KEVZARA 175 MG/ML OLDATOS INJEKCIÓ
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - KEVZARA 175 MG/ML
Polyarticularis juvenilis idiopathiás arthritis
A Kevzara polyarticularis juvenilis idiopathiás arthritis (pJIA; rheumatoidfaktor-pozitív vagy rheumatoidfaktor-negatív polyarthritis vagy kiterjedt oligoarthritis) kezelésére javallott, olyan 2 éves vagy idősebb betegeknél, akik nem reagáltak megfelelő módon a hagyományos, szintetikus betegségmódosító reumaellenes gyógyszerekre (csDMARDok). A Kevzara monoterápiaként vagy metotrexáttal (MTX) kombinációban is alkalmazható.
A kezelést olyan orvosnak kell megkezdenie és felügyelnie, aki tapasztalt annak a betegségnek a diagnózisában és kezelésében, amire ez a gyógyszer javallott (lásd 4.1 pont). A betegeknek Betegkártyát kell kapniuk.
Adagolás
pJIA
A javasolt dózis 2 éves vagy idősebb betegeknél kéthetente 4 mg/ttkg subcutan alkalmazva a legalább 10 kg-os, de 30 kg alatti testtömegű betegeknél, és kéthetente 3 mg/ttkg subcutan alkalmazva a legalább 30 kg testtömegű betegeknél.
A szarilumab monoterápiaként vagy metotrexáttal (MTX) kombinációban is alkalmazható.
A szarilumabot subcutan injekcióban kell alkalmazni és a dózist minden beadáskor a beteg testtömege (kg) alapján kell kiszámolni. A dózist kizárólag a beteg testtömegének tartós változása esetén szabad módosítani (lásd 1. táblázat).
A szarilumab alkalmazásakor a beteg testtömege legalább 10 kg kell hogy legyen.
Dózismódosítás kéthetente 4 mg/ttkg-ról kéthetente 3 mg/ttkg-ra
Azoknál a betegeknél, akiknél kezdetben 4 mg/ttkg dózist alkalmaztak és testtömegük 27,5–<39,5 kg között van, az injekció 0,65 ml-es dózisát kell alkalmazni mindaddig, amíg a beteg testtömege el nem éri a 39,5 kg-ot. 39,5 kg-tól a beteget át kell állítani a kéthetente 3 mg/ttkg dózisra (lásd 1. táblázat).
63 kg vagy nagyobb testtömegű betegeknél a maximális dózis kéthetente 200 mg.
-
táblázat: A szarilumab subcutan dózisa testtömegtartomány alapján:
Testtömeg (kg) Injekciónkénti mennyiség (ml) Legalább 10 kg, de 30 kg alatti testtömegű betegek (kéthetente 4 mg/ttkg) ≥10 – <12.5 0,25 ≥12,5 – <14.5 0,30 ≥14,5 – <16.5 0,35 ≥16,5 – <19 0,40 ≥19 – <21 0,45 ≥21 – <23.5 0,50 ≥23,5 – <25.5 0,55 ≥25,5 – <27.5 0,60 ≥27,5 – <30 0,65 30 kg vagy nagyobb testtömegű betegek (kéthetente 3 mg/ttkg) ≥30 – <31 0,50 ≥31 – <34 0,55 ≥34 – <37 0,60 ≥37 – <39.5 0,65 ≥39,5 – <42.5 0,70 ≥42,5 – <45 0,75 ≥45 – <48.5 0,80 ≥48,5 – <51.5 0,85 ≥51,5 – <54.5 0,90 ≥54,5 – <57 0,95 ≥57 – <63 1,00 ≥63 1,1 -
táblázat: Neutropenia, thrombocytopenia vagy májenzim emelkedések esetén javasolt dózismódosítások pJIAesetében (lásd 4.4 és 4.8 pont):
Alacsony abszolút neutrophilszám Laborérték (sejtszám × 109/l) Javaslat 1 feletti ANC A szarilumab aktuális dózisát kell fenntartani. ≥ 0.5 – <1 közötti ANC fertőzéssel vagy fertőzés nélkülfertőzéssel nem járó, 0,5 alatti ANC A klinikai állapot értékeléséig a kezelést fel kell függeszteni. fertőzéssel járó, 0,5 alatti ANC Abba kell hagyni a szarilumab-kezelést. Alacsony thrombocytaszám Laborérték (sejtszám × 103/µl) Javaslat 50–100 A szarilumab-kezelést fel kell függeszteni addig, amíg az érték ismét> 100 × 103/µl lesz és amíg a klinikai állapotot kiértékelik. 50 alatti Abba kell hagyni a szarilumab-kezelést. Májenzim eltérések Laborérték Javaslat GPT (ALAT) > anormálérték felső határának 1–3-szorosa Megfontolandó az egyidejűleg alkalmazott MTX vagy egyéb gyógyszerek dózisának módosítása a klinikai állapotnak megfelelően. GPT (ALAT) > anormálérték felső határának 3–5-szöröse A szarilumab-kezelést fel kell függeszteni addig, amíg az érték ismét anormálérték felső határának 3-szorosa alá csökken és amíg a klinikai állapotot kiértékelik. GPT (ALAT) > anormálérték felső határának 5-szöröse A szarilumab-kezelést fel kell függeszteni. A dóziscsökkentést nem vizsgálták pJIA-ban szenvedó betegeknél. A kezelés folytatásáról vagy felfüggesztéséről az adott beteg személyre szabott, orvosi értékelése alapján kell dönteni. Amennyiben szükséges, az egyidejűleg alkalmazott MTX és/vagy egyéb gyógyszer dózisát is módosítani kell vagy fel kell függeszteni ezek alkalmazását.
