Az ARDS 2023-as Globális Definíciója: Horovitz-index és SpO2/FiO2 Arány
A 2012-es Berlin-definíció óta az ARDS ellátása jelentősen átalakult: elterjedt a magas áramlású nazális oxigénterápia (HFNO), és a COVID-19-járvány során sok beteg invazív lélegeztetés nélkül felelt meg az ARDS klinikai képének. Egy nemzetközi konszenzuscsoport ezért 2023-ban új, globális ARDS-definíciót javasolt, amelyet 2024-ben publikáltak. Az új definíció a Horovitz-index (PaO2/FiO2) mellett a pulzoximetriás SpO2/FiO2 arányt is elfogadja, és kiterjed a nem intubált betegekre is.
PaO₂/FiO₂ Ratio
Horovitz Index for Lung function
PaO₂/FiO₂ Ratio
A Globális Definíció Közös Kritériumai
- Kiváltó tényező: akut kockázati tényező (pl. pneumonia, nem pulmonalis fertőzés, trauma, transzfúzió, aspiráció, sokk) és az akut kezdetű vagy romló hypoxaemiás légzési elégtelenség 1 héten belül.
- Eredet: a tüdőödéma nem magyarázható kizárólag vagy elsődlegesen kardiogén ödémával vagy folyadéktúlterheléssel; a hypoxaemia nem magyarázható elsődlegesen atelektáziával. Ha ARDS-kockázati tényező fennáll, egyidejű hidrosztatikus ödéma mellett is diagnosztizálható.
- Képalkotás: kétoldali infiltrátum mellkasröntgenen vagy CT-n, illetve kétoldali B-vonalak és/vagy konszolidáció tüdőultrahangon (képzett vizsgáló által), amely nem magyarázható teljes mértékben folyadékkal, atelektáziával vagy csomókkal.
Oxigenizációs Kritériumok Betegcsoportonként
| Betegcsoport | Oxigenizációs kritérium | Légzéstámogatási feltétel |
|---|---|---|
| Nem intubált ARDS | PaO2/FiO2 ≤ 300 mmHg vagy SpO2/FiO2 ≤ 315 (ha SpO2 ≤ 97%) | HFNO ≥ 30 l/perc vagy NIV/CPAP, PEEP ≥ 5 cmH2O |
| Intubált ARDS | Súlyossági kategóriák szerint (lásd alább) | Invazív gépi lélegeztetés |
| Erőforrás-korlátozott környezet | SpO2/FiO2 ≤ 315 (ha SpO2 ≤ 97%) | Sem PEEP, sem minimális oxigénáramlás nem feltétel |
Intubált betegek súlyossági kategóriái:
| Súlyosság | PaO2/FiO2 (mmHg) | vagy SpO2/FiO2 (ha SpO2 ≤ 97%) |
|---|---|---|
| Enyhe | > 200 és ≤ 300 | > 235 és ≤ 315 |
| Közepes | > 100 és ≤ 200 | > 148 és ≤ 235 |
| Súlyos | ≤ 100 | ≤ 148 |
Főbb Változások a Berlin-definícióhoz Képest
| Szempont | Berlin-definíció (2012) | Globális definíció (2023/2024) |
|---|---|---|
| Oxigenizáció mérése | Csak PaO2/FiO2 | PaO2/FiO2 vagy SpO2/FiO2 |
| Nem intubált betegek | Csak NIV/CPAP (PEEP ≥ 5) mellett, enyhe kategóriában | HFNO ≥ 30 l/perc mellett is |
| Képalkotás | Mellkasröntgen vagy CT | Tüdőultrahang is elfogadott |
| Erőforrás-korlátozott környezet | Nem értelmezett | Külön, egyszerűsített kritériumok |
Az SpO2/FiO2 Arány Helyes Alkalmazása
- Csak SpO2 ≤ 97% mellett érvényes, mert e felett az oxigén–hemoglobin disszociációs görbe lapos szakasza miatt az SpO2 már nem követi a PaO2 változását.
- A pulzoximetria sötétebb bőrszínű betegeknél túlbecsülheti a szaturációt, ami a hypoxaemia alulbecsléséhez vezethet.
- Rossz perifériás perfúzió, vazopresszor-kezelés és szén-monoxid-mérgezés esetén a mérés megbízhatatlan.
- Ha artériás vérgáz rendelkezésre áll, a Horovitz-index továbbra is az előnyben részesített paraméter.
Gyakori Kérdések
Felváltja-e a globális definíció a Berlin-definíciót? A globális definíció a Berlin-definíció kiterjesztése: az intubált betegek PaO2/FiO2 alapú kategóriái lényegében változatlanok, de új betegcsoportokat (HFNO-n lévő, illetve erőforrás-korlátozott környezetben ellátott betegeket) is magában foglal. Az ESICM 2023-as ARDS-irányelve szintén az új definíció szerinti szemléletet alkalmazza.
Miért 315 az SpO2/FiO2 küszöbértéke? Az SpO2/FiO2 és a PaO2/FiO2 közötti validált összefüggés alapján az SpO2/FiO2 = 315 érték felel meg megközelítőleg a PaO2/FiO2 = 300 mmHg-nak, 97% alatti szaturáció mellett.
Hogyan becsüljük a FiO2-t HFNO mellett? HFNO-nál a beállított FiO2 megbízhatóan közelíti a ténylegesen belélegzett oxigénfrakciót, ha az áramlás meghaladja a beteg belégzési csúcsáramlását. Ezért is feltétel a legalább 30 l/perc áramlás.
Források
- Matthay MA, Arabi Y, Arroliga AC, et al. A New Global Definition of Acute Respiratory Distress Syndrome. Am J Respir Crit Care Med. 2024;209(1):37–47.
- ARDS Definition Task Force; Ranieri VM, Rubenfeld GD, Thompson BT, et al. Acute respiratory distress syndrome: the Berlin Definition. JAMA. 2012;307(23):2526–2533.
- Grasselli G, Calfee CS, Camporota L, et al. ESICM guidelines on acute respiratory distress syndrome: definition, phenotyping and respiratory support strategies. Intensive Care Med. 2023;49(7):727–759.
- Rice TW, Wheeler AP, Bernard GR, et al. Comparison of the SpO2/FIO2 ratio and the PaO2/FIO2 ratio in patients with acute lung injury or ARDS. Chest. 2007;132(2):410–417.
