ICATIBANT ACCORD 30 MG OLDATOS INJEKCIÓ ELŐRETÖLTÖTT FECSKENDŐBEN
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - ICATIBANT 30 MG
Az Icatibant Accord C1-észteráz-inhibitor hiányos felnőttek, serdülők, illetve 2 éves vagy idősebb gyermekek örökletes angioödémája (hereditary angioedema HAE) esetén kialakuló akut rohamok tüneti kezelésére javallott.
Az Icatibant Accord-ot egészségügyi szakember irányítása alatt kell használni. Adagolás
Felnőttek
Az ajánlott adag felnőtteknél 30 mg Icatibant Accord egyetlen szubkután injekció formájában. Az esetek többségében egyetlen Icatibant Accord-injekció elegendő a roham kezelésére.
Elégtelen hatás vagy a tünetek ismételt megjelenése esetén 6 óra elteltével újabb Icatibant Accord-injekció adható. Amennyiben a második injekció hatása elégtelen vagy a tünetek visszatérnek, újabb 6 óra elteltével egy harmadik Icatibant Accord-injekciót lehet beadni. Huszonnégy órán belül nem lehet háromnál több Icatibant Accord-injekciót beadni.
A klinikai vizsgálatokban nem alkalmaztak havi 8-nál több Icatibant Accord-injekciót.
Gyermekek és serdülők
A gyermekek és serdülők (2 és betöltött 18. életév közöttiek) testtömeg szerinti ajánlott Icatibant Accord adagja az 1. táblázatban található.
-
táblázat: Adagolási rend gyermekgyógyászati betegeknél
Testtömeg Dózis (Injekciós térfogat) 12–25 kg 10 mg (1,0 ml) 26–40 kg 15 mg (1,5 ml) 41–50 kg 20 mg (2,0 ml) 51–65 kg 25 mg (2,5 ml) >65 kg 30 mg (3,0 ml) A klinikai vizsgálatban nem alkalmaztak 1-nél több Icatibant Accord-injekciót HAE-rohamonként. 2 évesnél fiatalabb vagy 12 kg testtömeg alatti gyermekek esetében nem adhatók adagolási
rendre vonatkozó ajánlások, ugyanis a készítmény biztonságosságát és hatásosságát nem állapították meg ebben a gyermekgyógyászati csoportban.
Idősek
A 65 évesnél idősebb betegek esetén korlátozott információk állnak rendelkezésre.
Kimutatták, hogy idős betegeknél nagyobb az ikatibant szisztémás expozíciója. Az Icatibant Accord biztonságossága szempontjából ennek jelentősége nem ismert (lásd 5.2 pont).
Májkárosodás
Májkárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség az adag módosítására.
Vesekárosodás
Vesekárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség az adag módosítására.
Az alkalmazás módja
Az Icatibant Accord szubkután, lehetőleg hasi területen történő beadásra való.
Az Icatibant Accord oldatos injekciót az alkalmazandó mennyiség miatt lassan kell beadni. Az Icatibant Accord fecskendők kizárólag egyszeri használatra valók.
A használati útmutatót lásd a betegtájékoztatóban.
Gondozó általi beadás / Öninjekciózás
Az Icatibant Accord gondozó által történő beadásáról, illetve öninjekciózásáról kizárólag olyan orvos hozhat döntést, aki jártas az örökletes angioödéma diagnosztizálásában és kezelésében (lásd 4.4 pont).
Felnőttek
Az Icatibant Accord-ot a beteg vagy a gondozó kizárólag azt követően adhatja be, hogy részesült
egészségügyi szakember által tartott, a szubkután alkalmazásra vonatkozó képzésben.
2 és betöltött 18. életév közötti gyermekek és serdülők
Az Icatibant Accord-ot a gondozó kizárólag azt követően adhatja be, hogy részesült egészségügyi szakember által tartott, a szubkután alkalmazásra vonatkozó képzésben.
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembenitúlérzékenység.
