ALGOPYRIN 500 MG/ML BELSŐLEGES OLDATOS CSEPPEK

- Sérülések vagy műtétek után akut, súlyos fájdalom,

- görcsös hasi fájdalom (kólika),

- daganatos eredetű fájdalom,

- egyéb súlyos akut vagy súlyos krónikus fájdalom, amikor más kezelés nem javasolt,

- magas láz, amely nem reagál más beavatkozásra.

Adagolás

Az adagolás a fájdalom vagy láz intenzitásától és az Algopyrin-kezelésre adott egyéni érzékenységtől függ.

Alapvető fontosságú, hogy a lehető legkisebb hatásos fájdalom- és lázcsillapító dózist kell választani.

Amennyiben a tünetek 3 napon belül nem enyhülnek vagy éppen súlyosbodnak, orvoshoz kell fordulni.

Gyermekek 14 éves korig testtömeg-kilogrammonként egyszeri dózisban 8-16 mg metamizolt kaphatnak. Lázas gyermekeknek általában testtömeg-kilogrammonként 10 mg metamizol dózis elegendő. Felnőttek és 15 éves vagy annál idősebb serdülők (>53 kg) egyszeri dózisonként legfeljebb 1000 mg-ot vehetnek be. A maximális napi dózistól függően az egyszeri dózis naponta legfeljebb 4 alkalommal, 6-8 órás időközönként alkalmazható.

Az egyértelmű hatás 30‑60perccel a per os alkalmazás után várható.

Az alábbi táblázat az ajánlott egyszeri dózisokat és a maximális napi dózisokat mutatja, a testtömegtől vagy a kortól függően:

Mivel a lázas gyermekek számára testtömeg-kilogrammonként 10 mg metamizol dózis általában elegendő, a testtömegtől vagy az életkortól függően a következő egyszeri dózisok is alkalmazhatók:

Különleges betegcsoportok

Idősek, legyengült betegek, és csökkent kreatinin-clearance-ű betegek

Időseknél, legyengült betegeknél, és csökkent kreatinin-clearance-ű betegeknél a dózist csökkenteni kell, mivel a metamizol bomlástermékeinek eliminációja meghosszabbodhat.

Máj- és vesekárosodás

Mivel máj- vagy vesekárosodás esetén az elimináció sebessége csökken, nagy dózisok többszöri alkalmazását kerülni kell. Nincs szükség a dózis csökkentésére, ha csak rövid ideg alkalmazzák. Ez idáig nincs elegendő tapasztalat a metamizol hosszú távú alkalmazására vonatkozóan, súlyos máj- és vesekárosodásban szenvedő betegeknél.

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

Az Algopyrin cseppeket elegendő mennyiségű folyadékkal kell bevenni.

Megjegyzés a 10 ml-es (cseppentő betéttel ellátott) palack használatához: Csavarja le a kupakot. Tartsa az üveget fejjel lefelé. A cseppek rendszeres időközönként cseppennek ki a palackból, és így meg lehet számolni azokat.

A kezelés időtartama

Az alkalmazás időtartamát a kórállapot jellege és súlyossága határozza meg.

• A készítmény hatóanyagával, egyéb pirazolonokkal (például fenazon, propifenazon) vagy pirazolidinekkel (például fenilbutazon, oxifenbutazon) szembeni (ide tartoznak azok a betegek is, akiknél például agranulocytosis vagy súlyos bőrreakciók jelentkeztek ezeknek a hatóanyagoknak az alkalmazását követően [lásd 4.4 és 4.8 pont]), vagy a készítmény 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Alkalmazása ismert analgetikum-asthma szindrómában vagy urticaria-angioedema típusú ismert analgetikum intoleranciában szenvedő betegeknél, azaz azoknál a betegeknél. akiknél hörgőgörcs vagy anaphylactoid reakció más formái jelentkeznek szalicilátok, paracetamol vagy más nem kábító fájdalomcsillapítók, például diklofenák, ibuprofén, indometacin vagy naproxén hatására (lásd 4.4 pont).

