LENDIN 10 MG SZÁJBAN DISZPERGÁLÓDÓ TABLETTA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Kölcsönhatások a következőkkel
Korlátozások
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - LENDIN 10 MG
Allergiás (szezonális és perenniális) rhinoconjunctivitis és urticaria tüneti kezelése.
A Lendin 10mg szájban diszpergálódó tabletta 2 és 11 év közötti, legalább 15kg testtömegű gyermekek számára javallott.
Adagolás
Gyermekek
-
2 és 11 éves kor közötti, legalább 15kg testtömegű gyermekek
Naponta egyszer 10mg bilasztin (1 db szájban diszpergálódó tabletta) allergiás (szezonális és perenniális) rhinoconjunctivitis és urticaria tüneteinek enyhítésére.
A szájban diszpergálódó tablettát étkezés vagy gyümölcslé fogyasztása előtt egy órával vagy két órával azt követően kell bevenni (lásd 4.5 pont).
Felnőttek és legalább 12 éves gyermekek és serdülők számára a 20mg-os bilasztin tabletta alkalmazása a megfelelő.
A kezelés időtartama:
Allergiás rhinoconjunctivitis esetében a kezelésnek az allergén expozíció időtartamára kell korlátozódnia. Szezonális allergiás rhinitisnél a tünetek megszűnésekor a kezelést abba lehet hagyni, majd ismételt jelentkezésükkor újra lehet kezdeni. Perenniális allergiás rhinitis esetén folyamatos kezelés ajánlott a betegnek abban az időszakban, amíg ki van téve az allergén expozíciónak. Urticaria esetén a kezelés időtartama a panaszok típusától, időtartamától és lefolyásától függ.
Különleges betegcsoportok
Vesekárosodás
A bilasztin biztonságosságát és hatásosságát vesekárosodásban szenvedő gyermekek esetében még nem igazolták. Felnőttek speciális kockázati csoportjában (vesekárosodásban szenvedő betegeknél) végzett vizsgálatok szerint felnőtteknél nincs szükség a bilasztin dózisának módosítására (lásd 5.2 pont).
Májkárosodás
A bilasztin biztonságosságát és hatásosságát májkárosodásban szenvedő gyermekek esetében még nem igazolták. Nincsenek klinikai tapasztalatok a készítmény májkárosodásban szenvedő felnőtteknél, gyermekeknél és serdülőknél történő alkalmazására. Azonban mivel a bilasztin nem metabolizálódik, és változatlan formában a vizelettel és a széklettel ürül, nem várható, hogy a májkárosodás a biztonságos szint fölé növelné a szisztémás expozíciót felnőtt betegeknél. Ezért nincs szükség az adagolás módosítására májkárosodásban szenvedő felnőtt betegeknél (lásd 5.2 pont).
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra.
A szájban diszpergálódó tabletta szájba helyezés után gyorsan szétesik a nyálban, így könnyen lenyelhető.
Ezen kívül a szájban diszpergálódó tablettát bevétel előtt vízben lehet diszpergálni. Ez erősen ajánlott 6 évesnél fiatalabb gyermekek esetén, mivel ők hajlamosak lehetnek a tabletták félrenyelésére. Grépfrútlé vagy bármely más gyümölcslé nem használható a diszpergálás céljára (lásd 4.5 pont).
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Gyermekek és serdülők
A bilasztin hatásosságát és biztonságosságát 2 éven aluli és 15kg-nál kisebb testtömegű gyermekeknél még nem állapították meg, ezért a bilasztin 2 éven aluli és 15kg-nál kisebb testtömegű gyermekeknél nem alkalmazható.
Közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél a bilasztin és P-glikoprotein-gátlók, így pl. ketokonazol, eritromicin, ciklosporin, ritonavir vagy diltiazem együttadásakor megemelkedhet a bilasztin plazmaszintje, és ezért fokozódhat a bilasztin okozta mellékhatások kialakulásának kockázata. Ezért kerülendő a bilasztin P-glikoprotein-gátlókkal történő együttadása közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetében.
Bilasztint szedő betegeknél jelentettek olyan eseteket, amikor megnyúlt QT-szakasz ábrázolódott az EKG-n (lásd 4.8, 4.9 és 5.1 pont). A QT-/QTc-szakasz megnyúlását okozó gyógyszerek feltételezhetően növelik a torsade de pointes kialakulásának kockázatát.
