CEPROTIN 1000 NE POR ÉS OLDÓSZER OLDATOS INJEKCIÓHOZ

A CEPROTIN alkalmazása purpura fulminans, kumarin-indukálta bőrnekrózis és vénás trombotikus események profilaxisára, illetve kezelésére javallt súlyos kongenitális protein C-hiányban szenvedő betegeknél.

A CEPROTIN kezelés csak a koagulációs faktorokkal/inhibitorokkal végzett szubsztitúciós

kezelésben gyakorlott orvos felügyelete mellett végezhető, ha a protein C-aktivitás mérése lehetséges.

Adagolás

A dózist a laboratóriumi értékek alapján, minden esetben egyénileg kell beállítani.

Akut epizódok kezelése és rövid távú profilaxis (beleértve az invazív beavatkozásokat is)

A kezelés kezdetén 100%-os protein C-aktivitást (1 NE/ml) kell elérni, és a kezelés tartama alatt azt 25% felett kell tartani.

A javasolt kezdő dózis a protein C-aktivitás visszanyerésének (recovery) és a felezési időnek a meghatározásához 60-80 NE/kg. A CEPROTIN kezelés előtt és alatt kromogén szubsztráttal

végzett protein C aktivitás-mérés javasolt a beteg protein C plazmaszintjének meghatározására.

A dózist a protein C-aktivitás laboratóriumi mérései alapján kell meghatározni. Akut trombotikus esemény esetén ezeket a vizsgálatokat 6 óránként kell elvégezni, amíg a beteg állapota stabilizálódik, majd ezt követően naponta kétszer, közvetlenül a következő injekció beadása előtt. Nem szabad elfelejteni, hogy a protein C felezési ideje bizonyos klinikai állapotokban, pl. purpura fulminanssal és bőrnekrózissal járó akut trombózis esetén, jelentős mértékben lerövidülhet.

Ha a CEPROTIN injekcióra adott (kromogén tesztek segítségével mért) válasz kielégítő, akkor az adagolást fokozatosan 12 óránkéntire lehet csökkenteni, biztosítva a 25% feletti protein C-aktivitási küszöbszintet (>0,25 NE/ml).

Azoknál a betegeknél, akiket a betegségük akut fázisában kezelnek, a protein C-aktivitás visszanyerése (recovery) csökkent lehet. Az egyéni reakciók közötti széles variációk miatt a CEPROTIN alvadási paraméterekre kifejtett hatását rendszeresen ellenőrizni kell.

Azoknál a betegeknél, akik a protein C-t profilaktikus célból kapják, fokozott trombózis kockázat

(pl. fertőzés, trauma vagy sebészeti beavatkozás) esetén magasabb küszöbszintet kell biztosítani.

Hosszú távú profilaxis

Hosszú távú profilaktikus kezelés esetén 45 és 60 NE/kg közötti, 12 óránként adott dózisra van szükség. A 25%-os vagy azt meghaladó küszöbszint biztosítása érdekében mérni kell a protein C-aktivitást. A dózist vagy az infúziók gyakoriságát ennek megfelelően kell módosítani.

Ritka és kivételes esetekben a 250-350 NE/kg hatóanyagot tartalmazó subcután infúzió terápiás protein C plazmaszintet eredményezett olyan betegeknél, akiknél az intravénás alkalmazás nem volt lehetséges.

Kombinációs kezelés

Ha a beteget tartós orális antikoaguláns kezelésre állítják be, a protein C-pótlást csak akkor szabad abbahagyni, ha a stabil alvadásgátlás már kialakult (lásd 4.5 pont). Az orális antikoaguláns kezelés kezdetekor a standard telítő dózis helyett inkább alacsony kezdődózis alkalmazása és a dózis fokozatos emelése javasolt.

Az antikoagulánsok (főként K-vitamin-antagonisták) és protein C kombinációjával történő kezelés kezdetén 0,25 NE/ml feletti (kromogénnel mért) stabil protein C-aktivitási szintet kell fenntartani az alvadásgátló kezelés elkezdése előtt. A nemzetközi normalizált ráta (INR) alapos monitorozása javasolt. Protein C-koncentrátum és antikoagulánsok kombinációja esetén a protein C küszöbszintjét ajánlott 10%-on vagy afelett tartani.

Különleges betegcsoportok

Gyermekek és serdülők

A 83 betegre kiterjedő jelentésekből és vizsgálatokból származó, gyermeken szerzett, korlátozott klinikai tapasztalatot alapul véve, a felnőttekre vonatkozó adagolási útmutatókat tekintik érvényesnek az újszülöttek és gyermekek esetében (lásd 5.1 pont).