• Metamizol vagy más pirazolon- vagy pirazolidin-származék által indukált agranulocytosis az anamnézisben.

• Károsodott csontvelőműködés (például citosztatikus kezelést követően) vagy a vérképzőszervi rendszer betegsége.

• Örökletes glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz-hiány (haemolysis veszély miatt).

• Akut, intermittáló hepatikus porphyria (porphyriás roham kiváltásának veszélye miatt).

• Terhesség harmadik trimesztere (lásd 4.6 pont).

Agranulocytosis

A metamizol alkalmazása agranulocytosist okozhat, ami halálos kimenetelű is lehet (lásd 4.8 pont). Ez akkor is előfordulhat, ha előzőleg nem okozott komplikációt.

A metamizol által okozott agranulocytosis idioszinkráziás mellékhatás. Nem dózisfüggő, és a kezelés során bármikor, de akár még röviddel a kezelés abbahagyása után is kialakulhat.

A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy ha az alábbi, agranulocytosisra utaló tünetek bármelyikét (például lázat, hidegrázást, torokfájást vagy fájdalmas nyálkahártya-elváltozásokat, különösképpen a szájban, orrban, torokban, illetve a genitáliákon vagy az anális régióban) észlelik, akkor hagyják abba a gyógyszer alkalmazásást és azonnal forduljanak orvoshoz.

Ha a metamizolt lázcsillapítás céljából alkalmazzák, akkor lehet, hogy a kialakulóban lévő agranulocytosis néhány tünete észrevétlen maradhat. Hasonlóképpen az antibiotikumot kapó betegeknél a kezelés egyes tüneteket el is fedhet.

Agranulocytosisra utaló jelek és tünetek jelentkezésekor azonnal teljes vérképvizsgálatot (beleértve a kvalitatív vérképvizsgálatot is) kell végeztetni, és a kezelést az eredmények megérkeztéig abba kell hagyni. Igazolt agranulocytosis esetén a metamizol nem alkalmazható újra (lásd 4.3 pont).

Az Algopyrin hatóanyaga a pirazolon-származék metamizol, amelynek alkalmazása során felléphetnek ritka, de életveszélyes mellékhatások: agranulocytosis és anaphylaxiás sokk (lásd 4.8pont). Ezek a mellékhatások a kezelés során bármikor előfordulhatnak, és nem dózisfüggőek.

Az Algopyrin alkalmazása enyhe fájdalom és láz esetén nem javallott.

Pancytopenia

Pancytopenia esetén a kezelést azonnal abba kell hagyni, és a teljes vérképet (beleértve a kvalitatív vérképet is) az értékek normalizálódásáig ellenőrizni kell.

Minden metamizol-kezelésben részesülő beteg figyelmét fel kell hívni arra, hogy vérképeltérésekre utaló tünetek (például általános rossz közérzet, fertőzés, szűnni nem akaró láz, bőrvérzések, vérzés, sápadtság) jelentkezése esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

Súlyos bőrreakciók

Metamizol-kezeléssel összefüggésben bőrt érintő, súlyos mellékhatásokról (severe cutaneous adverse reactions – SCARs) – többek között Stevens–Johnson-szindrómáról (SJS), toxicus epidermalis necrolysisről (TEN) és potenciálisan életveszélyes vagy halálos, eosinophyliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakcióról (drug reaction with eosinophilia and systemic symptoms – DRESS) – számoltak be.

A betegeket tájékoztatni kell a jelekről és tünetekről, és szoros megfigyelés alatt kell tartani őket a bőrreakciók észlelése érdekében.

Ha ilyen reakciókra utaló jelek és tünetek jelennek meg, a metamizol adását azonnal le kell állítani, és a későbbiekben sem szabad újrakezdeni (lásd a 4.3 pontot).

Anaphylaxiás/anaphylactoid reakciók

Azoknál a betegeknél, akiknél anaphylactoid reakciók lépnek fel a metamizollal szemben, különösen nagy a kockázata annak, hogy másik nem kábító hatású fájdalomcsillapítókra is hasonlóan reagáljanak.