Gégeödémás rohamok
Azokat a betegeket, akiknél gégeödémás rohamok jelentkeznek, az injekció beadását követően a megfelelő egészségügyi intézményben kell kezelni, amíg az orvos megítélése szerint biztonságosan haza nem bocsáthatók.
Ischaemiás szívbetegség
Ischaemiás körülmények között a 2-es típusú bradikininreceptor-antagonista hatás miatt elméletilegromolhat a szívfunkció, és a koszorúerekben csökkenhet a véráramlás. Ezért körültekintően kell eljárni, ha az Icatibant Accord-ot akut ischaemiás szívbetegségben vagy instabil angina pectorisban szenvedő betegeknek adják (lásd 5.3 pont).
Stroke
Bár bizonyítékok támasztják alá a B2-receptor-blokád jótékony hatását közvetlenül a stroke- ot követően, elméletileg lehetséges, hogy az ikatibant gyengítheti a bradikinin pozitív, késői fázisú neuroprotektív hatásait. Ennek megfelelően körültekintően kell eljárni, ha az ikatibantot a stroke-otkövető hetekben adják be a betegeknek.
Gondozó általi beadás / Öninjekciózás
Azoknál a betegeknél, akik korábban soha nem kaptak Icatibant Accord-ot, az első kezelést
egészségügyi intézményben vagy orvosi irányítás alatt kell alkalmazni.
Ha az öninjekciózás vagy gondozó által történő beadás után a tünetek nem enyhülnek kellőképpen vagy kiújulnak, a betegnek vagy a gondozónak ajánlott orvosi tanácsot kérnie. Felnőtteknél egyazonroham esetén esetlegesen szükségessé váló következő adagokat egészségügyi intézményben kell beadni (lásd 4.2 pont). Serdülőknél és gyermekeknél egyazon roham esetén történő további adagok beadására vonatkozóan nincsenek adatok.
Azoknak a betegeknek, akiknél gégeödémás rohamok jelentkeznek, ajánlott orvosi tanácsot kérniük, és az injekció otthoni beadását követően is egészségügyi intézményben felügyelet alatt maradniuk.
Nátriumtartalom
A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz fecskendőnként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
Gyermekek és serdülők
Gyermekeknél és serdülőknél korlátozott tapasztalat áll rendelkezésre egynél több HAE-roham eseténalkalmazott Icatibant Accord-kezeléssel kapcsolatosan.
Nem várhatók a CYP450-nel kapcsolatos farmakokinetikai gyógyszerkölcsönhatások (lásd
5.2 pont).
Az Icatibant Accord és az angiotenzin-konvertáló enzim (angiotensin-converting-enzyme ACE) gátlók együttes alkalmazását nem vizsgálták. Az ACE-gátlók az örökletes angioödémában szenvedő betegek esetében a bradikinin szintjének lehetséges emelkedése miatt ellenjavalltak.
Gyermekek és serdülők
Interakciós vizsgálatokat csak felnőttek körében végeztek.
Terhesség
Az ikatibanttal kapcsolatban nincsenek terhességre vonatkozó klinikai adatok. Az állatokon végzettvizsgálatok szerint hatással van a méhen belüli beágyazódásra és a szülésre (lásd 5.3 pont), de az emberre vonatkozó potenciális veszély nem ismert.
Az Icatibant Accord csak akkor alkalmazható terhesség alatt, ha az alkalmazásával járó potenciális előny indokolja a magzatot érő potenciális kockázatot (pl. potenciálisan életveszélyes, gégeödémával járó rohamok kezelésére).
Szoptatás
Az ikatibant szoptató patkányoknál az anyaállat vérében mérthez hasonló koncentrációban kiválasztódik a tejbe. A patkánykölykök születés utáni fejlődését illetően semmilyen hatás nem voltkimutatható.
Nem ismert, hogy az ikatibant kiválasztódik-e az emberi anyatejbe, de ajánlott, hogy az Icatibant Accord-kezelést igénylő szoptató nők a kezelést követő 12 órában ne szoptassanak.
