NOVAPOLL 20 MG TABLETTA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Kölcsönhatások a következőkkel
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - NOVAPOLL 20 MG
Allergiás (szezonális és perenniális) rhinoconjunctivitis és urticaria tüneti kezelése.
A Novapoll felnőttek és serdülők (12évesek és annál idősebbek) számára javallott.
Adagolás
Felnőttek és serdülők (12évesek és annál idősebbek)
20mg bilasztin (1tabletta) naponta egyszer az allergiás (szezonális és perenniális) rhinoconjunctivitis és az urticaria tüneteinek enyhítésére.
A tablettát étkezés vagy gyümölcslé elfogyasztása előtt egy órával, vagy két órával ezt követően kell bevenni (lásd 4.5pont).
A kezelés időtartama:
Allergiás rhinoconjunctivitis esetében a kezelésnek az allergén-expozíció időtartamára kell korlátozódnia. Szezonális allergiás rhinitis esetében a tünetek megszűnésekor a kezelést abba lehet hagyni, majd ismételt jelentkezésükkor újra lehet kezdeni. Perenniális allergiás rhinitis esetén folyamatos kezelés ajánlott a betegnek az allergén-expozíciónak kitett időszakban. Urticaria esetén a kezelés időtartama a panaszok típusától, időtartamától és lefolyásától függ.
Különleges betegcsoportok
Idősek
Idős betegeknél nincs szükség az adagolás módosítására (lásd 5.1 és 5.2pont).
Vesekárosodás
Felnőttek különleges kockázati csoportjában (vesekárosodásban szenvedő betegeknél) végzett vizsgálatok alapján felnőtteknél nincs szükség a bilasztin dózisának módosítására (lásd 5.2pont).
Májkárosodás
A készítmény májkárosodásban szenvedő felnőtt betegeknél történő alkalmazására vonatkozóan nem állnak rendelkezésre klinikai tapasztalatok. Azonban, mivel a bilasztin nem metabolizálódik, és változatlan formában a vizelettel és a széklettel ürül, nem várható, hogy a májkárosodás a biztonságos szint fölé növelné a szisztémás expozíciót felnőtt betegeknél. Ezért májkárosodásban szenvedő felnőtt betegeknél nincs szükség az adagolás módosítására (lásd 5.2pont).
Gyermekek
-
6–11éves, legalább 20kg testtömegű gyermekek
Ebben a betegcsoportban a 10mg-os szájban diszpergálódó bilasztin tabletta és a 2,5mg/ml-os bilasztin belsőleges oldat alkalmazása a megfelelő.
-
6évesnél fiatalabb és 20kg-nál kisebb testtömegű gyermekek
A jelenleg rendelkezésre álló adatok leírása a 4.4, 4.8, 5.1 és 5.2pontban található, de nincs az adagolásra vonatkozó javaslat. Ezért a bilasztin ebben a korcsoportban nem alkalmazható.
A bilasztin biztonságosságát és hatásosságát vese- és májkárosodásban szenvedő gyermekek esetében nem igazolták.
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra.
A tablettát vízzel kell lenyelni. Javasolt a napi adagot egyszerre bevenni.
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Gyermekek
A bilasztin biztonságosságát és hatásosságát 2évesnél fiatalabb gyermekeknél még nem állapították meg, és kevés klinikai tapasztalat áll rendelkezésre a 2–5éves gyermekekre vonatkozóan, ezért a bilasztin ebben a korcsoportban nem alkalmazható.
Közepesen súlyos vagy súlyos fokú vesekárosodásban szenvedő betegeknél a bilasztinnak P‑glikoprotein gátlókkal, pl. ketokonazollal, eritromicinnel, ciklosporinnal, ritonavirrel vagy diltiazemmel való együttadásakor megemelkedhet a bilasztin plazmaszintje, és ezért fokozódhat a bilasztin okozta mellékhatások kialakulásának kockázata. Ezért a bilasztin P-glikoprotein-gátlókkal történő együttadása kerülendő közepesen súlyos vagy súlyos fokú vesekárosodásban szenvedő betegek esetében.
Bilasztint szedő betegeknél jelentettek olyan eseteket, amikor megnyúlt QT-szakasz ábrázolódott az EKG-n (lásd 4.8, 4.9 és 5.1 pont). A QT-/QTc-szakasz megnyúlását okozó gyógyszerek feltételezhetően növelik a Torsade de pointes kialakulásának kockázatát.
