendellenességek, valamint a hasfalhiány (gastroschisis) kialakulásának kockázatát. Az abszolút kockázat a szívfejlődési rendellenességek kialakulását illetően kevesebb, mint 1%-ról körülbelül 1,5%-ra emelkedett. A kockázat növekedni látszik az alkalmazott dózis nagyságával és a kezelés időtartamával. Prosztaglandinszintézis-gátlók állatokban történő alkalmazásakor növekedett a beágyazódás előtti és utáni veszteség, és az embriofoetalis halálozás. Ráadásul a különböző fejlődési rendellenességek, beleértve a cardiovascularis rendellenességek előfordulási gyakoriságának növekedéséről számoltak be állatokban a prosztaglandinszintézis-gátlók organogenetikus időszak alatt történő alkalmazásakor.

A terhesség 20. hetétől kezdődően a nimezulid alkalmazása a magzati veseműködési zavarból eredő oligohydramniont okozhat. Ez röviddel a kezelés megkezdése után jelentkezhet, és a kezelés abbahagyása után általában reverzibilis. Ezen felül – a második trimeszterben végzett kezelést követően – ductus arteriosus-szűkületről is beszámoltak, mely a legtöbb esetben a kezelés leállítása után helyreállt. Emiatt a terhesség első és második trimeszterében a Xilox granulátum csak akkor adható, ha annak alkalmazása feltétlenül szükséges.

Ha a nimezulidot terhességet tervező nő alkalmazza, vagy a terhesség első és második trimeszterében van rá szükség, a lehető legkisebb dózist kell alkalmazni a lehető legrövidebb ideig.

Megfontolandó az oligohydramnion és a ductus arteriosus szűkület antenatalis monitorozása, ha a Xilox-kezelés a 20. terhességi héttől több napon át történt. A Xilox granulátum alkalmazását abba kell hagyni oligohydramnion vagy ductus arteriosus-szűkület észlelése esetén.

A terhesség harmadik trimeszterében alkalmazott bármely prosztaglandinszintézis-gátló a következő hatásokat fejtheti ki a magzatra:

- cardiopulmonalis toxicitás (a ductus arteriosus korai szűkületéhez/elzáródásához és pulmonális hypertensiohoz vezethet)

- vesekárosodás (lásd fent).

A terhesség végén az anyára és az újszülöttre a követező hatásokat fejtheti ki:

- a vérzési idő esetleges meghosszabbodása, mely a thrombocytaaggregáció gátlására vezethető vissza, és ami már nagyon kis dózisok esetén is előfordulhat;

- gátolhatja a méh összehúzódását, ezáltal késleltetheti vagy elnyújthatja a vajúdást.

Következésképpen a Xilox granulátum ellenjavallt a terhesség harmadik trimeszterében (lásd 4.3 és 5.3 pont).

Szoptatás

Nem ismert, hogy a nimezulid kiválasztódik-e az anyatejbe. A Xilox granulátum szoptatás során történő alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3 és 5.3 pont).

Termékenység

Más nem szteroid gyulladáscsökkentőkhöz hasonlóan a nimezulid szedése nem javasolt olyan nők számára, akik teherbe kívánnak esni (lásd 4.4 pont).

A nimezulid gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. Azok a betegek, akik a Xilox bevétele után szédülést, egyensúlyzavart és általános fáradtságot éreznek, tartózkodjanak a vezetéstől és gépek kezelésétől.

A nemkívánatos hatások alábbi felsorolása ellenőrzött klinikai vizsgálatok* (kb. 7800 beteg), valamint posztmarketing megfigyelések adatain alapulnak.

A mellékhatások besorolása az alábbi gyakorisági kategóriák szerint történt:

nagyon gyakori (>1/10), gyakori (>1/100, <1/10), nem gyakori (>1/1000, <1/100), ritka (>1/10000, <1/1000) nagyon ritka (<1/10000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg).

Általános leírás

A leggyakoribb mellékhatások gastrointestinalis jellegűek. Peptikus fekély, perforatio vagy gastrointestinalis vérzés fordulhat elő, mely különösen idős korban végzetes lehet (lásd 4.4 pont). Hányinger, hányás, hasmenés, flatulentia, székrekedés, emésztési zavar, hasi fájdalom, melaena, haematemesis, fekélyes szájnyálkahártya-gyulladás jelentkezhet, valamint a colitis vagy Crohn-betegség kiújulásáról számoltak be a nimezulid alkalmazás során (lásd 4.4 pont Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések). Nagyon ritkán, gastritist figyeltek meg.

Nagyon ritkán a nem-szteroid gyulladáscsökkentők alkalmazásával kapcsolatban bullosus bőrreakciók kialakulását jelentették, beleértve a Stevens-Johnson-szindrómát és toxicus epidermalis necrolysist is.

Oedema, hypertonia és szívelégtelenség kialakulásáról számoltak be NSAID-kezeléssel kapcsolatban.

Klinikai és epidemiológiai vizsgálatokból származó adatok szerint egyes NSAID-ok alkalmazása során kis mértékben fokozódhat az artériás thrombotikus események (pl. myocardialis infarctus, stroke) kialakulásának kockázata, különösen nagyobb adagok hosszabb ideig történő alkalmazása esetén (lásd 4.4 pont).

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Az akut nem-szteroid gyulladáscsökkentő túladagolást követő tünetek általában a következőkre korlátozódnak: letargia, aluszékonyság, hányinger, hányás és gyomortáji fájdalmak, amelyeket támogató kezeléssel meg lehet szüntetni. Gastrointestinalis vérzés is előfordulhat. Ritkán előfordulhat hypertensio, akut veseelégtelenség, légzési nehézség és coma. Nem-szteroid gyulladáscsökkentő terápiás bevitelével kapcsolatban beszámoltak már anafilaktoid reakciókról is, ami túladagolás esetén is előfordulhat.

A nem-szteroid gyulladáscsökkentő túladagolása esetén a betegeknél tüneti és támogató kezelést kell alkalmazni. Specifikus antidotuma nincs. Nem ismert, hogy a nimezulidot el lehet-e távolítani dialízissel, de tekintettel a plazmaprotein kötés magas fokára (elérheti a 97,5%-ot) valószínűtlen, hogy a dialízis hatékony lenne túladagolás esetén. Gyomormosás és/vagy aktív szén adása (60-100g felnőttek esetén) és/vagy ozmotikus hashajtó alkalmazása ajánlható a bevételt követő 4 órán belül, ha a fenti tünetek tapasztalhatók, vagy akiknél nagy dózissal történt a túladagolás. Vizelethajtás, vizelet alkalizáció, hemodialízis, hemoperfúzió nem látszik hasznosnak, az erős fehérjekötés miatt. A vese- és májfunkciót figyelemmel kell kísérni.