Termékenység
Az ikatibant ismételt alkalmazása mind patkányoknál, mind kutyáknál hatást gyakorolt a reprodukciósszervekre. Az ikatibantnak nem volt semmilyen hatása hím egér és patkány termékenységére (lásd 5.3 pont). Egy vizsgálat során, amelyben 39 egészséges felnőtt férfit és nőt kezeltek összesen 9 dózissal, amelyet minden 3. napon keresztül, naponta 3 alkalommal, 6 óránként 30 mg dózisban alkalmaztak, sem a nőknél, sem a férfiaknál nem észleltek a kiindulási szintekhez viszonyított, klinikailag jelentős változást a nemi hormonok bazális és GnRH-stimulált koncentrációjában.
Az ikatibant nők esetében nem gyakorolt jelentős hatást sem a luteális fázis során mért progeszteronszintre, sem a luteális funkcióra, illetve a menstruációs ciklus hosszára, férfiaknál pedignem befolyásolta jelentősen a spermiumok számát, motilitását vagy morfológiáját. Nem valószínű, hogy a vizsgálat során alkalmazott adagolási rendet klinikai körülmények között is alkalmaznák.
Az Icatibant Accord kismértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Az Icatibant Accord alkalmazását követően jelentettek kimerültséget, levertséget, fáradtságot,aluszékonyságot és szédülést. Ezek a tünetek a HAE-roham eredményeként is kialakulhatnak. A betegeknek azt kell tanácsolni, hogy ne vezessenek gépjárművet, és ne kezeljenek gépeket, ha fáradtnak érzik magukat vagy szédülnek.
A biztonságossági profil összefoglalása
A gyógyszer törzskönyvezéséhez felhasznált klinikai vizsgálatok során összesen 999 HAE- rohamot kezeltek egészségügyi dolgozó által subcutan adott 30 mg ikatibanttal. Egészségügyi dolgozók összesen 129 egészséges személynek és 236 HAE-ban szenvedő betegnek adtak 30 mg ikatibantot subcutan.
A bőr alá adott ikatibanttal a klinikai vizsgálatokban kezelt betegek majdnem mindegyikénél megfigyeltek az injekció helyén kialakuló reakciót (amelyet bőrirritáció, duzzanat, fájdalom, viszketés, bőrpirosság, égető érzés jellemez). Ezek a reakciók általában enyhék vagy közepesensúlyosak és átmenetiek voltak, és további beavatkozás nélkül elmúltak.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
A 2. táblázatban felsorolt mellékhatások gyakoriságát az alábbi megegyezés szerint határozták meg:
Nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100 és <1/10); nem gyakori (≥1/1000 és <1/100); ritka (≥1/10 000 és <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000); nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
A forgalomba hozatal után tapasztalt összes mellékhatást dőlt betűvel tüntettük fel.
-
táblázat: Az ikatibant alkalmazása mellett jelentett mellékhatások.
Szervrendszer (gyakorisági kategória) Preferált kifejezés Idegrendszeri betegségek és tünetek (Gyakori, ≥1/100 – <1/10) Szédülés Fejfájás Emésztőrendszeri betegségek és tünetek (Gyakori, ≥1/100 – <1/10) Nausea A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei (Gyakori, ≥1/100 – <1/10)(Nem ismert) Kiütés Erythema ViszketésUrticaria Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépőreakciók(Nagyon gyakori, ≥1/10)(Gyakori, ≥1/100 – <1/10) Injekció helyének reakciói* Pyrexia Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei(Gyakori, ≥1/100 – <1/10) Emelkedett transzaminázszint * Suffusio az injekció helyén, haematoma az injekció helyén, injekció helyén égő érzés, erythema az injekció helyén, érzéscsökkenés az injekció helyén, irritatio az injekció helyén, zsibbadtság az injekció helyén,oedema az injekció helyén, fájdalom az injekció helyén, nyomásérzés az injekció helyén, pruritus az injekció helyén, duzzanat az injekció helyén, injekció helye körüli urticaria és melegség az injekció helyén. Gyermekek és serdülők
Örökletes angioödémában szenvedő összesen 32 gyermeket (8, 2 és betöltött 12. életév közötti gyermeket, és 24, 12 és betöltött 18. életév közötti serdülőt) kezeltek ikatibanttal klinikai vizsgálatok
keretében. Harmincegy beteg egyetlen ikatibant adagot kapott, 1 (serdülőkorú) beteg pedig két HAE-roham miatt kapott ikatibantot (összesen két adagot). Az Icatibant Accord-ot subcutan injekció formájában alkalmazták 0,4 mg/testtömegkilogrammos, de legfeljebb 30 mg-os maximális adagban.
