ALUTARD SQ MÉH 100 000 SQ U/ML SZUSZPENZIÓS INJEKCIÓ

Allergén-immunterápia olyan betegek számára, akiknél – a kórtörténetében dokumentáltan – méhméreggel (Apis mellifera) szembeni érzékenységük miatt generalizált és/vagy szisztémás IgE‑mediált allergiás reakció fordult elő, és ez Prick-teszttel és/vagy bőrpróbával és/vagy specifikus IgE-vizsgálattal igazolt.

Az Alutard SQ-kezelést kizárólag allergénspecifikus immunterápiában jártas orvos felügyelete mellett szabad végezni. A beteget minden injekció beadása után legalább 30percig megfigyelés alatt kell tartani.

Adagolás

A kezelés két fázisból áll: dózisbeállító fázis és fenntartó fázis. A fokozatos dózisemeléssel a legmagasabb tolerálható dózis elérése a cél. A legmagasabb ajánlott dózis: 1ml a 100000SQU/ml hatáserősségből (4.injekciós üveg). Az Alutard SQ dózisát mindig a beteg allergénre vonatkozó anamnézisének megfelelően és a beteg specifikus allergén iránti érzékenysége alapján kell módosítani (lásd 4.4pont).

Dózisbeállító fázis

A dózisemelésre vonatkozó ajánlásokat a 2., 3. és 4.táblázat tartalmazza. A táblázatokban szereplő ajánlásokat iránymutatásként kell tekinteni. A beteget tájékoztatni kell arról, hogy a dózisbeállítás fázisában előfordulhatnak helyi és generalizált reakciók (lásd 4.8pont). A dózisemelés mértékének megválasztása a beteg érzékenységétől függ, mivel az allergiás reakciók kialakulásának kockázata egy lassúbb dózisemeléssel csökkenthető.

2.táblázat: 7hetes dózisemelés („cluster”), amely abban az esetben ajánlott, amikor gyorsabb védelem szükséges

3.táblázat: 15hetes dózisemelés (szokásos), amely a betegek zöménél megfelelő

4.táblázat: 25hetes dózisemelés (a szokásos dózisemelés idejének kiterjesztése), amely érzékeny betegeknél ajánlott

Fenntartó fázis

A fenntartó dózis elérése után az injekciók beadása közötti intervallum fokozatosan növekszik. Az intervallumok 1‑ről 2, 4, majd 6‑8hétre nőnek. Ezt követően az injekciókat mindig 6‑8hetente kell beadni. A fenntartó kezelés időtartama 3‑5év.

Ha a betegnél a dózisemelés fázisában súlyos allergiás reakciók jelentkeznek, valószínűleg nem érhető el a legmagasabb ajánlott 100000SQU dózis. A betegnél maximálisan tolerálható dózisként egy alacsonyabb dózist kell meghatározni és ez lesz a fenntartó dózis.

Az Alutard SQ nem helyettesíthető egyéb rovarméreg-immunterápiás készítménnyel, azonban ha az Aquagen SQ Apis mellifera (gyártó: ALK) forgalomban van, ezek alkalmazhatók a dózisbeállításra, mielőtt a fenntartó fázisban alkalmazni kívánt Alutard SQ‑ra váltanánk.

Két beadás közötti időintervallum túllépése

Két beadás közötti időintervallum túllépése esetén a következő dózis beadását az alábbi ajánlások szerint kell végezni:

5.táblázat: Két beadás közötti időintervallum túllépése a dózisbeállítási fázisban

6.táblázat: Két beadás közötti időintervallum túllépése a fenntartó fázisban

A fenntartó fázisban történő dóziscsökkentés esetén a beteget az injekció beadása után körültekintően meg kell figyelni. Ezt követően a dózisemelést a 2., 3. vagy 4.táblázat ajánlásai szerint kell végezni a maximális fenntartó dózis eléréséig.

Egynél több allergénnel végzett egyidejű kezelés

Egynél több allergénnel végzett egyidejű kezelés esetén az injekciókat a kar különböző részeibe kell beadni. Az adott allergén által kiváltott lehetséges allergiás reakciók értékelése érdekében az injekciókat 30perc különbséggel ajánlott beadni.

