Az Analgesin Dolo 220mg filmtabletta felnőttek és 16évesnél idősebb gyermekek számára javallott:

• enyhe-közepesen súlyos fájdalom (például fejfájás, fogfájás, menstruációs fájdalom, ízületi fájdalom, izomfájdalom) rövid távú, tüneti kezelésére.

Adagolás

A nemkívánatos hatások előfordulása minimálisra csökkenthető, ha legkisebb hatásos dózist a tünetek kezeléséhez szükséges legrövidebb ideig alkalmazzák (lásd 4.4pont).

Felnőttek és 16év feletti, 50kg-nál nagyobb testsúlyú serdülők

Az ajánlott adag felnőttek és 16év feletti, 50kg-nál nagyobb testsúlyú serdülők számára 1filmtabletta 8-12óránként.

Alternatívaként, a kezdő adag 2filmtabletta, amelyet további egy filmtabletta bevétele követ 8-12óra múlva, ha ez szükséges.

A maximális napi adag 3filmtabletta.

A kezelés időtartama 7nap. Ha a fájdalom továbbra is fennáll, vagy a tünetek változnak, ajánlatos orvoshoz fordulni.

Idősek

Az időskorú betegek maximális napi adagja 2db filmtabletta, két alkalomra elosztva. A túladagolás kockázata miatt ezt a gyógyszert körültekintően kell alkalmazni idős betegeknél (lásd 4.4pont). A lehető legalacsonyabb dózist a lehető legrövidebb ideig kell alkalmazni, mivel az időskorúaknál fokozott a mellékhatások kialakulásának kockázata.

Vesekárosodásban szenvedő betegek

Vesekárosodásban szenvedő betegek számára a maximális napi adag 2db filmtabletta, két alkalomra elosztva.

Ezt a gyógyszert körültekintően kell alkalmazni vesekárosodásban szenvedő betegeknél (lásd 4.4pont). A metabolit felhalmozódásának elkerülése érdekében dóziscsökkentés szükséges azoknál a betegeknél, akiknél a kreatinin-clearance nagyobb, mint 30ml/perc. A naproxen-nátrium nem ajánlott azon betegek számára, akiknél a kreatinin-clearance kevesebb mint 30ml/perc (lásd 4.3 és 4.4pont).

Májkárosodásban szenvedő betegek

Májkárosodásban szenvedő betegek maximális napi adagja 2db filmtabletta, két alkalomra elosztva.

Ezt a gyógyszert körültekintően kell alkalmazni májkárosodásban szenvedő betegeknél (lásd 4.4pont). A túladagolás kockázata miatt ezeknél a betegeknél dóziscsökkentés szükséges. A naproxen-nátrium nem ajánlott súlyos májkárosodásban szenvedő betegek számára (lásd 4.3 és 4.4pont).

Gyermekek és serdülők

Az adagolás 16év feletti, 50kg-nál nagyobb testsúlyú serdülők számára azonos a felnőttekével.

Az Analgesin Dolo 220mg filmtabletta alkalmazása nem ajánlott 16éves kor alatti serdülőknél, mivel testsúly alapú adagolása nem lehetséges.

Az Analgesin Dolo 220mg filmtabletta biztonságosságát és hatásosságát 2év alatti gyermekek esetében nem igazolták.

Az alkalmazás módja

A filmtablettát egészben, elegendő mennyiségű folyadékkal, vagy étkezés után kell bevenni. Érzékeny gyomrú betegeknek étkezés közben ajánlott bevenni a filmtablettát.

• A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

• Acetilszalicilsav vagy más nem-szteroid gyulladásgátló gyógyszer (NSAID) alkalmazásával összefüggésben kialakult bronchospasmus, asthma, orrpolip, rhinitis, urticaria, anaphylaxiás vagy anaphylactoid reakciók kórelőzménye.

• Aktív, vagy a kórelőzményben szereplő, reccurrens peptikus fekély/vérzés (kettő vagy több különálló, bizonyított fekélyes vagy vérzéses epizód).

• Korábbi NSAID-kezeléssel összefüggő gastrointestinalis vérzés vagy perforáció az anamnesisben.

• Súlyos májkárosodás.

• Súlyos vesekárosodás.

