Gyógyszerek gyorsabb keresése. Próbálja ki az interakcióellenőrzőt.
Gyógyszerek gyorsabb keresése. Próbálja ki az interakcióellenőrzőt.
Bejelentkezés
Regisztráció
Gyógyszerek
Interakciók listája
235
150
77
20
Korlátozások

Felírási információ

Biztosítási lista

A termék nem szerepel a listán.

Kibocsátási információk

Nincs adat.

Vényköteles korlátozás

Szakorvosi/kórházi diagnózist követően folyamatos szakorvosi ellenőrzés mellett alkalmazható gyógyszerkészítmény

Térítési korlátozás

Nincs adat.

Egyéb információk

Gyógyszer neve

EFAVIRENZ/EMTRICITABINE/TENOFOVIR DISOPROXIL ZENTIVA 600 MG/200 MG/245 MG FILMTABLETTA

Összetétel

Nincs adat.

A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)

Zentiva k.s.

Az alkalmazási előírás utolsó frissítése

2025. 03. 18.
Drugs app phone

Használja a Mediately alkalmazást

Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.

Beolvasás a telefon kamerájával.
4.9

Több mint 36k értékelések

Használja a Mediately alkalmazást

Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.

4,9 csillag, több mint 20k értékelés

SmPC - EFAVIRENZ/EMTRICITABINE/TENOFOVIR 600 MG/200 MG/245 MG

Javallatok

Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva az efavirenz, az emtricitabin és a tenofovir- dizoproxil fix dózisú kombinációja, ami az 1-es humán immundeficiencia vírussal (HIV-1) fertőzött, a jelenlegi kombinált antiretrovirális kezelésük során több mint három hónapon keresztül < 50 kópia/ml HIV-1 RNS-szintnek megfelelő vírusszuppressziót elért, 18 éves és idősebb felnőttek kezelésére javallott. Az első antiretrovirális kezelési protokoll megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a betegnél nem lépett fel virológiai hatástalanság bármilyen előzőleg alkalmazott antiretrovirális kezeléssel szemben, és nem hordoz olyan mutációkat tartalmazó vírustörzseket, amelyek az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva három komponense közül bármelyikkel szemben jelentős rezisztenciát mutatnak (lásd 4.4 és 5.1 pont).

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombináció előnyös hatása elsősorban egy klinikai vizsgálat 48 hetes adatai alapján volt kimutatható, amiben a kombinált antiretrovirális kezelés során stabil vírusszuppressziót elért betegeket állítottak át efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxilra (lásd 5.1 pont). A kezelés szempontjából naiv vagy előzőleg széles körűen kezelt betegekkel kapcsolatban efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációval végzett klinikai vizsgálatokból jelenleg nem áll rendelkezésre adat.

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és egyéb antiretrovirális szer együttes alkalmazását támogató adat nem áll rendelkezésre.

Adagolás

A terápiát a HIV által okozott fertőzés kezelésében gyakorlattal rendelkező orvosnak kell megkezdenie.

Adagolás

Felnőttek

Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva javasolt dózisa napi egy tabletta, szájon át szedve.

Ha egy beteg elfelejt bevenni egy Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva dózist, de a megszokott időpont óta még nem telt el 12 óra, a lehető leghamarabb vegye be az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-t, és folytassa a szokásos adagolást. Ha a beteg

elfelejt bevenni egy Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva dózist, és több mint 12 óra telt el a megszokott időpont óta, és már majdnem elérkezett a következő dózis bevételének ideje, ne vegye be a kihagyott dózist, hanem egyszerűen folytassa a szokásos adagolást.

Ha az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva bevételét követő 1 órán belül a beteg hányt, be kell venni egy másik tablettát. Ha a beteg az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva bevétele után több mint 1 órával hányt, nem szükséges egy másik dózist bevennie.

Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-t üres gyomorra ajánlott bevenni, mivel az étel megnövelheti az efavirenz-expozíciót, ami a mellékhatások gyakoriságát növelheti (lásd 4.4 és 4.8 pont). Tekintettel az idegrendszeri mellékhatásokra, az efavirenz tolerálhatóságának javítása érdekében a gyógyszer lefekvés előtti bevétele ajánlott (lásd 4.8 pont).

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombináció üres gyomorra történő bevétele mellett megfigyelt tenofovir-expozíció (AUC) várhatóan 30%-kal alacsonyabb lesz, mintha a tenofovir- dizoproxilt különálló készítményként, étellel együtt vennék be (lásd 5.2 pont). A farmakokinetikai expozíció csökkenésének klinikai értelmezéséhez nem állnak rendelkezésre adatok. Vírusszupprimált betegeknél ezen csökkenés klinikai relevanciája várhatóan csekély (lásd 5.1 pont).

Abban az esetben, ha a terápiát az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva egyik összetevője miatt abba kell hagyni, vagy ha dózismódosításra van szükség, az efavirenz, emtricitabin és tenofovir-dizoproxil különálló készítmények formájában is elérhető. E gyógyszerekkel kapcsolatos további tájékoztatás az egyes alkalmazási előírásokban található.

Ha az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő kezelést megszakítják, figyelembe kell venni az efavirenz hosszú felezési idejét (lásd 5.2 pont) és a tenofovir valamint az emtricitabin hosszú intracelluláris felezési idejét. Mivel az egyes betegek esetében ezen paraméterek eltérőek lehetnek, valamint az esetleges rezisztencia kialakulásának esélye miatt be kell tartani a HIV kezelésére vonatkozó irányelveket és mérlegelni kell a kezelés megszakításának indokait.

Dózismódosítás

Ha az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-t rifampicinnel adják együtt legalább 50 kg testsúlyú betegnek, további 200 mg/nap (összesen 800 mg) efavirenz alkalmazása megfontolható (lásd 4.5 pont).

Különleges betegcsoportok

Idősek

Idős betegeknél az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-t óvatosan kell alkalmazni (lásd 4.4 pont).

Vesekárosodás

Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő (kreatinin-clearance (CrCl) < 50 ml/min) betegek számára nem javasolt. A közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél az emtricitabin és a tenofovir- dizoproxil adagolási időközét módosítani kell, mely a kombinált tablettával nem teljesíthető (lásd 4.4 és 5.2 pont).

Májkárosodás

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil farmakokinetikáját májkárosodásban szenvedő betegekben nem vizsgálták. Az enyhe májbetegségben szenvedő betegek (Child–Pugh-Turcotte (CPT), A stádium) az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombináció általánosan javasolt dózisával kezelhetők (lásd 4.3, 4.4 és 5.2 pont). A betegeket gondos ellenőrzés alatt kell tartani a mellékhatások – elsősorban az efavirenzhez köthető idegrendszeri tünetek – észlelése érdekében (lásd 4.3 és 4.4 pont).

Ha az egyidejű HIV- és HBV-fertőzésben szenvedő betegeknél az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-kezelést megszakítják, akkor ezeknél a betegeknél gondosan figyelni kell a hepatitis súlyosbodásának jeleit (lásd 4.4 pont).

Gyermekek és serdülők

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombináció biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták (lásd 5.2 pont).

Az alkalmazás módja

Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva tablettát vízzel, egészben kell lenyelni, naponta egyszer.

Ellenjavallatok

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Súlyos májkárosodás (CPT, C stádium) (lásd 5.2 pont).

Terfenadinnal, asztemizollal, ciszapriddal, midazolámmal, triazolámmal, pimoziddal, bepridillel vagy ergot alkaloidokkal (pl. ergotamin, dihidro-ergotamin, ergonovin és metil-ergonovin) való együttes alkalmazás. Az efavirenz P450 citokróm (CYP) 3A4 iránti versengése a metabolizmus gátlását eredményezheti, és súlyos és/vagy életveszélyes mellékhatások (például szívritmuszavarok, hosszantartó szedáció vagy légzésdepresszió) kialakulásának lehetőségéhez vezethet (lásd 4.5 pont).

Elbaszvirrel/grazoprevirrel való együttes alkalmazás az elbaszvir és a grazoprevir plazmakoncentrációjának várható jelentős csökkenése miatt. Ez a hatás a CYP3A4 vagy P-gp efavirenz általi indukciójának tulajdonítható, és az elbaszvir/grazoprevir terápiás hatásának megszűnését eredményezheti (lásd 4.5 pont).

Vorikonazollal való együttes alkalmazás. Az efavirenz jelentősen csökkenti a vorikonazol plazmakoncentrációját, míg a vorikonazol szintén jelentősen megemeli az efavirenz plazmakoncentrációját. Mivel az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva fixdózisú kombinált készítmény, az efavirenz dózisa nem módosítható. (lásd 4.5 pont).

Közönséges orbáncfüvet (Hypericum perforatum) tartalmazó gyógynövénykészítményekkel való együttes alkalmazás esetén fennáll annak a kockázata, hogy ezáltal csökken az efavirenz plazmakoncentrációja és klinikai hatása (lásd 4.5 pont).

Alkalmazás a következő betegek esetében:

  • hirtelen halál vagy a QTc-intervallum veleszületett megnyúlása a családi anamnézisben, illetve olyan klinikai állapotok, amelyek ismerten megnyújtják a QTc-intervallumot.

  • tünetekkel járó szívritmuszavar az anamnézisben, vagy klinikailag jelentős bradycardia illetve

    csökkent balkamrai ejekciós frakcióval járó pangásos szívelégtelenség.

  • súlyos elektrolit egyensúlyzavar, pl. hypokalaemia vagy hypomagnesemia.

    Egyidejűleg adott olyan gyógyszerek, amelyek ismerten megnyújtják a QTc-intervallumot (proarrhythmiát). Ezek közé a gyógyszerek közé tartoznak:

  • IA. és III. osztályba tartozó antiarrhythmikumok,

  • neuroleptikumok, antidepresszánsok,

  • bizonyos antibiotikumok, beleértve a következő osztályokba tartozó bármely gyógyszert:

    makrolidok, fluorokinolonok, imidazol és triazol gombaellenes gyógyszerek,

  • bizonyos nem szedatív antihisztaminok (terfenadin, asztemizol),

  • ciszaprid,

  • flekainid,

  • bizonyos maláriaellenes gyógyszerek,

  • metadon (lásd 4.4, 4.5 és 5.1 pont).

Figyelmeztetések

Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva együttes alkalmazása más gyógyszerekkel

Mivel az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva fixdózisú kombináció, nem alkalmazható együttesen olyan gyógyszerekkel, melyek az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-val azonos hatóanyagokat (emtricitabint vagy tenofovir-dizoproxilt) tartalmaznak. Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva nem alkalmazható együttesen efavirenz tartalmú készítményekkel, kivéve, ha erre dózismódosítás miatt van szükség, pl. rifampicinnel (lásd 4.2 pont). Az emtricitabinnal való hasonlóságuk miatt az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-t nem szabad együttesen alkalmazni egyéb citidinanalógokkal, például lamivudinnal (lásd

  • pont). Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva nem adható egyidejűleg adefovir- dipivoxillal vagy tenofovir-alafenamidot tartalmazó gyógyszerekkel.

    Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és a didanozin együttes alkalmazása nem ajánlott (lásd 4.5 pont).

    Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és a szofoszbuvir/velpataszvir vagy szofoszbuvir/velpataszvir/voxilaprevir együttes alkalmazása nem ajánlott, mivel efavirenzzel együttes alkalmazás után a velpataszvir- és a voxilaprevir-plazmakoncentráció csökkenése várható, ami a szofoszbuvir/velpataszvir vagy szofoszbuvir/velpataszvir/voxilaprevir terápiás hatásának csökkenéséhez vezetett (lásd 4.5 pont).

    Nincs adat az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil biztonságosságáról és hatásosságáról egyéb

    antiretrovirális készítményekkel történő együttes alkalmazás esetén.

    A ginkgo biloba kivonattal történő együttes alkalmazás nem javasolt (lásd 4.5 pont).

    Átállás proteázgátlón alapuló antiretrovirális kezelésről

    A jelenleg rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy egy proteázgátlón alapuló antiretrovirális kezelésben részesülő betegeknél az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxilra történő átállítás a terápiás válasz csökkenéséhez vezethet (lásd 5.1 pont). Ezeknél a betegeknél fokozottan ellenőrizni kell a virális terhelés fokozódását, és mivel az efavirenz gyógyszerbiztonsági profilja különbözik a proteázgátlóéktól, ezért a mellékhatásokat.

    Opportunista fertőzések

    Efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kezelésben, vagy bármilyen más antiretrovirális terápiában résztvevő betegeknél továbbra is fennállhat az opportunista fertőzések vagy a HIV- fertőzéssel járó szövődmények kialakulásának veszélye, ezért ezeket a betegeket – a HIV-vel összefüggésbe hozható betegségek kezelésében gyakorlott orvosnak – szigorú klinikai felügyelet alatt kell tartania.

    A táplálék hatása

    Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil táplálékkal történő bevétele fokozhatja az efavirenz- expozíciót (lásd 5.2 pont) és a mellékhatások megnövekedett előfordulási gyakoriságához vezethet (lásd 4.8 pont). Ajánlott az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva üres gyomorra, lehetőleg lefekvéskor való bevétele.

    Májbetegség

    Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil farmakokinetikáját, biztonságosságát és hatásosságát jelentős májrendellenességben szenvedő betegekben ezidáig még nem igazolták (lásd 5.2 pont). Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva súlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetében ellenjavallt (lásd 4.3 pont), és közepesen súlyos májbetegségben szenvedők számára nem

    javasolt. Mivel az efavirenz főként a CYP-rendszeren keresztül metabolizálódik, enyhe májbetegségben szenvedő betegek esetében az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva alkalmazásakor óvatosan kell eljárni. A betegeket gondos megfigyelés alatt kell tartani az efavirenzzel összefüggő mellékhatások – különösen az idegrendszeri tünetek – észlelése érdekében. Májbetegségük bizonyos időközönként történő értékelése érdekében laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni (lásd 4.2 pont).

    A már fennálló májelégtelenségek – beleértve az idült aktív hepatitist – esetén a kombinált antiretrovirális kezelés (CART) során megnövekedett gyakorisággal fordul elő májfunkció- rendellenesség, így ezen betegek gondos megfigyelése javasolt. Azon betegek esetében, akiknek májbetegsége bizonyítottan súlyosbodik, vagy akiknél a szérum transzamináz enzimek aktivitása tartósan a normál tartomány felső határának ötszörösét meghaladó szintet mutatnak, az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-terápia folytatásának előnyeit a jelentős mértékű májtoxicitás lehetséges kockázataival összevetve kell mérlegelni. Az ilyen betegek esetében fontolóra kell venni a kezelés megszakítását vagy leállítását (lásd 4.8 pont).

    Azon betegek esetében, akik egyéb, májtoxicitással összefüggésbe hozható gyógyszereket szednek, ajánlatos a májenzimeket is monitorozni.

    Májat érintő események

    A forgalomba hozatalt követően májelégtelenség előfordulásáról számoltak be olyan betegeknél, akiknek nem volt korábbi májbetegségük vagy egyéb, azonosítható rizikótényezőjük (lásd 4.8 pont). A májenzimszintek monitorozását előzetesen fennálló májműködési zavar vagy egyéb rizikótényező jelenlététől függetlenül, minden beteg esetében mérlegelni kell.

    Egyidejű HIV- és hepatitis B- (HBV) vagy C-vírus- (HCV) fertőzésben szenvedő betegek Krónikus hepatitis B-ben vagy C-ben szenvedő betegek, akik CART-ot kapnak, fokozottan veszélyeztetettek súlyos és potenciálisan halálos kimenetelű hepatikus mellékhatások kialakulása szempontjából.

    A hepatitis B-vírussal és HIV-vel egyaránt fertőzött betegek HIV-fertőzésének optimális kezelése

    érdekében az orvos kövesse a HIV kezelésére vonatkozó aktuális útmutatásokat.

    Amennyiben egyidejűleg hepatitis B és C elleni antivirális kezelés is alkalmazásra kerül, kérjük, kövesse az illető gyógyszerek alkalmazási előírásait.

    Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil gyógyszerbiztonsági jellemzőit és hatásosságát mindeddig nem vizsgálták krónikus HBV-fertőzés kezelésével kapcsolatban. Farmakodinámiás vizsgálatokban az emtricitabin és a tenofovir, külön-külön és kombinálva egyaránt, aktívnak mutatkozott a HBV-vel szemben (lásd 5.1 pont). Korlátozott klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy az emtricitabin és a tenofovir-dizoproxil, a HIV-fertőzés kezelésére alkalmazott antiretrovirális kombinált terápia részeként, HBV-ellenes aktivitást mutat. Egyidejűleg HIV- és HBV-fertőzésben szenvedő betegek efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kezelésének felfüggesztése a hepatitis súlyos, akut fellángolásaival járhat. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kezelést abbahagyó, egyidejű HIV- és HBV-fertőzésben is szenvedő betegek állapotát az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kezelés befejezése után legalább négy hónapon át figyelemmel kell követni klinikai és laboratóriumi vizsgálatok segítségével.

    Megfelelő esetben a hepatitis B-terápia újrakezdése indokolt. Előrehaladott májbetegségben vagy cirrózisban szenvedő betegek esetében a kezelés megszakítása nem ajánlott, mivel a hepatitis kezelést követő fellángolása hepaticus dekompenzációhoz vezethet.

    QTc-intervallum-megnyúlás

    Efavirenz alkalmazása esetén QTc-intervallum-megnyúlást észleltek (lásd 4.5 és 5.1 pont). Azoknál a betegeknél, akiknél a Torsade de Pointes fokozott kockázata áll fenn, vagy akiknél olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyeknél ismert a Torsade de Pointes kockázata, vegye fontolóra Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva helyett alternatív készítmények alkalmazását.

