WAYLIVRA 285 MG OLDATOS INJEKCIÓ ELŐRETÖLTÖTT FECSKENDŐBEN
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - WAYLIVRA 285 MG
A Waylivra genetikailag igazolt familiáris chylomicronaemia szindrómában (FCS) szenvedő, és a pancreatitis fokozott kockázatának kitett, olyan felnőtt betegek diéta mellett alkalmazható, kiegészítő kezelésére javallott, akiknél a diéta és a trigliceridszint-csökkentő kezelés nem bizonyult megfelelőnek.
Adagolás
A kezelést a familiáris chylomicronaemia szindróma kezelésében jártas orvos felügyelete mellett kell megkezdeni és végezni. A Waylivra-kezelés megkezdése előtt a hypertriglyceridaemia másodlagos okait (pl. nem beállított diabetes, hypothyreosis) ki kell zárni, vagy megfelelően kezelni kell.
A javasolt kezdő adag 3 hónapon keresztül, heti egyszeri 285 mg/1,5 ml subcutan beadva. Három hónap után az adagolási gyakoriságot kéthetente alkalmazott, 285 mg-ra kell csökkenteni.
A kezelést azonban fel kell függeszteni azoknál a betegeknél, akiknél a szérum trigliceridszint, a három hónapos, heti egyszeri 285 mg-os volanezorszen-kezelést követően nem mutatott legalább 25%-os csökkenést, vagy nem csökkent 22,6 mmol/l alá.
Hat hónapos volanezorszen-kezelés után meg kell fontolni az adagolás gyakoriságának hetente 285 mg-ra történő növelését, ha a kezelést felügyelő, tapasztalt szakorvos szerint a szérum trigliceridszint csökkenése nem kielégítő, és ha a thrombocytaszám a normál tartományban van.
A betegeknél a kezelést ismét le kell csökkenteni kéthetente alkalmazott 285 mg-ra, ha a gyakoribb, heti adagolással 9 hónap alatt nem mutatkozik további jelentős trigliceridszint-csökkenés.
A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy az injekciót mindig a hét azonos napján kell beadni, az
orvos által meghatározott gyakoriság szerint.
Ha a beteg kihagyott egy adagot, és azt 48 órán belül észreveszi, akkor a kihagyott adagot a lehető leghamarabb be kell adnia. Ha a beteg a kihagyott adagot nem veszi észre 48 órán belül, akkor az adagot ki kell hagyni, és a következő tervezett injekciót kell majd beadni a szokásos időben.
A thrombocytaszám monitorozása és dózismódosítás
A kezelés megkezdése előtt meg kell határozni a thrombocytaszámot. Ha a thrombocytaszám 140 × 109/l alatt van, akkor körülbelül egy héttel később meg kell ismételni a vizsgálatot. Ha a thrombocytaszám a második vizsgálat időpontjában még mindig 140 × 109/l alatt van, akkor a Waylivra-kezelés nem kezdhető meg (lásd 4.3 pont).
A kezelés megkezdése után a thrombocytaszámtól függően a betegek thrombocytaszámát legalább kéthetente monitorozni kell.
A kezelést és a monitorozást a laboratóriumi értékektől függően kell módosítani az 1. táblázatban foglaltak szerint.
Azoknál a betegeknél, akiknél súlyos thrombocytopenia miatt a kezelést szüneteltetni kellett, vagy abba kellett hagyni, a thrombocytaszám ≥100 × 109/l értékre való visszatérése esetén körültekintően mérlegelni kell a kezelés újrakezdésének előnyeit és kockázatait. Azoknál a betegeknél, akiknél szüneteltették a kezelést, az újrakezdés előtt konzultálni kell egy hematológussal.
-
táblázat A Waylivra-kezelésre és a kezelés alatti monitorozásra vonatkozó ajánlások
Thrombocytaszám (× 109/l) Adag(285 mg-os előretöltött fecskendő) Monitorozás gyakorisága Normál (>140) Kezdő adag: hetente Három hónap után: 2 hetente 2 hetente 100–139 2 hetente Hetente 75–99 Minimum 4 hét szünet, és ha a thrombocytaszám>100 × 109/l, akkor újra lehet kezdeni a kezelést Hetente 50–74a Minimum 4 hét szünet, és ha a thrombocytaszám>100 × 109/l, akkor újra lehet kezdeni a kezelést 2–3 naponta 50 alatta, b A kezelést fel kell függeszteni. Glükokortikoid-kezelés javasolt Naponta a A thrombocyta aggregáció-gátló gyógyszerekre/nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerekre (NSAID-okra)/antikoagulánsokra vonatkozó javaslatokat lásd a 4.4 pontban.
b Hematológussal történő konzultációra van szükség a volanezorszennel végzett további kezelés előny/kockázat arányának ismételt felméréséhez.
Különleges betegcsoportok
Idősek
Idős betegek esetében nincs szükség az adag módosítására. A 65 éves és idősebb betegekre vonatkozóan korlátozott mennyiségű klinikai adat áll rendelkezésre (lásd 5.1 és 5.2 pont).
Vesekárosodás
Enyhe vagy közepes fokú vesekárosodás esetén nincs szükség a kezdőadag módosítására. A súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél a készítmény biztonságosságát és hatásosságát nem állapították meg, és ezeket a betegeket szoros megfigyelés alatt kell tartani.
Májkárosodás
A készítmény alkalmazását májkárosodásban szenvedő betegeknél nem vizsgálták. A készítmény nem a máj citokróm P450 enzimrendszerén keresztül metabolizálódik, ezért nem valószínű, hogy májkárosodás esetén dózismódosításra lenne szükség.
Gyermekek és serdülők
A Waylivra biztonságosságát és hatásosságát 18 év alatti gyermekek és serdülők esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
Az alkalmazás módja
Ez a gyógyszer kizárólag subcutan alkalmazásra szolgál. Nem szabad intramuscularisan vagy intravénásan beadni.
Az előretöltött fecskendők kizárólag egyszer használhatók fel.
A Waylivra oldatot használat előtt meg kell vizsgálni. Az oldatnak átlátszónak és színtelennek vagy sárgás színűnek kell lennie. Ha az oldat zavaros vagy látható részecskéket tartalmaz, akkor nem adható be, és a készítményt vissza kell juttatni a gyógyszertárba.
