GRANEGIS 2 MG FILMTABLETTA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Kölcsönhatások a következőkkel
Korlátozások
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - GRANEGIS 2 MG
A Granegis filmtabletta felnőtteknek javallott a kemoterápiához és sugárkezeléshez társuló akut hányinger és hányás megelőzésére és kezelésére.
A Granegis filmtabletta felnőtteknek javallott a kemoterápiához és sugárkezeléshez társuló késleltetett hányinger és hányás megelőzésére.
Adagolás
1 mg naponta kétszer vagy 2 mg naponta egyszer maximum egy hétig a sugárkezelést vagy a kemoterápiát követően. A Granegis első adagját a kezelés kezdete előtt egy órán belül kell bevenni.
Dexametazont is alkalmaznak egyidejűleg maximum 20 mg dózisban naponta egyszer orálisan.
Gyermekek és serdülők
A graniszetron tabletta biztonságosságát és hatásosságát gyermekek esetében nem állapították meg. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
Idősekés vesekárosodásban szenvedő betegek
Speciális óvintézkedésekre nincs szükség idősek vagy vesekárosodásban szenvedő betegek kezelése esetén.
Májkárosodásban szenvedő betegek
Ezidáig nincs bizonyíték arra, hogy a nemkívánatos események nagyobb gyakorisággal fordulnak elő májbetegségben szenvedőknél. Kinetikája alapján, bár dózismódosítás nem szükséges, a graniszetront megfelelő óvatossággal kell alkalmazni ennél a betegcsoportnál (lásd 5.2 pont).
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra.
A tablettákat egészben, vízzel kell lenyelni.
A készítmény hatóanyaggal vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
A graniszetron csökkentheti a bél alsó szakaszának motilitását, ezért szubakut bélelzáródás jeleit mutató betegeket megfigyelés alatt kell tartani a gyógyszer alkalmazását követően.
Más 5-HT3 antagonistákhoz hasonlóan a graniszetron alkalmazása során is jelentettek EKG eltéréseket, köztük QT-megnyúlást. Ez klinikai következményekkel járhat azoknál a betegeknél, akiknek már fennálló szívritmuszavaruk vagy kardiális ingerületvezetési zavaruk van. Ezért fokozott elővigyázatosság szükséges olyan betegeknél, akiknek szívbetegsége is van, kardiotoxikus kemoterápiát kapnak és/vagy akiknél egyidejűleg elektrolit eltérések állnak fent (lásd 4.5 pont).
Beszámoltak a különböző 5-HT3-antagonisták (pl. dolaszetron, ondanszetron) között fennálló keresztérzékenységről.
Szerotonin-szindróma
Szerotonin-szindrómáról számoltak be az 5-HT3-antagonisták alkalmazásával kapcsolatban monoterápiaként, illetve többségében egyéb szerotonerg gyógyszerekkel (köztük szelektív szerotoninvisszavétel-gátlókkal [SSRI] és szerotonin-noradrenalinvisszavétel-gátlókkal [SNRI]) kombinálva. A graniszetron egyidejű alkalmazása buprenorfin-tartalmú gyógyszerekkel/opioidokkal szerotonin-szindrómát okozhat. A szerotonin-szindróma - ami egy potenciálisan életveszélyes állapot - tünetei közé tartozhatnak a mentális állapot változásai, a vegetatív labilitás, neuromuscularis rendellenességek és/vagy gastrointestinalis tünetek. A betegeknél a szerotonin-szindrómaszerű tünetek gondos megfigyelése javasolt.
Gyermekek és serdülők
Nem áll rendelkezésre elegendő klinikai tapasztalat ezen tabletta gyermekeknél történő alkalmazásához.
Laktóz
Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.
Nátrium
A készítmény kevesebb mint 1mmol (23mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
Más 5-HT3-antagonistákhoz hasonlóan a graniszetron alkalmazása során is jelentettek EKG eltéréseket, köztük QT-megnyúlást. Ez klinikai következményekkel járhat azoknál a betegeknél, akiket egyidejűleg olyan gyógyszerekkel kezelnek, amelyek ismerten QT-megnyúlást okozhatnak és/vagy aritmogén hatásúak (lásd 4.4 pont).
