DAYBU 200 MG/ML BELSŐLEGES OLDAT
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - DAYBU 200 MG/ML
A Daybu Rett-szindróma neurobehaviorális tünetei kezelésére javallott felnőttek és legalább 5 éves gyermekek és serdülők számára.
Adagolás
A trofinetidet naponta kétszer, reggel és este kell bevenni, a beteg testtömegének megfelelő dózisban, az 1. táblázat szerint.
-
táblázat A trofinetid ajánlott adagolása legalább 5 éves betegeknél
A beteg testtömege Trofinetid adagolása Trofinetid térfogata 9 kg-tól kevesebb mint 12 kg-ig naponta kétszer 5 g naponta kétszer 25 ml 12 kg-tól kevesebb mint 20 kg-ig naponta kétszer 6 g naponta kétszer 30 ml 20 kg-tól kevesebb mint 35 kg-ig naponta kétszer 8 g naponta kétszer 40 ml 35 kg-tól kevesebb mint 50 kg-ig naponta kétszer 10 g naponta kétszer 50 ml 50 kg vagy több naponta kétszer 12 g naponta kétszer 60 ml A kezelés további hasznosságát rendszeresen újra kell értékelni.
Dózismódosítás bizonyos mellékhatások miatt
A dóziscsökkentésnek a trofinetid hatásosságára gyakorolt hatása bizonytalan. A mellékhatások kezelése érdekében végzett dóziscsökkentést követően a klinikai megítélés alapján mérlegelni kell az ajánlott dózis visszaállítását.
Hasmenés
A betegeknek azt kell tanácsolni, hogy a trofinetid-kezelés megkezdése előtt hagyják abba a hashajtók szedését. Súlyos hasmenés vagy kiszáradás gyanúja esetén fontolóra kell venni a trofinetid-kezelés felfüggesztését, a dózis csökkentését vagy a kezelés abbahagyását (lásd 4.4 pont).
Hányás
Ha trofinetid beadása után hányás lép fel, akkor nem szabad pótlólag egy másik dózist bevenni. Ehelyett a következő, előírt dózist kell bevenni. Fontolóra kell venni a trofinetid-kezelés felfüggesztését, dózisának csökkentését vagy a kezelés abbahagyását, ha a hányás súlyos vagy az orvosi kezelés ellenére jelentkezik (lásd 4.4 pont).
Testtömegcsökkenés
Jelentős fogyás esetén mérlegelni kell a trofinetid-kezelés felfüggesztését, dózisának csökkentését vagy a kezelés végleges abbahagyását (lásd 4.4 pont).
Kihagyott dózis
Ha kihagyják a trofinetid egy dózisát, azt a lehető leghamarabb pótolni kell. Ha azonban eljött a következő dózis ideje, a kihagyott dózist nem szabad bevenni. Ehelyett a következő előírt dózist kell bevenni. Nem szabad kétszeres dózist bevenni a kimaradt dózis pótlására.
Különleges betegcsoportok
Idősek
A trofinetid klinikai vizsgálataiba nem választottak be 65 éves vagy annál idősebb betegeket annak meghatározására, hogy eltérően reagálnak-e mint a fiatalabb betegek. Ismert, hogy ez a gyógyszer főként a vesén keresztül választódik ki. Mivel az idős betegeknél nagyobb valószínűséggel fordul elő vesekárosodás, hasznos lehet a vesefunkció ellenőrzése.
Májkárosodás
Májkárosodásban szenvedő betegeknél dózismódosítás nem szükséges (lásd 5.2 pont).
Vesekárosodás
Enyhe vesekárosodásban szenvedő betegeknél (becsült glomeruláris filtrációs ráta [eGFR] 60–
89 ml/perc/1,73 m2) nincs szükség dózismódosításra. Közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél (eGFR 30–59 ml/perc/1,73 m2) a trofinetid ajánlott adagolását a 2. táblázat ismerteti:
-
táblázat A trofinetid ajánlott adagolása közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő
betegeknél
A beteg testtömege Trofinetid adagolása Trofinetid térfogata 9 kg-tól kevesebb mint 12 kg-ig naponta kétszer 2,5 g naponta kétszer 12,5 ml 12 kg-tól kevesebb mint 20 kg-ig naponta kétszer 3 g naponta kétszer 15 ml 20 kg-tól kevesebb mint 35 kg-ig naponta kétszer 4 g naponta kétszer 20 ml 35 kg-tól kevesebb mint 50 kg-ig naponta kétszer 5 g naponta kétszer 25 ml 50 kg vagy több naponta kétszer 6 g naponta kétszer 30 ml A trofinetid alkalmazása súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél (eGFR 15–29 ml/perc/1,73 m2) nem ajánlott (lásd 5.2 pont).
