OKEDI 75 MG POR ÉS OLDÓSZER RETARD SZUSZPENZIÓS INJEKCIÓHOZ
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - OKEDI 75 MG
Az OKEDI schizophrenia kezelésére javallott felnőtteknél, akiknél a tolerálhatóságot és a hatásosságot
szájon át alkalmazott riszperidonnal megállapították.
Adagolás
Az OKEDI-t 28 naponta intramuscularis (im.) injekció formájában kell alkalmazni. Az OKEDI alkalmazását a beteg klinikai kontextusa szerint kell elkezdeni:
Olyan beteg, akinek a kórtörténetében korábban riszperidonra adott terápiás válasz szerepel, és akinek az állapota jelenleg szájon át alkalmazott antipszichotikumokkal stabilizálva van (enyhe vagy közepesen súlyos pszichotikus tünetek)
A szájon át alkalmazott riszperidonnal stabilizált betegek előzetes titrálás nélkül átállíthatók
OKEDI-re.
Azokat a betegeket, akik más (a riszperidontól eltérő) szájon át alkalmazott antipszichotikummal vannak stabilizálva, az OKEDI-kezelés megkezdése előtt szájon át alkalmazott riszperidonnal titrálni kell. A titrálási időszaknak kellően hosszúnak (legalább 6 nap) kell lennie a riszperidon tolerálhatóságának és a hatásosságának megerősítéséhez.
Szájon át alkalmazott riszperidonnal korábban még soha nem kezelt betegek
Azoknál a betegeknél, akiket OKEDI adására jelöltek ki, és akiket korábban NEM kezeltek riszperidonnal, az OKEDI-kezelés megkezdése előtt igazolni kell a riszperidon tolerálhatóságát és az arra adott válaszkészséget egy szájon át alkalmazott riszperidonnal végzett kezelési időszakkal. A titrálási időszak ajánlott hossza legalább 14 nap.
Átállás szájon át alkalmazott riszperidonról OKEDI-re
Az aktív összetevő hasonló dinamikus egyensúlyi expozíciójának fenntartásához szükséges ajánlott adag a szájon át alkalmazott riszperidon és az OKEDI esetén a következő:
Korábbi szájon át alkalmazott riszperidon dózis: 4 mg/nap vagy nagyobb dózis
28 naponta alkalmazott 100 mg OKEDI injekcióhoz
Korábbi szájon át alkalmazott riszperidon dózis: 3 mg/nap 28 naponta alkalmazott 75 mg OKEDI injekcióhoz
Az OKEDI-kezelést körülbelül 24 órával az utolsó szájon át alkalmazott riszperidon dózist követően kell kezdeni. Az OKEDI dózismódosítása 28 naponta végezhető el. A 75 mg-os OKEDI általánosan javasolt 28 naponta alkalmazott fenntartó adagja 75 mg. Bizonyos betegek esetében azonban előnyös lehet 100 mg-os OKEDI-dózis alkalmazása 28 naponta, a beteg klinikai válaszától és toleranciájától függően. Az OKEDI alkalmazásakor sem telítő dózis, sem semmilyen kiegészítő szájon át alkalmazott riszperidon adása nem javasolt.
Átállás kéthetente adott, hosszú hatástartamú riszperidon-injekcióról OKEDI-re
Kéthetente adott, hosszú hatástartamú riszperidon-injekcióról való átállás esetén az OKEDI-t a következő rendszeresen tervezett, kéthetente adott, hosszú hatástartamú riszperidon-injekció helyett kell elkezdeni (vagyis két héttel az utolsó kéthetente adott, hosszú hatástartamú riszperidon-injekciót követően). Az OKEDI alkalmazását ezt követően 28 napos időközönként kell folytatni. Nem javasolt szájon át alkalmazott riszperidon egyidejűleg alkalmazása.
Ha korábban kéthetente adott, hosszú hatástartamú riszperidon-injekcióval stabilizált beteget állítanak át OKEDI-re, az aktív összetevő hasonló dinamikus egyensúlyi expozíciója fenntartásához javasolt dózis a következő:
50 mg kéthetente adott, hosszú hatástartamú riszperidon 28 naponta alkalmazott 100 mg OKEDI injekcióhoz
37,5 mg kéthetente adott, hosszú hatástartamú riszperidon 28 naponta alkalmazott 75 mg OKEDI injekcióhoz
Átállás OKEDI-ről szájon át alkalmazott riszperidonra
Ha a beteget OKEDI injekcióról állítják vissza szájon át alkalmazott riszperidon-terápiára, az OKEDI gyógyszerformájának retard jellegét figyelembe kell venni. Általánosságban az utolsó OKEDI- alkalmazás után 28 nappal javasolt a szájon át alkalmazott riszperidon-kezelés elkezdése.
Kihagyott dózisok
Dózis kihagyásának elkerülése
A 28 naponta alkalmazott dózis kihagyásának megelőzése érdekében az injekció beadható a betegnek a 28 napos időszak 28 napja előtt legfeljebb 3 nappal. Ha a dózis 1 hetet késik, a medián mélyponti koncentráció azon a héten körülbelül 50%-kal csökken. Ennek klinikai jelentősége nem ismert. Ha a dózis késik, a következő 28 napos időközi injekciót a legutóbbi injekciós naphoz kell ütemezni.
Különleges betegcsoportok
Idősek
Az OKEDI hatásosságát és biztonságosságát 65 év feletti időseknél az OKEDI retard szuszpenziós injekció esetén nem igazolták. Az OKEDI-t időseknél körültekintéssel kell alkalmazni. Az OKEDI alkalmazása előtt megbízhatóan igazolni kell a napi ≥ 3 mg szájon át alkalmazott riszperidon tolerálhatóságát.
Általánosságban a riszperidon javasolt adagolása normál vesefunkciójú idős betegeknél megegyezik a normál vesefunkciójú felnőtt betegekével. Ha azonban klinikailag megfelelőnek tartják, megfontolandó a 75 mg OKEDI dózissal való kezdés (lásd az alábbi Vesekárosodás részt a vesekárosodásban szenvedő betegekre vonatkozó adagolási ajánlásokról).
Vesekárosodás
Az OKEDI-val nem végeztek szisztematikus vizsgálatokat vesekárosodásban szenvedő betegeknél. Enyhe vesekárosodásban szenvedő (kreatinin-clearance: 60–89 ml/perc) betegeknél nem szükséges az OKEDI dózisának módosítása.
Az OKEDI nem javasolt közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél
(kreatinin-clearance: < 60 ml/perc).
Májkárosodás
Az OKEDI-val nem végeztek szisztematikus vizsgálatokat májkárosodásban szenvedő betegeknél. Károsodott májfunkciójú betegeknél a riszperidon szabad frakciójának magasabb a plazmakoncentrációja.
Az OKEDI-t ezeknél a betegcsoportoknál körültekintéssel kell alkalmazni. Javasolt a szájon át alkalmazott riszperidonnal végzett körültekintő titrálás (a kezdő dózis felezése és a titrálás lassítása) a 75 mg dózissal történő OKEDI-kezelés megkezdése előtt, amennyiben a legalább 3 mg szájon át alkalmazott dózis tolerálhatóságát igazolták.
Gyermekek és serdülők
Az OKEDI biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
Az alkalmazás módja
Az OKEDI kizárólag intramuscularis alkalmazásra szolgál, és nem alkalmazható intravénásan vagy subcutan (lásd 4.4 és 6.6 pont) vagy bármely más módon. Egészségügyi szakembernek kell beadnia.
Az OKEDI-t mély intramuscularis injekcióként kell beadni a delta- vagy a glutealis izomba megfelelő steril tű segítségével. Deltaizomba történő beadás esetén 25 mm-es tűt kell használni, az injekciókat felváltva a két deltaizomba adva. Glutealis izomba tröténő beadás esetén 50 mm-es tűt kell használni, az injekciókat felváltva a két glutealis izomba adva.
Közvetlenül az injekció alkalmazása előtt az OKEDI port tartalmazó előretöltött fecskendőt fel kell oldani a mellékelt oldószeres előretöltött fecskendővel.
A feloldási eljárást a Használati útmutató szerint kell végezni, lásd 6.6 pont. A helytelen feloldás befolyásolhatja a por megfelelő oldódását, és beadás esetén az első órákban magasabb riszperidon- csúcsérték alakulhat ki (túladagolás), a teljes dózissal végzett kezelés AUC-értéke pedig alacsonyabb lehet (aluldozírozás).
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
A riszperidonnal korábban nem kezelt betegeknél az OKEDI-kezelés megkezdése előtt javasolt a tolerálhatóság kialakítása szájon át alkalmazott riszperidonnal (lásd 4.2 pont). A kezelési igények és a kezelés leállítása esetleges szükségességének értékelésekor figyelembe kell venni a készítmény retard természetét és a riszperidon hosszú eliminációs felezési idejét.
