COLDREX PLUS KÖHÖGÉS ELLENI POR BELSŐLEGES OLDATHOZ

A megfázás és influenza tüneteinek, mint például végtagfájdalom, fejfájás, egyéb fájdalmak, orrdugulás, torokfájás, hidegrázás és láz rövid távú enyhítésére, valamint a hurutos köhögés enyhítésére.

Ez a készítmény felnőttek, idősek, valamint 15éves és idősebb serdülők számára javallott.

Adagolás

Az összes indikációban:

Felnőttek, idősek, valamint 15éves és idősebb serdülők számára:

4-6óránként egy tasak, szükség szerint. 24óra alatt maximum 4adag.

15évesnél fiatalabb gyermekeknek nem adható.

Máj- vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknek nem adható (lásd 4.3pont).

Ha a tünetek 3napnál tovább tartanak, orvoshoz kell fordulni.

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

Egy átlagos méretű bögre forró, de nem forrásban lévő vízben (250ml) oldja fel egy tasak tartalmát. Hagyja iható hőmérsékletűre hűlni. Másfél órán belül meg kell inni az egész sárga oldatot.

Májkárosodás kockázata miatt az ajánlott napi adagot vagy a megadott számú adagot nem szabad túllépni (lásd 4.4 és 4.9 pont).

Minimum adagolási intervallum: 4óra

Idősek

Időseknél, különösen, ha gyengék vagy nehezen mozognak, szükség lehet a dózis vagy az adagolás gyakoriságának csökkentésére.

• A készítmény hatóanyagaival vagy a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Máj- vagy súlyos vesekárosodás.

• Szívbetegség és cardiovascularis rendellenességek.

• Hypertonia.

• Hyperthyreosis.

• Diabetes.

• Phaeochromocytoma.

• Triciklusos antidepresszánsok vagy béta-blokkolók szedése esetén (lásd 4.5pont).

• Monoamin-oxidáz-gátlók szedése, vagy azok két héten belül történő abbahagyása esetén.

• Zárt zugú glaukómás vagy vizelet-visszatartásban szenvedő betegeknél történő alkalmazás.

• Más szimpatomimetikus gyógyszereket (például dekongesztánsokat, étvágycsökkentőket és amfetaminszerű pszichostimulánsokat) szedő betegek esetén.

• Ha magas láz, kiütés, tartósan fennálló fejfájás vagy másodlagos fertőzés jelei jelentkeznek, vagy ha a tünetek 3napnál hosszabb ideig tartanak, orvoshoz kell fordulni.

• A kezelőorvosnak vagy gyógyszerésznek ellenőriznie kell, hogy a beteg egyidejűleg nem alkalmaz-e másik orális vagy helyileg alkalmazandó (nasalis, fülészeti vagy szemészeti), szimpatomimetikumot tartalmazó készítményt.

• Szimpatomimetikumot tartalmazó gyógyszereket nagyon óvatosan kell alkalmazni anginában szenvedő betegeknél.

• Szimpatomimetikumot tartalmazó gyógyszerek lehetnek agyi serkető hatásúak, és álmatlanságot, idegességet, hyperpirexiát, tremort vagy epileptikus görcsöket válthatnak ki.

• Ezt a gyógyszert különös elővigyázatossággal kell alkalmazni az alábbi esetekben:

• prostata hypertrophia (a betegek fokozott vizeletürítési nehézséget tapasztalhatnak)

• okkluzív vascularis betegség (például Raynaud‑kór)

• cardiovascularis betegség

• myasthenia gravis – egy autoimmun betegség

• súlyos gastrointestinalis betegségek

• glükóz 6-foszfát-dehidrogenáz-hiány

• haemolyticus anaemia

• glutation-hiány

• krónikus alultápláltság

• krónikus alkoholizmus

• Gilbert-szindróma (familiáris nem-hemolitikus sárgaság)

• a májfunkciót befolyásoló egyéb gyógyszerek egyidejű alkalmazása

• dehidratáció

• 50 kg-nál kisebb testtömegű felnőttek, idősek, serdülők

• Ez a gyógyszer csak akkor ajánlott, ha az összes tünet (fájdalom és/vagy láz, orrdugulás és hurutos köhögés) jelen van.

• A krónikus köhögésben vagy asztmában szenvedő beteg esetén a gyógyszer alkalmazása előtt beszéljen orvosával.