Azoknál a betegeknél, akiknél anaphylaxiás vagy más immunológiailag közvetített reakció (például agranulocitózis) alakul ki a metamizollal szemben, különösen nagy a kockázata annak, hogy más pirazolonokra és pirazolidinekre is hasonlóan reagálnak.

Az Algopyrinnel szembeni potenciálisan súlyos anaphylactoid reakciók előfordulási esélye különösen magas az alábbi betegeknél:

• analgetikum-asthma szindróma, illetve csalánkiütéses/angioedemás típusú analgetikum-intolerancia fennállása esetén (lásd 4.3 pont),

• asthma bronchialéban szenvedő betegek, különösen együttesen megjelenő rhinosinusitis és orrpolipok esetén,

• krónikus urticariában szenvedő betegek esetén,

• színezőanyagokkal (például tartrazinnal) vagy tartósítószerekkel (például benzoátokkal) szembeni intolerancia esetén,

• alkohol-intolerancia esetén. Az ilyen betegek már kis mennyiségű szeszesital fogyasztására is tüsszögéssel, könnyezéssel és az arc erős kipirulásával reagálnak. Ez az alkohol-intolerancia korábban már meglévő, de nem diagnosztizált analgetikum-asthma szindrómát is jelezhet (lásd 4.3 pont).

Algopyrin alkalmazása előtt a betegeket a fent említetteknek megfelelően ki kell kérdezni. Az anaphylactoid reakciók fokozott kockázata esetén Algopyrin csak a lehetséges kockázatok és a várható terápiás előnyök gondos mérlegelését követően alkalmazható. Ha az Algopyrint ilyen esetekben alkalmazzák, a betegeket szorosan monitorozni kell, és a sürgősségi ellátásnak elérhetőnek kell lennie.

Ha az Algopyrin-kezelés során bőrreakciók vagy allergiás reakció egyéb jelei jelentkeznek, a kezelést azonnal le kell állítani (lásd 4.8 pont).

Hypotensiv reakciók

Az Algopyrin alkalmazása hypotensiv reakciókat válthat ki (lásd a 4.8 pontot is). Ezek a reakciók feltehetőleg dózisfüggők. Nagyobb valószínűséggel fordulnak elő parenterális beadást követően, mint per os alkalmazáskor. Az ilyen reakciók veszélye az alábbiakban is megnövekszik:

• Azoknál a betegek, akiknél például korábban fennállt a hypotensio, volumencsökkenés vagy kiszáradás; instabil a keringési rendszerük vagy kezdődő keringési elégtelenségük van (például szívinfarktusban szenvedő vagy polytraumatizált betegek esetén).

• Magas láz esetén.

Ezért ezeknél a betegeknél a javallatok gondos értékelése és szoros monitorozás szükséges. Megelőző intézkedésekre (például a keringés stabilizálására) lehet szükség a hypotensiv reakciók kockázatának csökkentése érdekében.

Az Algopyrin csak a hemodinamikai paraméterek szigorú ellenőrzése mellett alkalmazható olyan betegeknél, akiknél a vérnyomás csökkenését feltétlenül el kell kerülni, például súlyos coronariabetegség vagy az agyat ellátó erek releváns szűkülete esetén.

Gyógyszer okozta májkárosodás

Metamizollal kezelt betegeknél a kezelés kezdetét követően néhány napon vagy néhány hónapon belül kialakuló, túlnyomórészt hepatocellularis jellegű akut hepatitis eseteit jelentették. A jelek és tünetek közé tartozott a szérummájenzimek szintjének emelkedése sárgasággal vagy anélkül, gyakran egyéb gyógyszer-túlérzékenységi reakciók (például bőrkiütés, vérképeltérések, láz és eozinofília), vagy az autoimmun hepatitisre jellemző tünetek kíséretében. A legtöbb beteg a metamizol-kezelés abbahagyása után felépült. Izolált esetekben azonban májátültetést igénylő akut májelégtelenségig történő progresszióról számoltak be.

