GIAPREZA 2,5 MG/ML KONCENTRÁTUM OLDATOS INFÚZIÓHOZ
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - GIAPREZA 2,5 MG/ML
A Giapreza a refrakter hypotensio kezelésére javallott olyan, septicus vagy egyéb disztributív sokkban szenvedő felnőtteknél, akiknél a megfelelő volumenpótlás, valamint katekolaminok és egyéb rendelkezésre álló vazopresszor kezelések alkalmazása ellenére továbbra is fennáll a hypotensio (lásd 5.1 pont).
A Giapreza-t a sokk kezelésében tapasztalt orvosnak kell rendelnie, és a gyógyszer akut helyzetben, kórházi körülmények között alkalmazható.
Adagolás
A Giapreza javasolt kezdő dózisa percenként 20 nanogramm (ng)/ttkg folyamatos intravénás infúzióban.
A kezelés megkezdésekor fontos szorosan monitorozni a vérnyomásválaszt és a dózist annak megfelelően módosítani. A Giapreza-kezeléssel egyidejűleg vénás thromboemboliás (VTE) profilaxist kell alkalmazni, amennyiben az nem ellenjavallt (lásd 4.4 pont).
Amint az infúziót bekötötték, szükség esetén a dózis 5 percenként módosítható, legfeljebb percenként
15 ng/ttkg lépésekben, a beteg állapota és az elérni kívánt átlagos artériás vérnyomás függvényében. A klinikai vizsgálatokban négy beteg közül körülbelül egynél jelentkezett átmeneti hypertensio percenként 20 ng/ttkg angiotenzin II kezdő dózis esetén (lásd 4.8 pont), így ezek a betegek a dózis csökkentését igényelték. A kritikus állapotú betegeknél a szokásosan elérni kívánt, átlagos artériás vérnyomás 65–75 Hgmm. A dózis a kezelés első 3 órájában a percenként 80 ng/ttkg-ot nem haladhatja meg. A fenntartó dózis nem haladhatja meg a percenként 40 ng/ttkg-ot. Akár percenként 1,25 ng/ttkg-os dózisok is alkalmazhatók.
Fontos, hogy a Giapreza-t a legkisebb hatásos dózisban alkalmazzák a megfelelő artériás vérnyomás és szöveti perfúzió eléréséhez, illetve fenntartásához (lásd 4.4 pont). A klinikai vizsgálatokban a medián kezelési időtartam 48 óra volt (tartomány: 3,5–168 óra).
A tartós vasoconstrictióból eredő mellékhatások kockázatának minimalizálása érdekében a Giapreza-kezelést abba kell hagyni, amint a háttérben álló sokk kellő javulást mutat. Szükség esetén a vérnyomás alapján a dózist fokozatosan, legfeljebb percenként 15 ng/ttkg-os lépésekben kell csökkenteni a hirtelen megvonás miatt kialakuló hypotensio elkerülése érdekében (lásd 4.4 pont).
Különleges betegcsoportok
Idősek
A 75 évesnél idősebb betegeknél a Giapreza hatásosságával és biztonságosságával kapcsolatban korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre. A 75 évesnél idősebb betegeknél nem szükséges külön dózismódosítás. Mint más korcsoportok esetében, fontos szorosan monitorozni a vérnyomásválaszt és a dózist annak megfelelően módosítani.
Vese- vagy májkárosodás
Vese- vagy májkárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség külön dózismódosításra (lásd5.2 pont). Mint más betegcsoportok esetében, fontos szorosan monitorozni a vérnyomásválaszt és a dózist annak megfelelően módosítani.
Gyermekek és serdülők
A Giapreza biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében még nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
Az alkalmazás módja
A Giapreza kizárólag folyamatos intravénás infúzió formájában, a hemodinamikai állapot és a célszervek perfúziójának szoros monitorozása mellett alkalmazható.
Kizárólag hígítást követő intravénás alkalmazásra. A Giapreza-t javasolt centrális vénás kanülön keresztül alkalmazni.
