eGFR és Jódos Kontrasztanyag: Kontrasztanyag-okozta Vesekárosodás Megelőzése
A jódos kontrasztanyag adása előtt az eGFR a kontrasztanyag-okozta akut vesekárosodás (post-contrast acute kidney injury, PC-AKI) kockázatának legfontosabb mutatója. Az újabb, kontrollcsoportos vizsgálatok alapján intravénás adásnál a kockázat kisebb, mint korábban gondolták, és elsősorban súlyosan csökkent vesefunkció esetén jelentős. Az ESUR és az ACR–NKF ajánlásai ezért az eGFR-küszöbökhöz kötik a megelőző intézkedéseket.
eGFR kalkulátor (CKD-EPI, MDRD formula)
GFR számítás szérum kreatinin alapján a vesefunkció és a CKD stádium meghatározásához.
A PC-AKI Definíciója és Kockázati Tényezői
Az ESUR szerint PC-AKI akkor áll fenn, ha a szérumkreatinin a kontrasztanyag adását követő 48–72 órán belül legalább 0,3 mg/dl-rel (26,5 µmol/l) vagy az alapérték legalább 1,5-szeresére emelkedik.
Beteggel összefüggő kockázati tényezők:
- Csökkent eGFR (a legfontosabb tényező)
- Akut vesekárosodás vagy ismeretlen, instabil vesefunkció
- Diabetes mellitusszal társuló CKD
- Dehidráció, hemodinamikai instabilitás
- Nefrotoxikus gyógyszerek egyidejű alkalmazása
Eljárással összefüggő tényezők: intraarteriális, „first-pass” vesei expozícióval járó adás (pl. suprarenalis aortainjekció), nagy kontrasztanyag-mennyiség, rövid időn belüli ismételt adás.
eGFR-küszöbök és Teendők
| Helyzet | Magas kockázat küszöbe | Teendő |
|---|---|---|
| Intravénás vagy „second-pass” intraarteriális adás | eGFR < 30 mL/min/1,73 m² | Profilaktikus hidrálás mérlegelése |
| „First-pass” intraarteriális adás | eGFR < 45 mL/min/1,73 m² | Profilaktikus hidrálás mérlegelése |
| Akut vesekárosodás | eGFR-től függetlenül | Egyéni mérlegelés, alternatív képalkotás megfontolása |
| Dialízisre szoruló beteg | — | Nem szükséges a vizsgálathoz igazított sürgős dialízis |
Az eGFR-t lehetőleg 7 napon belüli (akut betegségben ennél frissebb) kreatininértékből kell számítani.
Megelőző Intézkedések
- Hidrálás: izotóniás sóoldat intravénásan (pl. 1 mL/kg/h 3–4 órával előtte és 4–6 órán át utána), vagy nátrium-hidrogénkarbonát (3 mL/kg/h 1 órával előtte). Szívelégtelenségben egyéni mérlegelés szükséges.
- A legkisebb diagnosztikus kontrasztanyag-dózis alkalmazása, alacsony vagy izoozmoláris szerrel.
- Nefrotoxikus gyógyszerek (NSAID, aminoglikozidok) szüneteltetése, ha klinikailag lehetséges.
- N-acetilcisztein nem ajánlott: a PRESERVE vizsgálat nem igazolt előnyt sem az N-acetilcisztein, sem a nátrium-hidrogénkarbonát részéről a sóoldattal szemben.
- A kreatinin kontrollja 48–72 óra múlva a magas kockázatú betegeknél.
Metformin és Gadolínium
- Metformin: eGFR ≥ 30 mL/min/1,73 m² esetén (akut vesekárosodás nélkül) a metformin folytatható intravénás kontrasztanyag-adás mellett. eGFR < 30 vagy AKI esetén, illetve „first-pass” intraarteriális adásnál eGFR < 45 mellett a metformint fel kell függeszteni, és 48 óra múlva, stabil vesefunkció igazolása után lehet újraindítani.
- Gadolínium (MR): a nephrogen szisztémás fibrózis kockázata a II. csoportba tartozó (makrociklusos) szereknél nagyon alacsony. eGFR < 30 esetén a legkisebb diagnosztikus dózis és az ismételt adás kerülése ajánlott.
Gyakori Kérdések
Elhalasztandó-e a sürgős CT súlyosan csökkent eGFR mellett? Nem. Életveszélyes állapotban (pl. stroke, tüdőembólia, aortadissectio gyanúja) a diagnosztikus kontrasztos vizsgálat nem halasztható el a kreatininérték megvárása miatt; a kockázat és haszon mérlegelése a klinikus feladata.
Kell-e minden beteg eGFR-jét ellenőrizni kontrasztanyag előtt? Az ESUR és az ACR–NKF szerint nem. Célzott kreatininmérés ajánlott ismert vesebetegség, vesesebészeti beavatkozás, albuminuria, diabetes, hypertonia, köszvény vagy nefrotoxikus gyógyszer szedése esetén, valamint intraarteriális első áthaladású adásnál.
Pontos-e az eGFR akut betegségben? Nem teljesen. Instabil vesefunkció mellett a kreatinin nincs egyensúlyi állapotban, így az eGFR felülbecsülheti a valós vesefunkciót. Ilyenkor a klinikai kép és a kreatinin időbeli változása alapján kell dönteni.
Források
- van der Molen AJ, Reimer P, Dekkers IA, et al. Post-contrast acute kidney injury – Part 1: Definition, clinical features, incidence, role of contrast medium and risk factors. Recommendations for updated ESUR Contrast Medium Safety Committee guidelines. Eur Radiol. 2018;28(7):2845–2855.
- Davenport MS, Perazella MA, Yee J, et al. Use of Intravenous Iodinated Contrast Media in Patients with Kidney Disease: Consensus Statements from the American College of Radiology and the National Kidney Foundation. Radiology. 2020;294(3):660–668.
- Weisbord SD, Gallagher M, Jneid H, et al. Outcomes after Angiography with Sodium Bicarbonate and Acetylcysteine. N Engl J Med. 2018;378(7):603–614.