A metamizol által okozott májkárosodás mechanizmusa nem teljesen tisztázott, de az adatok immunoallergiás mechanizmusra utalnak.

A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy májkárosodásra utaló tünetek jelentkezése esetén forduljanak kezelőorvosukhoz. Ilyen esetekben a metamizol alkalmazását abba kell hagyni, és ellenőrizni kell a májfunkciót.

A metamizol nem alkalmazható újra azoknál a betegnél, akiknél metamizol-kezelés során olyan májkárosodás jelentkezett, amelynek egyéb okát nem sikerült meghatározni.

Máj- és vesekárosodás

Az Algopyrin csak az előny/kockázat gondos mérlegelése és megfelelő óvintézkedések után alkalmazható vese- vagy májkárosodásban szenvedőknél, mivel ezeknél a betegeknél az elimináció csökkent (lásd 4.2 pont).

Megjegyzés:

A vizelet időnkénti vörös elszíneződése nagyobb dózisok alkalmazása után ártalmatlan jelenség. Egy veszélytelen anyagcseretermék, a rubazonsav kiválasztásán alapul.

Segédanyagok:

Ez a gyógyszer 34mg nátriumot tartalmaz milliliterenként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2g nátriumbevitel 1,7%-ának felnőtteknél.

Ez a készítmény 3,2mg alkoholt (etanolt) tartalmaz milliliterenként.

A gyógyszer 1milliliterében található alkoholmennyiség kevesebb mint 1ml sörnek vagy bornak felel meg. A gyógyszerben található kis mennyiségű alkohol semmilyen észlelhető hatást nem okoz.

Ez a készítmény eugenolt és limonént tartalmazó illatanyagot tartalmaz.

Az eugenol és a limonén allergiás reakciót okozhat.

Metabolizáló enzimek farmakokinetikai indukciója:

A metamizol metabolizáló enzimeket indukálhat, beleértve a CYP2B6 és CYP3A4 enzimeket is.

A metamizol bupropionnal, efavirenzzel, metadonnal, valproáttal, ciklosporinnal, takrolimusszal vagy szertralinnal egyidejűleg adva csökkentheti ezeknek a gyógyszereknek a plazmakoncentrációját, ami potenciálisan mérsékelheti a klinikai hatásosságukat. Ezért metamizollal való együttes alkalmazásukkor elővigyázatosság szükséges; adott esetben a klinikai válasz és/vagy a gyógyszerek szérumkoncentrációjának monitorozása is szükséges lehet.

Amennyiben a metamizolt metotrexáttal egyidejűleg alkalmazzák, megnövekedhet a metotrexát hematotoxicitása, különösen időseknél, ezért ezt a gyógyszerkombinációt kerülni kell.

A metamizol csökkentheti az együttesen alkalmazott acetilszalicilsav thrombocyta-aggregációt gátló hatását, ezért ez a kombináció elővigyázatossággal alkalmazható azoknál a betegeknél, akik az acetilszalicilsavat kis dózisban, kardioprotektív céllal szedik.

A metamizol és a klórpromazin egyidejű alkalmazása során súlyos hypothermia alakulhat ki.

A pirazolon-származékok csoportja ismerten kölcsönhatásba léphet orális antikoagulánsokkal, kaptoprillel, lítiummal és triamterénnel, valamint befolyásolhatja a vérnyomáscsökkentők és a vizelethajtók hatásosságát. Az nem ismert, hogy a metamizol milyen mértékben idéz elő ilyen kölcsönhatásokat.

Jelentések szerint a metamizolt alkalmazó betegeknél a metamizol befolyásolta a Trinder/Trinder-szerű teszteken alapuló laboratóriumi vizsgálatok eredményeit (például a szérumkreatinin-, triglicerid-, HDL-koleszterin- és húgysav-szintmérésekét).