Idős, demenciában szenvedő betegek
Emelkedett mortalitás idős, demenciában szenvedő betegeknél
Az OKEDI-t nem vizsgálták demenciában szenvedő idős betegeknél, ezért a betegeknek ebben a csoportjában nem szabad alkalmazni. Atípusos antipszichotikumokkal, többek közt riszperidonnal végzett 17 kontrollos vizsgálat metaanalízisében az atípusos antipszichotikumokkal kezelt, demenciában szenvedő idős betegek körében nagyobb volt a mortalitás, mint placebóval összehasonlítva. Az ebben a betegcsoportban szájon át alkalmazott riszperidonnal végzett placebokontrollos vizsgálatokban a mortalitás előfordulása a riszperidonnal kezelt betegeknél 4% volt, szemben a placebóval kezelt betegek 3,1%-ával. Az esélyhányados (95%-os pontos konfidenciaintervallum) 1,21 (0,7; 2,1) volt. Az elhalálozott betegek átlagos életkora (tartomány)
86 év (tartomány: 67–100) volt. Két nagy, megfigyeléses vizsgálat adatai azt mutatták, hogy a demenciában szenvedő, hagyományos antipszichotikumokkal kezelt idős betegek a halálozás kissé magasabb kockázatának vannak kitéve, mint azok, akiket nem kezelnek. A kockázat pontos nagyságának határozott becsléséhez nem áll rendelkezésre elegendő adat, és a magasabb kockázat oka nem ismert. Nem világos, hogy milyen mértékben tulajdoníthatóak a fokozott mortalitási eredmények a megfigyeléses vizsgálatokban az antipszichotikus hatóanyagnak, szemben a betegek bizonyos jellemzőjével/jellemzőivel.
Furoszemiddel történő egyidejű alkalmazás
A riszperidon placebokontrollos vizsgálataiban, amelyeket demenciában szenvedő idős betegekkel végeztek, a mortalitás magasabb incidenciáját figyelték meg az egyidejűleg furoszemiddel és riszperidonnal kezelt betegek körében (7,3%; átlagos életkor 89 év, tartomány: 75–97), összehasonlítva az önmagában alkalmazott riszperidonnal (3,1%; átlagos életkor 84 év, tartomány: 70–96) vagy az önmagában alkalmazott furoszemiddel (4,1%; átlagos életkor 80 év, tartomány: 67– 90) kezelt betegekkel. Az egyidejűleg furoszemiddel és riszperidonnal kezelt betegek körében a négy klinikai vizsgálatból kettőben figyeltek meg nagyobb mortalitást. A riszperidon egyidejű alkalmazása más diuretikumokkal (főként alacsony dózisban alkalmazott tiazid diuretikumokkal) nem járt hasonló eredményekkel.
Nem azonosítottak olyan patofiziológiai mechanizmust, amely magyarázattal szolgálna erre az eredményre vonatkozóan, és nem figyeltek meg a halálozás okában konzisztens mintázatot.
Mindamellett elővigyázatosság szükséges, és e kombináció vagy más erős diuretikumokkal végzett egyidejű kezelés kockázatait és előnyeit az alkalmazásra vonatkozó döntés meghozatala előtt mérlegelni kell. A riszperidonnal egyidejűleg más diuretikumokat alkalmazó betegek körében nem volt magasabb a mortalitás incidenciája. A kezeléstől függetlenül a kiszáradás átfogó mortalitási kockázati tényező volt, ezért a demenciában szenvedő idős betegeknél ezt körültekintően meg kell előzni.
Cerebrovascularis mellékhatások
A cerebrovascularis mellékhatások (CVAE-k) kockázatának megközelítőleg háromszoros növekedését figyelték meg randomizált, placebokontrollos klinikai vizsgálatokban a demenciában szenvedő betegcsoportnál bizonyos atípusos antipszichotikumok esetén. Főként idős (65 év feletti), demenciában szenvedő betegek körében riszperidonnal végzett, hat placebokontrollos vizsgálatból származó összesített adatok azt mutatták, hogy CVAE-k (súlyos és nem súlyos együtt) fordultak elő a riszperidonnal kezelt betegek 3,3%-ánál (33/1009) és a placebóval kezelt betegek 1,2%-ánál (8/712). Az esélyhányados (95%-os pontos konfidenciaintervallum) 2,96 (1,34; 7,50) volt. E fokozott kockázat mechanizmusa nem ismert. A fokozott kockázat más antipszichotikumok vagy más betegcsoportok esetén nem zárható ki.
Az OKEDI-t körültekintéssel kell alkalmazni stroke kockázati tényezőinek kitett betegeknél.
Orthostaticus hypotensio
A riszperidon alfareceptor-blokkoló hatása miatt (orthostaticus) hypotensio előfordulhat. Hypotensio vagy orthostaticus hypotensio egyes eseteiről számoltak be az OKEDI klinikai fejlesztési programja
során 50 mg és 100 mg között dózisoknál. Klinikailag jelentős hypotensiót figyeltek meg a forgalomba hozatalt követően riszperidon és vérnyomáscsökkentő kezelés egyidejű alkalmazásakor. Az OKEDI körültekintéssel alkalmazandó ismert cardiovascularis betegségben szenvedő (pl. szívelégtelenség, myocardialis infarctus, ingerületvezetési rendellenességek, kiszáradás, hypolovaemia vagy cerebrovascularis betegség) betegeknél. Amennyiben a klinikailag releváns orthostaticus hypotensio tartósan fennáll, az OKEDI-vel végzett további kezelés kockázat-előny arányát fel kell mérni.
Leukopenia, neutropenia és agranulocytosis
Riszperidon-kezelés során leukopenia, neutropenia és agranulocytosis eseteiről számoltak be. Agranulocytosisról nagyon ritkán (< 1/10 000 beteg) számoltak be a forgalomba hozatalt követő felülvizsgálatok során.
Azokat a betegeket, akiknek kórtörténetében klinikailag jelentős alacsony fehérvérsejtszám (fvs) vagy gyógyszer által kiváltott leukopenia/neutropenia szerepel, a terápia első néhány hónapja során monitorozni kell, és a fvs klinikailag jelentős csökkenésének első jelére, más oki tényezők hiányában meg kell fontolni az OKEDI-kezelés leállítását.
A klinikailag jelentős neutropeniát mutató betegeket gondosan monitorozni kell láz, illetve a fertőzés más tünetei vagy jelei szempontjából, és ha ilyen tünetek vagy jelek előfordulnak, azokat azonnal kezelni kell. A súlyos neutropeniában (abszolút neutrofilszám < 1 × 109/L) szenvedő betegeknél le kell állítani az OKEDI alkalmazását, és fehérvérsejtszámukat a rendeződésig követni kell.
Tardiv dyskinesia/extrapyramidalis tünetek (TD/EPS)
A dopaminreceptor-antagonista tulajdonságokkal rendelkező gyógyszerek tardiv dyskinesia (TD) megjelenésével társulnak, amelyet ritmikus, önkéntelen mozgások jellemeznek, főként a nyelv és/vagy az arc mozgásai. Az extrapyramidalis tünetek (EPS) megjelenése a TD kockázati tényezője. Ha TD jelei és tünetei jelennek meg, meg kell fontolni az összes antipszichotikum adásának leállítását.
Körültekintés indokolt olyan betegeknél, akik pszichostimulánsokat (pl. metilfenidátot) és riszperidont kapnak egyidejűleg, mivel EPS alakulhat ki egyik vagy mindkét gyógyszer adagolásának módosításánál. A stimulánssal történő kezelés fokozatos leállítása javasolt (lásd 4.5 pont).
Malignus neuroleptikus syndroma (NMS)
Antipszichotikumok alkalmazása során beszámoltak malignus neuroleptikus syndroma (NMS) előfordulásáról, amelyet hyperthermia, izommerevség, autonóm instabilitás, módosult tudatállapot és emelkedett szérum kreatin-foszfokinázszint jellemez. A további jelek közé tartozhat a myoglobinuria (rhabdomyolysis) és az akut veseelégtelenség. Ebben az esetben az OKEDI alkalmazását le kell állítani.
Parkinson-kór és Lewy-testes demencia
A kezelőorvosnak mérlegelnie kell a kockázatot az előnyökkel szemben, ha az OKEDI-t Parkinson-kórban vagy Lewy-testes demenciában (DLB) szenvedő betegeknek írja fel. A Parkinson-kór riszperidon-kezelés során rosszabbodhat. Mindkét betegcsoport a malignus neuroleptikus syndroma fokozott kockázatának lehet kitéve, valamint fokozottan érzékeny lehet az antipszichotikus gyógyszerekre. Ezeket a betegeket kizárták a klinikai vizsgálatokból. E fokozott érzékenység manifesztációi közé tartozhat a zavartság, obtundáció, posturalis instabilitás gyakori elesésekkel, valamint extrapyramidalis tünetek.