Ezért a bilasztin csak kellő körültekintéssel adható olyan betegeknek, akiknél a QT-/QTc-szakasz megnyúlásának fokozott kockázata áll fenn. Ide tartoznak azok a betegek, akik anamnézisében cardialis arrhythmia szerepel; akiknél hypokalaemia, hypomagnesaemia, illetve hypocalcaemia áll fenn; akiknél a QT-szakasz megnyúlása eleve ismert, vagy akiknél a bradycardia jelentős mértékű; illetve azok a betegek, akik egyidejűleg más, QT-/QTc-megnyúlást esetlegesen előidéző gyógyszert is alkalmaznak.
Ez a gyógyszer kevesebb mint 1mmol (23mg) nátriumot tartalmaz szájban diszpergálódó tablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
Ez a készítmény 0,0015mg alkoholt (etanolt) tartalmaz szájban diszpergálódó tablettánként, amely egyenértékű 1mg/100g (0,001m/m%) alkohollal. A készítmény egy 150mg tömegű szájban diszpergálódó tablettájában található alkoholmennyiség kevesebb mint 0,00004ml sörnek vagy 0,00002ml bornak felel meg.
A készítményben található kis mennyiségű alkohol semmilyen észlelhető hatást nem okoz.
Interakciós vizsgálatokat csak felnőtteknél végeztek, és ezeket az alábbiakban foglaljuk össze.
Kölcsönhatás élelmiszerekkel: A táplálékbevitel jelentős mértékben, 30%-kal csökkenti a 20mg-os bilasztin tabletta és 20%-kal a 10mg-os szájban diszpergálódó bilasztin tabletta orális biohasznosulását.
Grépfrútlével való kölcsönhatás: 20mg bilasztin és grépfrútlé egyidejű bevitele 30%-kal csökkentette a bilasztin orális biohasznosulását. Ezt a hatást más gyümölcslevek is kiválthatják. A biohasznosulás csökkenése változó mértékű lehet, a gyümölcstől és a termék gyártójától függően. Az interakció mechanizmusa egy felvevő transzporter, az OATP1A2 gátlásán alapul, amelynek a bilasztin egy szubsztrátja (lásd 5.2pont). Azok a gyógyszerek, amelyek az OATP1A2 szubsztrátjai vagy gátlói, mint például a ritonavir vagy a rifampicin, szintén rendelkeznek a bilasztin plazmakoncentrációját csökkentő potenciállal.
Ketokonazollal vagy eritromicinnel való kölcsönhatás: Napi 1×20mg bilasztin és 1×400mg ketokonazol vagy 3×500mg eritromicin egyidejű bevitelekor a bilasztin AUC-je 2-szeresére, a Cmax pedig 2-3-szorosára emelkedett. Ezek a változások az intesztinális efflux transzporterekkel való kölcsönhatással magyarázhatóak, mivel a bilasztin a P-gp szubsztrátja, és nem metabolizálódik (lásd 5.2 pont). Ezek a változások valószínűleg nem befolyásolják sem a bilasztin, sem a ketokonazol vagy eritromicin biztonságossági profilját. Egyéb gyógyszerek, melyek a P-gp szubsztrátjai vagy inhibitorai, mint például a ciklosporin, szintén képesek növelni a bilasztin plazmakoncentrációját.
Diltiazemmel való kölcsönhatás: Napi 1×20mg bilasztin és 1×60mg diltiazem egyidejű bevitelekor a bilasztin Cmax értéke 50%-kal emelkedett. Ez a változás az intesztinális efflux transzporterekkel (lásd 5.2 pont) való kölcsönhatással magyarázható, és valószínűleg nem befolyásolja a bilasztin biztonságossági profilját.
Alkohollal való kölcsönhatás: A psychomotoros teljesítmény alkohol és napi 1×20mg bilasztin egyidejű bevitelét követően hasonló volt, mint alkohol és placebo együttadása esetén.
Lorazepámmal való kölcsönhatás: 8 napos, napi 1×20mg bilasztinnal és 1×3mg lorazepámmal történő egyidejű kezelés nem fokozta a lorazepám központi idegrendszeri depressziót okozó hatásait.
Gyermekek és serdülők
Nem végeztek interakciós vizsgálatokat gyermekeknél bilasztin szájban diszpergálódó tablettával. Mivel nincs klinikai tapasztalat gyermekeknél a bilasztinnak más gyógyszerekkel, élelmiszerekkel vagy gyümölcslevekkel való kölcsönhatásaira vonatkozóan, ezért jelenleg a felnőtteknél végzett interakciós vizsgálatok eredményeire kell támaszkodni a bilasztin gyermekeknek történő felírásakor.
Nincsenek klinikai adatok gyermekeknél annak megállapítására, hogy az AUC vagy a Cmax kölcsönhatások miatt bekövetkező változásai befolyásolják-e a bilasztin biztonságossági profilját.