Dóziscsökkentés allergiás reakciók esetén

Dóziscsökkentés helyi reakciók esetén

Amennyiben az injekció beadás helyén jelentkező reakció a beadást követően több mint 6óra elteltével is fennáll, a duzzanat méretétől függően az alábbi dóziscsökkentés ajánlott:

7 táblázat Dóziscsökkentésre vonatkozó ajánlás helyi reakciók esetén

Dóziscsökkentés szisztémás reakciók esetén

Amennyiben az injekció beadás után súlyos szisztémás reakció (lásd 4.8pont) jelentkezik, a kezelést csak gondos mérlegelés után szabad folytatni. A kezelés folytatása esetén a következő dózis a reakciót kiváltó dózis 10%‑a legyen.

A kiválasztott csökkentett dózis két injekcióban is beadható 30perces különbséggel. A beteget az injekciók beadása után legalább 30percig megfigyelés alatt kell tartani. Ezt követően a dózisemelést a 2., 3. vagy 4. táblázat szerinti ajánlások alapján kell elvégezni a legmagasabb tolerálható dózis vagy a legmagasabb ajánlott dózis (100000SQU) eléréséig.

Idősek

Időseknél nem szükséges a dózis módosítása.

Gyermekek és serdülők

Gyermekeknél és serdülőknél nem szükséges a dózis módosítása (lásd 4.4pont).

Az alkalmazás módja

A beteget minden injekció beadás után legalább 30percig megfigyelés alatt kell tartani. Az injekció beadásának napján a betegeknek kerülniük kell a fizikai megterhelést, a meleg fürdőt és az alkoholt, mivel ezek a tényezők felerősíthetik az esetleges anafilaxiás reakciót.

Az Alutard SQ injekciót subcutan kell beadni. Az injekciós üveget használat előtt 10‑20‑szor lassan fel-le kell forgatni. Az Alutard SQ alkalmazás előtti kezelésére vonatkozó utasításokat lásd a 6.6pontban.

Az injekciót vagy a felkar distalis részének lateralis oldalán vagy az alkar proximalis részének dorsalis oldalán kell beadni.

Az intravascularis injektálást a fecskendezés előtti óvatos visszaszívással kell elkerülni. A visszaszívást a beadás során 0,2‑ml‑enként meg kell ismételni, és az injekciót lassan kell beadni. Az Alutard SQ alkalmazásakor rendelkezésre kell állnia az anafilaxia kezelésére alkalmas sürgősségi felszerelésnek. Lásd a 4.4 „Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések” pontot is.

Az injekció beadásával kapcsolatos óvintézkedések

A beadást el kell halasztani:

• ha a beteg lázas vagy krónikus vagy akut fertőzés egyéb tünetei jelentkeznek

• ha a betegnek atopiás dermatitise van, amely súlyosbodott

• ha a betegnek az injekció beadását megelőző 3‑4napban allergiás reakciója volt

• ha a beteg egyéb védőoltást kapott, az Alutard SQ-kezelés folytatásával legalább egy hétig várni kell. Egyéb oltást csak az utolsó Alutard SQ injekciót követően legalább egy hét elteltével szabad beadni.

Az injekció beadása előtt:

• Minden egyes alkalmazás előtt még egyszer ellenőrizni kell az allergén típusát, koncentrációját, térfogatát és az előző beadás idejét (dózisintervallumot).

• Az Alutard SQ subcutan beadásra szánt injekció. Az allergiás reakciók kialakulásának fokozott kockázata miatt az intravénás beadást el kell kerülni.

• Az előző beadások során jelentkezett allergiás reakciókat (helyi és szisztémás reakciókat egyaránt) dokumentálni kell és a dózist ez alapján kell meghatározni.

• Azoknál a betegeknél, akiknél a dózisbeállítás fázisában kiterjedt helyi reakciók vagy szisztémás allergiás reakciók jelentkeznek, meg kell fontolni a H1-antihisztaminokkal történő előkezelést.

• Értékelni kell az előző beadás óta eltelt időszakra vonatkozóan a beteg egészségi és allergiás állapotát, valamint az egyidejűleg szedett gyógyszerekkel kapcsolatos változásokat. (lásd 4.4 és 4.5pont).

• Azoknál a betegeknél, akiknek a kórelőzményében asztma szerepel, az injekció beadása előtt értékelni kell az asztmájuk állapotát (lásd 4.4pont).

Az injekció beadása után:

• A betegnek el kell mondani, hogy azonnal forduljon orvoshoz vagy sürgősségi osztályra, ha késleltetett súlyos szisztémás reakciók jelentkeznek.

• A betegnek el kell mondani, hogy figyeljen minden helyi és szisztémás reakcióra, amelyek a beadást követően jelentkezhetnek és a következő alkalommal tájékoztassa erről kezelőorvosát.