Hyperglykaemia és diabetes mellitus
Riszperidonnal végzett kezelés során hyperglykaemiáról, diabetes mellitusról és a korábban meglévő diabetes súlyosbodásáról számoltak be. Néhány esetben a testtömeg korábbi növekedéséről számoltak
be, amely hajlamosító tényező lehet. Ketoacidosissal való összefüggést nagyon ritkán, diabeteses kómával való összefüggést ritkán közöltek. Megfelelő klinikai monitorozás tanácsos az alkalmazott antipszichotikus irányelvek szerint. Az OKEDI-vel kezelt betegeket monitorozni kell a hyperglykaemia tüneteinek (például polydipsia, polyuria, polyphagia és gyengeség) romlása szempontjából, a diabetes mellitusban szenvedő betegeket rendszeresen monitorozni kell a vércukorkontroll romlása szempontjából.
Testtömeg-gyarapodás
A riszperidon alkalmazásával jelentős testtömeg-gyarapodásról számoltak be. A testtömeget rendszeresen ellenőrizni kell.
Hyperprolactinaemia
A hyperprolactinaemia gyakori mellékhatása a riszperidonnal végzett kezelésnek. A prolaktin plazmaszintjének értékelése javasolt olyan betegeknél, akiknél bizonyíthatóak az esetleges, prolaktinnal összefüggő mellékhatások (pl. gynaecomastia, menstruációs zavarok, anovuláció, termékenységi zavar, csökkent libidó, erectilis dysfunctio és galactorrhoea).
Szövettenyésztési vizsgálatok arra utalnak, hogy az emberi emlőtumorokban a prolaktin serkentheti a sejtnövekedést. Bár klinikai és epidemiológiai vizsgálatokban eddig nem igazoltak egyértelmű összefüggést az antipszichotikumok alkalmazásával, a releváns kórtörténetű betegeknél elővigyázatosság javasolt. Az OKEDI körültekintéssel alkalmazandó előzetesen fennálló hyperprolactinaemiában szenvedő betegeknél, és esetlegesen prolaktinfüggő tumorokban szenvedő betegeknél.
A QT-szakasz megnyúlása
Nagyon ritkán számoltak be a QT-szakasz megnyúlásáról. Elővigyázatosság szükséges, ha olyan betegnek írnak fel riszperidont, aki ismert cardiovascularis betegségben szenved, illetve akinek a családi kórtörténetében QT-szakasz-megnyúlás, bradycardia vagy elektrolitzavarok (hypokalaemia, hypomagnesaemia) szerepel, mivel ezek növelhetik az aritmogén hatások kockázatát, illetve olyan gyógyszerekkel való egyidejű alkalmazás esetén, amelyek ismerten megnyújtják a QT-intervallumot.
Görcsrohamok
Az OKEDI körültekintéssel alkalmazandó olyan betegeknél, akiknek a kórtörténetében görcsrohamok vagy más olyan kórállapotok szerepelnek, amelyek esetlegesen csökkentik a görcsküszöböt.
Priapizmus
Priapizmus előfordulhat az OKEDI-kezelés során annak alfa-adrenerg-blokkoló hatása miatt. A testhőmérséklet szabályozása
Az antipszichotikus gyógyszerek megzavarhatják a szervezet maghőmérséklet-csökkentő képességét. Megfelelő óvatosság ajánlott az OKEDI olyan betegeknek történő felírásánál, akik a maghőmérséklet emelkedéséhez esetlegesen hozzájáruló körülményeket fognak tapasztalni, pl. kimerítő testmozgás, szélsőséges hőnek való expozíció, egyidejű kezelés antikolinerg aktivitású hatóanyaggal, vagy kiszáradásnak való kitettség.
Antiemetikus hatás
Antiemetikus hatást figyeltek meg riszperidonnal végzett preklinikai vizsgálatokban. Ez a hatás, ha embereknél fordul elő, elfedheti a bizonyos gyógyszerekkel való túladagolás vagy az olyan kórállapotok jeleit és tüneteit, mint a bélelzáródás, a Reye-szindróma és az agydaganat.
Vénás thromboembolia
Vénás thromboembolia (VTE) eseteit jelentették antipszichotikus gyógyszerekkel. Mivel az antipszichotikumokkal kezelt betegeknél gyakran vannak jelen a VTE szerzett kockázati tényezői, a VTE minden lehetséges kockázati tényezőjét azonosítani kell az OKEDI-kezelés előtt és alatt, és megelőző intézkedéseket kell tenni.
Intraoperatív laza (floppy) írisz szindróma
Intraoperatív laza (floppy) írisz szindrómát (IFIS) figyeltek meg cataractaműtét közben riszperidonnal kezelt betegeknél (lásd 4.8 pont).
Az IFIS növelheti a szemészeti szövődmények kockázatát a műtét alatt és azt követően. A műtét előtt tájékoztatni kell a szemsebészt az alfa1a-adrenerg antagonista hatású gyógyszerek aktuális vagy korábbi alkalmazásáról. Az alfa1-blokkoló terápia cataractaműtét előtti leállításának esetleges előnyét még nem állapították meg, és azt az antipszichotikus terápia leállításának kockázatával szemben kell mérlegelni.
Túlérzékenység
Bár a szájon át alkalmazott riszperidon tolerálhatóságát meg kell állapítani a kezelés megkezdése előtt azoknál a betegeknél, akiket korábban nem kezeltek riszperidonnal, ritkán anaphylaxiás reakciókról számoltak be parenterális riszperidonnal a forgalomba hozatalt követően szerzett tapasztalatokban olyan betegeknél, akik korábban tolerálták a szájon át alkalmazott riszperidont. Túlérzékenységi reakciók előfordulása esetén az OKEDI alkalmazását le kell állítani, és általános szupportív intézkedéseket kell kezdeni a klinikailag megfelelő módon, a beteget pedig meg kell figyelni a jelek és tünetek elmúlásáig.
Feloldás és alkalmazás
Helytelen feloldás esetén a hatásosság hiánya fordulhat elő (lásd 4.2 és 6.6 pont).
Ügyelni kell arra, hogy az OKEDI-t ne adják be véletlenül érbe vagy subcutan szövetbe. Intravénás alkalmazás esetén az OKEDI jellemzői miatt várhatóan azonnal szilárd képződmény jön létre, amely elzárja a tűt. Ennek következtében vérzés léphet fel az injekció beadásának helyén. Amennyiben az alkalmazás subcutan történik, az injekció fájdalmasabb lehet, és a riszperidon várhatóan lassabban szabadul fel.
Amennyiben egy dózist helytelenül intravénás vagy subcutan módon alkalmaznak, a dózist nem szabad megismételni, mivel nehéz megbecsülni az így kapott gyógyszer-expozíciót. A beteget szorosan meg kell figyelni és klinikailag megfelelő módon kezelni kell az OKEDI következő tervezett 28 napos időközönként alkalmazott injekciójáig.
Az OKEDI kölcsönhatásait más gyógyszerekkel való együttes alkalmazás során nem vizsgálták szisztematikusan. Az ebben a pontban megadott interakciós adatok szájon át alkalmazott riszperidonnal végzett vizsgálatokon alapulnak.
Farmakodinámiával összefüggő kölcsönhatások
A QT-intervallumot ismerten megnövelő gyógyszerek
Elővigyázatosság javasolt, ha az OKEDI-t olyan gyógyszerekkel írják fel, amelyekről ismert, hogy megnövelik a QT-intervallumot, például az antiaritmiás szerek (pl. kinidin, dizopiramid, prokainamid, propafenon, amiodaron, szotalol), a triciklusos antidepresszánsok (pl. amitriptilin), a tetraciklusos antidepresszánsok (pl. maprotilin), bizonyos antihisztaminok, más antipszichotikumok, bizonyos maláriaellenes szerek (pl. kinin és meflokin), illetve az elektrolit-háztartás egyensúlyzavarát
(hypokalaemiát, hypomagnasaemiát) okozó gyógyszerekkel, bradycardiát okozó gyógyszerekkel, vagy olyan gyógyszerekkel, amelyek gátolják a riszperidon metabolizmusát a májban. Ez a lista jelzés értékű és nem teljes.
Centrálisan ható gyógyszerek és alkohol
Az OKEDI a szedáció fokozott kockázata miatt körültekintéssel alkalmazandó más, centrálisan ható szerekkel együtt, ideértve nevezetesen az alkoholt, az opiátokat, az antihisztaminokat és a benzodiazepineket.
Levodopa és dopamin-agonisták
Az OKEDI antagonistája lehet a levodopa és más dopamin-agonisták hatásának. Ha ezt a kombinációt szükségesnek ítélik, különösen végstádiumú Parkinson-kórban, mindkét kezelésből a legalacsonyabb hatásos dózist kell felírni.
Hipotenzív hatású gyógyszerek
Klinikailag jelentős hypotensiót figyeltek meg a forgalomba hozatalt követően riszperidon és vérnyomáscsökkentő kezelés egyidejű alkalmazásakor.
Pszichostimulánsok
A pszichostimulánsok (pl. metilfenidát) alkalmazása OKEDI-vel egyidejűleg extrapyramidalis tünetekhez vezethet egyik vagy mindkét kezelés módosításakor (lásd 4.4 pont).