Ezért a bilasztin csak kellő körültekintéssel adható olyan betegeknek, akiknél a QT-/QTc-szakasz megnyúlásának fokozott kockázata áll fenn. Ide tartoznak azok a betegek, akik anamnézisében cardialis arrhythmia szerepel; akiknél hypokalaemia, hypomagnesaemia, illetve hypocalcaemia áll fenn; akiknél a QT-szakasz megnyúlása eleve ismert, vagy akiknél a bradycardia jelentős mértékű; illetve azok a betegek, akik egyidejűleg más, QT-/QTc-megnyúlást esetlegesen előidéző gyógyszert is alkalmaznak.
A Novapoll nátriumot tartalmaz
Ez a gyógyszer kevesebb mint 1mmol (23mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek, amelyek az alábbiakban kerülnek összefoglalásra.
Táplálékkal való kölcsönhatás: A táplálékbevitel jelentős mértékben, 30%-kal csökkenti a bilasztin orális biohasznosulását.
Grépfrútlével való kölcsönhatás: 20mg bilasztin és grépfrútlé egyidejű bevitele 30%-kal csökkentette a bilasztin orális biohasznosulását. Ezt a hatást más gyümölcslevek is kiválthatják. A biohasznosulás csökkenése változó mértékű lehet a termék gyártójától és a gyümölcstől függően. Az interakció mechanizmusa egy felvevő transzporter, az OATP1A2 gátlásán alapul, amelynek a bilasztin egy szubsztrátja (lásd 5.2pont). Azok a gyógyszerek, amelyek az OATP1A2 szubsztrátjai vagy gátlói, például a ritonavir vagy a rifampicin, szintén rendelkeznek a bilasztin plazmakoncentrációját csökkentő potenciállal.
Ketokonazollal vagy eritromicinnel való kölcsönhatás: Napi egyszeri 20mg bilasztin és napi egyszeri 400mg ketokonazol vagy napi háromszori 500mg eritromicin egyidejű alkalmazásakor a bilasztin AUC-értéke 2-szeresére, a Cmax-érték pedig 2-3-szorosára emelkedett.
Ezek a változások az intestinalis efflux transzporterekkel létrejövő kölcsönhatással magyarázhatóak, mivel a bilasztin a P-gp szubsztrátja, és nem metabolizálódik (lásd 5.2pont). Ezek a változások valószínűleg nem befolyásolják sem a bilasztin, sem a ketokonazol vagy az eritromicin biztonságossági profilját. Más olyan gyógyszerek, melyek a P-gp szubsztrátjai vagy inhibitorai, például a ciklosporin, szintén képesek lehetnek növelni a bilasztin plazmakoncentrációját.
Diltiazemmel való kölcsönhatás: Napi egyszeri 20mg bilasztin és napi egyszeri 60mg diltiazem egyidejű alkalmazásakor a bilasztin Cmax-értéke 50%-kal emelkedett. Ez a változás az intestinalis efflux transzporterekkel (lásd 5.2pont) létrejövő kölcsönhatással magyarázható, és valószínűleg nem befolyásolja a bilasztin biztonságossági profilját.
Alkohollal való kölcsönhatás A psychomotoros teljesítmény alkohol és napi egyszeri 20mg bilasztin egyidejű bevitelét követően hasonló volt az alkohol és a placebo együttadása esetén tapasztaltakkal.
Lorazepámmal való kölcsönhatás: 8napos, napi egyszeri 20mg bilasztinnal és napi egyszeri 3mg lorazepámmal történő egyidejű kezelés nem fokozta a lorazepám központi idegrendszeri depressziót okozó hatásait.
Gyermekek és serdülők
Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek. Mivel gyermekek és serdülők esetében nincs klinikai tapasztalat a bilasztin más gyógyszerekkel, étellel vagy gyümölcslevekkel való kölcsönhatásaira vonatkozóan, ezért jelenleg a felnőtteknél végzett interakciós vizsgálatok eredményeire kell támaszkodni a bilasztin gyermekeknek és serdülőknek történő felírásakor. Gyermekek és serdülők esetében nincsenek klinikai adatok annak megállapítására, hogy a kölcsönhatások miatt bekövetkező AUC vagy a Cmax változások befolyásolják-e a bilasztin biztonságossági profilját.
Terhesség: A bilasztin terhes nőknél történő alkalmazására vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, vagy csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre. Az állatkísérletek során nem mutattak ki a reprodukcióra, a szülésre vagy a postnatalis fejlődésre kifejtett, közvetlen vagy közvetett káros hatásokat (lásd 5.3pont). Elővigyázatosságból azonban a bilasztin alkalmazása terhesség idején kerülendő.
