BILASTINE SUPREMEX 20 MG TABLETTA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Kölcsönhatások a következőkkel
Korlátozások
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - BILASTINE 20 MG
Allergiás (szezonális és perenniális) rhinoconjunctivitis és urticaria tüneti kezelése.
A Bilastine Supremex felnőttek és serdülők (12évesek és 12éven felüliek) számára javallott.
Adagolás
Felnőttek és serdülők (12évesek vagy ennél idősebbek)
20mg bilasztin naponta egyszer az allergiás (szezonális és perenniális) rhinoconjunctivitis és az urticaria tüneteinek enyhítésére.
A tablettát az étkezés vagy gyümölcslé ivása előtt egy órával, vagy két órával ezt követően kell bevenni (lásd 4.5pont).
A kezelés időtartama:
Allergiás rhinoconjunctivitis esetében a kezelésnek az allergén expozíció időtartamára kell korlátozódnia. Szezonális allergiás rhinitisnél a tünetek megszűnésekor a kezelést abba lehet hagyni, majd ismételt jelentkezésükkor újra lehet kezdeni. Perenniális allergiás rhinitis esetén folyamatos kezelés ajánlott a betegnek az allergén expozíciónak kitett időszakban. Urticaria esetén a kezelés időtartama a panaszok típusától, időtartamától és lefolyásától függ.
Különleges betegcsoportok
Idősek
Nincs szükség az adagolás módosítására időskorú betegeknél (lásd 5.1 és 5.2pont).
Vesekárosodás
Felnőttek speciális kockázati csoportjában (vesekárosodásban szenvedő betegeknél) végzett vizsgálatok alapján felnőtteknél nincs szükség a bilasztin dózisának módosítására (lásd 5.2pont).
Májkárosodás
Nincsenek klinikai tapasztalatok a készítmény májkárosodásban szenvedő felnőtt betegeknél történő alkalmazására. Azonban mivel a bilasztin nem metabolizálódik, és változatlan formában a vizelettel és a széklettel ürül, nem várható, hogy a májkárosodás a biztonságos szint fölé növelné a szisztémás expozíciót felnőtt betegeknél. Ezért nincs szükség az adagolás módosítására károsodott májfunkciójú felnőtt betegeknél (lásd 5.2pont).
Gyermekek
-
6‑11éves gyermekek, legalább 20kg testtömeg esetén
A Bilastine Supremex nem alkalmas 12év alatti gyermekek számára. 6 és 11év közötti gyermekek számára más megfelelő gyógyszerformák állnak rendelkezésre.
-
6évnél fiatalabb és 20kg alatti testtömegű gyermekek
A jelenleg rendelkezésre álló adatok leírása a 4.4, 4.8 és az 5.1és 5.2 pontban található, de nincs az adagolásra vonatkozó javaslat. Ezért a bilasztin ebben a korcsoportban nem alkalmazható.
A bilasztin biztonságosságát és hatásosságát vese- és májkárosodásban szenvedő gyermekek esetében még nem igazolták.
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra.
A tablettát vízzel kell lenyelni. Javasolt a napi adagot egyszerre bevenni.
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Közepesen súlyos vagy súlyos fokú vesekárosodásban szenvedő betegeknél a bilasztinnak P‑glikoprotein gátlókkal, így pl. ketokonazollal, eritromicinnel, ciklosporinnal, ritonavirrel vagy diltiazemmel való együttadásakor megemelkedhet a bilasztin plazmaszintje, és ezért fokozódhat a bilasztin okozta mellékhatások kialakulásának kockázata. Ezért a bilasztin P‑glikoprotein gátlókkal történő együttadása kerülendő közepesen súlyos vagy súlyos fokú vesekárosodásban szenvedő betegek esetében.
Gyermekek
A bilasztin biztonságosságát és hatékonyságát 2éven aluli gyermekeknél még nem állapították meg, és kevés klinikai tapasztalat áll rendelkezésre 2 és 5év közötti gyermekeknél, ezért a bilasztin ebben a korcsoportban nem alkalmazható.
Interakciós vizsgálatokat csak felnőtteknél végeztek, és ezeket az alábbiakban foglaljuk össze.
Táplálékkal való kölcsönhatás: A táplálékbevitel jelentős mértékben, 30%‑kal csökkenti a bilasztin orális biohasznosulását.
