BLENREP 70 MG POR OLDATOS INFÚZIÓHOZ VALÓ KONCENTRÁTUMHOZ

A Blenrep relabáló vagy refrakter myeloma multiplex kezelésére javallt felnőtteknél:

• bortezomibbal és dexametazonnal kombinációban olyan betegeknél, akik korábban már legalább egy kezelésben részesültek

• pomalidomiddal és dexametazonnal kombinációban olyan betegeknél, akik korábban már legalább egy kezelésben részesültek, beleértve a lenalidomidot is.

A Blenrep-kezelés megkezdését és annak felügyeletét a myeloma multiplex kezelésében jártas orvosnak kell végeznie.

Ajánlott szupportív kezelés

A betegeknél szemész szakorvosi vizsgálatot kell végezni (beleértve a látásélességet és réslámpás vizsgálatot) a Blenrep-kezelés első négy dózisának mindegyike előtt, majd ha az klinikailag indokolt (lásd 4.4 pont).

Adagolás

A Blenrep alkalmazását a betegség progressziójáig vagy elfogadhatatlan mértékű toxicitás jelentkezéséig az ajánlott adagolási rend szerint kell folytatni. A Blenrep alkalmazása egyéb kezelésekkel kombinálva történik (lásd az 1. táblázatot). A Blenrep-pel együtt alkalmazott egyéb gyógyszerekre vonatkozóan lásd az 5.1 pontot és az adott gyógyszerek hatályos alkalmazási előírását.

1. táblázat: Az egyéb kezelésekkel együtt alkalmazott Blenrep ajánlott kezdő adagolási rendje

   Kombinációs kezelés	Ajánlott kezdő adagolási rend
   Bortezomibbal és dexametazonnal (BVd)a (Egy kezelési ciklus = 3 hét)	2,5 mg/ttkg 3 hetente egyszer alkalmazva
   Pomalidomiddal és dexametazonnal (BPd) (Egy kezelési ciklus = 4 hét)	1. ciklus: 2,5 mg/ttkg egyszer alkalmazvaa 2. ciklustól kezdve: 1,9 mg/ttkg 4 hetente egyszer alkalmazva

   a A bortezomibot és a dexametazont az első 8 ciklusban alkalmazzák.

   Amennyiben a Blenrep egy tervezett dózisának beadása nem mellékhatás jelentkezése miatt marad ki, a Blenrep-kezelés folytatása a következő tervezett kezelési ciklus kezdetén ajánlott.

   Amennyiben a Blenrep egy tervezett dózisának beadása mellékhatás jelentkezése miatt marad ki, a Blenrep-kezelés folytatása a mellékhatás megszűnése utáni következő tervezett kezelési ciklus kezdetén ajánlott (lásd 3. táblázat).

   Dózismódosítás

   A biztonságosság és a tolerálhatóság fenntartása érdekében szinte minden betegnél szükség van dózismódosításra. A Blenrep dóziscsökkentésének mértékét a 2. táblázat tartalmazza. A mellékhatások jelentkezése esetén javasolt dózismódosításokat a 3. táblázat tartalmazza.

2. táblázat: A Blenrep dóziscsökkentésének lépései

   	Bortezomibbal és dexametazonnal kombinációban	Pomalidomiddal és dexametazonnal kombinációban
   Ajánlott kezdőadagolási rend	2,5 mg/ttkg 3 hetente	2,5 mg/ttkg egyszer az 1. ciklusban, majd a 2. ciklustól kezdve 1,9 mg/ttkg4 hetente
   1. csökkentett dózisszint	1,9 mg/ttkg 3 hetente	1,9 mg/ttkg 8 hetente
   2. csökkentett dózisszint	NAa	1,4 mg/ttkg 8 hetente

   NA = Nem alkalmazható.

   a Nincs 2. csökkentett dózisszint.

   Szemészeti mellékhatások

   A szemészeti eseményeket szemészeti vizsgálatok eredményei alapján osztályozták, ami a szaruhártya-vizsgálati eredményeket és a korrekcióval elérhető legjobb látásélességet (best corrected visual acuity – BCVA) foglalta magába. A Blenrep dózisának meghatározása előtt a kezelőorvosnak át kell tekintenie a beteg szemészeti vizsgálati leletét.

   A szaruhártya-vizsgálat során talált elváltozásokat a BCVA változásai is kísérhetik, vagy anélkül is jelentkezhetnek. A szemészeti mellékhatások súlyosságát a súlyosabban érintett szem alapján kell megállapítani, mivel a két szem különböző mértékben lehet érintett. A dózis beadásának elhalasztását és a dózis csökkentét mérlegelve fontos, hogy a kezelőorvos ne csak a szaruhártya-vizsgálati eredményeket, hanem a látásélesség változásait és a beteg által jelentett tüneteket is vegye figyelembe.

   A szemészeti mellékhatások miatti dóziscsökkentés után ne emelje újra a dózist. A nem szemészeti mellékhatások esetén a dózis újbóli emelésére a klinikai kép alapján kerülhet sor adott esetben.

3. táblázat: Mellékhatások miatt ajánlott dózismódosítás

   Mellékhatás	Súlyossága	Javasolt dózismódosítás
   Szemészeti mellékhatásokb Lásd 4.4 pont.	Enyhe (1. fokú) Szaruhártya-vizsgálati eredmény(ek)Enyhe keratopathia punctata superficialis, amely rosszabbodott a kezelés előtti állapothoz képest, tünetekkel vagy azok anélkül.	A kezelést az addigi dózissal kell folytatni.
   	Változás a BCVA-ban A kezelés előtti állapothoz képest 1 sornyi romlás aSnellen-táblán.

