CLINDAMYCIN KALCEKS 150 MG/ML OLDATOS INJEKCIÓ VAGY INFÚZIÓ
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Kölcsönhatások a következőkkel
Felhasználási korlátok
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - CLINDAMYCIN 150 MG/ML
A Clindamycin Kalceks 150mg/ml oldatos injekció vagy infúzió az alábbi, klindamicinre érzékeny baktériumok által okozott súlyos fertőzések kezelésére javallott felnőttek, serdülők és 1hónaposnál idősebb gyermekek számára (lásd 4.2 és 5.1pont):
-
csont- és ízületi fertőzések;
-
anaerob mikroorganizmusok által okozott krónikus sinusitis;
-
alsó légúti fertőzések;
-
szövődményes intraabdominalis fertőzések;
-
kismedencei és a női nemi szerveket érintő fertőzések;
-
szövődményes bőr- és lágyrészfertőzések.
Béta-laktám típusú antibiotikumokra allergiás betegeknél a Clindamycin Kalceks műtétek után kialakuló fertőzések profilaxisára alkalmazható.
Figyelembe kell venni az antibakteriális szerek megfelelő alkalmazására vonatkozó hivatalos irányelveket.
Az adagolást és az alkalmazás módját a fertőzés súlyossága, a beteg állapota és a betegséget okozó mikroorganizmus érzékenysége alapján kell meghatározni. Figyelembe kell venni a helyi irányelveket.
Adagolás
Felnőttek
Napi 1200–2700mg klindamicin intramuscularis (im.) injekció vagy intravénás (iv.) infúzió formájában, 2–4részletre elosztva.
Intraabdominalis fertőzések, kismedencei és a női nemi szerveket érintő fertőzések, és más súlyos fertőzések esetében a szokásos dózis napi 2400–2700mg klindamicin intravénásan vagy intramuscularisan, 2, 3 vagy 4egyenlő részletre elosztva (az ajánlott maximális egyszeri dózis nemhaladhatja meg az 1200mg-ot intravénásan, vagy a 600mg-ot intramuscularisan).
Kevésbé súlyos fertőzések esetében, amelyeknél a mikroorganizmusok nagyobb érzékenysége miatt kisebb dózisok is elegendők, a klindamicin napi dózisa 1200–1800mg intravénásan vagy intramuscularisan, 3‑4egyenlő részletre elosztva.
Életveszélyes fertőzés esetén az intravénás dózis legfeljebb napi 4800mg-ig emelhető.
Műtéti profilaxis
Az adagolást a műtéti eljárás típusa és időtartama alapján kell meghatározni.
A szokásos dózis 600–900mg, 4–8óránként alkalmazva a műtéti eljárás végéig.
Gyermekek és serdülők
1hónapos–12éves gyermekek
A dózis napi 20–40mg/ttkg klindamicin intravénásan vagy intramuscularisan, 3–4egyenlő részletre elosztva (lásd 4.4pont).
Gyermekeknél a klindamicin dózisát a teljes testtömeg alapján kell kiszámítani, függetlenül attól, hogy fennáll-e elhízás (lásd 5.2pont). Súlyos fertőzések kezelésére gyermekeknél a javasolt napi dózis legalább 300mg, a testtömegtől függetlenül. A teljes napi dózis nem haladhatja meg a felnőtteknél javasolt maximális napi dózist.
12évesnél idősebb gyermekek és serdülők
12évesnél idősebb gyermekeknél és serdülőknél a felnőtteknél javasolt dózis alkalmazandó, figyelembe véve, hogy a májműködéstől függően szükség lehet dózismódosításra. A sovány 12–18éves gyermekeknél és serdülőknél nemjavasolt 40mg/ttkg-nál nagyobb napi dózis alkalmazása. A teljes napi dózis nem haladhatja meg a felnőtteknél javasolt maximális napi dózist.
1hónaposnál fiatalabb csecsemők
A klindamicin biztonságosságát és hatásosságát 1hónaposnál fiatalabb csecsemőknél nem igazolták. Nem állnak rendelkezésre adatok.
Idősek
Egészséges vese- és májműködésű időseknél nincs szükség dózismódosításra (lásd 5.2pont).