Szoptatás: A bilasztin humán anyatejbe történő kiválasztódását nem vizsgálták. A rendelkezésre álló, állatkísérletek során kapott farmakokinetikai adatok azt igazolták, hogy a bilasztin kiválasztódik az anyatejbe (lásd 5.3pont). Annak eldöntéséhez, hogy a szoptatást vagy Novapoll-kezelést hagyják-e abba, figyelembe kell venni a szoptatás előnyét a gyermek, valamint a bilasztin-terápia előnyét az anya szempontjából.
Termékenység: Klinikai adatok nem állnak rendelkezésre, vagy csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre. Egy patkányokkal végzett vizsgálat során nem mutattak ki a termékenységre vonatkozó negatív hatást (lásd 5.3pont).
Egy, a bilasztin gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre gyakorolt hatását értékelő vizsgálatban 20mg bilasztinnal történő kezelés nem befolyásolta a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Azonban, mivel a gyógyszerre adott egyéni válaszok különbözőek lehetnek, a betegeket figyelmeztetni kell, hogy ne vezessenek gépjárművet vagy ne kezeljenek gépeket, amíg meg nem győződnek arról, hogy hogyan reagál saját szervezetük a bilasztinra.
A biztonságossági profil összefoglalása felnőtteknél és serdülőknél
A klinikai vizsgálatok során a 20mg bilasztinnal kezelt allergiás rhinoconjunctivitisben vagy krónikus idiopathiás urticariában szenvedő felnőtteknél és serdülőknél a mellékhatások előfordulási gyakorisága hasonló volt, mint a placebóval kezelt betegeknél (12,7% vs. 12,8%).
A klinikai fejlesztés során végzett II. és III.fázisú klinikai vizsgálatokban 2525felnőtt vagy serdülőkorú beteget kezeltek a bilasztin különböző dózisaival, akik közül 1697beteg kapott 20mg bilasztint. Ezekben a vizsgálatokban 1362beteg kapott placebokezelést. A 20mg bilasztinnal kezelt, allergiás rhinoconjunctivitisben vagy krónikus idiopathiás urticariában szenvedő felnőtteknél vagy serdülőknél észlelt leggyakoribb mellékhatások a következők voltak: fejfájás, álmosság, szédülés és fáradékonyság. Ezek a mellékhatások hasonló gyakorisággal fordultak elő a placebót kapó betegeknél is.
A mellékhatások táblázatos összefoglalása felnőtteknél és serdülőknél
Az alábbi táblázat azokat a bilasztin-kezeléssel legalább potenciálisan összefüggésbe hozható mellékhatásokat mutatja be, amelyeket a klinikai fejlesztés során a 20mg bilasztinnal kezelt betegek (n=1697) több mint 0,1%-ánál jelentettek.
A gyakorisági kategóriák az alábbiak:
Nagyon gyakori (≥1/10)
Gyakori (≥1/100–<1/10)
Nem gyakori (≥1/1000–<1/100)
Ritka (≥1/10000–<1/1000)
Nagyon ritka (<1/10000)
Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
Az alábbi táblázat nem tartalmazza a ritka, a nagyon ritka és a nem ismert gyakoriságú mellékhatásokat.
| Szervrendszeri kategória | Bilasztin20mgn=1697 | Az összesbilasztindózisn=2525 | Placebon=1362 | |||
| Gyakoriság | Mellékhatás | |||||
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | ||||||
| Nem gyakori | orális herpeszfertőzés | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 0 (0,0%) | ||
| Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek | ||||||
| Nem gyakori | fokozott étvágy | 10 (0,59%) | 11 (0,44%) | 7 (0,51%) | ||
| Pszichiátriai kórképek | ||||||
| Nem gyakori | szorongás | 6 (0,35%) | 8 (0,32%) | 0 (0,0%) | ||
| álmatlanság | 2 (0,12%) | 4 (0,16%) | 0 (0,0%) | |||
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | ||||||
| Gyakori | álmosság | 52 (3,06%) | 82 (3,25%) | 39 (2,86%) | ||
| fejfájás | 68 (4,01%) | 90 (3,56%) | 46 (3,38%) | |||
| Nem gyakori | szédülés | 14 (0,83%) | 23 (0,91%) | 8 (0,59%) | ||
| A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei | ||||||
| Nem gyakori | tinnitus | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 0 (0,0%) | ||
| vertigo | 3 (0,18%) | 3 (0,12%) | 0 (0,0%) | |||
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | ||||||
| Nem gyakori | jobb Tawara-szárblokk | 4 (0,24%) | 5 (0,20%) | 3 (0,22%) | ||
