VARIVAX POR ÉS OLDÓSZER SZUSZPENZIÓS INJEKCIÓHOZ ELŐRETÖLTÖTT FECSKENDŐBEN
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - VARIVAX
A Varivax javallott 12hónapos és annál idősebb személyek bárányhimlő megbetegedésének elsődleges megelőzésére aktív immunizálással (lásd 4.2 és 5.1pont).
A Varivax beadható csecsemőknek 9hónapos kortól, olyan különleges körülmények esetén, mint például a nemzeti oltási kampány előírásai miatt, vagy járványveszélyben (lásd 4.2, 4.5 és 5.1pont).
Varivax adható azon fogékony személyeknek is, akik bárányhimlő vírus expozíciónak voltak kitéve. Az expozíciót követően 3napon belül beadott vakcina megelőzheti a klinikai tünetekkel járó fertőzést vagy módosíthatja a fertőzés lefolyását. Ezenfelül, korlátozott adatok azt mutatják, hogy a fertőzést követő 5napon belül beadott vakcina módosíthatja a fertőzés lefolyását (lásd 5.1pont).
Adagolás
A Varivax‑ot a vonatkozó hivatalos ajánlások szerint kell alkalmazni.
9hónaposnál fiatalabb személyek
A Varivax 9hónaposnál fiatalabb személyeknek nem adható.
9hónaposnál idősebb személyek
Az alanyoknak két adag Varivax‑ot kell kapniuk a varicella elleni optimális védelem biztosítása érdekében (lásd 5.1pont).
-
9–12hónapos személyek
Ha a vakcinációt 9–12hónapos korban kezdik el, egy második adagra van szükség, és a két adag beadása között legalább 3hónapnak kell eltelnie (lásd 5.1pont).
-
12hónapos és 12éves kor közötti személyek
12hónaposnál idősebb személyek esetén az első és második dózis között legalább egy hónapnak kell eltelnie (lásd 5.1pont).
Megjegyzés:a vonatkozó hivatalos nemzeti ajánlások változóak lehetnek az egy vagy két dózis beadásának szükségességét és a varicella vírust tartalmazó vakcinák dózisainak beadása közötti időt illetően.
12hónapos és 12éves kor közötti tünetmentes HIV-hordozó személyeknek [CDC 1.stádium], akiknél az életkornak megfelelő CD4+ T‑lymphocyta arány ≥25%, két adag adandó 12hetes időköz tartásával.
-
13éves vagy annál idősebb személyek
13éves vagy annál idősebb személyeknek két adag adandó 4–8hetes időköz tartásával. Amennyiben a két dózis beadása közötti időszak a 8hetet túllépi, a második adagot a lehető legrövidebb időn belül be kell adni (lásd 5.1pont).
A jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint a védőhatás a vakcina beadását követően legfeljebb 9éven át fennállhat (lásd 5.1pont). Mindazonáltal, az emlékeztető oltás szükségessége eddig még nem eldöntött kérdés.
Amennyiben a Varivax‑ot olyan szeronegatív személyeknek adják, akik a jövőben tervezetten vagy várhatóan immunszuppresszáltak lesznek (például szervátültetésre várnak, vagy rosszindulatú betegség remissziós periódusában vannak), a vakcináció időzítésekor figyelembe kell venni, hogy a második adag beadása után el kell telnie bizonyos időnek, mire a maximális védettségre lehet számítani (lásd 4.3, 4.4 és 5.1pont).
65év feletti szeronegatív személyek esetében a Varivax hatására kialakult protektív hatásosságra vagy immunválaszra vonatkozóan nincsenek adatok.
Az alkalmazás módja
A vakcina intramuscularisan (im.) vagy subcutan (sc.) is beadható.
A preferált beadási hely kisgyermekeknél a comb anterolateralis régiója, míg idősebb gyermekeknél, serdülőknél és felnőtteknél a deltoid régió.
A vakcinát thrombocytopeniás vagy bármely más véralvadási zavarban szenvedő betegeknél subcutan kell beadni.
Az érrendszerbe beadni tilos.
A gyógyszer alkalmazás előtti elkészítésére vagy beadására vonatkozó utasításokat lásd a 6.6pontban.
-
Bármilyen bárányhimlő vakcinával, a vakcina 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával, vagy neomicinnel (amely nyomokban a vakcinában maradhat, lásd 2 és 4.4pont) szembeni túlérzékenység.
-
Vérképződési rendellenességek, leukémia, bármely típusú lymphoma vagy egyéb rosszindulatú daganatok, melyek a vérképző- és nyirokrendszert érintik.
-
Immunszuppresszív kezelésben (beleértve a nagy adagú kortikoszteroid-kezelést) részesülő személyek (lásd 4.8pont).
-
Súlyos humorális vagy sejtes (elsődleges vagy szerzett) immunhiány, pl.súlyos kombinált immunhiány, agammaglobulinaemia és AIDS vagy tünetekkel járó HIV‑fertőzés illetve életkorspecifikus CD4+ T-lymphocyta százalékos arány 12hónaposnál fiatalabb gyermekeknél: CD4+<25%; 12‑35hónapos gyermekeknél: CD4+<20%; 36‑59hónapos gyermekeknél: CD4+<15% (lásd 4.4 és 4.8pont).
-
Azon személyek, akiknek családjában előfordult veleszületett vagy örökletes immundeficiencia, kivéve, ha a potenciális beoltandó személy immunrendszerének megfelelő működése igazolt.
-
Aktív, kezeletlen tuberculosis.
-
Bármilyen >38,5°C lázzal járó betegség; a hőemelkedés önmagában azonban nem ellenjavallata a vakcinációnak.
-
Terhesség. Ezen felül a védőoltás beadását követő 1hónapban kerülni kell a teherbe esést (lásd 4.6pont).
Nyomonkövethetőség
A biológiai készítmények nyomonkövethetőségének javítása érdekében az alkalmazott készítmény nevét és gyártási tételszámát egyértelműen kell feltüntetni.
Mint minden injekciós vakcina esetében, megfelelő orvosi ellátásnak és felügyeletnek mindig rendelkezésre kell állnia a vakcina beadását követően ritkán fellépő anafilaxiás reakció kezelésére.