Az injekció beteg vagy gondozó általi első beadását egy megfelelően képzett egészségügyi szakember irányítása mellett kell végezni. A beteget és/vagy a gondozót a gyógyszer beadására a betegtájékoztatóban szereplő útmutatások szerint kell kiképezni.
Beadás előtt az előretöltött fecskendőnek szobahőmérsékletre kell melegednie. A hűtőből (2 °C -–
8 °C) a felhasználás előtt legalább 30 perccel ki kell venni. Nem szabad más módszerrel felmelegíteni. Egy nagy levegőbuborék jelenléte normális jelenség. Nem szabad megpróbálni eltávolítani a levegőbuborékot.
Fontos az injekció helyének rendszeres váltogatása. Az injekció beadható például a hasba, a comb felső részébe vagy a felkar külső részébe. A felkarba csak egy másik személy tudja beadni az injekciót. Az injekciót nem tanácsos a derék területén, illetve más olyan helyre adni, ahol a beadási hely nyomásnak vagy a ruházat okozta dörzsölésnek van kitéve. A készítményt nem szabad beadni tetovált bőrfelületbe, májfoltba, anyajegybe, véraláfutásos vagy kiütéses területre, illetve olyan felületbe, ahol a bőr érzékeny, piros, kemény, véraláfutásos, sérült, égett vagy gyulladt.
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Krónikus vagy ismeretlen eredetű thrombocytopenia. A kezelés thrombocytopenia (thrombocytaszám
< 140 × 109/l) esetén nem kezdhető meg.
Thrombocytopenia
A Waylivra nagyon gyakran okoz thrombocytaszám-csökkenést familiáris chylomicronaemia szindrómában szenvedő betegeknél, ami thrombocytopeniát eredményezhet (lásd 4.8 pont). Az alacsonyabb (70 kg alatti) testtömegű betegek hajlamosabbak a thrombocytopenia kialakulására a készítménnyel végzett kezelés alatt. A thrombocytopenia gondos monitorozása fontos a familiáris
chylomicronaemia szindrómában szenvedő betegek Waylivra-kezelése során (lásd 4.2 pont). A monitorozási gyakoriságra és az adag módosítására vonatkozó javaslatok az 1. táblázatban találhatók (lásd 4.2 pont).
Ha a thrombocytaszám 75 × 109/l alá csökken, akkor meg kell fontolni a thrombocyta aggregáció gátló készítmények/NSAID-ok/véralvadásgátlók alkalmazásának felfüggesztését. E gyógyszerek alkalmazását 50 × 109/l alatti thrombocytaszám esetén fel kell függeszteni (lásd 4.5 pont).
A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben a vérzés bármilyen jelét tapasztalják, például petechiákat, spontán véraláfutások keletkezését, subconjunctivalis vérzést vagy egyéb szokatlan vérzést (orrvérzést, ínyvérzést, véres székletet vagy szokatlanul erős menstruációs vérzést), tarkómerevséget, súlyos atípusos fejfájást vagy elhúzódó vérzést, akkor azonnal forduljanak orvosukhoz.
LDL-koleszterinszintek
A Waylivra-kezelés alatt az LDL koleszterin-szint emelkedhet, de általában a normál tartományon belül marad.
Renalis toxicitás
A volanezorszen és más subcutan vagy intravénásan alkalmazott antiszenz oligonukleotidok alkalmazása után renalis toxicitást figyeltek meg. Negyedévente javasolt a renalis toxicitás jeleinek monitorozása rutin vizeletcsík vizsgálat segítségével. Pozitív tesztcsík esetén a vesefunkció szélesebb körű vizsgálatára van szükség, például egy szérum kreatinin vizsgálatra és egy 24 órás vizeletgyűjtésre a proteinuria mértékének és a kreatinin-clearance meghatározásához. 500 mg/24 óra vagy azt meghaladó mértékű proteinuria, ≥ 0,3 mg/dl (26,5 μmol/l) mértékű, a normálérték felső határát meghaladó szérum kreatininszint-növekedés esetén, vagy amennyiben a CKD-EPI egyenlettel becsült kreatinin clearance ≤30 ml/perc/1,73 m2, a kezelést fel kell függeszteni. A kezelést akkor is fel kell függeszteni, ha a fenti vizsgálatok ideje alatt a vesekárosodás okozta bármilyen panasz vagy klinikai tünet észlelhető.
Hepatotoxicitás
Más subcutan vagy intravénásan alkalmazott antiszenz oligonukleotidok alkalmazása után a májenzimszintek emelkedését figyelték meg. A májenzimszinteket és a bilirubinszintet negyedévente monitorozni kell a hepatotoxicitás kimutatása érdekében. A kezelést fel kell függeszteni, ha a GPT [ALAT] vagy a GOT [ASAT] értéke önmagában emelkedett, és szintje meghaladja a normálérték felső határának 8-szorosát vagy a normálérték felső határának 5-szörösét legalább két héten keresztül, vagy a normálérték felső határának 2-szeresét meghaladó bilirubinemelkedéssel vagy INR >1,5 értékkel kísért kisebb mértékű GPT [ALAT]- vagy GOT [ASAT]-szint emelkedés esetén. A kezelést a májkárosodásra vagy a hepatitisre utaló bármilyen panasz vagy klinikai tünet esetén is fel kell függeszteni.
Immunogenitás és gyulladás
A gyógyszerellenes antitestek jelenléte esetén nem mutattak ki a biztonságossági profil vagy a klinikai válasz megváltozására utaló semmilyen jelet. Amennyiben a gyógyszer elleni antitestek képződése mellett bármilyen klinikailag jelentős tünet gyanítható, akkor fel kell venni a kapcsolatot a forgalomba hozatali engedély jogosultjával az antitestvizsgálat megbeszélésére érdekében.
A gyulladást a vörösvértest-süllyedés negyedévenkénti vizsgálatával kell monitorozni. Nátriumtartalom
A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz 285 mg-os adagonként, azaz
gyakorlatilag „nátriummentes”.
Klinikai interakciós vizsgálatokat nem végeztek.
A volanezorszen és a citokróm P450 (CYP) enzimek és szubsztrátjai, induktorai és inhibitorai, illetve gyógyszertranszporterek között nem várhatók klinikailag releváns farmakokinetikai interakciók. Nem ismert, hogy a volanezorszen trigliceridszint-csökkentő hatása és az ebből esetlegesen következő gyulladáscsökkenés következtében normalizálódik-e a CYP enzim expressziója.