Paliperidon
Az OKEDI egyidejű alkalmazása paliperidonnal nem javasolt, mivel a paliperidon a riszperidon aktív metabolitja, és a kettő kombinációja additív hatóanyag-expozícióhoz vezethet.
Farmakokinetikával összefüggő kölcsönhatások
Az OKEDI főként a citokróm P (CYP) 2D6 enzimen keresztül metabolizálódik, és kisebb mértékben a CYP3A4-en keresztül. A riszperidon és aktív metabolitja, a 9-hidroxi-riszperidon egyaránt a
P-glikoprotein (P-gp) szubsztrátja. A CYP2D6 aktivitást módosító szerek, vagy azok az szerek, amelyek erős inhibitorai vagy induktorai a CYP3A4 és/vagy a P-gp aktivitásának, befolyásolhatják a riszperidon hatásért felelős aktív összetevőjének farmakokinetikáját.
Erős CYP2D6-inhibitorok
Az OKEDI együttes alkalmazása erős CYP2D6-inhibitorral növelheti a riszperidon plazmakoncentrációját, de a hatásért felelős aktív összetevő plazmakoncentrációját kevésbé. Erős CYP2D6-inhibitorok magasabb dózisai növelhetik a riszperidon aktív összetevő (pl. a paroxetin, lásd alább) koncentrációját. Várhatóan más CYP2D6-inhibitorok, például a kinidin, hasonlóan befolyásolhatják a riszperidon plazmakoncentrációját. Ha egyidejűleg paroxetint, kinidint vagy más erős CYP2D6-inhibitor-kezelést kezdenek vagy állítanak le, különösen magasabb dózisokban, a kezelőorvosnak újra kell értékelnie az OKEDI dozírozását.
CYP3A4 és/vagy P-gp-inhibitorok
Az OKEDI együttes alkalmazása erős CYP3A4- és/vagy P-gp-inhibitorral jelentősen növelheti a riszperidon aktív összetevő plazmakoncentrációját. Ha egyidejűleg itrakonazolt vagy más erős CYP3A4- és/vagy P-gp-inhibitor-kezelést kezdenek vagy állítanak le, a kezelőorvosnak újra kell értékelnie az OKEDI dozírozását.
CYP3A4 és/vagy P-gp-induktorok
Az OKEDI együttes alkalmazása erős CYP3A4- és/vagy P-gp-induktorral csökkentheti a riszperidon
aktív összetevőjének plazmakoncentrációját. Ha egyidejűleg karbamazepint vagy más erős CYP3A4- és/vagy P-gp-induktor-kezelést kezdenek vagy állítanak le, a kezelőorvosnak újra kell értékelnie az OKEDI dozírozását. A CYP3A4-induktorok időfüggő módon fejtik ki hatásukat, és legalább 2 hétig tarthat, mire elérik maximális hatásukat az alkalmazásuk elkezdése után. Ebből következően az alkalmazásuk leállításakor a CYP3A4-induktorok mennyiségének csökkenése legalább 2 hetet vehet igénybe.
Nagymértékben fehérjéhez kötődő gyógyszerek
Ha a riszperidont nagymértékben fehérjéhez kötődő gyógyszerrel együtt szedik, egyik gyógyszer sem szorul ki klinikailag jelentős mértékben a plazmafehérjékről.
Egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek esetén a megfelelő kísérőiratban található információ a metabolizmus módjáról és a dózismódosítás esetleges szükségességéről.
Példák
Példák azokra a gyógyszerekre, amelyek esetlegesen kölcsönhatásba léphetnek, vagy amelyekről kimutatták, hogy nem lépnek kölcsönhatásba a riszperidonnal, az alábbiak:
Más gyógyszerek hatása a riszperidon farmakokinetikájára
Antibakteriális szerek:
-
Az eritromicin, egy közepesen erős CYP3A4-inhibitor és P-gp-inhibitor, nem változtatja meg a riszperidon és az aktív összetevő farmakokinetikáját.
-
A rifampicin, amely egy erős CYP3A4-induktor és P-gp-induktor, csökkentette az aktív összetevő plazmakoncentrációját.
Antikolinészterázok:
-
A donepezil és a galantamin, mindkettő CYP2D6- és CYP3A4-szubsztrát, nem fejt ki a riszperidon és az aktív összetevő farmakokinetikájára gyakorolt klinikailag jelentős hatást.
Antiepileptikumok:
-
A karbamazepin, egy erős CYP3A4-induktor és P-gp-induktor igazoltan csökkentette az aktív összetevő plazmakoncentrációját. Hasonló hatások lehetnek megfigyelhetők pl. fenitoin és fenobarbitál esetén, amelyek szintén induktorai a CYP3A4 májenzimnek, illetve a
P-glikoproteinnek.
-
A topiramát közepes mértékben csökkentette a riszperidon biológiai hozzáférhetőségét, de nem csökkentette az aktív összetevőét. Ezért ez a kölcsönhatás nem valószínű, hogy klinikai jelentőséggel bír.
Gombaellenes szerek:
-
Az itrakonazol, amely egy erős CYP3A4-inhibitor és P-gp-inhibitor, 200 mg/nap dózisban körülbelül 70%-kal növelte az aktív összetevő plazmakoncentrációját 2–8 mg/nap riszperidon- dózis mellett.
-
A ketokonazol, amely egy erős CYP3A4-inhibitor és P-gp-inhibitor, 200 mg/nap dózisban növelte a riszperidon plazmakoncentrációját és csökkentette a 9-hidroxi-riszperidon plazmakoncentrációját.
Antipszichotikumok:
-
A fenotiazin növelheti a riszperidon plazmakoncentrációját, de az aktív összetevőét nem. Antivirális szerek:
-
Proteáz-inhibitorok: Nem állnak rendelkezésre hivatalos vizsgálati adatok, de mivel a ritonavir erős CYP3A4-inhibitor és gyenge CYP2D6-inhibitor, a ritonavir és a ritonavirrel megerősített proteáz-inhibitorok potenciálisan növelik a riszperidon aktív összetevő koncentrációját.
Béta-blokkolók:
-
Bizonyos béta-blokkolók növelhetik a riszperidon plazmakoncentrációját, de az aktív összetevőét nem.
Kalciumcsatorna-blokkolók:
-
A verapamil, amely egy közepes erősségű CYP3A4-inhibitor és P-gp-inhibitor, növeli a riszperidon és az aktív összetevő plazmakoncentrációját.
Gastrointestinalis gyógyszerek:
-
H2-receptor antagonisták: A cimetidin és a ranitidin, mindkettő a CYP2D6 és a CYP3A4 gyenge inhibitora, növelte a riszperidon biológiai hozzáférhetőségét, de csupán marginálisan növelte az aktív összetevőét.
SSRI-k és triciklusos antidepresszánsok:
-
A fluoxetin, amely egy erős CYP2D6-inhibitor, növeli a riszperidon plazmakoncentrációját, de kevésbé növeli az aktív összetevőét.
-
A paroxetin, egy erős CYP2D6-inhibitor, növeli a riszperidon plazmakoncentrációját, de legfeljebb 20 mg/nap dózisig kevésbé növeli az aktív összetevőét. A paroxetin magasabb dózisai azonban növelhetik a riszperidon aktív összetevőjének koncentrációját.
-
A triciklusos antidepresszánsok növelhetik a riszperidon plazmakoncentrációját, de az aktív összetevőét nem. Az amitriptilin nem befolyásolja a riszperidon vagy az aktív antipszichotikus frakció farmakokinetikáját.
-
A szertralin, amely a CYP2D6 gyenge inhibitora és a fluvoxamin, amely a CYP3A4 gyenge inhibitora, legfeljebb 100 mg/nap dózisban nem függ össze a riszperidon aktív összetevője koncentrációjának klinikailag jelentős változásával. A 100 mg/napnál magasabb szertralin vagy fluvoxamin dózisok azonban növelhetik a riszperidon aktív összetevőjének koncentrációját.
A riszperidon hatása más gyógyszerek farmakokinetikájára
Antiepileptikumok:
-
A riszperidon nem mutat a valproát vagy a topiramát farmakokinetikájára gyakorolt klinikailag jelentős hatást.
Antipszichotikumok:
-
Aripiprazol, amely egy CYP2D6 és CYP3A4 szubsztrát: a riszperidon tabletták vagy injekciók nem befolyásolták az aripiprazol és aktív metabolitja, a dehidro-aripiprazol összesített farmakokinetikáját.
Digitalis glikozidok:
-
A riszperidon nem mutat a digoxin farmakokinetikájára gyakorolt klinikailag jelentős hatást. Lítium:
-
A riszperidon nem mutat a lítium farmakokinetikájára gyakorolt klinikailag jelentős hatást.
A riszperidon furoszemiddel történő egyidejű alkalmazása
Az egyidejűleg furoszemidot kapó, demenciában szenvedő idős betegek magasabb mortalitásával kapcsolatban lásd a 4.4 pontot.