   Mellékhatás	Súlyossága	Javasolt dózismódosítás
   	Közepesen súlyos (2. fokú)Szaruhártya-vizsgálati eredmény(ek)Közepesen súlyos keratopathia punctata superficialis, foltokban microcysta-szerű lerakódásokkal, subepithelialis homállyal (perifériásan), vagy újonnan fellépő perifériás strómahomállyal	A kezelés felfüggesztése, amíg a szaruhártya-vizsgálati eredmények és a BCVA nem javul enyhe fokúra vagy annál is jobb állapotra. A kezelést a 2. táblázat szerinti 1. csökkentett dózisszinttel kell folytatni. Ha a BPd2. adagolási ciklusa előtt toxicitás lép fel, akkor a Blenrep dózisát a 2. ciklusban és minden további ciklusban 4 hetente 1,9 mg/ttkg-ra kell csökkenteni.
   	Változás a BCVA-ban A kezelés előtti állapothoz képest 2vagy 3 sornyi romlás (20/200-asnál nem rosszabb érték a Snellen-táblán).
   	Vagy
   	Súlyos (3. fokú) Szaruhártya-vizsgálati eredmény(ek)Súlyos keratopathia punctata superficialis, diffúz microcysta-szerű lerakódásokkal a cornea centrális részén, subepithelialis homály (centrálisan), vagy újonnan fellépő centrális strómahomály.
   	Változás a BCVA-banA kezelés előtti állapothoz képest több, mint 3 sornyi romlás (20/200-nál nem rosszabb érték aSnellen-táblán).
   	Szaruhártya-hámsérülés, például szaruhártyafekély vagy a BCVA	A kezelés felfüggesztése, amíg a szaruhártya-vizsgálati eredmények és a BCVA nem javul enyhe fokúra vagy annál is jobb állapotra. A kezelést BVd-kezelés esetén a 2. táblázat szerinti 1. csökkentett dózisszinttel, a BPd-kezelés esetén pedig a 2. táblázat szerinti 2.csökkentett dózisszinttel kell folytatni.

   Mellékhatás	Súlyossága	Javasolt dózismódosítás
   	20/200-asnál nagyobbmértékű romlása (4. fokú)Szaruhártya vizsgálati eredmény(ek)Cornea-hámsérülés, például szaruhártyafekély.bVáltozás a BCVA-banA látásélesség romlása 20/200-nál rosszabb értékre aSnellen-táblán.	Súlyosbodó és megfelelő kezelésre nem reagáló tünetek esetén megfontolandó a kezelés végleges leállítása.
   Thrombocytopeniac Lásd 4.4 pont.	3. fokú	Ha nem jelentkezik vérzés:Ha vérzés jelentkezik:1,9 mg/ttkg vagy annál kisebb dózissal kezelt betegeknél változatlan dózissal folytassa a kezelést.Amennyiben klinikailag indokolt, valamint a helyi gyakorlatot figyelembe véve, megfontolandó szupportív kezelés (pl.transzfúzió) alkalmazása.
   	4. fokú	A kezelés felfüggesztése. A kezelés újraindítása megfontolható, ha a thrombocytopenia 3. vagy annál enyhébb fokúra javul, és kizárólag abban az esetben, ha a kezelés újraindításakor nem áll fenn aktív vérzés. Korábban 2,5 mg/ttkg dózissal kezelt betegek esetén 1,9 mg/ttkg dózissal folytassa a Blenrep-kezelést.1,9 mg/ttkg vagy annál kisebb dózissal kezelt betegeknél változatlan dózissal folytassa akezelést.

   • 2,5 mg/ttkg dózissal kezelt betegek esetén csökkentse a Blenrep dózisát 1,9 mg/ttkg-ra. BVd-kezelés esetén, amennyiben a thrombocytopenia 2. vagy annál enyhébb fokúra mérséklődik, megfontolható a korábbi dózis visszaállítása.

   • 1,9 mg/ttkg vagy annál kisebb dózissal kezelt betegeknél változatlan dózissal folytassa a kezelést.

   • A Blenrep-kezelés felfüggesztése, amíg 2. vagy annál enyhébb fokúvá nem mérséklődik. Korábban 2,5 mg/ttkg dózissal kezelt betegeknél 1,9 mg/ttkg dózissal folytassa a Blenrep-kezelést.

   Mellékhatás	Súlyossága	Javasolt dózismódosítás
   Infúzióval összefüggő reakciókLásd 4.4 pont.	2. fokú	Az infúzió beadásának megszakítása és szupportív kezelés alkalmazása. Amint a tünetek 1. fokúra vagy annál jobb állapotra javulnak, az infúzió beadása legalább 50%-kal csökkentett sebességgel folytatható, ésmegfontolható premedikáció alkalmazása.
   	3. fokú	Az infúziós beadásának megszakítása és szupportív kezelés alkalmazása. Amint a tünetek megszűnnek, lassúbb infúziós sebességgel folytatható az adagolás. További infúziók adásakor megfontolható premedikációalkalmazása.
   	4. fokú	A Blenrep-kezelést véglegesen abba kell hagyni.alkalmazni.
   Pneumonitis Lásd 4.8 pont.	≥3. fokú	A Blenrep-kezelést véglegesen abba kell hagyni.
   Egyéb mellékhatások Lásd 4.8 pont.	3. fokú	A Blenrep-kezelést fel kell függeszteni, amíg a mellékhatás 1. fokúra vagy annál jobb állapotra nem javul. Korábban 2,5 mg/ttkg dózissal kezelt betegek esetén 1,9 mg/ttkg dózissal folytassa a Blenrep-kezelést. 1,9 mg/ttkg vagy annál kisebb dózissal kezelt betegeknélváltozatlan dózissal folytassa a kezelést.
   	4. fokú	Meg kell fontolni a Blenrep-kezelés végleges leállítását.A kezelés folytatása esetén a Blenrep-kezelést fel kell függeszteni, amíg a mellékhatás 1. fokúra vagy annál jobb állapotra javul.Korábban 2,5 mg/ttkg dózissal kezelt betegek esetén 1,9 mg/ttkg dózissal folytassa a Blenrep-kezelést. 1,9 mg/ttkg vagy annál kisebb dózissal kezelt betegeknél változatlan dózissal folytassaa kezelést.