    Pszichiátriai tünetek

    Efavirenzzel kezelt betegek esetében pszichiátriai jellegű mellékhatásokról számoltak be. Úgy tűnik, hogy a kórtörténetben szereplő pszichiátriai rendellenességek fokozzák a súlyos pszichiátriai mellékhatások kockázatát. Különösen a korábban depresszióban szenvedőknél nőtt meg a súlyos depresszió gyakorisága. A forgalomba hozatalt követően súlyos depressziót, befejezett öngyilkosságot, téveszméket, pszichózisszerű viselkedést és katatóniát is jelentettek. A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben olyan tüneteket észlelnek, mint a súlyos depresszió, pszichózis vagy öngyilkossági gondolatok, azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Az orvos értékeli, hogy fennáll-e annak a lehetősége, hogy a tünetek az efavirenz alkalmazása miatt léptek fel, és amennyiben igen, eldönti, hogy a terápia folytatásának kockázata meghaladja-e a terápia várható hasznát (lásd 4.8 pont).

    Idegrendszeri tünetek

    Klinikai vizsgálatok során a napi 600 mg efavirenzzel kezelt betegeknél gyakran jelentették a következő (és egyéb) mellékhatásokat: szédülés, álmatlanság, aluszékonyság, koncentrálóképesség zavara és rossz álmok. Az emtricitabinnal és tenofovir-dizoproxillal végzett klinikai vizsgálatok során szédülést figyeltek meg. Az emtricitabinnal végzett klinikai vizsgálatok során fejfájást is jelentettek (lásd 4.8 pont). Az efavirenzzel összefüggő idegrendszeri tünetek rendszerint a terápia 1-2. napján jelentkeznek és 2–4 héten belül általában megszűnnek. A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy ezek a gyakori tünetek jelentkezésük után a terápia folytatásával valószínűleg javulni fognak és nem vonják magukkal a kevésbé gyakori pszichiátriai tünetek felléptét.

    Görcsrohamok

    Az efavirenz alkalmazása során ritka esetekben görcsöket figyeltek meg, általában olyan betegeknél, akiknek ismert kórelőzményében görcsroham szerepelt. Az elsősorban a májon keresztül metabolizálódó antikonvulzív gyógyszerek (mint pl. fenitoin, karbamazepin és fenobarbitál) egyidejű adása esetén a plazmaszintek időszakos ellenőrzése válhat szükségessé. Egy gyógyszerkölcsönhatási vizsgálat során a karbamazepin és az efavirenz együttes alkalmazásakor a karbamazepin plazmakoncentrációja csökkent (lásd 4.5 pont). Azoknál a betegeknél, akiknek kórelőzményében görcsroham szerepel, minden esetben óvatosan kell eljárni a kezelés során.

    Vesekárosodás

    Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance < 50 ml/perc) szenvedő betegeknek nem javasolt. A közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetében az emtricitabin és tenofovir- dizoproxil dózismódosítására van szükség, melyet a kombinált tablettával nem lehet elérni (lásd 4.2 és 5.2 pontok). Kerülendő az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva nefrotoxikus gyógyszerekkel együtt vagy közvetlenül ezek után való alkalmazása. Ha az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és a nefrotoxikus hatóanyag (pl. aminoglikozidok, amfotericin B, foszkarnet, ganciklovir, pentamidin, vankomicin, cidofovir vagy interleukin-2) egyidejű alkalmazása elkerülhetetlen, a vesefunkciós értékeket hetente ellenőrizni kell (lásd 4.5 pont).

    Tenofovir-dizoproxillal kezelt és veseműködési zavar kockázati tényezőivel rendelkező betegeknél akut veseelégtelenség eseteiről számoltak be nagy dózisú vagy többféle nem szteroid gyulladásgátló gyógyszer (NSAID) alkalmazásának megkezdése után. A vesefunkciót megfelelően ellenőrizni kell, amennyiben az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-t valamilyen NSAID-dal együtt alkalmazzák.

    A tenofovir-dizoproxil klinikai alkalmazása során veseelégtelenségről, vesekárosodásról, emelkedett kreatininszintről, hypophosphataemiáról és proximalis tubulopathiáról (beleértve a Fanconi- szindrómát is) számoltak be (lásd 4.8 pont).

    Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-kezelés megkezdése előtt minden betegnél javasolt a kreatinin-clearance kiszámítása, valamint a veseműködés (kreatinin-clearance és szérum foszfátszint) monitorozása a veseműködési zavar kockázati tényezőivel nem rendelkező betegek esetében két-négyhetes kezelés után, háromhavi kezelés után, ezt követően pedig három-hathavonta. Vesekárosodott vagy vesekárosodás által veszélyeztetett betegeknél a veseműködés ennél gyakoribb ellenőrzése szükséges.

    Ha bármelyik, Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-val kezelt beteg szérum foszfátszintje < 1,5 mg/dl (0,48 mmol/l), vagy ha a kreatinin-clearance < 50 ml/min-nél alacsonyabb értékre csökken, egy héten belül meg kell ismételni a vesefunkció-vizsgálatot, beleértve a vércukorszint, a vérkáliumszint, valamint a vizeletcukorszint vizsgálatát (lásd 4.8 pont, proximalis tubulopathia). Mivel az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva kombinációs készítmény és az egyes hatóanyagok adagolási intervalluma nem módosítható, olyan betegeknél, akiknél a kreatinin clearance értéke <50 ml/min alá, vagy a szérum foszfátszintje 1,0 mg/dl

    (0,32 mmol/l) alá csökken, az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-kezelést meg kell szakítani. Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-kezelés megszakítása a vesefunkció progresszív hanyatlása esetén is megfontolandó, amennyiben egyéb ok nem állapítható meg. Ahol az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva valamely hatóanyaga miatt indokolttá válik a kezelés megszakítása, vagy ahol dózismódosításra van szükség, az efavirenz, emtricitabin és tenofovir-dizoproxil különálló készítmények formájában elérhető.

    Csontozatot érő hatások

    A csontrendellenességek, mint az osteomalacia, amely tartós vagy romló csontfájdalomként jelenhet meg, és amelyek néha csonttöréshez vezetnek, a vese tenofovir-dizoproxil által kiváltott proximalis tubulopathiájával hozhatók összefüggésbe (lásd 4.8 pont).

    A csontsűrűség (bone mineral density, BMD) csökkenését figyelték meg tenofovir-dizoproxil-kezelés mellett a randomizált, kontrollos, legfeljebb 144 hétig tartó klinikai vizsgálatokban, HIV- vagy HBV- fertőzött betegeknél. A BMD csökkenése általában javult a kezelés abbahagyását követően.

    Egyéb (prospektív és keresztmetszeti) vizsgálatokban a BMD-ben bekövetkezett legkifejezettebb csökkenést a megerősített hatású proteáz-inhibitort tartalmazó kezelés részeként tenofovir- dizoproxillal kezelt betegeknél tapasztalták. Összességében, tekintettel a tenofovir-dizoproxilhoz társuló csontrendellenességekre és a tenofovir-dizoproxilnak a csont állapotára és a törési kockázatra gyakorolt hatására vonatkozó hosszú távú adatok korlátozottságára, az osteoporosisos betegeknél, illetve akiknek az anamnézisében csonttörés szerepel, megfontolandó más kezelés alkalmazása.

    Csontrendellenességek gyanúja esetén, vagy ezt alátámasztó lelet birtokában a beteget megfelelő

    szakemberhez kell irányítani.

    Bőrkiütés

    Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva egyes összetevőivel folytatott klinikai vizsgálatokban enyhe, közepesen súlyos bőrkiütés jelentkezéséről számoltak be, ami a terápia folytatásakor rendszerint megszűnik. A megfelelő antihisztaminok és/vagy kortikoszteroidok adása javíthatja a kezelés tolerálhatóságát, és gyorsíthatja a kiütés megszűnését. Az efavirenzzel kezelt betegek kevesebb, mint 1%-ánál észleltek hólyagképződéssel, váladékozással kísért hámleválással vagy fekélyképződéssel járó súlyos kiütést (lásd 4.8 pont). Az erythema multiforme vagy a Stevens- Johnson szindróma előfordulási gyakorisága hozzávetőlegesen 0,1%-osnak bizonyult. Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva alkalmazását abba kell hagyni azoknál a betegeknél, akiknél hólyagképződéssel, hámlással, nyálkahártya-elváltozásokkal vagy lázzal együtt súlyos kiütés alakul ki. Az efavirenzzel szerzett tapasztalatok korlátozottak az olyan betegeknél, akiknél abbahagyták a más NNRTI-osztályba tartozó antiretrovirális szerek alkalmazását. Nem javasolt az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva alkalmazása az olyan betegeknél, akiknél egy, az NNRTI-csoportba tartozó gyógyszer alkalmazása életveszélyes bőrreakciót (pl.

    Stevens-Johnson-szindrómát) váltott ki.

    Testtömeg és anyagcsere-paraméterek

    Az antiretrovirális terápia során testtömeg-növekedés, vérlipid- és vércukorszint-emelkedés fordulhat elő. Ezek a változások részben összefügghetnek a betegség kontrolljával és az életmóddal. A lipideknél egyes esetekben bizonyíték van a kezelés hatására vonatkozóan, míg a testtömeg-emelkedés kapcsán nincs erős bizonyíték, hogy ez összefüggene bármely konkrét kezeléssel. A vérlipid- és a vércukorszintek rendszeres ellenőrzését illetően lásd a rendelkezésre álló HIV-kezelési irányelveket. A lipid-rendellenességeket klinikailag megfelelő módon kell kezelni.

    Mitokondriális diszfunkció in utero expozíciót követően

    A nukleozid/nukleotid analógok különböző mértékben befolyásolhatják a mitokondriális funkciót, ami a sztavudin, a didanozin és a zidovudin esetében a legkifejezettebb. Mitokondriális diszfunkcióról számoltak be azoknál a HIV negatív csecsemőknél, akik in utero és/vagy születés után nukleozid analóg expozíciónak voltak kitéve. Ezek az esetek túlnyomórészt zidovudint tartalmazó kezelésekkel összefüggésben léptek fel. A legfontosabb jelentett mellékhatások haematológiai eltérések (anaemia, neutropenia) és anyagcserezavarok (hyperlactataemia, hyperlipasaemia) voltak. Ezek a mellékhatások gyakran átmenetiek voltak. Ritkán késői neurológiai zavarokról is beszámoltak (hypertonia, görcs, viselkedési zavarok). Egyelőre nem ismert, hogy átmeneti vagy tartós neurológiai zavarokról van e szó. Ezeket az eredményeket minden olyan, in utero nukleozid/nukleotid analóg expozíciónak kitett gyermeknél figyelembe kell venni, akinél ismeretlen etiológiájú, súlyos klinikai tünetek, különösen neurológiai tünetek jelentkeznek. Ezek az eredmények nem befolyásolják az antiretrovirális terápiára vonatkozó nemzeti ajánlásokat, amelyeket terhes nők számára, a HIV vertikális átvitelének megelőzése céljából dolgoztak ki.

    Immunreaktivációs szindróma

    Súlyos immunhiányban szenvedő HIV-fertőzött betegekben a CART megkezdésekor a tünetmentes vagy reziduális opportunista patogénekkel szemben gyulladásos reakció léphet fel, ami súlyos klinikai állapot kialakulásához vagy a tünetek súlyosbodásához vezethet. Ilyen reakciót általában a CART indítása utáni első hetekben vagy hónapokban figyeltek meg. Főbb példák erre a cytomegalovírus retinitis, a generalizált és/vagy fokális mycobacterium fertőzések, valamint a Pneumocystis jirovecii pneumonia. Bármilyen gyulladásos tünetet ki kell vizsgálni, illetve szükség esetén kezelni kell.

    Autoimmun betegségek (pl. Basedow-kór és autoimmun hepatitis) előfordulását jelentették az immunreaktiváció során, azonban a jelentkezésig eltelt idő a bejelentések szerint rendkívül változó, és ezek az események a kezelés elkezdése után több hónappal is előfordulhatnak.

    Osteonecrosis

    Annak ellenére, hogy az etiológiája multifaktoriálisnak tekintendő (beleértve a kortikoszteroidok használatát, az alkoholfogyasztást, a súlyos immunszuppressziót és a magasabb testtömegindexet), osteonecrosisos eseteket leginkább előrehaladott HIV-betegségben szenvedő és/vagy hosszútávú CART-ban részesült betegek esetében jelentettek. A betegeknek tanácsolni kell, hogy forduljanak orvoshoz, amennyiben ízületi fájdalmat, ízületi merevséget, illetve mozgási nehézséget észlelnek.

    HIV-1-mutációkat hordozó betegek

    Kerülendő az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil alkalmazása olyan betegeknél, akiknél K65R, M184V/I vagy K103N mutációt hordozó HIV-1 jelent meg (lásd 4.1 és 5.1 pontok).

    Idősek

    Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációt 65 év feletti betegeknél nem vizsgálták.

    Tekintettel arra, hogy idős betegeknél nagyobb valószínűséggel fordul elő csökkent máj-, illetve

    veseműködés, ezért az idős betegek Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-val való

    kezelésekor elővigyázatosság szükséges (lásd 4.2 pont).

    Segédanyagok

    A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag

    „nátriummentes”.

  • Interakciók

    Interakciók listája
    235
    150
    77
    20
    Felvétel az interakciók közé

    Mivel az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva efavirenzet, emtricitabint és tenofovir- dizoproxilt tartalmaz, ezen összetevők bármelyikénél megfigyelt interakció az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva alkalmazása során is előfordulhat. Interakciós vizsgálatokat ezen hatóanyagokkal csak felnőttek körében végeztek.

    Mivel az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva fix dózisú kombináció ezért nem alkalmazható együttesen olyan gyógyszerekkel, melyek az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-val azonos hatóanyagokat (emtricitabint vagy tenofovir-dizoproxilt) tartalmaznak. Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva nem alkalmazható együttesen efavirenz tartalmú készítményekkel, kivéve, ha erre dózismódosítás miatt van szükség, pl. rifampicinnel (lásd 4.2 pont). Az emtricitabinnal való hasonlóságuk miatt az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-t nem szabad együttesen alkalmazni egyéb citidinanalógokkal, például lamivudinnal. Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva nem adható egyidejűleg adefovir-dipivoxillal vagy tenofovir-alafenamidot tartalmazó gyógyszerekkel.

    Az efavirenz egy in vivo CYP3A4-, CYP2B6- és UGT1A1-induktor. Az ezen enzimek szubsztrátumát képező vegyületek csökkent plazmakoncentrációkat mutathatnak, ha efavirenzzel együtt alkalmazzák azokat. Az efavirenz a CYP2C19- és a CYP2C9-induktora lehet, viszont in vitro gátlás is megfigyelhető volt, és az ezen enzimek szubsztrátumaival való együttes alkalmazás nettó hatása nem egyértelmű (lásd 5.2 pont).

    Az efavirenz együtes alkalmazása metamizollal, amely a metabolizáló enzimek, beleértve a CYP2B6 és CYP3A4 enzimek induktora is, csökkentheti az efavirenznek a plazmakoncentrációját, ami potenciálisan mérsékelheti a klinikai hatásosságát. Ezért a metamizol és az efavirenz együttes alkalmazásakor óvatosság szükséges; adott esetben a klinikai válasz és/vagy a gyógyszerek szérumkoncentrációjának monitorozása is szükséges lehet.

    Az efavirenz-expozíció fokozódhat olyan gyógyszerekkel (pl.: ritonavirrel) vagy étellel (pl.: grépfrútlé) együttesen adva, amelyek gátolják a CYP3A4 vagy a CYP2B6 aktivitását. Az ezeket az enzimeket indukáló vegyületek vagy gyógynövénykészítmények (például: ginkgo biloba kivonatok és közönséges orbáncfű) az efavirenz csökkent plazmakoncentrációit idézhetik elő. A közönséges orbáncfűvel történő együttes alkalmazás ellenjavallt (lásd 4.3 pont). A ginkgo biloba kivonatokkal történő együttes alkalmazás nem javallott (lásd 4.4 pont).

    In vitro és klinikai farmakokinetikai kölcsönhatási vizsgálatok kimutatták, hogy az emcitritabint és a tenofovir-dizoproxilt más gyógyszerekkel együtt érintő CYP-közvetített kölcsönhatások lehetősége csekély.

    A kannabinoid-teszttel való kölcsönhatás

    Az efavirenz nem kötődik a kannabinoid-receptorokhoz. Az efavirenzt kapó, nem fertőzött és HIV- fertőzött betegeknél a vizeletből végzett kannabinoidteszt esetében álpozitív eredményekről számoltak be bizonyos szűrővizsgálatoknál. Ezekben az esetekben javasolt egy sokkal specifikusabb módszerrel, például gázkromatográfiás/tömegspektrometriás módszerrel, megerősítő vizsgálatot végezni.

    Az együttes alkalmazás ellenjavallatai

    Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-t nem szabad együtt adni terfenadinnal, asztemizollal, ciszapriddal, midazolámmal, triazolámmal, pimoziddal, bepridillel vagy anyarozs alkaloidokkal (pl. ergotamin, dihidro-ergotamin, ergonovin és metil-ergonovin), mivel metabolizmusuk gátlása súlyos, életveszélyes eseményekhez vezethet (lásd 4.3 pont).

    Elbaszvir/grazoprevir

    Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva együttes alkalmazása elbaszvirrel/grazoprevirrel ellenjavallt, mert az az elbaszvirra/grazoprevirre adott virológiai válasz megszűnéséhez vezethet (lásd: 4.3 pont és 1. táblázat).

    Vorikonazol

    Az efavirenz szokásos dózisainak vorikonazollal történő együttes alkalmazása ellenjavallt. Mivel az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva fixdózisú kombinált készítmény, az efavirenz dózisa nem módosítható, ennélfogva a vorikonazolt és az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-t együttesen nem szabad alkalmazni (lásd 4.3 pont és 1. táblázat).

    Közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum)

    Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva orbáncfűvel vagy orbáncfüvet tartalmazó gyógynövénykészítményekkel történő együttes alkalmazása ellenjavallt. Az efavirenz plazmaszintje csökkenthető az orbáncfű egyidejű használatával, a gyógyszert metabolizáló enzimek és/vagy transzportfehérjék orbáncfű általi indukciója miatt. Ha a beteg orbáncfüvet szed, hagyja abba az alkalmazását, majd ellenőrizzék a vírus szintjét, valamint lehetőség szerint az efavirenz szintjét is. Az efavirenz szintje emelkedhet az orbáncfű használatának megszakítása után. Az orbáncfű indukciós hatása a kezelés félbeszakítása után még legalább 2 hétig fennállhat (lásd 4.3 pont).