Grapefruit-lével való kölcsönhatás: 20mg bilasztin és grapefruitlé egyidejű bevitele 30%‑kal csökkentette a bilasztin orális biohasznosulását. Ezt a hatást más gyümölcslevek is kiválthatják. A biohasznosulás csökkenése változó mértékű lehet a termék gyártójától és a gyümölcstől függően. Az interakció mechanizmusa egy felvevő transzporter, az OATP1A2 gátlásán alapul, amelynek a bilasztin egy szubsztrátja (lásd 5.2pont). Azok a gyógyszerek, amelyek az OATP1A2 szubsztrátjai vagy gátlói, mint például a ritonavir vagy a rifampicin, szintén rendelkeznek a bilasztin plazma koncentrációját csökkentő potenciállal.
Ketokonazollal vagy eritromicinnel való kölcsönhatás: Napi egyszer 20mg bilasztin és napi egyszer 400mg ketokonazol vagy napi háromszor 500mg eritromicin egyidejű bevitelekor a bilasztin AUC‑je 2‑szeresére, a Cmax pedig 2‑3‑szorosára emelkedett. Ezek a változások az intestinalis efflux transzporterekkel való kölcsönhatással magyarázhatóak, mivel a bilasztin a P‑gp szubsztrátja, és nem metabolizálódik (lásd 5.2pont). Ezek a változások valószínűleg nem befolyásolják sem a bilasztin, sem a ketokonazol vagy az eritromicin biztonságossági profilját. Egyéb gyógyszerek, melyek a P‑gp szubsztrátjai vagy inhibitorai, mint például a ciklosporin, szintén képesek növelni a bilasztin plazmakoncentrációját.
Diltiazemmal való kölcsönhatás: Napi egyszer 20mg bilasztin és napi egyszer 60mg diltiazem egyidejű bevitelekor a bilasztin Cmax értéke 50%‑kal emelkedett. Ez a változás az intestinalis efflux transzporterekkel (lásd 5.2pont) való kölcsönhatással magyarázható, és valószínűleg nem befolyásolja a bilasztin biztonságossági profilját.
Alkohollal való kölcsönhatás: A psychomotoros teljesítmény alkohol és napi egyszer 20mg bilasztin egyidejű bevitelét követően hasonló volt, mint alkohol és placebo együttadása esetén.
Lorazepámmal való kölcsönhatás: 8napos, napi egyszer 20mg bilasztinnal és napi egyszer 3mg lorazepámmal történő egyidejű kezelés nem fokozta a lorazepám központi idegrendszeri depressziót okozó hatásait.
Gyermekek és serdülők
Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek. Mivel nincs klinikai tapasztalat gyermekek esetében a bilasztinnak más gyógyszerekkel, élelmiszerekkel vagy gyümölcslevekkel való kölcsönhatásaira vonatkozóan, ezért jelenleg a felnőtteknél végzett interakciós tanulmányok eredményeire kell támaszkodni a bilasztin gyermekeknek történő felírásakor. Nincsenek klinikai adatok gyermekek esetében annak megállapítására, hogy az AUC vagy a Cmax kölcsönhatások miatt bekövetkező változásai befolyásolják‑e a bilasztin biztonságossági profilját.
Terhesség: Nincsenek adatok, ill. csak korlátozott klinikai tapasztalat áll rendelkezésre bilasztin alkalmazására vonatkozóan terhes nők esetén. Az állatkísérletes vizsgálatok során nem mutattak ki közvetlen vagy közvetett reproduktív toxicitást, a szülésre vagy a postnatalis fejlődésre kifejtett kedvezőtlen hatásokat (lásd 5.3pont). Elővigyázatosságból azonban kerülendő a bilasztin alkalmazása terhesség idején.
Szoptatás: A bilasztin tejbe történő kiválasztását humán egyedeknél nem vizsgálták. A rendelkezésre álló, állatkísérletek során kapott farmakokinetikai adatok a bilasztin kiválasztódását igazolták az anyatejbe (lásd 5.3pont). A szoptatás abbahagyására/felfüggesztésére vagy a bilasztin alkalmazásának abbahagyására/felfüggesztésére vonatkozó döntéséhez figyelembe kell venni a szoptatás előnyét a gyermekre nézve, valamint a bilasztin-terápia előnyét az anyára nézve.
Termékenység: Nincsenek adatok, illetve csak korlátozott klinikai tapasztalat áll rendelkezésre. A patkányokon végzett vizsgálatok nem mutattak ki semmilyen negatív hatást a termékenységre vonatkozóan (lásd 5.3pont).