Májkárosodás
Közepesen súlyos és súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegeknél a klindamicin eliminációs felezési ideje meghosszabbodik (lásd 4.4 és 5.2pont). A klindamicin 8óránkénti adagolása esetén azonban akkumuláció ritkán fordul elő. Súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegeknél azonban ajánlott a májfunkció és a beteg állapotának, valamint lehetőség szerint a klindamicin plazmakoncentrációjának monitorozása. A kapott eredmények alapján szükségessé válhat a dózis vagy az adagolások közötti időtartam módosítása.
Vesekárosodás
Vesekárosodásban szenvedő betegeknél a klindamicin eliminációs felezési ideje meghosszabbodik (lásd 4.4 és 5.2pont). Enyhe vagy közepesen súlyos fokú vesekárosodás esetén azonban dózismódosítás nem szükséges. Súlyos fokú vesekárosodásban szenvedő betegeknél javasolt a vesefunkció és a beteg állapotának monitorozása.
A klindamicin hemodialízisel nem távolítható el, ezért nem szükséges kiegészítő dózist beadni sem a hemodialízis-kezelés előtt, sem azt követően.
Az alkalmazás módja
Intramuscularis injekcióban (im.) vagy intravénás infúzióban (iv.) történő alkalmazásra.
Intramuscularis injekció formájában történő beadás esetén a Clindamycin Kalceks-et hígítatlanul kell alkalmazni. 600mg-nál nagyobb egyszeri intramuscularis dózis alkalmazása nem ajánlott.
Az intramuscularis injekcióban történő alkalmazás akkor indokolt, amikor az intravénás infúzió alkalmazására bármilyen okból nincs lehetőség.
Intravénás infúzióban történő alkalmazás esetén a Clindamycin Kalceks-et fel kell hígítani, és az infúzió beadásának legalább 10–60percen át kell történnie. A klindamicin koncentrációja nemhaladhatja meg a 18mg/ml-t, az infúzió sebessége pedig nem haladhatja meg a 30mg/percet. Ezt a gyógyszert tilos intravénás bolus injekcióban beadni (súlyos mellékhatások fordulhatnak elő, lásd 4.8pont). Egyetlen infúzióban óránként legfeljebb 1200mg klindamicint ajánlott beadni.
1.táblázat Az infúzió szokásos sebessége
| Dózis | Az oldószer mennyisége | A klindamicin koncentrációja | Minimális infúziós idő |
| 300mg | 50ml | 6mg/ml | 10perc |
| 600mg | 50ml | 12mg/ml | 20perc |
| 900mg | 50–100ml | 9–18mg/ml | 30perc |
| 1200mg | 100ml | 12mg/ml | 40perc |
A hígításhoz alkalmazható kompatibilis oldószerek listáját lásd a 6.6pontban.
A készítmény hatóanyagával vagy linkomicinnel, vagy a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Túlérzékenységi reakciók
Súlyos túlérzékenységi reakciók már a gyógyszer első alkalmazása után felléphetnek. Ebben az esetben a klindamicin-kezelést azonnal le kell állítani, és meg kell tenni a megfelelő standard sürgősségi intézkedéseket (lásd 4.3 és 4.8pont).
Bizonyos körülmények között a klindamicin alternatív kezelésként alkalmazható penicillin-allergiában szenvedő (penicillinre túlérzékeny) betegeknél. Nem számoltak be a klindamicin és a penicillin közötti keresztallergiáról, és a két hatóanyag strukturális különbözőségét figyelembe véve ez nem is várható. Egyedi esetekben azonban előfordult a klindamicinnel szembeni anaphylaxiás reakció (túlérzékenység) olyan személyeknél, akiknél a penicillin-allergia már fennállt. A penicillin-allergiás betegek klindamicinnel történő kezelése során ezt figyelembe kell venni.