Gyermekek és serdülők
A biztonságosságot és hatásosságot 5 évesnél fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták (lásd 5.1 pont).
Felnőttek
A 20 évesnél idősebb betegeknél a trofinetid-kezelés megkezdésének hatásossága és biztonságossága még nem került megállapításra. Azoknál a betegeknél, akiknél egyértelműen kimutatták a kezelés előnyét, a kezelés folytatható a 20 évesnél idősebb életkorban is.
Az alkalmazás módja
A Daybu szájon át vagy gyomorszondán keresztül alkalmazható. Étkezés közben vagy attól függetlenül is bevehető.
A gyógyszerhez mellékelt adagolópohár (30 ml vagy 110 ml) segítségével kell kimérni a Daybu előírt dózisának megfelelő mennyiségű (ml) belsőleges oldatot.
Az adagolópohár teljes tartalmát szájon át kell beadni. Az adagolópoharat az alkalmazás után hideg, folyó víz alatt le kell öblíteni, majd levegőn hagyni kell megszáradni. A megtisztított adagolópoharat a tartállyal együtt tárolja a következő alkalmazásig.
A Daybu belsőleges oldat beadása gyomorszondán keresztül
A Daybu gyomorszondán keresztül is beadható; gastrojejunalis táplálószonda esetén a dózisokat a G-porton keresztül kell beadni (lásd 6.6 pont).
Nasogastricus szondán keresztül nem szabad alkalmazni.
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Hasmenés
A betegeknek azt kell tanácsolni, hogy a trofinetid-kezelés megkezdése előtt hagyják abba a hashajtók szedését. Azoknál a betegeknél, akiknél a trofinetid-kezelés során hasmenés jelentkezik, hasmenés elleni kezelést kell adni, továbbá monitorozni kell a hidratáltsági állapotukat, és szükség esetén növelni kell a per os folyadékbevitelt. Súlyos hasmenés vagy kiszáradás gyanúja esetén fontolóra kell venni a trofinetid-kezelés felfüggesztését, a dózis csökkentését vagy a kezelés abbahagyását (lásd
4.2 pont).
Hányás
Rett-szindrómában szenvedő betegek esetében fennáll az aspiráció és az aspirációs tüdőgyulladás kockázata. A trofinetiddel kezelt betegeknél hányást követően aspirációról és aspirációs tüdőgyulladásról számoltak be. Súlyos hányás előfordulása esetén, illetve ha a hányás az orvosi kezelés ellenére is fennáll, meg kell fontolni a trofinetid-kezelés felfüggesztését, a dózis csökkentését vagy a kezelés leállítását (lásd 4.2 pont).
Testtömegcsökkenés
A beteg testtömegét monitorozni kell. Jelentős fogyás esetén mérlegelni kell a trofinetid-kezelés felfüggesztését, a dózis csökkentését vagy a kezelés leállítását (lásd 4.2 pont).
Interakciók érzékeny, CYP3A4 és/vagy P-gp szubsztrátokkal
A trofinetid szájon át alkalmazott, érzékeny, CYP3A4- és/vagy P-gp-szubsztrátokkal (pl. ciklosporin, digoxin) történő együttes alkalmazása esetén szoros monitorozás javasolt, mivel a szubsztrát plazmakoncentrációjának kismértékű változása is súlyos mellékhatásokhoz vezethet (lásd 4.5 pont).
Ismert hatású segédanyagok
Ez a gyógyszer 30 mg maltitot tartalmaz milliliterenként. Ritkán előforduló, örökletes fruktózintoleranciában szenvedő betegek a készítményt nem szedhetik.
Ez a gyógyszer 4,9 mg propilén-glikolt tartalmaz milliliterenként.
Ez a gyógyszer 1,12 mg nátrium-metil-parahidroxibenzoátot és 0,25 mg nátrium-propil-parahidroxibenzoátot tartalmaz milliliterenként. Ezek a segédanyagok allergiás reakciókat okozhatnak (amelyek esetleg csak később jelentkeznek).