Mint egyéb vakcinák esetében is, kialakulhatnak túlérzékenységi reakciók, nem csupán a hatóanyaggal, hanem a vakcina 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával vagy a neomicinnel szemben (amely nyomokban a vakcinában maradhat, lásd 2. és 4.3pont).
Hasonlóan más vakcinákhoz, a Varivax sem véd meg teljesen minden oltott személyt a természetes úton szerzett bárányhimlő fertőzéstől. Klinikai vizsgálatokban a hatásosságot csak az oltás beadását követő 6.héttől kezdődően vizsgálták a legfeljebb 12éves, egészséges személyek egyetlen adaggal való oltásakor, illetve idősebb személyek esetében hat héttel a második adag beadását követően (lásd 5.1pont).
A védőoltás beadása mérlegelhető bizonyos immunhiányos betegeknél, akiknél az előnyök meghaladják a kockázatokat (pl.tünetmentes HIV‑fertőzöttek, IgG alosztály hiányállapotok, veleszületett neutropenia, krónikus granulomás betegség és komplementhiányos betegségek).
Azok az immunkompromittált betegek, akiknél nem áll fenn ellenjavallat erre a védőoltásra (lásd 4.3pont), nem feltétlenül reagálnak olyan jól, mint az immunokompetens személyek; ezért közülük néhányan fertőzött személlyel való kontaktus esetén elkaphatják a bárányhimlőt a megfelelő vakcináció ellenére is. Ezeket a betegeket gondos, rendszeres ellenőrzés alatt kell tartani a bárányhimlő jeleit vizsgálva.
A vakcináltak tartózkodjanak szalicilátok szedésétől a vakcinációt követő 6héten át (lásd 4.5pont).
Vírusátvitel
A varicella vakcinavírus (Oka/Merck törzs) átvitele ritkán előfordulhat, és varicella fertőzést eredményezhet, beleértve a disszeminált megbetegedést is (varicellaszerű kiütéseket mutató vagy nem mutató) beoltottak és varicellára fogékony kontaktok között, beleértve az egészséges és fokozottan veszélyeztetett egyéneket is (lásd 4.8pont).
Ezért ajánlott, hogy a beoltottak, amikor csak lehetséges, tartózkodjanak a fogékony, veszélyeztetett személyekkel való szoros érintkezéstől a vakcina beadását követő 6hét során.
Olyan körülmények között, amikor elkerülhetetlen a veszélyeztetett személyekkel való érintkezés, a védőoltás beadását megelőzően mérlegelni kell a vakcinavírus lehetséges átvitelének veszélyét a vad típusú bárányhimlő vírussal való megfertőződés és átvitelének lehetőségével szemben (lásd 4.8pont).
A fogékony, veszélyeztetett személyek közé tartoznak:
-
immunszupprimált személyek (lásd 4.3pont);
-
terhes nők, akiknek nem volt dokumentált vagy laboratóriumilag igazolt bárányhimlő megbetegedésük korábban;
-
azon nők újszülöttjei, akiknek nem volt dokumentált vagy laboratóriumilag igazolt bárányhimlő megbetegedésük korábban.
Encephalitis
Élő, attenuált varicella-vakcinák forgalombahozatal utáni alkalmazása során beszámoltak encephalitisről. Ez néhány esetben halálos kimenetelű volt, elsősorban immunkompromittált betegeknél (lásd 4.3pont). A beoltott személyeket, illetve a beoltott gyermek szüleit utasítani kell, hogy azonnal forduljanak orvoshoz, ha az oltást követően encephalitisre utaló tüneteket tapasztalnak (vagy észlelnek beoltott gyermeküknél), mint például eszméletvesztés vagy csökkent tudatszint, görcsrohamok vagy ataxia, amelyet láz és fejfájás kísér.
Nátrium
A készítmény kevesebb mint 1mmol (23mg) nátriumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
Kálium
A készítmény kevesebb mint 1mmol (39mg) káliumot tartalmaz adagonként, azaz gyakorlatilag „káliummentes”.
A Varivax nem elegyíthető egyéb oltóanyagokkal vagy más gyógyszerekkel ugyanabban a fecskendőben. Más injekciós vakcinák vagy egyéb gyógyszerek külön injekcióként, más testfelületekbe adandók.
Együttadás más vakcinákkal
A Varivax‑ot azonos időben, de különböző helyekre adták be kisgyermekeknek kombinált kanyaró, mumpsz és rubeola vakcinával; konjugált b típusú Haemophilus influenzae, hepatitisz B, diftéria/tetanusz/teljes sejtes pertussis, és orális poliovírus vakcinákkal. Nem találtak bizonyítékot klinikailag jelentős különbségre az immunválasz kialakulásában a Varivax‑szal együtt adott antigének egyikénél sem. Amennyiben az élő bárányhimlő vakcinát (Oka/Merck törzs) nem együtt adják az élő kanyaró, mumpsz és rubeola vírus vakcinával, úgy a 2 élővírus tartalmú vakcina beadása között 1hónapos időközt kell tartani.
A Varivax alkalmazható egyidejűleg konjugált pneumococcus vakcinával, ha a beadási helyek különbözőek.
A Varivax és tetravalens, pentavalens vagy hexavalens (diftéria, tetanusz és acellularis pertussis [DTaP]) alapú vakcinák együttadását nem vizsgálták.
A vakcináció legalább 5hónappal elhalasztandó vér- vagy plazmatranszfúzió, illetve normál humán immunglobulin vagy varicella-zoster immunglobulin (VZIG) beadását követően.
Varicella-zoster vírus ellenanyag-tartalmú vérkészítmény, pl. VZIG vagy egyéb immunglobulin készítmények beadása egy Varivax oltást követő 1hónapon belül csökkentheti a vakcinára adott immunválaszt, ezáltal csökkentve a vakcina védőhatását. Ezért tartózkodni kell ezen készítmények bármelyikének beadásától a Varivax‑szal való vakcinációt követő egy hónapon belül, kivéve, ha alkalmazásuk elengedhetetlenül szükséges.