A gyógyszer alkalmazás előtti hígítására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
A Giapreza-val kapcsolatos klinikai tapasztalat a septicus vagy egyéb disztributív sokk esetére korlátozódik. A Giapreza alkalmazása nem javasolt a sokk egyéb formái (például: cardiogen sokk stb.) esetén, mivel a nem disztributív sokkban szenvedő betegeket kizárták a klinikai vizsgálatokból (lásd 5.1 pont).
Thromboemboliás események
Az angiotenzin II alkalmazásával kapcsolatban a klinikai vizsgálatokban thromboemboliás eseményekről számoltak be. Placebóval összehasonlítva a legnagyobb mértékű eltérést a vénás thromboembolia kapcsán figyelték meg (6,1% illetve 0%) (lásd 4.8 pont). A Giapreza-kezeléssel egyidejűleg vénás thromboemboliás (VTE) profilaxis alkalmazása indokolt, amennyiben az nem ellenjavallt. Amennyiben a gyógyszeres profilaxis kontraindikált, mérlegelhető a nem gyógyszeres VTE profilaxis alkalmazása.
Perifériás ischaemia
Az angiotenzin II alkalmazásával kapcsolatban perifériás ischaemiáról számoltak be (lásd 4.8 pont). Fontos, hogy a Giapreza-t a legkisebb hatásos dózisban alkalmazzák a megfelelő átlagos artériás vérnyomás és szöveti
perfúzió eléréséhez, illetve fenntartásához. A terápia leállítása
A Giapreza dózisát fokozatosan kell csökkenteni, mivel a betegeknél hypotensio vagy a háttérben álló sokk súlyosbodása jelentkezhet a kezelés hirtelen leállítása vagy idő előtti abbahagyása esetén (lásd 4.2 pont).
Nátriumtartalom
A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz 2,5 mg/ml-eként, azaz gyakorlatilag
„nátriummentes”.
Interakciós vizsgálatokat nem végeztek. A Giapreza-val nem végeztek in vitro metabolizmus vizsgálatokat.
A közelmúltban angiotenzinkonvertálóenzim- (ACE) gátlókkal kezelt betegek érzékenyebbek lehetnek a Giapreza hatásával szemben és fokozottan reagálhatnak arra. A közelmúltban angiotenzin II-receptor- blokkolókkal (ARB) kezelt betegek kevésbé érzékenyek lehetnek a Giapreza hatásával szemben és terápiás válaszuk kisebb mértékű lehet.
A Giapreza és egyéb vazopresszorok egyidejű alkalmazása additív hatást fejthet ki az átlagos artériás vérnyomásra (mean arterial pressure; MAP). A Giapreza-kezelés megkezdése az egyéb vazopresszorok (pl. adrenerg vagy dopaminerg szerek) dózisának csökkentését teheti szükségessé.
Terhesség
Az angiotenzin II terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre. Az állatkísérletek során nyert eredmények elégtelenek a reproduktív toxicitás megítélésének tekintetében. A gyógyszer alkalmazása lehetőség szerint kerülendő a terhesség alatt, és a beteg számára várható előnyt a lehetséges magzati kockázattal szemben kell mérlegelni.
Szoptatás
Nem ismert, hogy az angiotenzin II vagy annak metabolitjai kiválasztódnak-e a humán anyatejbe. Az anyatejjel táplált csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni. A Giapreza alkalmazásának ideje alatt a szoptatást fel kell függeszteni.
Termékenység
A gyógyszer emberi termékenységre gyakorolt, lehetséges hatásáról nem állnak rendelkezésre adatok.