Egy felnőttekkel végzett, a bilasztin gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességekre gyakorolt hatását elemző vizsgálatban 20mg‑mal történő kezelés nem befolyásolta a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Azonban, mivel a gyógyszerre adott egyéni válasz különböző lehet, a betegeket figyelmeztetni kell, hogy ne vezessenek vagy ne kezeljenek gépeket, amíg meg nem győződnek arról, hogyan reagál saját szervezetük a bilasztinra.
A biztonságossági profil összefoglalása felnőtteknél és serdülőknél
A klinikai vizsgálatok során a 20mg bilasztinnal kezelt allergiás rhinoconjunctivitisben vagy krónikus idiopathiás urticariában szenvedő felnőtteknél és serdülőknél a mellékhatások előfordulási gyakorisága hasonló volt, mint a placebóval kezelt betegeknél (12,7%, illetve 12,8%).
A klinikai fejlesztés során végzett II. és III.fázisú klinikai vizsgálatokban 2525felnőtt vagy serdülőkorú beteget kezeltek a bilasztin különböző adagjaival, akik közül 1697beteg kapott 20mg bilasztint. Ezekben a vizsgálatokban 1362beteg kapott placebo kezelést. A 20mg bilasztinnal kezelt allergiás rhinoconjunctivitisben vagy krónikus idiopathiás urticariában szenvedő felnőtteken vagy serdülőkön észlelt leggyakoribb mellékhatások a következők voltak: fejfájás, álmosság, szédülés és fáradtságérzet. Ezek a mellékhatások hasonló gyakorisággal fordultak elő a placebót szedő betegeknél is.
A mellékhatások táblázatos összefoglalása felnőtteknél és serdülőknél
Az alábbi táblázat azokat a bilasztin kezeléssel legalább potenciálisan összefüggésbe hozható mellékhatásokat tartalmazza, amelyeket a klinikai fejlesztés során a 20mg bilasztinnal kezelt betegek (n=1697) több mint 0,1%‑ánál jelentettek.
A gyakorisági kategóriák az alábbiak:
Nagyon gyakori (≥1/10)
Gyakori (≥1/100‑<1/10)
Nem gyakori (≥1/1000‑<1/100)
Ritka (≥1/10000‑<1/1000)
Nagyon ritka (<1/10000)
Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
Az alábbi táblázat nem tartalmazza a ritka, nagyon ritka és nem ismert gyakoriságú mellékhatásokat:
| MedDRA szerinti szervrendszeri osztály | bilasztin20mgn=1697 | Az összesbilasztindózisn=2525 | Placebon=1362 | |||
| Gyakoriság | Mellékhatás | |||||
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | ||||||
| Nem gyakori | Orális herpes fertőzés | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 0 (0,0%) | ||
| Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek | ||||||
| Nem gyakori | Fokozott étvágy | 10 (0,59%) | 11 (0,44%) | 7 (0,51%) | ||
| Pszichiátriai kórképek | ||||||
| Nem gyakori | Szorongás | 6 (0,35%) | 8 (0,32%) | 0 (0,0%) | ||
| Álmatlanság | 2 (0,12%) | 4 (0,16%) | 0 (0,0%) | |||
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | ||||||
| Gyakori | Álmosság | 52 (3,06%) | 82 (3,25%) | 39 (2,86%) | ||
| Fejfájás | 68 ( 4,01%) | 90 (3,56%) | 46 (3,38%) | |||
| Nem gyakori | Szédülés | 14 (0,83%) | 23 (0,91%) | 8 (0,59%) | ||
| A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei | ||||||
| Nem gyakori | Tinnitus | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 0 (0,0%) | ||
| Vertigo | 3 (0,18%) | 3 (0,12%) | 0 (0,0%) | |||
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | ||||||
| Nem gyakori | Jobb Tawara-szárblokk | 4 (0,24%) | 5 (0,20%) | 3 (0,22%) | ||
| Sinus arrhythmia | 5 (0,30%) | 5 (0,20%) | 1 (0,07%) | |||
| QT‑megnyúlás az EKG‑n | 9 (0,53%) | 10 (0,40%) | 5 (0,37%) | |||
| Egyéb EKG eltérések | 7 (0,41%) | 11 (0,44%) | 2 (0,15%) | |||
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinális betegségek és tünetek | ||||||
| Nem gyakori | Dyspnoe | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 0 (0,0%) | ||
| Orrtáji diszkomfort érzés | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 0 (0,0%) | |||
| Orrnyálkahártya szárazsága | 3 (0,18%) | 6 (0,24%) | 4 (0,29%) | |||