   • Amennyiben anaphylaxia vagy életet veszélyeztető infúzióval összefüggő reakció lép fel, az infúzió adását végleg le kell állítani és megfelelő sürgősségi ellátást kell

   BCVA = korrekcióval elérhető legjobb látásélesség (Best Corrected Visual Acuity); BPd = Blenrep pomalidomiddal és dexametazonnal; BVd = Blenrep bortezomibbal és dexametazonnal.

   a A nem szemészeti mellékhatások besorolása a National Cancer Institute (Nemzeti Rákkutató Intézet) a nemkívánatos események általános terminológiai kritériumai (Common Terminology Criteria for Adverse Events, CTCAE) szerint történt.

   b A cornea-hámsérülés szaruhártyafekélyhez vezethet. Ezeket haladéktalanul kezelni kell, szemész szakorvos klinikai javaslatának megfelelően. A szaruhártyafekély meghatározása: epitheliális defektus stromalis beszűrődéssel együtt.

   c ha a thrombocytopenia a betegséggel összefüggőnek tekinthető, nem jár vérzéssel, és transzfúzió adásával a thrombocitaszám >25 × 109/l-re javul, akkor a kezelés folytatása az addigi dózissal megfontolható.

   Különleges betegcsoportok

   Idősek

   Nincs ajánlott dózismódosítás a 65 éves és idősebb betegeknél (lásd 4.8 és 5.2 pont).

   Vesekárosodás

   Enyhe (eGFR: 60–89 ml/perc), közepesen súlyos (eGFR: 30–59 ml/perc), súlyos (eGFR <30 ml/perc, dialízist nem igénylő) vesekárosodásban vagy végstádiumú (eGFR < 15 ml/perc, dialízist igénylő) vesebetegségben szenvedő betegeknél nincs ajánlott dózismódosítás (lásd 5.2 pont).

   Májkárosodás

   Enyhe májkárosodásban szenvedő betegeknél (összbilirubinszint normálértékének felső határa [ULN] fölött és ≤ 1,5 × ULN, valamint bármilyen értékű glutamát-oxálacetát-transzaminázszint [ASAT/GOT], vagy ≤ULN összbilirubinszint és >ULN GOT-szint) nincs ajánlott dózismódosítás.

   Közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegek (összbilirubinszint >1,5 × ULN – ≤ 3,0 × ULN valamint bármilyen értékű GOT-szint) és súlyos májkárosodásban szenvedő betegek (összbilirubinszint > 3,0 × ULN és bármilyen értékű GOT-szint) esetén korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre a dózisajánlások alátámasztására; ezeknél a betegeknél a Blenrep kizárólag akkor alkalmazható, ha a várható előnyök meghaladják a lehetséges kockázatokat (lásd 5.2 pont).

   Testtömeg

   A Blenrep adagolása a kezelés kezdetekor fennálló tényleges testtömegen alapul, és 37–170 kg testtömegű betegeknél vizsgálták (lásd 5.2 pont). Amennyiben a beteg testtömege 10%-ot meghaladó mértékben változik, a dózist a beadás időpontjában mért tényleges testtömeg alapján újra meg kell határozni.

   Gyermekek és serdülők

   A Blenrep-nek gyermekeknél és serdülőknél a relabáló vagy refrakter myeloma multiplex javallata

   esetén nincs releváns alkalmazása. Az alkalmazás módja

   A Blenrep kizárólag intravénás infúzióban történő beadásra szolgál és poli(vinil-kloridból) vagy poliolefinből készült infúziós szereléken keresztül, intravénás infúziós pumpa használatával körülbelül 30 perc alatt kell beadni. Infúzióval összefüggő reakció esetén a beadási idő 30 percnél hosszabb is lehet, feltéve, hogy a hígított oldat teljes tárolási időtartama, az elkészítését és beadást is beleszámítva, nem haladhatja meg a megengedett 6 órás időtartamot.

   A Blenrep-et tilos intravénás lökés (push) vagy bolus injekció formájában beadni.

   A Blenrep-et beadás előtt hígítani kell.

   A hígított oldatot nem szükséges szűrni. Ha azonban a hígított oldatot szűrik, 0,2 µm-es vagy 0,22 µm-es poliéterszulfon (PES) szűrő használata ajánlott.

   A hígításra vonatkozó előírásokat, a gyógyszer kezelése vagy beadása előtt betartandó

   óvintézkedéseket, az injekciós üvegek kezelésére és megsemmisítésére vonatkozó utasításokat lásd a

   6.6 pontban.

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Nyomonkövethetőség

A biológiai készítmények könnyebb nyomonkövethetősége érdekében az alkalmazott készítmény nevét és gyártási tételszámát egyértelműen kell dokumentálni.

Szemészeti mellékhatások

A Blenrep alkalmazásával összefüggésben szemészeti mellékhatásokat (pl. homályos látás, szemszárazság, szemirritáció és fényérzékenység) jelentettek. A leggyakrabban jelentett szaruhártyavizsgálati leletek a keratopathia punctata superficialis, microcysta-szerű epithelialis elváltozások és homály, a látásélesség vagy a tünetek változásával vagy anélkül. A látásélesség klinikailag jelentős változásai átmeneti nehézséget okozhatnak a gépjárművezetésben vagy a gépek kezelésében (lásd 4.7 és 4.8 pont). A betegeknek azt kell tanácsolni, hogy látászavarok esetén átmenetileg kerüljék az olyan tevékenységeket, mint a gépjárművezetés vagy a gépek kezelése (lásd 4.7 pont), és a látásukban bekövetkező bármilyen változást azonnal jelentsenek. Rendszeres szemészeti ellenőrzés ajánlott.