Kimaradt dózis
Ha legfeljebb 3 nap telt el azóta, hogy egy szarilumab-dózis beadása kimaradt, a következő dózist a lehető leghamarabb be kell adni. Az azt követő dózist a szokásos, tervezett időpontban kell beadni. Ha a kimaradt dózis beadása óta 4 vagy annál több nap telt el, a következő dózist az előzetes időrendnek megfelelő időpontban kell beadni és a dózist nem szabad megduplázni.
Különleges betegcsoportok
Vesekárosodás:
Enyhe és közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél nincs szükség a dózis módosítására. A szarilumabot nem vizsgálták súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél (lásd 5.2 pont).
Májkárosodás:
A szarilumab biztonságosságát és hatásosságát nem vizsgálták májkárosodásban szenvedő, köztük pozitív hepatitis B-vírus (HBV) vagy hepatitis C-vírus (HCV) szerológiai eredményt mutató betegeknél (lásd 4.4 pont).
Idősek:
Nincs szükség a dózis módosítására 65 évesnél idősebb betegeknél (lásd 4.4 pont).
Gyermekek és serdülők:
A szarilumab biztonságosságát és hatásosságát 2 éves vagy fiatalabb gyermekek esetében nem igazolták. Nincsenek rendelkezésre álló adatok.
Az alkalmazás módja
Bőr alá történő beadásra.
Az injekciót minden alkalommal másik helyre kell beadni (a has, comb és felkar ). A szarilumab injekciót nem szabad érzékeny, sérült, véraláfutásos vagy heges bőrbe adni.
Injekciós üveg
Az injekciós üveg tartalmát kizárólag egészségügyi szakember adhatja be. A 175 mg/ml-es injekciós üveg használatra kész oldatos injekció, amit már nem kell hígítani. A dózist steril tűvel és fecskendővel kell felszívni az injekciós üvegből. A tűt és a fecskendőt nem szabad újra felhasználni.
A szarilumab injekciós üveg tartalma nem keverhető egy másik szarilumab injekciós üveg tartalmával és nem tölthető át másik szarilumab injekciós üvegbe. Az injekciós üveget csak egyszer szabad felhasználni. A fel nem használt dózist meg kell semmisíteni (lásd 6.6 pont).
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Aktív, súlyos fertőzések (lásd 4.4 pont).
Nyomonkövethetőség
A biológiai készítmények könnyebb nyomonkövethetősége érdekében az alkalmazott készítmény nevét és gyártási tételszámát egyértelműen kell dokumentálni.
Súlyos fertőzések
A betegeknél szorosan monitorozni kell a szarilumab-kezelés alatt kialakuló fertőzés okozta jeleket és tüneteket (lásd 4.2 és 4.8 pont). Az időseknél általában gyakrabban fordulnak elő fertőzések, ezért idősek kezelésekor elővigyázatosság szükséges.
A szarilumab nem szabad alkalmazni olyan betegeknél, akiknél aktív fertőzés áll fenn, ideértve a lokalizált fertőzéseket is. A szarilumab alkalmazásának megkezdése előtt mérlegelni kell a kezelés kockázatait és előnyeit azoknál a betegeknél:
-
akiknél krónikus vagy rekurrens fertőzés áll fenn;
-
akiknél súlyos vagy opportunista fertőzés szerepel a kórelőzményben;
-
akiknél HIV-fertőzés áll fenn;
-
akik fertőzésre hajlamosító alapbetegségben szenvednek;
-
akik tuberculosis fertőzésnek vannak kitéve; vagy
-
olyan területen éltek vagy olyan területre utaztak, ahol endémiás tuberculosis vagy endémiás mycosisok fordulnak elő.
Fel kell függeszteni a szarilumab-kezelést, ha a betegnél súlyos fertőzés vagy opportunista fertőzés alakul ki. Amint a fertőzést kontrollálták, a szarilumab-kezelést a kezelőorvos megítélése szerint ismét meg lehet kezdeni.
Annál a betegnél, akinél a kezelés alatt új fertőzés jelentkezik, egy immunhiányos betegre szabott azonnali és teljeskörű diagnosztikai vizsgálatot kell végezni, megfelelő antimikrobiális terápiát kell indítani, és a beteget szoros megfigyelés alatt kell tartani.