A vakcináltak tartózkodjanak szalicilát-készítmények szedésétől a Varivax vakcinációt követő 6héten át, mivel vad típusú bárányhimlő fertőzés során alkalmazott szalicilát használatakor Reye-szindróma kialakulásáról számoltak be (lásd 4.4pont).
Termékenység
A Varivax‑szal nem végeztek reprodukciós állatkísérleteket. A Varivax termékenységet befolyásoló hatását nem vizsgálták.
Terhesség
Terhes nők nem olthatók be Varivax‑szal.
A Varivax‑szal terhes nőkkel nem végeztek vizsgálatokat.
Mindazonáltal nem dokumentáltak magzatkárosodást olyan esetekben, amikor varicella vakcinákkal oltottak terhes nőket. Nem ismert, hogy a Varivax terhes nőknek való adása veszélyezteti-e a magzatot, vagy hatással van-e a fogamzóképességre.
A teherbe esést az oltás beadását követő 1hónapban kerülni kell. A gyermeket vállalni kívánó nőknek azt kell tanácsolni, hogy halasszák el a teherbe esést.
Szoptatás
A vakcinavírustörzs anyáról csecsemőre való átvitelének teoretikus kockázata miatt a Varivax adása általában nem ajánlott szoptató anyáknak (lásd még 4.4pont). Azokat a fertőzésveszélynek kitett nőket, akiknél nem ismert korábbi bárányhimlő megbetegedés, vagy akik ismerten szeronegatívak, egyedi elbírálás alapján lehet Varivax vakcinációban részesíteni.
A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták.
a. A biztonságossági profil összegzése
Klinikai vizsgálatok során a bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) fagyasztott és hűtőszekrényben eltartható formáit közel 17000, 12hónapos vagy annál idősebb egészséges személynek adták be, majd az oltottakat 42napon át figyelték meg minden egyes adag után. Nem tapasztalták a mellékhatások megjelenésének fokozott kockázatát szeropozitív személyek Varivax‑szal történő oltása után. A hűtőszekrényben eltartható bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) biztonságossági profilja általában megegyezett a vakcina korábbi formáinak biztonságossági profiljával.
Egy kettős vak, placebokontrollos vizsgálatba 956, 12hónap és 14év közötti egészséges személyt vontak be, akik közül 914 szerológiailag igazoltan fogékony volt a bárányhimlőre. E vizsgálat során csak a következő mellékhatások bizonyultak szignifikánsan gyakoribbnak a vakcinával oltottak körében, mint a placebóval kezelt csoportban: fájdalom (26,7% szemben a 18,1%‑kal), bőrpír az injekció beadásának helyén (5,7% szemben 2,4%‑kal), és nem az injekció beadásának helyén kialakult bárányhimlőszerű kiütés (2,2% szemben a 0,2%‑kal).
Egy klinikai vizsgálat során 752gyermek kapott Varivax‑ot, vagy intramuscularisan, vagy subcutan. Mindkét beadási mód esetén hasonló volt az általános biztonságossági profil, habár az injekció beadásának helyén fellépő reakciók az intramuscularis alkalmazáshoz képest (20,9%) gyakrabban fordultak elő a subcutan beadás során (34,3%).
Egy forgalomba hozatalt követően a bárányhimlő vakcinával (élő) (Oka/Merck törzs) végzett vizsgálatban, amelyet a rövid távú biztonságosság értékelése céljából végeztek (30 vagy 60napos követéssel) körülbelül 86000, 12hónap és 12év közötti gyermek és 3600, 13éves és annál idősebb személye bevonásával, nem jelentettek a vakcinával összefüggő súlyos nemkívánatos eseményeket.
b. A mellékhatások táblázatba foglalása
Klinikai vizsgálatok
Az ok-okozati viszonyt értékelő klinikai vizsgálatok során (5185alany) az alábbi, a vakcinációval időbeli összefüggésbe hozható mellékhatásokat jelentették:
A nemkívánatos események gyakoriságát az alábbi megállapodás szerint határozták meg:
Nagyon gyakori (≥1/10), Gyakori (≥1/100–<1/10), Nem gyakori (≥1/1000–<1/100), Ritka (≥1/10000–<1/1000)
Egészséges, 12hónap és 12év közötti személyek (1adag)
| Nemkívánatos események | Gyakoriság |
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek | |
| lymphadenopathia, lymphadenitis, thrombocytopenia | Ritka |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | |
| fejfájás, aluszékonyság | Nem gyakori |
| apátia, agitáció, hypersomnia, járászavarok, lázgörcs, tremor | Ritka |
| Szembetegségek és szemészeti tünetek | |
| conjunctivitis | Nem gyakori |
| acut conjunctivitis, könnyezés, szemhéjak oedemája, irritáció | Ritka |
| A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei | |
| fülfájás | Ritka |
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek | |
| köhögés, orrdugulás, légutak nyálkahártyáinak vérbősége, rhinorrhoea | Nem gyakori |
| sinusitis, tüsszögés, tüdővizenyő, rhinitis, zihálás, bronchitis, légúti fertőzés, pneumonia | Ritka |
| Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek | |
| anorexia | Nem gyakori |
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | |
| felső légúti fertőzés | Gyakori |
| gastroenteritis, fülgyulladás, középfülgyulladás, pharyngitis, bárányhimlő, vírusos kiütés, vírusfertőzés | Nem gyakori |
| fertőzés, influenzaszerű megbetegedés | Ritka |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek | |
| hasmenés, hányás | Nem gyakori |
| hasi fájdalom, nausea, haematochesia, szájfekély | Ritka |
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | |
| kiütés, maculopapulosus bőrkiütés, bárányhimlőszerű kiütés (generalizált medián 5laesio) | Gyakori |
| contact dermatitis, erythema, pruritus, urticaria | Nem gyakori |
| kipirulás, hólyagok, atopiás dermatitis, csalánszerű kiütés, zúzódás, dermatitis, gyógyszer okozta kiütés, bőrfertőzés | Ritka |
| A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei | |
| vázizom-fájdalom, myalgia, merevség | Ritka |
| Érbetegségek és tünetek | |
| extravasatio | Ritka |
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | |
| láz | Nagyon gyakori |
| erythema, kiütés, fájdalom/érzékenység/kellemetlen érzés, duzzanat és bárányhimlőszerű kiütés az injekció beadásának helyén (medián 2 laesio az injekció beadásának helyén) | Gyakori |
| asthenia/fáradtság; ecchymosis, haematoma, induratio, kiütés az injekció beadásának helyén; rossz közérzet | Nem gyakori |
| ekcéma az injekció beadásának helyén, duzzanat, melegség, csalánszerű kiütés, elszíneződés, gyulladás, merevség, oedema/duzzanat, melegségérzés; meleg tapintás | Ritka |
| Pszichiátriai kórképek | |
| ingerlékenység | Gyakori |
| sírás, insomnia, alvászavarok | Nem gyakori |
Egészséges, 12hónapos és 12éves kor közötti személyek (2dózis ≥3hónap időköz tartásával)
Az alábbi, a vakcinációval időbeli összefüggést mutató, súlyos mellékhatásokat jelentették 12hónap és 12év közötti, bárányhimlő vakcinával (élő) (Oka/Merck törzs) oltott személyeknél: hasmenés, lázgörcs, láz, fertőzést követő arthritis, hányás.