Ez a gyógyszer Allura Red AC-t tartalmaz. Ez a segédanyag allergiás reakciókat okozhat.
Ez a gyógyszer kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag
„nátriummentes”.
A trofinetid hatása más gyógyszerek farmakokinetikájára
A trofinetid a CYP3A4 és a P-gp gyenge inhibitora; ezért a CYP3A4- és/vagy a P-gp-szubsztrátok plazmakoncentrációja emelkedhet, ha trofinetiddel együtt alkalmazzák. Egy egészséges önkéntesek körében végzett klinikai gyógyszerinterakciós vizsgálatban, amely a trofinetidnek a loperamid (CYP3A4- és a P-gp-szubsztrát) farmakokinetikájára gyakorolt hatását értékelte, az egyidejű alkalmazás a loperamid Cmax értékének 1,95-szörösére, az AUC értékének pedig 1,73-szorosára történő emelkedését váltotta ki.
A trofinetid szájon át alkalmazott érzékeny, CYP3A4- és/vagy P-gp-szubsztrátokkal (pl. ciklosporin, digoxin) történő együttes alkalmazása esetén szoros monitorozás javasolt, mivel a szubsztrát plazmakoncentrációjának kismértékű változása is súlyos mellékhatásokhoz vezethet.
In vitro adatok alapján nem zárható ki a trofinetid MATE1 és MATE2-K gátlásának lehetősége, ami növelheti a MATE1- és MATE2-K-szubsztrátok (pl. metformin) plazmakoncentrációját.
Fogamzóképes nők
A fogamzóképes nőknek javasolni kell, hogy a kezelés alatt hatékony fogamzásgátlást alkalmazzanak. Terhesség
A trofinetid terhes nőknél történő alkalmazásáról nincsenek adatok. Az állatokkal végzett vizsgálatokból nem áll rendelkezésre elegendő adat a reprodukciós toxicitás megítéléséhez (lásd
5.3 pont). A trofinetid alkalmazása nem javasolt terhesség alatt és olyan fogamzóképes nők esetében, akik nem alkalmaznak fogamzásgátlást.
Szoptatás
Nem ismert, hogy a trofinetid kiválasztódik-e a humán anyatejbe. A trofinetid állatok tejébe történő kiválasztódásával kapcsolatban nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű információ (lásd
5.3 pont). Az újszülött/csecsemő vonatkozásában a kockázatot nem lehet kizárni.
Termékenység
A trofinetid termékenységre gyakorolt hatásáról nem állnak rendelkezésre humán adatok. Az állatokkal végzett vizsgálatokból nem áll rendelkezésre elegendő adat a termékenységi kockázat megítéléséhez (lásd 5.3 pont).
A trofinetid nem vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
A biztonságossági profil összefoglalása
Az ACP-2566-003-as (1. vizsgálat), 12 hetes, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban a leggyakrabban megfigyelt mellékhatások a hasmenés (80,6%) és a hányás (26,9%) voltak (lásd
4.4 pont).
Az 1. vizsgálatban és a legfeljebb 144 hétig tartó, nyílt elrendezésű, kiterjesztett vizsgálatokban a betegek 43,3%-a mellékhatások miatt hagyta abba a kezelést. A kezelés abbahagyásához vezető leggyakoribb mellékhatások a hasmenés (25,8%), hányás (6,7%), görcsrohamok (2,8%),
testtömegcsökkenés (2,2%) és étvágycsökkenés (2,2%) voltak. A mellékhatások táblázatos felsorolása
Az alábbi 3. táblázat az 1. vizsgálatban a trofinetiddel kezelt betegeknél azonosított mellékhatásokat mutatja be a MedDRA szervrendszeri kategóriák és a gyakorisági kategóriák szerint. A gyakorisági kategóriákat az alábbiak szerint határozták meg: nagyon gyakori (≥ 1/10); gyakori (≥ 1/100 – < 1/10).