Súlyos és néha halálos kimenetelű, baktérium, mycobacterium, invazív gomba, vírus vagy egyéb opportunista kórokozó okozta fertőzésekről számoltak be olyan betegeknél, akik RA kezelésére immunszuppresszív szereket, köztük szarilumabot kaptak. A szarilumab alkalmazása kapcsán leggyakrabban megfigyelt súlyos fertőzések közé a pneumonia és a cellulitis tartozott RA-ban szenvedő betegeknél (lásd 4.8 pont). Az opportunista fertőzések között tuberculosisról, candidiasisról és pneumocystitisről számoltak be a szarilumab-kezelés kapcsán. Néhány esetben, inkább disszeminált, mint lokalizált betegség fordult elő. A legtöbb ilyen beteg egyidejűleg immunszuppresszív szereket, például metotrexátot (MTX) vagy kortikoszteroidokat szedett, amely az RA mellett hajlamosíthatja őket a fertőzésekre.
Tuberculosis
A szarilumab-kezelés megkezdése előtt a betegeknél értékelni kell a tuberculosis kockázati tényezőit és ki kell vizsgálni, nincs-e a látens fertőzésük. A látens vagy aktív tuberculosisos betegeket a szarilumab-kezelés megkezdése előtt standard mycobacterium ellenes terápiával kell kezelni. A szarilumab-kezelés megkezdése előtt meg kell fontolni a tuberculosis elleni terápiát azoknál a betegeknél, akiknek a kórelőzményében látens vagy aktív tuberculosis szerepel, és akiknél annak megfelelő kezelése nem igazolható, valamint azoknál a betegeknél, akiknél a látens tuberculosis-teszt negatív lett, de a tuberculosis-fertőzés kockázati tényezői fennállnak. A kezelőorvosnak figyelembe kell vennie, hogy a tuberculin bőrpróba és a gamma-interferon TBC vérvizsgálatok esetében fennáll a fals negatív eredmények kockázata, elsősorban a súlyos állapotú vagy immunkompromittált betegeknél. A tuberculosis elleni kezelés mérlegelésekor helyénvaló lehet a tuberculosis kezelésében tapasztalt orvos bevonásával végzett konzílium.
A betegeknél szorosan monitorozni kell a kialakuló tuberculosis okozta panaszokat és tüneteket. Ez azokra a betegekre is vonatkozik, akiknél a kezelés megkezdése előtt negatív eredményt adott a látens tuberculosis-teszt.
Vírusreaktiválódás
Az immunszuppresszív biológiai terápiák kapcsán vírusreaktiválódásról számoltak be. Herpes zoster eseteit figyelték meg a szarilumabbal végzett klinikai vizsgálatokban (lásd 4.8 pont). A klinikai vizsgálatokban nem számoltak be hepatitis B reaktiválódás eseteiről; ugyanakkor a reaktiválódás veszélyének kitett betegeket kizárták a vizsgálatokból.
Laboratóriumi értékek
Neutrophilszám
A szarilumab-kezelés az ANC nagyobb fokú csökkenésével járt (lásd 4.8 pont). Az ANC csökkenése és a fertőzések, köztük a súlyos fertőzések gyakoribb előfordulása között nem volt összefüggés.
-
A szarilumab-kezelés megkezdése nem ajánlott azoknál a betegeknél, akiknél a neutrophilek száma alacsony, vagyis az ANC kevesebb, mint 2 × 109/l. 0,5 × 109/l alatti ANC esetén ajánlott abbahagyni a szarilumab-kezelést (lásd 4.2 pont).
-
A terápia megkezdése után 4–8 héttel, ezt követően pedig a klinikai állapotnak megfelelően ellenőrizni kell a neutrophilszámot. Az ANC-eredményeken alapuló javasolt dózismódosításokat lásd a 4.2 pontban.
-
Az ANC változások farmakodinámiája alapján, a dózismódosítás mérlegelésekor az adagolási intervallum végén nyert eredményeket kell alkalmazni (lásd 5.1 pont).
Thrombocytaszám
A szarilumab-kezelés klinikai vizsgálatokban a thrombocytaszám csökkenésével járt. A thrombocytaszám csökkenése nem járt vérzéses eseményekkel (lásd 4.8 pont).
-
A szarilumab-kezelés megkezdése nem ajánlott azoknál a betegeknél, akiknél a thrombocytaszám kevesebb, mint 150 × 103/µl. 50 × 103/µl alatti thrombocytaszám esetén abba kell hagyni a szarilumab alkalmazását.
-
A terápia megkezdése után 4–8 héttel, később pedig a klinikai állapotnak megfelelően kell ellenőrizni a thrombocytaszámot. A thrombocytaszámon alapuló javasolt dózismódosításokat lásd a 4.2 pontban.
Májenzimek
A szarilumab-kezelés a transzaminázok emelkedésének nagyobb gyakoriságával járt együtt. Ezek az emelkedések átmeneti jellegűek voltak, és nem eredményeztek semmilyen klinikailag nyilvánvaló májkárosodást a klinikai vizsgálatokban (lásd 4.8 pont). Az ilyen emelkedések gyakoriságának és mértékének növekedését figyelték meg akkor, amikor potenciálisan hepatotoxikus gyógyszereket (pl. MTX-et) a szarilumabbal kombinálva alkalmazták.