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | ||||||
| Nem gyakori | Gyomortáji fájdalom | 11 (0,65%) | 14 (0,55%) | 6 (0,44%) | ||
| Hasi fájdalom | 5 (0,30%) | 5 (0,20%) | 4 (0,29%) | |||
| Hányinger | 7 (0,41%) | 10 (0,40%) | 14 (1,03%) | |||
| Hasi diszkomfort érzés | 3 (0,18%) | 4 (0,16%) | 0 (0,0%) | |||
| Hasmenés | 4 (0,24%) | 6 (0,24%) | 3 (0,22%) | |||
| Szájszárazság | 2 (0,12%) | 6 (0,24%) | 5 (0,37%) | |||
| Dyspepsia | 2 (0,12%) | 4 (0,16%) | 4 (0,29%) | |||
| Gastritis | 4 (0,24%) | 4 (0,16%) | 0 (0,0%) | |||
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | ||||||
| Nem gyakori | Pruritus | 2 (0,12%) | 4 (0,16%) | 2 (0,15%) | ||
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | ||||||
| Nem gyakori | Fáradtságérzet | 14 (0,83%) | 19 (0,75%) | 18 (1,32%) | ||
| Szomjúság | 3 (0,18%) | 4 (0,16%) | 1 (0,07%) | |||
| A korábbi állapot javulása | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 1 (0,07%) | |||
| Láz | 2 (0,12%) | 3 (0,12%) | 1 (0,07%) | |||
| Asthenia | 3 (0,18%) | 4 (0,16%) | 5 (0,37%) | |||
| Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei | ||||||
| Nem gyakori | Gamma-glutamiltranszferáz (GammaGT) szint emelkedés | 7 (0,41%) | 8 (0,32%) | 2 (0,15%) | ||
| Glutamát-piruvát-transzamináz(GPT/ALAT)-szint emelkedés | 5 (0,30%) | 5 (0,20%) | 3 (0,22%) | |||
| Glutamát-oxálacetát transzamináz(GOT/ASAT)-szint emelkedés | 3 (0,18%) | 3 (0,12%) | 3 (0,22%) | |||
| Szérum kreatinin szint emelkedés | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 0 (0,0%) | |||
| Szérum trigliceridek szintjének emelkedése | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 3 (0,22%) | |||
| Testtömeg-növekedés | 8 (0,47%) | 12 (0,48%) | 2 (0,15%) | |||
Nem ismert gyakoriságú (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): Palpitatio, tachycardia, túlérzékenységi reakciók (mint az anaphylaxia, angiooedema, dyspnoe, bőrkiütés, lokalizált oedema/helyi duzzanat és erythema) és hányás eseteit észlelték a gyógyszer forgalomba kerülését követő időszakban.
Egyes kiválasztott mellékhatások leírása felnőtteknél és serdülőknél
Álmosságot, fejfájást, szédülést és fáradtságérzetet egyaránt észleltek a 20mg bilasztinnal és a placebóval kezelt betegeknél. A gyakoriság az álmosságra vonatkozóan: 3,06% vs. 2,86%, a fejfájásra vonatkozóan: 4,01% vs. 3,38%; a szédülésre: 0,83% vs. 0,59%, és a fáradtságérzetre: 0,83% vs. 1,32% volt.
A forgalomba hozatal utáni mellékhatás megfigyelés során összegyűjtött információk megerősítették a klinikai fejlesztés során megfigyelt biztonságossági profilt.
A biztonságossági profil összefoglalása gyermekeknél és serdülőknél
A klinikai fejlesztés során a (12‑17éves) serdülőknél észlelt mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága a felnőtteknél tapasztaltakkal azonos volt. Az ebben a betegcsoportban (serdülőkön) a forgalomba hozatal utáni mellékhatás megfigyelés során összegyűjtött információk megerősítik a klinikai vizsgálatok megállapításait.
Azoknak az allergiás rhinoconjunctivitis vagy krónikus idiopathiás urticaria miatt 10mg bilasztinnal kezelt, 12hetes, kontrollos klinikai vizsgálatban résztvevő (2‑11év közötti) gyermekeknek az aránya, akiknél mellékhatást jelentettek, hasonló volt a placebót kapó betegekéhez (68,5% vs. 67,5%). A bilasztinnal (szájban diszpergálódó tablettával) végzett klinikai vizsgálatok során a leggyakrabban, 291 (2‑11éves) gyermek által jelentett mellékhatások a fejfájás, allergiás conjunctivitis, rhinitis és abdominalis fájdalom voltak (#ebből 260gyermeket a klinikai biztonságossági vizsgálatokban, 31gyermeket a farmakokinetikai vizsgálatokban kezeltek). Ezek a kezeléssel összefüggésbe hozható nemkívánatos események hasonló gyakorisággal fordultak elő a 249placebót kapó betegnél is.