• Súlyos szívelégtelenség.

• A terhesség utolsó trimesztere (lásd 4.6pont).

• Cerebrovasculáris vagy egyéb aktív vérzés.

• Gyermekeknél 2év alatti életkor.

A nemkívánatos hatások előfordulása minimálisra csökkenthető, ha a legkisebb hatásos dózist a tünetek kezeléséhez szükséges legrövidebb ideig alkalmazzák (lásd 4.2pont és alább: gastrointestinalis és cardiovascularis kockázatok).

Az Analgesin Dolo 220mg filmtabletta és más NSAID-ok – többek között cikloxigenáz-2-szelektív gátlók – egyidejű alkalmazása kerülendő.

A naproxen-nátrium gátolja a thrombocyta-aggregációt és meghosszabbíthatja a vérzési időt. Véralvadási zavarban szenvedő, vagy véralvadást gátló gyógyszerekkel kezelt betegek szoros megfigyelése szükséges az Analgesin Dolo 220mg filmtablettával végzett kezelés során.

A máj- és a veseműködés paramétereit szorosan monitorozni kell az Analgesin Dolo 220mg filmtablettával végzett kezelés során, legfőképpen az időskorúak, a krónikus pangásos szívelégtelenségben vagy a krónikus veseelégtelenségben szenvedő, valamint a diuretikumokkal kezelt betegek esetében.

Idősek

Időskorúaknál gyakoribbak a NSAID-okkal kapcsolatos mellékhatások, főként a gastrointestinalis vérzés és a perforáció, melyek fatális kimenetelűek lehetnek (lásd 4.2pont).

Gastrointestinalis vérzés, ulcus, perforáció

Valamennyi NSAID alkalmazása kapcsán beszámoltak a kezelés során bármikor fellépő, az anamnesisben súlyos gastrointestinalis eseményekkel, vagy anélkül, figyelmeztető tünetekkel, vagy anélkül megjelenő gastrointestinalis vérzésről, ulcusról, vagy perforacióról, akár fatális kimenetellel.

A gastrointestinalis vérzés, ulcus vagy perforáció kockázata nagyobb a NSAID dózisainak emelése esetén, vagy ha az anamnesisben ulcus szerepel – különösen, ha szövődményként vérzés, vagy perforáció is jelentkezett (lásd 4.3pont), ‑ továbbá időskorúaknál. Ezeknek a betegeknek a rendelkezésre álló legkisebb adaggal kell elkezdeniük a kezelést. Ezeknél a betegeknél – továbbá azoknál, akik egyidejűleg kis dózisú aszpirint vagy más, a gastrointestinalis szövődmények kockázatát valószínűleg fokozó gyógyszereket szednek ‑ megfontolandó a kombinált kezelés védő hatású gyógyszerekkel, például mizoprosztollal vagy protonpumpa-gátlókkal (lásd alább és a 4.5pontban).

Azoknak a betegeknek, főleg az időskorúaknak, akiknek az anamnesisében gastrointestinalis toxicitás szerepel, jelezniük kell bármilyen szokatlan hasi panaszt (legfőképpen a gastrointestinalis vérzést), különösen a kezelés kezdeti szakaszában.

Körültekintően kell eljárni az olyan betegek esetében, akik egyidejűleg olyan gyógyszereket kapnak, amelyek fokozhatják a fekélyképződés vagy a vérzés kockázatát, például orális kortikoszteroidokat, véralvadásgátlókat (például warfarint), szelektív szerotonin-visszavétel gátlókat vagy thrombocyta-aggregáció gátlókat (például aszpirint) (lásd 4.5pont).

Amikor naproxen-nátriumot szedő betegeknél lép fel gastrointestinalis vérzés vagy perforáció, abba kell hagyni a kezelést.

A NSAID-okat körültekintően kell alkalmazni olyan betegeknél, akiknél a kórelőzményben gyomor-, vagy bél betegség (például colitis ulcerosa, Crohn-betegség) szerepel, mivel annak exacerbatioja következhet be (lásd 4.8pont).