A szarilumab-kezelés megkezdése nem ajánlott azoknál a betegeknél, akiknél emelkedett a transzaminázok szintje, a GPT- (ALAT-) vagy GOT- (ASAT-) szint meghaladja a normálérték felső határának 1,5-szeresét. A normálérték felső határának 5-szörösét meghaladó GPT- (ALAT) szint esetén abba kell hagyni a szarilumab alkalmazását (lásd 4.2 pont).
A terápia megkezdése után 4–8 héttel, később pedig 3 havonként ellenőrizni kell a GPT- (ALAT-) és GOT- (ASAT-) szintet. Klinikailag indokolt esetben egyéb májfunkciós vizsgálatok, például a bilirubinszint mérése is megfontolandó. A transzaminázszintek emelkedése alapján javasolt dózismódosításokat lásd a 4.2 pontban.
Lipid rendellenességek
Krónikus gyulladásban szenvedő betegeknél csökkenhet a lipidek szintje. A szarilumab-kezeléshez a lipid paraméterek, például az LDL-koleszterin, a HDL-koleszterin és/vagy a trigliceridek emelkedése társult (lásd 4.8 pont).
A szarilumab terápia megkezdése után 4–8 héttel, ezt követően pedig körülbelül 6 havonként ellenőrizni kell a lipid paramétereket.
A betegek kezelését a hyperlipidaemiára vonatkozó klinikai irányelvek szerint kell végezni. Gastrointestinalis perforatio és diverticulitis
A szarilumab-kezeléssel összefüggően beszámoltak gastrointestinalis perforatio és diverticulitis eseteiről. Gastrointestinalis perforatióról számoltak be a diverticulitisben szenvedő és abban nem szenvedő betegeknél. Azokat a betegeket, akiknél diverticulitisre utaló tünetek, például hasi fájdalom, gastrointestinalis vérzés és/vagy lázzal kísért megváltozott bélműködési/székelési szokások jelentkeznek, haladéktalanul ki kell vizsgálni a diverticulitis korai felismerése érdekében, amely gastrointestinalis perforatióval járhat. A szarilumabot óvatosan kell alkalmazni azoknál a betegeknél, akiknek a kórelőzményében bélfekély vagy diverticulitis fordult elő (lásd 4.8 pont).
Malignitások
Az immunszuppreszív szerekkel végzett kezelés növelheti a malignitások kialakulásának kockázatát. A szarilumab-kezelés hatása a malignitások kialakulására nem ismert, klinikai vizsgálatokban azonban beszámoltak rosszindulatú folyamatokról (lásd 4.8 pont).
Túlérzékenységi reakciók
Szarilumab-kezeléssel összefüggő túlérzékenységi reakciókról számoltak be (lásd 4.8 pont). Az injekció beadási helyén fellépő kiütés, bőrkiütés és csalánkiütés voltak a leggyakoribb túlérzékenységi reakciók. A betegeket figyelmeztetni kell, hogy azonnal forduljanak orvoshoz, ha egy túlérzékenységi reakció bármelyik tünetét észlelik. Amennyiben anafilaxia vagy egyéb túlérzékenységi reakció lép fel, a szarilumab beadását azonnal abba kell hagyni (lásd 4.3 pont).
Májkárosodás
A szarilumab-kezelés nem ajánlott azoknál a betegeknél, akiknél aktív májbetegség vagy májkárosodás áll fenn (lásd 4.2 és 4.8 pontok).
Védőoltások
Kerülni kell a szarilumab egyidejű alkalmazása élő és élő, atenuált kórokozókat tartalmazó vakcinákkal, ugyanis a klinikai biztonságosságot nem állapították meg. Nincsenek rendelkezésre álló adatok arról, hogy a fertőzés másodlagosan átterjed-e az élő kórokozókat tartalmazó vakcinát kapó személyekről a szarilumabot kapó betegekre. Ajánlott, hogy a kezelés megkezdése előtt, összhangban az aktuális immunizálási szabályokkal, minden betegnek adják be a szükséges védőoltásokat. Az élő kórokozókat tartalmazó vakcinák és a kezelés megkezdése közötti időt az immunszuppreszív szerekre vonatkozó aktuális vakcinációs irányelveknek megfelelően kell megállapítani.
Cardiovascularis kockázat
Az RA-s betegeknél fokozott a cardiovascularis rendellenességek kockázata. Ezeknél a betegeknél a szokásos ellátás keretében kell kezelni a kockázati tényezőket (pl. hypertonia, hyperlipidaemia).
Poliszorbát 20 (E432)
Ez a gyógyszer 2,28 mg poliszorbát 20-at tartalmaz 1,14 ml-es oldatos injekciónként, amely 2 mg/ml-rel egyenértékű. A poliszorbátok allergiás reakciót okozhatnak.
-
A szarilumab-expozíciót, populációs farmakokinetikai elemzések és klinikai vizsgálati összehasonlítások alapján, nem befolyásolta az MTX-szel való egyidejű alkalmazás. Habár klinikai adatgyűjtés nem történt, a szalilumab együttes alkalmazása várhatóan nem változtatja meg az MTX-expozíciót. A szarilumabot nem vizsgálták Janus kináz- (JAK) inhibitorokkal vagy olyan biológiai DMARD-okkal, mint például a tumor nekrózis faktor (TNF)-antagonisták.
