AMVERSIO 1 G BELSŐLEGES POR
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Kölcsönhatások a következőkkel
Felhasználási korlátok
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - AMVERSIO 1 G
Az Amversio az alábbi hiányállapotok, illetve defektusok következtében fennálló homociszteinuria
kiegészítő kezelésére javallott:
-
cisztationin-béta-szintáz-(CBS) hiány,
-
5,10-metilén-tetrahidrofolát-reduktáz-(MTHFR) hiány,
-
kobalamin (cbl) kofaktor metabolizmus.
Az Amversio kiegészítő kezelésként alkalmazható egyéb terápiák, például B6-vitamin (piridoxin), B12-vitamin (kobalamin) és folát adásakor, illetve specifikus étrend mellett.
Az Amversio-kezelést homociszteinuriás betegek kezelésében jártas orvos felügyelete mellett kell végezni.
Adagolás
Gyermekek és felnőttek
A készítmény ajánlott teljes napi adagja 100 mg/ttkg/nap, napi 2 adagban beadva. A dózist azonban egyénre szabva kell beállítani a homocisztein és a metionin plazmaszintje alapján. Néhány betegeknél 200 mg/ttkg/nap mennyiséget meghaladó adag volt szükség a terápiás cél eléréséhez. CBS-hiányban szenvedő betegek esetén dózisnöveléskor fokozott óvatossággal kell eljárni a hipermetioninémia kockázata miatt. Ezeknél a betegeknél a metioninszintet gondosan monitorozni kell.
Különleges populációk
Máj- és vesekárosodás
Veseelégtelenségben vagy nem alkoholos steatosis hepatisban szenvedő betegeknél a vízmentes betain alkalmazása során szerzett tapasztalatok nem indokolják az Amversio adagolási rendjének módosítását.
A terápia monitorozása
A kezelés célja a plazma összhomocisztein szintjének 15 µmol/l alatti vagy a lehető legalacsonyabb szinten tartása. Az egyensúlyi koncentrációra adott válasz általában egy hónapon belül következik be.
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazás
Kinyitás előtt a tartályt óvatosan fel kell rázni. A mellékelt három adagolókanál 100 mg, 150 mg illetve 1 g vízmentes betain por kimérésére szolgál. A kiméréshez a tartályból vegyünk ki egy púpozott adagolókanálnyi port, majd a felesleg eltávolításához az adagolókanál felszínén húzzunk végig egy lapos tárgyat, például egy késpengét. Ezzel a következő adagokat kapjuk: zöld adagolókanál: 100 mg, kék adagolókanál: 150 mg és lila adagolókanál: 1 g vízmentes betain por.
A port vízhez, gyümölcsléhez, tejhez, babatápszerhez vagy ételhez keverve kell bevenni, a teljes feloldódás után azonnal.
CBS-hiányban szenvedő betegeknél a vízmentes betain-terápia során hipermetioninémiával járó súlyos agyi ödéma nem gyakori eseteiről számoltak be (lásd 4.8 pont). A kezelés megszakítását követően teljes gyógyulás következett be.
-
A metionin plazmakoncentrációját 1000 µmol/l alatt kell tartani. Ehhez a metionin plazmaszintjét a kezelés kezdetén, majd azt követően nagyjából évente, kétévente ajánlott mérni. Ha a metionin koncentrációja a 700 µmol/l-es első biztonsági küszöbérték fölé emelkedik, a beteget gyakrabban kell monitorozni, és ellenőrizni kell, hogy az előírt étrendet betartja -e. A metioninszint csökkentése érdekében mind az étrendbeli változtatásokat, mind az Amversio adagjának csökkentését vagy az Amversio-kezelés időszakos megszakítását is mérlegelni kell.
-
Agyi ödémára utaló tünetek fellépése esetén (pl. hányással és/vagy látászavarral kísért reggeli fejfájás) ellenőrizni kell a metionin plazmaszintjét és az előírt étrend betartását, és az Amversio-kezelést meg kell szakítani.
-
Amennyiben a kezelés visszaállítása után az agyi ödémára utaló tünetek újra jelentkeznek, a vízmentes betain-kezelést véglegesen fel kell függeszteni.
Az esetleges gyógyszerkölcsönhatások veszélyének a minimálisra csökkentése érdekében a vízmentes betain és az aminosav-keverékek és/vagy a vigabatrint vagy GABA-analógokat tartalmazó gyógyszerek bevétele között (lásd 4.5 pont) 30 perces szünetet kell beiktatni.
Interakciós vizsgálatokat nem végeztek.