Bőrt érintő, súlyos mellékhatások
Klindamicinnel kezelt betegeknél beszámoltak bőrt érintő, súlyos mellékhatásokról, köztük eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakcióról (DRESS-szindróma), Stevens–Johnson-szindrómáról (SJS), toxicus epidermalis necrolysisről (TEN) és akut generalizált exanthemás pustulosisról (AGEP), amelyek életveszélyesek vagy halálos kimenetelűek is lehetnek. Ezek a mellékhatások akár a gyógyszer első alkalmazása után is kialakulhatnak. Ha súlyos bőrreakciók jelei és tünetei jelentkeznek, a klindamicin alkalmazását azonnal le kell állítani, és a megfelelő standard sürgősségi intézkedéseket meg kell kezdeni. Ha a betegnél a klindamicin alkalmazásakor súlyos reakció, például DRESS, SJS, TEN vagy AGEP alakult ki, akkor ez a beteg soha többé nem kezelhető klindamicinnel (lásd 4.3 és 4.8pont).
Gastrointestinalis zavarok
Az antibakteriális szerekkel történő kezelés megváltoztatja a vastagbél normál bélflóráját, és a Clostridioidesdifficile túlszaporodásához vezethet. Erről csaknem minden antibakteriális szer alkalmazásával kapcsolatban beszámoltak, beleértve a klindamicint is. A Clostridioidesdifficile AésB toxinokat termel, amelyek hozzájárulnak a Clostridioides difficile-vel összefüggő diarrhoea (CDAD) kialakulásához, és ami az antibiotikum-kezeléssel összefüggő colitis elsődleges okai közé tartozik.
Fontos a CDAD diagnózisának lehetőségére gondolni azoknál a betegeknél, akiknél antibakteriális szerekkel történő kezelést követően hasmenés alakul ki, ami colitis – beleértve a pseudomembranosus colitist is – kialakulásáig súlyosbodhat, és ami az enyhe colitistől a halálos kimenetelű colitisig terjedhet. Ha antibakteriális szerrel – így a klindamicinnel – végzett kezelés során antibiotikum-kezeléssel összefüggő hasmenés vagy antibiotikum-kezeléssel összefüggő colitis diagnózisa felmerül vagy igazolódik, a klindamicin alkalmazását azonnal le kell állítani, és meg kell kezdeni a megfelelő terápiás intézkedéseket. Ilyen esetben perisztaltikát gátló gyógyszer adása ellenjavallt.
A klindamicin alkalmazását összefüggésbe hozták pseudomembranosus colitis kialakulásával a klindamicin-kezelés alatt, vagy akár két-három héttel a kezelést követően, ami halálos kimenetelű lehet, valamint súlyos és tartós hasmenéssel járhat. Körültekintően kell eljárni, ha a klindamicint olyan betegeknek írják fel, akiknél emésztőrendszeri betegségek – különösen a colitis – kialakulására hajlamosító tényezők állnak fenn. Az antibiotikum-kezeléssel összefüggő colitis és hasmenés gyakrabban fordul elő és súlyosabb lefolyású legyengült és/vagy idős (>60éves) betegeknél.
A neuromuscularis ingerületátvitel zavarai
Elővigyázatosságra van szükség azoknál a betegeknél, akik a neuromuscularis transzmisszió zavaraival összefüggő betegségben (pl.myasthenia gravis, Parkinson-kór) szenvednek, mivel a klindamicin alkalmazása neuromuscularis blokád kialakulásával és a blokád idejének meghosszabbodásával járhat (lásd 4.5 és 4.8pont). Invitro kimutatták, hogy a klindamicin gátolja a nikotinos acetilkolin-receptorokat.
Máj- és vesekárodás
Tartós klindamicin-kezelés esetén a máj- és vesefunkciót rendszeresen monitorozni kell.
Vesekárosodásban, valamint közepesen súlyos és súlyos fokú májkárosodásban szenvedő betegeknél a klindamicin eliminációs felezés ideje meghosszabbodik (lásd 4.2 és 5.2pont).
Ritka előfordulással beszámoltak akut vesekárosodásról, beleértve az akut veseelégtelenséget is. Azon betegek esetében, akiknél már eleve veseműködési zavar áll fenn, vagy akik egyidejűleg nephrotoxicus gyógyszereket szednek, mérlegelni kell a vesefunkció monitorozását (lásd 4.8pont).
A nem érzékeny mikroorganizmusok túlszaporodása
A klindamicin alkalmazása a nem érzékeny organizmusok – különösen az élesztőgombák – túlszaporodását is okozhatja.