• Óvatosság szükséges az acetilszalicilsavra érzékeny asztmás betegeknél, mivel enyhe bronchospazmusról számoltak be a paracetamollal összefüggésben (keresztreakció lehetősége).

• Ne alkalmazza más köhögéscsillapító gyógyszerrel együtt.

• A fennálló májbetegség fokozza a paracetamol által kiváltott májkárosodás kockázatát. Azok a betegek, akiknél máj- vagy veseműködési zavart diagnosztizáltak, kérjék ki orvosuk tanácsát mielőtt beveszik ezt a gyógyszert. A túladagolás veszélye nagyobb a nem-cirrózisos alkoholos májbetegségben szenvedőknél.

• Alkohol egyidejű fogyasztását kerülni kell.

• A betegek figyelmét fel kell hívni, hogy más paracetamol tartalmú készítményt egyidejűleg ne szedjenek. Túladagolás esetén azonnal orvoshoz kell fordulni, még akkor is, ha a beteg jól érzi magát, mert fennáll az irreverzibilis májkárosodás kockázata (lásd 4.9pont).

• Szacharózt tartalmaz. A ritkán előforduló örökletes fruktóz-intoleranciában, glükóz-galaktóz malabszorpcióban vagy szacharáz-izomaltáz hiányban szenvedő betegek nem szedhetik ezt a gyógyszert.

• Aszpartámot (E951) – ami egy fenilalanin-forrás – tartalmaz. A készítmény lebomlásakor fenilalanin képződik, ezért alkalmazása fenilketonuriában szenvedő betegek esetében ártalmas lehet.

• Ez a gyógyszer 129mg nátriumot tartalmaz tasakonként, ami megfelel a WHO által ajánlott maximális napi 2 g nátriumbevitel 6,5%-ának felnőtteknél.

• Bármely típusú fájdalomcsillapító gyógyszer fejfájásra való hosszantartó alkalmazása súlyosbíthatja a fejfájást. Amennyiben ez az eset áll fenn vagy felmerül ennek a gyanúja, orvosi tanácsot kell kérni, és a kezelést fel kell függeszteni. A gyógyszer-túlfogyasztás okozta fejfájás lehetőségét figyelembe kell venni azoknál a betegeknél, akiknek gyakran vagy naponta van fejfájásuk, fejfájás elleni gyógyszerek rendszeres szedése ellenére (vagy éppen azért).

• Piroglutamát-acidózis miatt kialakuló emelkedett anionréssel járó metabolikus acidózist (HAGMA) jelentettek egyes olyan, súlyos betegségben (pl. súlyos vesekárosodás, sepsis) szenvedő, vagy egyes alultáplált, illetve egyéb ok (pl. krónikus alkoholizmus) miatt glutationhiányban szenvedő betegeknél, akiket hosszú időn keresztül kezeltek terápiás dózisú paracetamollal, illetve akiket paracetamol és flukloxacillin kombinációjával kezeltek. Ha piroglutamát-acidózis miatt kialakuló HAGMA gyanúja merül fel, a paracetamol alkalmazásának azonnali leállítása és szoros monitorozás javasolt. A vizelet 5-oxoprolin-szintjének ellenőrzése célszerű lehet a piroglutamát-acidózis – mint a HAGMA mögöttes okának – azonosításához olyan betegek esetében, akiknél több kockázati tényező is fennáll.

PARACETAMOL

A paracetamolnak számos különböző gyógyszerrel van farmakológiai kölcsönhatása. Az ajánlott adagolás mellett ez klinikailag nem jelentős akut alkalmazás esetén.

Probeneciddel való egyidejű kezelés esetén a parecetamol dózisát csökkenteni kell, mivel a probenecid 50%-kal csökkenti a paracetamol clearance-ét, mert meggátolja a paracetamol glükoronsavval történő konjugációját.

A paracetamol felszívódási sebességét a metoklopramid vagy domperidon növelheti, a kolesztiramin pedig csökkentheti.

A warfarin és egyéb kumarinok véralvadásgátló hatását fokozhatja a paracetamol hosszú távú, rendszeres használata, növelve a vérzés kockázatát. Az alkalomszerű alkalmazásnak nincs szignifikáns hatása.

A paracetamol hepatotoxicitását a túlzott alkoholfogyasztás potencírozhatja.