Számos in vitro és korlátozott számú in vivo humán vizsgálatban igazolták, hogy a citokinek és a citokin modulátorok befolyásolhatják meghatározott citokróm P450 (CYP) enzimek (CYP1A2, CYP2C9, CYP2C19 és CYP3A4) expresszióját és aktivitását, ennélfogva pedig képesek megváltoztatni az olyan, egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek farmakokinetikáját, amelyek ezeknek az enzimeknek a szubsztrátjai. Az interleukin-6 (IL-6) emelkedett szintje downregulálhatja a CYP aktivitását például RA-ban vagy PMR-ben szenvedő betegeknél, ennélfogva fokozhatja a gyógyszerek szintjét az RA-ban vagy PMR-ben nem szenvedő betegekhez képest. Az IL-6 jelátvitel gátlása olyan IL-6Rα antagonistákkal, mint amilyen például a szarilumab, visszafordíthatja az IL-6 gátló hatását és visszaállíthatja a CYP aktivitást, ami a gyógyszer-koncentrációk visszaállítását eredményezheti.
Az IL-6 CYP enzimekre kifejtett hatásának szarilumab általi módosítása klinikailag releváns lehet szűk terápiás tartományú CYP-szubsztrátok esetében, amelyeknél a dózist egyedileg állítják be. A szarilumab-kezelés indítása vagy leállítása esetén a CYP-szubsztrát gyógyszerekkel kezelt betegeknél monitorozni kell a terápiás hatást (pl. warfarinnál) vagy a gyógyszer koncentrációját (pl. teofillinnél) és az egyes dózist szükség szerint módosítani kell.
Óvatosan kell eljárni azoknál a betegeknél, akik CYP3A-szubsztrátokkal (pl. orális fogamzásgátlókkal vagy sztatinokkal) végzett terápia közben kezdik meg a szarilumab-kezelést, mivel a szarilumab visszafordíthatja az IL-6 gátló hatását, és visszaállíthatja a CYP3A4 aktivitását, ami a
CYP3A4-szubsztrát expozíciójának és aktivitásának csökkenéséhez vezet (lásd 5.2 pont). A szarilumab és a többi CYP-szubsztrát (CYP2C9, CYP 2C19, CYP2D6) közötti kölcsönhatást nem vizsgálták.
Fogamzóképes nők
A fogamzóképes nőknek hatékony fogamzásgátlást kell alkalmazniuk a kezelés során és a kezelést követően legalább 3 hónapig (lásd 4.5 pont).
Terhesség
A szarilumab terhes nőknél történő alkalmazásáról nincsenek adatok, vagy korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre.
Állatokkal végzett vizsgálatok nem igazoltak közvetlen vagy közvetett káros hatásokat a reprodukciós toxicitás tekintetében (lásd 5.3 pont).
A szarilumab nem alkalmazható terhesség alatt, kivéve, ha a terhes nő klinikai állapota szükségessé teszi a szarilumab alkalmazását.
Szoptatás
Nem ismert, hogy a szarilumab kiválasztódik-e a humán anyatejbe, illetve, hogy felszívódik-e a tápcsatornából. Állatoknál nem vizsgálták a szarilumab anyatejbe történő kiválasztódását (lásd 5.3 pont).
Mivel az IgG1 kiválasztódik a humán anyatejbe, el kell dönteni, hogy a szoptatást függesztik fel, vagy a szarilumab-kezelést szakítják meg, figyelembe véve a szoptatás előnyét a gyermekre nézve, valamint a terápia előnyét a nőre nézve.
Termékenység
Nincsenek rendelkezésre álló adatok a szarilumab humán termékenységre kifejtett hatásáról. Állatkísérletekben nem mutattak ki férfi vagy női termékenységre gyakorolt káros hatást.(lásd 5.3 pont).
A Kevzara nem, vagy csak elhanyagolható mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és gépek kezeléséhez szükséges képességeket.
Gyermekek és serdülők
Polyarticularis juvenilis idiopathiás arthritis A biztonságossági profil összefoglalása
A leggyakoribb mellékhatások a nasopharyngitis (36,6%), a neutropenia (31,2%), a felső légúti fertőzés (14,0%), az erythema az injekció beadásának helyén (9,7%), a pharyngitis (9,7%) és az emelkedett GPT- (ALAT) szint (9,7%) volt.
A leggyakoribb olyan mellékhatás, ami miatt végleg abba kellett hagyni a szarilumab-kezelést a neutropenia (5,4%) volt.
A mellékhatások táblázatos felsorolása
A táblázatban felsorolt mellékhatásokat kontrollos klinikai vizsgálatokban jelentették. Az alább felsorolt mellékhatások előfordulásának gyakoriságát a következő megállapodás szerint határozzák meg:
nagyon gyakori (≥1/10); gyakori (≥1/100 – <1/10); nem gyakori (≥1/1000 – <1/100); ritka (≥1/10 000 – <1/1000); nagyon ritka (<1/10 000); nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem
állapítható meg). Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.