Terhesség
Nincsenek adatok, ill. csak korlátozott klinikai tapasztalat áll rendelkezésre bilasztin alkalmazására vonatkozóan terhes nők esetén. Az állatkísérletes vizsgálatok során nem mutattak ki közvetlen vagy közvetett reprodukítv toxicitást, a szülésre vagy a postnatális fejlődésre kifejtett kedvezőtlen hatásokat (lásd az 5.3 pont). Elővigyázatosságból azonban kerülendő a Lendin alkalmazása terhesség idején.
Szoptatás
A bilasztin tejbe történő kiválasztását humán egyedeknél nem vizsgálták. A rendelkezésre álló állatkísérletes farmakokinetikai adatok szerint a bilasztin kiválasztódik a tejbe (lásd 5.3 pont). A Lendin alkalmazása előtt el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy a kezelést szakítják meg /halasztják el – figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermek, illetve a kezelés előnyét az anya szempontjából.
Termékenység
Nincsenek adatok, illetve csak korlátozott klinikai tapasztalat áll rendelkezésre.
A patkányokkal végzett vizsgálatok nem mutattak ki semmilyen negatív hatást a termékenységre vonatkozóan (lásd 5.3 pont).
Felnőtteknél a bilasztin gépjárművezetéshez szükséges képességekre gyakorolt hatását elemző vizsgálatok alapján 20mg bilasztinnal történő kezelés nem befolyásolja a gépjárművezetéshez szükséges képességeket. Azonban, mivel a gyógyszerre adott egyéni válasz különböző lehet, a betegeket figyelmeztetni kell, hogy ne vezessenek vagy ne kezeljenek gépeket, amíg meg nem győződnek arról, hogyan reagál saját szervezetük a bilasztinra.
A biztonságossági profil összefoglalása gyermekeknél és serdülőknél
A klinikai fejlesztés során a gyermekeknél és serdülőknél (12-17 éveseknél) tapasztalt mellékhatások gyakorisága, típusa és súlyossága azonos volt a felnőtteknél megfigyeltekkel. A forgalomba hozatal után ebben a betegcsoportban (12-17 éves gyermekeknél és serdülőknél) összegyűjtött információk megerősítették a klinikai vizsgálat eredményeit.
Azoknak az allergiás rhinoconjunctivitis vagy krónikus idiopathiás urticaria miatt 10mg bilasztinnal kezelt, 12 hetes, kontrollos klinikai vizsgálatban résztvevő (2 és 11 év közötti) gyermekeknek az aránya, akik mellékhatást jelentettek, hasonló volt a placebót kapó betegekéhez (68,5% vs. 67,5%).
A bilasztinnal (szájban diszpergálódó tablettával) végzett klinikai vizsgálatok során a leggyakrabban, 328# (2-11 éves) gyermek által jelentett mellékhatások a fejfájás, allergiás conjunctivitis, rhinitis és abdominális fájdalom voltak (#ebből 260 gyermeket klinikai biztonságossági vizsgálatban, 68 gyermeket farmakokinetikai vizsgálatokban kezeltek). Ezek a kezeléssel összefüggésbe hozható nemkívánatos események hasonló gyakorisággal fordultak elő a 249 placebót kapó betegnél is.
A gyermekeknél tapasztalt mellékhatások táblázatos összefoglalása
Az alábbi táblázat a bilasztin-kezeléssel legalább potenciálisan összefüggésbe hozható és a klinikai fejlesztés során bilasztin-kezelést kapó (2-11 év közötti) gyermekek több mint 0,1%-ánál jelentett mellékhatásokat tartalmazza.
A gyakorisági kategóriák az alábbiak:
Nagyon gyakori (≥1/10)
Gyakori (≥1/100 – <1/10)
Nem gyakori (≥1/1000 –<1/100)
Ritka (≥1/10000 –<1/1000)
Nagyon ritka (<1/10000)
Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
A táblázat nem tartalmazza a ritka, nagyon ritka és a nem ismert gyakorisággal előforduló mellékhatásokat.