| sinus arrhythmia | 5 (0,30%) | 5 (0,20%) | 1 (0,07%) | |||
| QT-megnyúlás az EKG-n* | 9 (0,53%) | 10 (0,40%) | 5 (0,37%) | |||
| egyéb EKG eltérések | 7 (0,41%) | 11 (0,44%) | 2 (0,15%) | |||
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinális betegségek és tünetek | ||||||
| Nem gyakori | dyspnoe | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 0 (0,0%) | ||
| nasalis diszkomfortérzés | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 0 (0,0%) | |||
| orrnyálkahártya-szárazság | 3 (0,18%) | 6 (0,24%) | 4 (0,29%) | |||
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | ||||||
| Nem gyakori | gyomortáji fájdalom | 11 (0,65%) | 14 (0,55%) | 6 (0,44%) | ||
| hasi fájdalom | 5 (0,30%) | 5 (0,20%) | 4 (0,29%) | |||
| hányinger | 7 (0,41%) | 10 (0,40%) | 14 (1,03%) | |||
| hasi diszkomfortérzés | 3 (0,18%) | 4 (0,16%) | 0 (0,0%) | |||
| hasmenés | 4 (0,24%) | 6 (0,24%) | 3 (0,22%) | |||
| szájszárazság | 2 (0,12%) | 6 (0,24%) | 5 (0,37%) | |||
| dyspepsia | 2 (0,12%) | 4 (0,16%) | 4 (0,29%) | |||
| gastritis | 4 (0,24%) | 4 (0,16%) | 0 (0,0%) | |||
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | ||||||
| Nem gyakori | pruritus | 2 (0,12%) | 4 (0,16%) | 2 (0,15%) | ||
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | ||||||
| Nem gyakori | fáradékonyság | 14 (0,83%) | 19 (0,75%) | 18 (1,32%) | ||
| szomjúság | 3 (0,18%) | 4 (0,16%) | 1 (0,07%) | |||
| a korábbi állapot javulása | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 1 (0,07%) | |||
| láz | 2 (0,12%) | 3 (0,12%) | 1 (0,07%) | |||
| asthenia | 3 (0,18%) | 4 (0,16%) | 5 (0,37%) | |||
| Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei | ||||||
| Nem gyakori | emelkedett gamma-glutamiltranszferáz-szint (Gamma-GT) | 7 (0,41%) | 8 (0,32%) | 2 (0,15%) | ||
| emelkedett glutamát-piruvát-transzamináz-szint (GPT/ALAT) | 5 (0,30%) | 5 (0,20%) | 3 (0,22%) | |||
| emelkedett glutamát-oxálacetát-transzamináz-szint (GOT/ASAT) | 3 (0,18%) | 3 (0,12%) | 3 (0,22%) | |||
| emelkedett szérum kreatininszint | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 0 (0,0%) | |||
| emelkedett szérum trigliceridszint | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 3 (0,22%) | |||
| testtömeg-növekedés | 8 (0,47%) | 12 (0,48%) | 2 (0,15%) | |||
*A forgalomba hozatalt követően is jelentettek olyan eseteket, amikor megnyúlt QT-szakasz ábrázolódott az EKG-n.
Nem ismert gyakoriságú mellékhatások (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg):
Palpitatio, tachycardia, túlérzékenységi reakciók (pl. anaphylaxia, angiooedema, dyspnoe, bőrkiütés, lokalizált oedema/helyi duzzanat és erythema) és hányás eseteit figyelték meg a gyógyszer forgalomba hozatalát követően.
Egyes kiválasztott mellékhatások leírása felnőtteknél és serdülőknél
Álmosságot, fejfájást, szédülést és fáradékonyságot egyaránt észleltek a 20mg bilasztinnal és a placebóval kezelt betegeknél, amelyeknek gyakoriságai a következők voltak: álmosság 3,06% vs. 2,86%, fejfájás 4,01% vs. 3,38%; szédülés 0,83% vs. 0,59%, és fáradékonyság 0,83% vs. 1,32%.
A forgalomba hozatalt követő megfigyelés során összegyűjtött információk megerősítették a klinikai fejlesztés során megfigyelt biztonságossági profilt.
A biztonságossági profil összefoglalása gyermekeknél és serdülőknél
A klinikai fejlesztés során a (12–18éves) serdülőknél észlelt mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága a felnőtteknél tapasztaltakkal azonos volt. A forgalomba hozatalt követő megfigyelés során az ebben a betegcsoportban (serdülők) összegyűjtött információk alátámasztották a klinikai vizsgálatok eredményeit.
Azoknak az allergiás rhinoconjunctivitis vagy krónikus idiopathiás urticaria miatt 10mg bilasztinnal kezelt, 12hetes, kontrollos klinikai vizsgálatban részt vevő (2–11éves) gyermekeknek az aránya, akik a kezelést követően mellékhatásról számoltak be, hasonló volt ahhoz, amit a placebót kapó betegeknél tapasztaltak (68,5% vs. 67,5%).