-
táblázat: Mellékhatások pJIA-ban szenvedő olyan betegeknél, akiknél legalább egyszer alkalmazták a szarilumab ajánlott dózisát
| MedDRA szervrendszeri kategória | Gyakoriság | Mellékhatás |
| Fertőző betegségek és parazitafertőzések | Nagyon gyakori | Felső légúti fertőzés* |
| Nasopharyngitis‡ | ||
| Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek | Nagyon gyakori | †Neutropenia |
| Máj- és epebetegségek, illetve tünetek | Gyakori | Emelkedett glutamát-piruvát-transzamináz-szint (ALAT/GPT) |
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | Nagyon gyakori | Reakció az injekció beadásának††helyén |
* Ideértve a következőket: felső légúti fertőzés és vírusos felső légúti fertőzés
‡ Ideértve a következőket: nasopharyngitist és pharyngitist
†
Ideértve a következőeket: neutropena és csökkent neutrophilszám
††
Ideértve a következőket: erythema az injekció beadásának helyén, pruritus az injekció beadásának helyén, duzzanat az injekció beadásának helyén, véraláfutás az injekció beadásának helyén, gyulladás az injekció beadásának helyén, reakció az injekció beadásának helyén, urticaria az injekció beadásának helyén, melegség az injekció beadásának helyén.
Fertőzések
A pJIA vizsgálatban a fertőzések aránya 100 betegévenként 146,6 esemény volt. A leggyakrabban észlelt fertőzések a nasopharyngitis (36,6%) és a felső légúti fertőzések (14,0%) voltak. A nasopharyngitis és a felső légúti fertőzéses események többsége enyhe volt.
Az injekció beadásának helyén fellépő reakciók
A pJIA vizsgálatban 13 betegnél (14,0%) jelentkeztek az injekció beadásának helyén fellépő reakciók. Az injekció beadásának helyén fellépő leggyakoribb reakció az injekció beadásának helyén fellépő erythema volt (9,7%). Ezen események többsége enyhe súlyosságú volt és az injekció beadásának helyén fellépő reakciók egyike esetében sem volt szükség a kezelés abbahagyására vagy a gyógyszer beadásának felfüggesztésére.
Laboratóriumi rendellenességek Neutrophilszám
A pJIA vizsgálatban a neutrophilszám 1 × 109/l alá csökkenése ≥30 kg-os testtömegű betegeknél 52-ből 10-nél (19,2%) és a 10 – <30 kg testtömegű betegeknél 41-ből 20-nál (48,8%) jelentkezett. A csökkent neutrophilszám nagyobb gyakorisággal fordult elő a 12. hétig. Az ANC csökkenése nem állt összefüggésben a fertőzések, köztük a súlyos fertőzések gyakoribb előfordulásával.
Monocytaszám
A pJIA vizsgálatban a monocytaszám csökkenése 4 betegnél (4,3%) jelentkezett enyhe fokú volt és nem súlyos.
Májenzimek
A pJIA vizsgálatban 1 betegnél figyeltek meg a normálérték felső határának 3-szorosát meghaladó GPT (ALAT) szintet. Összesen 9 betegnél (9,7%) volt emelkedett a GPT (ALAT) szint, ami a többségnél enyhe és nem súlyos volt.
Lipidek
A pJIA vizsgálatban 1 betegnél figyeltek meg ≥150 mg/dl-es (a normálérték felső határának1-szerese) trigliceridszintet. Összesen 3 betegnél (3,2%) volt emelkedett a trigliceridszint, ami enyhe és nem
súlyos volt. Nem figyeltek meg szignifikáns változásokat az átlagos LDL-, HDL-, vagy teljes koleszterin-szintekben a teljes 156 hetes kezelési időszak alatt.
Immunogenitás
A pJIA-ban szendvedő populációban 3, az ajánlott dózissal kezelt betegnél (4,3%) jelentkezett gyógyszerellenes antitest- (ADA) válasz. Az ADA választ mutató betegek közül 1-nél mutattak ki neutralizációs antitesteket. A gyógyszerellenes antitestek alacsony előfordulása miatt, az antitesteknek a szarilumab biztonságosságára és/vagy hatásosságára gyakorolt hatása nem ismert.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Farmakológiai tulajdonságok - KEVZARA 175 MG/ML
Farmakoterápiás csoport: Immunszuppreszív szerek, interleukin inhibitorok. ATC kód: L04AC14 Hatásmechanizmus
A szarilumab egy (IgG1 altípusú) humán monoklonális antitest, amely specifikusan kötődik a szolubilis és a membránkapcsolt IL-6 receptorokhoz (IL-6Rα) és gátolja az IL-6 mediálta jelátvitelt, amely a minden sejtben megtalálható jelátviteli glikoprotein 130 (gp130), valamint a STAT-3 (Signal Transducer and Activator of Transcription-3) jelátviteli és transzkripciót aktiváló fehérje révén valósul meg.
Működő humán sejtekkel végzett vizsgálatokban a szarilumab csak IL-6 jelenlétében volt képes gátolni az IL-6 jelátviteli útvonalat, amelyet a STAT-3 gátlásával határoztak meg, csak IL-6 jelenlétében.