Klinikai vizsgálatokban a készítményt fibrátokkal és halolajjal kombinálva alkalmazták, amelyek nem befolyásolták a készítmény farmakodinámiáját, illetve farmakokinetikáját. A klinikai program időtartama alatt nem számoltak be gyógyszerinterakcióval kapcsolatos mellékhatásokról, az adatok azonban korlátozottak.
A gyógyszer alkohollal vagy ismert hepatotoxikus potenciállal bíró gyógyszerekkel (pl. paracetamollal) történő egyidejű alkalmazásának hatásai nem ismertek. Hepatotoxicitás tüneteinek jelentkezése esetén a hepatotoxikus gyógyszer alkalmazását abba kell hagyni.
Antithrombotikus gyógyszerek és a thrombocytaszámot esetlegesen csökkentő készítmények
Nem ismert, hogy a vérzés kockázata fokozódik-e a volanezorszen és a thrombocytaszámot csökkentő, illetve a thrombocyta-funkciót befolyásoló antithrombotikus gyógyszerek, illetve készítmények egyidejű alkalmazása esetén. 75 × 109/l alatti thrombocytaszám esetén megfontolandó a thrombocyta aggregáció gátló készítmények/NSAID-ok/antikoagulánsok leállítása, 50 × 109/l alatti thrombocytaszám esetén ezeket a készítményeket le kell állítani (lásd 4.4 pont).
Terhesség
A volanezorszen terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre információ.
Állatkísérletek nem jeleztek direkt vagy indirekt káros hatásokat reproduktív toxicitás tekintetében (lásd 5.3 pont).
A volanezorszen alkalmazása elővigyázatosságból kerülendő a terhesség alatt. Szoptatás
Nem klinikai vizsgálatokban a volanezorszen szintje nagyon alacsony volt laktáló egerek anyatejében.
A rendelkezésre álló, állatokban mért farmakodinámiás/toxikológiai adatok azt mutatták, hogy a volanezorszen nagyon alacsony mennyiségben választódik ki az anyatejbe (lásd 5.3 pont). A készítmény kismértékű orális biohasznosulása miatt nem valószínű, hogy az anyatejben lévő alacsony koncentráció a szoptatás következtében szisztémás expozíciót eredményezne a csecsemőnél.
Nem ismert, hogy a volanezorszen, illetve metabolitjai kiválasztódnak-e a humán anyatejbe. Az anyatejjel táplált újszülöttre/csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni.
El kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy a volanezorszen-kezelést szakítják meg, figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermek, valamint a terápia előnyét az anya szempontjából.
Termékenység
A készítmény termékenységre gyakorolt hatására vonatkozó klinikai adatok nem állnak rendelkezésre. A volanezorszen egérben nem befolyásolta a termékenységet.
A volanezorszen nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
A biztonságossági profil összefoglalása
Familiáris chylomicronaemia szindrómában szenvedő betegekkel végzett klinikai vizsgálatokban a kezelés során leggyakrabban jelentett mellékhatások közé tartozott a thrombocytaszám csökkenése, amely a betegek 29%-ánál, a thrombocytopenia, amely a betegek 21%-ánál (lásd 4.4 pont), valamint az injekció beadási helyén jelentkező reakciók, amelyek a betegek 82%-ánál fordultak elő a kulcsfontosságú (pivotális) vizsgálatokban.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
A 2. táblázatban szerepelnek a III. fázisú vizsgálatokban, a familiáris chylomicronaemia szindrómában szenvedő betegeknél, subcutan adott volanezorszen mellett előforduló mellékhatások.
A mellékhatások gyakoriságát az alábbi kategóriák szerint határozták meg: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100 – <1/10), nem gyakori (≥1/1000 – <1/100), ritka (≥1/10 000 – <1/1000), nagyon ritka (<1/10 000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
-
táblázat: A familiáris chylomicronaemia szindrómában szenvedő betegeknél végzett vizsgálatok alatt előforduló mellékhatások összefoglalása (N = 87)
Szervrendszer Nagyon gyakori Gyakori Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek Thrombocytopenia Leukopenia Lymphopenia EosinophiliaImmunthrombocytopeniás purpuraSpontán haematoma Immunrendszeri betegségek és tünetek Immunizációs reakcióTúlérzékenység Szérumbetegség-szerű reakció Anyagcsere és táplálkozásibetegségek és tünetek Diabetes mellitus Pszichiátriai kórképek Insomnia Idegrendszeri betegségek és tünetek Fejfájás Syncope Hypaesthesia Presyncope Retinális migrén SzédülésTremor Szembetegségek ésszemészeti tünetek ConjunctivabevérzésHomályos látás Érbetegségek és tünetek Hypertonia Vérzés HaematomaHőhullám Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek Dyspnoe Pharyngealis oedema Sípoló légzés EpistaxisKöhögésOrrdugulás Emésztőrendszeri betegségek és tünetek Hányinger Diarrhoea Hányás PuffadásHasi fájdalom Szervrendszer Nagyon gyakori Gyakori Szájszárazság Gingivavérzés Szájüregi vérzésParotis megnagyobbodásDyspepsia Gingivaduzzanat A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei Erythema Pruritus Kiütés Urticaria Hyperhidrosis Petechiák EcchymosisÉjszakai izzadás PapulaBőr hypertrophiaArcduzzanat A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei Myalgia Arthralgia Végtagfájdalom ArthritisCsont- és izomrendszeri fájdalom HátfájásNyakfájdalom Állkapocsfájdalom IzomgörcsÍzületi merevségMyositis Peripheriás arthritis Vese és húgyúti betegségek és tünetek Haematuria Proteinuria Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók Erythema az injekció helyén Fájdalom az injekció helyén Duzzanat az injekció helyén Elszíneződés az injekció helyén Induratio az injekció helyén Pruritus az injekció helyén Véraláfutás az injekció helyén HidegrázásOedema az injekció helyén Hematoma az injekció helyén AstheniaKimerültségReakció az injekció helyénLázHypaesthesia