Terhesség
A riszperidon terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre információ vagy korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre.
Állatkísérletek során reproduktív toxicitást igazoltak (lásd 5.3 pont).
A terhesség harmadik trimeszterében antipszichotikumoknak (beleértve a riszperidont) kitett újszülöttek mellékhatások, többek közt extrapyramidalis és/vagy megvonási tünetek kockázatának vannak kitéve, amelyek a szülést követően változó súlyosságúak és időtartamúak. Beszámoltak nyugtalanságról, izom-hypertoniáról, izom-hypotoniáról, tremorról, aluszékonyságról, légzési distresszről vagy táplálási zavarról. Ebből következően az újszülötteket gondosan ellenőrizni kell.
Az OKEDI nem alkalmazható terhesség alatt, kivéve, ha egyértelműen szükséges. Szoptatás
Fizikai-kémiai adatok alapján a riszperidon vagy annak metabolitjai nagy valószínűséggel kiválasztódnak az anyatejbe.
Az anyatejjel táplált csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni.
El kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy leállítják az OKEDI-kezelést, illetve tartózkodnak attól, figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermek, valamint a terápia előnyét az anya szempontjából.
Termékenység
A riszperidon megnöveli a prolaktinszintet. A magas prolaktinszint elnyomhatja a hypotalamus GnRH-ját, ami csökkent gonadotropin-elválasztást eredményez. Ez a nemi mirigyek szteroidtermelésének károsításával gátolhatja a reproduktív funkciót női és férfi betegeknél egyaránt.
Nem figyeltek meg jelentős hatásokat a nem klinikai vizsgálatokban.
Az OKEDI kismértékben vagy közepes mértékben befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket a potenciális idegrendszeri és látást érintő hatások miatt (lásd 4.8 pont). Ezért a betegeknek tanácsolni kell, hogy ne vezessenek gépjárművet és ne kezeljenek gépeket, amíg egyéni érzékenységük nem ismert.
A biztonságossági profil összefoglalása
A III. fázisú klinikai vizsgálatokban leggyakrabban jelentett gyógyszermellékhatások a következők voltak: emelkedett vérprolaktinszint (11,7%), hyperprolactinaemia (7,2%), akathisia (5,5%), fejfájás (4,8%), aluszékonyság (4,1%), testtömeg-gyarapodás (3,8%), fájdalom az injekció beadásának helyén (3,1%) és szédülés (3,1%).
A mellékhatások táblázatos felsorolása
A következő felsorolás a riszperidonnal végzett klinikai vizsgálatokban és a forgalomba hozatalt követő tapasztalatok során közölt összes gyógyszermellékhatás a riszperidonnal végzett klinikai vizsgálatok alapján becsült gyakorisági kategóriánként.
A következő kifejezéseket és gyakorisági kategóriákat alkalmaztuk: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 – < 1/10) nem gyakori (≥ 1/1000 – < 1/100), ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000) és nagyon ritka (< 1/10 000).
A mellékhatások gyakorisági kategóriánként csökkenő súlyosság szerint kerülnek felsorolásra.
| Szervrendszer i kategória | Gyógyszermellékhatás | |||||
| Gyakoriság | ||||||
| Nagyongyakori | Gyakori | Nem gyakori | Ritka | Nagyonritka | Nemismert | |
| Fertőző betegségek és parazitafertőz ések | pneumonia, bronchitis, felső légúti fertőzés, sinusitis, húgyúti fertőzés, fülfertőzés, influenza | légúti fertőzés, cystitis, szemfertőzés, tonsillitis, onychomycosis, lokalizált cellulitis fertőzés, vírusfertőzés,acarodermatitis | fertőzés | |||
| Szervrendszer i kategória | Gyógyszermellékhatás | |||||
| Gyakoriság | ||||||
| Nagyongyakori | Gyakori | Nem gyakori | Ritka | Nagyonritka | Nemismert | |
| Vérképzőszer vi és nyirokrendsze ri betegségek és tünetek | neutropenia, csökkent fehérvérsejtszám,thrombocytopen ia, anaemia, csökkent hematokritszint,emelkedett eosinophil-szint | agranulocytosisc | ||||
| Immunrendsz eri betegségek és tünetek | túlérzékenység | anaphylaxiásreakcióc | ||||
| Endokrin betegségek és tünetek | hyperprolactin aemiaa | nem megfelelő antidiuretikushor mon-kiválasztás,glycosuria | ||||
| Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek | testtömeg- gyarapodás, fokozott étvágy, csökkent étvágy | diabetes mellitusb, hyperglykaemia, polydipsia, testtömegcsökke nés, anorexia, emelkedett koleszterinszint a vérben, emelkedett trigliceridszinteka vérben | víz-intoxicatioc, hypoglykaemia, hyperinsulinaem iac | diabeteses ketoacido sis | ||
| Pszichiátriai kórképek | insomniad | alvászavar, nyugtalanság, depresszió, szorongás | mania, zavart állapot, csökkent libidó, idegesség, rémálmok | catatonia, alvajárás, alvással összefüggő étkezési zavar, eltompult érzelem,anorgasmia | ||
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | parkinsoni zmusd, fejfájás | sedatio/aluszék onyság, akathisiad, dystoniad, szédülés, dyskinesiad, tremor | tardiv dyskinesia, cerebralis ischaemia, tudatveszés, convulsiod, ájulás, psychomotoros hiperaktivitás, egyensúlyzavar, koordinációs zavar, posturalis szédülés, figyelemzavar,dysarthria, | malignus neuroleptikus syndroma, cerebrovasculari s zavar, diabeteses kóma, fej ataxia, ingerekre való reagálás hiánya, csökkent tudatszint | ||
| Szervrendszer i kategória | Gyógyszermellékhatás | |||||
| Gyakoriság | ||||||
| Nagyongyakori | Gyakori | Nem gyakori | Ritka | Nagyonritka | Nemismert | |
| dysgeusia, hypoaesthesia, paraesthesia | ||||||
| Szembetegség ek és szemészeti tünetek | homályos látás, conjunctivitis | photophobia, száraz szem, fokozott könnyezés, ocularis hyperaemia | glaucoma, a szemmozgás zavara, szemforgatás, a szemhéjszél pörkösödése, laza (floppy) írisz szindróma(intraoperatív)c | |||
| A fül és az egyensúly- érzékelő szervbetegségei és tünetei | vertigo, tinnitus, fülfájdalom | |||||
| Szívbetegsége k és a szívvel kapcsolatos tünetek | tachycardia | pitvarfibrilláció, antrioventricular is blokk, ingerületvezetési zavar,QT-szakasz megnyúlás az elektrokardiogra mon, bradycardia, rendellenes elektrokardiogram, palpitatiók | sinus arrhythmia | |||
| Érbetegségek és tünetek | hypertonia | hypotensio, orthostaticus hypotensio,kipirulás | tüdőembolia, vénás thrombosis | |||
| Szervrendszer i kategória | Gyógyszermellékhatás | |||||
| Gyakoriság | ||||||
| Nagyongyakori | Gyakori | Nem gyakori | Ritka | Nagyonritka | Nemismert | |
| Légzőrendsze ri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek | dyspnoe, pharyngolaryn gealis fájdalom, köhögés, orrdugulás | légúti pangás, sípolás, orrvérzés | alvási apnoe syndroma, hyperventilatio, szörtyzörejek, pneumonia, aspiratio, pulmonalis pangás, dysphonia, légzésirendellenesség | |||
| Emésztőrends zeri betegségek és tünetek | hasi fájdalom, hasi diszkomfortérz és, hányás, hányinger, székrekedés, hasmenés, dyspepsia,szájszárazság, fogfájás | széklet- inkontinencia, faecaloma, gastroenteritis, dysphagia, puffadás | pancreatitis, bélelzáródás, nyelvdagadás, ajakgyulladás | ileus | ||
| Máj- és epebetegségek, illetve tünetek | emelkedett transzaminázszi ntek, emelkedett gamma- glutamiltranszfe rázszint, emelkedettmájenzimszintek | sárgaság | ||||
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | bőrkiütés, bőrpír | urticaria, viszketés, hajhullás, hyperkeratosis, ekcéma, száraz bőr, bőrelszíneződés, akne, seborrhoeásc dermatitis, bőrbetegség,bőrlesio | gyógyszer okozta bőrkiütés, korpásodás | angiooede ma | Stevens– Johnson- szindróma/t oxicus epidermalis necrolysisc | |
| A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei | izomgörcs, musculoskeleta lis fájdalom, hátfájdalom, arthralgia | emelkedett kreatin- foszfokinázszint a vérben, rendellenes testtartás, ízületi merevség, ízületi duzzanat, izomgyengeség,nyakfájdalom | rhabdomyolysis | |||
| Szervrendszer i kategória | Gyógyszermellékhatás | |||||
| Gyakoriság | ||||||
| Nagyongyakori | Gyakori | Nem gyakori | Ritka | Nagyonritka | Nemismert | |
| Vese- és húgyúti betegségek éstünetek | vizelet- inkontinencia | pollakiuria, vizelet- visszatartás,dysuria | ||||