A bilasztinnal (szájban diszpergálódó tabletta) végzett klinikai vizsgálatok során a leggyakrabban, 291 (2–11éves) gyermek által jelentett mellékhatások a fejfájás, az allergiás conjunctivitis, a rhinitis és a hasi fájdalom voltak (260gyermeket a klinikai biztonságossági vizsgálatokban, 31gyermeket a farmakokinetikai vizsgálatokban kezeltek). Ezek a kezeléssel összefüggésbe hozható nemkívánatos események hasonló gyakorisággal fordultak elő a 249placebót kapó betegnél is.
A mellékhatások táblázatos összefoglalása gyermekeknél
Az alábbi táblázat a bilasztin-kezeléssel legalább potenciálisan összefüggésbe hozható, és a klinikai fejlesztés során bilasztin-kezelést kapó (2–11éves) gyermekek több mint 0,1%‑ánál jelentett mellékhatásokat mutatja be.
A gyakorisági kategóriák az alábbiak:
Nagyon gyakori (≥1/10)
Gyakori (≥1/100–<1/10)
Nem gyakori (≥1/1000–<1/100)
Ritka (≥1/10000–<1/1000)
Nagyon ritka (<1/10000)
Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
A táblázat nem tartalmazza a ritka, a nagyon ritka és a nem ismert gyakoriságú mellékhatásokat.
| Szervrendszeri kategória | Bilasztin10mg(n=291)# | Placebo(n=249) | ||
| Gyakoriság | Mellékhatás | |||
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | ||||
| Gyakori | rhinitis | 3 (1,0%) | 3 (1,2%) | |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | ||||
| Gyakori | fejfájás | 6 (2,1%) | 3 (1,2%) | |
| Nem gyakori | szédülés | 1 (0,3%) | 0 (0,0%) | |
| eszméletvesztés | 1 (0,3%) | 0 (0,0%) | ||
| Szembetegségek és szemészeti tünetek | ||||
| Gyakori | allergiás conjunctivitis | 4 (1,4%) | 5 (2,0%) | |
| Nem gyakori | szemirritáció | 1 (0,3%) | 0 (0,0%) | |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | ||||
| Gyakori | hasi fájdalom/ gyomortáji fájdalom | 3 (1,0%) | 3 (1,2%) | |
| Nem gyakori | hasmenés | 2 (0,7%) | 0 (0,0%) | |
| hányinger | 1 (0,3%) | 0 (0,0%) | ||
| ajakduzzanat | 1 (0,3%) | 0 (0,0%) | ||
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | ||||
| Nem gyakori | eczema | 1 (0,3%) | 0 (0,0%) | |
| urticaria | 2 (0,7%) | 2 (0,8%) | ||
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | ||||
| Nem gyakori | fáradékonyság | 2 (0,7%) | 0 (0,0%) | |
#260gyermek vett részt a klinikai biztonságossági vizsgálatban, 31gyermek pedig a farmakokinetikai vizsgálatban.
Egyes kiválasztott mellékhatások leírása gyermekeknél
Fejfájást, hasi fájdalmat, allergiás conjunctivitist és rhinitist egyaránt észleltek a 10mg bilasztinnal és a placebóval kezelt gyermekeknél, amelyeknek gyakoriságai a következők voltak: fejfájás 2,1% vs. 1,2%; hasi fájdalom 1,0% vs. 1,2%; allergiás conjunctivitis 1,4% vs. 2,0%; rhinitis 1,0% vs. 1,2%.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
A bilasztin akut túladagolására vonatkozó információk a gyógyszerfejlesztés során végzett klinikai vizsgálatok tapasztalataiból és a forgalomba hozatalt követő megfigyelésből származnak. A klinikai vizsgálatokban 26egészséges önkéntesnél a bilasztin terápiás dózisának 10-11-szeresét (220mg egyszeri dózisban, vagy 7napon át 200mg/nap dózisban) alkalmazva a kezeléssel összefüggő mellékhatások gyakorisága kétszer nagyobb volt, mint placebo esetén. A leggyakoribb mellékhatások a szédülés, a fejfájás és a hányinger voltak. Nem jelentettek sem súlyos mellékhatást, sem a QTc-intervallum szignifikáns megnyúlását. A forgalomba hozatalt követő megfigyelésből származó információk összhangban vannak a klinikai vizsgálatok során jelentettekkel.
A bilasztin ismételt dózisainak (4napon át 100mg) a ventricularis repolarizációra kifejtett hatását egy 30egészséges önkéntesen végzett “QT/QTc keresztezett elrendezésű átfogó klinikai vizsgálat” elemzésének elbírálásakor nem volt kimutatható a QTc-intervallum szignifikáns megnyúlása.