Az orvosoknak arra is ösztönözniük kell a betegeket arra, hogy bármilyen szemészeti tünetről számoljanak be. A betegeknél szemész szakorvosi vizsgálatot kell végezni, beleértve a látásélesség vizsgálatát és réslámpás vizsgálatot is, a Blenrep-kezelés első négy dózisának beadása előtt, továbbá ha az klinikailag indokolt.

A betegeknek azt kell tanácsolni, hogy a kezelés alatt naponta legalább négyszer alkalmazzanak tartósítószermentes műkönnyet. A betegeknek a kezelés végéig kerülniük kell a kontaktlencsék használatát. A terápiás kontaktlencsék szemész szakorvos felügyelete mellett használhatók.

Azoknál a betegeknél, akiknél a szaruhártya-vizsgálat során elváltozásokat (keratopathiákat, például keratopathia punctata superficialist vagy microcysta-szerű lerakódásokat) észlelnek a látásélesség változásával vagy anélkül, szükségessé válhat a dózis módosítása (kezelés elhalasztása és/vagy dóziscsökkentés) vagy a kezelés abbahagyása, a vizsgálati eredmények súlyosságától függően (lásd 3. táblázat).

Jelentettek a szaruhártya subbasalis idegfonatának elváltozásaival (pl. idegrost-fragmentációval, illetve idegrostvesztéssel) járó eseteket – amelyek a szaruhártya érzékenységének csökkenését okozták –, továbbá szaruhártyafekély (ulcerativ vagy infectív keratitis) eseteit is (lásd 4.8 pont). Ezeket azonnal kezelni kell, szemész szakorvos klinikai javaslatának megfelelően. A Blenrep-kezelést meg kell szakítani, amíg a szaruhártyafekély meg nem gyógyul (lásd 3. táblázat).

Thrombocytopenia

Thrombocytopenia eseteit (thrombocytopenia és csökkent thrombocytaszám) jelentették a Blenrep alkalmazásával összefüggésben. A thrombocytopenia súlyos vérzésekhez vezethet, beleértve a gastrointestinalis és a koponyaűri vérzést (lásd 4.8 pont).

A kezelés során gyakran ellenőrizni kell a teljes kvalitatív vérképet a vérlemezkeszám ellenőrzésével együtt. A 3. vagy 4. fokú thrombocytopeniában szenvedő, vagy egyidejű antikoaguláns-kezelésben részesülő betegeknél gyakoribb ellenőrzés lehet indokolt, és a kezelés elhalasztásával vagy dóziscsökkentéssel állapotuk kezelhető (lásd 3. táblázat). Szupportív kezelést (pl. vérlemezke-transzfúzió) kell alkalmazni a standard orvosi gyakorlatnak megfelelően.

Infúzióval összefüggő reakciók

Infúzióval összefüggő reakciókat (IRR) jelentettek a Blenrep-kezeléssel összefüggésben. A legtöbb IRR 1-2. fokú volt és még ugyanaznap rendeződött (lásd 4.8 pont). Ha 2. vagy ennél magasabb fokú infúzióval összefüggő reakció jelentkezik a beadás során, csökkenteni kell az infúzió sebességét vagy

le kell azt állítani, a tünetek súlyosságától függően. Megfelelő gyógyszeres kezelést kell alkalmazni, és csökkentett sebességgel kell újrakezdeni az infúziót, amikor a beteg állapota stabilizálódott. Ha 2. vagy ennél magasabb fokú IRR lép fel, a további infúziók során mérlegelni kell premedikáció alkalmazását (lásd 3. táblázat).

Pneumonitis

A Blenrep alkalmazása során pneumonitis eseteit, köztük halálos kimenetelűeket is megfigyeltek. Azokat a betegeket, akiknél mással nem magyarázható, újonnan jelentkező vagy súlyosbodó pulmonalis tünetek (pl. köhögés, dyspnoe) jelentkeznek, ki kell vizsgálni a pneumonitis kizárása érdekében. Feltételezett vagy igazolt, 3. vagy magasabb fokú pneumonitis esetén a Blenrep-kezelés leállítása és a megfelelő kezelés megkezdése javasolt.

A hepatitis B vírus (HBV) reaktivációja

A B-sejteket célzó gyógyszerekkel (idetartozik a Blenrep is) kezelt betegeknél HBV-reaktiválódás jelentkezhet, ami bizonyos esetekben fulmináns hepatitist, májelégtelenséget és halált okozhat. A szerológiai vizsgálattal igazolt HBV pozitív betegeket a klinikai irányelveknek megfelelően monitorozni kell a HBV reaktivációjának klinikai és laboratóriumi jeleinek észlelése érdekében.

Azoknál a betegeknél, akiknél a Blenrep-kezelés alatt reaktiválódik a HBV, a Blenrep-kezelést fel

kell függeszteni, és a betegeket a klinikai irányelveknek megfelelően kell kezelni.

Ismert hatású segédanyagok

Poliszorbát 80

Ez a gyógyszer poliszorbát 80-at (E433) tartalmaz, amely allergiás reakciókat okozhat. 0,28 mg poliszorbát 80-at (E433) tartalmaz 70 mg-os injekciós üvegenként, 1,4 ml felszívható elkészített oldatban, illetve 0,4 mg poliszorbát 80-at (E433) tartalmaz 100 mg-os injekciós üvegenként, 2 ml felszívható elkészített oldatban.