A szisztémás klinikai mellékhatások aránya a Varivax második dózisa után általában hasonló vagy alacsonyabb volt, mint az első dózis után. A beadás helyén fellépő reakciók (elsődlegesen erythema és duzzanat) aránya magasabb volt a második dózis beadása után (a vizsgálat leírásáról lásd 5.1pont).
13éves vagy annál idősebb, egészséges személyek (a többségük 2adagot kapott 4‑8hetes időköz tartásával)
A súlyos mellékhatások kivételével ok-okozati viszonyt nem állapítottak meg a 13éves és annál idősebb személyeknél.
A klinikai vizsgálatokban (1648személy) azonban a következő eseményeket hozták időbeli összefüggésbe a vakcinációval:
| Nemkívánatos események | Gyakoriság |
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei | |
| bárányhimlőszerű kiütés (generalizált medián 5laesio) | Gyakori |
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | |
| láz ≥37,7°C a szájban mérve; erythema, fájdalom és duzzanat az injekció beadásának helyén | Nagyon gyakori |
| kiütés az injekció beadásának helyén, pruritus és bárányhimlőszerű kiütés (medián 2laesio az injekció beadásának helyén) | Gyakori |
| ecchymosis, haematoma, induratio, zsibbadás és melegség az injekció beadásának helyén | Nem gyakori |
| hiperpigmentáció, merevség | Ritka |
A forgalomba hozatalt követő megfigyelések
A Varivax beadásával összefüggésbe hozható, alábbi nemkívánatos események a forgalomba hozatalt követő spontán jelentésekből származnak.
| Nemkívánatos események+ |
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek |
| aplasticus anemia, thrombocytopenia (beleértve az idiopathiás thrombocytopeniás purpurát (ITP) is), lymphadenopathia |
| Idegrendszeri betegségek és tünetek |
| cerebrovascularis történés, lázas és nem lázas konvulziók, Guillain–Barré-szindróma, myelitis transversa, Bell‑féle bénulás, ataxia*, vertigo/szédülés, paresthesia, syncope |
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek |
| pneumonitis |
| A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei |
| Stevens–Johnson-szindróma, erythema multiforme, Henoch–Schönlein-purpura, a bőr és lágy szövetek másodlagos bakteriális fertőzései, beleértve a cellulitist is |
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések |
| encephalitis*‡, pharyngitis, pneumonia*, varicella (vakcinatörzs), herpes zoster*‡, asepticus meningitis‡ |
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók |
| Irritabilitás |
| Immunrendszeri betegségek és tünetek |
| anaphylaxia (beleértve az anaphylaxiás sokkot is) és ezzel összefüggő jelenségek, pl.:angioneuroticus oedema, arc‑oedema és peripherialis oedema; anaphylaxia, függetlenül attól, hogy a beteg anamnézisében allergia szerepel‑e vagy nem |
| Emésztőrendszeri betegségek és tünetek |
| Hányinger, hányás |
+Mivel ezeket az eseményeket önkéntes alapon, bizonytalan méretű populáción belül jelentették, nem mindig lehetséges megbízhatóan megbecsülni gyakoriságukat vagy ok‑okozati összefüggésbe hozni őket a vakcina alkalmazásával. Következésképpen, ezen nemkívánatos események gyakorisága „nem ismert”.
*A megjelölt mellékhatások, amelyeket a bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) alkalmazása során jelentettek, a vad típusú bárányhimlő fertőzésnek is következményei. A forgalomba hozatalt követő aktív megfigyeléses vizsgálatok vagy a forgalomba hozatalt követő passzív megfigyelések adatai alapján nincs jele annak, hogy a vakcinációt követően a vad vírus okozta megbetegedéssel összehasonlítva megnövekedne a fenti nem kívánt mellékhatások előfordulásának kockázata (lásd az 5.1pontot).
‡ Lásd a c. részt.
A vakcináció után kialakult kiütések – amelyekből Oka/Merck törzs vírust izoláltak – általában enyhe lefolyásúak voltak (lásd 5.1pont).
c. A kiemelt mellékhatások leírása
Herpes zoster-esetek klinikai vizsgálatokban
Klinikai vizsgálatok során 9543, 12hónap és 12év közötti beoltott személy közül 12esetben jelentettek herpes zostert a 84414 személy-évnyi megfigyelés alatt. A megfigyelések alapján számított incidencia minimum 14eset/100000 személy-év, míg a vad típusú bárányhimlő fertőzés esetében 77eset/100000 személy-év. 1652, 13éves vagy annál idősebb beoltott személy közül 2esetben számoltak be herpes zosterről. Mind a 14eset enyhe lefolyású volt, és nem észleltek komplikációkat.
Egy másik, 12hónap és 12év közötti személyek bevonásával végzett klinikai vizsgálatban a vakcina egy dózisát kapó csoportban két herpes zoster eset fordult elő, míg a két dózist kapó csoportban egy esetet sem jelentettek. A beoltottakat a vakcináció után 10évig követték.
