Epilepszia

A gabapentin adjuváns terápiaként javasolt felnőtteknek és 6éves és annál idősebb gyermekeknek szekunder generalizációval vagy anélkül zajló parciális rohamok kezelésére (lásd 5.1 pont).

A gabapentin monoterápiaként javasolt felnőtteknek vagy 12éves és annál idősebb serdülők szekunder generalizációval vagy anélkül zajló parciális rohamok kezelésére.

Perifériás neuropathiás fájdalom kezelése

A gabapentin javasolt felnőtteknek perifériás neuropathiás fájdalom, mint fájdalmas diabéteszes neuropathia és posztherpeszes neuralgia kezelésére.

Adagolás

Valamennyi javallat esetén az 1. táblázatban leírt titrálási séma ajánlott a kezelés kezdetén, felnőttek, illetve 12éves és annál idősebb serdülők részére. Adagolási útmutató 12évesnél fiatalabb gyermekek részére a fejezet egy alábbi, külön alpontjában található.

A gabapentin alkalmazásának abbahagyása

A jelenlegi klinikai gyakorlatnak megfelelően, ha a gabapentin alkalmazásának abbahagyására van szükség, akkor ezt javallattól függetlenül fokozatosan, minimum egy héten át javasolt végrehajtani.

Epilepszia

Az epilepszia jellemzően hosszú távú kezelést igényel. A dózist a kezelőorvos állapítja meg a beteg egyéni tűrőképessége és a hatásosság alapján.

Felnőttek és serdülők

Klinikai vizsgálatok során a hatásos dózistartomány 900-3600mg/nap volt. A kezelés kezdődhet a dózis fokozatos beállításával az 1. táblázat szerint, vagy 300mg napi háromszori adagolásával az 1.napon. Ezután a betegnél a kapott terápiás válasz és a tűrőképesség alapján a dózis 300mg/napos lépésekben 2-3naponta tovább emelhető a 3600mg-os maximális napi dózis eléréséig. Néhány beteg esetében a gabapentin dózis lassabb ütemben való beállítása lehet megfelelő. Az 1800mg-os napi dózis eléréséhez legalább 1hét, a napi 2400mg-os dózis eléréséhez összesen legalább 2hét és a napi 3600mg-os dózis eléréséhez összesen legalább 3hét szükséges. Hosszú távú, nyílt klinikai vizsgálatok során a 4800mg-ot is elérő napi dózisokat jól tolerálták. A teljes napi dózist három adagra elosztva kell bevenni úgy, hogy az egyes adagok között ne teljen el 12óránál több idő, az áttöréses rohamok megelőzése érdekében.

6éves vagy annál idősebb gyermekek

A kezdő dózis 10-15mg/ttkg/nap, és a hatásos dózis körülbelül 3nap alatt érhető el titrálással. A gabapentin hatásos dózisa 6éves vagy annál idősebb gyermekeknek 25-35mg/ttkg/nap. Egy hosszú távú klinikai vizsgálatban az 50mg/ttkg-ot is elérő napi dózisokat jól tolerálták. A teljes napi dózist három adagra kell elosztani, az egyes adagok között ne teljen el 12óránál több idő.

A gabapentin kezelés optimalizálásához nem szükséges a gabapentin plazmakoncentrációjának monitorozása. Továbbá, a gabapentin kombinálható más epilepszia elleni gyógyszerekkel anélkül, hogy a gabapentin plazmakoncentrációjának vagy más epilepszia elleni gyógyszer szérum-koncentrációjának megváltozásától kellene tartani.

A kezelés kezdődhet a dózis fokozatos beállításával az 1. táblázat szerint. Alternatívaként napi 900mg-os kezdő dózis adható, három egyenlően elosztott adagban. Ezután a beteg egyéni tűrőképessége és a hatékonyság alapján a dózis 300mg/napos lépésekben 2-3naponta tovább emelhető a 3600mg-os maximális napi dózis eléréséig. Néhány beteg esetében a gabapentin dózis lassabb ütemben való beállítása lehet indokolt. Az 1800mg-os napi dózis eléréséhez legalább 1hét, a napi 2400mg-os dózis eléréséhez összesen legalább 2hét és a napi 3600mg-os dózis eléréséhez összesen legalább 3hét szükséges.

A klinikai vizsgálatok során 5hónapnál hosszabb kezelési időtartamban nem vizsgálták hatásosságát és biztonságosságát perifériás neuropathiás fájdalom - mint a fájdalmas diabéteszes neuropathia és a posztherpeszes neuralgia - kezelésében. Ha a perifériás neuropathiás fájdalom kezelésére 5hónapnál hosszabb ideig szükséges az alkalmazása, akkor a kezelőorvosnak értékelnie kell a beteg klinikai státuszát és döntenie arról, hogy szükséges-e a további kezelés.