A subcutan ikatibanttal kezelt gyermekgyógyászati betegek többsége az injekció beadásának helyén keletkező reakciókat, így például erythemát, duzzanatot, égő érzést, bőrfájdalmat és viszketést/pruritust tapasztalt. Ezek a mellékhatások enyhék és közepesen súlyosak voltak, és megegyeztek a felnőtteknél tapasztalt reakciókkal. Két gyermekgyógyászati betegnél alakultak ki súlyosnak ítélt reakciók az injekcióbeadás helyén, amelyeket 6 órán belül sikerült teljesen megszüntetni. A reakciók a következők voltak: erythema, duzzanat, égő érzés és meleg érzet.
A klinikai vizsgálatok alatt a nemi hormonok szintjét érintő klinikailag szignifikáns változás
nem voltmegfigyelhető.
A kiemelt mellékhatások ismertetése
Immunogenitás
A kontrollos III. fázisú vizsgálatok során felnőtteknél végzett ismételt kezelések alkalmával ritka esetekben az ikatibant elleni antitestek átmeneti pozitivitását észlelték. A hatásosság minden betegnéltovábbra is fennállt. Az ikatibant elleni antitestek Icatibant -kezelés előtti és utáni vizsgálata egy Icatibant -dal kezelt beteg esetében adott pozitív eredményt. Ezt a beteget 5 hónapon át követték, és a további minták negatívak voltak az ikatibant elleni antitestekre. Az Icatibant -dal kapcsolatosan túlérzékenységről és anaphylaxiás reakcióról nem számoltak be.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessenkísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
A túladagolással kapcsolatban nem állnak rendelkezésre klinikai információk.
Egy 3,2 mg/ttkg-os intravénás adag (a terápiás adagnak körülbelül 8-szorosa) múló bőrpírt, viszketést, kipirulást vagy alacsony vérnyomást okozott egészséges résztvevőknél. Terápiás beavatkozásra nemvolt szükség.
Farmakológiai tulajdonságok - ICATIBANT 30 MG
Farmakoterápiás csoport: egyéb hematológiai szerek és örökletes angioödéma kezelésére szolgálószerek, ATC kód: B06AC02.
Hatásmechanizmus
A HAE (egy autoszomális domináns betegség) oka a C1-észteráz gátló hiánya vagy működési
zavara.A HAE-rohamokat a klinikai tünetek kialakulásában kulcsszerepet játszó mediátornak, a
bradikininnek a fokozott felszabadulása kíséri.
A HAE subcutan és/vagy submucosalis oedemával járó, időszakonként kialakuló rohamok formájábanjelentkezik, amelyek a felső légutakat, a bőrt és az emésztőrendszert érintik. Egy roham rendszerint 2–5 napig tart.
Az ikatibant a 2-es típusú bradikinin-receptor (B2) szelektív kompetitív antagonistája. A bradikininhez hasonló szerkezetű szintetikus dekapeptid, de 5, nem proteinogén aminosavat tartalmaz. HAE esetén amagasabb bradikinin-koncentráció a klinikai tünetek kialakulásának fő mediátora.
Farmakodinámiás hatások
Egészséges, fiatal vizsgálati alanyoknak 4 órán keresztül 0,8 mg/ttkg adagot, illetve 1,5 mg/ttkg/napvagy három napig 0,15 mg/kg/nap adagot adtak be, és nem alakult ki a bradikinin által indukált hypotensio, vasodilatatio és reflex tachycardia. Az ikatibant
kompetitív antagonistának bizonyult, amikor a bradikinin provokációs adagját 4-szeresére emelték.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
A hatásosságra vonatkozó adatok egy kezdeti, nyílt, II. fázisú vizsgálatból és három kontrollos III.fázisú vizsgálatból származnak.