-
táblázat Rett-szindrómás betegeknél jelentett mellékhatások
MedDRA – szervrendszeri kategória Nagyon gyakori Gyakori Anyagcsere- és táplálkozásibetegségek és tünetek Csökkent étvágy Pszichiátriai kórképek Ingerlékenység Idegrendszeri betegségek és tünetek Görcsrohama Emésztőrendszeri betegségek éstünetek HasmenésHányásb Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei Testtömegcsökkenés aBeleértve a parciális rohamot is
bBeleértve az öklendezést is
Kiválasztott mellékhatások leírása
Hasmenés
Az 1. vizsgálatban a trofinetiddel kezelt betegek 80,6%-ánál fordult elő hasmenés. A hasmenés átlagos kialakulási ideje 7 nap volt, átlagos időtartama pedig 51 nap. A hasmenés súlyossága az esetek 52%-ában enyhe, 45,3%-ában közepes, 2,7%-ában pedig súlyos volt. Az 1. vizsgálatban és a nyílt elrendezésű, kiterjesztett vizsgálatokban a betegek 53,3%-ánál a kezelés felfüggesztése, a dózis csökkentése vagy az egyidejűleg alkalmazott hasmenéscsillapító kezelés ellenére is fennálló hasmenést vagy a rendeződést követően kiújuló hasmenést észleltek.
Hányás
Az 1. vizsgálatban a trofinetiddel kezelt betegek 26,9%-ánál fordult elő hányás. A hányás átlagos kialakulási ideje 20 nap volt, átlagos időtartama pedig 26 nap. A hányás súlyossága az esetek 72%-ában enyhe, 24%-ában közepes, 4%-ában súlyos volt. Az 1. vizsgálatban és a nyílt elrendezésű, kiterjesztett vizsgálatokban a betegek 36,4%-ánál a rendeződést követően a hányás kiújult.
Testtömegcsökkenés
Az 1. vizsgálatban a trofinetiddel kezelt betegek 12,9%-a tapasztalt több mint 7%-os testtömegcsökkenést a kiinduláshoz képest, szemben a placebót kapó betegek 4,7%-ával.
Görcsroham
Az 1. vizsgálatban a trofinetiddel kezelt betegek 8,6%-ánál számoltak be görcsrohamról, a placebóval kezelt betegek 6,4%-ánál számoltak be görcsrohamról vagy parciális rohamról. A görcsrohamok súlyossága a trofinetiddel kezelt betegek 37,5%-ánál enyhe, 62,5%-ánál pedig közepes volt.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Jelek és tünetek
A klinikai vizsgálatokban a legnagyobb jelentett túladagolás az ajánlott dózis kétszerese volt. Az
1. vizsgálatban egy 35–50 kg testtömeg-tartományba tartozó beteg a javasolt esti dózisának kétszeresét kapta, és a túladagolással összefüggésben hányásról számoltak be.
Túladagolás kezelése
Túladagolás előfordulása vagy annak gyanúja esetén a beteget a mellékhatások jeleinek és tüneteinek észlelése érdekében szorosan monitorozni kell, és szükség esetén támogató kezelést kell biztosítani.
Trofinetid túladagolása esetén nincs specifikus antidotum.
Farmakológiai tulajdonságok - DAYBU 200 MG/ML
Farmakoterápiás csoport: Egyéb idegrendszeri gyógyszerek, ATC kód: N07XX24
Hatásmechanizmus
A trofinetid az inzulinszerű növekedési faktor 1 N-terminális tripeptidjének szintetikus analógja. A trofinetid hatásának pontos molekuláris mechanizmusa a Rett-szindróma neurobehaviorális tüneteinek kezelésére nem ismert.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
A trofinetid a Rett-szindróma neurobehaviorális tüneteinek kezelésében mutatott hatásosságát az ACP-2566-003-as (1. vizsgálat) 12 hetes, randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatban értékelték 5–20 éves Rett-szindrómában szenvedő lányoknál (N=187). A teljes csoportban az átlagéletkor
10,9 év volt (tartomány: 5 és 20 év között). A vizsgálati alanyok mintegy fele (58,2%) az 5–<12 éves, 24,5%-a a 12–<17 éves, és 17,4%-a a ≥17 éves korcsoportba tartozott. Az átlagos testtömeg 29,7 kg volt (tartomány: 13–78 kg).
A betegeket trofinetid (N=93) vagy annak megfelelő placebo (N=94) 12 hétig történő alkalmazására randomizálták. A trofinetid adagolását a betegek testtömege alapján határozták meg annak érdekében, hogy valamennyi betegnél hasonló expozíciót érjenek el (lásd 4.2 pont).