| MedDRA szervrendszerikategóriaGyakoriság Mellékhatás | Bilasztin10mg(n=328)# | Placebo(n=249) | |
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | |||
| Nem gyakori | rhinitis | 3 (0,9%) | 3 (1,2%) |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | |||
| Gyakori | fejfájás | 6 (1,8%) | 3 (1,2%) |
| Nem gyakori | szédülés | 1 (0,3%) | 0 (0,0%) |
| eszméletvesztés | 1 (0,3%) | 0 (0,0%) | |
| Szembetegségek és szemészeti tünetek | |||
| Gyakori | allergiás conjunctivitis | 4 (1,2%) | 5 (2,0%) |
| Nem gyakori | szemirritáció | 1 (0,3%) | 0 (0,0%) |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | |||
| Nem gyakori | abdominális fájdalom / gyomortáji fájdalom | 3 (0,9%) | 3 (1,2%) |
| diarhoea | 2 (0,6%) | 0 (0,0%) | |
| nausea | 1 (0,3%) | 0 (0,0%) | |
| ajakduzzanat | 1 (0,3%) | 0 (0,0%) | |
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | |||
| Nem gyakori | eczema | 1 (0,3%) | 0 (0,0%) |
| urticaria | 2 (0,6%) | 2 (0,8%) | |
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | |||
| Nem gyakori | fáradtságérzet | 3 (0,9%) | 0 (0,0%) |
#260 gyermek vett részt a klinikai biztonságossági vizsgálatban, 68 gyermek a farmakokinetikai vizsgálatokban.
Egyes kiválasztott mellékhatások leírása gyermekeknél
Fejfájást, abdominális fájdalmat, allergiás conjunctivitist és rhinitist egyaránt észleltek a 10mg bilasztinnal és a placebóval kezelt gyermekeknél. A gyakoriság a fejfájásra vonatkozóan: 1,8% vs. 1,2%; a hasi fájdalomra: 0,9% vs. 1,2%; az allergiás conjunctivitisre 1,2% vs. 2,0%; a rhinitisre 0,9% vs. 1,2% volt.
A biztonságossági profil összefoglalása felnőtteknél és serdülőknél
A klinikai vizsgálatok során a 20mg bilasztinnal kezelt allergiás rhinoconjunctivitisben vagy krónikus idiopátiás urticariában szenvedő betegeknél a mellékhatások előfordulási gyakorisága hasonló volt, mint a placebóval kezelt betegeknél (12,7%, illetve 12,8%).
A klinikai fejlesztés során végzett II. és III. fázisú klinikai vizsgálatokban 2525 beteget kezeltek a bilasztin különböző dózisaival, akik közül 1697 beteg kapott 20mg bilasztint. Ezekben a vizsgálatokban 1362 beteg kapott placebokezelést. A 20mg bilasztinnal kezelt allergiás rhinoconjunctivitisben vagy krónikus idiopátiás urticariában szenvedő betegeknél észlelt leggyakoribb mellékhatások a következők voltak: fejfájás, álmosság, szédülés és fáradtságérzet. Ezek a mellékhatások hasonló gyakorisággal fordultak elő a placebót szedő betegeknél is.
A felnőtteknél és serdülőknél tapasztalt mellékhatások táblázatos összefoglalása
Az alábbi táblázat azokat a bilasztin-kezeléssel legalább potenciálisan összefüggésbe hozható mellékhatásokat tartalmazza, amelyeket a klinikai fejlesztés során a 20mg bilasztinnal kezelt betegek (n=1697) több mint 0,1%-ánál jelentettek.
A gyakorisági kategóriák az alábbiak:
Nagyon gyakori (≥1/10)
Gyakori (≥1/100 – <1/10)
Nem gyakori (≥1/1000 –<1/100)
Ritka (≥1/10000 –<1/1000)
Nagyon ritka (<1/10000)
Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg).
A táblázat nem tartalmazza a ritka, nagyon ritka és a nem ismert gyakorisággal előforduló mellékhatásokat.