    QT-intervallumot megnyújtó gyógyszerek

    Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva együttes alkalmazása a QTc-intervallumot ismerten megnyújtó, és esetleg Torsade de Pointes-hez vezető gyógyszerekkel kontraindikált. Ezen gyógyszerek a következők: IA. és III. osztályba tartozó antiarrhythmikumok, neuroleptikumok, antidepresszánsok, bizonyos antibiotikumok, beleértve a következő osztályokba tartozó bármely gyógyszert: makrolidok, fluorokinolonok, imidazol és triazol gombaellenes gyógyszerek, bizonyos nem szedatív antihisztaminok (terfenadin, asztemizol), ciszaprid, flekainid, bizonyos maláriaellenes gyógyszerek és metadon (lásd 4.3 pont).

    Az együttes alkalmazás nem javasolt

    Atazanavir/ritonavir

    Nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal kombinációban alkalmazott atazanavir/ritonavir adagolására vonatkozó ajánlások megállapításához. Emiatt az atazanavir/ritonavir és az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva együttes alkalmazása nem javasolt (lásd 1. táblázat).

    Didanozin

    Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva didanozinnal történő együttes alkalmazása

    nem javasolt (lásd 1. táblázat).

    Szofoszbuvir/velpataszvir és szofoszbuvir/velpataszvir/voxilaprevir

    Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva és a szofoszbuvir/velpataszvir vagy szofoszbuvir/velpataszvir/voxilaprevir együttes alkalmazása nem ajánlott (lásd 4.4 pont és 1. táblázat).

    A vesén keresztül kiválasztódó gyógyszerek

    Mivel az emtricitabin és tenofovir elsősorban a vesén keresztül választódik ki, az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva együttes alkalmazása a vesefunkció csökkenését előidéző gyógyszerekkel, illetve az aktív tubuláris szekréció útján történő kiválasztódásért versengő

    gyógyszerekkel (pl. cidofovir), az emtricitabin, a tenofovir vagy az együttesen alkalmazott gyógyszerek szérumkoncentrációjának emelkedéséhez vezethet.

    Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva nefrotoxikus gyógyszerekkel történő együttes vagy közvetlenül ezek után való alkalmazása kerülendő. Néhány példa – a teljesség igénye nélkül –: aminoglikozidok, amfotericin B, foszkarnet, ganciklovir, pentamidin, vankomicin, cidofovir vagy interleukin-2 (lásd 4.4 pont).

    Prazikvantel

    A prazikvantel efavirenzzel történő egyidejű alkalmazása nem javasolt a prazikvantel plazmakoncentrációjának jelentős csökkenése miatt, fennáll a kezelés sikertelenségének kockázata az efavirenz fokozott májmetabolizmusa miatt. Amennyiben ezen kombináció alkalmazására van szükség, megfontolandó a prazikvantel emelt dózisának adása.

    Egyéb interakciók

    Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva vagy egyes összetevői és egyéb gyógyszerek közötti interakciókat a lenti 1. táblázat sorolja fel. (az emelkedést „↑”, a csökkenést „↓”, a változatlan állapotot „↔” jelzi; a napi kétszeri dózist „b.i.d.”, a napi egyszeri dózist „q.d.” és a 8 óránkénti egyszeri dózist „q8h” jelzi). Ahol rendelkezésre áll, a 90%-os konfidenciaintervallum zárójelben került feltüntetésre.

    1. táblázat: Interakciók az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva vagy egyes