Nátrium

A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz dózisonként, azaz gyakorlatilag

„nátriummentes”.

Nem végeztek interakciós vizsgálatokat. A rendelkezésre álló in vitro és klinikai adatok alapján a belantamab mafotidin esetében a farmakokinetikai vagy farmakodinámiás gyógyszerkölcsönhatások kialakulásának kockázata alacsony. A belantamab mafodotin és a bortezomib, lenalidomid, pomalidomid és/vagy dexametazon kombináció klinikai farmakokinetikai értékelése nem utal a belantamab mafodotin és ezen kismolekulájú gyógyszerek közötti klinikailag releváns gyógyszerkölcsönhatásra.

Fogamzóképes nők/Fogamzásgátlás nők és férfiak esetében

Nők

Fogamzóképes nőknél a Blenrep-kezelés megkezdése előtt ellenőrizni kell a terhesség esetleges fennállását. A fogamzóképes nőknek hatékony fogamzásgátlást kell alkalmazniuk a Blenrep-kezelés alatt, valamint az utolsó dózisának beadása után még legalább 4 hónapig.

Férfiak

Azoknak a férfiaknak, akiknek partnere fogamzóképes nő, hatékony fogamzásgátlást kell alkalmazniuk a Blenrep-kezelés időtartama alatt, valamint az utolsó dózis beadása után még legalább 6 hónapig.

Terhesség

A belantamab mafodotin terhes nőknél történő alkalmazásáról nincsenek adatok. A citotoxikus monometil-aurisztatin F (MMAF) összetevő hatásmechanizmusa miatt a belantamab mafodotin embrionális és magzati károsodást okozhat terhes nőknél történő alkalmazása esetén (lásd 5.3 pont). Ismert, hogy a humán immunglobulin G (IgG) átjut a placentán, ennélfogva a belantamab mafodotinnál (ami egy IgG molekula) is fennáll annak a lehetősége, hogy átjut az anyából a fejlődő magzatba.

A Blenrep alkalmazása nem javasolt terhesség idején, kivéve, ha az anyánál várható előnyök meghaladják a magzatot érintő lehetséges kockázatot. Ha terhes nő kezelése szükséges, egyértelműen fel kell világosítani őt a magzatot érintő lehetséges kockázatokról.

Szoptatás

Nem ismert, hogy a belantamab mafodotin kiválasztódik-e a humán anyatejbe. Az immunglobulin G (IgG) megtalálható kis mennyiségben az anyatejben. Mivel a belantamab mafotidin egy humanizált IgG monoklonális antitest – valamint a hatásmechanizmusa miatt is – súlyos mellékhatásokat okozhat a kezelt anyák szoptatott újszülöttjeinél vagy csecsemőinél.

A Blenrep szoptatás alatt nem alkalmazható, és a szoptatást a Blenrep utolsó dózisát követően

legalább 3 hónapig kerülni kell. Termékenység

Az állatokkal végzett vizsgálatok eredményei, valamint a hatásmechanizmus alapján a belantamab

mafotidin károsíthatja a fogamzóképes nők és nemzőképes férfiak termékenységét (lásd 5.3 pont).

Ezért az orvosok felvilágosítást adhatnak a termékenység megőrzésével kapcsolatban azoknak a Blenrep-pel kezelt fogamzóképes nőknek és férfiaknak, akik a jövőben gyermeket szeretnének vállalni.

képességekre

A Blenrep közepes mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges

képességeket.

A betegeket figyelmeztetni kell, hogy a Blenrep-kezelés alatt óvatosan vezessenek gépjárművet vagy kezeljenek gépeket, mivel a gyógyszer befolyásolhatja a látásukat, és a látásélességre gyakorolt hatása, valamint egyéb szemészeti mellékhatásai miatt befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeiket (lásd 4.4 és 4.8 pont).

A biztonságossági profil összefoglalása

A leggyakoribb (bármilyen fokú) mellékhatások a következők voltak: szaruhártya-vizsgálatok során észlelt elváltozások (beleértve a keratopathiát is) (84%), látásélesség-csökkenés (81%), thrombocytopenia (62%), homályos látás (52%), szemszárazság (36%), idegentestérzés a szemben (32%), photophobia (30%), szemirritáció (28%), neutropenia (27%), anaemia (23%), hasmenés

(23%), neuropathiák (23%) és szemfájdalom (21%).

A leggyakoribb súlyos (bármilyen fokú) mellékhatások a tüdőgyulladás (9%), a láz (4%), a

COVID-19 (3%), a COVID-19 okozta pneumonia (3%) és a thrombocytopenia (2%) voltak.

Azon betegek aránya, akiknél mellékhatások miatt került sor a kezelés leállítására, 24% volt. A

kezelés abbahagyásához vezető leggyakoribb mellékhatások a szemészeti események voltak (7%).

A mellékhatások miatti dóziscsökkentés gyakorisága 63% volt. A dóziscsökkentéshez vezető leggyakoribb mellékhatások a szemészeti események (39%), thrombocytopenia (12%), csökkent vérlemezkeszám (6%), insomnia (5%), perifériás szenzoros neuropathia (5%), perifériás neuropathia (5%), neutropenia (4%), kimerültség (3%) és csökkent neutrofilszám (2%) voltak.

A mellékhatások miatt a kezelés elhalasztásának gyakorisága 83% volt. A kezelés elhalasztásához vezető leggyakoribb mellékhatások a szemészeti események (67%), thrombocytopenia (16%), COVID-19 (11%), csökkent vérlemezkeszám (8%), neutropenia (8%), felső légúti fertőzés (7%),

pneumonia (7%), hasmenés (4%), láz (4%), csökkent neutrofilszám (4%), perifériás szenzoros

neuropathia (4%), bronchitis (3%), COVID-19 okozta pneumonia (3%), cataracta (3%), perifériás neuropathia (3%) és emelkedett glutamát-piruvát-transzaminázszint (3%) voltak.