A biztonságossági profil összefoglalása
Az ebben a pontban leírt mellékhatásokat egy kulcsfontosságú (pivotális) klinikai vizsgálatban azonosították (N = 163 Giapreza-val kezelt beteg). A placebokarral összehasonlítva a Giapreza-karon jelentett, leggyakoribb mellékhatások a thromboemboliás események (12,9%, illetve 5,1%) és az átmeneti hypertensio (22,7%, illetve 1,9%) voltak.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
Az 1. táblázat tartalmazza a klinikai vizsgálatok során a Giapreza-kezelésben részesült, teljes biztonságossági populációban jelentett mellékhatásokat MedDRA szervrendszerenként és gyakoriság szerint. A gyakorisági kategóriák a következők: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 – < 1/10), nem gyakori
(≥ 1/1000 – < 1/100), ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000) és nagyon ritka (< 1/10 000).
-
táblázat: Mellékhatások előfordulási gyakorisága
MedDRA szervrendszer Nagyon gyakori Gyakori Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek Tachycardia Érbetegségek és tünetek Thromboemboliás eseményekaÁtmeneti hypertensiob Perifériás ischaemia a Csoportos kifejezés, amely magában foglalja az artériás és vénás thromboticus eseményeket
b Definíció szerint az átlagos artériás vérnyomás 100 Hgmm-t meghaladó értéke Kiválasztott mellékhatások leírása
Átmeneti hypertensio
Összesen 37 betegnél (23%) jelentkezett átmeneti hypertensio percenként 20 ng/ttkg angiotenzin II kezdő dózis esetén. Az átmeneti hypertensio a dózis csökkentésével azonnal mérsékelhető (lásd 4.2 pont).
Thromboemboliás események
A III. fázisú (ATHOS-3) vizsgálatban a Giapreza-karon több betegnél jelentkezett vénás és artériás tromboembóliás esemény, mint a placebokaron (21 [12,9%], illetve 8 [5,1%]). A jelentős eltérés a vénás thromboemboliából adódott (10 [6,1%], illetve 0 [0%]). Ezek közül 7 esetben mélyvénás thrombosis alakult ki. A Giapreza-karon két betegnél (1,2%) a thromboemboliás esemény halálos kimenetelű volt, ez a placebokaron egy betegnél sem fordult elő. A Giapreza-kezeléssel egyidejűleg vénás thromboemboliás profilaxist kell alkalmazásni, amennyiben az nem ellenjavallt (lásd 4.4 pont).
Perifériás ischaemia
A Giapreza-karon több betegnél alakult ki perifériás ischaemia, mint a placebokaron (7 [4,3%], illetve 4 [2,5%]). Közülük a Giapreza-karon 5 esetet (3,1%), a placebokaron pedig 3 esetet (1,9%) súlyosnak ítéltek meg. Mindkét karon egy-egy betegnél felfüggesztették a kezelést emiatt. A perifériás ischaemia a Giapreza hatásmechanizmusának következménye lehet. Fontos, hogy a Giapreza-t a legkisebb hatásos dózisban alkalmazzák a megfelelő átlagos artériás vérnyomás és szöveti perfúzió eléréséhez, illetve fenntartásához. A tartós vasoconstrictióból eredő mellékhatások minimalizálása érdekében a kezelést a lehető leghamarabb abba kell hagyni, amint a háttérben álló sokk kellő javulást mutat (lásd 4.2 és 4.4 pont).
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
A túladagolás súlyos hypertensiót eredményezhet. A dózis csökkentése, gondos megfigyelés és a megfelelő támogató kezelés képezi az angiotenzin II-túladagolás javallott kezelését. A hypertenzív hatások várhatóan rövid ideig tartanak, mivel az angiotenzin II felezési ideje egy percnél rövidebb.
Farmakológiai tulajdonságok - GIAPREZA 2,5 MG/ML
Farmakoterápiás csoport: Szívre ható szerek, egyéb cardialis stimulánsok, ATC kód: C01CX09 Hatásmechanizmus és farmakodinámiás hatások
Az angiotenzin II vasoconstrictio által növeli a vérnyomást; az angiotenzin II érfalra kifejtett, közvetlen hatása révén kialakuló, fokozott aldoszteron-felszabadulást az érfal simaizomsejtjeiben található, G-proteinhez kapcsolt, 1-es típusú angiotenzin II receptorhoz való kötődés mediálja, ami stimulálja a miozin Ca2+/kalmodulin-dependens foszforilációját és a simaizomzat összehúzódását váltja ki.