Varicella vakcinával (élő, Oka/Merck törzs) beoltott és a vakcináció után 14évig követett gyermekek aktív megfigyelésének adatai nem mutatták a herpes zoster gyakoriságának növekedését azokhoz a gyerekekhez képest, akik a vakcina felfedezése előtti időszakban vad típusú varicella vírussal fertőződtek. Ezek a megfigyelési adatok valójában arra utalnak, hogy a varicella ellen beoltott gyermekeknél kisebb a herpes zoster kockázata. A varicella vakcina (élő, Oka/Merck törzs) herpes zoster incidenciájára gyakorolt hosszú távú hatása azonban jelenleg nem ismert (lásd 5.1pont).
Varicellával összefüggő szövődmények
Immunkompromittált vagy immunkompetens személyeknél varicella vakcina törzs okozta szövődményeket jelentettek, beleértve a herpes zostert és a disszeminált megbetegedéseket is, mint például az asepticus meningitis és az encephalitis. Élő, attenuált varicella-vakcinával történő oltást követően néhány halálos kimenetelű encephalitis-esetet figyeltek meg, elsősorban immunkompromittált személyeknél (lásd 4.4pont).
Vírusátvitel
A forgalomba hozatalt követő megfigyelésekből származó egyedi esetjelentések alapján a vakcinavírus átvitele ritkán előfordulhat varicellaszerű kiütéseket mutató vagy nem mutató beoltottak és kontaktjaik között (lásd 4.4pont).
A bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) és egyéb gyermekgyógyászatban alkalmazott vakcinák egyidejű használata
Amikor a bárányhimlő vakcinát (élő) (Oka/Merck törzs) kanyaró, mumpsz és rubeola (MMR-II) vakcinával egyidőben adták 12‑23hónapos személyeknek, a beoltottak 26‑40%‑nál lázról számoltak be (≥38,9°C szájban mérve, a vakcina beadását követő 0-42.napon).
d. Egyéb különleges betegcsoportok
Immunkompromittált egyének (lásd 4.3pont)
Immunkompromittált egyéneknél nekrotizáló retinitist jelentettek a forgalomba hozatalt követően.
Idősek
A klinikai vizsgálatok során a biztonságossági profil vonatkozásában nem találtak eltérést az idősek (≥65év) és a fiatalabb személyek között.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V.függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Beszámoltak a bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) ajánlott adagjánál nagyobb dózis véletlenszerű beadásáról (vagy a javasoltnál nagyobb adagot, vagy egynél több injekciót adtak be, illetve az injekciók beadása közötti időköz rövidebb volt az ajánlottnál). Ezekben az esetekben a következő mellékhatásokat jelentették: bőrpír, érzékenység, gyulladás az injekció beadásának helyén; irritabilitás; gastrointestinalis panaszok (pl. haematemesis, bélsárhányás, hányással és hasmenéssel járó gastroenteritis); köhögés és vírusfertőzés. Egyetlen esetben sem számoltak be hosszú távú következményekről.
Farmakológiai tulajdonságok - VARIVAX
Farmakoterápiás csoport: virális vakcinák, varicella vakcinák; ATC-kód: J07BK01
A klinikai hatásosság értékelése
Klinikai hatásosság 12hónaposnál fiatalabb személyeknél
12hónaposnál fiatalabb korban történő vakcináció esetében a klinikai hatásosságot nem értékelték.
Egyadagos immunizáció 12hónapos és 12éves kor közötti egészséges személyeknél
A bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) korábbi formáival végzett kombinált klinikai vizsgálatokban a vizsgált dózisok 1000‑17000 PFU vírust tartalmaztak. A bárányhimlő vakcinával (élő) (Oka/Merck törzs) oltott, és vad típusú vírusfertőzésnek kitett vizsgálati alanyok többsége vagy teljesen védett volt a bárányhimlő megbetegedéssel szemben, vagy csak enyhébb formában jelentkezett náluk a betegség.
A bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) védőhatását három különböző módon értékelték a vakcina beadását követő 42.naptól kezdődően:
1) egy kettős vak, placebokontrollos, 2éven át tartó vizsgálatban (n=956; hatásosság 95‑100%; 17430 PFU‑t tartalmazó vakcinával);
2) a megbetegedés kivédésének értékelésével, 7‑9évig tartó megfigyelési szakaszban közös háztartásban előfordult megbetegedés esetén (n=259; hatásosság 81‑88%; 1000‑9000PFU‑t tartalmazó vakcinával); és
3) a bárányhimlő esetek számának összehasonlításával az oltottak 7‑9évig tartó megfigyelését összevetve az 1972‑1978 közötti történeti kontroll adatokkal (n=5404; hatásosság 83‑94%; 1000‑9000PFU‑t tartalmazó vakcinával).
Egy 9202tagú, 12hónap és 12év közötti, egy adag bárányhimlő vakcinával (élő) (Oka/Merck törzs) beoltott csoportban 1149fertőzéses esetet találtak (a vakcinációt követő 6héten túl) a legfeljebb 13évig tartó megfigyelési periódusban. Ebből az 1149esetből 20 (1,7%) minősült súlyosnak (a léziók száma≥300, szájban mért testhőmérséklet≥37,8°C). A nem oltott történeti kontrollokban a vad típusú vírusfertőzések következtében kialakult súlyos esetek 36%‑os arányához képest a fent említett adatok a kialakult súlyos esetek arányának 95%‑os relatív csökkenését mutatják a beoltott, majd később megfertőződött személyeknél.
A bárányhimlő megbetegedés profilaxisát az expozíciót követő 3napon belül végzett oltással, két kisebb vizsgálatban értékelték. Az első vizsgálatban kimutatták, hogy bárányhimlő vírussal fertőzöttekkel közös háztartásban elő 17oltott gyermek egyike sem fertőződött meg bárányhimlő vírussal, míg a 19 nem oltott kontakt mindegyike megbetegedett. Egy második, placebokontrollos posztexpozíciós profilaxis vizsgálatban a vakcina-csoportban 10gyermek közül egy, míg a placebocsoportban 13‑ból 12gyermek betegedett meg bárányhimlő fertőzés következtében. Egy nem kontrollos kórházi vizsgálat során 148beteg (közülük 35immunszupprimált) kapott egy adag bárányhimlő vakcinát az expozíció után 1‑3nappal; egyikük sem betegedett meg bárányhimlőben.