Az IL-6 egy pleiotrop citokin, amely számos celluláris választ stimulál: például sejtosztódást, differenciálódást, túlélést és apoptózist, valamint képes aktiválni a hepatocitákat, hogy azok akut fázis-fehérjéket, köztük C-reaktív proteint (CRP-t) és szérum amiloid A-t bocsássanak ki. Az IL-6 nagyobb mennyiségben található meg a rheumatoid arthritisben (RA) és a polyarticularis juvenilis idiopathiás arthritisben (pJIA) szenvedő betegek ízületi folyadékában, és fontos szerepet játszik az RA és pJIA fő jellemzőiben: mind a gyulladásban, mind az ízület károsodásában. Az IL-6 sokféle élettani folyamatban vesz részt, például a T-sejtek, B-sejtek, monociták és osteoclastok migrációjában és aktiválásában, amelyek szisztémás gyulladáshoz, ízületi gyulladáshoz és csonterózióhoz vezetnek az RA-s és a pJIA-s betegeknél.
A szarilumab gyulladáscsökkentő hatásához olyan laboratóriumi változások társulnak, mint az ANC csökkenése vagy a lipidszintek emelkedése (lásd 4.4 pont).
Farmakodinámiás hatások
200 mg és 150 mg szarilumab egyszeri dózisának subcutan (sc.) adása után RA-s betegeknél a CRP-szintek gyors csökkenését figyelték meg. A szintek már 4 nappal a kezelés megkezdése után
normalizálódtak. A szarilumab egyszeri dózisának beadása után RA-s betegeknél az ANC a 3-4 napon csökkent a legalacsonyabb értékre, majd visszatért a kiindulási értékhez (lásd 4.4 pont). A szarilumab-kezelés a fibrinogén és a szérum amiloid-A szint csökkenését, valamint a hemoglobin és a szérumalbumin szint emelkedését eredményezte. A pJIA-ban szenvedő betegeknél a szarilumab beadása után a CRP, a vörösvértest-süllyedés és a neutrophilszám csökkenését figyelték meg.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
Polyarticularis juvenilis idiopathiás arthritis (pJIA)
A hatásosságot és biztonságosságot támogató adatokat egy multicentrikus, nyílt elrendezésű, 2 fázisos vizsgálatban értékelték 2 és betöltött 18. életév közötti életkorú, az amerikai reumatológiai társaság (American College of Rheumatology= ACR) kritériumai szerint diagnosztizált polyarticularis juvenilis idiopathiás arthritisben (pJIA) szenvedő olyan betegeknél, akik nem reagáltak megfelelő módon az aktuálisan alkalmazott kezelésre. A vizsgálatot egy dóziskereső fázisra és egy megerősítő fázisra osztották. A dóziskereső fázis 12 hetes „alapkezelés” részében 3 dózist vizsgáltak. A dózis kiválasztása után, a beválasztott betegeknél az ajánlott dózist alkalmazták [42, ≥30 kg testtömegű betegnél kéthetente 3 mg/ttkg (A csoport) és 31, ≥10 kg – <30 kg testtömegű betegnél kéthetente
4 mg/ttkg (B csoport)]. Összesen 101 beteget kezeltek, köztük 73 olyan beteget, akik már a kiindulástól az ajánlott kezelési rendet kapták és 20 olyan beteget, akiket a vizsgálat közben állítottak át az ajánlott dózisra.
PJIA-ban szenvedő gyermekenél és serdülőknél, a szarilumab hatásosságát a farmakokinetikai adatok extrapolálásával és az RA-ban szenvedő betegeknél megfigyelt hatásosság alapján állapították meg. Az adatok extrapolálását a hatásosság azon értékelése is alátámasztja, amelyet a JIA (juvenilis idiopathiás arthritis) ACR (American College of Rheumatology) 70-es és 90-es válaszarányok, a Juvenile Arthritis Disease Activity Score-27 (JADAS) pontszám kiinduláshoz képest mért változása, és a klinikai remissziót mutató betegek aránya alapján állapítottak meg. A hatásosságot 48 hétig értékelték annál a 73 betegnél, akiknél a kiindulástól az ajánlott dózist alkalmazták.
Ennél a 73 betegnél a betegség fennállásának átlagos ideje a kiinduláskor 2,48 év volt, a kiindulási JADAS-27 pontszám pedig 22,73. A kiinduláskor a betegek 84,9%-a kapott legalább egy hagyományos, szintetikus DMARD-ot (nagyrészt metotrexátot), 13,7%-uk kapott szisztémás glükokortikoidokat, és 19,2%-uk részesült korábban biológiai DMRARD-kezelésben (nagyrészt TNF-α antagonistát). A kezelt betegeknél a JIA következő alcsoporjai álltak fent a betegség kezdetekor: rheumatoidfaktor-pozitív polyarticularis JIA (17,8%), rheumatoidfaktor-negatív polyarticularis JIA (65,8%), és kiterjedt oligoarticularis JIA (16,4%).
Klinikai válasz
JIA ACR választ már a 2. második héten megfigyeltek. A JIA ACR 70 választ mutató betegek aránya 76,7% volt a 12. héten és 87,7% volt a 48. héten. A JIA ACR 90 választ mutató betegek aránya 42,5% volt a 12. héten és 69,9% volt a 48. héten.