az injekció helyén Haemorrhagia az injekció helyén Melegség az injekció helyén Szárazság az injekció helyén Sápadtság az injekció helyén Urticaria az injekció helyén Hólyagok az injekció helyén Rossz közérzetMelegségérzés Influenza-szerű betegségDiszkomfortérzés az injekció helyénGyulladás az injekció helyén Csomó az injekció helyén OedemaFájdalomParaesthesia az injekció helyén Heg az injekció helyénPapula az injekció helyén Szervrendszer Nagyon gyakori Gyakori Kiütés az injekció helyén Nem szív eredetű mellkasi fájdalomVérzés a vénapunkció helyén Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei Vérlemezkeszám-csökkenés Haemoglobinszint csökkenése Fehérvérsejt-szám csökkenéseA vér emelkedett kreatininszintje A vér emelkedett karbamidszintjeCsökkent kreatinin-clearance Emelkedett májenzimértékek Emelkedett INR-érték Transzaminázok emelkedettszintje Sérülés, mérgezés és abeavatkozással kapcsolatos szövődmények Contusio Kiválasztott mellékhatások leírása
Thrombocytopenia
A familiáris chylomicronaemia szindrómában szenvedő betegeknél végzett kulcsfontosságú III. fázisú vizsgálatban (az APPROACH vizsgálatban) a volanezorszennel kezelt familiáris chylomicronaemia szindrómában szenvedő betegek 75%-ánál és a placebóval kezelt betegek 24%-ánál mutattak ki a normál szint (140 × 109/l) alatti thrombocytaszámot. 100 × 109/l alatti thrombocytaszámot a volanezorszennel kezelt betegek 47%-ánál mutattak ki, míg a placebóval kezelt betegeknél ilyen mértékű csökkenés nem fordult elő. Az APPROACH vizsgálatban 5 betegnél kellett abbahagyni a kezelést, 2 betegnél a thrombocytaszám 25 × 109/l alá történő csökkenése miatt és 3 betegnél 50 × 109/l és 75 × 109/l közötti thrombocytaszám miatt. Ebben a vizsgálatban arról is beszámoltak, hogy a volanezorszennel kezelt betegeknél a thrombocytaszám csökkenését 11 betegnél (33%) jelentették, szemben a placebót kapó 1 beteggel (3%), thrombocytopeniát pedig 4 betegnél (12%) jelentettek, míg a placebocsoportban egyet sem.
A vizsgálat nyílt elrendezésű kiterjesztésében (CS7) a thrombocytaszám igazolt csökkenését a normál (140 × 109/l) érték alá 52 betegnél (79%) figyelték meg, beleértve 37 beteget (74%) a kezelésben még nem részesült betegek csoportjából. Igazolt, 100 × 109/l alá történő csökkenést 33 betegnél (50%) figyeltek meg, beleértve 24 (48%) kezelésben még nem részesült beteget. A nyílt elrendezésű kiterjesztésben 11 beteg hagyta abba a kezelést thrombocytopenia és thrombocytákkal kapcsolatos események miatt. Egyik betegnél sem lépett fel súlyos vérzéses esemény, és a kezelés leállítását követően visszaállt a normál thrombocytaszám és glükokortikoidok adása orvosilag indokolt volt.
Ebben a nyílt elrendezésű, kiterjesztési vizsgálatban 16 betegnél (24%) jelentették a thrombocytaszám csökkenését, és 14 betegnél (21%) thrombocytopeniát.
Az APPROACH vizsgálat és a CS7 vizsgálat összevont adatai alapján 25 betegnél (29%) jelentették a thrombocytaszám csökkenését, és 18 betegnél (21%) thrombocytopeniát.
Immunogenitás
A III. fázisú klinikai vizsgálatokban (a CS16-ban és az APPROACH vizsgálatban) a volanezorszennel kezelt betegek 16 és 33%-ánál volt pozitív a gyógyszerellenes antitest-vizsgálat 6, illetve 12 hónapos kezelés alatt. A gyógyszer elleni antitestek megjelenése nem okozta a biztonságossági profil vagy a klinikai válasz megváltozását, ezek azonban csak a korlátozottan rendelkezésre álló, hosszú távú adatokon alapuló eredmények (lásd 4.4 pont).
Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók
Az injekció beadásának helyén fellépő reakció, amelyet több mint 2 napig tartó bármilyen helyi bőrreakcióként definiáltak, a volanezorszennel kezelt betegek 79%-ánál fordult elő az APPROACH vizsgálatban és 81%-nál a vizsgálat nyílt elrendezésű kiterjesztésében (CS7). Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók a volanezorszennel kezelt betegek 80%-ánál fordultak elő mindkét vizsgálatot figyelembe véve. E helyi reakciók többsége enyhe volt, és jellemzően az alábbi tünetek közül eggyel vagy többel jártak: erythema, fájdalom, pruritus vagy helyi duzzanat. Az injekció helyén fellépő reakciók nem minden injekció alkalmával fordultak elő, és 1 betegnél vezettek a kezelés leállításához az APPROACH vizsgálatban, illetve 1 betegnél a nyílt elrendezésű kiterjesztésében (CS7).
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
A készítmény túladagolásával kapcsolatban nincs klinikai tapasztalat. Túladagolás esetén a betegeket gondos megfigyelés alatt kell tartani, és szükség esetén szupportív kezelést kell biztosítani. A túladagolás tünetei várhatóan általános tünetekre és az injekció beadásának helyén kialakuló reakciókra korlátozódnak.
A hemodialízis valószínűleg nem hatásos, mivel a volanezorszen gyorsan eloszlik a sejtekben.
Farmakológiai tulajdonságok - WAYLIVRA 285 MG
Farmakoterápiás csoport: lipidszintet módosító anyagok, egyéb lipidszintet módosító anyagok, ATC-kód: C10AX18
Hatásmechanizmus
A volanezorszen egy antiszenz oligonukleotid, amely gátolja a triglicerid-metabolizmust, valamint a chylomicronok és a trigliceridben gazdag egyéb lipoproteinek hepaticus clearance-ét szabályozó apoC-III kialakulását. A volanezorszen szelektíven kötődik az apoC-III messenger RNS 3′ nem transzlálódó régiójához a 489-508 bázispozícióban, és ezáltal az mRNS degradációját okozza. A kötődés megakadályozza az apoC-III protein transzlációját, így egy triglicerid-clearance inhibitor hatása kiesik, és lehetővé válik egy LPL-független metabolikus útvonal.