A mellékhatások táblázatos felsorolása

A mellékhatások gyakorisága a belantamab mafodotininnal kezelt, myeloma multiplexben szenvedő betegeknél előforduló összes olyan mellékhatás gyakoriságán alapul, amelyek esetében alapos értékelést követően a gyógyszer alkalmazása és a mellékhatás kialakulása közötti ok-okozati összefüggés legalábbis észszerű lehetőség.

A belantamab mafodotin biztonságosságát több mint 7500 myeloma multiplexben szenvedő betegnél, köztük 516 olyan betegnél értékelték, akik a DREAMM-6 (egy I/II. fázisú, nyílt elrendezésű dóziskereső vizsgálat), a DREAMM-7 és a DREAMM-8 vizsgálatokban hármas kombinációban kapták a belantamab mafodotint, 312 olyan betegnél, akik a DREAMM-2 és a DREAMM-3 vizsgálatokban monoterápiában kapták a belantamab mafodotint, valamint olyan betegeknél, akiket a forgalomba hozatalt követően kezeltek.

A mellékhatásokat a 4. táblázat tartalmazza szervrendszeri kategóriák és gyakoriság szerint.

Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerinti sorrendben

szerepelnek. A gyakorisági kategóriák meghatározása:

Nagyon gyakori: ≥1/10

Gyakori: ≥1/100 – <1/10

Nem gyakori: ≥1/1000 – <1/100 Ritka: ≥1/10 000 – <1/1000 Nagyon ritka: <1/10 000

Nem ismert: a gyakoriság a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg

1. táblázat: Mellékhatások a klinikai vizsgálatokban és a forgalomba hozatalt követően belantamab mafotidinnal kezelt myeloma multiplexben szenvedő betegeknél

   Szervrendszeri kategória	Mellékhatás	Gyakoriság	Incidencia (%)
   			Összes fokozat	3–4.fokozatú
   Fertőző betegségek és parazitafertőzések	COVID-19	nagyon gyakori	18	3
   	felső légúti fertőzés	nagyon gyakori	15	<1
   	pneumonis	nagyon gyakori	13	7
   	húgyúti fertőzés	gyakori	9	2
   	bronchitis	gyakori	5	<1
   	COVID-19 okozta pneumonia	gyakori	3	2
   	a hepatitis B reaktivációja	nem gyakori	<1	<1
   Vérképzőszervi és	thrombocytopeniaa	nagyon gyakori	62	47

   Szervrendszeri kategórianyirokrendszeri betegségek és tünetek	Mellékhatás	Gyakoriság	Incidencia (%)
   			Összes fokozat	3–4.fokozatú
   	neutropeniab	nagyon gyakori	27	22
   	anaemia	nagyon gyakori	23	12
   	lymphopeniac	nagyon gyakori	10	7
   	leukopeniad	gyakori	9	4
   	lázas neutropenia	gyakori	1	1
   Immunrendszeri betegségek és tünetek	hypogammaglobulinaemia	gyakori	2	<1
   Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	étvágycsökkenés	gyakori	8	<1
   Pszichiátriai kórképek	álmatlanság	nagyon gyakori	13	1
   Idegrendszeri betegségek és tünetek	neuropathiáke	nagyon gyakori	23	2
   Szembetegségek és szemészeti tünetek	a szaruhártya vizsgálata során talált elváltozások (beleértve a keratopathiát is)f,g	nagyon gyakori	84	62
   	látásélesség csökkenésef	nagyon gyakori	81	50
   	homályos látás	nagyon gyakori	52	13
   	szemszárazság	nagyon gyakori	36	5
   	idegentestérzés a szemben	nagyon gyakori	32	2
   	photophobia	nagyon gyakori	30	1
   	szemirritáció	nagyon gyakori	28	3
   	szemfájdalom	nagyon gyakori	21	<1
   	cataracta	nagyon gyakori	13	4
   	látáskárosodás	gyakori	8	5
   	fokozott könnyezés	gyakori	5	<1
   	diplopia	gyakori	3	<1
   	szemviszketés	gyakori	2	<1
   	kellemetlen érzés a szemben	gyakori	1	<1
   	szaruhártyafekélyh	gyakori	1	<1
   	cornea hypaesthesia	nem ismert	-	-
   Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek	köhögés	nagyon gyakori	11	<1
   	dyspnoe	gyakori	9	1
   	pneumonitis	nem gyakori	<1	<1
   Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	hasmenés	nagyon gyakori	23	2
   	hányinger	nagyon gyakori	17	<1
   	székrekedés	nagyon gyakori	15	<1

   Szervrendszeri kategória	Mellékhatás	Gyakoriság	Incidencia (%)
   			Összes fokozat	3–4.fokozatú
   	hányás	gyakori	7	<1
   Máj- és epebetegségek, illetve tünetek	emelkedett glutamát-oxálacetát-transzaminázszint (GOT)	nagyon gyakori	15	2
   	emelkedett glutamát-piruvát-transzaminázszint (GPT)	nagyon gyakori	13	3
   	emelkedett gamma-glutamiltranszferáz-szint	nagyon gyakori	11	5
   	porto-sinusioidalis érbetegségi	nem gyakori	<1	<1
   A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	bőrkiütés	gyakori	4	<1
   A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	arthralgia	nagyon gyakori	11	<1
   	hátfájás	nagyon gyakori	11	1
   	emelkedett kreatin-foszfokináz-szint	gyakori	3	1
   Vese- és húgyúti betegségek és tünetek	albuminuriaj	gyakori	3	<1
   Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	kimerültség	nagyon gyakori	19	3
   	láz	nagyon gyakori	18	<1
   	asthenia	gyakori	6	1
   Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények	infúzióval összefüggőreakciókk	nagyon gyakori	11	<1

   a Beleértve a thrombocytopeniát és a vérlemezkeszám csökkenését.