| A terhesség, a gyermekágyi és a perinatális időszak alatt jelentkező betegségek éstünetek | gyógyszermegvo nási syndroma az újszülötteknélc | |||||
| A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek | erectilis dysfunctio, ejakulációs zavar, amenorrhoea, menstruációs zavard, gynaecomastia, galactorrhoea, szexuális diszfunkció, emlőfájdalom, emlő diszkomfort, hüvelyiváladékozás | priapismusc, menstruáció késése, az emlő megduzzadása, az emlő megnagyobbodá sa, emlőváladékozá s | ||||
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | oedemad, láz, mellkasi fájdalom, gyengeség, kimerültség, fájdalom | arcoedema, hidegrázás, emelkedett testhőmérséklet, járási rendellenesség, szomjúság, mellkasi diszkomfortérzet, rossz közérzet, rendellenes közérzet,diszkomfortérzet | hypothermia, csökkent testhőmérséklet, perifériás hidegérzés, gyógyszermegvo nási szindróma, induratioc | |||
| Szervrendszer i kategória | Gyógyszermellékhatás | |||||
| Gyakoriság | ||||||
| Nagyongyakori | Gyakori | Nem gyakori | Ritka | Nagyonritka | Nemismert | |
| Sérülés, mérgezés és a beavatkozássa l kapcsolatos szövődménye k | elesés, fájdalom az injekció helyén, az injekció beadási helyének duzzanata | az eljáráshoz kapcsolódó fájdalom, diszkomfortérzé s az injekció beadási helyén, bőrpír az injekció beadásihelyén | ||||
| a A hyperprolactinaemia bizonyos esetekben gynaecomastiához, menstruációs zavarokhoz, amenorrhoeához, anovulációhoz, galactorrhoeához, termékenységi zavarokhoz, csökkent libidóhoz, erectilis diszfunkcióhoz vezethet.b Placebokontrollos vizsgálatokban diabetes mellitusról számoltak be a riszperidonnal kezelt vizsgálati alanyok 0,18%-ánál, szemben a placebocsoport 0,11%-os arányával. Az összes klinikai vizsgálatban a teljes incidencia 0,43% volt valamennyi riszperidonnal kezelt vizsgálati alanynál.c Nem figyelték meg riszperidonnal végzett klinikai vizsgálatokban, de megfigyelték forgalomba hozatalt követően riszperidonnal.d Extrapyramidalis zavar fordulhat elő: parkinsonizmus (túlzott nyálelválasztás, váz-izomrendszeri merevség, parkinsonizmus, nyáladzás, fogaskerék-merevség, bradykinesia, hypokinesia, mimikaszegény arc, izomfeszesség, akinesia, tarkómerevség, izommerevség, parkinsonos járás és kóros glabellareflex, parkinsonos nyugalmi tremor), akathisia (akathisia, nyugtalanság, hyperkinesia és nyugtalan láb szindróma), tremor, dyskinesia (dyskinesia, izomrángás, choreoathetosis, athetosis és myoclonus), dystonia. Dystonia: idetartozik: dystonia, izom-hypertonia, nyakmerevség, önkéntelen izom-összehúzódások, izom-összehúzódás, szemhéjgörcs, oculogyratio, nyelvbénulás, arcgörcs, gégegörcs, myotonia, opisthotonus, oropharyngealis görcs, pleurothotonus, nyelvgörcs és szájzár. Megjegyzendő, hogy a tünetek szélesebb köre került felsorolásra, amelyek nem szükségszerűen extrapyramidalis eredetűek. Insomnia, többek közt elalvási insomnia, átalvási insomnia. Convulsio, többek közt grand mal convulsio. Menstruációs zavar, többek közt rendszertelen menstruáció, oligomenorrhoea. Oedema, többek közt generalizált oedema, perifériás oedema, ujjbenyomatottartó oedema | ||||||
Kiválasztott mellékhatások leírása
Az injekció beadási helyén jelentkező reakciók
Az injekció beadási helyével kapcsolatos leggyakrabban jelentett mellékhatás a fájdalom volt. A
III. fázisú vizsgálatban 386 beteg közül 14 (3,6%) számolt be 18 esetben injekció beadásának helyén jelentkező fájdalomról, 2827 OKEDI-injekciót követően (0,6%). E reakciók többsége a beszámolók szerint enyhe vagy közepesen súlyos volt. A vizsgálati alanyok által vizuális analóg skála alapján az injekció beadási helyén jelentkező fájdalomról adott becslés idővel csökkenő tendenciát mutatott a gyakoriságot és az intenzitást tekintve.
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
Posturalis orthostaticus tachycardia szindróma
Gyógyszercsoportra jellemző hatás
A QT-szakasz megnyúlása, kamrai arrhythmiák (kamrafibrilláció, kamrai tachycardia), hirtelen halál, szívmegállás és torsades de pointes nagyon ritka eseteiről számoltak be a riszperidonnal kapcsolatban a forgalomba hozatalt követően.
Vénás thromboembolia
Vénás thromboembolia, többek közt pulmonalis embolia és mélyvénás thrombosis eseteiről számoltak be antipszichotikumokkal való kezelés során (a gyakoriság nem ismert).
Testtömegváltozás
Egy 12 hetes, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatból származó adatok azt mutatták, hogy a kiinduláshoz képest a testtömeg átlagosan 1,4 (-8–18) kg-mal emelkedett a 75 mg-os OKEDI-, 0,8 (-8–47) kg-mal a 100 mg-os OKEDI- és 0,2 (-12–18) kg-mal a placebokezelés mellett.
Különleges betegcsoportokra vonatkozó további információk
Gyermekek és serdülők
Nem áll rendelkezésre információ az OKEDI hatásosságáról és biztonságosságáról gyermekek és serdülők körében.
Idősek
Korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre az OKEDI hatásosságáról és biztonságosságáról schizophreniában vagy demenciában szenvedő idős betegek körében.
A szájon át alkalmazott riszperidonnal végzett klinikai vizsgálatokban tranziens ischaemiás attakról számoltak be 1,4%-os, és cerebrovascularis eseményről 1,5%-os gyakorisággal idős, demenciában szenvedő betegek körében, más felnőttekkel összehasonlítva. Emellett a következő gyógyszermellékhatásokat közölték ≥ 5%-os gyakorisággal és az egyéb felnőtt populációban tapasztaltnál legalább kétszeres gyakorisággal idős, demenciában szenvedő betegeknél: húgyúti fertőzés, perifériás oedema, letargia és köhögés.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Tünetek
Általánosságban, a jelentett jelek és tünetek azok voltak, amelyek a riszperidon ismert farmakológiai hatásának fokozódásából erednek. Ezek közé tartozik az álmosság és a szedáció, a tachycardia és a hypotonia, illetve az extrapyramidalis tünetek. Túladagolás esetén QT-szakasz megnyúlást és convulsiót jelentettek. Torsade de pointes-ról számoltak be riszperidon és paroxetin kombinált túladagolásával összefüggésben.
Akut túladagolás esetén gondolni kell arra a lehetőségre, hogy a túladagolás többféle gyógyszerrel
történt.
Kezelés
Átjárható légutakat kell biztosítani és fenntartani, és gondoskodni kell a megfelelő oxigénellátásról és lélegeztetésről. A cardiovascularis monitorozást azonnal el kell kezdeni, beleértve a folyamatos elektrokardiográfiai monitorozást az esetleges szívritmuszavarok észlelése érdekében.
Az OKEDI-nek nincs specifikus ellenszere, ezért megfelelő szupportív intézkedéseket kell alkalmazni. A hypotensiót és a keringés-összeomlást megfelelő intézkedésekkel kell kezelni, például intravénás folyadékokkal és/vagy sympathomimetikus hatóanyagokkal. Súlyos extrapyramidalis tünetek esetén antikolinerg gyógyszert kell alkalmazni. A szoros orvosi felügyeletet és ellenőrzést a beteg felépüléséig folytatni kell.
Farmakológiai tulajdonságok - OKEDI 75 MG
Farmakoterápiás csoport: pszicholeptikumok, egyéb antipszichotikumok, ATC kód: N05AX08.
Hatásmechanizmus
A riszperidon egyedi tulajdonságokkal rendelkező, szelektív monoaminerg antagonista. Magas affinitást mutat a szerotoninerg 5-HT2 és a dopaminerg D2-receptorokhoz. A riszperidon kötődik az alfa1-adrenerg receptorokhoz és, alacsonyabb affinitással, a H1-hisztaminerg és alfa2-adrenerg receptorokhoz is. A riszperidon nem mutat affinitást a kolinerg receptorokhoz. Bár a riszperidon hatékony D2-antagonista, amely a feltételezések szerint javítja a schizophrenia pozitív tüneteit, a klasszikus antipszichotikumoknál kevésbé nyomja el a motoros aktivitást és kevésbé vált ki catatoniát. A kiegyensúlyozott központi szerotonin- és dopamin-antagonizmus csökkentheti az extrapyramidalis mellékhatásokra való hajlamot, és kiterjesztheti a terápiás hatást a schizophrenia negatív és affektív tüneteire.