Koncentráció a cerebrospinális folyadékban
A klindamicin cerebrospinalis folyadékban elért koncentrációja nem elegendő, ezért meningitis kezelésére nem alkalmazható.
Egyéb
Atopiás betegségben szenvedő betegek kezelésekor elővigyázatosságra van szükség.
Nátrium
Ez a gyógyszer 6,5mg nátriumot tartalmaz milliliterenként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2g nátriumbevitel 0,33%-ának felnőtteknél.
Neuromuscularis blokkolók
A klindamicin fokozhatja a neuromuscularis blokkoló gyógyszerek hatását, ezért neuromuscularis blokkoló gyógyszereket kapó betegeknél a klindamicin csak elővigyázatossággal alkalmazandó.
K-vitamin-antagonisták
Klindamicinnel és K-vitamin-antagonistával (pl. warfarin, acenokumarol és fluindion) egyidejűleg kezelt betegeknél a koagulációs értékek (PT/INR) növekedéséről és/vagy vérzésről számoltak be. K‑vitamin-antagonisták egyidejű alkalmazása esetén ezért a koagulációs értékeket szorosan monitorozni kell.
Más antibiotikumok
A klindamicin és az eritromicin között antagonista hatást mutattak ki invitro. Ezen kölcsönhatás klinikai jelentőségének lehetősége miatt a két gyógyszer nem alkalmazható egyidejűleg.
CYP-enzim-inhibitorok és -induktorok
A klindamicin elsősorban a CYP3A4, kisebb mértékben a CYP3A5 révén metabolizálódik a klindamicin-szulfoxid fő metabolittá, és a kevésbé jelentős N-dezmetil-klindamicin metabolittá. Ezért a CYP3A4 és a CYP3A5 inhibitorai csökkenthetik a klindamicin clearance-ét.
A CYP3A4- és a CYP3A5-induktorok növelhetik a klindamicin clearance-ét. Ha a klindamicint erős CYP3A4-induktorokkal – például rifampicinnel – együtt alkalmazzák, a betegnél figyelni kell a klindamicin-kezelés hatásosságának esetleges csökkenését.
Invitro vizsgálatok azt mutatják, hogy a klindamicin nem gátolja a CYP1A2, a CYP2C9, a CYP2C19, a CYP2E1 vagy a CYP2D6 enzimeket, és csak közepes mértékben gátolja a CYP3A4 enzimet. Ezért nem valószínű, hogy klinikailag jelentős kölcsönhatások lépnének fel a klindamicin és az egyidejűleg alkalmazott, a felsorolt CYP enzimek által metabolizált gyógyszerek között.
Immunszuppresszánsok
A klindamicin befolyásolhatja a ciklosporin és a takrolimusz koncentrációját a vérben. A klindamicinnel történő kezelés alatt javasolt a ciklosporin/takrolimusz szérumszintjének monitorozása.
Terhesség
A klinikai vizsgálatokban a klindamicin terhes nőknél történő szisztémás alkalmazása a második és a harmadik trimeszterben nem járt a veleszületett rendellenességek nagyobb incidenciájával. Az első trimeszterben járó terhes nőkkel végzett, megfelelő kontrollos vizsgálatokat nem végeztek.
A klindamicin embereknél átjut a placentán.
A klindamicint terhesség alatt csak akkor szabad alkalmazni, ha erre egyértelműen szükség van.
Szoptatás
A beszámolók szerint szisztémás alkalmazást követően a klindamicin <0,5–3,8mikrogramm/ml mennyiségben volt jelen az emberi anyatejben. A klindamicin potenciálisan káros hatással lehet az anyatejjel táplált csecsemő bélflórájára, amelynek tünetei a hasmenés, a véres széklet vagy a bőrkiütés lehetnek. Szoptatás alatt a klindamicin alkalmazása nem javasolt, és a kezelés megkezdése előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy más kezelési lehetőséget választanak, figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermek, valamint a klindamicin alkalmazásának szükségességét az anya szempontjából.
Termékenység
Az állatokkal végzett vizsgálatok nem mutatnak közvetlen vagy közvetett káros hatásokat a reprodukcióra kifejtett toxicitás tekintetében (lásd 5.3pont).