A Giapreza dózisát minden betegnél a hatás alapján kell beállítani. Az ATHOS-3 vizsgálatban a vérnyomás emelkedéséig eltelt medián idő körülbelül 5 perc volt. A vérnyomásra kifejtett hatás a folyamatos intravénás infúzió legalább első három órájában fennáll. Az angiotenzin II rövid felezési ideje miatt (kevesebb mint egy perc) az angiotenzin II hirtelen megvonása rebound hypotensióhoz vezethet (lásd 4.4 pont). Ezért, amint a háttérben álló sokk kellő javulást mutat, a dózist fokozatosan, legfeljebb percenként 15 ng/ttkg-os lépésekben csökkenteni kell, szükség szerint, a vérnyomás alapján (lásd 4.2 és 4.4 pont).
Klinikai hatásosság és biztonságosság
Az ATHOS-3 (angiotenzin II a magas perctérfogatú sokk kezelésére) egy III. fázisú, randomizált, placebokontrollos, kettős vak, nemzetközi, többcentrumos biztonságossági és hatásossági vizsgálat volt, amelyben 321 olyan, septicus vagy más disztributív sokkban szenvedő, felnőtt beteget osztottak be véletlen besorolással 1:1 arányban Giapreza- vagy placebokezelésre, akiknél a folyadék- és vazopresszor-kezelés ellenére a hypotensio továbbra is fennállt. A Giapreza vagy a placebo dózisát úgy állították be, hogy a kezelés első 3 órájában elérjék a ≥ 75 Hgmm-es átlagos artériás vérnyomás (MAP) célértéket, mialatt az egyéb vazopresszorok dózisát nem változtatták. A 3. és 48. óra között a Giapreza vagy a placebo dózisát úgy állították be, hogy 65–70 Hgmm közötti MAP-ot tartsanak fenn, míg az egyéb vazopresszorok dózisát csökkentették.
A vizsgálatba történő bevonáshoz a betegeknél kimutathatónak kellett lennie a magas perctérfogatú sokk jellemzőinek, ezek definíció szerint: szívindex > 2,3 l/min/m2, vagy centrális vénás oxigénszaturáció > 70% és centrális vénás vérnyomás (CVP) > 8 Hgmm. A betegeknél továbbá katekolamin-refrakter hypotensiónak kellett fennállnia, vagyis definíció szerint > 0,2 mikrogramm/ttkg/perc teljes vazopresszor dózist igényeltek 6– 48 órán keresztül az 55–70 Hgmm közötti átlagos artériás vérnyomás (MAP) fenntartásához, valamint legalább 25 ml/ttkg krisztalloidot vagy kolloid ekvivalenst kaptak a kezelést megelőző 24 órás időszak alatt, továbbá a kezelést végző vizsgálati orvos véleménye szerint megfelelő volumenpótlásban részesültek.
A III. fázisú vizsgálatban a 321 kezelt beteg közül 195 (60,7%) volt férfi, 257 beteg (80%) volt fehér, 33 (10%) fekete, 31 (10%) pedig egyéb rasszba tartozó. A medián életkor 64 év volt (tartomány: 22–89 év). A nagy dózisú szteroidot igénylő betegeket, az olyan betegeket, akiknek a kórelőzményében asthma vagy bronchospasmus szerepelt és nem lélegeztették őket, valamint a Raynaud-szindrómás betegeket kizárták a vizsgálatból. Aktív vérzés, mesenterialis ischaemia, májelégtelenség és ≥ 30 MELD pontszám, ≤ 3 CV SOFA pontszám, valamint kiterjedt égési sérülés esetén szintén kizárták a betegeket a vizsgálatból. Az alanyok 91%- a volt septicus sokkban; a többi alany a disztributív sokk egyéb formájában – például neurogén sokkban – szenvedett. A cardiogen sokkban szenvedő betegeket kizárták a vizsgálatból (lásd 4.4 pont).