      összetevői és egyéb gyógyszerek között

      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      FERTŐZÉS-ELLENES SZEREK
      Antivirális szerek HIV-fertőzés kezelésére
      Proteáz-inhibitorok
      Atazanavir/ritonavir/ tenofovir-dizoproxil (300 mg q.d./100 mg q.d./245 mg q.d.) Atazanavir:AUC: ↓ 25% (↓ 42 – ↓ 3)Cmax: ↓ 28% (↓ 50 – ↑ 5)Cmin: ↓ 26% (↓ 46 – ↑ 10) Az atazanavir/ritonavir és az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva együttes alkalmazása nem javasolt
      A tenofovir atazanavirral/ritonavirral való együttes alkalmazása megnövekedett tenofovir- expozícióhoz vezetett. A magasabb tenofovir-expozíció elősegítheti a tenofovirral összefüggésbe hozható nemkívánatos események,többek között vesebetegségek kialakulását.
      Atazanavir/ritonavir/efavirenz (400 mg q.d./100 mg q.d./600 mg q.d., valamennyit táplálékkal együtt kell bevenni) Atazanavir (pm):AUC: ↔* (↓ 9% – ↑ 10%)Cmax: ↑ 17%* (↑ 8 – ↑ 27)Cmin: ↓ 42%* (↓ 31 – ↓ 51)
      Atazanavir/ritonavir/efavirenz (400 mg q.d./200 mg q.d./600 mg q.d., valamennyit táplálékkal együtt kell bevenni) Atazanavir (pm):AUC: ↔*/** (↓ 10% – ↑ 26%) Cmax: ↔*/** (↓ 5% – ↑ 26%) Cmin: ↑ 12%*/** (↓ 16 – ↑ 49) (CYP3A4 indukció).*Az esti atazanavir300 mg/ritonavir 100 mg q.d.- vel összehasonlítva, efavirenz nélkül. Az atazanavir Cmin csökkenése negatívan befolyásolhatja az atazanavir hatásosságát.**korábbi összehasonlításon alapul.Az efavirenz atazanavir/ritonavirral történő együttes adása nem javasolt.
      Atazanavir/ritonavir/ emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      Darunavir/ritonavir/efavirenz (300 mg b.i.d.*/100 mg b.i.d./600 mg q.d.)*az ajánlott dózisoknál kevesebb; hasonló eredmények várhatók azajánlott dózisoknál Darunavir:AUC: ↓ 13%Cmin: ↓ 31%Cmax: ↓ 15%(CYP3A4 indukció) Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva800/100 mg darunavirral/ritonavirral kombinálva naponta egyszer szuboptimális darunavir Cmin-hez vezethet. Ha az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva kombináltan alkalmazható darunavirral/ritonavirral, a darunavir/ritonavir 600/100 mg napi kétszeri adagolást kell alkalmazni. A darunavir/ritonavir óvatosan alkalmazandó az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-val kombinálva. Lásd a ritonavir sort alábbA vesefunkció monitorozása szükséges lehet, különösen társult szisztémás vagy vesebetegségben szenvedő vagy nephrotoxikusszereket szedő betegek esetén.
      Efavirenz:AUC: ↑ 21%Cmin: ↑ 17%Cmax: ↑ 15%(CYP3A4 gátlás)
      Darunavir/ritonavir/tenofovir- dizoproxil (300 mg b.i.d.*/100 mg b.i.d./245 mg q.d.)*az ajánlott dózisnál kevesebb Darunavir: AUC: ↔Cmin: ↔
      Tenofovir:AUC: ↑ 22%Cmin: ↑ 37%
      Darunavir/ritonavir/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták. Az eltérő eliminációs utak alapján nem várható interakció.
      Fozamprenavir/ritonavir/efavirenz (700 mg b.i.d./ 100 mg b.i.d./600 mg q.d.) Nincs klinikailag jelentősfarmakokinetikai interakció. Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva és a fozamprenavir/ritonavir együttesen adható dózismódosítás nélkül. Lásd fozamprenavir/ritonavir/ sort alább.
      Fozamprenavir/ritonavir/ emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Fozamprenavir/ritonavir/tenofovir-dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.
      Indinavir/efavirenz(800 mg q8h/200 mg q.d.) Efavirenz:AUC: ↔Cmax: ↔Cmin: ↔Indinavir:AUC: ↓ 31% (↓ 8 – ↓ 47)Cmin: ↓ 40%Az indinavir-expozíció hasonló csökkenése volt megfigyelhető az indinavir 1000 mg q8h és az efavirenz 600 mg q.d. együttes adása esetén. (CYP3A4 indukció) Az efavirenz és alacsony dózisú ritonavir proteázgátlóval történő együttadását lásd a lenti,ritonavirról szóló pontban. Nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat az efavirenz/emtricitabin/tenofovir- dizoproxillal kombinációban alkalmazott indinavir adagolására vonatkozó ajánlások megállapításához.A csökkent indinavir-expozíció klinikai jelentősége nem ismert, azonban efavirenzt, az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva egyik összetevőjét, és indinavirt tartalmazó adagolási séma kiválasztásakor mindig figyelembe kell venni a megfigyelt farmakokinetikai kölcsönhatás mértékét
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      Indinavir/emtricitabin (800 mg q8h/200 mg q.d.) Indinavir: AUC: ↔Cmax: ↔Emtricitabin: AUC: ↔Cmax: ↔
      Indinavir/tenofovir-dizoproxil 800 mg q8h/245 mg q.d.) Indinavir: AUC: ↔Cmax: ↔Tenofovir: AUC: ↔Cmax: ↔
      Lopinavir/ritonavir/tenofovir- dizoproxil (400 mg b.i.d./ 100 mg b.i.d./245 mg q.d.) Lopinavir/Ritonavir: AUC: ↔Cmax: ↔Cmin: ↔Tenofovir:AUC: ↑ 32% (↑ 25 – ↑ 38)Cmax: ↔Cmin: ↑ 51% (↑ 37 – ↑ 66)A magasabb tenofovir- expozíció elősegítheti a tenofovirral összefüggésbe hozható nemkívánatos események, többek köztvesebetegségek kialakulását. Nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat az efavirenz/emtricitabin/tenofovir- dizoproxillal kombinációban alkalmazott lopinavir/ritonavir adagolására vonatkozó ajánlások megállapításához.A lopinavir/ritonavir Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-valtörténő együttes adása nem javasolt.
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      Lopinavir/ritonavir lágy kapszulák vagy belsőleges oldat/efavirenzLopinavir/ritonavir tabletták/efavirenz(400/100 mg b.i.d./600 mg q.d.) (500/125 mg b.i.d./600 mg q.d.) A lopinavir-expozíció jelentős csökkenése, ami szükségessé teszi a lopinavir/ritonavir dózisának módosítását.Efavirenzzel és két nukleozid reverz transzkriptáz-gátlóval kombinációban adva a napi kétszeri 533/133 mg lopinavir/ritonavir (lágy kapszula) hasonló lopinavir plazmakoncentrációt eredményezett, mint az efavirenz nélkül naponta kétszer adott 400/100 mg lopinavir/indinavir (korábbi adat).Lopinavir koncentráció: ↓ 30- 40%Lopinavir koncentráció: hasonló, mint a naponta kétszer, efavirenz nélkül szedendő lopinavir/ritonavir 400/100 mg esetében. A lopinavir/ritonavir dózis módosítása szükséges efavirenzzel való együttes adás esetén.Az efavirenz és alacsony dózisú ritonavir proteázgátlóval kombinációban történőegyüttadását lásd a lenti, ritonavirról szóló pontban.
      Lopinavir/ritonavir/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      Ritonavir/efavirenz(500 mg b.i.d./600 mg q.d.) Ritonavir:AUC reggel: ↑ 18% (↑ 6 – ↑33)AUC este: ↔Cmax reggel: ↑ 24% (↑ 12 – ↑38)Cmax este: ↔Cmin reggel: ↑ 42% (↑ 9 – ↑ 86)Cmin este: ↑ 24% (↑ 3 – ↑ 50)Efavirenz:AUC: ↑ 21% (↑ 10 – ↑ 34)Cmax: ↑ 14% (↑ 4 – ↑ 26)Cmin: ↑ 25% (↑ 7 – ↑ 46)(a CYP közvetítette oxidatív metabolizmus gátlása)Amikor 500 mg-os vagy600 mg-os dózisban, naponta kétszer adott ritonavirt efavirenzzel alkalmazták, a kombináció nem volt jól tolerálható (például szédülés, hányinger, paraesthesia, valamint a májenzimszintek emelkedése fordult elő).Nincs elegendő adat az efavirenz kis dózisú ritonavirral (100 mg, napi egyszer vagy kétszer) történőalkalmazásának tolerálhatóságára vonatkozóan. A 600 mg-os dózisban alkalmazott ritonavir és az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva együttadása nem javallt. Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentivaalacsony dózisú ritonavirral történő alkalmazása esetén, figyelembe kell venni annak a lehetőségét, hogy az efavirenzzel kapcsolatos nemkívánatos események incidenciája növekedhet a lehetséges farmakodinámiás interakció miatt.
      Ritonavir/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták
      Ritonavir/tenofovir-dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták
      Szakvinavir/ritonavir/efavirenz Az interakciót nem vizsgálták. Az efavirenz és alacsony dózisú ritonavir proteázgátlóval kombinációban történő együttadását lásd a fenti,ritonavirról szóló pontban. Efavirenz/emtricitabin/tenofovir- dizoproxil kombinációval együtt adott szakvinavir/ritonavir adagolásával kapcsolatban nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat. A szakvinavir/ritonavir és az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva együtt adása nem javasolt. Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva szakvinavirral, mint egyedüli proteáz inhibitorral történő együttesalkalmazása nem javasolt.
      Szakvinavir/ritonavir/tenofovir- dizoproxil Nem jelentkezett klinikailag jelentős farmakokinetikai interakció a tenofovir- dizoproxil és a ritonavirral erősített szakvinavir együttesadásakor.
      Szakvinavir/ritonavir/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      CCR5 antagonista
      Maravirok/efavirenz(100 mg b.i.d./600 mg q.d.) Maravirok:AUC12h: ↓ 45% (↓ 38 – ↓ 51)Cmax: ↓ 51% (↓ 37 – ↓ 62)Az efavirenz koncentrációját nem mérték, hatás nemvárható. Lásd a maravirokot tartalmazó gyógyszerkészítmény alkalmazási előírását.
      Maravirok/tenofovir-dizoproxil (300 mg b.i.d./245 mg q.d.) Maravirok: AUC12h: ↔Cmax: ↔A tenofovir koncentrációját nem mérték, hatás nemvárható.
      Maravirok/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Integráz strand transzfer inhibitor
      Raltegravir/efavirenz (400 mg egyszeri dózis/–) Raltegravir:AUC: ↓ 36%C12h: ↓ 21%Cmax: ↓ 36%(UGT1A1 indukció) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva és a raltegravir együttesen alkalmazható dózismódosítás nélkül.
      Raltegravir/tenofovir-dizoproxil (400 mg b.i.d./–) Raltegravir:AUC: ↑ 49%C12h: ↑ 3%Cmax: ↑ 64%(az interakció mechanizmusa ismeretlen)Tenofovir:AUC: ↓ 10%C12h: ↓ 13%Cmax: ↓ 23%
      Raltegravir/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      NRTI-k és NNRTI-k
      NRTI-k/efavirenz Az efavirenz és más NRTI-k közötti specifikus kölcsönhatásokat – a lamivudin, zidovudin és tenofovir-dizoproxil kivételével – nem vizsgálták. Klinikailag jelentős kölcsönhatásokat nem találtak, és ilyenek nem várhatók, mivel az NRTI-k más reakcióúton metabolizálódnak, mint az efavirenz, ezért nem valószínű, hogy ugyanazokért a metabolikus enzimekért és eliminációs reakció utakértversengenének, mint az efavirenz. A lamivudin és az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva egyikösszetevője, az emtricitabin, közötti hasonlóság miatt az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva nem alkalmazható egyidejűleg a lamivudinnal(lásd 4.4 pont).
      NNRTI-k/efavirenz Az interakciót nem tanulmányozták. Mivel hatásosság és biztonságosság szempontjából két NNRTI használata sem bizonyult előnyösnek, az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva és egyéb NNRTI együttadása nemjavasolt.
      Didanozin/tenofovir-dizoproxil Tenofovir-dizoproxil és didanozin együttes alkalmazása 40-60%-os szisztémás didanozin-expozíciófokozódásához vezet. Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva és a didanozin együttes alkalmazása nem javasoltA szisztémás didanozin-expozíció fokozódása növelheti a didanozinnal
      Didanozin/efavirenz Az interakciót nem vizsgálták.
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      Didanozin/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták. összefüggésbe hozható nemkívánatos mellékhatások veszélyét. Ritkán pancreatitist és tejsavas acidózist jelentettek, amely néha végzetes kimenetelű volt.Tenofovir-dizoproxil és napi 400 mg didanozin együttes alkalmazásakor a CD4-sejtszámjelentős csökkenéséről számoltak be, mely lehetséges, hogy egy intracelluláris kölcsönhatás miatt megemelkedő foszforilált (azaz aktív) didanozin-szint miatt jön létre. A HIV-1-fertőzés kezelése során a csökkentett, 250 mg-os dózisú didanozin és tenofovir- dizoproxil-kezelés együttes alkalmazásakor számos tesztelt kombináció esetén nagyarányú virológiai hatástalanságrólszámoltak be.
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      Antivirális szerek hepatitis C kezelésére
      Elbaszvir/grazoprevir + efavirenz Elbaszvir:AUC: ↓ 54%Cmax: ↓ 45%(CYP3A4 vagy P gp indukció – elbaszvirre gyakorolt hatás)Grazoprevir:AUC: ↓ 83%Cmax: ↓ 87%(CYP3A4 vagy P gp indukció – grazoprevirre gyakorolt hatás)Efavirenz: AUC: ↔Cmax: ↔ Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva együttes alkalmazása ellenjavallt, mert az az elbaszvirre/grazoprevirre adott virológiai válaszMegszűnéséhez vezethet. Ez a hatás az elbaszvir/grazoprevir plazmakoncentráció jelentős csökken tulajdonítható, amit a CYP3A4- vagy a P-gpindukció okoz. További információkat lásd az elbaszvir/grazoprevir alkalmazási előírásában.
      Glecaprevir/Pibrentaszvir/Efaviren z Várható: Glecaprevir: ↓ Pibrentaszvir: ↓ A glecaprevir/pibrentaszvir és az efavirenz, az Efavirenz/Emricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva egyik összetevőjének egyidejű alkalmazása mellett a glecaprevir és pibrentaszvir plazmakoncentrációjának jelentős csökkenése várható, ez pedig a terápiás hatás csökkenéséhez vezet. Az Efavirenz/Emricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva glecaprevirrel/pibrentaszvirrel való együttes adása nem ajánlott. További információkért olvassa el a glecaprevir és pibrentaszviralkalmazási előírását.
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      Ledipaszvir/szofoszbuvir (90 mg/400 mg q.d.) +efavirenz/emtricitabin/ tenofovir- dizoproxil(600 mg/200 mg/245 mg q.d.) Ledipasvir:AUC: ↓ 34% (↓ 41 – ↓ 25)Cmax: ↓ 34% (↓ 41 – ↑ 25)Cmin: ↓ 34% (↓ 43 – ↑ 24)Szofoszbuvir:AUC: ↔Cmax: ↔GS-3310071:AUC: ↔Cmax: ↔Cmin: ↔Efavirenz:AUC: ↔Cmax: ↔Cmin: ↔Emtricitabin:AUC: ↔Cmax: ↔Cmin: ↔Tenofovir:AUC: ↑ 98% (↑ 77 – ↑ 123)Cmax: ↑ 79% (↑ 56 – ↑ 104)Cmin: ↑ 163% (↑ 137 – ↑ 197) Dózismódosítás nem javasolt. A megnövekedett tenofovir expozíció elősegítheti a tenofovir-dizoproxillal összefüggésbe hozható mellékhatások, többek közt a vesebetegségek kialakulását. A veseműködést gondosan monitorozni kell (lásd 4.4 pont).
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      Szofoszbuvir/velpataszvir (400 mg/100 mg q.d.) +Efavirenz/emtricitabin/tenofovir- dizoproxil(600 mg/200 mg/245 mg q.d.) Szofoszbuvir:AUC: ↔Cmax: ↑ 38% (↑ 14 - ↑ 67)GS-3310071:AUC: ↔Cmax: ↔Cmin: ↔Velpataszvir:AUC: ↓ 53% (↓ 61 - ↓ 43)Cmax: ↓ 47% (↓ 57 - ↓ 36)Cmin: ↓ 57% (↓ 64 - ↓ 48) Az efavirenz/emtricitabin/ tenofovir-dizoproxil és a szofoszbuvir/velpataszvir vagy szofoszbuvir/velpataszvir/ voxilaprevir együttes alkalmazása várhatóan csökkenti a velpataszvir- és voxilaprevir - plazmakoncentrációt. Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva szofoszbuvirral/velpatazvirralegyüttes adása nem ajánlott (lásd 4.4 pont).
      Efavirenz: AUC: ↔Cmax: ↔Cmin: ↔
      Emtricitabin: AUC: ↔Cmax: ↔Cmin: ↔
      Tenofovir:AUC: ↑ 81% (↑ 68 - ↑ 94)Cmax: ↑ 77% (↑ 53 - ↑ 104)Cmin: ↑ 121% (↑ 100 - ↑ 143)
      Szofoszbuvir/velpataszvir/ voxilaprevir(400 mg/100 mg/100 mg q.d.) + efavirenz/emtricitabin/tenofovir- dizoproxil(600 mg/200 mg/245 mg q.d.) Az interakciókat csak szofoszbuvirral/velpataszvirrel vizsgálták.Várható:Voxilaprevir: ↓
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      Szofoszbuvir (400 mg q.d.) + efavirenz/emtricitabin/ tenofovir-dizoproxil(600 mg/200 mg/245 mg q.d.) Szofoszbuvir: AUC: ↔Cmax: ↓ 19% (↓ 40 – ↑ 10)GS-3310071:AUC: ↔Cmax: ↓ 23% (↓ 30 – ↑ 16)Efavirenz:AUC: ↔Cmax: ↔Cmin: ↔Emtricitabin: AUC: ↔Cmax: ↔Cmin: ↔Tenofovir:AUC: ↔Cmax: ↑ 25% (↑ 8 – ↑ 45) Cmin: ↔ Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva és a szofoszbuvir dózismódosítás nélkül együtt adható.
      Antibiotikumok
      Klaritromicin/efavirenz (500 mg b.i.d./400 mg q.d.) Klaritromicin:AUC: ↓ 39% (↓ 30 – ↓ 46)Cmax: ↓ 26% (↓ 15 – ↓ 35)Klaritromicin 14- hidroximetabolit:AUC: ↑ 34% (↑ 18 – ↑ 53)Cmax: ↑ 49% (↑ 32 – ↑ 69)Efavirenz:AUC: ↔Cmax: ↑ 11% (↑ 3 – ↑ 19)(CYP3A4 indukció)Az efavirenz és a klaritromicin kombinációjával kezelt nem fertőzött önkéntesek 46%-ánálalakult ki bőrkiütés A klaritromicin plazmaszintjeiben bekövetkezett jelen változások klinikai jelentősége nem ismert. A klaritromicin helyett alternatív készítmények alkalmazását (pl.: azitromicin) lehet fontolóra venni. Egyéb makrolid antibiotikumok, például eritromicin efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációvaltörténő együttadását nem vizsgálták.
      Klaritromicin/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Klaritromicin/tenofovir-dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      Mycobaktérium-ellenes készítmények
      Rifabutin/efavirenz(300 mg q.d./600 mg q.d.) Rifabutin:AUC: ↓ 38% (↓ 28 – ↓ 47)Cmax: ↓ 32% (↓ 15 – ↓ 46)Cmin: ↓ 45% (↓ 31 – ↓ 56)Efavirenz:AUC: ↔Cmax: ↔Cmin: ↓ 12% (↓ 24 – ↑ 1)(CYP3A4 indukció) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes adás esetén a rifabutin napi dózisát 50%-kal emelni kell, illetve azokban az esetekben, amikor az adagolási séma szerint a rifabutint heti 2-3 alkalommal adják Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val kombinációban, a rifabutin dózisát meg lehet kétszerezni. Ezendózismódosítás klinikai hatását nemvizsgálták kielégítő mértékben. Dózismódosításkor figyelembe kell venni az egyéni tolerabilitást ésvirológiai választ (lásd 5. 2 pont).
      Rifabutin/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták
      Rifabutin/tenofovir-dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták
      Rifampicin/efavirenz (600 mg q.d./600 mg q.d.) Efavirenz:AUC: ↓ 26% (↓ 15 – ↓ 36)Cmax: ↓ 20% (↓ 11 – ↓ 28)Cmin: ↓ 32% (↓ 15 – ↓ 46)(CYP3A4 és CYP2B6indukció) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva és a rifampicin legalább 50 kg testsúlyú betegeknél történő együttes szedése esetén további 200 mg/napi (összesen 800 mg) efavirenz biztosíthatja a rifampicin nélkül szedett napi 600 mg efavirenz- dózishoz hasonló expozíciót. Ennek a dózismódosításnak a klinikai hatását nem határozták meg megfelelően.Dózismódosításkor figyelembe kell venni az egyéni toleranciát és a virológiai választ (lásd 5.2 pont). Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes adáskor a rifampicin dózisának korrekciójátnem javasolják.
      Rifampicin/tenofovir-dizoproxil (600 mg q.d./245 mg q.d.) Rifampicin: AUC: ↔Cmax: ↔Tenofovir: AUC: ↔Cmax: ↔
      Rifampicin/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      Gombaellenes készítmények
      Itrakonazol/efavirenz(200 mg b.i.d./600 mg q.d.) Itrakonazol:AUC: ↓ 39% (↓ 21 – ↓ 53)Cmax: ↓ 37% (↓ 20 – ↓ 51)Cmin: ↓ 44% (↓ 27 – ↓ 58) (az itrakonazol-expozíció csökkenése:CYP3A4 indukció)Hidroxi-itrakonazol:AUC: ↓ 37% (↓ 14 – ↓ 55)Cmax: ↓ 35% (↓ 12 – ↓ 52)Cmin: ↓ 43% (↓ 18 – ↓ 60)Efavirenz: AUC: ↔Cmax: ↔Cmin: ↔ Mivel az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val kombinációban alkalmazott itrakonazol esetében nem adható meg javasolt dózis, megfontolandó az egyéb gombaellenes kezelés alkalmazása.
      Itrakonazol/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Itrakonazol/tenofovir-dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.
      Pozakonazol/efavirenz (-/400 mg q.d.) Pozakonazol:AUC: ↓ 50%Cmax: ↓ 45%(UDP-G indukció) A pozakonazol és az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva együttes alkalmazása kerülendő, kivéve, ha a beteg számára várhatóelőny meghaladja a kockázatot.
      Pozakonazol/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Pozakonazol/ tenofovir-dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.
      Vorikonazol/efavirenz (200 mg b.i.d./400 mg q.d.) Vorikonazol:AUC: ↓ 77%Cmax: ↓ 61%Efavirenz:AUC: ↑ 44%Cmax: ↑ 38%(az oxidatív metabolizmus kompetitív gátlása)Az efavirenz szokásos dózisainak vorikonazollal történő együttes alkalmazásaellenjavallt (lásd 4.3 pont). Mivel az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva fixdózisú kombinált készítmény, az efavirenz dózisa nem módosítható, ennélfogva a vorikonazol és az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva együttesen nem alkalmazható.
      Vorikonazol/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Vorikonazol/ tenofovir-dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      Artemeter/lumefantrin/efavirenz (20/120 mg tabletta, egyenként 4 tablettából álló 6 dózis 3 napon keresztül /600 mg q.d.) Artemeter:AUC: ↓ 51%Cmax: ↓ 21%Dihidro-artemizinin (aktív metabolit):AUC: ↓ 46%Cmax: ↓ 38%Lumefantrin:AUC: ↓ 21%Cmax: ↔Efavirenz:AUC: ↓ 17%Cmax: ↔(CYP3A4 indukció) Mivel az artemeter, dihidro- artemizinin vagy lumefantrin csökkent koncentrációja a malária elleni hatékonyság csökkenését eredményezheti, óvatosan kell eljárni az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva és az artemeter/lumefantrin tabletták együttes alkalmazásakor.
      Artemeter/lumefantrin/ emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Artemeter/lumefantrin/ tenofovir-dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.
      Atovakon és proguanil hidroklorid/efavirenz (250/100 mg egyszeri dózis/600 mg q.d.) Atovakon:AUC: ↓ 75% (↓ 62 – ↓ 84)Cmax: ↓ 44% (↓ 20 – ↓ 61)Proguanil:AUC: ↓ 43% (↓ 7 – ↓ 65)Cmax: ↔ Atovakon/proguanil Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő egyidejű alkalmazása kerülendő.
      Atovakon és proguanil hidroklorid/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Atovakon és proguanil hidroklorid/tenofovir-dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      ANTIKONVULZÍV KÉSZÍTMÉNYEK
      Karbamazepin/efavirenz (400 mg q.d./600 mg q.d.) Karbamazepin:AUC: ↓ 27% (↓ 20 – ↓ 33)Cmax: ↓ 20% (↓ 15 – ↓ 24)Cmin: ↓ 35% (↓ 24 – ↓ 44)Efavirenz:AUC: ↓ 36% (↓ 32 – ↓ 40)Cmax: ↓ 21% (↓ 15 – ↓ 26)Cmin: ↓ 47% (↓ 41 – ↓ 53) (a karbamazepin-expozíció csökkenése: CYP3A4 indukció; az efavirenz- expozíció csökkenése:CYP3A4 és CYP2B6 indukció)Az efavirenz vagy a karbamazepin nagyobbdózisainak együttes alkalmazását nem vizsgálták. Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva karbamazepinnel történő együttes alkalmazására vonatkozó adagolási ajánlást nem lehet megállapítani.Mérlegelni kell egy alternatív antikonvulzív kezelés alkalmazását. A karbamazepin plazmaszintet időszakosan monitorozni kell.
      Karbamazepin/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Karbamazepin/ tenofovir- dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.
      Fenitoin, fenobarbitál, és egyéb olyan antikonvulzív készítmények, melyek a CYP izozimek szubsztrátjai Az interakciót efavirenzzel, emtricitabinnal vagy tenofovir- dizoproxillal nem vizsgálták. Efavirenzzel együtt adva a fenitoin, fenobarbitál és más olyan antikonvulzív készítmények, melyek a CYP izozimek szubsztrátjai esetében fennáll a plazmakoncentrációcsökkenésének vagy növekedésének lehetősége. Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva olyan antikonvulzív készítménnyel történő együttadásakor, mely a CYP izozim szubsztrátja, az antikonvulzív készítmény rendszeres monitorozása szükséges.
      Valproinsav/efavirenz(250 mg b.i.d./600 mg q.d.) Nincs klinikailag jelentős hatás az efavirenz farmakokinetikájára. A korlátozott mennyiségű adat alapján nincs klinikailag jelentős hatás a valproinsavfarmakokinetikájára. Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva és a valproinsav együttesen alkalmazható dózismódosítás nélkül. A betegeket a rohamok korlátozása érdekében monitorozni kell.
      Valproinsav/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Valproinsav/ tenofovir-dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      Vigabatrin/efavirenz Gabapentin/efavirenz Az interakciót nem vizsgálták. Klinikailag jelentős kölcsönhatások nem várhatók, mivel a vigabatrin és a gabapentin kizárólagosan a vizelettel, változatlan formában választódnak ki, és nem valószínű, hogy ugyanazokért a metabolikus enzimekért és eliminációs reakcióutakért versengenének, mint azefavirenz. Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva és a vigabatrin vagy gabapentin dózismódosítás nélkül együtt adható.
      Vigabatrin/emtricitabin Gabapentin/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Vigabatrin/ tenofovir-dizoproxil Gabapentin/ tenofovir-dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.
      ANTIKOAGULÁNSOK
      Warfarin/efavirenz Acenokumarol/efavirenz Az interakciót nem vizsgálták. A warfarin vagy acenokumarol plazmakoncentrációját és hatásait az efavirenz potenciálisan növelheti vagycsökkentheti. Szükséges lehet a warfarin vagy acenokumarol dózis módosítása az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val való együttes alkalmazás esetén.
      ANTIDEPRESSZÁNSOK
      Szelektív szerotonin reuptake inhibitorok (SSRI-k)
      Szertralin/efavirenz(50 mg q.d./600 mg q.d.) Szertralin:AUC: ↓ 39% (↓ 27 – ↓ 50)Cmax: ↓ 29% (↓ 15 – ↓ 40)Cmin: ↓ 46% (↓ 31 – ↓ 58)Efavirenz:AUC: ↔Cmax: ↑ 11% (↑ 6 – ↑ 16)Cmin: ↔(CYP3A4 indukció) Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttadáskor a szertralin dózisát a klinikai hatás függvényében kell emelni.
      Szertralin/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Szertralin/tenofovir-dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.
      Paroxetin/efavirenz(20 mg q.d./600 mg q.d.) Paroxetin: AUC: ↔Cmax: ↔Cmin: ↔Efavirenz: AUC: ↔Cmax: ↔Cmin: ↔ Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva és a paroxetin dózismódosítás nélkül együtt adható.
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      Paroxetin/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Paroxetin/tenofovir-dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.
      Fluoxetin/efavirenz Az interakciót nem vizsgálták. Mivel a fluoxetin a paroxetinéhez hasonló metabolikus profillal – vagyis erős CYP2D6-gátló hatással – rendelkezik, a fluoxetin esetében sem várhatóinterakció. Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva és a fluoxetin dózismódosítás nélkül együtt adható.
      Fluoxetin/emtricitabin. Az interakciót nem vizsgálták
      Fluoxetin/tenofovir-dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták
      Norepinephrine és dopamin reuptake inhibitor
      Bupropion/efavirenz[150 mg egyszeri dózis (fenntartott kibocsátás)/600 mg q.d.] Bupropion:AUC: ↓ 55% (↓ 48 – ↓ 62)Cmax: ↓ 34% (↓ 21 – ↓ 47)Hidroxibupropion: AUC: ↔Cmax: ↑ 50% (↑ 20 – ↑ 80)(CYP2B6 indukálás) A bupropion dózis növekedését a klinikai reakcióval kell irányítani, de a bupropion maximálisan ajánlott dózisát túllépni tilos.Dózismódosítás nem szükséges az efavirenzhez.
      Bupropion/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Bupropion/tenofovir-dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.
      KARDIOVASZKULÁRIS KÉSZÍTMÉNYEK
      Kalciumcsatorna-blokkolók
      Diltiazem/efavirenz(240 mg q.d./600 mg q.d.) Diltiazem:AUC: ↓ 69% (↓ 55 – ↓ 79)Cmax: ↓ 60% (↓ 50 – ↓ 68)Cmin: ↓ 63% (↓ 44 – ↓ 75)Dezacetil-diltiazem:AUC: ↓ 75% (↓ 59 – ↓ 84)Cmax: ↓ 64% (↓ 57 – ↓ 69)Cmin: ↓ 62% (↓ 44 – ↓ 75)N-monodezmetil-diltiazem:AUC: ↓ 37% (↓ 17 – ↓ 52)Cmax: ↓ 28% (↓ 7 – ↓ 44)Cmin: ↓ 37% (↓ 17 – ↓ 52)Efavirenz:AUC: ↑ 11% (↑ 5 – ↑ 18)Cmax: ↑ 16% (↑ 6 – ↑ 26)Cmin: ↑ 13% (↑ 1 – ↑ 26)(CYP3A4 indukció)Az efavirenz farmakokinetikai jellemzőinek enyhe emelkedése nem tekinthető klinikailagjelentősnek. Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttadáskor a diltiazem dózisának módosítását a klinikai válaszhoz kell igazítani (lásd a diltiazem alkalmazási előírását).
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      Diltiazem/Emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Diltiazem/Tenofovir-dizoproxil. Az interakciót nem vizsgálták.
      Verapamil, felodipin, nifedipin és nikardipin Az interakciót efavirenzzel, emtricitabinnal vagy tenofovir- dizoproxillal nem vizsgálták. Amikor az efavirenzt olyan kalciumcsatorna-blokkolóval alkalmazzák együtt, mely a CYP3A4 enzim szubsztrátja, fennáll annak a lehetősége, hogy a kalciumcsatorna- blokkoló plazma-koncentrációja lecsökken. Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttadáskor akalciumcsatorna-blokkoló dózisának módosítását a klinikai válaszhoz kell igazítani (lásd a kalciumcsatorna- blokkoló alkalmazási előírását).
      LIPIDSZINTCSÖKKENTŐ GYÓGYSZEREK
      HMG Co-A-reduktázinhibitorok
      Atorvasztatin/efavirenz (10 mg q.d./600 mg q.d.) Atorvasztatin:AUC: ↓ 43% (↓ 34 – ↓ 50)Cmax: ↓ 12% (↓ 1 – ↓ 26)2-hidroxi-atorvasztatin:AUC: ↓ 35% (↓ 13 – ↓ 40)Cmax: ↓ 13% (↓ 0 – ↓ 23)4-hidroxi-atorvasztatin:AUC: ↓ 4% (↓ 0 – ↓ 31)Cmax: ↓ 47% (↓ 9 – ↓ 51)Összes aktív HMG Co-A reduktáz inhibitor:AUC: ↓ 34% (↓ 21 – ↓ 41)Cmax: ↓ 20% (↓ 2 – ↓ 26) A koleszterin szintjét rendszeresenellenőrizni kell.Szükséges lehet az atorvasztatin dózis módosítása az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val való együttes alkalmazása esetén (lásd az atorvasztatin alkalmazási előírását).
      Atorvasztatin/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Atorvasztatin/tenofovir-dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.
      Pravasztatin/efavirenz (40 mg q.d./600 mg q.d.) Pravasztatin:AUC: ↓ 40% (↓ 26 – ↓ 57)Cmax: ↓ 18% (↓ 59 – ↑ 12) A koleszterin szintjét rendszeresenellenőrizni kell.Szükséges lehet a pravasztatin dózis módosítása az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-val való együttes alkalmazása esetén (lásd a pravasztatin alkalmazásielőírását).
      Pravasztatin/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Pravasztatin/ tenofovir-dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      Szimvasztatin/efavirenz (40 mg q.d./600 mg q.d.) Szimvasztatin:AUC: ↓ 69% (↓ 62 – ↓ 73)Cmax: ↓ 76% (↓ 63 – ↓ 79)Szimvasztatinsav:AUC: ↓ 58% (↓ 39 – ↓ 68)Cmax: ↓ 51% (↓ 32 – ↓ 58)Összes aktív HMG Co-A reduktáz inhibitor:AUC: ↓ 60% (↓ 52 – ↓ 68)Cmax: ↓ 62% (↓ 55 – ↓ 78)(CYP3A4 indukció)Az efavirenz atorvasztatinnal, pravasztatinnal vagy szimvasztatinnal történő együttadása nem befolyásoltaaz efavirenz AUC vagy Cmax értékeit. A koleszterin szintjét rendszeresenellenőrizni kell.Szükséges lehet a szimvasztatin dózis módosítása az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val való együttes alkalmazása esetén (lásd a szimvasztatin alkalmazási előírását).
      Szimvasztatin/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Szimvasztatin/ tenofovir- dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.
      Roszuvasztatin/efavirenz Az interakciót nem vizsgálták. A roszuvasztatin főleg a széklettel kerül kiválasztásra változatlan formában, így azefavirenzzel interakció nem várható. Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva és a roszuvasztatin együttesen alkalmazható dózismódosítás nélkül.
      Roszuvasztatin/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Roszuvasztatin/tenofovir- dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      HORMONÁLIS FOGAMZÁSGÁTLÓK
      Orális: Etinilösztradiol+norgesztimát/ efavirenz(0,035 mg +0,25 mg q.d./600 mg q.d.) Etinilösztradiol: AUC: ↔Cmax: ↔Cmin: ↓ 8% (↑ 14 – ↓ 25)Norelgesztromin (aktív metabolit):AUC: ↓ 64% (↓ 62 – ↓ 67)Cmax: ↓ 46% (↓ 39 – ↓ 52)Cmin: ↓ 82% (↓ 79 – ↓ 85)Levonorgesztrel (aktív metabolit):AUC: ↓ 83% (↓ 79 – ↓ 87)Cmax: ↓ 80% (↓ 77 – ↓ 83)Cmin: ↓ 86% (↓ 80 – ↓ 90)(metabolizmus indukciója)Efavirenz: nincs klinikailagjelentős interakció.Ezen hatások klinikaijelentősége nem ismert. A hormonális fogamzásgátlók mellett a fizikai fogamzásgátlás valamely megbízható módját is alkalmazni kell (lásd 4.6 pont).
      Etinilösztradiol/tenofovir- dizoproxil (–/245 mg q.d.) Etinilösztradiol: AUC: ↔Cmax: ↔Tenofovir: AUC: ↔Cmax: ↔
      Norgesztimát/etinilösztradiol/ emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      Injekció:Depo-medroxiprogeszteron-acetát (DMPA)/efavirenz (150 mg im. egyszeri dózis DMPA) Egy 3 hónapos gyógyszerkölcsönhatási vizsgálat során nem találtak szignifikáns különbséget az MPA farmakokinetikájának paramétereiben az efavirenzt tartalmazó antiretrovirális kezelésben részesülő és az antiretrovirális kezelésben nem részesülő betegekkörében. Hasonló eredményeket találtak más kutatók is, habár a második vizsgálat során a plazma MPA szintek nagyobb különbségeket mutattak. Mindkét vizsgálat során az efavirenzt és DMPA-t kapó betegek plazma progeszteron szintje alacsony maradt, ami konzisztens azovuláció szuppressziójával. A rendelkezésre álló, korlátozott mennyiségű adat miatt, a hormonális fogamzásgátlók mellett a fizikai fogamzásgátlás valamely megbízható módját is alkalmazni kell (lásd 4.6 pont).
      DMPA/tenofovir-dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.
      DMPA/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Implantátum: etonogesztrel/efavirenz Az etonogesztrel csökkent expozíciója várható (CYP3A4 indukció). A forgalomba hozatalt követően esetenként az etonogesztrellel történő fogamzásgátlás hatástalanságát jelentették efavirenzt szedőbetegek esetén. A hormonális fogamzásgátlók mellett a fizikai fogamzásgátlás valamely megbízható módját is alkalmazni kell (lásd 4.6 pont).
      Etonogesztrel/tenofovir-dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.
      Etonogesztrel/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      IMMUNSZUPPRESSZÁNSOK
      A CYP3A4 által metabolizált immunszuppresszánsok (például ciklosporin, takrolimusz, szirolimusz)/efavirenz Az interakciót nem tanulmányozták.↓ immunszuppresszáns- expozíció várható (CYP3A4 indukció).Ezeknek az immunszuppresszánsoknakvárhatóan nincs hatása az efavirenz expozíciójára. Szükségessé válhat az immunszuppresszánsok dózismódosítása. Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva kezelés megkezdése vagy leállítása után legalább két héten át javasolt gondosan monitorozni az immunszuppresszáns koncentrációját (a stabil koncentráció eléréséig).
      Takrolimusz/emtricitabin/ tenofovir-dizoproxil(0,1 mg/kg q.d./200 mg/ 245 mg q.d.) Takrolimusz: AUC: ↔Cmax: ↔C24h: ↔Emtricitabin: AUC: ↔Cmax: ↔C24h: ↔Tenofovir-dizoproxil: AUC: ↔Cmax: ↔C24h: ↔
      ÓPIÁTOK
      Metadon/efavirenz(35-100 mg q.d./600 mg q.d.) Metadon:AUC: ↓ 52% (↓ 33 – ↓ 66)Cmax: ↓ 45% (↓ 25 – ↓ 59)(CYP3A4 indukció)Egy HIV-fertőzött, iv. drogokat fogyasztó betegeken végzett vizsgálat során az efavirenz metadonnal történő együttes adása a metadon plazmaszintjének csökkenését, és ópiát-elvonási tünetek megjelenését idézte elő. Az elvonási tünetek enyhítéseérdekében a metadon dózisát átlagosan 22%-kal növelték. Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazás kerülendő a QTc-intervallum megnyúlása miatt (lásd 4.3 pont).
      Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása (mg-ban megadott dózisok) A gyógyszerszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezettAUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia- intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus) Az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás (efavirenz 600 mg, emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
      Metadon/ tenofovir-dizoproxil (40-110 mg q.d./245 mg q.d.) Metadon: AUC: ↔Cmax: ↔Cmin: ↔Tenofovir: AUC: ↔Cmax: ↔Cmin: ↔
      Metadon/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Buprenorfin/naloxon/efavirenz Buprenorfin:AUC: ↓ 50%Norbuprenorfin:AUC: ↓ 71%Efavirenz:Nincs klinikailag jelentősfarmakokinetikai interakció. A buprenorfin-expozíció csökkenésének ellenére egy betegnél sem jelentkeztek megvonási tünetek. A buprenorfin dózismódosítása nem feltétlenül szükséges az Efavirenz/Emtricitabine/ Tenofovir disoproxil Zentiva-val való együttes alkalmazás esetén
      Buprenorfin/naloxon/emtricitabin Az interakciót nem vizsgálták.
      Buprenorfin/naloxon/tenofovir- dizoproxil Az interakciót nem vizsgálták.