A rossz egészségi állapotban lévő, azaz alacsony testsúlyú, szervátültetésen átesett betegek stb. esetén, a dózist lassabb ütemben kell beállítani: vagy kisebb hatáserősségek alkalmazásával vagy hosszabb időtartam hagyásával a dózisemelések között.

Idősek (65éves kor fölött)

Idős betegek esetében szükség lehet a dózisok módosítására a korral csökkenő vesefunkció miatt (lásd2. táblázat). Idős betegeknél gyakoribb lehet az aluszékonyság, a perifériás ödéma és az asthenia.

Beszűkült vesefunkciójú és/vagy hemodialízis alatt álló betegeknél, a dózis módosítása ajánlott a 2.táblázat szerint. Veseelégtelenségben szenvedő betegek esetében az adagolási javaslat követésére a 100mg-os kapszulák használhatóak.

a A teljes napi dózist három adagban kell beadni. A csökkentett adagok vesekárosodásban szenvedő (kreatinin-clearance <79ml/perc) betegek esetében alkalmazandók.

b A 150mg-os napi dózis másnaponként 300mg-ként alkalmazandó.

c Azoknál a betegeknél, akiknek a kreatinin-clearance-e<15ml/perc, a napi dózis a kreatinin‑clearance arányában csökkentendő (például azok a betegek, akiknek a kreatinin-clearance-e 7,5ml/perc, a 15ml/perc kreatinin-clearance-szel rendelkező betegeknek adandó napi dózis felét kapják).

Olyan, hemodialízis alatt álló, anuriás betegeknek, akik még sohasem szedtek gabapentint, 300‑400mg-os telítő, majd ezt követően 200‑300mg-os gabapentin dózis javasolt minden 4órás hemodialízis kezelés után. A dialízis-mentes napokon nem szabad gabapentin kezelést folytatni.

Vesekárosodásban szenvedő, hemodialízis alatt álló betegek esetében a gabapentin fenntartó dózisát a 2.táblázat ajánlása alapján kell meghatározni. A fenntartó dózison felül, egy további 200‑300mg-os dózis alkalmazása javasolt minden 4órás hemodialízis kezelést követően.

Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

A gabapentin étkezéskor vagy attól függetlenül is bevehető, egészben kell lenyelni megfelelő mennyiségű folyadékkal (például egy pohár vízzel).

A készítmény hatóanyagával, vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Súlyos nemkívánatos bőrreakciók (SCARs)

A gabapentin-kezeléssel összefüggésben súlyos nemkívánatos bőrreakciók (SCARs), többek között Stevens–Johnson-szindróma (SJS), toxicus epidermalis necrolysis (TEN), valamint eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS) előfordulásáról számoltak be, amelyek életveszélyesek vagy halálosak lehetnek. A gyógyszerrendeléskor a betegeket tájékoztatni kell a jelekről és tünetekről, és szoros monitorozás alatt kell tartani őket a bőrreakciókra vonatkozóan. Ha ilyen reakciókra utaló jelek vagy tünetek jelennek meg, a gabapentin-kezelést azonnal le kell állítani, és alternatív kezelést kell fontolóra venni (ha szükséges).

Ha a betegnél súlyos reakció, pl. SJS, TEN vagy DRESS alakult ki a gabapentin alkalmazása kapcsán, a betegnél soha nem kezdhető újra a gabapentin-kezelés.

Anaphylaxia

A gabapentin anaphylaxiát okozhat. A jelentett eseteknél ennek jelei és tünetei között szerepelt a nehézlégzés, az ajkak, a torok és a nyelv duzzanata, illetve a sürgősségi ellátást igénylő alacsony vérnyomás. A betegeket figyelmeztetni kell, hogy hagyják abba a gabapentin szedését és azonnal kérjenek orvosi segítséget, ha az anaphylaxia bármelyik jelét vagy tünetét tapasztalják (lásd 4.8 pont).

Öngyilkossági gondolatok és magatartás

Öngyilkossági gondolatokról és öngyilkos magatartásról számoltak be különböző indikációval antiepileptikus gyógyszerekkel kezelt betegeknél. Antiepileptikumokkal végzett randomizált, placebo-kontrollált vizsgálatok meta-analízise is arra utalt, hogy az öngyilkossági gondolatok és az öngyilkos magatartás kockázata kis mértékben emelkedett. Ezen kockázat mechanizmusa nem ismert. Öngyilkossági gondolatokat és magatartást figyeltek meg gabapentinnel kezelt betegeknél a forgalomba hozatalt követően (lásd 4.8 pont).

A betegeket (és a betegek gondozóit) figyelmeztetni, hogy forduljanak orvoshoz, ha öngyilkossági gondolatok és öngyilkos magatartás jelei mutatkoznak. A betegeknél figyelemmel kell kísérni az öngyilkossági gondolatok és magatartás megjelenését, és mérlegelni kell a megfelelő kezelést. Öngyilkossági gondolatok és magatartás esetén fontolóra kell venni a gabapentin-kezelés leállítását.