Cardiovascularis és cerebrovasculáris mellékhatások

A kezelés megkezdése előtt körültekintés (orvosi/gyógyszerészi konzultáció) szükséges azoknál a betegeknél, akiknél az anamnesisben hypertonia és/vagy szívelégtelenség szerepel, mivel NSAID kezeléssel kapcsolatban beszámoltak folyadékretencióról, hypertoniáról és oedemáról.

Klinikai vizsgálatok és epidemiológiai adatok alapján egyes NSAID-ok alkalmazása (mindenekelőtt nagy dózisokban és hosszú távú kezelésként) az artériás thromboticus szövődmények (például myocardialis-infarctus vagy stroke) kismértékben fokozott kockázatával járhat. Bár az adatok szerint a naproxen (1000mg/nap) alkalmazása alacsonyabb kockázatot jelenthet, némi kockázat nem zárható ki. A kis dózisú (600mg/nap) naproxen-nátrium hatásairól nincs elegendő adat a lehetséges thrombosis-kockázattal kapcsolatos megalapozott következtetések levonásához.

Bőrreakciók

NSAID-ok alkalmazásával kapcsolatban nagyon ritkán beszámoltak súlyos bőrreakciókról, ‑ amelyek közül némelyik fatális kimenetelű lehet, ‑ többek között exfoliatív dermatitisről, Stevens–Johnson-szindrómáról és toxikus epidermális necrolysisről (lásd 4.8pont). Úgy tűnik, hogy e reakciók kockázata a kezelés korai szakaszában a legnagyobb; a reakció kezdete az esetek zömében a kezelés első hónapjára esik. Bőrkiütés, nyálkahártya-elváltozások vagy a túlérzékenység bármilyen egyéb tünetének első jelentkezésekor abba kell hagyni a naproxen-nátrium adását.

A termékenységgel kapcsolatos óvintézkedések

Egyes bizonyítékok amellett szólnak, hogy a ciklooxigenázt/prosztaglandinszintézis-gátlók az ovulációra hatva károsíthatják a női termékenységet. Ez a kezelés abbahagyását követően reverzibilis.

Anaphylaxiás (anaphylactoid) reakciók:

Túlérzékenységi (többek között anaphylactoid) reakciók felléphetnek, ha az anamnesisben szerepel az acetilszalicilsavval, más nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerrel, vagy naproxen-nátrium hatóanyagú gyógyszerrel kapcsolatos túlérzékenységi reakció, valamint annak hiányában is.

Előfordulhatnak továbbá olyan egyéneknél, akiknél a kórelőzményben angio-oedema, hörgőgörcs-készség (például asthma), rhinitis, orr-polyposis, allergiás betegség, krónikus légzőszervi betegség vagy acetilszalicilsav-érzékenység áll fenn. Túlérzékenységi reakciók előfordulhatnak továbbá ismert (többek között bőrreakciók, viszketés, vagy bőrkiütés formájában megnyilvánuló) naproxen-nátrium-allergiában vagy egyéb NSAID-allergiában szenvedő betegeknél. Az anaphylactoid reakciók, köztük az anaphylaxia végzetes kimenetelűek lehetnek.

Májkárosodás

Májkárosodásban szenvedő betegeknél körültekintően kell eljárni (lásd 4.2 és 4.3pont). Idült alkoholos májbetegségben – és feltehetően a cirrhosis más formáiban is – a plazma teljes naproxen-nátrium koncentrációja csökkent, míg a szabad naproxen-nátrium szintje emelkedett. A legkisebb hatásos dózis alkalmazása ajánlott.

Vesekárosodás

Mivel a naproxen-nátrium és metabolitjainak eliminációja a vesén keresztül, glomeruláris filtrációval történik, ezt a szert nagy körültekintéssel kell adni veseelégtelenségben szenvedő betegeknek (lásd 4.2pont). A károsodott veseműködésű betegek kreatinin-clearance-ét meg kell határozni, ill. monitorozni kell a kezelés ideje alatt. Ha a kreatinin-clearance kevesebb mint 30ml/perc, nem ajánlott a naproxen-nátrium kezelés (lásd 4.3pont).

Gyermekek és serdülők

Az Analgesin Dolo 220mg filmtabletta alkalmazása nem ajánlott 16éves kor alatti gyermekeknél, mivel testsúly-alapú adagolása nem lehetséges.

Segédanyagok

A készítmény kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz filmtablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.