Farmakodinámiás hatások
A Waylivra hatása a lipidparaméterekre
A familiáris chylomicronaemia szindrómában szenvedő betegekkel végzett III. fázisú APPROACH vizsgálatban a Waylivra csökkentette az éhgyomri trigliceridszintet, az összkoleszterinszintet, a
nem- HDL koleszterinszintet, az apoC-III és az apoB-48, valamint a chylomicron trigliceridszintet, és növelte az LDL koleszterin--, a HDL koleszterin-- és az apoB-szintet (lásd 3. táblázat).
-
táblázat: A lipidparaméterek átlagos kiindulási értéke és százalékban kifejezett változása a
kiindulástól a 3. hónapig
Lipidparaméter (apoC-III, apoB,apoB-48 g/l; koleszterin,trigliceridek mmol/l) Placebo(N = 33) Volanezorszen285 mg(N = 33) Kiindulás %-os változás Kiindulás %-os változás Trigliceridek 24,3 +24% 25,6 -72% Összkoleszterin 7,3 +13% 7,6 -39% LDL-C 0,72 +7% 0,73 +139% HDL-C 0,43 +5% 0,44 +45% Nem HDL-C 6,9 +14% 7,1 -45% ApoC-III 0,29 +6% 0,31 -84% ApoB 0,69 +2% 0,65 +20% ApoB-48 0,09 +16% 0,11 -75% Chylomicron trigliceridek 20 +38% 22 -77% A szív elektrofiziológiájára gyakorolt hatások
A maximális javasolt adag (285 mg subcutan injekció) után kialakuló csúcs plazmakoncentráció (Cmax) 4,1-szeresét eredményező volanezorszen-koncentráció nem nyújtotta meg a szívfrekvenciára korrigált QT-(QTc) intervallumot.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
Familiáris chylomicronaemia szindrómában szenvedő betegeknél végzett APPROACH vizsgálat
Az APPROACH vizsgálat 66, familiáris chylomicronaemia szindrómában szenvedő beteggel végzett 52 hetes, randomizált, kettős vak, placebokontrollos, multicentrikus klinikai vizsgálat, amelynek keretében a subcutan injekcióban adott 285 mg volanezorszen hatását értékelték (33 beteget kezeltek volanezorszennel és 33 kapott placebót). A fő bevonási kritériumok közé tartozott a diagnosztizált familiáris chylomicronaemia szindróma (1-es típusú hyperlipoproteinaemia) és a kórtörténetben szereplő, dokumentált tejszerű szérummal bizonyított chylomicronaemia vagy dokumentált éhgyomri TG mérés (≥ 880 mg/dl) kombinációja.
A familiáris chylomicronaemia szindróma diagnózisához az alábbiak legalább egyikének dokumentált fennállása szükséges:
-
Igazolt homozigóta, kevert vagy kettős heterozigóta az 1-es típusú betegséget okozó ismert funkciókiesési génmutációkra nézve (pl. az LPL, az APOC2, a GPIHBP1 vagy az LMF1 gének mutációja vonatkozásában)
-
Heparin adása után a plazma LPL aktivitása a normálérték ≤ 20%-a.
A szűrést megelőző két éven belül Glybera-t szedő betegek nem vehettek részt a vizsgálatban.
A 33, volanezorszennel kezelt beteg közül 19-en csinálták végig a 12 hónapos kezelést. Közülük 13-nál dózismódosítást kellett végezni vagy szünetet kellett beiktatni. A 13 betegből 5-nél szünetet kellett beiktatni, 5-nél dózismódosításra került sor és 3-nál mindkettőre szükség volt.
A betegek átlagéletkora 46 év volt (20–75 év között; 5 beteg volt ≥65 éves); 45% férfi; 80% fehér bőrű, 17% ázsiai és 3% más rasszba tartozó beteg. Az átlagos testtömegindex 25 kg/m2 volt. A betegek 76%-ánál szerepelt az anamnézisben dokumentált pancreatitis, diabetes a betegek 15%-ánál fordult elő, a betegek 21%-ánál rögzítették lipaemia retinalis korábbi előfordulását, és a betegek 23%-ánál dokumentálták eruptív xanthomák korábbi kialakulását. A diagnózis időpontja átlagosan a 27 éves kor volt, és a betegek 23%-ánál nem volt ismert FCS genetikai mutáció.
A vizsgálatba való belépéskor a betegek 55%-a kapott valamilyen lipidcsökkentő kezelést (48%-uk fibrátot, 29%-uk halolajat, 20%-uk HMG-CoA reduktáz-inhibitort), 27% szedett fájdalomcsillapítót, 20%-uk szedett thrombocytaaggregáció-gátlót és 14%-uk étrendkiegésztítőt. A betegek beállított lipidcsökkentő kezelésén a vizsgálat folyamán nem változtattak. A betegeknél a vizsgálatot megelőző 4 hét során, illetve a vizsgálat folyamán tilos volt plazmaferezist végezni. A betegek 11%-a korábban, átlagosan a vizsgálat megkezdése előtt 8 évvel génterápiában (pl. alipogén tiparvovek kezelésben) részesült a lipoprotein-lipáz hiány miatt. Egy 6 hetes diétás bevezető fázis után az átlagos éhgyomri trigliceridszint a kiinduláskor 2209 mg/dl (25,0 mmol/l) volt. A diéta tartását és az alkoholtól való tartózkodást a vizsgálat folyamán rendszeres tanácsadással erősítették meg a betegeknél.
A Waylivra a trigliceridszint statisztikailag szignifikáns csökkenését okozta a placebóhoz képest az elsődleges hatásossági végpont alapján, ami az éhgyomri trigliceridszint százalékos változása volt a vizsgálat megkezdése és a 3. hónap között. Ezenkívül a post-hoc elemzés alapján csökkent a pancreatitis előfordulási gyakorisága az 52 hetes kezelési időszak alatt (4. táblázat).
Az elsődleges hatásossági végpont időpontjában a volanezorszen-kezelés és a placebo között az átlagos éhgyomri trigliceridszint százalékos különbsége -94% volt (95%-os CI: -122%, 67%; p<0,0001), a volanezorszent kapó betegeknél a kiinduláshoz képest 77%-os csökkenéssel (95%-os CI: -97, -56) a placebót kapó betegeknélpedig 18%-os emelkedéssel (95%-os CI: -4, 39) (4. táblázat).