Egészséges személyeknél végzett vizsgálatokban nem figyeltek meg semmilyen igazolható kölcsönhatást a graniszetron és a benzodiazepinek (lorazepám), a neuroleptikumok (haloperidol), ill. a fekély-ellenes gyógyszerek (cimetidin) között. Továbbá, a graniszetron esetében nem tapasztaltak egyértelmű gyógyszerinterakciót az emetogén hatású kemoterápiás szerekkel.
Nem végeztek specifikus interakciós vizsgálatokat altatott betegeknél.
A graniszetron körültekintéssel alkalmazandó együtt:
Buprenorfin-tartalmú gyógyszerekkel/opioidokkal, ugyanis ekkor fokozódik a potenciálisan életveszélyes állapotot jelentő szerotonin-szindróma kockázata (lásd 4.4 pont).
Szerotonerg gyógyszerek (például SSRI-k és SNRI-k): Szerotonin-szindrómáról számoltak be az 5-HT3-antagonisták és egyéb szerotonerg gyógyszerek (köztük SSRI-k és SNRI-k) egyidejű alkalmazását követően (lásd 4.4 pont).
Terhesség
A graniszetron terhesség alatti alkalmazásával kapcsolatban kevés adat áll rendelkezésre. Állatkísérletek nem igazoltak direkt vagy indirekt káros hatásokat reproduktív toxicitás tekintetében (lásd 5.3 pont). Elővigyázatosságból azonban ajánlott a graniszetron alkalmazását elkerülni terhesség alatt.
Szoptatás
Nem ismert, hogy a graniszetron vagy metabolitjai kiválasztódnak-e az anyatejbe. Elővigyázatosságból a szoptatás nem ajánlott a Granegis-kezelés alatt.
Termékenység
Patkányoknál a graniszetron nem gyakorolt káros hatást a reproduktív teljesítményre vagy a termékenységre.
A Granegis nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
A biztonságossági profil összefoglalása
A graniszetron leggyakrabban jelentett mellékhatásai a fejfájás és a székrekedés, amelyek átmenetiek lehetnek. A graniszetron alkalmazása során is beszámoltak EKG eltérésekről, beleértve a QT‑megnyúlást (lásd 4.4 és 4.5 pontok).
A mellékhatások táblázatos felsorolása
Az alábbi táblázatban láthatók a klinikai vizsgálatokban és forgalomba hozatal után a graniszetron és más 5-HT3-antagonisták alkalmazása során észlelt mellékhatások.
A gyakorisági kategóriák a következők:
Nagyon gyakori: ≥1/10;
Gyakori: ≥1/100-<1/10;
Nem gyakori: ≥1/1000-<1/100
Ritka: ≥1/10000-<1/1000
Nagyon ritka: <1/10000
Nem ismert: a gyakorisága a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg
| Immunrendszeri betegségek és tünetek | |
| Nem gyakori | Túlérzékenységi reakciók, pl. anafilaxia, urticaria |
| Pszichiátriai kórképek | |
| Gyakori | Insomnia |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | |
| Nagyon gyakori | Fejfájás |
| Nem gyakori | Extrapyramidalis reakciók |
| Nem gyakori | Szerotonin-szindróma (lásd 4.4 és 4.5 pontok)** |
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | |
| Nem gyakori | QT-megnyúlás |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | |
| Nagyon gyakori | Székrekedés |
| Gyakori | Hasmenés |
| Máj- és epebetegségek, illetve tünetek | |
| Gyakori | Emelkedett máj transzaminázok* |
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | |
| Nem gyakori | Bőrkiütés |
*Hasonló gyakorisággal fordult elő azoknál a betegeknél, akik komparátor-kezelést kaptak
Egyes mellékhatások leírása
Más 5-HT3-antagonistákhoz hasonlóan beszámoltak a graniszetron-kezelés során kialakuló EKG eltérésekről, beleértve a QT-megnyúlást (lásd 4.4 és 4.5 pontok).