A gyermekeknél tapasztalt mellékhatások táblázatos összefoglalása
Az alábbi táblázat a bilasztin kezeléssel legalább potenciálisan összefüggésbe hozható és a klinikai fejlesztés során bilasztin kezelést kapó (2‑11év közötti) gyermekek több, mint 0,1%‑ánál jelentett mellékhatásokat tartalmazza.
A gyakorisági kategóriák az alábbiak:
Nagyon gyakori (≥1/10)
Gyakori (≥1/100‑<1/10)
Nem gyakori (≥1/1000‑<1/100)
Ritka (≥1/10000‑<1/1000)
Nagyon ritka (<1/10000)
Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
A táblázat nem tartalmazza a ritka, nagyon ritka és ismeretlen gyakorisággal előforduló mellékhatásokat.
| MedDRA szerinti szervrendszeriosztály | Bilasztin10mg(n=291)# | Placebo(n=249) | ||
| Gyakoriság | Mellékhatás | |||
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | ||||
| Gyakori | rhinitis | 3 (1,0%) | 3 (1,2%) | |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | ||||
| Gyakori | fejfájás | 6 (2,1%) | 3 (1,2%) | |
| Nem gyakori | szédülés | 1 (0,3%) | 0 (0,0%) | |
| eszméletvesztés | 1 (0,3%) | 0 (0,0%) | ||
| Szembetegségek és szemészeti tünetek | ||||
| Gyakori | allergiás conjunctivitis | 4 (1,4%) | 5 (2,0%) | |
| Nem gyakori | szemirritáció | 1 (0,3%) | 0 (0,0%) | |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | ||||
| Gyakori | abdominalis fájdalom/felső abdominalis fájdalom | 3 (1,0%) | 3 (1,2%) | |
| Nem gyakori | diarrhoea | 2 (0,7%) | 0 (0,0%) | |
| hányinger | 1 (0,3%) | 0 (0,0%) | ||
| ajakduzzanat | 1 (0,3%) | 0 (0,0%) | ||
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | ||||
| Nem gyakori | eczema | 1 (0,3%) | 0 (0,0%) | |
| urticaria | 2 (0,7%) | 2 (0,8%) | ||
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | ||||
| Nem gyakori | fáradtságérzet | 2 (0,7%) | 0 (0,0%) | |
#260gyermek vett részt a klinikai biztonságossági vizsgálatban, 31gyermek a farmakokinetikai vizsgálatban.
Egyes kiválasztott mellékhatások leírása gyermekeknél
Fejfájást, abdominalis fájdalmat, allergiás conjunctivitist és rhinitist egyaránt észleltek a 10mg bilasztinnal és a placebóval kezelt gyermekeknél. A gyakoriság a fejfájásra vonatkozóan: 2,1% vs. 1,2%; a hasi fájdalomra: 1,0% vs. 1,2%; az allergiás conjunctivitisre 1,4% vs. 2,0%; a rhinitisre 1,0% vs. 1,2% volt.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
A bilasztin akut túladagolására vonatkozó információk a gyógyszerfejlesztés során végzett klinikai vizsgálatok tapasztalataiból és a forgalomba hozatal utáni mellékhatás megfigyelésből származnak. A klinikai vizsgálatokban 26egészséges önkéntesnél a bilasztin terápiás dózisának 10‑11‑szeresét (220mg egyszeri dózisban, illetve 7napig 200mg/nap dózisban) alkalmazva a kezelést igénylő mellékhatások gyakorisága kétszer nagyobb volt, mint placebo esetén. A leggyakoribb mellékhatások a szédülés, a fejfájás és a hányinger voltak. Nem jelentettek sem súlyos mellékhatást, sem a QTc intervallum szignifikáns megnyúlását. A forgalomba hozatal utáni mellékhatás megfigyelésből származó információk összhangban vannak a klinikai vizsgálatok során jelentettekkel.
A bilasztin ismételt adagjainak (4napon át 100mg) a ventriculáris repolarizációra kifejtett hatását egy 30egészséges felnőtt önkéntesen végzett “mélyreható QT/QTc keresztezett elrendezésű klinikai vizsgálat” elemzésének elbírálásakor nem volt kimutatható a QTc intervallum szignifikáns megnyúlása.
Nincsenek túladagolásra vonatkozó adatok gyermekeknél.
Túladagolás esetén tüneti és támogató kezelés javasolt.