A III. fázisú klinikai vizsgálatok (FAST-1 és FAST-2) randomizált, kettős-vak, kontrollos vizsgálatokvoltak, és elrendezésük – a komparátort leszámítva (az egyikben orális tranexámsav volt az összehasonlító készítmény, a másik pedig placebo-kontrollos volt) – megegyezett.
Összesen 130 beteget randomizáltak a 30 mg-os adagban adott ikatibanttal (63 beteg) vagy az összehasonlító készítménnyel végzett kezelésre (tranexámsav, 38 beteg, vagy placebo, 29 beteg). Az ezt követő HAEepizódokat a vizsgálat nyílt meghosszabbításában kezelték. A gégében kialakuló angioödéma tüneteit mutató betegek nyílt elrendezésben kaptak ikatibant- kezelést. A III. fázisú vizsgálatokban az elsődleges hatásossági végpont a tünetek enyhülésének bekövetkezéséig eltelt idő volt, amelyet vizuális analóg skála (VAS) használatával mértek. A vizsgálatok hatásossági eredményeit a 3. táblázat mutatja.
A FAST-3 randomizált, placebo-kontrollos, párhuzamos csoportos vizsgálat volt, melyben 98 felnőtt beteg vett részt, akiknek a medián életkora 36 év volt. A betegeket subcutan injekcióban adott 30 mg ikatibant vagy placebo alkalmazására randomizálták. A vizsgálat betegeinek egy alcsoportja akut HAE-rohamokat tapasztalt androgének, antifibrinolitikus szerek, illetve C1- gátlók alkalmazása során.Az elsődleges végpont a tünetek enyhülésének kezdetéig eltelt idő volt, amelyet egy 3 tételes – a bőrduzzanat, a bőrfájdalom és a hasi fájdalom értékeléséből álló – összetett vizuális analóg pontszám(VAS-3) alapján mértek. A 4. táblázat a FAST-3 vizsgálat hatásossági eredményeit mutatja be.
Az ikatibanttal kezelt betegeknél mindegyik vizsgálatban hamarabb következett be a tünetek enyhülése (2,0, 2,5 illetve 2,0 óra elteltével) a tranexámsavhoz (12,0 óra) és a placebóhoz (4,6 és 19,8 óra) képest. Az ikatibant-kezelés hatását a másodlagos hatásossági végpontok is megerősítették.
Ezen kontrollos, III. fázisú vizsgálatok integrált elemzésében a tünetek enyhülésének kezdetéig eltelt idő, valamint a tünetek elsődleges enyhülésének kezdetéig eltelt idő hasonló volt, tekintet nélkül a korcsoportra, a nemre, a rasszra, a testtömegre, valamint attól függetlenül, hogy a beteg alkalmazott-eandrogéneket vagy antifibrinolitikus szereket.
A kontrollos, III. fázisú vizsgálatok során az ismételt rohamok esetében is konzisztens volt a terápiás válasz. Összesen 237 beteget kezeltek 1386, 30 mg-os ikatibant dózissal, 1278 akut HAE-roham miatt.Az első 15, ikatibanttal kezelt roham (1114 dózis 1030 rohamra) esetén a tünetek enyhülésének kezdetéig eltelt középidő a rohamok esetében hasonló (2,0–2,5 óra) volt.
Ezen HAE-rohamok 92,4%-át az ikatibant egyszeri dózisával kezelték.