-
-
táblázat: Az éhgyomri trigliceridszint átlagos változása a kiinduláshoz képest a familiáris chylomicronaemia szindrómában szenvedő betegekkel végzett III. fázisú, placebokontrollos vizsgálat (APPROACH) 3. hónapja végén
Placebo(N = 33) Volanezorszen 285 mg(N = 33) A változás relatív különbsége a placebóhoz képest LS átlagos százalékos változása (95%-osCI) +18% (-4, 39) -77% (-97, -56) -94%* (-122, -67) LS átlagos abszolút változása (95%-os CI) mg/dlvagy mmol/l +92 (-301, +486) mg/dl+1 (-3, +5) mmol/l -1712(-2094, -1330) mg/dl-19 (-24, -15) mmol/l -1804(-2306, -1302) mg/dl-20 (-26, -15) mmol/l *p-érték <0,0001 (elsődleges hatásossági végpont)
Eltérés = [volanezorszen %-os változása – placebo %-os változása] LS átlaga (ANCOVA modell)
A csökkenés gyorsan kialakult, és a placebóhoz viszonyított különbség már a 4 héten látható volt. A maximális válasz 12 hét után alakult ki, és a trigliceridszint klinikailag és statisztikailag is jelentős csökkenését eredményezte, amely 52 héten keresztül fennmaradt (1. ábra). Az átlagos éhgyomri trigliceridszint százalékos változása szignifikánsan eltért a volanezorszen és a placebokaron a 3., a 6. és a 12. hónapban. A volanezorszen-karon volt olyan beteg, aki nem kapta végig a gyógyszert, de az 52 hetes vizsgálat alatt visszatért az értékelések elvégzésére. A rétegzési faktorok, vagyis az egyidejű omega-3 zsírsav- vagy fibrátkezelés jelenléte vagy hiánya szempontjából nem volt szignifikáns különbség a terápiás hatásban.
1. ábra: Az éhgyomri trigliceridszint százalékos változásának LS átlaga -a familiáris chylomicronaemia szindrómában szenvedő betegeknél végzett III. fázisú (APPROACH) vizsgálatban
Az éhgyomri trigliceridszint kiinduláshoz viszonyított százalékos változása: a végpontokat teljesítő betegek alcsoportja, teljes elemzési halmaz
20%
18%
10%
0%
-10%
Placebo
Waylivra
-20%
-30%
-40%
-50%
-60%
-70% -77%
-80%
0 2 4
6
Hónap
8
10
12
Az LS átlagos %-os változása a kiinduláshoz képest
Az ábrán az éhgyomri trigliceridszint kiinduláshoz viszonyított százalékos változásának LS átlaga
látható a megfigyelt adatok alapján.
Eltérés = [volanezorszen %-os változása – placebo %-os változása] LS átlaga (ANCOVA modell) Az ANCOVA modell alapján kapott p-érték < 0,0001 a 3. (elsődleges hatásossági végpont), a 6. és a
12. hónapban
A trigliceridszint változására vonatkozó további hatásossági eredmények az 5. táblázatban találhatók. A volanezorszent kapó betegek többségénél a trigliceridszint klinikailag jelentős csökkenése volt tapasztalható.
-
táblázat: A trigliceridszint változására vonatkozó további hatásossági eredmények az
APPROACH vizsgálatban (elsődleges végpont a 3. hónapban)
Paraméter a 3. hónapbana Placebo(N = 31) Volanezorszen 285 mg(N = 30) A <750 mg/dl (8,5 mmol/l) éhgyomri trigliceridszinttel rendelkező betegek százalékosarányab* 10% 77% Az éhgyomri trigliceridszint≥40%-os csökkenését tapasztaló betegek százalékos arányac** 9% 88% a A 3. havi végpontot a 12. (78. nap) és a 13. hét (85. nap) éhgyomri vizsgálatainak átlagaként határozták meg. Ha az 1. vizit kimaradt, akkor a második vizitet vették a végpontnak.
b A százalékszámításnál a nevező a teljes elemzési halmazban szereplő, ≥ 750 mg/dl (vagy 8,5 mmol/l) kiindulási éhgyomri trigliceridszinttel rendelkező összes beteg száma volt az egyes kezelési csoportokban.
c A százalékszámításnál a nevező az összes beteg száma volt az egyes kezelési csoportokban.
* p-érték = 0,0001
**p-érték < 0,0001
A p-értékek a kezelés logisztikus regressziós modelljéből származnak; a faktorok a pancreatitis jelenléte, valamint omega-3-zsírsavakkal és/vagy fibrátokkal történő egyidejű kezelés jelenléte; a kovariáns a kiindulási éhgyomri trigliceridszint logaritmikus transzformációja.
Az APPROACH vizsgálatban a pancreatitis számszerű előfordulási gyakorisága kisebb volt a volanezorszennel kezelt betegeknél, mint a placebocsoportban (3 beteg 4 esemény a 33 beteget magában foglaló placebo csoportban, szemben 1 beteg 1 eseménnyel a 33 beteget magában foglaló volanezorszen csoportban).
A korábban visszatérő pancreatitisben szenvedő betegek (a vizsgálat 1. napját megelőző 5 év során
≥2 esemény) elemzése alapján a volanezorszen csoportban a pancreatitises események jelentős csökkenése volt kimutatható a placebocsoporthoz képest (p = 0,0242). A volanezorszen csoportban a 7 beteg közül, akinél 24 alkalommal fordult elő igazolt pancreatitis az elmúlt 5 évben, egy betegnél sem fordult elő pancreatitis az 52 hetes kezelési időszak alatt. A placebo csoportban a 4 beteg közül, akinél 17 alkalommal fordult elő igazolt pancreatitis az elmúlt 5 évben, 3 betegnél fordult elő
4 pancreatitis az 52 hetes kezelési időszakban.