• Minden allergiás reakciót (helyi és szisztémás reakciókat egyaránt) még a beteg távozása előtt dokumentálni kell.

• A készítmény 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Aktív vagy nem megfelelően kontrollált szisztémás autoimmun betegségben, illetve immunhiányban szenvedő betegeknél.

• Olyan állapotú betegeknél, akiknél egy anafilaxiás reakció súlyos kockázattal járna, mint pl. súlyos cardiovascularis betegség kialakulása.

• Azoknál az asztmás betegeknél, akiknél fennáll az exacerbatio kockázata és/vagy nem megfelelő a tüneti kontroll, az alábbi tünetek alapján:

tüneti kontroll megszűnése az előző 4hétben (például a napközbeni tünetek növekedése, éjszakai ébredés, a szokásosnál több gyógyszer szedése szükséges, az aktivitás csökkenése).

Súlyos szisztémás allergiás reakciók

A súlyos allergiás reakciók kockázata miatt azonnal hozzáférhetőnek kell lenni az összes újraélesztéshez szükséges eszköznek és gyógyszernek, ideértve az adrenalin-injekciót, továbbá a használatukról megfelelően képzett személyzetnek is. Amennyiben szisztémás reakció tünetei, mint urticaria, angioedema vagy súlyos asztma jelentkeznek, azonnal meg kell kezdeni a tüneti kezelést (lásd 4.2 és 4.8pont).

Szív- és érrendszeri betegségek

Szisztémás allergiás reakció esetén a szívbetegségben szenvedő betegek fokozott kockázatnak vannak kitéve. Szív- és érrendszeri betegségben szenvedő betegek alapbetegségét az Alutard SQ-kezelés előtt megfelelően kezelni kell. Az Alutard SQ-kezelés során a szívbetegségben szenvedő betegekre fokozott figyelmet kell fordítani (lásd 4.3 pont). A szívbetegségben szenvedő betegek Alutard SQ-kezelésére vonatkozóan korlátozott klinikai tapasztalat áll rendelkezésre.

Autoimmun betegségek

Nem végeztek kontrollos vizsgálatokat arra vonatkozóan, hogy az autoimmun betegségek hogyan befolyásolják az allergén-immunterápia (AIT) hatásosságát vagy hajlamosító tényezőt jelentenek‑e a súlyos mellékhatások megjelenésére az AIT során. Autoimmun betegségben szenvedő betegnél az AIT csak akkor kezdhető el, ha az autoimmun betegség remisszióban van vagy megfelelően kontrollált. Az ilyen betegeknél körültekintéssel kell az Alutard SQ-kezelést előírni.

Malignus neoplasia

Nem végeztek kontrollos vizsgálatokat arra vonatkozóan, hogy a malignus neoplasia betegségek hogyan befolyásolják az allergén immunterápia (AIT) hatásosságát vagy hajlamosító tényezőt jelentenek‑e a súlyos mellékhatások megjelenésére az AIT során. Az AIT csak akkor kezdhető el, ha a malignus betegség stabil. Az ilyen betegeknél körültekintéssel kell az Alutard SQ-kezelést előírni.

Mastocytosis

Azoknál a betegeknél, akiknél megemelkedett a kiindulási szérum-triptázszint és/vagy mastocytosisban szenvednek, magasabb lehet a szisztémás allergiás reakciók kialakulásának és súlyosságának a kockázata. A mastocytosisban szenvedő betegeket az Alutard SQ-kezelés alatt gondosan monitorozni kell. A mastocytosisban szenvedő betegeknél a kezelés hatásossága várhatóan kisebb, mint az általános rovarméreg-allergiában szenvedő betegeknél.

ACE‑gátlókkal kezelt betegek

Az egyidejűleg ACE‑gátlókkal kezelt betegeknél magasabb a súlyos allergiás reakciók kialakulásának a kockázata ezért a dózisemelés fázisában gondos monitorozás szükséges. Az immunterápia előnyeinek gondos egyedi mérlegelésével összhangban fontolóra kell venni az ACE‑gátló-kezelés átmeneti megszakítását (az ACE‑gátló felezési ideje alapján). Az ACE‑gátlók csökkenthetik az Alutard SQ hatásosságát.