-
táblázat: A FAST-1 és FAST-2 vizsgálat hatásossági eredményei
Az ikatibantot tranexámsavval/placebóval összehasonlító, kontrollos klinikai vizsgálat: A hatásossággal kapcsolatos eredmények FAST-2 FAST-1 ikatibant tranexámsav ikatibant placebo A betegek száma a kezelnikívánt populációban 36 38 A betegek száma a kezelnikívánt populációban 27 29 VAS kiindulási érték (mm) 63,7 61,5 VAS alapszint (mm) 69,3 67,7 Változás a kiindulási értékhez képest4 óra múlva –41,6 –14,6 Változás a kiindulási értékhez képest4 óra múlva –44,8 –23,5 Kezelések közötti különbség (95% CI, p-érték) –27,8 (–39,4, –16,2)p < 0,001 Kezelések közötti különbség (95%CI, p-érték) –23,3 (–37,1, –9,4)p = 0,002 Változás a kiindulási értékhez képest 12 óramúlva –54,0 –30,3 Változás a kiindulási értékhez képest 12 óramúlva –54,2 –42,4 Kezelések közötti különbség (95% CI, p-érték) –24,1 (–33,6, –14,6)p < 0,001 Kezelések közöttikülönbség (95% CI, p-érték –15,2 (–28,6, –1,7)p = 0,028 A tünetek enyhülésének bekövetkezéséig eltelt idő mediánja(óra) A tünetek enyhülésének bekövetkezéséig eltelt idő mediánja(óra) Összes epizód (n = 74) 2,0 12,0 Összes epizód (n = 56) 2,5 4,6 Válaszarány (%, KI) a kezelés megkezdése után4 órával) Válaszarány (%, KI) a kezelés megkezdése után4 órával) Összes epizód (n = 74) 80,0(63,1,91,6) 30,6(16,3, 48,1) Összes epizód (n = 56) 66,7(46,0,83,5) 46,4(27,5, 66,1) A tünetek enyhülésének bekövetkezéséig eltelt idő mediánja:összes tünet (óra):Hasi fájdalomDuzzanat a bőrönFájdalom a bőrben 1,62,61,5 3,518,112,0 A tünetek enyhülésének bekövetkezéséig eltelt idő mediánja:összes tünet (óra):Hasi fájdalomDuzzanat a bőrönFájdalom a bőrben 2,03,11,6 3,310,29,0 A tünetek közel teljes A tünetek közel teljes Az ikatibantot tranexámsavval/placebóval összehasonlító, kontrollos klinikai vizsgálat: A hatásossággal kapcsolatos eredmények FAST-2 FAST-1 ikatibant tranexámsav ikatibant placebo megszűnéséig eltelt idő mediánja(óra) megszűnéséig eltelt idő mediánja(óra) Összes epizód (n = 74) 10,0 51,0 Összes epizód (n = 56) 8,5 19,4 A tünetek megszűnéséig eltelt idő mediánja, a betegszerint (óra) A tünetek megszűnéséig eltelt idő mediánja, a betegszerint (óra) Összes epizód (n = 74) 0,8 7,9 Összes epizód(n = 56) 0,8 16,9 A beteg állapotának általános javulásáig eltelt idő mediánja, azorvos szerint (óra) A beteg állapotának általános javulásáig eltelt idő mediánja, azorvos szerint (óra) Összes epizód (n = 74) 1,5 6,9 Összes epizód(n = 56) 1,0 5,7 -
táblázat: A FAST-3 vizsgálat hatásossági eredményei
| Hatásossági eredmények: FAST-3; kontrollos fázis -- a kezelésbe bevont (ITT) populáció | ||||
| Végpont | Statisztika | Ikatibant | Placebo | p-érték |
| (n = 43) | (n = 45) | |||
| Elsődleges végpont | ||||
| A tünetek enyhülésének kezdetéig elteltidő -- Összetett VAS (óra) | Medián | 2,0 | 19,8 | < 0,001 |
| Egyéb végpontok | ||||
| A tünetek elsődleges enyhülésének kezdetéig eltelt idő (óra) | Medián | 1,5 | 18,5 | < 0,001 |
| Az összetettVAS-pontszámban a kezelés után 2 órával bekövetkezett változás | Átlag | –19,74 | –7,49 | < 0,001 |
| A vizsgált személy által értékelt összetett tünetpontszámban 2 óraelteltével bekövetkezett változás | Átlag | –0,53 | –0,22 | < 0,001 |
| A vizsgáló által értékelt összetett tünetpontszámban 2 óra elteltével bekövetkezett változás | Átlag | –0,44 | –0,19 | < 0,001 |
| A tünetek közel teljes enyhüléséig elteltidő (óra) | Medián | 8,0 | 36,0 | 0,012 |
| A tünetek kezdeti javulásáigeltelt idő avizsgált személy értékelése szerint (óra) | Medián | 0,8 | 3,5 | < 0,001 |
| A VAS-skála alapján meghatározott tünetek kezdeti javulásáig eltelt idő avizsgáló értékelése szerint (óra) | Medián | 0,8 | 3,4 | < 0,001 |
Ezekben a kontrollos, III. fázisú vizsgálatokban összesen 66 beteget kezeltek gégét érintő HAE- rohammiatt. Az eredmények a nem gégét érintő HAE-rohamokat tapasztaló betegeknél is hasonlók voltak a tünetek enyhülésének kezdetéig eltelt idő szempontjából.