A klindamicin nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
Az alábbi, 2.táblázatban a klinikai vizsgálatok során, valamint a forgalomba hozatalt követően azonosított mellékhatások kerülnek felsorolásra. A mellékhatások a MedDRA szervrendszeri kategóriák és a következő előfordulási gyakoriságok szerint kerülnek bemutatásra: gyakori(≥1/100–<1/10), nem gyakori (≥1/1000–<1/100), ritka (≥1/10000–<1/1000), nagyonritka (<1/10000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
A leggyakrabban előforduló mellékhatások emésztőrendszeri eredetűek, elsősorban hasmenés. Az emésztőrendszeri mellékhatások a betegek kb. 8%-ánál fordulnak elő.
2.táblázat Mellékhatások
| Szervrendszeri kategória | Gyakori | Nem gyakori | Ritka | Nagyon ritka | Nem ismert |
| Fertőző betegségek és parazita-fertőzések | pseudomembrano-sus colitis*# | Clostridioides difficile okozta colitis*#, hüvelyi fertőzés* | |||
| Vérképzőszervi és nyirok-rendszeri betegségek és tünetek | eosinophilia | granulocytopenia | agranulocytosis*, neutropenia*, thrombocytopenia*, leukopenia*, thrombocytopeniás purpura | ||
| Immunrendszeri betegségek és tünetek | angiooedema | anaphylaxiás sokk*, anaphylactoid reakció*#, anaphylaxiás reakció*, túlérzékenység*+ | |||
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | dysgeusia, neuromuscularis blokk | a szaglás megváltozása | |||
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | keringés- és légzésleállás§ | ||||
| Érbetegségek és tünetek | thrombophlebitis **** | hypotensio§ | |||
| Emésztő-rendszeri betegségek és tünetek | szájnyálkahártya-gyulladás, hasmenés** | hasi fájdalom, oesophagitis, hányinger, hányás | dyspepsia | ||
| Máj- és epebetegségek, illetve tünetek | sárgaság* | ||||
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | maculopapularis bőrkiütés | urticaria, erythema multiforme, pruritus | toxicus epidermalis necrolysis (TEN)*#, Stevens–Johnson-szindróma (SJS)*#, eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS)*#, akut generalizált exanthemás pustulosis (AGEP)*#, exfoliatív dermatitis*, bullosus dermatitis*, morbilliform bőrkiütés* | ||
| Vese- és húgyúti betegségek és tünetek | akut vesekárosodás# | ||||
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | induratio a tű beszúrásának helyén*** | fájdalom, steril tályog a tű beszúrásának helyén*** | irritáció a tű beszúrásának helyén* | ||
| Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei | kóros májfunkciós eredmények, emelkedett szérum-transzamináz-szintek |
* A forgalomba hozatalt követően azonosított mellékhatás.
** Gyakran enyhe fokú és gyakran a kezelés leállítása után megszűnik. Ezen mellékhatások megjelenése az alkalmazás módjától és az alkalmazott dózis nagyságától függ.
*** Helyi reakció intramuscularis injekcióban történő beadást követően.
**** Intravénás beadást követően jelentkező mellékhatás.
+ Gyors intravénás beadást követően kipirulás és hányinger formájában megnyilvánuló túlérzékenységi reakció fordulhat elő.
# Lásd 4.4pont.
§ Túl gyors intravénás beadást követően keringés- és légzésleállás, valamint hypotensio eseteiről számoltak be.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Farmakológiai tulajdonságok - CLINDAMYCIN 150 MG/ML
Farmakoterápiás csoport: Szisztémás antibakteriális szerek; linkózamidok, ATC kód: J01FF01
Hatásmechanizmus
A klindamicin egy linkózamid antibiotikum, amely gátolja a bakteriális fehérjeszintézist.
A bakteriális riboszóma 50S alegységéhez kötődik, és a riboszómákban zajló szintézisre és transzlációs folyamatra egyaránt hatással van. Bár a klindamicin-foszfát invitro inaktív, a gyors invivo hidrolízis révén antibakteriálisan aktív klindamicinné alakul.
A klindamicin a szokásos dózisokban bakteriosztatikus hatást fejt ki invitro.
