A térd enyhe, illetve közepesen súlyos fokú oszteoartrózisos tüneteinek enyhítésére.

Felnőttek (beleértve az időseket is):

Az ajánlott adag 2 kapszula, amelyet naponta egyszer kell bevenni (1250 mg/nap glükózamin).

Gyermekek és serdülők:

A Cartilamin alkalmazása nem javasolt 18évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében a biztonságosságra és hatásosságra vonatkozó adatok hiányában.

Vesekárosodás /májkárosodás:

Vese – vagy májkárosodásban szenvedő betegek esetén adagolási útmutatás nem áll rendelkezésre, mivel nem végeztek erre vonatkozó vizsgálatokat.

Az alkalmazás módja

A kapszulákat be lehet venni étkezés előtt, közben vagy után.

A kapszulákat egészben kell lenyelni, szétrágás nélkül és elegendő mennyiségű vízzel.

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Nem szabad a Cartilamint olyan betegeknek adni, akik allergiásak a kagylóra, mivel a hatóanyagot kagylóból nyerik.

Orvossal kell konzultálni, hogy kizárják az ízületi betegség jelenlétét, mely esetben más kezelést kell megfontolni.

Csökkent glükóz-toleranciában szenvedő betegek esetén ajánlatos a vér glükózszintjének és amennyiben ez releváns, az inzulinszükséglet monitorozása, a kezelés megkezdése előtt és időnként a kezelés időtartama alatt is.

A szív- és érrendszeri betegség ismert kockázati tényezőjével rendelkező betegek esetén a vér lipidszintjének monitorozása javasolt, mivel hypercholesterinaemiat jelentettek glükózaminnal kezelt néhány beteg esetében.

A glükózamin-terápia elkezdése után az asztmás tünetek súlyosbodását jelentették (a tünetek a glükózamin abbahagyása után megoldódtak). Ezért a glükózamint elkezdő asztmás betegeknek elővigyázatosnak kell lenniük az asztmás tünetek potenciális rosszabbodására.

Korlátozottak az adatok a glükózaminnal történő gyógyszerkölcsönhatások tekintetében, azonban az orális K-vitamin-antagonisták alkalmazásával kapcsolatosan az INR-érték növekedését figyelték meg. Az orális K-vitamin-antagonistákkal kezelt betegeket ezért szoros megfigyelés alatt kell tartani a glükózamin-kezelés megkezdésekor vagy leállításakor.

Egyidejű glükózamin kezelés megnövelheti a tetraciklinek abszorpcióját és szérumkoncentrációját, de ezen interakció klinikai jelentősége valószínűleg korlátozott.

A glükózamin potenciális gyógyszerkölcsönhatásainak korlátozott dokumentációja miatt általában tisztában kell lenni az egyidejűleg alkalmazott gyógyászati termékek megváltozott reakciójával vagy koncentrációjával.

Terhesség

A glükózamin terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében korlátozott mennyiségű információ áll rendelkezésre. Az állatkísérletek során nyert eredmények elégtelenek. A glükózamin nem alkalmazható a terhesség alatt.

Szoptatás

A glükózamin humán anyatejbe történő kiválasztódásával kapcsolatban nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű információ. A glükózamin alkalmazása nem javasolt szoptatás alatt, mivel az újszülött gyermekre gyakorolt hatásának megítéléséhez nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű információ.

A készítménynek a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. Ha szédülést vagy álmosságot tapasztal, a gépjárművezetés és a gépek kezelése nem ajánlott.

A glükózamin-kezeléshez kapcsolódó leggyakoribb mellékhatások az alábbiakban kerülnek leírásra a „gyakori” (≥1/100 – <1/10), “nem gyakori” (≥1/1000 – ≤1/100) és “nem ismert” (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) gyakoriságokkal és szervrendszeri osztályok szerint felsorolva. Minden gyakorisági kategórián belül a mellékhatások csökkenő súlyossági sorrendben kerültek feltüntetésre. Ajelentett mellékhatások általában enyhék és átmenetiek.

Idegrendszeri betegségek és tünetek

Gyakori: Fejfájás, fáradtság.

Nem ismert: Szédülés

Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek

Nem ismert: Asztma / az asztma súlyosbodása

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

Gyakori: Hányinger, hasfájás, emésztési zavar, hasmenés, székrekedés.

Nem ismert: Hányás.

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei

Nem gyakori: Bőrkiütés, viszketés, kivörösödés.

Nem ismert: Angioödéma, csalánkiütés.

Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek

Nem ismert: Diabetes mellitus elégtelen kontrollálása, hypercholesterinaemia.

Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók

Nem ismert: Ödéma / perifériás ödéma.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Túladagolásról nem számoltak be.