Korlátozottan állnak rendelkezésre adatok a bárányhimlő megbetegedés megelőzésére vonatkozóan a fertőzést követő 4‑5.nap után adott vakcinával. Egy kettős vak vizsgálatban 26fogékony, aktív bárányhimlő fertőzésnek kitett gyermekkorú testvért randomizáltak placebo és bárányhimlő vakcinációban részesülő csoportokba. A bárányhimlő vakcinával oltottak csoportjában a 13gyermekből 4 (30,8 %) betegedett meg bárányhimlőben, 3 közülük a fertőzést követő 4‑5.napon kapta az oltóanyagot. Mindazonáltal, a betegség enyhe lefolyású volt (1, 2 és 50lézió). Ezzel szemben a placebocsoportban a 13gyermekből 12 (92,3%) típusos bárányhimlő megbetegedést (60‑600lézió) vészelt át. Következésképpen, az expozíciót követő 4‑5.napon beadott vakcina módosíthatja a kialakuló bárányhimlő megbetegedés lefolyását.
Kétadagos immunizáció 12hónapos és 12éves kor közötti egészséges személyeknél
Egy vizsgálatban, amely az egyadagos (n=1114), illetve a három hónap különbséggel adott kétadagos (n=1102) immunizációt hasonlította össze, a bármilyen súlyosságú bárányhimlő elleni védettség becsült hatékonysága egy 10éves megfigyelési időszakban 94% volt az egyadagos és 98% volt a kétadagos immunizációt követően (p<0,001). A bárányhimlő kumulatív aránya a 10éves megfigyelési időszakban 7,5% volt az egyadagos és 2,2% volt a kétadagos immunizációt követően. Az egyadagos, illetve kétadagos immunizáción átesett személyeknél jelentett bárányhimlős esetek többsége enyhe volt.
Kétadagos immunizáció 13éves vagy annál idősebb egészséges személyeknél
13éves vagy annál idősebb személyeknek, 4‑8hetes időközzel beadott két dózis védőhatását értékelték a közös háztartásban való kitettséggel összefüggésben, a vakcinációt követő 6‑7évben. A klinikai hatásosság aránya körülbelül 80‑100% volt.
A bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) immunogenitása
Egyadagos immunizáció 12hónapos és 12éves kor közötti személyeknél
Klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a hűtőszekrényben eltartható formula immunogenitása hasonló a hatásosság értékelésére használt, korábbi formulák immunogenitásához.
Hat héttel a vakcina beadása után kapott ≥5gpELISA egység/ml értéke (a gpELISA igen érzékeny vizsgálat, amely nincs kereskedelmi forgalomban) megközelítőleg egybevág a klinikai védettséggel. Az azonban nem ismert, hogy a ≥0,6gpELISA egység/ml jelent-e a hosszú távú védettséget.
A humorális immunválasz 12hónapos és 12éves kor közötti személyeknél
Szerokonverziót (a mennyiségi meghatározás határértéke általában megfelel a ≥0,6gpELISA egység/ml‑nek) 9610, 12hónapos és 12éves kor közötti fogékony személy 1000‑50000PFU‑val végzett oltása után az oltottak 98%‑ában észleltek. A bárányhimlő ellenanyag ≥5gpELISA egység/ml értékben az oltottak hozzávetőleg 83%‑ában volt kimutatható.
12‑23hónapos személyek Varivax „hűtött” (8000PFU/adag vagy 25000PFU/adag) vakcinával végzett oltása után 6héttel a beoltottak 93%‑ában volt ≥5gpELISA egység/ml bárányhimlő ellenanyag.
A humorális immunválasz 13éves vagy annál idősebb személyeknél
934, 13éves vagy annál idősebb személy bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) hozzávetőleg 900‑17000PFU‑t tartalmazó adagjával végzett oltása során több klinikai vizsgálat eredménye szerint 1adag vakcina beadását követően a szerokonverziós arány 73‑100% között volt (bárányhimlő ellenanyag titer ≥0,6gpELISA egység/ml). A ≥5gpELISA egység/ml ellenanyaggal rendelkező személyek aránya 22‑80% volt.
Két adag vakcina beadása után (601személy) hozzávetőleg 900‑9000PFU/adag tartalmú vakcina hatására a szerokonverzió 97‑100%, és a ≥5gpELISA egység/ml ellenanyaggal rendelkező személyek aránya 76‑98% volt.
Nincsenek adatok ≥65éves korú Varicella zoster vírus (VZV) szeronegatív személyek Varivax vakcináció hatására adott immunválaszára.
Humorális immunválasz a beadás módja szerint
Egy 752személy bevonásával (akik a Varivax‑ot vagy intramuscularisan vagy subcutan kapták) végzett összehasonlító vizsgálatban mindkét beadási mód esetén hasonló immunogenicitási profilt igazoltak.
Kétadagos immunizáció 12hónapos és 12éves kor közötti egészséges személyeknél
Egy multicentrikus vizsgálatban, 12hónapos és 12éves kor közötti egészséges gyermekek kaptak egy adag vagy két adag Varivax‑ot három hónap különbséggel. Az immunogenitási eredményeket a következő táblázat foglalja össze.
| Varivax egyadagos immunizáció (n = 1114) | Varivax kétadagos immunizáció (n = 1102) | ||
| 6héttel a vakcináció után | 6héttel az első adag után | 6héttel a második adag után | |
| Szerokonverziós arány | 98,9% (882/892) | 99,5% (847/851) | 99,9% (768/769) |
| ≥5 gpELISA egység/ml VZV antitest titerrel rendelkezők százalékos aránya (szeroprotekciós arány) | 84,9% (757/892) | 87,3% (743/851) | 99,5% (765/769) |
| Mértani átlagtiter (gpELISA egység/ml) | 12,0 | 12,8 | 141,5 |
E vizsgálat és egyéb vizsgálatok során, ahol 3‑6évvel az első adag után beadásra került egy második adag vakcina, az eredmények a VZV antitestválasz szignifikáns felerősödését mutatták a második adag beadása után. Ha a második adagot az első adag után 3-6évvel adták be, a VZV antitestszintek hasonlóak voltak ahhoz, mint amikor 3hónap különbséggel adták be a két dózist. A szerokonverziós arány megközelítőleg 100% volt az első adag és 100% a második adag után. A vakcina szeroprotekciós aránya (≥5 gpELISA egység/ml) megközelítőleg 85% volt az első adag és 100% a második adag után, és a mértani átlagtiter (geometric mean titres, GMT) megközelítőleg átlagosan tízszeresére emelkedett a második adag után (a biztonságossági adatokat lásd 4.8pont).