Farmakokinetikai/farmakodinámiás összefüggés
A hatásosság a szabad antibiotikum koncentráció-idő görbéje alatti területnek és a kórokozó minimális gátló koncentrációja (Minimum Inhibitory Concentration, MIC) hányadosának (fAUC/MIC) függvénye.
A rezisztencia kialakulásának mechanizmusa(i)
A klindamicinnel szembeni rezisztencia leggyakrabban az rRNS antibiotikum-kötőhelyének mutációiból, vagy az 50S riboszomális alegység 23S RNS-ében jelen lévő specifikus nukleotidok metilációjából adódik. Ezek a módosulások meghatározhatják a makrolidokkal és sztreptograminB‑vel szembeni invitro keresztrezisztenciát (MLSB rezisztencia). A rezisztencia esetenként a riboszomális fehérjék megváltozásának köszönhető.
Makrolid-rezisztens baktériumizolátumokban a klindamicinnel szembeni rezisztencia makrolidokkal indukálható lehet. Az indukálható rezisztenciát korongteszttel (D-zóna teszt) vagy baktérium-táptalajon lehet kimutatni. A kevésbé gyakran előforduló rezisztenciamechanizmusok közé tartozik az antibiotikum módosítása és az aktív efflux. A klindamicin és a linkomicin teljes keresztrezisztenciát mutat. Sok antibiotikumhoz hasonlóan a rezisztencia előfordulása a baktériumfajtól és a földrajzi területtől függően változik. A klindamicinnel szembeni rezisztencia prevalenciája nagyobb a meticillin-rezisztens Staphylococcus izolátumok és a penicillin-rezisztens Streptococcus pneumoniae izolátumok esetében, mint az ezekre a hatóanyagokra érzékeny organizmusok esetében.
A meticillin-rezisztens S. auerus (MRSA) baktériumok többségénél fennáll a konstitutív MLSB típusú rezisztencia, így rezisztensek a klindamicinre. A klindamicin nem alkalmazható a makrolidokkal szemben rezisztens Staphylococcusok által okozott fertőzések kezelésére, még igazolt invitro érzékenység esetén sem, mert a kezelés a konstitutív MLSB típusú mutánsok kiszelektálódásához vezethet.
A konstitutív MLSB típusú rezisztenciát mutató törzsek teljes keresztrezisztenciát mutatnak a klindamicin és a linkomicin, a makrolidok (pl. azitromicin, klaritromicin, eritromicin, roxitromicin, spiramicin), valamint a sztreptograminB között.
Érzékenységi vizsgálat határértékei
Az Antibiotikum-érzékenységi Vizsgálatok Európai Bizottsága (EUCAST) a klindamicin vonatkozásában megállapította a MIC (minimális gátló koncentráció) érzékenységi vizsgálatának értelmezési kritériumait, amelyek felsorolása itt található: https://www.ema.europa.eu/documents/other/minimum-inhibitory-concentration-mic-breakpoints_en.xlsx
A szerzett rezisztencia prevalenciája
A szerzett rezisztencia prevalenciája az egyes fajok esetén földrajzi elhelyezkedés szerint és időben is változhat, így a rezisztenciára vonatkozóan ajánlott beszerezni helyi információkat, különösen súlyos fertőzések kezelése esetén. Szükség esetén szakértői segítséget kell kérni, ha a rezisztencia lokális prevalenciája olyan, hogy a hatóanyag alkalmazhatósága legalábbis bizonyos fertőzések esetén megkérdőjelezhető.
Súlyos fertőzés és eredménytelen kezelés esetén különösen javasolt mikrobiológiai diagnózis felállítása, mely tartalmazza a kórokozó azonosítását és klindamicinnel szembeni érzékenységének megállapítását.
Általában érzékeny fajok
Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok
Staphylococcus aureus (meticillin-érzékeny S. aureus és meticillin-érzékeny koaguláz-negatív Staphylococcus-ok)
Streptococcus A, B, C és G csoport
Streptococcus pneumoniae (penicillin-érzékeny izolátumok)
Streptococcus pyogenes
Streptococcus viridans csoport
Anaerob Gram-pozitív mikroorganizmusok
Clostridium perfringens
Peptostreptococcus spp. (Finegoldia magna, Micromonasmicros)
Actinomyces israelii
Cutibacterium acnes
Peptoniphilus spp.1
Propionibacterium spp.1
Anaerob Gram-negatív mikroorganizmusok
Fusobacterium spp (kivéve F. varium)
Prevotella spp.