A bilasztinnak nincs specifikus antidotuma.
Farmakológiai tulajdonságok - BILASTINE 20 MG
Farmakoterápiás csoport: Szisztémás antihisztaminok, egyéb szisztémás antihisztaminok, ATC kód: R06A X29
Hatásmechanizmus
A bilasztin egy nem-szedatív, tartós hatású hisztamin antagonista, amely szelektív perifériás H1receptor antagonista affinitással rendelkezik, és nem mutat affinitást a muszkarin receptorok iránt.
A bilasztin egyszeri dózisai 24órán át gátolták a hisztamin által kiváltott “wheal and flare” bőrreakciót.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
A szezonális és perenniális allergiás rhinoconjunctivitisben szenvedő felnőtteknél és serdülőkorúaknál végzett klinikai vizsgálatok során a 14‑28napon át naponta egyszer adagolt 20mg bilasztin hatékonynak bizonyult az alábbi tünetek enyhítésében: tüsszögés, orrfolyás, nyálkahártya irritáció, orrdugulás, szemviszketés, könnyezés és a szem vörössége. A bilasztin 24órán át kedvezően befolyásolta a tüneteket.
Két klinikai vizsgálatban, amelyet krónikus idiopathiás urticariában szenvedő betegek körében végeztek, a 28napon át 20mg dózisban adott bilasztin hatékonyan csökkentette a viszketés intenzitását és a bőrkiütések számát és méretét, valamint a betegek urticariának tulajdonítható rossz közérzetét. A betegek jobban tudtak aludni, és életminőségük is javult.
A bilasztinnal végzett klinikai vizsgálatokban nem észleltek sem klinikaikag szignifikáns QTc intervallum megnyúlást, sem egyéb cardiovasculáris hatást; még 9betegnek 7napig napi 200mg‑ot (a terápiás dózis 10‑szeresét) alkalmazva sem, vagy akkor sem, ha egyidejűleg adták P‑gp inhibitorokkal, pl. ketokonazollal (24személynek) és eritromicinnel (24személynek). A 30egészséges önkéntes bevonásával végzett mélyreható QT vizsgálatok is negatív eredménnyel jártak.
A kontrollos klinikai vizsgálatokban a javasolt napi egyszeri 20mg adag mellett a bilasztin központi idegrendszeri biztonságossági profilja a placebohoz hasonló volt, és az álmosság előfordulása statisztikailag nem mutatott eltérést a placebótól. A bilasztin naponta egyszer, maximálisan 40mg adagban alkalmazva a klinikai vizsgálatok során nem befolyásolta a pszichomotoros teljesítményt, és egy standard gépjárművezetési teszten vizsgálva nem befolyásolta a gépjárművezetési képességet.
A II. és III.fázisú klinikai vizsgálatokba bevont időskorú betegeknél (≥65éves) nem volt kimutatható eltérés a hatásosság és biztonságosság tekintetében a fiatalabb betegekhez viszonyítva. A forgalomba hozatal után végzett vizsgálatban 146időskorú beteg esetében nem volt kimutatható eltérés a biztonságossági profil tekintetében a fiatalabb betegekhez viszonyítva.
Gyermekek és serdülők
Serdülőket (12‑17év közöttieket) vontak be a klinikai fejlesztés folyamatába. A klinikai vizsgálatok során 128serdülő kapott bilasztint (81serdülő allergiás rhinoconjunctivitisben végzett kettős vak vizsgálatban). További 116serdülőt véletlenszerűen választottak be az aktív komparátort vagy a placebót kapó csoportokba. Nem találtak különbséget a felnőttek és serdülők között hatékonyság és biztonságosság tekintetében.
A szakmai irányelvek szerint, a bilasztin felnőtteknél és serdülőknél igazolt hatékonyságát extrapolálni lehet gyermekekre is, bizonyítva, hogy a 6‑11év közötti, legalább 20kilogramm testtömegű gyermekek szisztémás 10mg bilasztin expozíciója ekvivalens a felnőttek 20mg bilasztin expozíciójával (lásd 5.2pont). A felnőtteken és serdülőkön nyert adatok extrapolációja megfelelőnek tekinthető erre a termékre, mivel az allergiás rhinoconjunctivitis és az urticaria patofiziológiája azonos valamennyi korcsoportban.