   b Beleértve a neutropeniát és a neutrofilszám csökkenését.

   c Beleértve a lymphopeniát és a lymphocytaszám csökkenését.

   d Beleértve a leukopeniát és a fehérvérsejtszám csökkenését.

   e Beleértve a perifériás szenzoros neuropathiát, a perifériás neuropathiát, a neuralgiát, a polyneuropathiát, a perifériás motoros neuropathiát, az érzéskiesést és a perifériás szenzomotoros neuropathiát.

   f A szemészeti vizsgálatok eredményei alapján.

   g Beleértve a keratopathia punctata superficialist, a microcysta-szerű hámelváltozásokat, a pontozott örvény festődési mintázatot, a subepithelialis homályt, a szaruhártya-hámsérülést és a stromalis opacitást a látásélesség változásával vagy anélkül.

   h Beleértve a fertőzéses eredetű keratitist és a fekélyes keratitist.

   i A jelek vagy tünetek közé tartozhatnak a kóros májfunkciós vizsgálati eredmények, a portalis hypertensio, a varixok és az ascites.

   j Beleértve az albuminuriát, az albumint jelenlétét a vizeletben, a vizelet albumin/kreatinin arányának emelkedését és a microalbuminuriát.

   k Beleértve azokat a mellékhatásokat, amelyeket az infúzióval kapcsolatosnak ítéltek. Az infúzióval összefüggő reakciók közé tartozhatnak többek között a láz, hidegrázás, hasmenés, hányinger, asthenia, hypertensio, letargia és tachycardia.

   Egyes kiválasztott mellékhatások leírása

   Szemészeti mellékhatások

   Annak a három vizsgálatnak az összevont adatbázisában, amelyekben belantamab mafodotint egyéb terápiákkal kombinációban alkalmazták (n=516) – a DREAMM-6 (egy I/II. fázisú, nyílt elrendezésű dóziskereső vizsgálat), a DREAMM-7 és a DREAMM-8 vizsgálatok –, a szemészeti eseményeket, köztük a szemészeti vizsgálatokban észlelt eltéréseket és a szemészeti mellékhatásokat jelentettek. A leggyakoribbak (>25%) a csökkent látásélesség (90%), a szemészeti vizsgálat során talált elváltozások alapján megállapított szaruhártya-vizsgálati elváltozások (89%), a homályos látás (62%), a szemszárazság (44%), az idegentestérzés a szemben (40%), a photophobia (37%), a szemirritáció (35%) és a szemfájdalom (27%) voltak.

   A szaruhártya-vizsgálattal észlelt eltéréseket (keratopathiák, mint például keratopathia punctata superficialis és microcysta-szerű lerakódások) a betegek 5%-ánál 1. fokúnak, 14%-ánál 2. fokúnak, 59%-ánál 3. fokúnak és 12%-ánál 4. fokúnak jelentették. Szaruhártyafekély (fekélyes és fertőzéses eredetű keratitis) eseteiről a betegek <1%-ánál számoltak be (n = 5). A betegek 86%-ánál jelentettek legalább egy szaruhártya-vizsgálattal észlelt elváltozást vagy BCVA-val összefüggő (≥2. fokú) eseményt.

   Az 5. táblázat tartalmazza a kiinduláskor normál látásélességű (Snellen-tábla szerint 20/25 érték vagy annál jobb érték legalább az egyik szemnél) betegeknél tapasztalt látáscsökkenés összefoglalását, valamint az egyéb terápiákkal kombinációjának alkalmazott belantamab mafotidin összesített adataiból származó szaruhártya-vizsgálati eredményeket.

2. táblázat: Első szemészeti események medián időtartama és megszűnése a klinikai

   vizsgálatokban (DREAMM-6, DREAMM-7, DREAMM-8; n = 516)

   	A BCVA kétoldali csökkenése		A szaruhártya-vizsgálati eltérések(2. fokú vagy annál súlyosabbesemények)
   	20/50 vagy rosszabb	20/200 vagy rosszabb
   Eseményt tapasztaló betegek száma, n (%)	161 (31)	8 (2)	423 (82)
   Az első esemény megjelenésig eltelt idő, medián érték (nap)	85	99	43
   Az első esemény javulásaa, n (%)	155 (96)	8 (100)	NA
   Az első esemény megszűnéseb, n (%)	145 (90)c	6 (75)c	355 (84)d
   Az első esemény megszűnéséig eltelt idő,medián érték, nap (tartomány)	57 (8; 908)	86,5 (22; 194)	106 (8; 802)
   Folyamatban lévő első eseményb, n (%)	16 (10)	2 (25)	68 (16)
   Folyamatban lévő kezelés ésfolyamatban lévő utánkövetés, n (%)	3 (2)	-	4 (<1)
   Megszakított kezelés és folyamatban lévő utánkövetés, n (%)	2 (1)	-	8 (2)
   Megszakított kezelés és befejezett utánkövetés, n (%)	11 (7)	2 (25)	56 (13)

   NA = Nem alkalmazható.

   a A javulást abban határozták meg, hogy a látásélesség a továbbiakban legalább az egyik szemen már nem 20/50 vagy 20/200 vagy annál rosszabb értéket mutat.

   b Az adatgyűjtés lezárásának időpontjában (DREAMM-6: 2023. február 28.; DREAMM-7: 2023. október 2.;

   DREAMM-8: 2024. január 29.).

   c A BCVA javulásának definíciója : 20/25 vagy annál jobb érték legalább az egyik szemen.

   d A szaruhártya-vizsgálati eltérések megszűnésének definícióka: 1. vagy annál enyhébb fokúra csökkenés a szemészeti vizsgálat eredményei alapján.