Az összetett elsődleges hatásossági mutatók a Rett-szindróma viselkedési kérdőív (Rett Syndrome Behaviour Questionnaire, RSBQ) és a Klinikai összbenyomás – általános javulását jelző (Clinical Global Impression-Improvement, CGI-I) összpontszámában a 12 hetes kezelés után a kiinduláshoz képest bekövetkező változás voltak. Az RSBQ egy 45 tételes értékelő skála, amelyet a gondozó tölt ki, és amely a Rett-szindróma számos tünetét méri fel (légzés, kézmozgások vagy ezek mintázatai, ismétlődő viselkedés, éjszakai viselkedés, vokalizáció, arckifejezések, tekintet és hangulat). Minden tétel pontozása 0 (nem igaz), 1 (részben vagy időnként igaz) vagy 2 (nagyon igaz vagy gyakran igaz) lehet, a maximálisan elérhető pontszám 90. Az alacsonyabb pontszámok a Rett-szindróma jeleinek és tüneteinek kisebb súlyosságát tükrözik. Az RSBQ összpontszámának tételei 8 alskálába vannak csoportosítva (általános hangulat, légzési problémák, kézmozdulatok, ismétlődő arcmozgások, törzsringatás/kifejezéstelen arc, éjszakai viselkedések, félelem/szorongás, járás/állás), valamint hét, alskálába nem sorolt tételből állnak. A CGI-I-t az egészségügyi szakemberek klinikusok értékelik (Rett-szindrómára specifikus horgonypontok alkalmazásával) annak megítélésére, hogy a beteg állapota javult vagy rosszabbodott egy 7 pontos skálán (1=nagyon sokat javult, 7=nagyon sokat rosszabbodott), ahol a pontszám csökkenése javulást jelez.
A fő másodlagos végpont a kiindulási értékhez képest bekövetkezett változás volt a 12. héten a Kommunikációs és Szimbolikus Viselkedési Skála Fejlődési Profil Csecsemő-Gyermek ellenőrzőlista – Szociális összetett pontszámban (Communication and Symbolic Behaviour Scales Development Profile Infant–Toddler Checklist – Social Composite Score, CSBS-DP-IT Social). A CSBS-DP-IT ellenőrzőlista a kommunikációs és a beszéd előtti készségeket méri kisgyermekeknél, valamint fejlődési elmaradás esetén idősebb gyermekeknél. A CSBS-DP-IT Social 13 tételből áll, amelyek lehetséges pontszáma 0 és 26 között van. A Szociális összetett pontszám a Rett-szindrómás betegek által gyakran alkalmazott, nonverbális kommunikációs modalitások széles körét értékeli, és a pontszám emelkedése javulást jelez.
A trofinetid-kezelés statisztikailag szignifikáns javulást mutatott a placebóhoz képest az összesített elsődleges hatásossági végpontok esetében, a kiindulási értékhez viszonyított RSBQ összpontszám-változásban és a CGI-I pontszámban a 12. héten (lásd 4. táblázat és 1. ábra). A placebóhoz képest statisztikailag szignifikáns különbséget figyeltek meg a CSBS-DP-IT-Szociális összetett pontszámban a 12. héten.
-
táblázat Az 1. vizsgálatot teljesítő betegek hatásossági eredményeinek összefoglalása
Átlagos kiindulási pontszám (SE) Átlagos12. heti pontszám(SE) Legkisebb négyzetek (LS)átlagának változása a kiindulástóla 12. hétig (SE) Trofinetid-placebo kezelési különbség, LS átlag (95%-os CI) RSBQ Trofinetid 43,7(1,21) 39,9(1,38) -4,9 (0,94) -3,1 (-5,7, -0,6) Placebo 44,5(1,26) 42,8(1,42) -1,7 (0,90) CGI-I Trofinetid -- 3,5 (0,08) -- -0,3 (-0,5, -0,1) Placebo -- 3,8 (0,06) CSBS-DP-IT-Szociális Trofinetid 8,7 (0,35) 8,9 (0,44) -0,1 (0,26) 1.0 Placebo 8,8 (0,34) 7,5 (0,33) -1,1 (0,25) CI=konfidencia intervallum; LS átlag=legkisebb négyzetek átlaga; SE=standard hiba
187 beteg közül 82%-ot (n=154) választottak be egy nyílt elrendezésű, kiterjesztett (open-label extension, OLE) vizsgálatba, akik legfeljebb 40 hétig kapták a trofinetidet. A betegek 54%-a (n=84) teljesítette az OLE vizsgálatot.