Gyermekek esetében nincsenek túladagolásra vonatkozó adatok.
Túladagolás esetén tüneti és támogató kezelés javasolt.
A bilasztinnak nincs specifikus antidotuma.
Farmakológiai tulajdonságok - NOVAPOLL 20 MG
Farmakoterápiás csoport: Szisztémás antihisztaminok, egyéb szisztémás antihisztaminok, ATC kód: R06AX29
Hatásmechanizmus
A bilasztin egy nem szedatív, tartós hatású hisztamin-antagonista, amely szelektív perifériás H1‑receptor-antagonista affinitással rendelkezik, és nem mutat affinitást a muszkarin receptorok iránt.
A bilasztin egyszeri dózisai 24órán át gátolták a hisztamin által kiváltott “wheal and flare” bőrreakciót.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
A szezonális és perenniális allergiás rhinoconjunctivitisben szenvedő felnőttekkel és serdülőkkel végzett klinikai vizsgálatok során a 14–28napon át naponta egyszer adagolt 20mg bilasztin hatékonynak bizonyult az alábbi tünetek enyhítésében: tüsszögés, orrfolyás, orrviszketés, orrdugulás, szemviszketés, könnyezés és szemvörösség. A bilasztin 24órán keresztül hatásosnak bizonyult a tünetek kontrolljában.
Két klinikai vizsgálatban, amelyet krónikus idiopathiás urticariában szenvedő betegek körében végeztek, a 28napon át 20mg dózisban adott bilasztin hatékonyan csökkentette a viszketés intenzitását és a bőrkiütések számát és kiterjedését, valamint a betegek urticariának tulajdonítható rossz közérzetét. A betegek jobban tudtak aludni, és életminőségük is javult.
A bilasztinnal végzett klinikai vizsgálatokban nem észleltek sem klinikaikag szignifikáns QTc-intervallum-megnyúlást, sem egyéb cardiovasculáris hatást; még akkor sem, amikor 9betegnél 7napon át napi 200mg bilasztint alkalmaztak (a terápiás dózis 10-szerese), vagy akkor, amikor egyidejűleg adták P-gp inhibitorokkal, pl. ketokonazollal (24vizsgálati alanynak) és eritromicinnel (24vizsgálati alanynak). Ezen kívül, 30egészséges önkéntes bevonásával egy átfogó QT-vizsgálatot is végeztek.
A kontrollos klinikai vizsgálatokban a javasolt napi egyszeri 20mg-os dózis mellett a bilasztin központi idegrendszeri biztonságossági profilja a placebóhoz hasonló volt, és az álmosság előfordulása statisztikailag nem mutatott eltérést a placebótól. A klinikai vizsgálatok során a naponta egyszer, legfeljebb 40mg-os dózisban alkalmazott bilasztin nem befolyásolta a pszichomotoros teljesítményt, és egy standard gépjárművezetési teszten vizsgálva nem befolyásolta a gépjárművezetési képességet.
A II. és III.fázisú klinikai vizsgálatokba bevont idős betegeknél (≥65éves) a hatásosság és biztonságosság tekintetében nem volt kimutatható eltérés a fiatalabb betegekhez viszonyítva. Egy forgalomba hozatalt követően végzett vizsgálatban 146idős beteg esetében a biztonságossági profil tekintetében nem volt kimutatható eltérés a fiatalabb betegekhez viszonyítva.
Gyermekek és serdülők
A klinikai fejlesztés folyamatába serdülőket (12–17éves) is bevontak. A klinikai vizsgálatok során 128serdülő kapott bilasztint (81serdülő allergiás rhinoconjunctivitisben végzett kettős vak vizsgálatban). További 116serdülőt randomizáltak az aktív komparátort vagy a placebót kapó csoportokba. A hatásosság és biztonságosság tekintetében nem találtak különbséget a felnőttek és serdülők között.
A szakmai irányelvek szerint, a bilasztin felnőtteknél és serdülőknél igazolt hatékonyságát extrapolálni lehet gyermekekre is, mivel bizonyított, hogy 10mg bilasztin szisztémás expozíciója 6–11éves, legalább 20kilogramm testtömegű gyermekeknél ekvivalens 20mg bilasztin expozíciójával felnőtteknél (lásd 5.2pont). A felnőttektől és serdülőktől nyert adatok extrapolációja megfelelőnek tekinthető erre a készítményre, mivel az allergiás rhinoconjunctivitis és az urticaria patofiziológiája azonos valamennyi korcsoportban.