Egy 12hetes, 2‑11év közötti gyermekeken végzett kontrollos klinikai vizsgálatban (összesen 509gyermek bevonásával, 260fő 10mg bilasztinnal kezelt: ebből 58fő 2 és <6év közötti, 105fő 6 és <9év közötti, és 97fő 9 és <12év közötti, és 249placebóval kezelt: ebből 58fő 2 és <6év közötti, 95fő 6 és <9év közötti és 96fő 9 és <12év közötti), az ajánlott gyermekgyógyászati adag 10mg naponta egyszer történő alkalmazása mellett, a bilasztin biztonságossági profilja (n=260) hasonló volt a placebóval (n=249) kezelt csoportéhoz: gyógyszer-mellékhatást a 10mg bilasztinnal kezelt betegek 5,8%‑ánál és a placebót kapók 8,0%‑ánál jelentettek. Mind a 10mg bilasztin, mind a placebo csoportban az aluszékonyság és szedáltság pontszámok kismértékű csökkenést mutattak a Gyermekgyógyászati Alvás Kérdőív (Paediatric Sleep Questionnaire) alapján a vizsgálat ideje alatt, a két csoport között azonban nem volt statisztikailag szignifikáns különbség. A 2‑11év közötti gyermekeknél nem volt szignifikáns különbség a QTc tekintetében a napi 10mg bilasztint kapó csoportban a placebóhoz viszonyítva. A kifejezetten allergiás rhinoconjunctivitisben vagy krónikus urticariában szenvedő gyermekek számára kifejlesztett Életminőség Kérdőív (Quality of Life) általános pontszám növekedést mutatott 12héten át: nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a bilasztin és a placebo-kar között. A vizsgált 509gyermek közül 479 szenvedett allergiás rhinoconjunctivitisben, és 30vizsgálati alanynál diagnosztizáltak krónikus urticariát. 260gyermek kapott bilasztint, ebből 252fő (96,9%) allergiás rhinoconjunctivitisre és 8fő (3,1%) krónikus urticariára. 249gyermek kapott placebót, ebből 227 (91,2%) allergiás rhinoconjunctivitisre és 22 (8,8%) krónikus urticariára.
Az Európai Gyógyszerügynökség eltekint a bilasztinnal a 2éves kor alatti gyermekpopuláció minden alcsoportján végzett vizsgálatok eredményeinek benyújtási kötelezettségétől (lásd 4.2pont, gyermekgyógyászati információk).
Felszívódás
A bilasztin orális alkalmazást követően gyorsan felszívódik, és kb. 1,3óra múlva éri el a maximális plazma koncentrációt. Akkumuláció nem volt megfigyelhető. A bilasztin orális biohasznosulásának átlagos értéke 61%.
Eloszlás
In vitro és in vivo vizsgálatok kimutatták, hogy a bilasztin a P‑gp szubsztrátja (lásd 4.5pont kölcsönhatások ketokonazollal, eritromicinnel és diltiazemmel), valamint az OATP szubsztrátja (lásd 4.5pont kölcsönhatások grapefruit-lével). A bilasztin nem szubsztrátja a BCRP transzporternek vagy a renális OCT2, OAT1 és OAT3 transzportereknek. Az in vitro vizsgálatok alapján nem várható, hogy a bilasztin gátolja a következő transzportereket a szisztémás keringésben: P-gp, MRP2, BCRP, BSEP, OATP1B1, OATP1B3, OATP2B1, OAT1, OAT3, OCT1, OCT2 és NTCP, mivel csak enyhe gátlás volt kimutatható a P‑gp‑re, az OATP2B1‑re és az OCT1‑re, becsült IC50≥300mikromol mellett, mely sokkal magasabb, mint a számolt klinikai plazma Cmax , és ezért ezek az interakciók klinikailag nem relevánsak. Ugyanakkor ezen eredmények alapján a bilasztin egyéb, az intestinalis mucosában jelenlévő transzporterekre, mint pl. a P‑gp‑re kifejtett gátló hatását nem lehet kizárni.
Terápiás adagok esetén a bilasztin 84‑90%‑ban kötődik a plazma proteinekhez.
Biotranszformáció
A bilasztin in vitro vizsgálatokban nem indukálta, és nem gátolta a CYP450 izoenzimek aktivitását.
Elimináció
Egészséges felnőtt önkénteseknél végzett tömeg egyensúly (“mass balance”) vizsgálatban 20mg 14C izotóppal jelzett bilasztin egyszeri adagolását követően, a bevitt dózis csaknem 95%‑a változatlan formában ürült a vizelettel (28,3%) és a széklettel (66,5%), megerősítve, hogy a bilasztin emberben nem metabolizálódik jelentős mértékben. Az egészséges önkéntesek esetén a számított átlagos eliminációs felezési idő 14,5óra volt.