Az alkohol megváltoztathatja a metamizol hatását, ezért alkalmazása idején alkohol fogyasztása kerülendő.

Terhesség

A metamizol terhes nőknél történő alkalmazásával kapcsolatban csak korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre.

Az első trimeszterben metamizol-expozíciónak kitett terhes nőkre (n=568) vonatkozó nyilvános adatok alapján, teratogén vagy embriotoxikus hatást nem azonosítottak. Bizonyos esetekben a metamizol egyszeri dózisai elfogadhatók az első és a második trimeszterben, ha egyéb terápiás alternatíva nincs. Ugyanakkor, a metamizol alkalmazása általában nem ajánlott az első és a második trimeszterben. A harmadik trimeszterben történő alkalmazás fetotoxicitással (vesekárosodás és ductus arteriosus constrictio) társult, ezért a metamizol alkalmazása a terhesség harmadik trimeszterében ellenjavallt (lásd 4.3 pont). A harmadik trimeszterben figyelmetlenségből alkalmazott metamizol esetén a magzatvizet és a ductus arteriosust ultrahanggal és echokardiográfiával ellenőrizni kell.

Bár a metamizol csak gyenge prosztaglandinszintézis-gátló, nem zárható ki a perinatalis komplikációk fellépésének kockázata a csökkent anyai és magzati thrombocyta-aggregáció következtében.

A metamizol átjut a placentán.

Állatkísérletekben a metamizol reproduktív toxicitást váltott ki, de nem volt teratogén (lásd 5.3 pont).

Szoptatás

A metamizol bomlástermékei jelentős mennyiségben kiválasztódnak az anyatejbe, és az anyatejjel táplált csecsemőre vonatkozó kockázat nem zárható ki. Ezért a metamizol ismételt alkalmazását különösen kerülni kell szoptatás alatt. A metamizol egyszeri alkalmazása esetén az anyatej gyűjtése és kidobása javasolt a dózis alkalmazását követő 48órán át.

A szokásos dózistartományban alkalmazva nem ismert az Algopyrin gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket károsan befolyásoló hatása. Azonban nagyobb dózisban történő alkalmazásánál figyelembe kell venni, hogy befolyásolhatja a gépjárművezetői képességet és a baleseti veszéllyel járó munka végzését.

A táblázat a lehetséges mellékhatásokat a következő gyakorisági kategóriák szerint tünteti fel:

nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100 – <1/10); nem gyakori (≥1/1000 – <1/100); ritka(≥1/10000–<1/1000); nagyon ritka (<1/10000); nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek

Gyakorisága nem ismert: aplasticus anaemia, agranulocytosis, és pancytopenia halálos kimenetellel is, leucopenia, thrombocytopenia. Ezeknek a reakcióknak feltehetően immunológiai okai vannak. Előfordulhatnak akkor is, ha a metamizolt korábban szövődmények nélkül adták.

Bizonyos jelek arra utalnak, hogy az agranulocytosis kockázata megnőhet, ha az Algopyrint egy hétnél hosszabb ideig szedik.

Az agranulocytosis tünetei: láz, hidegrázás, torokfájás, nyelési nehézség, száj-, orr-, garatüregi, valamint genitalis és végbélkörnyéki gyulladások. Antibiotikum kezelésben részesülő betegek esetén minimálisak lehetnek az agranulocytosisra jellemző tipikus tünetek. A nyirokcsomók vagy a lép duzzanata enyhe lehet vagy teljesen hiányzik. A vörösvértestek ülepedési sebessége nagymértékben felgyorsul, a granulocyták száma jelentősen csökken vagy teljesen hiányoznak. Általában, de nem mindig, a hemoglobin, a vörösvértestek és a thrombocyták laboratóriumi értékei normálisak.

A thrombocytopenia tipikus jelei többek között a fokozott vérzéshajlam és/vagy pontszerű bőr- és nyálkahártya-vérzések jelentkezése.