Egy 12hetes, 2–11éves gyermekeknél végzett kontrollos klinikai vizsgálatban (összesen 509gyermek bevonásával, 260főt 10mg bilasztinnal kezeltek, ebből 58fő 2–<6éves, 105fő 6–<9éves, és 97fő 9–<12éves, és 249főt placebóval kezeltek: ebből 58fő 2–<6éves, 95fő 6–<9éves és 96fő 9‑<12éves volt), a 10mg-os ajánlott gyermekgyógyászati dózis naponta egyszer történő alkalmazása mellett, a bilasztin biztonságossági profilja (n=260) hasonló volt a placebóval (n=249) kezelt csoportéhoz. Mellékhatást a 10mg bilasztinnal kezelt betegek 5,8%-ánál, míg a placebót kapó betegek 8,0%-ánál jelentettek. Mind a 10mg bilasztin-kezelést, mind a placebokezelést kapó csoportban az aluszékonyságra és a szedáltságra vonatkozó pontszámok kismértékű csökkenést mutattak a Gyermekgyógyászati Alvás Kérdőív (Paediatric Sleep Questionnaire) alapján a vizsgálat ideje alatt, a két csoport között azonban nem volt statisztikailag szignifikáns különbség. A 2–11éves gyermekeknél nem volt szignifikáns különbség a QTc tekintetében a napi 10mg bilasztint kapó csoportban a placebóhoz viszonyítva. A kifejezetten allergiás rhinoconjunctivitisben vagy krónikus urticariában szenvedő gyermekek számára kifejlesztett Életminőség Kérdőív (Quality of Life questionnaire) általános pontszámnövekedést mutatott 12héten át, de nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a bilasztin- és a placebokar között. A vizsgált 509gyermek közül 479 szenvedett allergiás rhinoconjunctivitisben, és 30vizsgálati alanynál diagnosztizáltak krónikus urticariát. 260gyermek kapott bilasztint, ebből 252fő (96,9%) allergiás rhinoconjunctivitis, és 8fő (3,1%) krónikus urticaria kezelésére. Ehhez hasonlóan, 249gyermek kapott placebót, ebből 227fő (91,2%) allergiás rhinoconjunctivitis, és 22fő (8,8%) krónikus urticaria kezelésére.
Az Európai Gyógyszerügynökség gyermekek esetén a 2évesnél fiatalabb korosztálynál eltekint a bilasztin tartalmú referenciakészítmény vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségétől (lásd 4.2pont, gyermekeknél és serdülőknél történő alkalmazásra vonatkozó információk).
Felszívódás
A bilasztin orális alkalmazást követően gyorsan felszívódik, és kb. 1,3óra múlva éri el a maximális plazmakoncentrációt. Akkumuláció nem volt megfigyelhető. A bilasztin orális biohasznosulásának átlagos értéke 61%.
Eloszlás
Invitro és invivo vizsgálatok kimutatták, hogy a bilasztin a P-gp szubsztrátja (lásd 4.5pont kölcsönhatások ketokonazollal, eritromicinnel és diltiazemmel), valamint az OATP szubsztrátja (lásd 4.5pont kölcsönhatások grépfrútlével). A bilasztin nem szubsztrátja a BCRP-transzporternek vagy a renális OCT2-, OAT1- és OAT3-transzportereknek. Az invitro vizsgálatok alapján nem várható, hogy a bilasztin gátolja a következő transzportereket a szisztémás keringésben: P-gp, MRP2, BCRP, BSEP, OATP1B1, OATP1B3, OATP2B1, OAT1, OAT3, OCT1, OCT2 és NTCP, mivel csak enyhe gátlás volt kimutatható a P-gp, az OATP2B1 és az OCT1 esetében, becsült IC50≥300mikromol mellett, ami sokkal magasabb, mint a számított klinikai plazma Cmax-érték, és ezért ezek az interakciók klinikailag nem relevánsak. Ugyanakkor, ezen eredmények alapján a bilasztin egyéb, az intestinalis mucosában jelen lévő transzporterekre, pl. a P-gp-re, kifejtett gátló hatását nem lehet kizárni.
Terápiás dózisok alkalmazása esetén a bilasztin 84–90%-ban kötődik a plazmaproteinekhez.
Biotranszformáció
A bilasztin invitro vizsgálatokban nem indukálta, és nem gátolta a CYP450 izoenzimek aktivitását.
Elimináció
Egy egészséges önkéntesekkel végzett tömegegyensúly (“mass balance”) vizsgálatban 20mg 14C izotóppal jelzett bilasztin egyszeri adagolását követően, a bevitt dózis csaknem 95%-a változatlan formában ürült a vizelettel (28,3%) és a széklettel (66,5%), megerősítve, hogy a bilasztin emberben nem metabolizálódik jelentős mértékben. Egészséges önkénteseknél a számított átlagos eliminációs felezési idő 14,5óra volt.