A következő gyógyszerekkel történő egyidejű alkalmazás nem ajánlott:

Véralvadásgátlók

A NSAID-ok fokozhatják a véralvadásgátlók, például a warfarin hatásait (lásd 4.4pont).

Acetilszalicilsav

Klinikai farmakodinámiás adatok arra utalnak, hogy az egyidejűleg, több napon át szedett naproxén gátolhatja a kis dózisban szedett acetilszalicilsav thrombocyta-aktivitásra irányuló hatását, és ez a gátló hatás a naproxén-kezelés leállítása után akár több napon keresztül is fennmaradhat. A kölcsönhatás klinikai jelentősége nem ismert.

Thrombocyta-aggregáció gátlók és szelektív szerotonin-visszavétel gátlók (SSRI-k)

NSAID-okkal egyidejűleg alkalmazva fokozott a gastrointestinalis vérzés kockázata (lásd 4.4pont).

Kortikoszteroidok

Egyidejű alkalmazásuk NSAID-okkal fokozhatja a gastrointestinalis vérzés vagy a fekély kialakulásának kockázatát (lásd 4.4pont).

Lítium

Lítium és naproxen-nátrium egyidejű alkalmazása során növekszik a plazma lítium koncentrációja. Egyidejű alkalmazás során monitorozni kell a lítium plazmaszintjét és módosítani az adagolását.

A következő gyógyszerek együttes alkalmazása különleges körültekintést igényel:

Más NSAID-ok, például COX-2 gátlók

Két vagy több NSAID egyidejű alkalmazása fokozza a gastrointestinalis károsodás kockázatát (lásd4.4).

Diuretikumok, ACE-gátlók és angiontenzin-II antagonisták

A NSAID-ok csökkenthetik a diuretikumok és más vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatását. Egyes, károsodott veseműködésű (például dehidrálódott vagy idős és beszűkült vesefunkciójú) betegeknél ACE-gátló vagy angiotenzin-II antagonista, valamint ciklooxigenáz-gátló gyógyszerek egyidejű alkalmazása a veseműködés további romlását eredményezheti – többek között akut veseelégtelenség fordulhat elő, ami általában reverzibilis. Ezeket a kölcsönhatásokat a naproxent ACE-gátlókkal vagy angiotenzin-II antagonistákkal egyidejűleg szedő betegeknél szem előtt kell tartani. Emiatt ezt a kombinációt körültekintően kell alkalmazni, különösen az időseknél. A betegnek megfelelően hidráltnak kell lennie, továbbá megfontolandó a veseműködés monitorozása az egyidejű terápia megkezdése után, majd azt követően rendszeresen.

Zidovudin

In vitro vizsgálatok kimutatták, hogy a naproxen-nátrium és a zidovudin egyidejű alkalmazása növeli a zidovudin plazmakoncentrációját, és ezáltal fokozhatja a haematologiai toxicitást.

Furoszemid

A naproxen-nátrium csökkentheti a furoszemid nátriumürítő hatását.

Hidantoin- és szulfonilurea-származékok

Mivel a naproxen-nátrium szinte teljes mennyisége plazmafehérjékhez kötődik, körültekintően kell együtt alkalmazni hidantoin- vagy szulfonilurea-származékokkal, ugyanis ezek a gyógyszerek úgyszintén plazmafehérjékhez kötődnek. Az egyidejűleg naproxennel és hidantoinnal, szulfonamiddal vagy szulfonilureával kezelt betegeket megfigyelés alatt kell tartani, mert dózismódosítás válhat szükségessé.

Metotrexát

A naproxen-nátrium csökkenti a metotrexát tubuláris szekrécióját, ezért egyidejű alkalmazásuk során fokozott lehet a metotrexát toxicitása.

Probenecid

Ha egyidejűleg probenecidet alkalmaznak, akkor meghosszabbodik a naproxen-nátrium biológiai felezési ideje és megnő a plazmakoncentrációja.

Ciklosporin

A ciklosporin egyidejű alkalmazása fokozhatja a vesekárosodás kockázatát.