MAO‑gátlókkal, COMT‑gátlókkal és béta-blokkolókkal kezelt betegek

A súlyos szisztémás allergiás reakciók egyik kezelési lehetősége az adrenalin. A triciklusos antidepresszánsokkal, monoamin-oxidáz-gátlókkal (MAO-gátlók) és/vagy COMT‑gátlókkal kezelt betegeknél az adrenalin hatásai fokozódhatnak, melynek végzetes következményei lehetnek. A béta‑blokkolókkal kezelt betegeknél az adrenalin hatásai csökkenhetnek. Továbbá az adrenalin súlyosbíthatja a szív- és érrendszeri betegségeket pl. szív-arrhythmiát okozhat. A béta‑blokkolókkal kezelt betegeket gondosan monitorozni kell a dózisemelés fázisában.

Asztma

Az asztma a súlyos szisztémás allergiás reakciók ismert kockázati tényezője. Az asztmás betegek tüneteit megfelelően kontrollálni kell az Alutard SQ-kezelés megkezdése előtt. Az Alutard SQ-kezelés során az asztmás betegekre fokozott figyelmet kell fordítani. Minden injekció beadása előtt értékelni kell a beteg asztmájának az állapotát (lásd 4.3pont).

A betegeket tájékoztatni kell arról, hogy amennyiben az asztmájuk hirtelen rosszabbodik, azonnali orvosi ellátásra van szükségük. Az asztmában szenvedő betegek Alutard SQ-kezelésére vonatkozóan korlátozott klinikai tapasztalat áll rendelkezésre.

Egyéb betegcsoportok (ideértve a veseműködés zavaraiban szenvedőket is)

Az Alutard SQ alumíniumot tartalmaz, ezért a nagy kockázatú betegeknél (azaz a veseműködés zavaraiban szenvedő betegek és az egyidejűleg alumíniumot tartalmazó gyógyszerekkel [pl. antacidokkal] kezelt betegek esetén) elméletileg fennáll az alumíniumakkumuláció veszélye. Az Alutard SQ-kezelés megkezdése előtt ezt figyelembe kell venni.

Gyermekek és serdülők

Az 5évesnél fiatalabb gyermekek kezelésekor fokozott figyelmet kell fordítani a kockázat/előny értékelésére. Az 5éves vagy annál idősebb gyermekeknél a klinikai hatásosságra vonatkozóan kevés adat áll rendelkezésre, azonban a biztonságosságra vonatkozó adatok nem tártak fel nagyobb kockázatot, a felnőttekhez képest. A kockázat/előny értékelése az 5éves vagy annál idősebb gyermekeknél is ajánlott.

Párhuzamos kezelés egyéb AIT‑val

Az egyidejűleg alkalmazott, egyéb allergéneket tartalmazó immunterápiával kapcsolatban nem állnak rendelkezésre klinikai adatok.

A készítmény kevesebb mint 1mmol (23mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

Humán interakciós vizsgálatokat nem végeztek, és lehetséges gyógyszerinterakciót semmilyen forrásból nem azonosítottak. A tüneti, allergiaellenes gyógyszerekkel, pl. antihisztaminokkal, kortikoszteroidokkal és hízósejt-stabilizátorokkal végzett egyidejű kezelés növelheti a beteg allergén-injekciókkal szembeni toleranciaszintjét, ezért megfontolandó az ilyen gyógyszerek adásának felfüggesztése.

Az ACE‑gátlók, MAO‑gátlók, COMT‑gátlók, béta‑blokkolók és antacidok egyidejű alkalmazására vonatkozóan lásd a 4.4pontot.

Terhesség

Az Alutard SQ terhes nőknél történő alkalmazásával kapcsolatban nem áll rendelkezésre klinikai tapasztalatból nyert adat. Terhesség alatt nem szabad a dózisbeállítást elkezdeni. Ha a fenntartó kezelés alatt a beteg teherbe esik, akkor a beteg általános állapotának és az Alutard SQ korábbi alkalmazására adott reakciók körültekintő értékelését követően a fenntartó kezelés folytatható.

Szoptatás

Az Alutard SQ szoptatás alatt történő alkalmazásával kapcsolatban nem állnak rendelkezésre klinikai adatok. Előreláthatóan nincs hatással a szoptatott csecsemőkre.

Termékenység

Az Alutard SQ-kezelés termékenységre gyakorolt hatására vonatkozóan nem állnak rendelkezésre klinikai adatok.

Az Alutard SQ egyes esetekben befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket, mivel mellékhatásként szédülés jelentkezhet.

A biztonságossági profil összefoglalása

Az Alutard SQ-kezeléssel összefüggésben jelentkező reakciók általában egy immunológiai reakció (helyi és/vagy szisztémás) következtében lépnek fel. Az azonnali reakciók tünetei az injekció beadását követő 30percen belül jelentkeznek. A késleltetett reakciók tünetei az injekció beadását követő 24órán belül jelentkeznek.