Linearitás
A bilasztin lineáris farmakokinetikát mutat a vizsgált dózishatárokon belül (5–220mg), alacsony egyéni szórással.
Vesekárosodás
Egy vesekárosodásban szenvedő betegek bevonásával végzett vizsgálatban az AUC0-∞ medián értéke (Standard Deviation, SD) az egészséges veseműködésű (GFR:>80ml/perc/1,73m2) betegeknél tapasztalt 737,4(±260,8)ng×óra/ml értékéhez viszonyítva a következőképpen emelkedett: enyhe vesekárosodásban szenvedő betegeknél (GFR: 50–80ml/perc/1,73m2) 967,4 (±140,2)ng×óra/ml-re, közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél (GFR: 30–<50ml/perc/1,73m2) 1384,2(±263,23)ng×óra/ml-re, súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél (GFR: <30ml/perc/1,73m2) pedig 1708,5(±699,0)ng×óra/ml-re.
A bilasztin átlagos (SD) felezési ideje 9,3(±2,8)óra volt az egészséges veseműködésű betegeknél, 15,1(±7,7)óra az enyhe vesekárosodásban szenvedő betegeknél, 10,5(±2,3)óra a közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél, és 18,4(±11,4)óra a súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél. A vizelettel történő kiválasztódás 48–72órát követően lényegében teljes volt valamennyi betegnél. Ezek a farmakokinetikai változások várhatóan nincsenek klinikailag releváns hatással a bilasztin biztonságossági profiljára, mivel a bilasztin plazmaszintjei a vesekárosodásban szenvedő betegeknél is a biztonságos bilasztin-szinteken belül maradnak.
Májkárosodás
Májkárosodásban szenvedő betegeknél nem állnak rendelkezésre farmakokinetikai adatok. A bilasztin embernél nem metabolizálódik. Mivel a vesekárosodásban szenvedő betegeken végzett vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy a renális eliminációnak döntő szerepe van a bilasztin kiválasztásában, a bilasztin eliminációjában az epével történő kiválasztás valószínűleg csak csekély jelentőségű. A májfunkcióban bekövetkező változásoknak feltehetően nincs klinikailag releváns hatása a bilasztin farmakokinetikájára.
Idősek
Csak korlátozott mennyiségű farmakokinetikai adat áll rendelkezésre 65évesnél idősebb betegek esetén. A 18–35éves felnőtt populációhoz viszonyítva a 65évesnél idősebbek esetén nem voltak megfigyelhetők statisztikailag szignifikáns eltérések a bilasztin farmakokinetikájában.
Gyermekek és serdülők
Serdülőkre (12–17éves) vonatkozó farmakokinetikai adatok nem állnak rendelkezésre, mivel ezen készítmény esetében a felnőtt adatok extrapolációját megfelelőnek ítélték.
A gyermekekre vonatkozó farmakokinetikai adatok egy II.fázisú farmakokinetikai vizsgálatból származnak, amelybe 31fő 4–11éves, allergiás rhinoconjunctivitisben vagy krónikus urticariában szenvedő gyermeket vontak be, akik naponta egyszer 10mg bilasztint kaptak, szájban diszpergálódó tabletta formájában.
A plazmakoncentrációs adatok farmakokinetikai elemzése azt mutatta, hogy a bilasztin napi egyszeri 10mg-os gyermekgyógyászati dózisa azonos mértékű szisztémás expozíciót eredményez, mint a 20mg-os dózis felnőtteknél és serdülőknél, mivel a 6–11éves gyermekeknél az átlagos AUC-érték 1014ng×óra/ml volt. Ezek az eredmények jóval a felnőtteknél alkalmazott, napi egyszeri 80mg-os dózisra vonatkozó biztonságossági adatokon alapuló határ alatt voltak, ami összhangban van a gyógyszer biztonságossági profiljával. Ezek az eredmények megerősítették, hogy a naponta egyszer peros alkalmazott 10mg bilasztin megfelelő terápiás dózisnak tekinthető a 6–11éves, legalább 20kg testtömegű gyermekek számára.
Gyógyszerészeti jellemzők - NOVAPOLL 20 MG
mikrokristályos cellulóz
A típusú karboximetil-keményítő-nátrium (burgonyakeményítőből)
vízmentes kolloid szilícium-dioxid
magnézium-sztearát
10db, 20db, 30db, 40db vagy 50db tabletta OPA/Alumínium/PVC/Alumínium buborékcsomagolásban és dobozban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.