Immunrendszeri betegségek és tünetek

Ritka: Anaphyilaxiás/anaphylactoid reakciók. Ezek a reakciók közvetlenül a bevétel után, de néhány órával később is megjelenhetnek. Azonban elsősorban az alkalmazást követő első órában alakulnak ki. Enyhébb reakciók jellemzően a bőrön és a nyálkahártyákon (például viszketés, égő érzés, bőrpír, csalánkiütés, duzzanat), nehézlégzés és – ritkábban – gyomor-bél rendszeri rendellenességek formájában jelentkeznek. Ezek az enyhébb reakciók generalizált csalánkiütéssel, súlyos (a gégét is érintő) angiooedemával, súlyos bronchospasmussal, szívritmuszavarokkal, hypotensióval (néha ezt megelőző vérnyomás-emelkedéssel is) járó súlyosabb formákká alakulhatnak át.

Gyakorisága nem ismert: Anaphylaxiás sokk, amely súlyos, életveszélyes vagy akár halálos kimenetelű is lehet.

Analgetikus asthma szindrómában szenvedő betegeknél az allergiás reakciók tipikusan asthmás rohamok formájában jelentkeznek.

Érbetegségek és tünetek

Nem gyakori: Az alkalmazás után fellépő hypotensiv reakciók, amelyeknek farmakológiai okai lehetnek, és nem kísérik az anaphylactoid vagy anaphylaxiás reakció egyéb jelei. Egy ilyen reakció ritkán vérnyomáseséshez vezethet, amely akár súlyos is lehet.

Magas láz esetén a dózissal összefüggő kritikus vérnyomásesés is előfordulhat, túlérzékenységi reakció további jelei nélkül.

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei

Metamizol-kezeléssel összefüggésben súlyos bőrreakciókról, többek között Stevens–Johnson-szindrómáról (SJS), toxicus epidermalis necrolysisről (TEN) és az eosinophyliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakcióról (DRESS) számoltak be (lásd a 4.4 pontot).

Ritka: Maculo-papulózus bőrkiütések. Ezek a reakciók közvetlenül a beadása vagy a gyógyszer bevétele után jelentkezhetnek, de órákkal később is kialakulhatnak. Az enyhébb reakciók jellemzően bőr- és nyálkahártya-reakciók formájában nyilvánulnak meg (például viszketés, égő érzés, bőrpír, csalánkiütés, duzzanat). Ezek az enyhébb reakciók generalizált urticarával járó súlyosabb formákká alakulhatnak át.

Gyakorisága nem ismert: Eosinophyliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS).

Vese- és húgyúti betegségek és tünetek

Nagyon ritkán: a vesefunkció akut romlása léphet fel, néhány esetben proteinuriával, oliguriával vagy anuriával, és/vagy akut veseelégtelenséggel.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Tünetek

Akut túladagolás esetén hányingert, hányást, hasi fájdalmat, vesekárosodást/ akut veseelégtelenséget (például interstitialis nephritis miatt), ritkábban központi idegrendszeri tüneteket (szédülés, aluszékonyság, kóma, görcsrohamok) és a vérnyomás esését, sőt sokk fellépését, valamint cardialis arrhythmiát, tachycardiát jelentettek.

Nagyon nagy dózisok alkalmazásakor egy ártalmatlan metabolit, a rubazonsav kiválasztása a vizelet vörös elszíneződését okozhatja.

Kezelés

A metamizolnak specifikus antidotuma nem ismert. Amennyiben a gyógyszer bevétele után csak rövid idő telt el, megkísérelhető a hatóanyag szisztémás felszívódásának csökkentése az elsődleges detoxikáció eszközével (például gyomormosás, hánytatás) vagy a felszívódás csökkentésével (aktív szén adásával).

A fő metabolit (4-N-metilamino-antipirin) eliminálható hemodialízissel, hemofiltrációval, hemoperfúzióval vagy plazmafiltrációval. A mérgezések kezelése és a súlyos szövődmények megelőzése általános és specifikus intenzív orvosi megfigyelést és kezelést igényelhet.