Gyermekek és serdülők
Nyílt elrendezésű, nem randomizált, egykaros klinikai vizsgálatot (HGT-FIR-086) végeztek összesen32 beteggel. Az összes beteg kapott legalább egy adag (0,4 mg/ttkg, de legfeljebb 30 mg) ikatibantot,és a betegek többségét minimálisan 6 hónapig utánkövették. Tizenegy beteg prepubertás korú,
21 beteg pedig pubertás- vagy posztpubertás korú volt.
A hatásossági populáció a HAE-rohama miatt ikatibanttal kezelt 22 betegből állt (11 prepubertás
korúés 11 pubertás- vagy posztpubertás korú).
Az elsődleges hatásossági végpont a tünetek enyhüléséig eltelt idő (TOSR, time to onset of symptomrelief) volt, amelyet összetett, vizsgálatvezető által jelentett tüneti pontszám segítségével határoztak meg. A tünetek enyhüléséig eltelt idő meghatározása: a tünetek 20%-os javulásáig eltelt, órákban kifejezett idő.
Összességében, a tünetek enyhüléséig eltelt medián idő 1,0 óra volt (95%-os konfidenciaintervallum:1,0-1,1 óra). A kezelés után 1 órával a betegek mintegy 50%-a, 2 órával utána pedig a betegek körülbelül 90%-a tapasztalta a tünetek enyhülését.
Összességében, a tünetek minimális szintre történő csökkenéséig eltelt medián idő (a kezelés utánilegkorábbi időpont, amikor az összes tünet enyhe fokú volt vagy megszűnt) 1,1 óra volt (95%-os konfidenciaintervallum: 1,0-2,0 óra).
Az ikatibant farmakokinetikáját az egészséges önkénteseknél és betegeknél intravénás és szubkutánbejuttatási módot egyaránt alkalmazó vizsgálatok segítségével jellemezték. Az ikatibant farmakokinetikai profilja a HAE-betegek esetében hasonló az egészséges önkénteseknél megfigyelthez.
Felszívódás
Szubkután beadást követően az ikatibant abszolút biológiai hasznosulása 97%. A
legnagyobbkoncentráció kialakulásáig eltelt idő körülbelül 30 perc. Eloszlás
Az ikatibant eloszlási térfogata (Vss) körülbelül 20-25 l. A plazmafehérjékhez 44%-ban kötődik.
Biotranszformáció
Az ikatibantot a proteolitikus enzimek jelentős mértékben inaktív anyagcsere- termékekkémetabolizálják, amelyek elsősorban a vizelettel választódnak ki.
In vitro vizsgálatok megerősítették, hogy az ikatibant nem oxidatív metabolikus úton bomlik le, nemgátolja a fő citokróm P450 (CYP) izoenzimeket (CYP 1A2, 2A6, 2B6, 2C8, 2C9, 2C19, 2D6, 2E1 és3A4), és nem indukálja a CYP 1A2-t, sem a CYP 3A4-et.