**Más 5-HT3-antagonistákhoz hasonlóan, szerotonin-szindróma (beleértve a megváltozott tudatállapotot, autonóm idegrendszer diszfunkciót és neuromuscularis rendellenességeket) eseteit jelentették graniszetron és egyéb szerotonerg-gyógyszer egyidejű alkalmazását követően. Beszámoltak szerotonerg gyógyszerek és buprenorfin-tartalmú gyógyszerek/opioidok közötti lehetséges gyógyszerkölcsönhatásokról is, amelyek szerotonin-szindrómához vezettek (lásd 4.4 és 4.5 pontok).
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Farmakológiai tulajdonságok - GRANEGIS 2 MG
Farmakoterápiás csoport: Hányáscsillapítók és hányinger elleni szerek, Szerotonin (5-HT3) antagonisták, ATC kód: A04AA02
Neurológiai mechanizmusok, szerotonin-mediálta hányinger és hányás
A kemoterápia vagy sugárkezelés után kialakuló hányásért a neurotranszmitterek közül döntően a szerotonin a felelős. Az 5-HT3 receptorok három helyen találhatók: a nervus vagus végződéseiben az emésztőtraktusban, valamint az agytörzsi hányásközpontban található area postrema és nucleus tractus solidarius kemoreceptor trigger zónáiban. A kemoreceptor trigger zónák a negyedik agykamra caudalis végénél találhatók (area postrema). Ezen a részen nem működik a vér-agy gát, ezért ez a terület képes mind a szisztémás keringésben, mind a liquorban jelen levő emetikus hatású szereket felismerni. A hányásközpont az agytörzs nyúltvelői részében található. Legfőbb afferentációja a kemoreceptor trigger zónákból jön, illetve vagus és szimpatikus impulzusokat is kap a bélrendszerből.
A besugárzás, illetve a citotoxikus anyagok hatására szerotonin (5-HT) szabadul fel a vékonybél nyálkahártyájának enterokromaffin sejtjeiből, amelyek az 5-HT3 receptorokat tartalmazó afferens vagus neuronok mellett találhatóak. A felszabadult szerotonin aktiválja a vagus neuronokat az 5-HT3 receptorokon keresztül, ami végeredményben egy súlyos emetikus hatáshoz vezet az area postrema‑ban levő kemoreceptor trigger zónák közreműködésével.
Hatásmechanizmus
A graniszetron egy erős antiemetikus hatású szer, az 5-hidroxitriptamin (5-HT3) receptorok nagyon szelektív antagonistája. Radioaktív ligand kötődési vizsgálatok azt mutatták, hogy a graniszetron elhanyagolható mértékben kötődik egyéb receptortípusokhoz, beleértve az 5-HT és a dopamin D2 kötődési helyeket.
Kemoterápia és sugárkezelés által indukált hányinger és hányás
Az orálisan alkalmazott graniszetronról kimutatták, hogy megelőzi a daganatok kemoterápiájához társuló hányingert és hányást felnőtteknél.
Posztoperatív hányinger és hányás
Az orálisan alkalmazott graniszetront alkalmasnak találták a posztoperatív hányinger és hányás megelőzésére és kezelésére felnőtteknél.
A graniszetron farmakológiai tulajdonságai
Beszámoltak neurotrop és egyéb hatóanyagokkal történő kölcsönhatásokról a graniszetronnak a citokróm P450 rendszerre kifejtett hatása miatt (lásd 4.5 pont).
In vitro vizsgálatokban kimutatták, hogy a graniszetron nem befolyásolja a citokróm P450 rendszer egy alcsoportját, a 3A4-t (egyes fontos narkotikumok metabolizmusában játszik szerepet). Bár in vitro vizsgálatokban azt találták, hogy a ketokonazol gátolja a graniszetron gyűrűoxidációját, ennek a hatásnak nem tulajdonítanak klinikai jelentőséget.
Bár az 5-HT3 receptor-antagonisták alkalmazása során előfordult QT-megnyúlás (lásd 4.4 pont), ez a hatás mind gyakorisága, mind mértéke tekintetében egészséges személyeknél nem bír klinikai jelentőséggel. Ennek ellenére az EKG és klinikai eltérések monitorozása javasolt olyan betegek kezelésénél, akik egyidejűleg olyan gyógyszereket is kapnak, amelyekről ismert, hogy QT-megnyúlást okoznak (lásd 4.5 pont).