A familiáris chylomicronaemia szindrómában szenvedő betegeknél végzett vizsgálat nyílt kiterjesztése
A CS7 egy multicentrikus, nyílt, III. fázisú, familiáris chylomicronaemia szindrómában szenvedő betegekkel végzett vizsgálat a volanezorszen adagolás és tartós adagolás biztonságosságának és hatásosságának értékelésére. Minden bevont beteg részt vett az APPROACH vizsgálatban vagy a CS16 vizsgálatban, vagy familiáris chylomicronaemia szindrómában szenvedő új betegek voltak, akik a heti egyszeri vagy a korábbi vizsgálatukban meghatározott biztonságossági vagy tolerálhatósági okból csökkentett gyakoriságú volanezorszen 285 mg kezelés előtt részt vettek a kvalifikációs értékeléseken. Összesen 68 beteget kezeltek ebben a vizsgálatban, beleértve 51 még nem kezelt beteget, 14 beteget, akik volanezorszent kaptak a CS6 vizsgálatban és 3 beteget, akik a
CS16 vizsgálatban kaptak volanezorszent. Ötven betegnél fel kellett függeszteni a kezelést, 45-nél dózismódosításra került sor és 41-nél mindkettőre szükség volt.
A CS7 vizsgálat adatait a 6. táblázat tartalmazza. Az éhgyomri trigliceridszint változása az eredeti vizsgálat kiindulásától a nyílt kiterjesztés 3. hónapjának végéig az APPROACH és a CS16 vizsgálatban a volanezorszen-csoportokban sorrendben -49,2% és -64,9% volt. Az éhgyomri trigliceridszint változása az eredeti vizsgálat kiindulási értékeihez képest a nyílt kiterjesztés 6., 12. és
24. hónapjában az APPROACH vizsgálatban a volanezorszen-csoportokban sorrendben -54,8%, -35,1% és -50,2% volt.
-
táblázat: Az éhgyomri trigliceridszint összefoglalása (átlag (SD, SEM), mg/dl) az idő függvényében az CS7 vizsgálatban (N = 68)
| Időpont | Még nem kezelt csoport(a nyílt vizsgálat megkezdésekora,N = 51) | APPROACH -volanezorsze n(az eredeti vizsgálat megkezdésekora, N = 14) | CS16-volanezorszen (az eredeti vizsgálat megkezdésekora,N = 3) | ||||||
| n | Megfigyelt érték | %-os változ ás a kiindu láshozképest | n | Megfigyelt érték | %-os változás a kiindulás hozképest | n | Megfigyelt érték | %-os változás a kiindul áshozképest | |
| Kiindulása | 51 | 2341(1193;167) | - | 14 | 2641(1228;328) | - | 3 | 2288(1524;880) | - |
| 3. hónap | 47 | 804 (564;82) | -59,8(37,0;5,4) | 14 | 1266(812;217) | -49,2(34,8; 9,3) | 3 | 855 (651;376) | -64,9(9,1; 5,3) |
| 6. hónap | 49 | 1032(695; 99) | -45,5(42,9;6,1) | 13 | 1248(927;257) | -54,8(23,8; 6,6) | 3 | 1215(610;352) | -43,0(19,7;11,4) |
| 12. hónap | 45 | 1332(962,143) | -36,3(44,2,6,6) | 12 | 1670(1198;346) | -35,1(45,6;13,2) | 3 | 1351(929,536) | -41,6(36,3,21,0) |
| 15. hónap | 34 | 1328(976,167) | -35,6(48,1,8,2) | 10 | 1886(1219;386) | -26,5(57,4;18,1) | 2 | 1422(190,135) | 3,4 (23,3,16,5) |
| 18. hónap | 27 | 1367(938,181) | -37,5(45,6,8,8) | 7 | 1713(1122;424) | -38,4(32,2;12,2) | 2 | 1170(843,596) | -24,0(31,9,22,6) |
| 24. hónap | 21 | 1331(873,190) | -40,5(47,4,10,3) | 5 | 1826(1743,780) | -50,2(32,2,14,4) | 2 | 1198(1177,832) | -26,3(56,0,39,6) |
aA kezelésben korábban még nem részesült csoport kiindulási értékeit a nyílt CS7 vizsgálat során mérték, az APPROACH volanezorszen és a CS16 volanezorszen csoportok eredményeit a megfelelő eredeti vizsgálatok adataiból vették át.
Idősek
A volanezorszennel végzett randomizált kontrollos klinikai vizsgálatokban 4, 65 éves, familiáris chylomicronaemia szindrómában szenvedő beteg vett részt (II. fázisú CS2 vizsgálat 1 beteg, APPROACH vizsgálat 3 beteg) és a nyílt vizsgálat kiterjesztésében (CS7 vizsgálatban) pedig 6, 65 éves és idősebb beteg vett részt. E betegek és a fiatalabbak között nem figyeltek meg általános különbséget a biztonságosságban és a hatásosságban, ebben a betegcsoportban azonban csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre.
Gyermekek és serdülők
Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek esetén egy vagy több korosztálynál halasztást engedélyezt a volanezorszen vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségét illetően familiáris chylomicronaemia szindrómában (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).
Ezt a gyógyszert „feltételes jóváhagyással” engedélyezték, ami azt jelenti, hogy a gyógyszerre
vonatkozóan további adatokat kell benyújtani.
Az Európai Gyógyszerügynökség legalább évente felülvizsgálja az erre a gyógyszerre vonatkozó új információkat, és szükség esetén módosítja az alkalmazási előírást
Felszívódás
Subcutan beadást követően a volanezorszen plazma csúcskoncentrációja általában 2–4 óra alatt alakul ki. A volanezorszen abszolút biohasznosulása egyszeri subcutan alkalmazást követően körülbelül 80% (minden valószínűség szerint magasabb, mivel a számításhoz 0–24 órás AUC-értéket használtak, és a volanezorszen felezési ideje >2 hét).
Familiáris chylomicronaemia szindrómában szenvedő betegeknek adott heti egyszeri 285 mg dózis után a becsült mértani átlag (a mértani átlag variációs koefficiense (%)) Cmax dinamikus egyensúlyi állapotban 8,92 µg/ml (35%), az AUC0-168h érték 136 µg*h/ml (38%) és a Ctrough 127 ng/ml (58%) azoknál a betegeknél, akiknél nem termelődtek a gyógyszer elleni antitestek. A 285 mg volanezorszen alternatív, kétheti adagolása esetén a Ctrough,ss körülbelül 58,0 ng/ml volt, a Cmax és az AUC értékek hasonlóak voltak a heti egyszeri adagolási sémánál mért értékekhez.