| MedDRA szervrendszerikategóriaGyakoriság Mellékhatás |
Bilasztin20mg N=1697 |
Mindenbilasztinnal kezeltcsoport N=2525 |
Placebo N=1362 |
||||
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | |||||||
| Nem gyakori | orális herpes fertőzés | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 0 (0,0%) | |||
| Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek | |||||||
| Nem gyakori | fokozott étvágy | 10 (0,59%) | 11 (0,44%) | 7 (0,51%) | |||
| Pszichiátriai kórképek | |||||||
| Nem gyakori | szorongás | 6 (0,35%) | 8 (0,32%) | 0 (0,0%) | |||
| insomnia | 2 (0,12%) | 4 (0,16%) | 0 (0,0%) | ||||
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | |||||||
| Gyakori | álmosság | 52 (3,06%) | 82 (3,25%) | 39 (2,86%) | |||
| fejfájás | 68 (4,01%) | 90 (3,56%) | 46 (3,38%) | ||||
| Nem gyakori | szédülés | 14 (0,83%) | 23 (0,91%) | 8 (0,59%) | |||
| A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei | |||||||
| Nem gyakori | tinnitus | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 0 (0,0%) | |||
| vertigo | 3 (0,18%) | 3 (0,12%) | 0 (0,0%) | ||||
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | |||||||
| Nem gyakori | jobb Tawara-szárblokk | 4 (0,24%) | 5 (0,20%) | 3 (0,22%) | |||
| sinus arrhythmia | 5 (0,30%) | 5 (0,20%) | 1 (0,07%) | ||||
| QT-megnyúlás az EKG-n* | 9 (0,53%) | 10 (0,40%) | 5 (0,37%) | ||||
| egyéb EKG-eltérések | 7 (0,41%) | 11 (0,44%) | 2 (0,15%) | ||||
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinális betegségek és tünetek | |||||||
| Nem gyakori | dyspnoe | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 0 (0,0%) | |||
| nazális diszkomfortérzés | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 0 (0,0%) | ||||
| orrnyálkahártya szárazsága | 3 (0,18%) | 6 (0,24%) | 4 (0,29%) | ||||
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | |||||||
| Nem gyakori | gyomortáji fájdalom | 11 (0,65%) | 14 (0,55%) | 6 (0,44%) | |||
| hasi fájdalom | 5 (0,30%) | 5 (0,20%) | 4 (0,29%) | ||||
| hányinger, émelygés | 7 (0,41%) | 10 (0,40%) | 14 (1,03%) | ||||
| hasi diszkomfortérzés | 3 (0,18%) | 4 (0,16%) | 0 (0,0%) | ||||
| hasmenés | 4 (0,24%) | 6 (0,24%) | 3 (0,22%) | ||||
| szájszárazság | 2 (0,12%) | 6 (0,24%) | 5 (0,37%) | ||||
| dyspepsia | 2 (0,12%) | 4 (0,16%) | 4 (0,29%) | ||||
| gastritis | 4 (0,24%) | 4 (0,16%) | 0 (0,0%) | ||||
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | |||||||
| Nem gyakori | pruritus | 2 (0,12%) | 4 (0,16%) | 2 (0,15%) | |||
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | |||||||
| Nem gyakori | fáradtságérzet | 14 (0,83%) | 19 (0,75%) | 18 (1,32%) | |||
| szomjúság | 3 (0,18%) | 4 (0,16%) | 1 (0,07%) | ||||
| a korábbi állapot javulása | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 1 (0,07%) | ||||
| láz | 2 (0,12%) | 3 (0,12%) | 1 (0,07%) | ||||
| asthenia | 3 (0,18%) | 4 (0,16%) | 5 (0,37%) | ||||
| Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei | |||||||
| Nem gyakori | gamma-glutamiltranszferáz (gamma-GT)-szint emelkedése | 7 (0,41%) | 8 (0,32%) | 2 (0,15%) | |||
| glutamát-piruvát transzamináz (GPT/ALAT)-szint emelkedése | 5 (0,30%) | 5 (0,20%) | 3 (0,22%) | ||||
| glutamát-oxálacetát transzamináz (GOT/ASAT)-szint emelkedése | 3 (0,18%) | 3 (0,12%) | 3 (0,22%) | ||||
| szérum-kreatininszint emelkedése | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 0 (0,0%) | ||||
| szérum trigliceridek szintjének emelkedése | 2 (0,12%) | 2 (0,08%) | 3 (0,22%) | ||||
| testtömeg-növekedés | 8 (0,47%) | 12 (0,48%) | 2 (0,15%) | ||||
*A forgalomba hozatalt követően is jelentettek olyan eseteket, amikor megnyúlt QT-szakasz ábrázolódott az EKG-n.
Gyakorisága nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): palpitatio, tachycardia, túlérzékenységi reakciók (mint az anaphylaxia, angioödéma, dyspnoe, bőrkiütés, lokalizált ödéma/helyi duzzanat és erythema) és hányás eseteit észlelték a gyógyszer forgalomba kerülését követő időszakban.
Egyes kiválasztott mellékhatások leírása felnőtteknél és serdülőknél
Aluszékonyságot (álmosságot), fejfájást, szédülést és fáradtságérzetet egyaránt észleltek a 20mg bilasztinnal és a placebóval kezelt betegeknél. A gyakoriság az aluszékonyságra vonatkozóan: 3,06% vs. 2,86%; a fejfájásra: 4,01% vs. 3,38%; a szédülésre: 0,83% vs. 0,59%; a fáradtság érzetre: 0,83% vs. 1,32% volt.