Veillonella spp.1
Egyébmikroorganizmusok
Chlamydia trachomatis
Gardnerella vaginalis
Chlamydophila pneumoniae1
Mycoplasma hominis1
1A táblázatok közzétételekor nem álltak rendelkezésre frissített adatok. Az érzékenység becsléséhez az elsődleges szakirodalmat, a standard tudományos szakirodalmat és terápiás ajánlásokat vették alapul.
Fajok, melyek esetén a szerzett rezisztencia problémát jelenthet
Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok
Staphylococcus aureus (meticillin-rezisztens)
Staphylococcus epidermidis
Staphylococcus haemolyticus
Staphylococcus hominis
Streptococcus agalactiae
Corynebacterium spp.
Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok
Moraxella catarrhalis
Anaerob Gram-pozitív mikroorganizmusok
Clostridioides difficile
Anaerob Gram-negatív mikroorganizmusok
Bacteroides spp.
Eredendően rezisztens mikroorganizmusok
Aerob Gram-pozitív mikroorganizmusok
Enterococcus spp.
Listeria monocytogenes
Aerob Gram-negatív mikroorganizmusok
Escherichia coli
Haemophilus influenzae
Klebsiella spp.
Pseudomonas aeruginosa
Egyéb mikroorganizmusok
Ureaplasma urealyticum
Mycoplasma pneumoniae
Felszívódás
600mg klindamicin-foszfát intramuscularis alkalmazását követően a klindamicin maximális szérumkoncentrációja 5–10mikrogramm/ml, a beadást követő 1–4órán belül. Az intravénás infúzióban beadott 300mg klindamicin 10perc alatt történő alkalmazását követően 7mikrogramm/ml; 600mg klindamicin 20perc alatt történő alkalmazását követően 10mikrogramm/ml volt a maximális szérumkoncentráció az infúzió beadásának befejezése után.
A klindamicin szérumszintje a legtöbb érzékeny mikroorganizmus invitro mért minimális gátló koncentrációja felett tartható, ha a klindamicin-foszfátot felnőtteknél 8–12óránként, 3évesnél idősebb gyermekeknél és serdülőknél pedig 6–8óránként intravénás infúzióban alkalmazzák. A harmadik dózis beadása után állandó szint érhető el.
Eloszlás
A klindamicin 40–94%-ban kötődik a fehérjékhez. A klindamicin könnyen bejut a legtöbb testfolyadékba és szövetbe (beleértve a csontokat is), és így alkalmas a nehezen elérhető fertőzési gócok, például a lágyszöveti fertőzések és az akut és krónikus osteomyelitis kezelésére. A hatóanyag koncentrációja a szérumkoncentráció kb. 40%-a (20–75%) a csontszövetben, 50‑100%-a az anyatejben, 50%-a az ízületi folyadékban, 30–75%-a a köpetben, 50%-a a peritoneális folyadékban, 40%-a a magzati vérben, 30%-a a gennyben, 50–90%-a a pleurális folyadékban. A klindamicin azonban nem jut be a cerebrospinális folyadékba, még meningitis fennállásakor sem. Többszöri adagolás után a magzatvíz koncentrációja az anyai vérkoncentráció körülbelül 30%-a volt.
Biotranszformáció
Humán máj- és intestinalis mikroszómákkal végzett invitro vizsgálatok arra utalnak, hogy a klindamicint elsősorban a CYP3A4 oxidálja, kisebb mértékben pedig a CYP3A5 metabolizálja a klindamicin-szulfoxid fő metabolittá és a kevésbé jelentős N-dezmetil-klindamicin metabolittá.
A klindamicin plazmafelezési ideje 2,4óra. Vesekárosodás, és közepesen súlyos vagy súlyos fokú májkárosodás esetén a felezési idő megnyúlik.