      1 A szofoszbuvir elsődleges metabolitja a keringésben.

      Egyéb gyógyszerekkel végzett vizsgálatok

      Nem tapasztaltak klinikailag jelentős farmakokinetikai kölcsönhatásokat efavirenz és azitromicin, cetirizin, fozamprenavir/ritonavir, lorazepam, zidovudin, alumínium/magnézium-hidroxidot tartalmazó gyomorsavlekötők, famotidin vagy flukonazol együttes alkalmazásakor. Az efavirenz és egyéb azol gombaellenes szerek (pl.: ketokonazol) esetleges interakcióit nem vizsgálták.

      Emtricitabin és sztavudin, zidovudin vagy famciklovir együttes alkalmazásakor nem tapasztaltak klinikailag jelentős kölcsönhatást. A tenofovir-dizoproxil és az emtricitabin vagy ribavirin együttes alkalmazása esetén klinikailag jelentős farmakokinetikai kölcsönhatást nem tapasztaltak.

    Terhesség

    Fogamzóképes nők (lásd alább és 5.3 pont.)

    Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-t szedő nőknek el kell kerülniük a teherbe esést. A fogamzóképes nőkön terhességi tesztet kell elvégezni az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-kezelés megkezdése előtt.

    Fogamzásgátlás férfiak és nők esetében

    Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva szedése mellett minden esetben mechanikus fogamzásgátlást is kell alkalmazni az egyéb fogamzásgátló módszerek (pl. a szájon át szedett vagy más hormonális fogamzásgátlók, lásd 4.5 pont) mellett. Az efavirenz hosszú felezési ideje miatt az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva szedésének abbahagyását követő 12 hét során ajánlatos megfelelő fogamzásgátlást alkalmazni.

    Terhesség

    Efavirenz

    Hét retrospektív jelentés érkezett a velőcsőzáródási rendellenességeknek megfeleltethető eltérésekről, ide értve a meningomyelokelét, melyeknél az expozíció minden esetben olyan anyáknál következett be, akik az első trimeszterben kaptak efavirenzt tartalmazó kezelést (kivéve minden efavirenz-tartalmú fix kombinációs tablettát). A fix dózisú, efavirenzt, emtricitabint és tenofovir-dizoproxilt tartalmazó kombinációs tabletták alkalmazása mellett két további (1 prospektív és 1 retrospektív) esetet jelentettek, köztük olyan eseményeket is, amelyek a velőcsőzáródási rendellenességekkel konzisztensek voltak. Ezen események és az efavirenz alkalmazása között nem mutattak ki ok-okozati összefüggést, az esetleges kapcsolat közöttük ismeretlen. Mivel a velőcsőzáródási rendellenességek a magzati fejlődés első 4 hetében alakulnak ki (a velőcső záródásának ideje alatt), ez a potenciális kockázat érintheti a terhesség első trimeszterében efavirenzt kapó nőket.

    2013. júliusáig a retrovírus-elleni kezelés mellett létrejövő terhességek adatbázisába 904 prospektív jelentés érkezett a terhesség első trimeszterében bekövetkező efavirenz-tartalmú kezelési sémák alkalmazásáról, melyek közül 766 élveszületéssel végződött. A jelentések alapján egy gyermeknek velőcsőzáródási rendellenessége volt, az egyéb születési rendellenességek gyakorisága és típusai pedig hasonlítottak az efavirenzt nem tartalmazó kezelésnek kitett gyermekek és a HIV-negatív kontrollszemélyek körében megfigyeltekhez. Az általános népesség körében a velőcsőzáródási rendellenességek előfordulási aránya 0,5-1 eset 1000 élveszületésre vetítve.

    Fejlődési rendellenességeket észleltek az efavirenzzel kezelt majmok magzatainál (lásd 5.3 pont).

    Emtricitabin és tenofovir-dizoproxil

    Terhes nőknél történő vizsgálat eredményeként rendelkezésre álló nagy mennyiségű adat (több, mint 1000 terhességi vizsgálati eredmény) nem igazolt az emtricitabin és a tenofovir-dizoproxil alkalmazásával összefüggő malformatív vagy fötális/neonatális toxicitást. Az emtricitabinnel és tenofovir-dizoproxillal végzett állatkísérletek nem igazoltak reproduktív toxicitást (lásd 5.3 pont).

    Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva alkalmazása nem javallt terhesség alatt, kivéve, ha a nő klinikai állapota szükségessé teszi az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal történő kezelést.

    Szoptatás

    Kimutatták, hogy az efavirenz, az emtricitabin és a tenofovir kiválasztódik a humán anyatejbe. Az efavirenz, az emtricitabin és a tenofovir újszülött gyermekre/csecsemőre gyakorolt hatásának megítéléséhez elégtelen mennyiségű információ áll rendelkezésre. Az anyatejjel táplált csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni. Ezért az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva alkalmazása nem javallt a szoptatás alatt.

    A HIV-fertőzés csecsemőre való átvitelének elkerülése érdekében ajánlott, hogy a HIV-fertőzött nők ne szoptassák csecsemőjüket.

    Termékenység

    Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil humán alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre információ. Állatkísérletek nem igazolták az efavirenz, emtricitabin vagy tenofovir-dizoproxil termékenységre gyakorolt káros hatását.

    Vezetés

    A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták, azonban mind az efavirenz, mind az emtricitabin és a tenofovir-dizoproxil kezelés során szédülés lépett fel. Az efavirenz ezenkívül ronthatja az összpontosítási képességet, és/vagy aluszékonyságot eredményezhet. A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy ha e tüneteket észlelik, kerülniük kell a potenciálisan veszélyes tevékenységeket (például a gépjárművezetést vagy a gépek kezelését).

    Mellékhatások

    A biztonsági profil összefoglalása

    Az efavirenz, az emtricitabin és a tenovofir-dizoproxil kombinációját 460 betegen tanulmányozták egyrészt a fix kombinációjú efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil tabletta formájában (AI266073 sz. vizsgálat), másrészt, mint alkotórészterméket (GS-01-934 sz. vizsgálat). A mellékhatások általában megegyeztek azokkal, amelyeket a korábbi vizsgálatokban az egyes hatóanyagok esetében észleltek. A leggyakrabban jelentett mellékhatások lehetséges módon vagy valószínűleg összefüggésbe hozhatók az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal az AI266073 sz. vizsgálat során, ahol a max. 48 héten át kezelt betegek között előfordultak pszichiátriai kórképek (16%), idegrendszeri betegségek (13%) és emésztőrendszeri tünetek (7%).

    Súlyos bőrreakciókról, pl. Stevens-Johnson szindrómáról és erythema multiforméról; neuropszichiátriai mellékhatásokról (közöttük súlyos depresszió, öngyilkosság eredetű halál, pszichózisszerű magatartás, görcsrohamok); súlyos, a májat érintő eseményekről, pancreatitisről és tejsavas acidózisról (ami néha halálos volt) számoltak be.

    Ritkán beszámoltak vesekárosodásról, veseelégtelenségről vagy nem gyakran előforduló proximalis renalis tubulopathia eseményekről is (közöttük Fanconi-szindrómáról), melyek néha csont rendellenességekhez vezettek (ritkán törésekhez hozzájáruló módon). Ajánlatos figyelemmel kísérni a vese funkciót azoknál a betegeknél, akik efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxilt kapnak (lásd 4.4 pont).

    HIV-vel HBV-vel is feltőzött betegeknél az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kezelés abbahagyása a hepatitis akut súlyosbodásával járhat együtt (lásd 4.4 pont).

    Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil étellel együtt történő bevétele növelheti az efavirenz- expozíciót és a mellékhatások gyakoriságának növekedését okozhatják (lásd 4.4 és 5.2 pont).

    A mellékhatások táblázatos összefoglalása

    A mellékhatások az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációval kapcsolatos és az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombináció alkotórészeinek antiretrovirális kombinációs kezelésekkel összefüggő klinikai vizsgálatok eredményeiből és a forgalomba hozatalt követő tapasztalatok alapján ismertek, s ezeket foglalja össze a lenti 2. Táblázat szervrendszerek, abszolút gyakoriság és a mellékhatásokat kiváltó efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil összetevők szerint. Az egyes gyakorisági csoportokon belül a nemkívánatos hatások a súlyosság csökkenésének sorrendjében szerepelnek.

    A gyakoriság meghatározásai: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 – < 1/10), nem gyakori

    (≥ 1/1000 – < 1/100), ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000).

    Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombináció alkalmazásával összefüggő mellékhatások: Az AI266073 sz. vizsgálat során (48 hét; n = 203) észlelt, a kezelés során megjelent mellékhatások, amelyek lehetséges vagy valószínű összefüggésben álltak az efavirenz/emtricitabin/tenofovir- dizoproxil-kombinációval, és amelyeket nem hoztak összefüggésbe az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombináció egyes hatóanyagaival, a következők voltak:

    Gyakori: - anorexia Nem gyakori: - szájszárazság

    • inkoherens beszéd

    • fokozott étvágy

    • csökkent libidó

    • myalgia

    1. táblázat: Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációval társított

      mellékhatások azon összetevők szerint, melyeknek a mellékhatások tulajdoníthatók

      Efavirenz Emtricitabin Tenofovir-dizoproxil
      Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek:
      Gyakori neutropenia
      Nem gyakori anaemia1
      Immunrendszeri betegségek és tünetek:
      Gyakori allergiás reakciók
      Nem gyakori túlérzékenység
      Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek:
      Nagyon gyakori hypophosphataemia2
      Gyakori hypertriglyceridaemia3 hyperglykaemia, hypertriglyceridaemia
      Nem gyakori hypercholesterinaemia3 hypokalaemia2
      Ritka tejsavas acidózis
      Pszichiátriai kórképek:
      Gyakori depresszió (1,6%-a súlyos)3, szorongás3, szokatlan álmok3,álmatlanság3 szokatlan álmok, álmatlanság
      Nem gyakori öngyilkossági kísérlet3, öngyilkossági gondolatok3, pszichózis3, mánia3, paranoia3, hallucináció3, eufória3, érzelmi labilitás3, zavarodottság3,agresszió3, katatónia3
      Ritka befejezett öngyilkosság3,4, téveszmék3,4,neurózis3,4
      Idegrendszeri betegségek és tünetek:
      Nagyon gyakori fejfájás szédülés
      Gyakori cerebellaris koordinációs és egyensúlyi zavarok3, aluszékonyság (2,0%)3, fejfájás(5,7%)3, figyelemzavar(3,6%)3, szédülés(8,5%) 3 szédülés fejfájás
      Nem gyakori konvulzió3, amnézia3, rendellenes gondolkodás3, ataxia3, egyensúlyzavar3,agitáció3, reszketés
      Szembetegségek és szemészeti tünetek:
      Nem gyakori homályos látásA fül és az egyensúly- érzékelő szerv
      A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei:
      Nem gyakori tinnitus, vertigo
      Efavirenz Emtricitabin Tenofovir-dizoproxil
      Érbetegségek és tünetek:
      Nem gyakori kipirulás
      Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:
      Nagyon gyakori hasmenés, hányinger hasmenés, hányás, hányinger
      Gyakori hasmenés, hányás, hasi fájdalom, hányinger emelkedett amilázszint, beleértve a pancreas-amilázt is, emelkedett szérum lipázszint, hányás, hasi fájdalom, dyspepsia hasifájdalom, dyspepsia hasi fájdalom, hasi distensio, flatulencia
      Nem gyakori pancreatitis pancreatitis
      Máj- és epebetegségek, illetve tünetek:
      Gyakori emelkedett glutamát- oxálacetát- transzamináz (GOT/ASAT),glutamát-piruvát- transzamináz (GPT/ALAT),emelkedett gamma-glutamil-transzferáz (GGT) emelkedett szérum- GOT- (ASAT) szint és/vagy emelkedett szérum-GPT- (ALAT) szint, hyperbilirubinaemia emelkedett transzamináz szintek
      Nem gyakori akut hepatitis
      Ritka májelégtelenség3,4 steatosis hepatis, hepatitis
      A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei:
      Nagyon gyakori bőrkiütés (közepesen súlyos-súlyos, 11,6%;minden fokozat, 18%)3 bőrkiütés
      Gyakori pruritus vesiculobullosus bőrkiütés, pustularis bőrkiütés, maculopapulosus bőrkiütés, bőrkiütés, viszketés, csalánkiütés, bőrelszíneződés(fokozott pigmentáció)1
      Nem gyakori Stevens-Johnson szindróma, erythema multiforme3, súlyosbőrkiütés (< 1%) angiooedema4
      Ritka fotoallergiás dermatitis angiooedema
      A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei:
      Nagyon gyakori emelkedett kreatinkinázszint
      Gyakori csontsűrűség-csökkenés
      Nem gyakori rhabdomyolysis2, izomgyengeség2
      Efavirenz Emtricitabin Tenofovir-dizoproxil
      Ritka osteomalacia (csontfájdalommal és ritkán csonttöréssel jelentkezhet)2,4,myopathia2
      Vese- és húgyúti betegségek és tünetek:
      Nem gyakori emelkedett kreatininszint, proteinuria, proximalis renalis tubulopathia (beleértve a Fanconi-szindrómát is)
      Ritka veseelégtelenség (akut és krónikus), akut tubularis necrosis, nephritis (beleértve az akut interstitialis nephritist is)4, nefrogén diabetesinsipidus
      A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek:
      Nem gyakori gynaecomastia
      Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:
      Nagyon gyakori fáradtság
      Gyakori kimerültség fájdalom, fáradtság

      1Az anaemia gyakori, a bőrelszíneződés (fokozott pigmentáció) pedig nagyon gyakori volt, amikor az

      emtricitabint gyermekgyógyászati betegeknél alkalmazták.

      2 Ez a mellék hatás a proximalis renalis tubulopathia következményeként fordulhat elő. Amennyiben ez az állapot nem áll fenn, akkor ez a mellékhatás nincs ok-okozati összefüggésben a tenofovir- dizoproxillal.

      3 A további részleteket lásd a 4.8 pontban, a Kiválasztott mellékhatások leírása c. részben

      4 Ezt a mellékhatást az efavirenz, az emtricitabin és a tenofovir-dizoproxil esetében is a forgalomba hozatalt követő ellenőrzés során figyelték meg. A gyakorisági kategóriát a klinikai vizsgálatokban efavirenzzel kezelt (n = 3969), vagy a randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatokban emtricitabint kapó (n = 1563), illetve a randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatokban és a kiterjesztett hozzáférésű programban részt vett tenofovir-dizoproxilt kapó (n = 7319) betegek létszáma alapján elvégzett statisztikai számítással határozták meg.

      Kiválasztott mellékhatások leírása

      Bőrkiütés

      Az efavirenz klinikai vizsgálataiban a bőrkiütések rendszerint enyhe–közepesen súlyos maculopapulosus bőrkiütések voltak, melyek az efavirenz-kezelés megkezdését követő két héten belül jelentkeztek. A legtöbb betegnél a bőrkiütés az efavirenz-kezelés folytatása esetén egy hónapon belül megszűnt. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil adása folytatható azoknál a betegeknél, akiknél a terápiát kiütés miatt szakították félbe. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil- kombináció alkalmazásának újrakezdésekor megfelelő antihisztaminok és/vagy kortikoszteroidok adása javasolt.

      Pszichiátriai tünetek

      Fokozott a 2. táblázat efavirenzre vonatkozó oszlopában feltüntetett, súlyos pszichiátriai mellékhatások kockázata azoknál a betegeknél, akiknek kórelőzményében pszichiátriai kórképek szerepelnek.

      Idegrendszeri tünetek

      Idegrendszeri tünetek gyakoriak az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva egyik összetevőjével, az efavirenzzel kapcsolatosan. Az efavirenz klinikai kontrollos vizsgálataiban a betegek 19%-a észlelt közepesen súlyos-súlyos (2% súlyos) idegrendszeri tüneteket, és a betegek 2%- a hagyta abba a kezelést ilyen tünetek miatt. Ezek rendszerint az efavirenz-terápia első 1-2 napjában kezdődtek, és az első 2–4 hét után rendszerint megszűntek. Gyakrabban léphetnek fel, ha az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációt étellel együtt veszik be, ami valószínűleg az efavirenz megnövekedett plazmaszintjeinek tulajdonítható (lásd 5.2 pont). Úgy tűnik, hogy a gyógyszer lefekvés előtti bevétele javítja a tünetek tolerálhatóságát (lásd 4.2 pont).

      Efavirenz által okozott májelégtelenség

      A forgalomba hozatalt követően bejelentett májelégtelenséget (olyan eseteket is beleértve, amikor a betegeknek nem volt korábbi májbetegségük vagy egyéb azonosítható rizikótényezőjük) olykor fulmináns lefolyás jellemezte, és néhány esetben májátültetésig vagy a beteg haláláig progrediált.

      Vesekárosodás

      Mivel az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombináció vesekárosodást okozhat, a veseműködés monitorozása javasolt (lásd 4.4 és 4.8 pont, A biztonságossági profil összefoglalása). A proximalis renalis tubulopathia a tenofovir-dizoproxil elhagyása után általában rendeződött vagy javult. Néhány betegnél azonban a tenofovir-dizoproxil-kezelés megszakítása ellenére nem rendeződött teljes mértékben a kreatinin-clearance csökkenése. Vesekárosodás szempontjából veszélyeztetett betegeknél (például a kezelés megkezdésekor veseműködési zavar kockázati tényezőivel rendelkező, előrehaladott HIV-betegségben szenvedő vagy egyidejűleg nephrotoxicus gyógyszerekkel kezelt betegeknél) fokozottabb a kockázata annak, hogy a tenofovir-dizoproxil- kezelés megszakítása ellenére nem rendeződik teljes mértékben a vesefunkció (lásd 4.4 pont).

      Tejsavas acidózis

      A tenofovir-dizoproxil önmagában vagy egyéb antiretrovirális hatóanyaggal való együttes alkalmazása után néhány esetben tejsavas acidózist jelentettek. Hajlamosító tényezők fennállása esetén, pl. súlyos májkárosodásban (CPT C osztály) (lásd 4.3 pont) szenvedő vagy más egyidejűleg alkalmazott, ismerten tejsavas acidózist okozó gyógyszerekkel kezelt betegeknél magasabb a súlyos, esetenként halálos kimenetelű tejsavas acidózis kialakulásának a kockázata a tenofovir-dizoproxil kezelés során.

      Anyagcsere-paraméterek

      Antiretrovirális terápia során a testtömeg és a vérlipid- és vércukorszint megemelkedhet (lásd 4.4 pont).

      Immunreaktivációs szindróma

      Súlyos immunhiányban szenvedő HIV-fertőzött betegekben a CART megkezdésekor a tünetmentes vagy reziduális opportunista fertőzésekkel szemben gyulladásos reakció léphet fel. Autoimmun betegségek (pl. Basedow-kór és autoimmun hepatitis) előfordulását is jelentették, azonban a bejelentések szerint a jelentkezésig eltelt idő rendkívül változó, és ezek az események a kezelés elkezdése után több hónappal is előfordulhatnak (lásd 4.4 pont).

      Osteonecrosis

      Osteonecrosisos esetekről számoltak be, különösen az általánosan ismert rizikófaktorú betegek, az előrehaladott HIV-betegségben szenvedők és a hosszútávú CART-ban részesült betegek esetében. Ennek gyakorisága nem ismert (lásd 4.4 pont).

      Gyermekek és serdülők

      Tizennyolc évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetén nem állnak rendelkezésre megfelelő biztonságossági adatok. Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva alkalmazása ebben a betegpopulációban nem javasolt (lásd 4.2 pont).

      Egyéb különleges betegcsoportok

      Idősek

      Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációt 65 év feletti betegeknél nem vizsgálták. Tekintettel arra, hogy idős betegeknél nagyobb valószínűséggel fordul elő csökkent máj-, illetve veseműködés, ezért az idős betegek Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-val való kezelésekor elővigyázatosság szükséges (lásd 4.2 pont).

      Vesekárosodásban szenvedő betegek

      Mivel a tenofovir-dizoproxil nephrotoxicitást okozhat, a veseműködés szoros monitorozása javasolt minden, enyhe vesekárosodásban szenvedő, Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Zentiva-val kezelt betegnél (lásd 4.2, 4.4 és 5.2 pont).

      HIV/HBV vagy HCV vírussal is fertőzött betegek

      A GS-01-934 sz. vizsgálatban csak korlátozott számban voltak HBV (n = 13), illetve HCV- (n = 26) vírussal is fertőzött betegek. Az efavirenz, emtricitabin és tenofovir-dizoproxil mellékhatásprofilja HIV- és HBV-vírussal, illetve HIV- és HCV-vírussal egyaránt fertőzött betegek esetében hasonló volt ahhoz, amit a kizárólag HIV-fertőzött betegeknél figyeltek meg. Ugyanakkor, amint az ebben a betegcsoportban várható volt, a GOT/ASAT és a GPT/ALAT növekedése sokkal gyakoribb volt, mint általában a HIV-fertőzött betegek esetében.

      A hepatitis súlyosbodása a kezelés megszakítását követően

      HBV vírussal is fertőzött HIV-betegek esetében a kezelés megszakítását követően klinikailag és

      laboratóriumi vizsgálatokkal igazolható hepatitis alakulhat ki (lásd 4.4 pont).

      Feltételezett mellékhatások bejelentése

      A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

    Túladagolás

    Egyes betegek, akik véletlenül naponta kétszer 600 mg dózisban vették be az efavirenzt, az idegrendszeri tünetek fokozott jelentkezéséről számoltak be. Egy beteg önkéntelen izomösszehúzódásokat tapasztalt.

    Túladagolás esetén a beteget figyelemmel kell követni a toxicitás tüneteinek megjelenésére (lásd 4.8 pont), és szükség esetén standard szupportív kezelést kell alkalmazni.

    Az aktív szén esetleges alkalmazása elősegíti a fel nem szívódott efavirenz szervezetből való eltávolítását. Az efavirenz túladagolásának specifikus ellenszere nincs. Mivel az efavirenz erősen kötődik a fehérjékhez, nem valószínű, hogy dialízissel jelentősebb mennyiséget el lehetne távolítani a vérből.

    Az emtricitabin dózis maximum 30%-a és a tenofovir dózis körülbelül 10%-a távolítható el hemodialízis útján. Ezidáig nem ismert, hogy az emtricitabin vagy a tenofovir eltávolítható-e peritoneális dialízis útján.

    Farmakológiai tulajdonságok - EFAVIRENZ/EMTRICITABINE/TENOFOVIR 600 MG/200 MG/245 MG

    Farmakodinamikai tulajdonságok

    Farmakoterápiás csoport: Vírusellenes szerek szisztémás alkalmazásra, vírusellenes szerek HIV-

    fertőzés kezelésére, kombinációk, ATC-kód: J05AR06

    Hatásmechanizmus és farmakodinámiás hatások

    Az efavirenz a HIV-1 nem-nukleozid reverz transzkriptáz gátlója (NNRTI). Az efavirenz a HIV-1 reverz transzkriptáz (RT) nem-kompetitív inhibitora, és nem gátolja jelentős mértékben a HIV-2 RT-t, illetve a celluláris DNS-polimerázokat (α, β, γ vagy δ). Az emtricitabin citidin nukleozidanalóg. A tenofovir-dizoproxil in vivo tenofovirrá alakul, amely az adenozin-monofoszfát nukleozid monofoszfát (nukleotid) analógja.

    Az emtricitabint és tenofovirt a sejt enzimjei foszforilálják, amelynek során emtricitabin-trifoszfát és tenofovir-difoszfát keletkezik. In vitro vizsgálatok kimutatták, hogy az emtricitabin és a tenofovir a sejtben kombinálódva teljes mértékben foszforilálódhat. Az emtricitabin-trifoszfát és tenofovir- difoszfát kompetitíven gátolja a HIV-1 reverz transzkriptázt, ami a DNS-lánc terminációjához vezet.

    Az emtricitabin-trifoszfát és tenofovir-difoszfát az emlős DNS-polimerázok gyenge inhibitora, és mitokondriumokra kifejtett toxikus hatásuk sem in vitro, sem in vivo nem volt kimutatható.

    Kardiális elekrofiziológia

    Az efavirenznek a QT-intervallum megnyúlására gyakorolt hatását pozitív és placebo-kontrollos, rögzített egyszekvenciájú 3-periódusos, háromkaros keresztezéses QT- intervallum-vizsgálatban értékelték 58 egészséges, CYP2B6 polimorfizmussal rendelkező vizsgálati alanynál. Az efavirenz átlagos Cmax-értéke a CYP2B6 *6/*6 genotípusú betegeknél a 14 napon át alkalmazott 600 mg-os dózist követően 2,25-szöröse volt a CYP2B6 *1/*1 genotípusú betegek átlagos Cmax-értékének. Az efavirenz-koncentráció és a QTc-megnyúlás között pozitív összefüggést figyeltek meg. A koncentráció–QTc- intervallum-összefüggés alapján az átlagos QTc- intervallum-megnyúlás és a konfidenciaintervallum 90%-os felső értéke 8,7 millimásodperc és 1,3 millimásodperc volt aCYP2B6*6/*6 genotípusú betegeknél a14 napon át alkalmazott napi 600 mg-os dózis esetén (lásd 4.5. pont).

    In vitro vírusellenes aktivitás

    Az efavirenz a legtöbb olyan izolátum ellen, amely nem a B kládba tartozik (A, AE, AG, C, D, F, G, J és N altípus) vírusellenes aktivitást mutatott, de az O-csoportba tartozó vírusok ellen csak csökkent vírusellenes aktivitással bírt. Az emtricitabin a HIV-1 A, B, C, D, E, F és G kládjai ellen mutatott vírusellenes aktivitást. A tenofovir a HIV-1 A, B, C, D, E, F, G és O kládjai ellen mutatott vírusellenes aktivitást. Mind az emtricitabin, mint a tenofovir vírustörzs-specifikus aktivitást mutatott a HIV-2-vel szemben és vírusellenes aktivitást fejtett ki a HBV-vel szemben.

    In vitro antivirális aktivitást vizsgáló kombinált vizsgálatokban additív, illetve szinergista antivirális hatást figyeltek meg az efavirenz és az emtricitabin, az efavirenz és a tenofovir, illetve az emtricitabin és a tenofovir együttes adásakor.