Az Alutard SQ-kezeléssel összefüggésben leggyakrabban az injekció beadásának helyén jelentkező helyi reakciókat jelentettek.

Az Alutard SQ-kezeléssel összefüggésben jelentkező legsúlyosabb mellékhatás az anafilaxiás sokk. Mivel ez egy életet veszélyeztető állapot, azonnali kezelést igényel.

A mellékhatások táblázatos összefoglalása

Az Alutard SQ-immunterápiával végzett klinikai vizsgálatokból származó adatok mennyisége korlátozott. Ezért a következő táblázatban felsorolt mellékhatások a forgalomba hozatalt követő spontán jelentéseken alapulnak. A gyakoriság nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

Helyi reakciók

Az irodalomban közöltek szerint az Alutard SQ Méh (méhméreg) és/vagy az Alutard SQ Darázs (darázsméreg) alkalmazásával kapcsolatos helyi reakciók aránya 6% és 79% között változott a dózisbeállítás során, valamint 0% és 47% között a fenntartó fázisban.

A helyi reakciók tüneti kezelésre szolgáló gyógyszerekkel, pl. antihisztaminokkal kezelhetők.

• Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók az alábbi tünetek egyikéből vagy ezek kombinációjából állnak: kiterjedt duzzanat, bőrvörösség, fájdalom, viszketés és az injekció beadásának helyén jelentkező urticaria. Ezek a tünetek legtöbbször 30percen belül jelentkeznek és 6óra elteltével is fennállhatnak. Generalizált pruritus is előfordulhat.

• Ismételt injekciózás után subcutan csomókat is megfigyeltek.

Az alumíniumtartalom hozzájárulhat helyi reakciók kialakulásához, ideértve az alumíniumra mutatott pozitív bőrtesztet.

Szisztémás allergiás reakciók

Enyhe és mérsékelt szisztémás reakciók léphetnek fel, amelyek tüneti kezelésre szolgáló gyógyszerekkel, pl. antihisztaminokkal hatékonyan kezelhetők. Irodalmi adatok alapján az Alutard SQ Apis mellifera (méhméreg) és Alutard SQ Vespula spp. (darázsméreg) használatával összefüggésbe hozható szisztémás reakciók előfordulása a dózisbeállítás fázisában 0% és 25% között, míg a fenntartó fázisban 0% és 16% között változott.

A szisztémás allergiás reakciókhoz társítható tünetek nem kizárólagosan csak az alábbiak lehetnek: urticaria, angiooedema, dyspnoe, köhögés bronchospasmus, rhinitis, zihálás, mellkasi szorító érzés, asztma, tachycardia és hypotonia. A szisztémás allergiás reakciók egyéb tünetei lehetnek: fáradtság, általános diszkomfortérzés, fejfájás, hasi fájdalom, hányás, hasmenés, kipirulás, bőrkiütés, pruritus, conjunctivitis és tüsszentés.

A szisztémás allergiás reakció egy potenciálisan életveszélyes reakció ami rendszerint az allergénnel történt érintkezést követő néhány percen belül jelentkezik. A súlyos szisztémás allergiás reakció azonnali kezelést igényel, pl. adrenalin és/vagy egyéb anafilaxiás kezelés.

Kiterjedt helyi reakciók és szisztémás reakciók jelentkezésekor a kezelést újra kell értékelni (lásd 4.2 és 4.4pont).

Atopiás dermatitis

Az atopiás dermatitis súlyosbodhat a kezelés során.

Gyermekek és serdülők

A gyermekekre vonatkozó mellékhatásokra a klinikai vizsgálatokból korlátozott számú adat áll rendelkezésre. A rendelkezésre álló biztonságossági adatok az Alutard SQ alkalmazásakor gyermekekre és serdülőkre vonatkozóan nem tártak fel nagyobb kockázatot.

Egyéb különleges betegcsoportok

Az egyéb különleges betegcsoportokra vonatkozó mellékhatásokra nincsenek klinikai vizsgálatokból származó adatok.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Az előírtnál magasabb dózis beadásakor növekedhet a mellékhatások, így a súlyos allergiás reakciók kialakulásának kockázata. A beteget megfigyelés alatt kell tartani, és ha bármilyen tünet jelentkezik, tüneti kezelésre szolgáló gyógyszerrel kell kezelni.