A máj mikroszomális enzimeit indukáló hatóanyagok, például az alkohol, a barbiturátok, a monoaminoxidáz‑gátlók és triciklusos antidepresszánsok fokozhatják a paracetamol hepatotoxicitását, különösen túladagolás esetén. A paracetamol ellenjavallt monoaminoxidáz-gátlót szedő betegeknél, és azoknál is, akik két héten belül hagyták abba ennek a szedését, mivel fennáll a hipertenzív krízis veszélye.

A paracetamol rendszeres alkalmazása feltehetőleg lassítja a zidovudin metabolizmusát (a neutropenia veszélye fokozódik).

A szalicilátok/acetilszalicilsav megnyújthatja a paracetamol eliminációs felezési idejét.

A nem-szteroid gyulladáscsökkentő szerek és a paracetamol egyidejű alkalmazása növeli a veseműködési zavar kialakulásának a veszélyét.

A paracetamol befolyásolhatja a foszfor-polivolfram-savas húgysav teszteket és a vércukor teszteket.

Néhány bizonyíték arra utal, hogy a paracetamol befolyásolhatja a kloramfenikol farmakokinetikáját, de ezeknek a validitása kérdéses, és hiányzik a bizonyíték a klinikailag releváns kölcsönhatásra. Bár nincs szükség rutinszerű ellenőrzésre, fontos gondolni erre a potenciális kölcsönhatásra ennek a két gyógyszernek az egyidejűleg alkalmazásakor, különösen alultáplált betegeknél.

Elővigyázatossággal kell eljárni olyankor, amikor a paracetamolt flukloxacillinnel párhuzamosan alkalmazzák, mivel egyidejű alkalmazásukkor piroglutamát-acidózis miatt kialakuló emelkedett anionréssel járó metabolikus acidózis alakulhat ki, különösen olyan betegeknél, akiknél ennek kockázati tényezői fennállnak (lásd 4.4pont).

GVAJFENEZIN

Ha a készítmény egy adagjának bevétele után 24órán belül vizeletet gyűjtenek, egy metabolit szín‑interferenciát okozhat az 5-hidroxi-indolecetsav (5-HIAA) és vanillin-mandulasav (VMA) laboratóriumi meghatározása során.

A gvajfenezin fokozza a nyugtatók és izomrelaxánsok hatását.

FENILEFRIN-HIDROKLORID

A fenilefrint óvatosan kell alkalmazni az alábbi gyógyszerekkel kombinációban, mivel kölcsönhatásokat írtak le köztük:

Terhesség

A készítmény alkalmazása terhesség alatt nem javasolt.

Paracetamol

Terhes nőknél történő vizsgálat eredményeként rendelkezésre álló nagy mennyiségű adat paracetamol esetén nem igazolt sem malformatív, sem föto/ neonatális toxicitást. A paracetamol alkalmazható a terhesség során, ha az klinikailag indokolt, de a legkisebb hatásos dózist, a lehető legrövidebb ideig és a lehető legkisebb gyakorisággal kell használni.

Gvajfenezin

A gvajfenezin terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre vagy korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre. A gvajfenezin biztonságosságát terhességben nem igazolták.

Fenilefrin-hidroklorid

Humán tapasztalatok alapján a fenilefrin-hidroklorid terhesség alatt történő alkalmazása kongenitális malformációkat okoz. Továbbá azt is kimutatták, hogy kapcsolatba hozható magzati hypoxia kialakulásával. A fenilefrin alkalmazása nem javasolt terhesség alatt.

Szoptatás

Megfelelő adatok hiányában ez a gyógyszer csak orvosi javaslatra alkalmazható a szoptatás ideje alatt

Paracetamol

A paracetamol, ill. metabolitjai kiválasztódnak az anyatejbe, de a gyógyszer terápiás dózisban történő alkalmazása esetén annak hatása az anyatejjel táplált újszülött gyermekre/ a kezelt anya csecsemőjére nem várható.

Gvajfenezin/fenilefrin-hidroklorid

A gvajfenezin/fenilelfrin-hidroklorid illetve metabolitjaik humán anyatejbe történő kiválasztódásával kapcsolatban nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű információ.

Termékenység

A paracetamol, a gvajfenezin vagy a fenilefrin-hidroklorid alkalmazásának a termékenységre gyakorolt hatására vonatkozóan nem áll rendelkezésre, illetve korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre.