Kétadagos immunizáció az első adag beadásakor 9–12hónapos egészséges személyeknél
Egy klinikai vizsgálatban 1620egészséges, az első adag beadása idején 9–12hónapos személyeknek adták be a kombinált kanyaró, mumpsz, rubeola és varicella (Oka/Merck) vakcinát (MMRV), kétadagos immunizációval, az adagok között 3hónapos időközt tartva.
Az első és második adagot követően a biztonságossági profil általánosságban véve hasonló volt mindegyik korcsoportban.
A teljes elemzési halmazban (összes beoltott személy a vizsgálat kezdetekor mért antitest titertől függetlenül) a második adag után a szeroprotekciós arány 100% volt, függetlenül a beoltott személy korától az első adag beadása idején.
A varicella szeroprotekciós arányát és a mértani átlagtiterét (geometric mean titres, GMT) a teljes elemzési halmazban a következő táblázat mutatja:
| MMRV vakcina 1.adag 9hónapos korban / 2.adag 12hónapos korban (n=527) | MMRV vakcina 1.adag 11hónapos korban / 2.adag 14hónapos korban (n=480) | MMRV vakcina 1.adag 12hónapos korban / 2.adag 15hónapos korban (n=466) | ||||||
| 6héttel az első adag után | 6héttel a második adag után | 6héttel az első adag után | 6héttel a második adag után | 6héttel az első adag után | 6héttel a második adag után | |||
| A varicella szeroprotekciós aránya [95%-os CI] (gpELISA egység/ml) | 93,1% [90,6; 95,1] | 100% [99,3; 100] | 97% [95,1; 98,4] | 100% [99,2; 100] | 96,5% [94,4; 98] | 100% [99,2; 100] | ||
| Mértani átlagtiter [95%-os CI] (gpELISA egység/ml) | 12 [12; 13] | 321 [293; 352] | 15 [14; 15] | 411 [376; 450] | 15 [14; 15] | 481 [441; 526] | ||
Az immunválasz időtartama
Egyadagos immunizáció 12hónapos és 12éves kor közötti személyeknél
Azokban a klinikai vizsgálatokban, amelyekben egészséges, 12hónapos és 12éves kor közötti, egyetlen adag vakcinával oltott személyek védettségét hosszú távon követték nyomon, azt találták, hogy 1év után 99,1%‑ban (3092/3120); 2év után 99,4%‑ban (1382/1391); 3év után 98,7%‑ban (1032/1046); 4év után 99,3%‑ban (997/1004); 5év után 99,2%‑ban (727/733) és 6év után 100%‑ban (432/432) volt kimutatható bárányhimlő ellenanyag (gpELISA≥0,6egység/ml).
Kétadagos immunizáció 12hónapos és 12éves kor közötti személyeknél
Kilenc év követés alatt a mértani átlagtiter és azoknak az alanyoknak a százaléka, akik ≥5gpELISA egység/ml VZV antitestszinttel rendelkeztek, a követés első évében magasabb volt a kétadagos immunizáción átesettek személyeknél, mint az egyadagos immunizáción átesetteknél és a követés egész ideje alatt hasonló maradt. A VZV antitest jelenlét kumulatív aránya mindkét csoportban nagyon magas maradt a kilencedik évben (99,0% az egyadagos csoportban és 98,8% a kétadagos csoportban).
13éves és annál idősebb személyek
Azokban a vizsgálatokban, amelyekben 13éves és annál idősebb személyeket oltottak 2adag bárányhimlő vakcinával, megállapították, hogy 1év után 97,9%‑ban (568/580); 2év után 97,1%‑ban (34/35); 3év után 100%‑ban (144/144); 4év után 97,0%‑ban (98/101); 5év után 97,5%‑ban (78/80) és 6év után 100%‑ban (45/45) volt kimutatható bárányhimlő ellenanyag (gpELISA ≥0,6egység/ml).
Ezekben a vizsgálatokban az ellenanyagszint emelkedését figyelték meg a beoltottakban vad típusú bárányhimlő vírusfertőzésnek történő kitettséget követően, ami a vakcináció hatására kialakult ellenanyagszint hosszú távú jelenlétének magyarázata lehet. A bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) által kiváltott ellenanyagszint fennmaradásának időtartama vad típusú emlékeztető hatás elmaradása esetén nem ismert (lásd 4.2pont).
Az immunmemória működését bizonyította egy bárányhimlő vakcina (élő) (Oka/Merck törzs) emlékeztető adag beadása az első vakcinációt követő 4–6évben 419személynek, akik 1–17évesek voltak az első oltás beadásakor. A mértani átlagtiter (GMT) az emlékeztető adag beadását megelőzően 25,7gpELISA egység/ml volt, ami 143,6gpELISA egység/ml‑re emelkedett körülbelül 7–10nappal az emlékeztető adag beadása után.
A varicella vakcina (élő, Oka/Merck törzs) hatékonysága
A Varivax hosszú távú hatékonyságának obszervációs vizsgálatai
Két, Egyesült Államokban végzett obszervációs, hatékonyságot monitorozó vizsgálat adatai igazolták, hogy a széleskörű varicella vakcináció kb.90%‑kal csökkenti a varicella kockázatát. Ráadásul a varicella kockázatának csökkenése populációs szintjén több mint 15évig fennmaradt mind a beoltott, mind a be nem oltott személyeknél. Az adatok arra is utalnak, hogy a varicella vakcináció csökkentheti a herpes zoster kockázatát a beoltott egyéneknél.