Az in vitro vizsgálatok adatai arra utalnak, hogy a vízmentes betain kölcsönhatásba léphet az aminosav-keverékekkel és a vigabatrint vagy GABA-analógokat tartalmazó gyógyszerekkel.
Terhesség
A korlátozott számban rendelkezésre álló adatok nem utalnak a vízmentes betainnak a terhességre vagy a magzat/újszülött egészségére gyakorolt káros hatására. Egyéb releváns epidemiológiai adat jelenleg nem áll rendelkezésre. Állatokkal nem végeztek reprodukciós vizsgálatokat. Terhesség alatt a vízmentes betain piridoxinnal, foláttal és antikoagulánsokkal történő együttadása, megfelelő étrend kíséretében és a plazma homocisztein-szint szoros monitorozása mellett, nem befolyásolja a terhesség kedvező kimenetelét az anya és a magzat számára. Ennek ellenére az Amversiot a terhesség ideje alatt nem szabad alkalmazni, csak akkor, ha egyértelműen szükséges.
Szoptatás
Nem ismert, hogy a vízmentes betain kiválasztódik-e a humán anyatejbe (bár metabolikus prekurzora, a kolin, magas koncentrációkban van jelen az anyatejben). Adatok hiányában óvatosan kell eljárni, ha az Amversiot szoptató nőknek írják fel.
Termékenység
Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
Az Amversio nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
A biztonságossági profil összefoglalása
A vízmentes betain-kezelés mellett tapasztalt, főként az emésztőrendszert érintő mellékhatások általában véve nem tekinthetők súlyosnak. Az emésztőrendszeri panaszok, például hasmenés, glossitis, hányinger, gyomortáji diszkomfortérzés, hányás és fogproblémák előfordulása nem gyakori.
A kezelés során leggyakrabban jelentett mellékhatás a vér metionin szintjének emelkedése. A kezelés megszakítását követően teljes gyógyulás következett be (lásd 4.4 pont).
A mellékhatások táblázatos felsorolása
A bejelentett nemkívánatos hatások szervrendszerek szerint, a gyakorisági kategóriákon belül kerülnek megadásra.
A gyakorisági kategóriák a következők: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 – < 1/10), nem gyakori (≥ 1/1000 – < 1/100), ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
| Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek | Nem gyakori: étvágytalanság |
| Pszichiátriai kórképek | Nem gyakori: agitáció, ingerlékenység |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | Nem gyakori: agyi ödéma* |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | Nem gyakori: hasmenés, glossitis, hányinger, gyomorpanasz, hányás |
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | Nem gyakori: hajhullás, csalánkiütés, a bőrrendellenes szaga |
| Vese- és húgyúti betegségek és tünetek | Nem gyakori: húgyúti inkontinencia |
| Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei | Nagyon gyakori: emelkedett vér-metioninszint* |
Kiválasztott mellékhatások leírása
* CBS-hiányban szenvedő betegeknél a vízmentes betain-terápia megkezdését követő 2. hét–6. hónap közötti időszakban fellépő súlyos agyi ödéma és hipermetioninémia nem gyakori eseteiről számoltak be; a kezelés megszakítását követően teljes gyógyulás követetkezett be.
Az agyi ödéma tünetei közé tartozik a hányással és/vagy látászavarral kísért reggeli fejfájás. Az érintett betegeknél jelentősen emelkedett, 1000 és 3000 µmol/l közötti plazma metioninszintet mértek. Mivel agyi ödémát hipermetioninémiás betegeknél is jelentettek, feltételezhető, hogy a vízmentes betain-terápia következtében fellépő másodlagos hipermetioninémia egy lehetséges hatásmechanizmust képez.
A konkrét javaslatokat lásd a 4.4 pontban.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Farmakológiai tulajdonságok - AMVERSIO 1 G
Farmakoterápiás csoport: Egyéb tápcsatorna és anyagcsere gyógyszerek, aminosavak és azok származékai, ATC kód: A16A A06.
Hatásmechanizmus
Kimutatták, hogy a vízmentes betain a homociszteinuria három típusa, nevezetesen CBS-hiány, MTHFR-hiány és kobalamin-defektus esetén csökkenti a homocisztein plazmaszintjét. Ennek a hatásnak a mértéke a hiperhomociszteinémia abszolút súlyossági fokától függött, és súlyos hiperhomociszteinémia esetén magasabb volt.
Farmakodinámiás hatások
A vízmentes betain metilcsoport-donorként vesz részt a remetilációban, melynek a homociszteinuriás betegeknél a homocisztein metioninná alakul át, így a kezelés eredményeként a homocisztein plazmaszintjének a kezelés előtti szint 20-30 %-ára kell csökkennie.