Aktivált protein C (APC) rezisztencia

Azokra a betegekre vonatkozóan, akik kombinált súlyos kongenitális protein C-hiányban és APC rezisztenciában szenvednek, a CEPROTIN hatásosságára és biztonságosságára vonatkozóan csak kevés klinikai adat áll rendelkezésre.

Vese- és/vagy májkárosodás

A CEPROTIN biztonságossága és hatásossága vese- és/vagy májbetegségben szenvedő betegeknél

nem bizonyított. Ezen állapotok bármelyike esetén a betegek szorosabb monitorozása javasolt.

Az alkalmazás módja

Az oldatos injekció elkészítéséhez a port steril, injekcióhoz való vízzel kell feloldani, majd ezt

követően a CEPROTIN-t intravénás injekcióban kell beadni.

A CEPROTIN-t percenként 2 ml-es maximális sebességgel lehet beadni, kivéve a 10 kg testsúly alatti gyerekeket, akiknél az injekció sebessége nem haladhatja meg 0,2 ml/kg/percet.

Mint minden intravénás fehérje termék esetében, allergiás típusú túlérzékenységi reakciók lehetségesek. Mivel akut és életveszélyes természetű allergiás tünetek is előfordulhatnak, az alkalmazás csak reanimációs eszközök elérhetősége esetén történhet.

A gyógyszer alkalmazás előtti feloldására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6 pontban.

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával, egérfehérjékkel vagy heparinnal szembeni túlérzékenység, kivéve az életveszélyes trombotikus szövődmények kezelését.

Nyomonkövethetőség

A biológiai készítmények nyomonkövethetőségének javítása érdekében, az alkalmazott készítmény nevét és gyártási tételszámát egyértelműen kell feltüntetni.

Túlérzékenység

Mivel az allergiás típusú túlérzékenységi reakció lehetőségét nem lehet kizárni, a betegeket tájékoztatni kell a túlérzékenységi reakciók korai tüneteiről, mint a csalánkiütés, generalizált urticaria, mellkasi szorítás, nehézlégzés, hypotensio és anafilaxia. Ezen tünetek előfordulása esetén a kezelőorvost azonnal értesíteni kell. Javasolt a termék adásának azonnali felfüggesztése.

Shock esetén az annak kezelésére vonatkozó, aktuálisan elfogadott beavatkozásokat kell elvégezni. Inhibitorok

Ha a készítményt súlyos, veleszületett protein C-hiányban szenvedő betegeknél alkalmazzák,

a protein C-t gátló antitestek alakulhatnak ki.

Átvihető ágensek

Emberi vérből vagy plazmából előállított gyógyszerészeti termékek előállítása során a fertőzések megelőzése érdekében alkalmazott általános intézkedések közé tartozik a véradók kiválasztása,

az egyéni donor vérek és poolok szűrése specifikus infekciós markerekre, valamint hatékony vírus inaktiválási/eltávolítási eljárások alkalmazása a gyártási folyamat során. Mindezek ellenére az emberi vérből vagy plazmából előállított gyógyszerészeti termékek alkalmazása esetében a fertőző ágensek átvitelének lehetőségét nem lehet teljes mértékben kizárni. Ez a mostanáig ismeretlen vagy újonnan felbukkanó vírusokra és más kórokozókra is vonatkozik.

Az intézkedések hatékonynak bizonyultak a burkos vírusokkal, mint HIV, HBV és HCV, valamint a burok nélküli HAV-val szemben.

Az intézkedéseknek a burok nélküli vírusok, például a parvovirus B19 esetében, csak korlátozott

értéke van. A parvovirus B19 fertőzés következményei súlyosak lehetnek terhes nőknél (magzati

fertőzés), az immunhiányos vagy a fokozott erythropoesissel (pl. hemolitikus anémiában) szenvedő

egyéneknél.

A megfelelő védőoltások (pl. hepatitis A és B) alkalmazását meg kell fontolni azoknál betegeknél akik rendszeresen/ismételten kapnak humán plazma eredetű protein C készítményeket.

Heparin indukálta trombocitopénia (HIT)

A CEPROTIN nyomokban heparint tartalmazhat. Előfordulhatnak a heparin által kiváltott

allergiás reakciók, amelyek a trombocitaszám gyors csökkenését okozhatják (HIT). HIT-ben szenvedő betegeknél artériás és vénás trombózis, disszeminált intravascularis coagulatio (DIC), purpurák, petechiák és gastrointestinalis vérzés (melaena) alakulhatnak ki. HIT gyanúja esetén a trombocitaszámot azonnal meg kell határozni, és ha szükséges, a CEPROTIN kezelést le kell állítani. A HIT kimutatását nehezíti az a tény, hogy a felsorolt tünetek a súlyos kongenitális protein

C-hiányban szenvedő betegnél az akut fázisban már eleve jelen lehetnek. A HIT-ben szenvedő betegeknek a későbbiekben kerülniük kell a heparin tartalmú gyógyszereket.