Laboratóriumi vizsgálatok

Felvetették, hogy mellékvese-funkciós próbák elvégzése előtt 48órával átmenetileg fel kell függeszteni a naproxen kezelést, mert a naproxen zavarhat egyes, 17-ketogén szteroidok kimutatására szolgáló teszteket. A naproxen hasonlóképpen zavarhat egyes, az 5-hidroxi-indolecetsavat a vizeletből kimutató vizsgálatokat.

Étel

Étel elfogyasztása késleltetheti a naproxen-nátrium felszívódását.

Alkohol

Az alkohol fokozhatja a NSAID-ok alkalmazásával járó gastrointestinalis vérzés kockázatát.

Gyermekek és serdülők

Interakciós vizsgálatokat csak felnőtteknél végeztek.

Terhesség

A prosztaglandinszintézis gátlása kedvezőtlenül hathat a terhességre és/vagy az embrionális/magzati fejlődésre. Epidemiológiai vizsgálatokból származó adatok arra utalnak, hogy a prosztaglandin-szintézis-gátlók kora terhesség alatt történő alkalmazása után megnő a vetélés, a cardiális malformáció és a gastroschisis kockázata. A cardiovascularis malformáció abszolút kockázata kevesebb, mint 1%‑ról legfeljebb kb. 1,5%-ra nőtt. A kockázat várhatóan a dózissal és a kezelés időtartamával együtt nő.

Állatoknál kimutatták, hogy prosztaglandinszintézis-gátló alkalmazása a pre- és posztimplantációs veszteség és az embriofoetalis letalitás fokozódását eredményezi. Emellett állatoknál, amelyeknek az organogenesis időszaka alatt prosztaglandinszintézis-gátlót adtak, nőtt a különböző malformációk, köztük a cardiovascularis malformációk előfordulási gyakorisága. A terhesség 20.hetétől kezdődően a naproxen alkalmazása a magzati veseműködési zavarból eredő oligohydramniont okozhat. Ez röviddel a kezelés megkezdése után jelentkezhet, és a kezelés abbahagyása után általában reverzibilis. Továbbá a második trimeszterben végzett kezelést követően a ductus arteriosus szűkületéről számoltak be, ami az esetek többségében a kezelés abbahagyása után megszűnt. Ezért a terhesség első és második trimesztere során a naproxen-nátriumot nem szabad alkalmazni, csak ha ez egyértelműen szükséges. Ha gyermekvállalást tervező nő szed naproxen-nátriumot vagy azt a terhesség első és második harmadában alkalmazzák, akkor annak adagját a lehető legkisebbre és a kezelés időtartamát a lehető legrövidebbre kell korlátozni. Megfontolandó az oligohydramnion és a ductus arteriosus szűkületének antenatalis monitorozása, ha a naproxen-kezelés a 20.terhességi héttől több napon át történt. A naproxen alkalmazását abba kell hagyni oligohydramnion vagy a ductus arteriosus szűkületének észlelése esetén.

A terhesség harmadik harmadában a prosztaglandinszintézis-gátlók a következőknek tehetik ki a magzatot :

• cardiopulmonális toxicitás (a ductus arteriosus szűkülete/korai záródása és pulmonális hypertonia);

• a vese működészavara (lásd fent).

Az anyát és az újszülöttet a terhesség végén fenyegető veszélyek:

• a vérzési idő lehetséges meghosszabbodása thrombocyta-aggregációt gátló hatással, ami akár rendkívül alacsony dózisok mellett is előfordulhat;

• a méhösszehúzódások gátlása, ami késői vagy elhúzódó vajúdást eredményez.

A fentiek miatt a naproxen-nátrium ellenjavallt a terhesség harmadik harmadában (lásd 4.3 és 5.3pont).

Szoptatás

Az Analgesin Dolo 220mg filmtabletta alkalmazása nem ajánlott a szoptatás során, mivel kiválasztódik az anyatejbe.

Termékenység

Egyes bizonyítékok amellett szólnak, hogy a ciklooxigenázt/prosztaglandinszintézis-gátlók az ovulációra hatva károsíthatják a női termékenységet. Ez a kezelés abbahagyását követően reverzibilis.

Az Analgesin Dolo 220mg filmtabletta nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. NSAID-ok bevétele után mellékhatások, például szédülés, álmosság, kimerültség és látászavarok lehetségesek. Ha ez előfordul, a betegek nem vezethetnek gépjárművet, és nem kezelhetnek gépeket.