Eloszlás
A volanezorszen subcutan vagy intravénás beadást követően minden vizsgált fajban gyorsan és nagymértékben eloszlott a szövetekben. A becsült dinamikus egyensúlyi megoszlási térfogat (Vss) familiáris chylomicronaemia szindrómában-szenvedő betegeknél 330 l. A volanezorszen nagymértékben (>98%) és koncentrációfüggetlen módon kötődik a humán plazmafehérjékhez.
In vitro vizsgálatokban kimutatták, hogy a volanezorszen nem szubsztrátja, illetve nem inhibitora a
P-glikoproteinnek (P-gp-nek), a BCRP-nek (breast cancer resistance proteinnek), a szerves (organikus) aniontranszporter polipeptideknek (OATP1B1, OATP1B3), az epesavas só exportáló pumpának (BSEP), a szerves (organikus) kation-transzportereknek (OCT1, OCT2) vagy a szerves (organikus) anion transzportereknek (OAT1, OAT3).
Biotranszformáció
A volanezorszen nem szubsztrátja a CYP metabolizmusnak, és a szövetekben az endonukleázok segítségével rövidebb oligonukleotidokra metabolizálódik, amelyek aztán az exonukleázok segítségével tovább metabolizálódnak. A keringésben a változatlan formájú volanezorszen a fő alkotórész.
In vitro vizsgálatok alapján a volanezorszen nem inhibitora a CYP1A2, CYP2B6, CYP2C8, CYP2C9, CYP2C19, CYP2D6, CYP2E1, illetve a CYP3A4 enzimeknek, valamint nem induktora a CYP1A2, CYP2B6 vagy a CYP3A4 enzimeknek sem.
Elimináció
Az elimináció során a készítmény a szövetekben metabolizálódik, és a vizelettel választódik ki. Emberben a subcutan beadott anyavegyület kevesebb mint 3%-a nyerhető vissza a vizeletből a beadástól számított 24 óra elteltével. Az anyavegyület és az 5- és 7-mer rövidebb láncú metabolitok alkotják a vizeletben megtalálható oligonukleotidok 26, illetve 55%-át. Subcutan beadást követően a terminális eliminációs felezési idő körülbelül 2–5 hét.
Állatoknál a volanezorszen eliminációja lassú, és főként a vizelettel történik, ami – főként a szövetekbe irányuló – gyors plazma clearance-re utal. Mind a volanezorszent, mind a rövidebb oligonukleotid metabolitjait (főként a (3’- vagy 5’-delécióval keletkező) 7-mer metabolitokat) azonosították a humán vizeletben.
Linearitás/nem-linearitás
A volanezorszen egy és több dózisának egészséges önkénteseknél és hypertrigliceridaemiás betegeknél történő farmakokinetikai vizsgálata során kimutatták, hogy a volanezorszen Cmax-értéke a 100–400 mg-os dózistartományban dózisfüggő, az AUC-érték pedig az arányosnál valamelyest nagyobb mértékben dózisfüggő ugyanebben a dózistartományban. A dinamikus egyensúlyi állapot a volanezorszen adagolásának megkezdésétől számított körülbelül 3 hónap után alakult ki. A
Ctrough-érték alapján (7–14-szeres) akkumuláció volt megfigyelhető és a Cmax-vagy az AUC-érték csak kismértékben vagy egyáltalán nem növekedett heti egyszeri 200–400 mg dózis sc. alkalmazásakor. Az AUC és a Cmax-érték alapján bizonyos mértékű akkumuláció volt megfigyelhető az 50–100 mg dózistartományban is. Mivel a beadott adag kéthetente 285 mg vagy hetente 142,5 mg, a klinikai vizsgálatban végzett többszörös adagolás esetén a Cmax, illetve az AUC-érték kismértékű növekedése várható.
Különleges betegcsoportok
Vesekárosodás
Egy populációs farmakokinetikai elemzés eredménye arra utal, hogy az enyhe és közepes fokú vesekárosodás nincs klinikailag releváns hatással a volanezorszen szisztémás expozíciójára. Súlyos vesekárosodásra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre.
Májkárosodás
A volanezorszen farmakokinetikája a májkárosodásban szenvedő betegekben nem ismert.
Életkor, nem, testtömeg és rassz
Populációs farmakokinetikai elemzés alapján az életkor, a testtömeg, a nem, illetve a rassz nincs klinikailag releváns hatással a volanezorszen expozíciójára. 75 évnél idősebb betegekről csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre.
Az anti-volanezorszen antitestek megjelenése befolyásolja a farmakokinetikát
A volanezorszenhez kötődő antitestek kialakulása az összCtrough-értéket 2–19-szeresére növelte.
Gyógyszerészeti jellemzők - WAYLIVRA 285 MG
Nátrium-hidroxid (a pH beállításához) Sósav (a pH beállításához) Injekcióhoz való víz.
Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel.
5 év.
A készítmény kivehető a hűtőszekrényből, és az eredeti csomagolásban szobahőmérsékleten (legfeljebb 30 °C-on) legfeljebb 6 hétig tárolható. Ebben a 6 hetes időszakban szükség szerint tárolható hűtve és szobahőmérsékleten is (legfeljebb 30 °C-on). A készítményt azonnal ki kell dobni, ha a hűtőszekrényből történő első kivételtől számított 6 héten belül nem használták fel.
Hűtőszekrényben (2°C – 8 °C) tárolandó.
Nem fagyasztható!
A fénytől való védelem érdekében az eredeti dobozában tárolandó.
Egyadagos, I-es típusú üvegből készült előretöltött fecskendő, szilikonozott klórbutil gumidugóval, ráerősített tűvel és kupakkal, 1,5 ml oldat beadásához elegendő töltettel.
Egy előretöltött fecskendőt, illetve 4 (4-szer 1 darabos csomagolást) előretöltött fecskendőt tartalmazó kiszerelések vannak forgalomban.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
és egyéb, a készítmény
kezelésével kapcsolatos információk
A készítményt használat előtt meg kell vizsgálni. Az oldatnak átlátszónak és színtelennek vagy sárgás színűnek kell lennie. Ha az oldat zavaros vagy látható részecskéket tartalmaz, akkor nem adható be, és a gyógyszert vissza kell juttatni a gyógyszertárba.
Az előretöltött fecskendő csak egyszer használható, és a használatot követően az éles hulladékok tárolására szolgáló dobozba kell helyezni a közösségi irányelvek szerinti ártalmatlanításhoz.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.