Az első vizsgálatban, amely egy hosszú távú, prospektív kohorsz vizsgálat volt, a varicella és a herpes zoster előfordulásának megbecsülése érdekében kb.7600 olyan gyermeket követtek aktívan 14évig, akiket 1995‑ben, a második életévükben oltottak be varicella vakcinával. A vizsgálat végén 2009‑ben a gyermekek 38%‑áról volt ismert, hogy megkapták a varicella második adagját. Megjegyzésképp, 2006‑ban az Egyesült Államokban a varicella vakcina második adagjának beadását javasolták. A követés teljes időtartama során a varicella incidenciája a beoltottak körében hozzávetőleg 10‑szer alacsonyabb volt, mint az ugyanolyan életkorú gyermekeknél a vakcina felfedezése előtti időszakban (a vakcina becsült hatékonysága a vizsgálat időtartama alatt 73% és 90% között volt. A herpes zostert illetően a követés ideje alatt kevesebb herpes zoster eset fordult elő a varicellával beoltottak között, mint a vakcina felfedezését megelőzően ugyanolyan életkorban vad típusú varicellával fertőződött gyermekek között (relatív kockázat: 0,61; 95%‑os CI 0,43‑0,89). Az oltást követően előforduló varicella és zoster esetek többnyire enyhe lefolyásúak voltak.
Egy második, hosszú távú surveillance vizsgálatban 1995‑től (a vakcina felfedezését megelőző időszak) 2009‑ig, 15éven keresztül öt keresztmetszeti felmérést végeztek a varicella előfordulásával kapcsolatban, amelyek mindegyikét hozzávetőleg 8000, véletlenszerűen kiválasztott gyermekkel és 5‑19éves serdülőkkel végezték el. Az eredmények 1995‑től 2009‑ig minden korcsoportban, mind a beoltott, mind a be nem oltott gyermekek és serdülők körében a varicella arányának fokozatos, 90‑95%‑os (kb.10‑20‑szoros) csökkenését mutatták. Ezen felül minden korcsoportban a varicella miatti hospitalizáció arányának kb.90%‑os (kb.10‑szeres) csökkenését figyelték meg.
Egyidejű alkalmazás
Egy kettős vak, aktív komparátorral kontrollált vizsgálatba (V114-029-es protokoll) 1720, egészséges csecsemő kapott véletlen besorolás alapján Vaxneuvance-ot (egy 15-valens pneumococcus vakcina) vagy egy 13-valens pneumococcus vakcinát. A csecsemők megkapták a rutin gyermekkori védőoltásokat is ˗ beleértve a Varivaxot, amelyet egyidejűleg adtak be egy konjugált pneumococcus vakcinával 12˗15hónapos korban.
Gyógyszerészeti jellemzők - VARIVAX
Por:
szacharóz,
hidrolizált zselatin,
karbamid,
nátrium-klorid,
nátrium-L-glutamát,
vízmentes dinátrium-hidrogén-foszfát,
kálium-dihidrogén-foszfát,
kálium-klorid
További információ a nyomokban előforduló maradvány összetevőkről a 2, 4.3 és 4.4pontokban található.
Oldószer:
injekcióhoz való víz
2év.
Elkészítés után a vakcinát azonnal fel kell használni. Ugyanakkor stabilitását 20°C és 25°C között 30percig megtartja.
Hűtve (2°C–8°C) tárolandó és szállítandó. A fénytől való védelem érdekében az injekciós üveget tartsa a dobozában.
Nem fagyasztható!
A gyógyszer elkészítés utáni tárolására vonatkozó előírásokat lásd a 6.3pontban.
Injekciós üveg
Port tartalmazó (I‑es típusú) injekciós üveg, dugóval (butil gumi) és lepattintható kupakkal (alumínium).
Előretöltött fecskendő
Oldószert tartalmazó előretöltött fecskendő (I‑es típusú üveg), dugattyúval (bróm- vagy klórbutil gumi) és zárósapkával (sztirol-butadién gumi), tű nélkül.
Oldószert tartalmazó előretöltött fecskendő (I‑es típusú üveg), dugattyúval (bróm- vagy klórbutil gumi) és zárósapkával (sztirol-butadién gumi), 2különálló tűvel buborékcsomagolásban.
Egy- és tízadagos csomagolás.
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
Elkészítés előtt az injekciós üvegben a por fehér vagy törtfehér, és az előretöltött fecskendőben az oldószer tiszta, színtelen folyadék. A szuszpendálás után a vakcina tiszta, színtelen vagy halványsárga folyadék.
A fertőtlenítőszerekkel való érintkezést el kell kerülni.
A vakcina elkészítéséhez csak az előretöltött fecskendőben levő oldószert szabad felhasználni.
Fontos, hogy minden beteg oltásánál egyszer használatos, steril fecskendőt és tűt használjunk a fertőző ágensek egyik beoltandó személyről a másikra való átvitelének megakadályozása érdekében.
Egy tűt az elkészítéshez, egy másik, új tűt a beadáshoz kell használni.
Útmutatás a vakcina elkészítéséhez
Az injekciós tű felhelyezéséhez a tűt a fecskendő végére kell nyomni, majd elcsavarva kell rögzíteni.
Az előretöltött fecskendő teljes tartalmát a port tartalmazó injekciós üvegbe kell fecskendezni. Az alapos elkeveredést óvatos rázogatással kell biztosítani.
Az elkészített vakcinát vizuálisan meg kell vizsgálni, hogy látható‑e benne bármilyen idegen részecske és/vagy a külleme eltér‑e a normálistól. A vakcina nem használható fel, ha bármilyen idegen részecske látható benne, vagy ha a szuszpendálás után nem tiszta, színtelen vagy halványsárga folyadék jött létre.
A hatásosság elvesztésének minimalizálása érdekében ajánlatos a vakcinát az elkészítés után azonnal beadni. Amennyiben az elkészített vakcina 30percen belül nem kerül felhasználásra, meg kell semmisíteni.
Az elkészített vakcina nem fagyasztható!
Az injekciós üveg teljes tartalmát vissza kell szívni egy fecskendőbe, injekciós tűt kell cserélni, és a vakcinát be kell adni subcutan vagy intramuscularis injekció formájában.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó előírások szerint kell végrehajtani.
Megjegyzés: (egy kereszt)
Osztályozás: II. csoport
Kizárólag orvosi rendelvényhez kötött gyógyszer (V).