Farmakodinámiás hatások
Klinikai hatásosság
Az OKEDI (75 mg és 100 mg) hatásosságát schizophrenia felnőtt betegeknél való kezelésében egy
III. fázisú, multicentrikus, randomizált, kettős vak, placebokontrollos, párhuzamos csoportos vizsgálatban állapították meg. A vizsgálatba a (DSM-5 kritériumai szerinti) schizophrenia akut exacerbatiójában vagy relapszusában szenvedő betegeket vontak be, kiindulási pozitív és negatív szindrómaskála (PANSS) pontszámuk 80 és 120 között volt. A szűrési viziten a riszperidonnal korábban nem kezelt valamennyi beteg 2 mg/nap szájon át alkalmazott riszperidont kapott 3 napig, hogy a vizsgálat előtt meggyőződjenek arról, hogy nincs túlérzékenységi reakció. Azok a betegek, akiket korábban kezeltek riszperidonnal, nem kaptak szájon át alkalmazott riszperidont a szűréskor, és a randomizálást követően közvetlenül OKEDI-vel (75 mg vagy 100 mg) vagy placebóval kezdtek.
Négyszázharmincnyolc (438) beteget randomizáltak 28 naponta 3 intramuscularis OKEDI-dózisra (75 mg vagy 100 mg) vagy placebóra. A betegek átlagos életkora 42,0 (szórás: 11,02) év volt. Nem vontak be 18 évesnél fiatalabb vagy 65 évesnél idősebb betegeket. A demográfiai és egyéb kiindulási jellemzők hasonlóak voltak az egyes kezelési csoportok között. A vizsgálat során nem volt megengedett a kiegészítő kezelésként szájon át alkalmazott riszperidon.
Az elsődleges végpont a PANSS-összpontszám változása volt a kiindulástól a vizsgálat végéig (85 nap). Mind a 75 mg-os, mind a 100 mg-os OKEDI-dózis statisztikailag szignifikáns javulást mutatott a placebóval összehasonlítva az elsődleges végpont alapján (1. 1 és 1. ábra). Ezek az
eredmények alátámasztják a hatásosságot a kezelés teljes időtartama alatt és a PANSS javulását, és már a 4. napon megfigyelhetők voltak, a placebótól való jelentős elkülönüléssel a 100 mg-os csoportban a 8., a 75 mg-os csoportban a 15. napra. A PANSS összpontszámhoz hasonlóan a három PANSS pozitív, negatív és általános pszichopatológiai alskála pontszám is javulást (csökkenést) mutatott idővel a kiinduláshoz képest.
1. 1: A PANSS és a CGI-S összpontszám változása a kiindulástól a vizsgálat végéig (85 nap) (mITT betegcsoport)| PlaceboN = 132 | OKEDI 75 mgN = 129 | OKEDI 100 mgN = 129 | |
| PANSS összpontszám(a) | |||
| Átlagos kiindulási pontszám (szórás) | 96,4 (7,21) | 96,3 (8,47) | 96,1 (8,42) |
| Legkisebb négyzetek átlagos változása, 95%-os CI(a) | –11,0,–14,1-tól –8,0-ig | –24,6,–27,5-tól –21,6-ig | –24,7,–27,7-tól –21,6-ig |
| Kezelésbeli különbség, 95%-os CI(b) | –13,0,–17,3-tól –8,8-ig | –13,3,–17,6-tól –8,9-ig | |
| P-érték | < 0,0001 | < 0,0001 | |
| CGI-S összpontszám(c) | |||
| Átlagos kiindulási pontszám (szórás) | 4,9 (0,52) | 5,0 (0,65) | 4,9 (0,48) |
| Legkisebb négyzetek átlagos változása, 95%-os CI(a) | –0,6,–0,8-tól –0,4-ig | –1,3,–1,5-tól –1,2-ig | –1,3,–1,5-tól –1,2-ig |
| Kezelésbeli különbség, 95%-os CI(b) | –0,7,–1,0-tól –0,5-ig | –0,7,–1,0-tól –0,5-ig | |
| P-érték | < 0,0001 | < 0,0001 | |
a Az adatokat ismételt mérésekre alkalmazott vegyes modell (MMRM) megközelítéssel elemezték.
b A legkisebb négyzetek átlagos változásában jelentkező különbség (OKEDI mínusz placebo) a kiindulástól Lawrence és Hung módszerrel korrigálva.
c A Klinikus átfogó benyomása a súlyosságról (CGI-S) pontszám egy kérdést tesz fel a klinikusnak:
„Figyelembe véve az erről az adott betegcsoportról szerzett átfogó klinikai tapasztalatát, mennyire beteg mentálisan jelenleg ez a beteg?” A kérdést a következő hétpontos skálán kell értékelni: 1 = normális, egyáltalán nem beteg; 2 = mentális betegség gyanúja; 3 = enyhén beteg; 4 = közepesen beteg; 5 = határozottan beteg;
6 = súlyosan beteg; 7 = a legsúlyosabban betegek között van.
PANSS összpontszám legkisebb négyzetek
átlagos változása (SE)
0
-8
-16
-24
-32
Placebo OKEDI 75 mg OKEDI 100 mg
0 4 8 15 29
Vizsgálati nap
57 85
vs Placebo
OKEDI 75
mg
OKEDI 100
mg
*** **** **** ****
** **** **** **** ****
** p < 0,01; *** p < 0,001; **** p < 0,0001.
-
ábra: A PANSS összpontszám változása a kiindulástól a kettős vak időszak egyes időpontjaiban (mITT betegcsoport)
A legfontosabb másodlagos hatásossági végpont meghatározása: a klinikus átfogó benyomása a súlyosságról (Clinical Global Impression – Severity, CGI-S) pontszám átlagos változása a kiindulástól a 85. napra. Mindkét OKEDI kezelési csoport statisztikailag szignifikánsan jobb CGI-S pontszámot
mutatott a placebóhoz képest a 8. naptól kezdve (a 75 mg esetén –0,4 [0,05], a 100 mg esetén –0,6 [0,05] pontos csökkenés a kiinduláshoz képest).
A teljes válaszarány (a PANSS összpontszám csökkenése > 30%-kal és/vagy CGI-I 2 – „sokat javult” vagy 1 – „nagyon sokat javult”) a végponton az OKEDI-nél 56% volt, és statisztikailag szignifikáns volt mindkét dózis esetén a 8. naptól és a 15. naptól, a placebóval összehasonlítva.
Az OKEDI hosszú távú (12 hónapos) hatásosságát a fő vizsgálat nyílt elrendezésű kiterjesztésében értékelték 215, schizophreniában szenvedő betegnél. A kiterjesztéses vizsgálat bevonása a kettős vak időszakból érkező betegek (kezelést váltó betegek) és olyan stabil betegek számára volt nyitott, akiket korábban nem vontak be a vizsgálatba (de novo betegek). A de novo betegeket szájon át alkalmazott riszperidonról váltották át 75 mg vagy 100 mg OKEDI-re. A hatásosság idővel fennmaradt 10,7%-os relapszusrátával (95% CI, 6,9%–15,6%) és 61,0%-os enyhülési aránnyal (95% CI, 53,7%–68,4%).
A riszperidon 9-hidroxi-riszperidonná metabolizálódik, amelynek a riszperidonéhoz hasonló a farmakológiai hatása (lásd Biotranszformáció és Elimináció).
Felszívódás
Az OKEDI riszperidont tartalmaz szuszpenziós szállítórendszerben, amely kombinált felszívódási folyamatot mutat. Intramuscularis injekciót követően a gyógyszer kis mennyisége az injekció beadásának pillanatában azonnal felszabadul, ami azonnali plazmaszintet biztosít. Az első csúcskoncentráció elérése után az átlagos plazmakoncentrációk hosszan tartóan csökkennek a
14. napig, majd újra emelkednek, és körülbelül a 21. nap és a 24. nap között elérik a második csúcsértéket. A második csúcsértéket követően a plazmakoncentrációk fokozatosan csökkennek idővel. A szuszpenzió depót képez, amely hosszan tartó terápiás plazmakoncentrációkat biztosít, amelyek fennmaradnak a 28 napos időszak során.
75 mg és 100 mg OKEDI egyetlen im. injekcióját követően az aktív összetevő az alkalmazást követően 2 órával eléri az átlagos 13 ± 9 ng/ml-es, illetve 29 ± 13 ng/ml-es koncentrációt. Egy hónappal az alkalmazást követően az aktív összetevő plazmakoncentrációja 17 ± 8 ng/ml, illetve 21 ± 17 ng/ml, és a legtöbb betegnél a gyógyszer teljesen eliminálódott az alkalmazást követően 75 nappal, az aktív összetevő 1 ng/ml-nél alacsonyabb értékével.