    Rezisztencia

    Az efavirenz-rezisztencia in vitro sejttenyészetben meghatározható és egyszeres vagy többszörös HIV- 1 RT aminosav-szubsztitúciót eredményez, beleértve az L100I, V108I, V179D és Y181C szubsztitúciókat. A K103N volt a leggyakrabban észlelt RT-szubsztitúció azokból a betegekből származó vírusizolátumok esetén, akiknél az efavirenz klinikai vizsgálatai során a vírusterhelés jelentős mértékű újbóli fokozódását tapasztalták. Az RT 98-as, 100-as, 101-es, 108-as, 138-as, 188-as, 190-es vagy 225-ös pozícióiban bekövetkezett szubsztitúciókat szintén megfigyeltek, de csekélyebb gyakorisággal, és gyakran csak a K103N-nel kombináltan. Az efavirenz, a nevirapin és a delavirdin

    in vitro sejttenyészetben meghatározott keresztrezisztencia-profilja azt mutatta, hogy a K103N- szubsztitúció fogékonyság-csökkenést eredményez mindhárom NNRTI-vel szemben.

    Az efavirenz és az NRTI-k közötti keresztrezisztencia lehetősége az eltérő kötőhelyek és a különböző hatásmechanizmus miatt csekély. Az efavirenz és a proteázgátlók közötti keresztrezisztencia lehetősége – a célenzimek különbözősége miatt – csekély.

    Rezisztencia jelent meg in vitro és egyes HIV-1 fertőzött betegekben az M184V vagy M184I mutáció

    kialakulása miatt emtricitabinra és a K65R mutáció kialakulása miatt tenofovirra. Az emtricitabin

    rezisztens M184V/I mutációt hordozó vírusok keresztrezisztensnek bizonyultak a lamivudinnal szemben, viszont érzékenyek maradtak a didanozinra, a sztavudinra, a tenofovirra és a zidovudinra. A K65R mutáció az abakavirral vagy didanozinnal kezelt törzseknél is megjelenik, és az ezekkel a hatóanyagokkal, valamint lamivudinnal, emtricitabinnal és tenofovirral szembeni érzékenység csökkenéséhez vezet. Kerülendő a tenofovir-dizoproxil alkalmazása olyan, korábban már antiretrovirális gyógyszerekkel kezelt betegeken, akiknél K65R mutációt hordozó HIV-1 jelent meg.

    Mind a K65R, mint az M184V/I mutáció maradéktalanul érzékeny maradt az efavirenzre. Ezenkívül a HIV-1 reverz transzkriptázban a tenofovir hatására K70E-szubsztitúció szelekciója következett be, ami az abakavirral, emtricitabinnal, lamivudinnal és tenofovirral szemben csökkent érzékenységet eredményez.

    Az olyan betegek, akiknél három vagy több, az M41L vagy az L210W reverz transzkriptáz mutációt tartalmazó, timidinanalóggal összefüggésbe hozható HIV-1-mutáció (thymidine analogue associated mutation, TAM) jelent meg, csökkent érzékenységet mutattak a tenofovir-dizoproxillal szemben.

    In vivo rezisztencia (korábban antiretrovirálisan nem kezelt betegek)

    Egy 144 hetes nyílt elrendezésű, randomizált klinikai vizsgálatban (GS-01-934), melynek során antiretrovirális kezelésben korábban nem részesült betegeknél efavirenz, emtricitabin és tenofovir- dizoproxil különálló készítményeit (vagy a 96. héttől a 144. hétig efavirenz mellett emtricitabin és tenofovir-dizoproxil fix kombinációját) alkalmazták, az összes olyan beteg plazma HIV-1 izolátumain elvégezték a genotipizálást a vizsgálat 144. hetében vagy a vizsgálatból történő korai kieséskor, akiknek a HIV RNS értéke bizonyítottan > 400 kópia/ml volt (lásd a Klinikai tapasztalat részt). A 144. héten kapott eredmények:

    • M184V/I mutáció az efavirenz + emtricitabin + tenofovir-dizoproxil-csoportba tartozó betegek analizált izolátumainak 2/19 részében (10,5%), illetve az efavirenz + lamivudin/zidovudin- csoportba tartozó betegek analizált izolátumainak 10/29 részében (34,5%) fejlődött ki

      (p-érték < 0,05, Fisher-próba, mely az emtricitabin + tenofovir-dizoproxil-csoportot hasonlítja össze a lamivudin/zidovudin-csoporttal az összes beteg vonatkozásában).

    • Az analizált vírus nem tartalmazott K65R vagy a K70E mutációt.

    • Az efavirenzzel szemben mutatott genotípusos rezisztencia, főként a K103N mutáció a vírusban az efavirenz + emtricitabin + tenofovir-dizoproxil-csoportba tartozó betegek 13/19 részénél (68%), illetve az efavirenz + lamivudin/zidovudin-csoportba tartozó betegek 21/29 (72%) részénél fejlődött ki. A rezisztens mutációk kifejlődésének összegzése a 3. táblázatban látható.

    1. táblázat: A GS-01-934-es számú, 144 hetes vizsgálat során kialakult rezisztencia

      Efavirenz+ emtricitabin+ tenofovir-dizoproxil(N=244) Efavirenz + lamivudin/ zidovudin(N=243)
      Rezisztenciaanalízis a 144. héten 19 31
      A kezelés során vizsgált genotípusok 19 (100%) 29 (100%)
      Efavirenz-rezisztencia1 13 (68%) 21 (72%)
      K103N 8 (42%) 18* (62%)
      K101E 3 (16%) 3 (10%)
      G190A/S 2 (10,5%) 4 (14%)
      Y188C/H 1 (5%) 2 (7%)
      V108I 1 (5%) 1 (3%)
      P225H 0 2 (7%)
      M184V/I 2 (10,5%) 10* (34,5%)
      K65R 0 0
      K70E 0 0
      TAMs2 0 2 (7%)

      * p-érték < 0,05, Fisher-próba, mely az efavirenz + emtricitabin + tenofovir-dizoproxil-csoportot hasonlítja össze az efavirenz + lamivudin/zidovudin csoporttal az összes beteg vonatkozásában

      1 Az egyéb efavirenzzel szemben rezisztens mutációk közé tartoznak az A98G (n=1), K103E n=1),

      V179D (n=1) és az M230L (n=1) jelűek.

      2 A timidinanalógokkal kapcsolatos mutációk közé tartoznak a D67N (n=1) és a K70R (n=1) jelűek.

      A GS-01-934 nyílt elrendezésű, kiterjesztett fázisú vizsgálatban, ahol a betegek éhgyomorra kaptak efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációt, 3 további rezisztencia eset fordult elő. Mind a 3 beteg fix dózisban kapta a kombinált lamivudint és zidovudint és efavirenzet 144 hétig, majd efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációra állították át őket. Két megerősített virológiai rebounddal bíró betegnél NNRTI rezisztenciához kapcsolódó, efavirenz szubsztitúciók alakultak ki, többek között K103N, V106V/I/M és Y188Y/C reverz transzkriptáz szubsztitúciók a 240. héten (96. hete kapott efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációt) és 204. héten (60. hete kapott efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációt). A harmadik betegnél előzetes NNRTI rezisztenciához kapcsolódó efavirenz szubsztitúciók és M184V reverz transzkriptáz rezisztenciához kapcsolódó emtricitabin szubsztitúciók alakultak ki az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil- kombináció kiterjesztési fázisba való belépéskor, és szuboptimális virológiai válaszreakciót tapasztaltak, és K65K/R, S68N és K70K/E NRTI rezisztenciához kapcsolódó szubsztitúciók alakultak ki a 180. héten (36. hete kapott efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációt).

      A gyógyszerekkel kapcsolatos in vivo rezisztenciát illető további információért kérjük, olvassa el az egyes hatóanyagok alkalmazási előírásait.

      Klinikai hatásosság és biztonságosság

      Egy 144 hetes, nyílt elrendezésű, randomizált klinikai vizsgálatban (GS-01-934) korábban antiretrovirálisan nem kezelt HIV-1-fertőzöttek vagy napi egyszeri efavirenz, emtricitabin és tenofovir-dizoproxil-kezelést, vagy napi kétszeri lamivudin és zidovudin fix kombinációt és napi egyszeri efavirenzt kaptak. Azon betegek, akik a GS-01-934-es számú, 144 hetes klinikai vizsgálat bármelyik kezelési karját befejezték, lehetőséget kaptak rá, hogy belépjenek a vizsgálat éhgyomorra szedett efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációval végzett, nyílt elrendezésű, kiterjesztett szakaszába. Az összesen 286, efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációra átállított betegről rendelkezésre álló adatok: 160 beteg kapott előzetesen emtricitabint és tenofovir- dizoproxilt, és 126 kapott előzőleg lamivudint and zidovudint és efavirenzt. A két kezdeti kezelési csoportból érkező betegek esetében magas maradt a virológiai szuppresszió aránya azoknál, akik ezután efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációt kaptak a vizsgálat nyílt elrendezésű,

      kiterjesztett fázisában. 96 hetes efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil kombinációs kezelés után a HIV-1 RNS plazma koncentráció maradt <50 kópia/ml a betegek 82%-ánál és <400 kópia/ml a betegek 85%-ánál („intention to treat” analízis (kezelni szándékozott populáció szerinti elemzés), hiányzó = sikertelen).

      Az AI266073 jelzésű, 48 hetes, nyílt elrendezésű, randomizált, HIV-fertőzött betegeken végzett, klinikai vizsgálat az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombináció hatásosságát hasonlította össze egy proteáz gátlóval vagy nem nukleozid reverz transzkriptázgátlóval kombinált legalább két nukleozid vagy nukleotid reverz transzkriptázgátlóból (NRTI) álló antiretrovirális terápiával, azonban nem egy olyan adagolási renddel, amely azösszes összetevőt az efavirenzet, emtricitabint, tenofovir- dizoproxilt tartalmazta. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációt éhgyomorra adták (lásd 4.2 pont). A vizsgálatba történő belépést megelőző legalább három hónapban a betegeknél nem lépett fel az előzetesen alkalmazott antiretrovirális kezelés során virológiai hatástalanság, a betegek nem rendelkeztek olyan ismert HIV-1 mutációval, amely az efavirenz/emtricitabin/tenofovir- dizoproxil-kombináció három hatóanyaga közül bármelyikre rezisztens, illetve már fennálló vírusszuppresszióval bírtak. A betegek vagy efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációra váltottak (N=203) vagy folytatták az eredeti antiretrovirális kezelésüket (N=97). A 48-hetes adatok azt mutatták, hogy a randomizáció során az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-csoportba beosztott betegek körében az eredeti kezelési terv mellett elérhető vírusszuppresszió magas szintje fennmaradt (lásd a 4. táblázatot).

    2. táblázat: 48 hetes hatásossági adatok az AI266073 jelzésű vizsgálatból, melynek során az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációt, kombinált antiretrovirális kezelés során vírusszuppressziót elért betegeknél alkalmazták

      Végpont Kezelési csoport
      Efavirenz/ emtricitabin/ tenofovir-dizoproxil- kombináció (N=203) n/N (%) Az eredeti kezelési tervet követő betegek (N=97)n/N (%) Az efavirenz/emtricitabin/ tenofovir-dizoproxil- kombináció és az eredeti kezelési terv közti különbség (95%-os CI)
      A HIV-1 RNS < 50 kópia/ml értékkel rendelkező betegek
      PVR (KM) 94,5% 85,5% 8,9% (-7,7% – 25,6%)
      H=Kizárt beteg 179/181 (98,9%) 85/87 (97,7%) 1,2% (-2,3% – 6,7%)
      H= Sikertelen 179/203 (88,2%) 85/97 (87,6%) 0,5% (-7,0% – 9,3%)
      Módosított LOCF 190/203 (93,6%) 94/97 (96,9%) -3,3 (-8,3% – 2,7%)
      A HIV-1 RNS < 200 kópia/ml értékkel rendelkező betegek
      PVR (KM) 98,4% 98,9% -0,5% (-3,2% – 2,2%)
      H=Kizárt beteg 181/181 (100%) 87/87 (100%) 0% (-2,4% – 4,2%)
      H=Sikertelen 181/203 (89,2%) 87/97 (89,7%) -0,5% (-7,6% – 7,9%)

      PVR (KM): A Kaplan–Meier (KM) módszerrel felmért tiszta virológiai válasz (pure virologic response: PVR)

      H: Hiányzik Módosított LOCF: post-hoc analízis, amelyben a virológiai hatástalanság, illetve mellékhatások miatt a kezelést abbahagyó betegeket sikertelennek tekintették, más okból kiesőknél az LOCF (last observation carried forward – kezelés alatti utolsó megfigyelés alapján végzett értékelés) módszert alkalmazták.

      Amikor a két réteget külön-külön értékelték, az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil- kombinációra váltott betegeknél a válaszarányok számszerűleg alacsonyabbak voltak az előzetesen proteázgátló kezelésben részesült csoportban (92,4% a PVR-t [ érzékenységi analízis] elért efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációt szedő betegeknél, illetve 94,0% az SBR- terápiát folytató betegeknél; a különbség [95%-os CI] –1,6%-os [–10,0%; 6,7%]). Az előzetesen NNRTI-kezelésben részesült csoportban a válaszarányok 98,9%, illetve 97,4% voltak az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációt szedő betegeknél és az SBR-terápiát kapó betegeknél külön-külön; a különbség (95%-os CI) 1,4%-os (–4,0%; 6,9%).

      Hasonló tendenciát figyeltek meg egy alcsoport-analízisben azoknál, a korábban már kezelésben részesült betegeknél, akiknek a kiindulási HIV-1-RNS-értéke <75 kópia/ml volt egy retrospektív kohorsz vizsgálat során. (20 hónapon keresztül gyűjtött adatok, lásd: 5. táblázat).

    3. táblázat: A tiszta virológiai válasz fennmaradása (Kaplan Meier % [Standard hiba] [95%-os CI]) a 48. héten a <75 kópia/ml kiindulási HIV-1-RNS-értékkel rendelkező, korábban már kezelésben részesült betegek esetén, akiknél a megelőző antiretrovirális kezelés típusának megfelelően efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil kombinációs kezelésre váltottak (Kaiser Permanente betegadatbázis)

    Előzetesen valamelyik(efavirenz/emtricitabin/ tenofovir-dizoproxil-kombináció)-hatóanyaggal történt kezelés (N=299) Előzetesen NNRTI- alapú kezelés (N=104) Előzetesen PI- alapú kezelés (N=34)
    98,9% (0,6%)[96,8%, 99,7%] 98,0% (1,4%)[92,3%, 99,5%] 93,4% (4,5%)[76,2%, 98,3%]

    Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációval korábban antiretrovirálisan nem kezelt vagy előzőleg széleskörűen kezelt betegeken végzett vizsgálatokból jelenleg nem áll rendelkezésre klinikai adat. Nem áll rendelkezésre efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációval

    kapcsolatos klinikai tapasztalat olyan betegek köréből, akik az előzetesen végzett antiretrovirális kezelésre nem reagáltak, illetve akiknél az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombináció egyéb antiretrovirális készítményekkel együttesen került alkalmazásra.

    HIV-vel és HBV-vel egyaránt fertőzött betegek

    HIV-vel és HBV-vel egyaránt fertőzött betegekkel kapcsolatos korlátozott klinikai tapasztalat azt mutatja, hogy a HIV-fertőzés kezelésére alkalmazott antiretrovirális kombinált terápia keretében adott emtricitabin vagy tenofovir-dizoproxil a HBV DNS mennyiségének csökkenését is eredményezte (emtricitabin: 3 log10 csökkenés, tenofovir-dizoproxil: 4-5 log10 csökkenés) (lásd 4.4 pont).

    Gyermekek és serdülők

    Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombináció biztonságosságát és hatásosságát 18 évnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták.

    Farmakokinetikai tulajdonságok

    Az efavirenz, emtricitabin és tenofovir-dizoproxil különálló gyógyszerformáit használták fel arra, hogy HIV-fertőzésben szenvedő betegeknek egyesével beadva őket megfigyelhessék az efavirenz, az emtricitabin és a tenofovir-dizoproxil farmakokinetikáját. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir- dizoproxil-kombinációt tartalmazó filmtabletta bioekvivalenciáját egy 600 mg-os efavirenz filmtabletta, egy 200 mg-os emtricitabin kemény kapszula és egy (300 mg tenofovir-dizoproxil- fumaráttal egyenértékű) 245 mg-os tenofovir-dizoproxil filmtabletta együttes adásával állapították meg a GS-US-177-0105 jelzésű vizsgálatban, melynek során az egyszeri dózist egészséges önkénteseknek, éhgyomorra adták be (lásd 6. táblázat).

  • táblázat: A GS-US-177-0105 jelzésű vizsgálatból származó összesített farmakokinetikai

  • adatok

    Paraméterek Efavirenz (n=45) Emtricitabin (n=45) Tenofovir-dizoproxil (n=45)
    Teszt Referencia GMR (%)(90%CI) Teszt Referencia GMR (%)(90%CI) Teszt Referencia GMR (%)(90%CI)
    Cmax (ng/ml) 2264,3(26,8) 2308,6(30,3) 98,79(92,28,105,76) 2130,6(25,3) 2384,4(20,4) 88,84(84,02,93,94) 325,1(34,2) 352,9(29,6) 91,46(84,64,98,83)
    AUC0-utolsó(ng∙h/ml) 125.623,6(25,7) 132.795,7(27,0) 95,84(90,73,101,23) 10.682,6(18,1) 10.874,4(14,9) 97,98(94,90,101,16) 1948,8(32.9) 1969,0(32,8) 99,29(91,02,108,32)
    AUCinf(ng∙h/ml) 146.074,9(33,1) 155.518,6(34,6) 95,87(89,63,102,55) 10.854,9(17,9) 11.054,3(14,9) 97,96(94,86,101,16) 2314,0(29,2) 2319,4(30,3) 100,45(93,22,108,23)
    T1/2(h) 180,6(45,3) 182,5(38,3) 14,5(53,8) 14,6(47,8) 18,9(20,8) 17,8(22,6)

    Teszt: egyszeri, fix dózisú, éhgyomorra bevett kombinált tabletta

    Referencia: egyszeri dózis 600 mg efavirenz tabletta, 200 mg emtricitabin kapszula és 245 mg tenofovir-dizoproxil tabletta, éhgyomorra bevéve

    A Teszt és Referencia oszlopokban megadott értékek középértékek (% variációs koefficiens) GMR: a teszt/referencia arány legkisebb négyzetek módszerével kapott geometriai átlaga, CI=konfidencia-intervallum

    Felszívódás

    Az efavirenz plazmaszintjei a fertőzött betegeknél a dózis beadása után 5 órával érték el a csúcskoncentrációt és a dinamikus egyensúlyi plazmakoncentráció 6 – 7 nap alatt alakult ki. A naponta egyszer 600 mg efavirenzzel kezelt 35 betegben dinamikus egyensúlyi állapotban az átlagos Cmax 12,9 ± 3,7 µM (29%) [átlag ± S.D. (% C.V.)], a Cmin 5,6 ± 3,2 µM (57%), az AUC pedig

    184 ± 73 µM•h (40%) volt.