A gépjárművezetés és a gépek kezelése kerülendő, ha a gyógyszer szédülést okoz.

A mellékhatások előfordulási gyakoriságát általában az alábbiak szerint osztályozzák:

Nagyon gyakori (≥1/10)

Gyakori (≥1/100–<1/10)

Nem gyakori (≥1/1000–<1/100)

Ritka (≥1/10000-<1/1000)

Nagyon ritka (<1/10000)

Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

PARACETAMOL

A múltban végzett klinikai vizsgálatok adatai között a nemkívánatos hatások ritkán fordulnak elő, és csak korlátozott betegszámra vonatkoznak. A kiterjedt posztmarketing tapasztalatok alapján jelentett eseményeket a terápiás/jóváhagyott dózisra vonatkozóan, amelyeket ennek tulajdoníthatóan írtak, az alábbiakban soroljuk fel a MedDRA Szervrendszer Osztályozás szerint. A korlátozott mennyiségű klinikai adat miatt ezeknek a mellékhatásoknak a gyakorisága nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg), de a posztmarketing tapasztalatok azt mutatják, hogy a paracetamol mellékhatásai ritkák (≥1/10000–<1/1000), és a súlyos reakciók nagyon ritkák (<1/10000).

Nagyon ritkán súlyos bőrreakciókról számoltak be.

* Paracetamollal kapcsolatban jelentettek bronchospasmust, de ezek nagyobb valószínűséggel fordulnak elő acetilszalicilsavra vagy más nem-szteroid gyulladáscsökkentőkre érzékeny asztmás betegekben.

Immunrendszeri betegségek és tünetek:

• Ritka (>1/10 000 – <1/1000): allergiák (angiooedema kivételével)

Bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei:

• Nagyon ritka (<1/10 000):

  • A bőrt érintő túlérzékenységi reakciók, beleértve a bőrkiütéseket és angiooedemat.

  • Nagyon ritkán súlyos bőrreakciókat jelentettek.

  • Toxikus epidermális nekrolízis (TEN), Stevens – Johnson-szindróma (SJS)

  • Pruritus, izzadás, purpura és urticaria

  • Gyógyszer által kiváltott dermatitis, akut generalizált exanthematosus pustulosis (AGEP)

GVAJFENEZIN

FENILEFRIN-HIDROKLORID

Az alábbi mellékhatásokat fenilefrinnel végzett klinikai vizsgálatokban figyelték meg, és így a leggyakrabban előforduló mellékhatásokat reprezentálják, bár az aktuális gyakoriságok nem ismertek.

A posztmarketing megfigyelések során tapasztalt mellékhatásokat az alábbiakban soroljuk fel. Ezeknek a reakcióknak a gyakorisága nem ismert, de valószínűleg ritkák (>1/10000-<1/1000)

Immunrendszeri betegségek és tünetek

• Ritka (>1/10 000 – <1/1000): túlérzékenység, urticaria, allergiás dermatitis.

Néhány kiválasztott mellékhatás leírása

Emelkedett aninréssel járó metabolikus acidózis

Piroglutamát-acidózis miatt kialakuló emelkedett anionréssel járó metabolikus acidózist figyeltek meg egyes olyan, paracetamolt alkalmazó betegek esetében, akiknél kockázati tényezők álltak fenn (lásd 4.4 pont). Ezeknél a betegeknél az alacsony glutationszint következtében piroglutamát-acidózis léphet fel.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

PARACETAMOL

A paracetamol túladagolás májkárosodást eredményezhet, ami halálos is lehet.

Jelek és tünetek

A tünetek általában az első 24órában jelentkeznek, és a következők lehetnek: hányinger, hányás, étvágytalanság, sápadtság és hasi fájdalom, de a beteg akár tünetmentes is lehet.

A májkárosodás tünetei a bevétel után 12-48órával jelentkezhet. A glükóz-metabolizmus zavara és metabolikus acidózis fordulhat elő. Egyidejűleg a hepatikus transzaminázok (ASAT, ALAT), laktát-dehidrogenáz és bilirubin emelkedett szintje tapasztalható, emelkedett protrombin szint mellett. A paracetamol túladagolás májsejt necrosist okozhat, és súlyos mérgezésben a májelégtelenség encephalopathiához, vérzésekhez, hypoglykaemiához, agyi ödémához és halálhoz is vezethet.