Azt is kimutatták, hogy MTHFR-hiányos és kobalamin-defektusos betegeknél a vízmentes betain növeli a plazma metionin és S-adenozil-metionin (SAM) szintjét. Azoknál a CBS-hiányos betegeknél, akik nem követtek korlátozott metionin-tartalmú étrendet, túlzott metionin-felhalmozódást észleltek. Kimutatták, hogy a vízmentes betain-pótlás javította a homocisztinuriás betegek liquorában észlelhető anyagcsere-rendellenességeket.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
Az emelkedett plazma homociszteinszint kardiovaszkuláris eseményekkel társulnak, (mint például a trombózis) valamint osteoporosissal, csontrendszeri rendellenességekkel és a szemlencse elmozdulásával. Obszervációs vizsgálatokban a vízmentes betainnal kezelt betegek kezelőorvosai mintegy 75 %-ban jelentettek kardiovaszkuláris és idegrendszeri fejlődésre gyakorolt klinikai javulást. Ezeknek a betegeknek a többsége egyéb kezelést is kapott, például B6-vitamint (piridoxint), B12-vitamint (kobalamint) és folátot, változó biokémiai válaszreakciókkal. A terápia vízmentes betainnal történő kiegészítése az esetek többségében tovább csökkentette a homocisztein plazmaszintjét.
Valószínű, hogy ezeknél a betegeknél, a terápia összetett jellegénél fogva (étrend, gyógyszerterápia, szupportív terápia) a vízmentes betain-kezelés klinikai hatásait némileg túlbecsülték. A homocisztinuria késői diagnosztizálása tünetekkel rendelkező betegeknél a kötőszövetek (szemszövetek, csontszövetek) állandósult, további kezeléssel nem gyógyítható károsodásához, és ily módon maradványbetegséghez vezet. A rendelkezésre álló klinikai adatok nem teszik lehetővé az adagolás és klinikai hatékonyság közötti összefüggés megállapítását. Tolerancia kialakulása nem bizonyított.
Néhány esetben a metionin plazmaszintjének emelkedése agyi ödémával társult (lásd 4.4 és 4.8 pont).
A homocisztein plazmaszintjének monitorozása kimutatta, hogy a vízmentes betain néhány napon belül kezd hatni, és az egyensúlyi koncentrációra adott válasz egy hónapon belül következik be.
Gyermekek és serdülők
A 10. életévüket be nem töltött gyermekek esetén a szokásos hatékony adagolási rend:
100 mg/ttkg/nap, napi 2 adagban beadva, a naponta kétszerinél gyakoribb adagolás és/vagy a 150 mg/ttkg/nap feletti adagok nem fokozzák a gyógyszer homocisztein-csökkentő hatását.
A betain plazmakoncentrációja és a citoszolban zajló, betain homocisztein-metil-transzferáz útvonalon
keresztül történő áramlás között nem mutatható ki közvetlen összefüggés, így a plazma betain-koncentráció monitorozása nem segíti a kezelés hatékonyságának meghatározását.
A tartós betain pótlásban részesülő homociszteinuriás betegek farmakokinetikai adatai nagyon hasonlítanak az egészséges önkéntesekéhez. Ez azt bizonyítja, hogy a betain kinetikájában észlelt eltérések minden valószínűség szerint a kezeletlen homociszteinuriában fellépő betain-depléciónak tulajdoníthatók, és csak a kezdeti kezelés során bírnak jelentőséggel.
Felszívódás
A vízmentes betain abszolút biohasznosulását nem határozták meg. Egészséges, 21–49 év közötti felnőtt önkénteseknél az egyszeri oralis vízmentes betain adag (50 mg/ttkg) beadását követően gyors felszívódást észleltek (tmax = 0,9 ± 0,3 óra és Cmax = 0,9 ± 0,2 mM).
Egy 5 napon át ismételten alkalmazott 100 mg/ttkg/nap adagolási rend mellett a felszívódás kinetikája nem változott.
Eloszlás
A vízmentes betain gyorsan eloszlott, viszonylag magas térfogatban (V/F = 1,3 l/kg).
Egy 5 napon át ismételten alkalmazott 100 mg/ttkg/nap adagolási rend mellett a megoszlási felezési idő jelentősen megnyúlt (maximum 36 óráig), ami telíthető transzport- és újraeloszlási folyamatokra utal.
Biotranszformáció
A vízmentes betain metilcsoport-donor. Elimináció
A lassú eliminációs sebesség mellett (átlagos felezési idő = 14 óra, átlagos teljes test clearance (CL/F) = 84 ml/óra/ttkg) a vese-clearance elhanyagolható (a teljes szisztémás clearance 5 %-a), 100 %-os biohasznosulást feltételezve.