A posztmarketing mellékhatás megfigyelés során összegyűjtött információk megerősítették a klinikai fejlesztés során megfigyelt biztonságossági profilt.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Nincsenek túladagolásra vonatkozó adatok gyermekeknél.
A bilasztin akut túladagolására vonatkozó információk a gyógyszerfejlesztés során felnőtteknél végzett klinikai vizsgálatok tapasztalataiból és a posztmarketing mellékhatás megfigyelésből származnak.
A klinikai vizsgálatokban 26 egészséges felnőtt önkéntesnél a bilasztin terápiás dózisának 10‑11-szeresét (220mg egyszeri dózisban, illetve 7 napig 200mg/nap dózisban) alkalmazva a kezelést igénylő mellékhatások gyakorisága kétszer nagyobb volt, mint placebo esetén. A leggyakoribb mellékhatások a szédülés, fejfájás és hányinger, émelygés voltak. Nem jelentettek sem súlyos mellékhatást, sem a QTc intervallum szignifikáns megnyúlását.
A posztmarketing mellékhatás megfigyelésből származó információk összhangban vannak a klinikai vizsgálatok során jelentettekkel.
A bilasztin ismételt adagjainak (4 napon át 100mg) a ventriculáris repolarizációra kifejtett hatását egy 30 felnőtt egészséges önkéntesnél végzett “mélyreható QT/QTc keresztezett elrendezésű klinikai vizsgálat” elemzésének elbírálásakor nem volt kimutatható a QTc intervallum szignifikáns megnyúlása.
Túladagolás esetén tüneti és támogató kezelés javasolt.
A bilasztinnak nincs specifikus antidótuma.
Farmakológiai tulajdonságok - LENDIN 10 MG
Farmakoterápiás csoport: Szisztémás antihisztaminok; Egyéb szisztémás antihisztaminok,
ATC kód: R06AX29
Hatásmechanizmus
A bilasztin egy nem szedatív, tartós hatású hisztaminantagonista, amely szelektív perifériás H1-receptor-antagonista affinitással rendelkezik, és nem mutat affinitást a muszkarinreceptorok iránt.
A bilasztin egyszeri dózisai 24 órán át gátolták a hisztamin által kiváltott “wheal and flare” bőrreakciót.
Klinikai hatásosság
A bilasztin hatékonyságát vizsgálták felnőtteknél és serdülőknél. A szakmai irányelvek szerint, a bilasztin felnőtteknél és serdülőknél igazolt hatékonyságát extrapolálni lehet gyermekekre is, bizonyítva, hogy a 2-11 év közötti, legalább 15kg testtömegű gyermekeknél a 10mg bilasztin adása után kialakult szisztémás expozíció ekvivalens a felnőtteknél 20mg bilasztin adása után kialakult expozícióval (lásd 5.2 pont). A felnőtteknél és serdülőknél nyert adatok extrapolációja megfelelőnek tekinthető ennél a készítménynél, mivel az allergiás rhinoconjunctivitis és az urticaria pathophysiologiája azonos valamennyi korcsoportban.
A szezonális és perenniális allergiás rhinoconjunctivitisben szenvedő felnőtteknél és serdülőknél végzett klinikai vizsgálatok során a 14-28 napon át naponta egyszer adagolt 20mg bilasztin hatékonynak bizonyult az alábbi tünetek enyhítésében: tüsszögés, orrfolyás, nyálkahártya-irritáció, orrdugulás, szemviszketés, könnyezés és a szem vörössége. A bilasztin 24 órán át hatékonyan kontrollálta a tüneteket.
Két klinikai vizsgálatban, amelyet krónikus idiopátiás urticariában szenvedő betegek körében végeztek, a 28 napon át 20mg dózisban adott bilasztin hatékonyan csökkentette a viszketés intenzitását és a bőrkiütések számát és méretét, valamint a betegek urticariának tulajdonítható rossz közérzetét. A betegek jobban tudtak aludni, és életminőségük is javult.
A bilasztinnal végzett klinikai vizsgálatokban nem észleltek sem klinikaikag szignifikáns QTc intervallum megnyúlást, sem egyéb cardiovasculáris hatást; még 9 betegnél 7 napig napi 200mg‑ot (a terápiás dózis 10-szeresét) alkalmazva sem, vagy akkor sem, ha egyidejűleg adták P-gp inhibitorokkal, pl. ketokonazollal (24 személynek) és eritromicinnel (24 személynek). 30 egészséges önkéntes bevonásával mélyreható QT vizsgálatot is végeztek.