A vizsgálati gyógyszer alkalmazása idején az alanyok 97%-a kapott noradrenalint, 67% vazopresszint, 15% fenilefrint, 13% adrenalint és 2% dopamint. Az alanyok 83%-a kapott legalább kettő, és 47%-uk legalább három vazopresszort a vizsgálati gyógyszer alkalmazása előtt. A randomizálás időpontjában a betegek nem feltétlenül kapták az egyéb vazopresszorokat maximális dózisban. A 321 beteg közül 227 beteg (71%) kapott a vizsgálat megkezdésekor percenként <0,5 mikrogramm/ttkg noradrenalin ekvivalens dózist (NED), 73 beteg (23%) esetében a kiindulási NED percenként 0,5 és 1 mikrogramm/ttkg között volt, valamint 21 beteg (6%) részesült nagy dózisú vazopresszor kezelésben (NED ≥ percenként 1,0 mikrogramm/ttkg). Maximális dózisban alkalmazott egyéb vazopresszorokhoz adva a Giapreza hatása nem ismert.
Az elsődleges végpont azon alanyok százalékos aránya volt, akiknél vagy a MAP ≥ 75 Hgmm volt, vagy a MAP növekedése ≥ 10 Hgmm volt a kiindulási vazopresszor terápia emelése nélkül, 3 óra elteltével.
Az elsődleges végpontot a Giapreza-val kezelt betegek 70%-ánál és a placebóval kezeltek 23%-ánál érték el; p < 0,0001 (47%-os terápiás hatás). A terápiás hatás konzisztens volt az alacsony kiindulási MAP értéket vagy magas APACHE II pontszámot (ezek voltak a stratifikációs változók) mutató betegek magas kockázatú alcsoportjában (2. táblázat).
-
táblázat: Elsődleges hatásossági végpontok: MAP válasz a 3. órában (mITT populáció és alcsoportok)
Alcsoport Placebo válaszarány Giapreza válaszarány Összes beteg 37/158 beteg 23% 114/163 beteg 70% Kiindulási MAP< 65 Hgmm 10/50 beteg 20% 28/52 beteg 54% Kiindulási APACHE II > 30 17/65 beteg 26% 38/58 beteg 66% mITT = módosított beválasztás szerinti populáció
A Giapreza-val kezelt csoportban a MAP célérték végpont eléréséig eltelt medián idő 5 perc volt. A MAP-ra kifejtett hatás legalább a kezelés első három órájában fennmaradt. A Giapreza medián dózisa percenként
10 ng/ttkg volt 30 percnél. A 3. órában a 114 reagáló beteg közül csupán 2 (1,8%) kapott percenként 80 ng/ttkg-nál nagyobb dózist.
A 28 napos mortalitás a Giapreza-karon 46%, a placebokaron pedig 54% volt (relatív hazárd 0,78; 95%-os konfidenciaintervallum 0,57-1,07).
Megfelelő vizsgálatokban nem határozták meg a Giapreza hatását a morbiditásra és a mortalitásra nézve. Gyermekek és serdülők
Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek és serdülők esetén egy vagy több korosztálynál halasztást engedélyez a Giapreza vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségét illetően a folyadék- és vazopresszor-kezelés ellenére fennálló hypotensio kezelésében.
A Giapreza dózisát minden betegnél a hatás alapján kell beállítani. A III. fázisú pivotális vizsgálatban a vizsgálat megkezdésekor és az infúzió beadása utáni 3. órában határozták meg az angiotenzin II plazmaszintjét.
Eloszlás
Nem végeztek külön vizsgálatokat a Giapreza eloszlásának értékelésére. Biotranszformáció és elimináció
Nem végeztek külön vizsgálatokat a Giapreza metabolizmusának és kiválasztódásának értékelésére.