Gyermekek és serdülők
Az Európai Gyógyszerügynökség a 2 évesnél fiatalabb, Rett-szindrómás betegeknél eltekint a trofinetid vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségétől (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk). A 2–4 éves betegek esetében csak korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre.
Linearitás/nem-linearitás
A trofinetid lineáris kinetikát mutat, és a farmakokinetikai paramétereket nem befolyásolja sem időfüggő, sem dózisfüggő hatás. A trofinetid szisztémás expozíciója a dózissal arányos volt a klinikai dózistartományon belül (legfeljebb 12 g naponta). A többszöri adagolást követően minimális akkumulációt figyeltek meg, vagy egyáltalán nem észleltek akkumulációt.
-
táblázat A trofinetid dinamikus egyensúlyi állapotú farmakokinetikai paramétereinek összefoglalása a teljes Rett-szindrómás populáció populációs PK modelljei alapján becsültek szerint
| Ajánlott adagolása | Cmax(μg/ml) | tmax (óra) | AUCτ(μg×óra/ml) |
| naponta kétszer 5 g(N=3) | 203,1 | 1,71 | 1108,3 |
| naponta kétszer 6 g(N=23) | 161,1 | 1,97 | 966,5 |
| naponta kétszer 8 g(N=41) | 156,8 | 1,98 | 926,5 |
| naponta kétszer 10 g(N=21) | 146,3 | 2,17 | 933,3 |
| naponta kétszer 12 g(N=7) | 143,9 | 2,03 | 853,0 |
aJavasolt adagolás: naponta kétszer, reggel és este, a beteg testtömegének megfelelően.
Felszívódás
A maximális gyógyszerkoncentráció eléréséig (tmax) eltelt idő körülbelül 2–3 óra a beadás után. A tömegegyensúly-vizsgálat alapján 12 g trofinetid szájon át történő alkalmazását követően a beadott dózis legalább 84%-a felszívódott.
Eloszlás
Szájon át történő alkalmazást követően a trofinetid látszólagos megoszlási térfogata körülbelül 60 l
volt. A trofinetid fehérjekötődése humán plazmában 6% alatti. Biotranszformáció
A trofinetid nem metabolizálódik számottevő mértékben a CYP450- vagy UGT-enzimek által. A hepatikus metabolizmus nem jelentős eliminációs útvonala a trofinetidnek.
Elimináció
A szájon át alkalmazott trofinetid eliminációját humán vizsgálati alanyoknál egy kezdeti, gyors eliminációs fázis (a kezdeti fázis felezési ideje 1,5 óra), majd egy viszonylag lassú eliminációs fázis (a terminális fázis felezési ideje 30 óra) jellemezte. A beadott dózis több mint 80%-a változatlan formában választódik ki a vizeletbe, míg a széklettel történő kiválasztás csekély mértékű volt.
Különleges betegcsoportok
Vesekárosodás
A klinikai vizsgálati adatok populációs farmakokinetikai elemzése alapján az enyhe vesekárosodásban szenvedő betegeknél (eGFR 60–89 ml/perc/1,73 m²) nem mutattak ki szignifikáns hatást a trofinetid expozíciójára a normális vesefunkciójú betegekhez képest. Felnőtt vizsgálati alanyoknál végzett, a vesekárosodásban szenvedőket értékelő vizsgálat alapján a közepes fokú vesekárosodás (eGFR 30–59 ml/perc/1,73 m²) a trofinetid expozícióját (AUC0–inf) megközelítőleg 80%-kal növeli az azonos dózissal kezelt, normális vesefunkciójú betegekhez képest (lásd 4.2 pont). A súlyos vesekárosodás (eGFR 15–29 ml/perc/1,73 m2) trofinetid-expozícióra gyakorolt hatását nem vizsgálták.
Májkárosodás
A májkárosodásban szenvedő betegeknél a farmakokinetikát nem vizsgálták. Ugyanakkor a májkárosodás várhatóan nem befolyásolja a trofinetid expozícióját, mivel a hepatikus metabolizmus nem jelentős eliminációs útvonala a trofinetidnek (lásd 4.2 pont).