Az aktív összetevő átlagos minimális plazmakoncentrációi (Ctrough) és az átlagos maximális plazma csúcskoncentrációi (Cmax) az OKEDI ismételt intramuscularis injekcióit követően a 2. 2 találhatók.
2: Az aktív összetevő Ctrough és Cmax értékei az OKEDI ismételt intramuscularis injekcióit követően
| Dózis | Ctrough (szórás) ng/ml | Cmax (szórás) ng/ml |
| 75 mg(a) | 17,6 | 35,9 |
| 100 mg(b) | 28,9 (13,7) | 69,7 (27,8) |
a Összegzéssel szimulált becsült farmakokinetikai (PK) változók a 75 mg OKEDI harmadik dózisát követően
populációs PK modell segítségével
b Összegző statisztikai PK változók a 100 mg OKEDI negyedik dózisát követően többdózisos klinikai vizsgálatból
SD: szórás
A jellemző vizsgálati alanyra a dinamikus egyensúlyi koncentrációkat az első dózist követően érték el. A dinamikus egyensúlyi állapotban az átlagos expozíció ugyanolyan volt a deltaizomba és a glutealis
izomba történő injekciózási helyek esetén.
Eloszlás
A riszperidon gyorsan oszlik el. Az eloszlás térfogata 1-2 l/ttkg. Plazmában a riszperidon albuminhoz és alfa1-savas glikoproteinhez kötődik. A riszperidon plazmafehérjéhez kötődése 90% a
9-hidroxi-riszperidoné 77%. Biotranszformáció és elimináció
A riszperidont a CYP2D6 9-hidroxi-riszperidonná metabolizálja, amelynek a riszperidonéhoz hasonló a farmakológiai hatása. A riszperidon és a 9-hidroxi-riszperidon alkotja az aktív összetevőt. A CYP2D6 genetikai polimorfizmusnak van kitéve. Az extenzív CYP2D6 metabolizálók gyorsan alakítják át a riszperidont 9-hidroxi-riszperidonná, míg a gyenge CYP2D6 metabolizálók sokkal lassabban alakítják át. Bár az extenzív metabolizálóknál alacsonyabb a riszperidon és magasabb a
9-hidroxi-riszperidon koncentrációja, mint a gyenge metabolizálóknál, a riszperidon és a
9-hidroxi-riszperidon kombináció (vagyis az aktív összetevő) farmakokinetikája egyetlen és többszörös dózisokat követően megegyezik az extenzív és a gyenge CYP2D6 metabolizálóknál.
A riszperidon másik metabolikus útvonala az N-dealkilezés. Emberi máj mikroszómával végzett
in vitro vizsgálatok azt mutatták, hogy a riszperidon klinikailag jelentős koncentrációban nem gátolja jelentősen a citokróm P450 izoenzimek, többek közt a CYP1A2, a CYP2A6, a CYP2C8/9/19, a CYP2D6, a CYP2E1, a CYP3A4 és a CYP3A5 által metabolizált gyógyszerek metabolizmusát. Az alkalmazást követően egy héttel a dózis 70%-a a vizelettel, 14%-a a széklettel ürül. A vizeletben a riszperidon plusz a 9-hidroxi-riszperidon a dózis 35–45%-át képviseli. A fennmaradó rész inaktív metabolit. Pszichotikus betegeknek szájon át történő adást követően a riszperidon körülbelül 3 órás felezési idővel eliminálódik. A 9-hidroxi-riszperidon és az aktív összetevő eliminációs felezési ideje 24 óra.
Az aktív összetevő az OKEDI alkalmazását követően 75 napon belül eliminálódik, a legtöbb betegnél kevesebb mint 1 ng/ml aktív összetevő értékkel.
OKEDI injekció vs. szájon át alkalmazott riszperidon
Az OKEDI-vel a kezdeti plazmaszintek a 3-4 mg szájon át alkalmazott riszperidonnal megfigyelt expozíciós tartományon belül voltak. A dinamikus egyensúlyi állapot a 100 mg-os OKEDI alkalmazása után, a 4 mg szájon át alkalmazott riszperidonnal összehasonlítva, 39%-kal magasabb volt az AUC- és 32%-kal magasabb volt a Cmax-értékét, illetve hasonló volt a Cmin-értékét tekintve.
Populációs farmakokinetikai modellezésen alapuló szimulációk azt mutatják, hogy a 75 mg-os OKEDI
expozíciója hasonló a 3 mg szájon át alkalmazott riszperidonéhoz dinamikus nyugalmi állapotban.
A szájon át alkalmazott riszperidonról OKEDI-re váltáskor az aktív összetevő előrejelzett expozíciója
hasonló tartományban van, ideértve a csúcskoncentrációs értékeket.
Linearitás/nem linearitás
Az OKEDI lineáris és dózisarányos farmakokinetikát mutatott 75 mg-os és 100 mg-os dózisban. Idősek
Az OKEDI-val nem végeztek szisztematikus vizsgálatokat idős betegeknél (lásd 4.2 pont). Vesekárosodás
Az OKEDI-val nem végeztek szisztematikus vizsgálatokat vesekárosodásban szenvedő betegeknél. Enyhe vesekárosodásban szenvedő (kreatinin-clearance: 60–89 ml/perc) betegek, akiknél OKEDI-t alkalmaztak, hasonló aktív összetevő expozíciót mutattak, mint a normál vesefunkciójú betegek.
Nem állnak rendelkezésre adatok közepesen súlyos vesebetegségben vagy súlyos vesebetegségben.
Májkárosodás
Az OKEDI-val nem végeztek szisztematikus vizsgálatokat májkárosodásban szenvedő betegeknél. Testtömegindex (body mass index, BMI)
Populációs farmakokinetikai szimulációk az OKEDI plazmakoncentrációjának esetleges emelkedését mutatták elhízott és kórosan elhízott női betegeknél, összehasonlítva a normál testtömegű betegekkel, nem jelentős klinikai hatással.
Nem, rassz és dohányzási szokások
Populációs PK elemzés nem mutatott a nem, a rassz vagy a dohányzási szokások által a riszperidon vagy az aktív összetevő farmakokinetikájára gyakorolt nyilvánvaló hatást.
Gyógyszerészeti jellemzők - OKEDI 75 MG
Port tartalmazó előretöltött fecskendő
poli(D,L-laktid-ko-glikolid)
Oldószert tartalmazó előretöltött fecskendő
dimetil-szulfoxid
Legfeljebb 30 °C-on tárolandó.
A nedvességtől való védelem érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó. A gyógyszer feloldás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban.
Port tartalmazó előretöltött fecskendő
Ciklikus olefin polimer fecskendő fúvókás kupakkal és klórbutil dugóból készült, politetrafluor- etilénnel borított dugattyúdugóval.
Oldószert tartalmazó előretöltött fecskendő
Ciklikus olefin polimer fecskendő klórbutil gumiból készült, hegyes kupakkal és brómbutil gumiból készült, etilén-tetrafluor-etilén kopolimerrel borított dugattyúdugóval.
A dózisokat az oldószert tartalmazó előretöltött fecskendő ujjtámaszán alkalmazott szín különbözteti meg, a 100 mg dózis kék, a 75 mg dózis piros.
A feloldáshoz való oldószer a következő hatáserősségekben kapható:
-
0,383 ml dimetil-szulfoxidot tartalmazó oldószeres előretöltött fecskendő (oldószer a 75 mg- os OKEDI-hez)
-
0,490 ml dimetil-szulfoxidot tartalmazó oldószeres előretöltött fecskendő (oldószer a 100 mg- os OKEDI-hez).
Az OKEDI minden egyes készletdoboza a következőket tartalmazza:
-
Alumíniumfólia tasak egy port tartalmazó előretöltött fecskendővel és egy szilikagél nedvességmegkötő tasakkal.
-
Alumíniumfólia tasak egy oldószert tartalmazó előretöltött fecskendővel és egy szilikagél nedvességmegkötő tasakkal.
-
Egy steril injekcióhoz való tű (0,90 × 51 mm [20G]), biztonsági védelemmel a glutealis izomba történő beadáshoz.
-
Egy steril injekcióhoz való tű (0,80 × 25 mm [21G]), biztonsági védelemmel a deltaizomba történő beadáshoz.
FONTOS INFORMÁCIÓK
-
Kizárólag intramuscularis alkalmazásra.
-
Az injekciót a feloldást követően azonnal be kell adni a betegnek.
-
Két darab, beadásra szolgáló, biztonsági védelemmel ellátott steril tű van mellékelve a
deltaizomba és a glutealis izomba történő beadási helyhez. Alkalmazás előtt Ön választ egyet.
-
Olvassa el a teljes használati utasítást. A teljes használati utasítás és az OKEDI kezelésére vonatkozó útmutatás a betegtájékoztatóban található (lásd Utasítások egészségügyi szakemberek számára).
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.