Az intravénásan alkalmazott angiotenzin II plazmafelezési ideje kevesebb mint egy perc. Különböző szövetekben, köztük a vörösvértestekben, a plazmában és több szervben (vagyis a bélben, vesében, májban és tüdőben) metabolizálódik a terminálisok hasítása révén (mind az N-, mind pedig a C-terminálison).
Vesekárosodás
Nem végeztek vizsgálatokat az angiotenzin II farmakokinetikájának értékelésére vesekárosodásban szenvedő betegeknél, mivel a vesék nem töltenek be jelentős szerepet az angiotenzin II metabolizmusa vagy kiürülése szempontjából.
Májkárosodás
Nem végeztek vizsgálatokat az angiotenzin II farmakokinetikájának értékelésére májkárosodásban szenvedő betegeknél, mivel a máj nem tölt be jelentős szerepet az angiotenzin II metabolizmusa vagy kiürülése szempontjából.
Gyógyszerészeti jellemzők - GIAPREZA 2,5 MG/ML
mannit
injekcióhoz való víz
nátrium-hidroxid (pH beállításához) sósav (pH beállításához)
Bontatlan injekciós üveg
3 év
Hígított oldat
Felhasználásra kész állapotban kémiai és fizikai stabilitása szobahőmérsékleten, illetve 2 °C – 8 °C között, 9 mg/ml-es koncentrációjú (0,9%) nátrium-klorid oldatos injekcióval hígítva 24 órán át bizonyított.
Mikrobiológiai szempontok miatt a készítményt azonnal fel kell használni.
Amennyiben nem használják fel azonnal, a felhasználás előtti tárolás idejéért és körülményeiért a felhasználó felel, és az rendszerint nem lehet hosszabb 2 °C – 8 °C-on vagy 25 °C-on 24 óránál.
Hűtőszekrényben (2 °C– 8 °C) tárolandó.
A gyógyszer hígítás utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3 pontban.
1 ml-es injekciós üveg
1 ml oldat I-es típusú, alumínium zárófóliával, dugóval (elasztomer) és műanyag kupakkal ellátott injekciós üvegben. Dobozonként 1 vagy 10 injekciós üveg.
2 ml-es injekciós üveg
2 ml oldat I-es típusú, alumínium zárófóliával, dugóval (elasztomer) és műanyag kupakkal ellátott injekciós üvegben. Dobozonként 1 injekciós üveg.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
Kizárólag egyszeri alkalmazásra.
A gyógyszer alkalmazás előtti előkészítésére vonatkozó utasítások
-
Hígítás előtt vizsgálja meg az injekciós üveget, hogy tartalmaz-e szemcsés anyagot.
-
Hígítson fel 1 vagy 2 ml Giapreza-t 9 mg/ml-es (0,9%) nátrium-klorid oldatos injekcióval, hogy 5000 ng/ml vagy 10 000 ng/ml végső koncentrációt érjen el.
-
A hígított oldatnak átlátszónak és színtelennek kell lennie.
-
Alkalmazás után semmisítse meg az injekciós üveget és a gyógyszer fel nem használt részét.
-
táblázat: A hígított oldat előkészítése
| Folyadék restrikció? | Hatáserősség | Felszívott mennyiség (ml) | Infúziós zsák mérete (ml) | Végleges koncentráció (ng/ml) |
| Nem | 2,5 mg/ml | 1 | 500 | 5000 |
| Igen | 2,5 mg/ml | 1 | 250 | 10 000 |
| 5 mg/2 ml | 2 | 500 | 10 000 |
A hígított oldat szobahőmérsékleten vagy hűtőszekrényben tárolható. Szobahőmérsékleten vagy hűtőszekrényben történő, 24 órás tárolást követően semmisítse meg az elkészített oldatot.
A Giapreza alkalmazható egyidejűleg noradrenalinnal, adrenalinnal, vazopresszinnel, terlipresszinnel, dopaminnal és/vagy fenilefrinnel.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.