Antikoaguláns gyógyszerek egyidejű alkalmazása

A klinikai alkalmazás során számos vérzéses epizódot figyeltek meg. Az antikoaguláns gyógyszerek (pl. heparin) egyidejű alkalmazása lehet a felelős ezekért a vérzéses epizódokért. Azonban nem zárható ki teljesen, hogy a CEPROTIN alkalmazása is szerepet játszhatott ezekben a vérzéses eseményekben.

Nátrium

Ez a gyógyszer 44,9 mg nátriumot tartalmaz injekciós üvegenként, ami megfelel a WHO által ajánlott

napi 2 g maximális nátriumbevitel 2,2%-ának felnőtteknél.

A K-vitamin antagonisták csoportjába tartozó orális antikoagulánssal (pl. warfarin) történő kezelés kezdetekor átmeneti hyperkoagulabilis állapot jelentkezhet, mielőtt a kívánt antikoaguláns hatás kialakul. Ezt az átmeneti hatást az a tény magyarázhatja, hogy a protein C-nek, ami maga is egy

K-vitaminfüggő protein, rövidebb a felezési ideje, mint a legtöbb K-vitamin dependens fehérjének (nevezetesen, mint a II, IX és X faktornak). Ebből következik, hogy a kezelés kezdetén a protein C-aktivitása gyorsabban csökken, mint a prokoaguláns faktoroké. Ezért, ha a betegnél tartós orális

antikoaguláns kezelést kezdenek, a protein C-pótlást addig kell folytatni, amíg a stabil antikoaguláns hatás kialakul. Bár a warfarin-indukálta bőrnekrózis bármely orális antikoagulánst szedő betegnél kialakulhat, a protein C-hiányban szenvedőknél ennek a kockázata fokozott. (Lásd 4.2 pont).

Bár a CEPROTIN-t biztonságosan alkalmazták protein C-hiányban szenvedő terhes nők kezelésében, kontrollált klinikai vizsgálatokban nem igazolták biztonságosságát terhesség alatt. Arra vonatkozó adat sem áll rendelkezésre, hogy a protein C kiválasztódik-e az anyatejbe. Ezért a CEPROTIN terhesség vagy szoptatás alatti alkalmazásának hasznát össze kell vetni az anyai és magzati veszéllyel, és alkalmazására csak valóban indokolt esetben kerülhet sor.

A parvovirus B19 fertőzéssel kapcsolatos információkat lásd a 4.4 pontban.

A CEPROTIN nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a

gépek kezeléséhez szükséges képességeket.

A biztonságossági profil összegzése

Mint minden intravénás készítmény esetében, allergiás típusú túlérzékenységi reakciók lehetségesek. A betegeket tájékoztatni kell a túlérzékenységi reakciók kezdeti jeleiről, melyek lehetnek angiooedema, égő- vagy szúró érzés az injekció beadásának helyén, hidegrázás, bőrpír, bőrkiütés, viszketés, generalizált urticaria, fejfájás, csalánkiütés, hypotensio, levertség, hányinger, nyugtalanság, tachycardia, mellkasi szorítás, bizsergő érzés, hányás és sípoló légzés. A betegeket tájékoztatni kell arról, hogy azonnal keressék fel orvosukat, amennyiben ezek a tünetek jelentkeznek (lásd 4.4 pont).

A mellékhatások táblázatos felsorolása

CEPROTIN-nal végzett klinikai vizsgálatok során összesen 3 nem súlyos nemkívánatos hatást jelentettek a vizsgálatba bevont 67 beteg közül 1 betegnél (bőrkiütést és viszketést [csoportosítva túlérzékenységet], valamint szédülést). Összesen 6375 CEPROTIN adagot adtak be a betegeknek.

A gyakoriságokat a következő egyezményes besorolás szerint értékelték: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 – < 1/10), nem gyakori (≥ 1/1000 – < 1/100), ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000), nagyon ritka (< 1/10 000); nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).

A gyógyszerrel összefüggő nemkívánatos hatások megoszlása:

A forgalomba hozatalt követő megfigyelések

A forgalomba hozatalt követő megfigyelések során a következő gyógyszer okozta mellékhatásokat

jelentették; ezeknek a mellékhatásoknak a gyakorisága nem ismert:

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

CEPROTIN túladagolásról nem számoltak be.