A kontrollos klinikai vizsgálatokban a javasolt napi egyszeri 20mg dózis mellett a bilasztin központi idegrendszeri biztonságossági profilja a placebohoz hasonló volt, és az álmosság előfordulása statisztikailag nem mutatott eltérést a placebótól. A bilasztin naponta egyszer, maximálisan 40mg dózisban alkalmazva a klinikai vizsgálatok során nem befolyásolta a pszichomotoros teljesítményt, és egy standard gépjárművezetési teszten vizsgálva nem befolyásolta a gépjárművezetési képességet.
A II. és III. fázisú klinikai vizsgálatokba bevont idős betegeknél (≥ 65 éves) nem volt kimutatható eltérés a hatásosság és biztonságosság tekintetében a fiatalabb betegekhez viszonyítva.
Klinikai biztonságosság
Egy 12 hetes, 2 és 11 év közötti gyermekeknél végzett kontrollos klinikai vizsgálatban (összesen 509 gyermek bevonásával, 260 főt 10mg bilasztinnal kezeltek: ebből 58 fő 2 és <6 év közötti, 105 fő 6 és <9 év közötti, és 97 fő 9 < 12 év közötti, és 249 főt placebóval kezeltek: ebből 58 fő 2 és <6 év közötti, 95 fő 6 és <9 év közötti és 96 fő 9 és <12 év közötti), az ajánlott gyermekgyógyászati dózis 10mg naponta egyszer történő alkalmazása mellett, a bilasztin biztonságossági profilja (n = 260) hasonló volt a placebóval (n = 249) kezelt csoportéhoz: gyógyszer-mellékhatást a 10mg bilasztinnal kezelt betegek 5,8%-ánál és a placebót kapók 8,0%-ánál jelentettek. Mind a 10mg bilasztinnal kezelt, mind a placebocsoportban az aluszékonyság és szedáltság pontszámok kismértékű csökkenést mutattak a Gyermekgyógyászati Alvás Kérdőív (Paediatric Sleep Questionnaire) alapján a vizsgálat ideje alatt, a két csoport között azonban nem volt statisztikailag szignifikáns különbség. A 2-11 év közötti gyermekeknél nem volt szignifikáns különbség a QTc tekintetében a napi 10mg bilasztint kapó csoportban a placebóhoz viszonyítva. A kifejezetten allergiás rhinoconjunctivitisben vagy krónikus urticariában szenvedő gyermekek számára kifejlesztett Életminőség Kérdőív (Quality of Life) általános pontszámában növekedést mutatott 12 héten át: nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a bilasztin- és a placebokar között. A vizsgált 509 gyermek közül 479 szenvedett allergiás rhinoconjunctivitisben, és 30 vizsgálati alanynál diagnosztizáltak krónikus urticariát. 260 gyermek kapott bilasztint, ebből 252 fő (96,9%) allergiás rhinoconjunctivitisre és 8 fő (3,1%) krónikus urticariára. 249 gyermek kapott placebót, ebből 227 (91,2%) allergiás rhinoconjunctivitisre és 22 (8,8%) krónikus urticariára.
Gyermekek és serdülők
Az Európai Gyógyszerügynökség eltekint a bilasztinnal a 2 éves kor alatti gyermekpopuláció minden alcsoportján végzett vizsgálatok eredményeinek benyújtási kötelezettségétől (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati információk).
Felszívódás
A bilasztin orális alkalmazást követően gyorsan felszívódik, és kb. 1,3óra múlva éri el a maximális plazmakoncentrációt. Akkumuláció nem volt megfigyelhető. A bilasztin orális biohasznosulásának átlagos értéke 61%.
Eloszlás
In vitro és invivo vizsgálatok kimutatták, hogy a bilasztin a P-gp szubsztrátja (lásd 4.5 pont: „ketokonazollal vagy eritromicinnel való kölcsönhatás”, és „diltiazemmel való kölcsönhatás”), valamint az OATP szubsztrátja (lásd 4.5 pont: „grépfrútlével való kölcsönhatás”).
Terápiás dózisok esetén a bilasztin 84-90%-ban kötődik a plazmaproteinekhez.
Biotranszformáció
A bilasztin in vitro vizsgálatokban nem indukálta, és nem gátolta a CYP450 izoenzimek aktivitását.
Elimináció
Egészséges felnőtt önkénteseknél végzett tömeg egyensúly (“mass balance”) vizsgálatban 20mg 14C-jelzett bilasztin egyszeri adagolását követően, a bevitt dózis csaknem 95%-a változatlan formában ürült a vizelettel (28,3%) és a széklettel (66,5%), megerősítve, hogy a bilasztin embernél nem metabolizálódik jelentős mértékben. Az egészséges önkéntesek esetén a számított átlagos eliminációs felezési idő 14,5 óra volt.