Linearitás
A bilasztin lineáris farmakokinetikát mutat a vizsgált dózishatárokon belül (5‑220mg), alacsony egyéni szórással.
Vesekárosodás
Egy vesekárosodásban szenvedő betegek körében végzett klinikai vizsgálatban az átlagos (SD) AUC0-∞ az egészséges veseműködésű (GFR:>80ml/perc/1,73m2) betegek 737,4(±260,8)ngxó/ml értékéhez viszonyítva az enyhe sesekárosodás (GFR:50‑80ml/perc/1,73m2) betegeknél 967,4(±140,2)ngxó/ml‑re, a közepesen súlyos vesekárosodás (GFR:30‑<50ml/perc/1,73m2) 1384,2(±263,23)ngxó/ml‑re, és a súlyos vesekárosodás (GFR:<30ml/perc/1,73m2) 1708,5(±699,0)ngxó/ml‑re emelkedett. A bilasztin átlagos (SD) felezési ideje 9,3ó (±2,8) volt az egészséges veseműködésű betegeknél, 15,1ó (±7,7) az enyhe vesekárosodás esetében, 10,5ó (±2,3) a közepesen súlyos vesekárosodás esetében, és 18,4ó (±11,4) a súlyos vesekárosodásban. A vizelettel történő kiválasztódás 48‑72órát követően lényegében teljes volt valamennyi betegnél. Ezek a farmakokinetikai változások várhatóan nincsenek klinikailag releváns hatással a bilasztin biztonságossági profiljára, mivel a bilasztin plazma-szintjei a vesekárosodásban szenvedő betegeknél is a biztonságos bilasztin szinteken belül maradnak.
Májkárosodás
Nem állnak rendelkezésre farmakokinetikai adatok májkárosodásban szenvedő betegeknél. A bilasztin nem metabolizálódik embernél. Mivel a vesekárosodásban szenvedő ott betegeken végzett vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy a renális eliminációnak döntő szerepe van a bilasztin kiválasztásában, a bilasztin eliminációjában az epével történő kiválasztás várhatóan csak csekély jelentőségű. A májfunkcióban bekövetkező változásoknak feltehetően nincs klinikailag releváns hatása a bilasztin farmakokinetikájára.
Idősek
Csak korlátozott számú farmakokinetikai adat áll rendelkezésre 65éven felüli betegek esetén. Nem voltak megfigyelhetők statisztikailag szignifikáns eltérések a bilasztin farmakokinetikájában a 65év feletti időskorúaknál a 18‑35év közötti felnőtt populációhoz viszonyítva.
Gyermekek és serdülők
Serdülőkre (12‑17éves) vonatkozó farmakokinetikai adatok nem állnak rendelkezésre, mivel erre a termékre a felnőtt adatokból történő extrapolációt megfelelőnek ítélték.
A gyermekekre vonatkozó farmakokinetikai adatok egy II.fázisú farmakokinetikai vizsgálatból származnak, amelybe 31fő 4‑11év közötti, allergiás rhinoconjunctivitisben vagy krónikus urticariában szenvedő gyermeket vontak be, akik naponta egyszer 10mg bilasztint kaptak, szájban diszpergálódó tabletta formájában. A plazmakoncentrációs adatok farmakokinetikai modellezése azt mutatta, hogy a gyermekgyógyászati adag, a naponta egyszeri 10mg bilasztin azonos mértékű szisztémás expozíciót eredményez, mint a 20mg‑os dózis felnőtteknél és serdülőknél, mivel az átlagos AUC érték 1014ngxó/ml volt 6 és 11év közötti gyermekeknél. Ezek az eredmények nagymértékben a biztonságossági határ alatt vannak, amely felnőtteknél a napi egyszeri 80mg‑os dózis alkalmazásával nyert adatokon alapul, a gyógyszer biztonságossági profiljával összhangban. Ezek az eredmények megerősítették, hogy a naponta egyszer per os alkalmazott 10mg bilasztin megfelelő terápiás dózis választás a 6 és 11év közötti, legalább 20kg‑os testsúlyú gyermekpopuláció számára.
Gyógyszerészeti jellemzők - BILASTINE 20 MG
mikrokristályos cellulóz
A típusú karboximetilkeményítő-nátrium
magnézium-sztearát
vízmentes kolloid szilícium-dioxid
Ez a gyógyszer 10db tablettát tartalmazó OPA/alumínium/PVC - alumínium buborékcsomagolásban és dobozban kerül forgalomba.