A CRP-re vonatkozó JADAS-27 érték változása a kiinduláshoz képest -17,46 volt a 12. héten és - 20,75 a 48. héten, az ajánlott dózissal kezelt betegeknél. A 48. héten az ajánlott dózissal kezelt betegek 51,6%-a volt remisszióban (a Wallace kritériumok alapján a betegség inaktív folyamatosan 6 hónapot át).
Gyermekek és serdülők
Az Európai Gyógyszerügynökség a gyermekek és serdülők esetén egy vagy több korosztálynál halasztást engedélyez a Kevzara (szarilumab) vizsgálati eredményeinek benyújtási kötelezettségét illetően krónikus idiopathiás arthritisben (beleértve a rheumatoid arthritist, a spondyloarthritist, az
arthritis psoriaticát és a juvenilis idiopathiás arthritist) (lásd 4.2 pont, gyermekgyógyászati alkalmazásra vonatkozó információk).
Polyarticularis juvenilis idiopathiás arthritis (pJIA)
A szarilumab farmakokinetikáját pJIA-ban szenvedő betegeknél megfigyelések és populációs farmakokinetikai elemzések alapján jellemezték, ideértve 101, 2 és betöltött 18. életév közötti életkorú gyermektől és serdülőktől származó adatot is, akiknél a szarilumabot ismételt subcutan dózisokban alkalmazták.
A kéthetente alkalmazott 3 mg/ttkg adagolás mellett (≥30 kg testtömegű betegeknél), a szarilumab becsült átlagos (± SD) dinamikus egyensúlyi AUC-értéke 294 ± 148 mg.nap/l, Cmin-értéke 9,84 ± 6,35 mg/l, és Cmax-értéke pedig 29,2 ± 15,0 mg/l volt a populációs farmakokinetikai elemzésekben.
A kéthetente alkalmazott 4 mg/ttkg adagolás mellett (10 – <30 kg-os testtömegű betegeknél), a szarilumab becsült átlagos (± SD) dinamikus egyensúlyi AUC-értéke 375 ± 102 mg.nap/l, Cmin-értéke 14,5 ± 8,56 mg/l, és Cmax-értéke pedig 37,3 ± 8,10 mg/l volt a populációs farmakokinetikai elemzésekben.
Az RA-ban szenvedő felnőtt betegnél megfigyeltekkel összhangban, a szarilumab párhuzamosan lineáris és nem-lineáris útvonalon is eliminálódik a pJIA-ban szenvedő betegeknél. E párhuzamos eliminációs útvonalak 5–7 napos kezdeti felezési időt eredményeznek. A dinamikus egyensúlyi állapot eléréséhez szükséges idő körülbelül 10 héttel hosszabb volt az RA-ban szenvedő felnőtt betegekkel összehasonlítva. Subcutan alkalmazást követően, a 48. hétnél, a szarilumab akkumulációs rátája a megfigyelt átlagos mélyponti koncentrációk (11,6 mg/l kéthetente 3 mg/ttkg-nál és 14,2 mg/l kéthetente 4 mg/ttkg-nál) alapján az 5-szöröse volt az egyszeri dózisoknál megfigyeltekkel (2,24 mg/l kéthetente 3 mg/ttkg-nál és 3,10 mg/l kéthetente 4 mg/ttkg-nál) összehasonlítva. A dinamikus egyensúlyi koncetrációk a kéthetente 200 mg-mal kezelt, RA-ban szenvedő felnőtt betegeknél megfigyelt expozíciós tartományon belül voltak.
Gyógyszerészeti jellemzők - KEVZARA 175 MG/ML
Kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhető más gyógyszerekkel.
Kevzara 175 mg/ml oldatos injekció 3 év.
A hűtőszekrényből kivett Kevzara-t 14 napon belül be kell adni és legfeljebb 25°C-on tárolható.
Hűtőszekrényben (2 °C – 8 °C) tárolandó. Nem fagyasztható!
A fénytől való védelem érdekében az eredeti dobozban tárolandó.
Kevzara 175 mg/ml oldatos injekció
1,14 ml oldalot tartalmazó, ETFE bevonatú brómbutil dugóval, alumínium kupakkal és lepattintható védőkupakkal lezárt (1-es típusú üveg) injekciós üveg.
Kiszerelés:
-
2 db injekciós üveg
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
Az alkalmazás előtt ellenőrizni kell az oldatot. Az oldatot nem szabad felhasználni, amennyiben homályos, elszíneződött vagy részecskéket tartalmaz, illetve, ha az eszköz bármelyik alkatrésze sérültnek tűnik.
A szükséges mennyiség biztosítására, minden injekciós üveg túltöltést tartamaz.
Bármilyen fel nem használt gyógyszer, illetve hulladékanyag megsemmisítését a gyógyszerekre vonatkozó helyi előírások szerint kell végrehajtani. Az injekciós üveghez tartozó fecskendőt helyezze felhasználás után szúrásbiztos tartályba, és dobja ki a helyi előírásoknak megfelelően.