Ágyéki fájdalom, haematuria, proteinuria egyértelműen utal akut tubuláris necrosissal járó akut veseelégtelenség kialakulására, ami létrejöhet súlyos májkárosodás nélkül is.

Cardialis arrhythmiákat és hasnyálmirigy-gyulladást is jelentettek.

Kockázati tényezők

A májkárosodás olyan betegeknél valószínű, akik az ajánlottnál nagyobb mennyiségű paracetamolt alkalmaztak. Úgy vélik, hogy a toxikus metabolit túlzott mennyiségben irreverzibilisen kötődik a májszövethez.

Bizonyos betegek esetében fokozott lehet a paracetamol toxicitása által okozott májkárosodás kialakulásának kockázata:

• Májbetegségben szenvedők;

• Idősek;

• Fiatal gyermekek;

• Akiket hosszú ideig kezelnek karbamazepinnel, fenobarbitállal, fenitoinnal, primidonnal, rifampicinnel, közönséges orbáncfűvel vagy egyéb, a májenzimeket indukáló gyógyszerrel.

• Akik rendszeresen az ajánlottnál nagyobb mennyiségű alkoholt fogyasztanak.

• Akiknél glutation-depléció állapítható meg, pl. étkezési zavar, cisztikus fibrózis, HIV-fertőzés, éhezés vagy cachexia esetén.

Kezelés

Paracetamol-túladagolás esetében elengedhetetlen a kezelés azonnali megkezdése. A jelentős korai tünetek hiánya ellenére a beteget sürgősen kórházba kell vinni, és orvosi kezelést azonnal meg kell kezdeni. A tünetek korlátozódhatnak hányingerre vagy hányásra, és esetleg nem tükrözik a túladagolás súlyosságát, vagy a szervkárosodás veszélyét. A kezelést a kidolgozott nemzeti kezelési útmutatók szerint kell végrehajtani.

Ha a túladagolás egy órán belül történt, az aktív szénnel való kezelést kell megfontolni. A lenyelés után négy órával, vagy később meg kell mérni a paracetamol plazmakoncentrációját (a korábban mért koncentrációk nem megbízhatók). A paracetamol lenyelése után 24órán belül N-acetilciszteinnel végzett kezelés alkalmazható, azonban a maximális védőhatást a lenyelés után nyolc órán belül kapjuk.

Ezután az időpont után az antidotum hatékonysága erősen csökken. Ha szükséges, a betegnek intravénásan N-acetilciszteint kell adni, a kidolgozott adagolási tervvel összhangban. Ha a hányás nem kizáró ok, és a kórházi ellátás a távolság miatt nem megoldható, az orális metionin-kezelés is megfelelő alternatíva lehet. Azon betegek esetében, akiknél a súlyos májműködési zavar 24órával a bevétel után jelentkezik, a kezeléssel kapcsolatban egy toxikológiai vagy májbetegségekre specializálódott osztály szakorvosaival kell konzultálni.

GVAJFENEZIN

Jelek és tünetek:

Nagyon nagy mennyiségben alkalmazott gvajfenezin hányingert és hányást okoz.

Kezelés:

Hányás esetén folyadékpótlás, valamint szükséges esetben az elektrolitok monitorizálása javasolt.

FENILEFRIN-HIDROKLORID

Jelek és tünetek

A fenilefrin túladagolása valószínűleg a mellékhatásoknál felsoroltakhoz hasonló hatásokat eredményez. További tünet lehet még a hypertonia és a feltehetően hozzákapcsolódó reflex bradycardia. Súlyos esetekben zavartság, hallucinációk, görcsrohamok és arrhythmiák léphetnek fel, azonban a súlyos fenilefrin-toxicitáshoz szükséges mennyiség nagyobb, mint a paracetamolhoz kapcsolódó toxicitáshoz szükséges mennyiség.

Kezelés

A klinikailag megfelelő kezelések alkalmazandók, mint a korai gyomormosás, valamint a tüneti és támogató intézkedések. A hypertoniás hatásokat egy intravénásan adott alfa-receptor-blokkolóval (például 6-10mg fentolamin-mezilát) lehet kezelni, a bradycardiát atropinnal lehet kezelni, kizárólag a vérnyomás beállítása után.