Elimináció
Az ikatibant főként metabolizáció útján eliminálódik, az adag kevesebb mint 10%-a ürül a vizelettelváltozatlan formában. A clearance körülbelül 15-20 l/h, és az adagtól független. A terminális plazmafelezési idő körülbelül 1-2 óra.
Különleges betegcsoportok
Idősek
Az adatok szerint korhoz kapcsolódó csökkenés figyelhető meg a clearance szempontjából, ami körülbelül 50-60%-kal magasabb expozíciót jelent az idős betegeknél (75-80 év) a 40 éves betegekkelösszehasonlítva.
Nem
Az adatok arra utalnak, hogy a testtömeg szerinti korrekciót követően a kiürülés tekintetében
nincskülönbség a férfiak és nők között.
Máj- és vesekárosodás
Korlátozott adatok utalnak arra, hogy az ikatibant-expozíciót a máj- vagy vesekárosodás nembefolyásolja.
Rassz
Az egyes rasszokban előforduló hatásokkal kapcsolatos információk korlátozottak. A rendelkezésreálló expozíciós adatok szerint a clearance tekintetében nincs különbség a nem fehérbőrű (n = 40) ésfehérbőrű (n = 132) alanyok között.
Gyermekek és serdülők
A HGT-FIR-086 vizsgálatban meghatározták az ikatibant farmakokinetikáját HAE-ben szenvedő gyermekgyógyászati betegeknél (lásd 5.1 pont). Egyszeri subcutan alkalmazást (0,4 mg/ttkg, legfeljebb 30 mg) követően a maximális koncentráció eléréséig eltelt idő körülbelül 30 perc, a terminális felezési idő pedig körülbelül 2 óra. Az ikatibant expozíció tekintetében nem figyeltek meg különbséget a rohamon áteső és a rohammentes örökletes angioödémás betegek között. A felnőttektől és gyermekgyógyászati betegektől származó adatokat egyaránt felhasználó populációs farmakokinetikai modellezés kimutatta,hogy az ikatibant clearance-e a testtömegtől függ, és a gyermekgyógyászati HAE-populációban alacsonyabb testtömeg mellett alacsonyabb clearance értékeket mértek. Testtömeg-tartomány szerinti adagoláson alapuló modellezés szerint a gyermekgyógyászati HAE-populációban (lásd 4.2 pont) várható ikatibant expozíció alacsonyabb a HAE-ben szenvedő felnőtt betegekben végzett vizsgálatok során megfigyeltnél.
Gyógyszerészeti jellemzők - ICATIBANT 30 MG
Nátrium-klorid
Jégecet (a pH beállításához) Nátrium-hidroxid (a pH beállításához)Injekcióhoz való víz
Ez a gyógyszer különleges tárolási hőmérsékletet nem igényel. Nem fagyasztható!
3 ml oldat 3 ml-es, előretöltött fecskendőben (I. típusú üveg) és dugattyúval (szén-fluor- polimerrelbevont brómbutil). A csomag egy injekciós tűt (25 G; 16 mm) is tartalmaz.
Az egydarabos csomag egy előretöltött fecskendőt és egy injekciós tűt, a háromdarabos csomag
háromelőretöltött fecskendőt és három injekciós tűt tartalmaz.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
Az oldatnak tisztának és színtelennek, valamint látható részecskéktől mentesnek kell lennie. Alkalmazása gyermekeknél és serdülőknél
A megfelelő adagot a testtömeg alapján kell meghatározni (lásd 4.2 pont).
Amikor a szükséges adag kevesebb, mint 30 mg (3 ml), a következő felszerelésre van szükség a
megfelelő adag kiszívásához és beadásához:
-
adapter (proximális és/vagy disztális) Luer-záras csatlakozóhüvely/csatoló)
-
3 ml-es (ajánlott) osztott fecskendő
Az előretöltött ikatibant fecskendő és az összes többi komponens kizárólag egyszer használatos.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekrevonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
A tűket és a fecskendőket minden használat után éles hulladékok ártalmatlanítására szolgáló
tartálybakell helyezni.