Linearitás
A bilasztin lineáris farmakokinetikát mutat a vizsgált dózishatárokon belül (5-220mg), alacsony egyének közti variabilitással.
Vesekárosodás
A bilasztin hatásait vesekárosodásban szenvedő betegeknél csak felnőtteknél vizsgálták.
Egy vesekárosodásban szenvedő betegek körében végzett klinikai vizsgálatban az átlagos (±SD) AUC0-∞ az egészséges veseműködésű (GFR: > 80ml/perc/1,73 m2) betegek 737,4 (±260,8) ng×óra/ml értékéhez viszonyítva az enyhe fokú vesekárosodású (GFR: 50-80ml/perc/1,73 m2) betegeknél 967,4 (±140,2) ng×óra/ml-re, a közepesen súlyos fokúnál (GFR: 30 - <50ml/perc/1,73 m2) 1384,2 (±263,23) ng×óra/ml-re, és a súlyos fokú vesekárosodás esetén (GFR: < 30ml/perc/1,73 m2) 1708,5 (±699,0) ng×óra/ml-re emelkedett. A bilasztin átlagos (±SD) felezési ideje 9,3óra (± 2,8) volt az egészséges veseműködésű betegeknél, 15,1óra (± 7,7) az enyhe fokú vesekárosodás esetén, 10,5óra (± 2,3) a közepesen súlyos fokú esetén, és 18,4óra (± 11,4) a súlyos fokú vesekárosodás esetén.
A vizelettel történő kiválasztódás 48-72 órát követően lényegében teljes volt valamennyi betegnél. Ezek a farmakokinetikai változások várhatóan nincsenek klinikailag releváns hatással a bilasztin biztonságossági profiljára, mivel a bilasztin plazmaszintjei a vesekárosodásban szenvedő betegeknél is a biztonságos bilasztin szinteken belül maradnak.
Májkárosodás
Nem állnak rendelkezésre farmakokinetikai adatok májkárosodásban szenvedő betegeknél. A bilasztin nem metabolizálódik embernél. Mivel a vesekárosodásban szenvedő betegeken végzett vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy a renális eliminációnak döntő szerepe van a bilasztin kiválasztásában, a bilasztin eliminációjában az epével történő kiválasztás várhatóan csak csekély jelentőségű. A májfunkcióban bekövetkező változásoknak feltehetően nincs klinikailag releváns hatása a bilasztin farmakokinetikájára.
Gyermekek és serdülők
A gyermekekre vonatkozó farmakokinetikai elemzést két vizsgálatból kapott adatok alapján végezték el, amelybe 66 fő 2-11 év közötti, allergiás rhinoconjunctivitisben vagy krónikus urticariában szenvedő gyermeket vontak be, akik naponta egyszer 10mg bilasztint kaptak, szájban diszpergálódó tabletta gyógyszerformában. A plazmakoncentrációs adatok farmakokinetikai modellezése azt mutatta, hogy a naponta egyszeri 10mg bilasztin gyermekgyógyászati dózis alkalmazása után tapasztalt expozíció, a felnőtteknél és a serdülőknél a 20mg-os dózis után tapasztalt szisztémás expozíció tartományába esik, mivel az AUC értékek (95%-os CI) tartománya 511,5 és 1450ng×óra/ml között voltak a 2 és 11 év közötti gyermekeknél. Ezek az eredmények nagymértékben a biztonságossági határ alatt vannak, amely felnőtteknél a napi egyszeri 80mg-os dózis alkalmazásával nyert adatokon alapul, a gyógyszer biztonságossági profiljával összhangban. Ezek az eredmények megerősítették, hogy a naponta egyszer per os alkalmazott 10mg bilasztin megfelelő terápiás dózis választás a 2 és 11 év közötti, legalább 15kg-os testtömegű gyermekek számára.
Gyógyszerészeti jellemzők - LENDIN 10 MG
mannit (E421)
kroszkarmellóz-nátrium
nátrium-sztearil-fumarát
szukralóz (E955)
vörös szőlő aroma (fő összetevői: akáciamézga, etil-butirát, triacetin, metil-antranilát, etanol, d-limonén, linalool).
Lendin 10mg szájban diszpergálódó tabletták OPA/Al/PVC//Al buborékcsomagolásban vannak.
Egy buborékcsomagolás 10 db szájban diszpergálódó tablettát tartalmaz. A buborékcsomagolások dobozba vannak csomagolva.
10 db, 20 db, 30 db vagy 50 db szájban diszpergálódó tabletta dobozonként.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.