Elimináció
Parenterális beadást követően a beadott dózis körülbelül 15%-a választódik ki a vizelettel. A kiválasztás főként az epén keresztül és a széklettel történik, biológiailag inaktív metabolitok formájában.
A hemodialízis és a peritoneális dialízis nem hatékony kezelési módszerek a klindamicin szérumból történő eltávolítására.
Linearitás/nonlinearitás
A klindamicin szérumkoncentrációja a dózis növelésével lineárisan nő.
Különleges betegcsoportok
2–<18éves elhízott gyermekek és serdülők, valamint 18–20éves elhízott felnőttek
Elhízott gyermekekkel és serdülőkkel (2–<18éves) és 18–20éves elhízott felnőttekkel végzett farmakokinetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a klindamicin clearance-e és eloszlási térfogata, a teljes testtömegre normalizálva, hasonló az elhízott és nem elhízott betegeknél.
Idősek
Idősebb (61–79éves) és fiatalabb (18–39éves) felnőttekkel végzett farmakokinetikai vizsgálatok azt mutatják, hogy az életkor önmagában nem változtatja meg a klindamicin farmakokinetikáját (clearance, eliminációs felezési idő, eloszlási térfogat és AUC, a klindamicin intravénás beadása után).
Vesekárosodás
Súlyos fokú vesekárosodásban szenvedő betegeknél a klindamicin szérumfelezési ideje kissé megnövekedett (lásd 4.2pont).
Gyógyszerészeti jellemzők - CLINDAMYCIN 150 MG/ML
Ez a gyógyszer kizárólag a 6.6pontban felsorolt gyógyszerekkel keverhető.
Az alábbi hatóanyagok fizikailag inkompatibilisek a klindamicin-foszfáttal: ampicillin, fenitoin‑nátrium, barbiturátok, aminofillin, kalcium-glükonát, magnézium-szulfát, ceftriaxon-nátrium, ciprofloxacin, idarubicin-hidroklorid és ranitidin-hidroklorid.
18hónap
Felhasználhatósági időtartam az ampulla felnyitása után: A készítményt felnyitás után azonnal fel kell használni.
Felhasználhatósági időtartam hígítás után
A hígított oldat kémiai és fizikai stabilitása 25°C-on és 2–8°C-on tárolva 48órán át igazolt.
Mikrobiológiai szempontból a hígított oldatot azonnal fel kell használni. Amennyiben nem használják fel azonnal, a felhasználásig az eltartási idő és a tárolási körülmények a felhasználó felelőssége, amely általános esetben 2–8°C közötti hőmérsékleten tárolva nem haladhatja meg a 24órát, kivéve, ha a hígítás ellenőrzött és validált aszeptikus körülmények között történt.
Legfeljebb 25°C-on tárolandó. Hűtőszekrényben nem tárolható! Nem fagyasztható!
A fénytől való védelem érdekében az ampullákat tartsa a dobozban.
A gyógyszer első felbontás és hígítás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3pontban.
2ml vagy 4ml oldat átlátszó, törőponttal ellátott üvegampullában és dobozban.
1db, 5db vagy 10dbampulla dobozonként.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
Kizárólag egyszeri alkalmazásra. A megmaradt oldatot meg kell semmisíteni.
Az oldatot alkalmazás előtt szabad szemmel meg kell vizsgálni. Az oldat nem használható fel, ha bomlás látható jelei észlelhetők rajta (pl. látható részecskék). Kizárólag tiszta, látható részecskéktől mentes oldat használható fel.
A készítmény az alábbi infúziós oldatokkal hígítható:
-
9mg/ml-es (0,9%-os) nátrium-klorid-oldat;
-
50mg/ml-es (5%-os) glükózoldat.
A hígított oldat klindamicin-koncentrációja nem haladhatja meg a 18mg/ml-t. Az alkalmazás előtti hígításra vonatkozó további ajánlásokat lásd a 4.2pontban.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (két keresztes)
Osztályozás: II./3 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3.§-ának ga) pontja szerinti rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer (I).
7. A forgalomba hozatali engedély jogosultja
AS KALCEKS
Krustpils iela 71E, Rīga, LV-1057, Lettország
Tel.: +371 67083320
E-mail: kalceks@kalceks.lv