Az életkor, a testtömeg, a nem és az etnikai hovatartozás hatása
Az életkornak nem volt klinikailag releváns hatása a trofinetid szisztémás expozíciójára a javasolt trofinetid-dózis mellett. A populációs farmakokinetikai elemzések Rett-szindrómában szenvedő betegeket (életkor: 2–4 év [n=13], > 4–12 év [n=46], > 12–17 év [n=98] és ≥ 18 év [n=41]) vizsgáltak.
A medián expozíció (AUC0–12,ss) minden testtömegcsoportban a célérték-tartományon (800–
1200 µg×óra/ml) belül volt, kivéve a 100 kg-nál nagyobb testtömegű alanyok esetében, akik közül 71%-nál az expozíció a célérték-tartomány alatt volt.
Populációs farmakokinetikai elemzésekben, amelyekben 196 férfi és 259 női vizsgálati alany vett részt, a nemnek nem volt klinikailag releváns hatása a trofinetid szisztémás expozíciójára.
Populációs farmakokinetikai elemzésekben nem figyeltek meg klinikailag releváns különbségeket a trofinetid szisztémás expozíciójában a hispán/latino (n=58) és a nem hispán/latino (n=397) alanyok között.
Gyógyszerinterakciós vizsgálatok
In vitro
A trofinetid gátolja az UGT enzimeket, az UGT1A9-et, a 2B7-et és a 2B15-öt. Az UGT-k klinikailag releváns gátlása nem várható.
A CYP450 enzimek, a CYP1A2, 2B6, 2C8, 2C9, 2C19 és 2D6 gátlása nem várható terápiás szisztémás koncentrációk esetén.
A trofinetid az OATP1B1 és az OATP1B3 gyenge inhibitora. Az OATP1B1 és OATP1B3 transzporterek klinikailag releváns gátlása nem várható.
A P-gp, BCRP, BSEP, OAT1, OAT3 és OCT2 esetén terápiás szisztémás koncentrációknál nem figyeltek meg gátlást.
Gyógyszerészeti jellemzők - DAYBU 200 MG/ML
maltitol (E965)
nátrium-metil-parahidroxibenzoát (E219) nátrium-propil-parahidroxibenzoát szukralóz (E955)
Allura Red AC (E129)
eperaroma: mesterséges ízesítők, propilén-glikol (E1520)
tisztított víz
Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel.
A trofinetidnek a 6.6 pontban említetteken kívül, más anyagokból készült gyomorszondákkal vagy gastrojejunalis táplálószonda G-portjával való kompatibilitását nem igazolták.
Felbontás előtt
3 év.
Az első felbontás után
A Daybu-t 30 nap elteltével meg kell semmisíteni.
A Daybu hűtőszekrényben (2°C – 8°C) tárolandó. Nem fagyasztható! A gyermekbiztos kupakot szorosan zárva kell tartani.
Az első felbontás után
A Daybu-t függőleges helyzetben kell tárolni.
A szobahőmérsékletre történő hőmérséklet-változások alátámasztottak.
Fehér, polipropilénből készült gyermekbiztos kupakkal ellátott, átlátszó, nagy sűrűségű polietilén (HDPE) többadagos tartály, amely 450 ml belsőleges oldatot tartalmaz.
Minden doboz egy 450 ml Daybu belsőleges oldatot tartalmazó tartályt és 2 adagolópoharat (30 ml és 110 ml) tartalmaz.
A 30 ml-es adagolópohár 2,5 ml-es egységeket mutató, 5 ml-től és 30 ml-ig terjedő beosztással rendelkezik.
A 110 ml-es adagolópohár 10 ml-es egységeket mutató, 10 ml-től és 110 ml-ig terjedő beosztással rendelkezik.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
A Daybu-hoz mellékelt adagolópoharakat 30 nap elteltével ki kell dobni. Beadás gyomorszondán keresztül
-
Miután az előírt dózist a kapott adagolópohárral kimérte, egy a gyomorszondával vagy a gastrojejunalis szondák G-portjával kompatibilis fecskendővel szívja fel az adagolópohárból a Daybu belsőleges oldat teljes mennyiségét.
-
A gyártó utasításainak megfelelően adja be a belsőleges oldatot az orvosi minőségű szilikonból és poliuretánból készült gyomorszondába (12–24 Fr) vagy a gastrojejunalis szondák G-portjába. Nasogastricus szondán keresztül nem szabad alkalmazni.
-
A Daybu beadását követően öblítse át a gyomorszondát vagy a gastrojejunalis szondák G-portját 25 ml vízzel.