A klinikai vizsgálatokból származó adatok azt mutatják, hogy az összes nemkívánatos esemény előfordulása a naproxen-nátrium egyszeri kis (1tabletta) vagy nagy (2tabletta) dózisának adása vagy ismételt adagolása során hasonló a placebo adása után észlelthez. A leggyakrabban bejelentett (100beteg közül 1-nél több esetben előforduló) nemkívánatos események között a fejfájás (4,9%), a hányinger (4,4%), a szédülés (2,0%), a hányás (1,8%) és a dyspepsia (1,9%) szerepelnek. Súlyos allergiás reakciók rendkívül ritkán fordulnak elő.

A nemkívánatos események táblázatos felsorolása:

• nagyon gyakori (≥1/10)

• gyakori (≥1/100 – <1/10)

• nem gyakori (≥1/1 000 – <1/100)

• ritka (≥1/10 000 – <1/1 000)

• nagyon ritka (<1/10 000)

• nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

Néhány kiválasztott mellékhatás leírása

Emésztőrendszeri betegségek és tünetek

A leggyakrabban észlelt nemkívánatos események a gastrointestinalis mellékhatások. Elsősorban időskorúaknál fordulhatnak elő – olykor letális kimenetelű – peptikus fekélyek, perforáció és gyomor-bélvérzés (lásd 4.4pont). Beszámoltak hányingerről, hányásról, hasmenésről, székrekedésről, hasi panaszokról, hasi fájdalomról, melaenáról, haematemesisről, stomatitis ulcerosáról, továbbá colitis és Crohn-betegség heveny súlyosbodásáról (lásd 4.4pont). Gastritist kevésbé gyakran észleltek. A gyomor-bélvérzés kockázata a gyógyszeradag és a kezelés időtartamának függvénye.

Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek

NSAID kezelés során oedemáról, hypertoniáról és szívelégtelenségről számoltak be. A klinikai vizsgálatok megállapításai és epidemiológiai adatok szerint egyes NSAID-ok (legfőképpen nagy dózisban és hosszú távon történő) alkalmazása artériás thromboticus szövődmények (például szívizom infarctus vagy stroke) kismértékben fokozott kockázatával járhat. (lásd 4.4pont).

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei

Bullosus reakciókat, például Stevens–Johnson-szindrómát és toxikus epidermális necrolysist rendkívül ritkán jelentettek.

Immunrendszeri betegségek és tünetek

Más NSAID-okhoz hasonlóan anaphylaxiás, vagy anaphylactoid jellegű allergiás reakciók a gyógyszercsoportba tartozó hatóanyagokkal történt korábbi expozíció esetén, azonban ennek hiányában is előfordulhatnak. Az anaphylaxiás reakciók jellegzetes tünetei többek között: hirtelen fellépő súlyos hypotonia, a szívverés gyorsulása vagy lassulása, szokatlan kimerültség vagy gyengeség, szorongás, izgatottság, eszméletvesztés, nehézlégzés vagy a nyelés nehezítettsége, viszketés, csalánkiütés angioedemával vagy anélkül, bőrpír, hányinger, hányás, görcsös hasi fájdalom, hasmenés.

Gyermekek és serdülők

A gyermekeknél jelentkező nemkívánatos események gyakorisága, jellege és súlyossága valószínűleg azonos a felnőtteknél észlelhetővel.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Tünetek

Nagy mennyiségű naproxen-nátrium véletlen vagy szándékos lenyelése után hasi fájdalom, hányinger, hányás, szédülés, fülcsengés, ingerlékenység – súlyosabb esetekben ezeken felül vérhányás, szurokszéklet, öntudatzavarok, légzési rendellenességek, görcsrohamok és veseelégtelenség jelentkezhetnek.

Kezelés

Gyomormosás és a szokásos tüneti kezelés ajánlott.

Megfelelő mennyiségű aktív szén azonnali adása (a bevételtől számított1 órán belül) csökkentheti a gyógyszer felszívódását.

Gyermekek és serdülők

A túladagolás tünetei és kezelése ugyanaz, mint a felnőtteknél.