Orális adagolásnál az ajánlott dózis 2,5-szereséig farmakokinetikája felnőtteknél lineáris. Az átfogó dóziskereső program során világossá vált, hogy az antiemetikus hatás nincs egyértelmű összefüggésben a beadott dózissal vagy a graniszetron plazmakoncentrációjával.
A graniszetron kezdő megelőző adagjának négyszeres emelése nem hozott változást sem a kezelésre reagáló betegek arányában, sem a tünetek kontrollálásának időtartamában.
Felszívódás
A graniszetron felszívódása gyors és teljes, bár az orális biohasznosulása a first-pass metabolizmus miatt körülbelül 60%-ra csökken. Az orális biohasznosulást az étkezés nem befolyásolja.
Eloszlás
A graniszetron eloszlása jelentős, az átlagos megoszlási térfogat körülbelül 3l/ttkg. Plazmafehérje kötődése körülbelül 65%-os.
Biotranszformáció
A graniszetron elsődlegesen a májban, oxidáció által metabolizálódik, amelyet konjugáció követ. A főbb metabolitok a 7-OH-graniszetron és ennek szulfátja, valamint glükoronid konjugátumai. Bár megfigyeltek antiemetikus tulajdonságokat a 7-OH-graniszetron és az indazolin N‑dezmetil‑graniszetron esetében is, nem valószínű, hogy ezek lényegesen hozzájárulnak a graniszetron farmakológiai aktivitásához emberekben. In vitro hepatikus mikroszómális vizsgálatok azt mutatták, hogy a graniszetron metabolizmusának fő útvonalát a ketokonazol gátolja, ami arra utal, hogy a citokróm P450 3A alcsoportja szerepet játszik ebben a folyamatban (lásd 4.5 pont).
Elimináció
A graniszetron döntően hepatikus metabolizmus révén eliminálódik. A graniszetron adagjának átlagosan 12%-a ürül változatlan formában a vizelettel, míg metabolitok formájában kb. 47%. A fennmaradó rész a széklettel ürül metabolitok formájában. Az átlagos plazma felezési idő kb. 9óra orális és intravénás alkalmazás során, amely jelentős egyének közötti variabilitást mutat.
Farmakokinetika speciális betegcsoportokban
Veseelégtelenség
Súlyos veseelégtelenségben szenvedő betegek adatai arra utalnak, hogy egy egyszeri intravénás adag beadása után a farmakokinetikai paraméterek nagyjából hasonlóak, mint egészséges személyeknél.
Májkárosodás
A máj daganatos betegsége okozta májkárosodás esetén egy intravénás adag teljes plazma clearance-e kb. felére csökkent azokhoz a betegekhez képest, akiknél a máj nem érintett. Ezen változások ellenére dózismódosítás nem szükséges (lásd 4.2 pont).
Gyermekek és serdülők
Ez a tabletta nem javasolt gyermekek számára.
Idősek
Időseknél egyszeri intravénás adagok alkalmazását követően a farmakokinetikai paraméterek a nem idősekre jellemző tartományon belül maradtak.
Gyógyszerészeti jellemzők - GRANEGIS 2 MG
Tabletta anyaga:
vízmentes laktóz
mikrokristályos cellulóz
karboximetil-keményítő-nátrium (A-típusú)
hipromellóz 2910
magnézium-sztearát
Filmbevonat:
Opadry II 85F 18378 White, amelynek összetétele:
poli(vinil-alkohol)
titán-dioxid (E171)
makrogol 3350
talkum
5db, 10db vagy 100db (10x10db filmtabletta fehér PVC//Al buborékcsomagolásban és dobozban
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
A megsemmisítésre vonatkozóan nincsenek különleges előírások.
Megjegyzés: (egy kereszt)
Osztályozás: II./2 csoport
Korlátozott érvényű orvosi rendelvényhez kötött, a szakorvosi kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszer (Sz).
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.