   Infúzióval összefüggő reakciók

   A DREAMM-6, DREAMM-7 és DREAMM-8 vizsgálatokban (n = 516) az infúzióval összefüggő reakciók (IRR) incidenciája 6% volt. Szinte mindegyik infúzióval összefüggő reakciót 1. fokúnak (2%) és 2. fokúnak (4%) jelentették, míg az esetek <1%-ában tapasztaltak 3. fokú IRR-t. Egy beteg hagyta abba IRR miatt a kezelést. Az IRR incidenciája 4% volt az első infúzió alatt, <1% a második infúzió alatt és 2% a további infúziók alatt. Az infúzióval összefüggő reakciókat a betegek 3%-ánál dóziscsökkentéssel, 41%-ánál a kezelés elhalasztásával kezelték, míg 50%-uk további premedikációra volt szükség.

   Thrombocytopenia

   A DREAMM-6, DREAMM-7 és DREAMM-8 vizsgálatokban (n = 516) a betegek 74%-ánál fordult elő thrombocytopeniás esemény (thrombocytopenia és csökkent thrombocytaszám). 2. fokú thrombocytopeniás esemény a betegek 10%-ánál, 3. fokú a 26%-ánál, 4. fokú pedig a 33%-ánál fordult elő. Klinikailag jelentős (≥2. fokú) vérzés a betegek 5%-ánál fordult elő, akiknél egyidejűleg alacsony vérlemezkeszám (3-4. fokú) is kialakult. Ezek a klinikailag jelentős vérzéses események a következők voltak: thrombocytopenia, vérlemezkeszám-csökkenés, orrvérzés, húgyúti vérzés, aranyérvérzés, gastrointestinalis vérzés, szájüregi vérzés, agyvérzés és haematuria, ezek súlyossága 2. fokú a betegek <1%-ánál, 3. fokú a betegek 2%-ánál, 4. fokú a betegek 3%-ánál, 5. fokú pedig a betegek <1%-ánál volt. A thrombocytopenia első előfordulásáig eltelt medián idő 8 nap volt (tartomány: 1–659). A thrombocytopenia első előfordulásakor a medián időtartama 15 nap volt (tartomány: 1–361). A thrombocytopeniát az eseményt tapasztaló betegek 35%-ánál dóziscsökkentéssel, 44%-ánál a kezelés elhalasztásával kezelték, míg 2%-uknál a kezelés végleges leállítására volt szükség.

   Fertőzések

   A DREAMM-6, DREAMM-7 és DREAMM-8 vizsgálatokban (n = 516) a betegek 23%-ánál jelentettek COVID-19-et, amely 3. fokozatú volt a betegek 4%-ánál, 4. fokozatú pedig <1%-uknál volt. A betegek <1%-ánál az esemény halálos kimenetelű volt, 16%-uknál az esemény a kezelés elhalasztásához vezetett, míg <1%-uknál a kezelés végleges leállítására volt szükség.

   A DREAMM-6, DREAMM-7 és DREAMM-8 vizsgálatokban (n = 516) a betegek 18%-ánál jelentettek pneumoniát, amely 3. fokozatú volt a betegek 9%-ánál, 4. fokozatú pedig a betegek

   <1%-ánál volt. A pneumoniás események 2%-a halálos kimenetelű volt, <1%-a dózis csökkentéséhez, 11%-a a kezelés elhalasztásához vezetett, míg 2%-nál a kezelés végleges leállítására volt szükség.

   A DREAMM-6, DREAMM-7 és DREAMM-8 vizsgálatokban (n = 516) a betegek 5%-ánál jelentettek COVID-19 okozta pneumoniát, amely 3. fokozatú volta betegek 3%-ánál, 4. fokozatú pedig <1%-uknál volt. A betegek 1%-ánál az esemény halálos kimenetelű volt, 4%-uknál az esemény a kezelés elhalasztásához vezetett, míg <1%-uknál a kezelés végleges leállítására volt szükség.

   Idősek

   A DREAMM-6, DREAMM-7 és DREAMM-8 vizsgálatokban (n = 516) 226 beteg volt 65 évesnél fiatalabb, 211 beteg 65 és <75 év közötti, és 79 beteg 75 éves vagy idősebb volt. Súlyos mellékhatások a 65 évesnél fiatalabb betegek 45%-ánál fordult elő, míg ez az arány a 65 és <75 év közötti betegeknél 60%, a 75 éves vagy idősebb betegeknél pedig 56% volt. A leggyakoribb súlyos mellékhatás a pneumonia volt, ami a 65 évesnél fiatalabb betegek 9%-ánál, a 65 és <75 év közötti betegek 17%-ánál, a 75 éves vagy idősebb korcsoportban pedig a betegek 9%-ánál fordult elő.

   Szemészeti események (3. vagy 4. fokú) a 65 évesnél fiatalabb betegek 76%-ánál fordultak elő, míg ez az arány a 65 és <75 év közötti betegeknél 79%, a 75 éves vagy idősebb betegeknél pedig 71% volt.

   Feltételezett mellékhatások bejelentése

   A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat-profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

A belantamab mafodotin túladagolására nincs specifikus antidotum. Túladagolás gyanúja esetén a beteget szoros megfigyelés alatt kell tartani a mellékhatások jeleinek és tüneteinek észlelése érdekében, és megfelelő szupportív kezelésben kell részesíteni.