    Az emtricitabin gyorsan felszívódik és plazmaszintjei a dózis beadása után 1 – 2 órával érték el a csúcskoncentrációt. 20 HIV-fertőzött betegben a szájon át, többszörös dózisban szedett emtricitabin alkalmazásakor dinamikus egyensúlyi állapotban az átlagos Cmax 1,8 ± 0,7 µg/ml (átlag ± S.D.) (39%CV), a Cmin 0,09 ± 0,07 µg/ml (80%), az AUC pedig 10,0 ± 3,1 µg•h/ml (31%) volt egy 24 órás adagolási intervallum alatt.

    Napi egyszer, 245 mg-os dózisban, szájon át szedett tenofovir-dizoproxil HIV-1 fertőzött betegeknek éhgyomorra történő beadását követően a tenofovir csúcskoncentrációit a beadás után egy órán belül érte el, a Cmax és az AUC (átlag ±S.D.) (% C.V.) értékei pedig 296 ± 90 ng/ml (30%), illetve

    2287 ± 685 ng•h/ml (30%) voltak külön-külön. Éhgyomorra történő orális alkalmazást követően a

    tenofovir biohasznosulása tenofovir-dizoproxilból hozzávetőleg 25%-os volt.

    A táplálék hatása

    Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációt nem értékelték táplálékkal együtt történő

    bevételkor.

    Az efavirenz kapszula zsírban gazdag táplálékkal együtt történő bevételekor az efavirenz átlagos AUC-értéke 28%-kal, a Cmax értéke pedig 79%-kal nőtt a szokásos összetételű táplálékkal együtt történő bevételhez képest. Ha a tenofovir-dizoproxilt és az emtricitabint zsírban gazdag vagy könnyű ételekkel együtt vették be, az éhgyomorra történő beadáshoz képest a tenofovir átlagos AUC-értéke 43,6 és 40,5%-kal, a Cmax értéke pedig 16 és 13,5%-kal nőtt, míg az emtricitabin-expozíció változatlan maradt.

    Ajánlott az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombináció üres gyomorra való bevétele, mivel az étel megnövelheti az efavirenz-expozíciót, ami a mellékhatások előfordulásának megnövekedett gyakoriságához vezethet (lásd 4.4 és 4.8 pont). A tenofovir-expozíció (AUC) várhatóan 30%-kal alacsonyabb lesz az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombináció üres gyomorra történő bevételekor a tenofovir-dizoproxil önmagában, étellel együttesen történő bevételéhez képest (lásd 5.1 pont).

    Eloszlás

    Az efavirenz erősen (több, mint 99%-ban) kötődik az emberi vérplazma fehérjéihez, elsősorban az

    albuminhoz.

    In vitro körülmények között az emtricitabin kötődése az emberi plazmafehérjékhez 4% alatt van és a 0,02–200 μg/ml-es intervallumban nem függ az expozíciótól. Intravénás alkalmazást követően az emtricitabin megoszlási térfogata körülbelül 1,4 l/kg volt. Az emtricitabin orális alkalmazását követően nagymértékben eloszlik a szervezetben. Az átlagos plazma-vérkoncentráció aránya megközelítőleg 1.0, míg az átlagos sperma-plazmakoncentráció aránya hozzávetőleg 4,0 volt.

    In vitro körülmények között a tenofovir kötődése a plazma- vagy szérumfehérjékhez a tenofovir- expozíció 0,01-25 μg/ml-es tartományában kevesebb, mint 0,7%, illetve 7,2%. Intravénás alkalmazást követően a tenofovir megoszlási térfogata körülbelül 800 ml/kg volt. A tenofovir orális alkalmazását követően nagymértékben eloszlik a szervezetben.

    Biotranszformáció

    Embereken folytatott vizsgálatok, valamint az emberi májmikroszómákkal végzett in vitro vizsgálatok kimutatták, hogy az efavirenzt elsősorban a CYP-rendszer metabolizálja hidroxilált metabolitokká, majd később e hidroxi-metabolitok glükuronidokká alakulnak. E metabolitok jórészt hatástalanok a HIV-1 vírussal szemben. Az in vitro vizsgálatok eredményei szerint a CYP3A4 és a CYP2B6 az

    efavirenz metabolizmusáért felelős legfontosabb izozimek, és hogy az efavirenz gátolja a 2C9, 2C19 és 3A4 CYP izozimeket. In vitro vizsgálatokban az efavirenz nem gátolta a CYP2E1-et, míg a CYP2D6-ot és a CYP1A2-t csak a klinikai körülmények között elérhető szinteknél jóval magasabb koncentrációkban gátolta.

    Az efavirenz plazmaexpozíció nagyobb mértékű lehet azokban a betegekben, akik a CYP2B6 izozim homozigóta G516T genetikai variánsát hordozzák. Ezen összefüggés klinikai hatásai ismeretlenek, mindazonáltal az efavirenzzel kapcsolatos nemkívánatos események gyakoriságának és súlyosságának lehetséges növekedése nem zárható ki.

    Az efavirenzről kimutatták, hogy indukálja a CYP3A4-et és a CYP2B6-ot, és ezáltal megindítja saját metabolizmusát, ami klinikailag releváns lehet egyes betegek esetében. Fertőzésmentes önkéntesekben a 10 napon át naponta több dózisban adott 200 – 400 mg efavirenz az előrejelzettnél (22 – 42%-kal) kisebb mértékű felhalmozódást és rövidebb terminális felezési időt (40 – 55 óra) mutatott (az egy dózist követő felezési idő 52 – 76 óra). Az efavirenzről azt is kimutatták, hogy indukálja az

    UGT1A1-et. A raltegravir (UGT1A1 szubsztrátum) expozíciói efavirenz jelenlétében csökkentek (lásd 4.5 pont, 1. táblázat). Bár az in vitro adatok arra utalnak, hogy az efavirenz gátolja a CYP2C9-t és a CYP2C19-t, voltak ellentmondásos jelentések, melyek szerint mind a kettő növelte is és csökkentette is ezen enzimek szubsztrátumainak expozícióit, amikor in vivo efavirenzzel együtt alkalmazták. Az együttes alkalmazás nettó hatása nem ismert.

    Az emtricitabin metabolizmusa kis mértékű. Az emtricitabin biotranszformációja során a tiolcsoport oxidálódik és 3’’-szulfoxid diasztereomerekké alakul (a dózis körülbelül 9%-a), illetve glükuronsavval konjugálva 2’’-O-glükuronid keletkezik (a dózis körülbelül 4%-a). In vitro vizsgálatok kimutatták, hogy sem a tenofovir-dizoproxil, sem a tenofovir nem szubsztrátja a CYP enzimeknek. Sem az emtricitabin sem pedig a tenofovir nem gátolja a gyógyszerek biotranszformációjában szerepet játszó legfontosabb humán CYP izoformák bármelyike által mediált in vitro gyógyszeranyagcserét. Az emtricitabin a glükuronidációért felelős enzimet, az uridin-5’’-difoszfoglükuronil transzferázt sem gátolja.

    Elimináció

    Az efavirenz viszonylag hosszú terminális felezési idővel rendelkezik: ez az idő egy dózis után legalább 52 óra (lásd a fent ismertetett bioekvivalencia-vizsgálatokból származó adatokat), több dózis után 40 – 55 óra. A radioaktív izotóppal jelölt efavirenz-dózis mintegy 14–34%-a volt a vizeletből, és a dózis kevesebb mint 1%-a ürült a vizelettel változatlan efavirenz formájában.

    Orális alkalmazás esetén az emtricitabin eliminációs felezési ideje körülbelül 10 óra. Az emtricitabin elsősorban a vese útján távozik a szervezetből. A vizeletben (körülbelül 86%), valamint a székletben (körülbelül 14%) a teljes dózis kimutatható. A vizeletben az emtricitabin dózis 13%-át három metabolit formájában nyerték vissza. Az emtricitabin szisztémás clearance átlagban 307 ml/min volt.

    Orális alkalmazás esetén a tenofovir eliminációs felezési ideje körülbelül 12–18 óra. A tenofovir elsősorban a vese útján távozik a szervezetből, filtráció és aktív tubuláris transzporter rendszer révén; intravénás alkalmazást követően a dózis körülbelül 70-80%-a változatlan formában a vizelettel távozik. A tenofovir látszólagos clearance átlagosan 307 ml/min volt. A renális clearance-et körülbelül 210 ml/min-re becsülték, ami több mint a glomeruláris filtrációs ráta. Ez arra utal, hogy az aktív tubuláris szekréció jelentős szerepet játszik a tenofovir kiürítésében.

    Farmakokinetika különleges betegcsoportokban

    Kor

    Idős betegeknél (65 éves kor felett) nem végeztek farmakokinetikai vizsgálatokat efavirenzzel,

    emtricitabinnal és tenofovirral.

    Nem

    Az emtricitabin és a tenofovir farmakokinetikája női és férfi betegekben hasonló. Noha korlátozott számú adat arra utal, hogy nők esetében nagyobb mértékű lehet az efavirenz-expozíció, nem tűnik úgy, hogy e betegek kevésbé tolerálnák az efavirenzt.

    Etnikai csoport

    Noha korlátozott számú adat arra utal, hogy az ázsiai és a csendes-óceáni szigetvilágban élő betegek esetében nagyobb mértékű lehet az efavirenz-expozíció, nem tűnik úgy, hogy e betegek kevésbé tolerálnák az efavirenzt.

    Gyermekek és serdülők

    Csecsemőkön és 18 évesnél fiatalabb gyermekeken nem végeztek farmakokinetikai vizsgálatokat

    efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombinációval (lásd 4.2 pont).

    Vesekárosodás

    Az efavirenz, emtricitabin és a tenofovir-dizoproxil együttes adagolásakor, vagy az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombináció alkalmazásakor nem vizsgálták a készítmények farmakokinetikáját vesekárosodásban szenvedő HIV-fertőzött betegekben.

    A farmakokinetikai tulajdonságokat különböző mértékű vesekárosodásban szenvedő, nem HIV- fertőzött betegek esetében 200 mg-os emtricitabin vagy 245 mg-os tenofovir-dizoproxil egyszeri dózisait követően határozták meg. A vesekárosodás mértékét a kreatinin clearance (CrCl) alapszintje szerint csoportosították (normális vesefunkció: CrCl > 80 ml/min; enyhe fokú vesekárosodás:

    CrCl = 50–79 ml/min; közepesen súlyos vesekárosodás: CrCl = 30–49 ml/min; súlyos vesekárosodás: CrCl = 10–29 ml/min).

    Az átlagos emtricitabin-expozíció (%CV) a normális vesefunkcióval rendelkező személyeknél mért 12 (25%) μg×h/ml-ről az enyhe fokú vesekárosodásban szenvedőknél 20 (6%) μg×h/ml-re, közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedőknél 25 (23%) μg×h/ml-re, súlyos vesekárosodásban

    Az átlagos tenofovir terhelés (%CV) a normális vesefunkcióval rendelkező betegeknél mért

    2185 (12%) ng×h/ml-ről az enyhe fokú vesekárosodásban szenvedőknél 3064 (30%) ng×h/ml-re, közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedőknél 6009 (42%) ng×h/ml-re, súlyos vesekárosodásban szenvedőknél 15 985 (45%) ng×h/ml-re emelkedett.

    A végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő (VSVE) és hemodialízisre szoruló betegek esetében a gyógyszerexpozíció jelentős növekedését jelezték a dialízisek között, 72 óra alatt az emtricitabin- expozíció 53 (19%) μg×h/ml-re, valamint 48 óra alatt a tenofovir-expozíció 42 857 (29%) ng×h/ml-re emelkedett.

    Az efavirenz farmakokinetikáját vesekárosodásban szenvedő betegekben nem vizsgálták. Mivel azonban az efavirenz dózisának kevesebb, mint 1%-a ürül változatlan formában a vizelettel, így a vesekárosodás hatása az efavirenz expozíciójára valószínűleg minimális mértékű.

    Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombináció közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknek (kreatinin clearance <50 ml/min) nem javasolt. A közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél szükséges az emtricitabin és tenofovir- dizoproxil dózis-intervallumának módosítása, mely a kombinált tablettával nem érhető el (lásd 4.2 és 4.4 pontok).

    Májkárosodás

    Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombináció farmakokinetikáját májkárosodott, HIV- fertőzésben szenvedő betegekben nem vizsgálták. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil- kombináció enyhe fokú májkárosodás esetén óvatosan alkalmazandó (lásd 4.3 és 4.4 pont).

    Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kombináció nem adható súlyos májkárosodásban szenvedő betegeknek (lásd 4.3 pont), és nem javasolt közepesen súlyos májkárosodásban szenvedő betegek számára. Egyszeri dózis efavirenzzel végzett vizsgálatban, az egyetlen, súlyos

    májkárosodásban (Child–Pugh–Turcotte, C stádium) szenvedő betegnél az efavirenz felezési ideje megkétszereződött, ami arra utal, hogy ilyen esetben jobban megnövekedhet az akkumuláció mértéke. Enyhe májkárosodásban szenvedő betegeknél (Child–Pugh–Turcotte, A stádium) az efavirenz többszöri dózisával végzett vizsgálat a kontrollcsoporthoz képest nem mutatott, az evafirenz farmakokinetikájára gyakorolt jelentős hatást. Nem áll rendelkezésre elegendő adat annak meghatározásához, hogy a közepesen súlyos vagy súlyos májkárosodás (Child–Pugh–Turcotte, B vagy C stádium) befolyásolja-e az evafirenz farmakokinetikáját.

    Az emtricitabin farmakokinetikáját eddig nem vizsgálták nem HBV-fertőzött, de különböző mértékű májelégtelenségben szenvedő betegeknél. Az emtricitabin farmakokinetikája a HBV-fertőzött betegekben általában hasonló volt az egészséges személyekéhez, illetve a HIV-fertőzött betegekéhez.

    Nem HIV-fertőzött, a Child–Pugh–Turcotte (CPT) besorolás szerint különböző mértékű májkárosodásban szenvedő betegeknél egyszeri 245 mg dózisú tenofovir-dizoproxilt alkalmaztak. A tenofovir farmakokinetikai tulajdonságai nem változtak meg lényegesen a májkárosodásban szenvedő személyek esetében, ami arra utal, hogy ezeknél a személyeknél nincs szükség a tenofovir-dizoproxil dózisának módosítására.

    Gyógyszerészeti jellemzők - EFAVIRENZ/EMTRICITABINE/TENOFOVIR 600 MG/200 MG/245 MG

    Segédanyagok felsorolása

    Tabletta mag

    Mikrokristályos cellulóz Kroszkarmellóz-nátrium Hidroxipropil-cellulóz Nátrium-lauril-szulfát Magnézium-sztearát

    Vízmentes kolloid szilícium-dioxid Talkum

    Filmbevonat

    Polivinil-alkohol Titán-dioxid (E171) Makrogol

    Talkum

    Vörös vas-oxid (E172) Sárga vas-oxid (E172) Fekete vas-oxid (E172)

    Inkompatibilitások

    Nem értelmezhető.

    Felhasználhatósági időtartam

    2 év

    Az első felbontást követő felhasználhatósági időtartam 30 nap.

    Különleges tárolási előírások

    Ez a gyógyszer különleges tárolási hőmérsékletet nem igényel. A nedvességtől való védelem

    érdekében az eredeti csomagolásban tárolandó. A tartályt tartsa jól lezárva.

    Csomagolás típusa és kiszerelése

    Nagy sűrűségű polietilénből (HDPE) készült, polipropilén gyermekbiztonsági csavaros kupakkal és hőkezelt záróelemmel (alumínium fóliával) ellátott tartály.

    A tartály 30 db filmtablettát és nedvességmegkötő szilikagél betétet tartalmaz (tasakban).

    Az alábbi kiszerelések kaphatók: 1 db, 30 filmtablettát tartalmazó tartály valamint 90 filmtabletta (3 db, egyenként 30 filmtablettát tartalmazó tartály), kartondobozban.

    Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

    A megsemmisítésre vonatkozó különleges óvintézkedések

    Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre

    vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.

    A tartályok a gyermekbiztonsági zárókupak lenyomásával és az óramutató járásával ellenkező irányban történő elfordításával nyithatók.

    Webes hivatkozások

    Csomagolás és ár

    30x tartályban
    Ár
    -
    Költségmegosztás
    -

    Biztosítási lista

    A csomagolás nincs feltüntetve.
    90x hdpe tartályban (3x30)
    Ár
    -
    Költségmegosztás
    -

    Biztosítási lista

    A csomagolás nincs feltüntetve.

    Források

    Párhuzamosságok

    Drugs app phone

    Használja a Mediately alkalmazást

    Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.

    Beolvasás a telefon kamerájával.
    4.9

    Több mint 36k értékelések

    Használja a Mediately alkalmazást

    Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.

    4.9

    Több mint 36k értékelések

    Letöltés

    Lépjen túl a gyógyszerinformációkon a PRO-val

    Oldja meg az interakciókat, tekintse meg a használati korlátozásokat, és találjon meg minden más választ az MI-asszisztensével, Elly.

    Preveri, kaj ponuja PRO
    Sütiket használunk A sütik segítenek nekünk abban, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk weboldalunkon. Weboldalunk használatával Ön hozzájárul a sütik használatához. A sütik használatáról a süti-szabályzatunkban olvashat bővebben.