Akut pancreatitis

Ha a gabapentin-kezelés alatt akut pancreatitis alakulna ki, megfontolandó a kezelés felfüggesztése (lásd 4.8pont).

Görcsrohamok

Bár a gabapentinnel kapcsolatban a rebound görcsrohamok fellépésére nincs bizonyíték, az antikonvulzív szerek hirtelen megvonása epilepsziás betegekben status epilepticust válthat ki (lásd 4.2pont).

Mint más epilepszia elleni gyógyszerek esetében, néhány beteg a rohamok gyakoriságának növekedését vagy a görcsrohamok újabb típusainak előfordulását tapasztalhatja gabapentin-kezelés mellett.

Mint más epilepszia elleni gyógyszerek esetében, az egynél több antiepileptikumot szedő, kezelésre refrakter betegek körében, a gabapentin monoterápia elérése érdekében az egyidejűleg szedett antiepileptikum elvonására tett kísérlet ritkán eredményes.

A gabapentint elsődleges generalizált rohamok, mint például absence-ek esetén nem tekintik hatásosnak, és néhány betegnél súlyosbíthatja is ezeket a rohamokat. Ezért, a gabapentin körültekintéssel alkalmazandó olyan betegek esetében, akikre kevert típusú rohamok jellemzőek, beleértve az absence-eket.

Szédülés, aluszékonyság, zavartság, eszméletvesztés és mentális károsodás

A gabapentin-kezelés szédüléssel és aluszékonysággal járhat, ami növelheti az elesésből származó véletlen sérülések előfordulásának gyakoriságát. A forgalomba hozatal után érkeztek jelentések zavartságról, eszméletvesztésről és mentális károsodásról is. Ezért a betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy legyenek óvatosak, amíg meg nem ismerik a gyógyszer lehetséges hatásait.

Egyidejű alkalmazás opioidokkal és egyéb CNS-depresszánsokkal

Az egyidejű központi idegrendszeri (central nervous system, CNS) depresszáns-kezelést, például opioid-kezelést igénylő betegeket gondos megfigyelés alatt kell tartani, hogy nem jelentkeznek-e a központi idegrendszeri depresszió, például az aluszékonyság, a sedatio és a légzési depresszió jelei. Azoknál a betegeknél, akik egyidejű gabapentin és morfin kezelésben részesülnek, a gabapentin koncentrációja növekedhet. A gabapentin vagy az egyidejűleg alkalmazott CNS-depresszáns, például opioid dózisát ennek megfelelően csökkenteni kell (lásd 4.5pont).

Óvatosan kell eljárni a gabapentin és opioidok egyidejű felírásánál, mert fennáll a CNS-depresszálás kockázata. Egy opioidokkal és gabapentinnel végzett, populáción alapuló, megfigyeléses, beágyazott eset-kontroll vizsgálat összefüggést talált a gabapentin és az opioidok egyidejű felírása, illetve az opioidokkal összefüggő halálozás között az opioidok önálló felírásával összehasonlítva (módosított esélyhányados [adjusted odds ratio, aOR] 1,49 [95%‑os CI; 1,18–1,88; p<0,001]).

Légzésdepresszió

A gabapentint súlyos légzésdepresszióval hozták összefüggésbe. E súlyos mellékhatás kialakulásának kockázata nagyobb lehet a károsodott légzésfunkciójú, légzési vagy neurológiai betegségben, vesekárosodásban szenvedő betegeknél, központi idegrendszeri depresszánsok egyidejű használata esetén és időseknél. Ezeknél a betegeknél a dózis módosítására lehet szükség.

Myasthenia gravis

A gabapentint körültekintően kell alkalmazni myasthenia gravisban szenvedő betegeknél, ugyanis a forgalomba hozatalt követően myasthenia gravis exacerbatiójával járó esetekről számoltak be a gabapentin alkalmazása esetén.

Idősek (65éves életkor fölött)

A gabapentinnel nem végeztek szisztematikus vizsgálatokat 65éves vagy annál idősebb betegek körében. Egy neuropathiás fájdalomban szenvedő betegek körében végzett kettős-vak vizsgálatban a 65éves vagy idősebb betegek esetében valamivel nagyobb százalékban fordult elő aluszékonyság, perifériás oedema és asthenia, mint a fiatalabb betegeknél. Mindamellett, az ebben a korcsoportban végzett klinikai kutatások nem mutatnak a fiatalabb betegek körében megfigyeltektől eltérő nemkívánatos eseményprofilt.

Gyermekek és serdülők

A gabapentin terápia hosszú távú (36 hétnél hosszabb) hatását a tanulásra, az intelligenciára és a gyermekek és serdülők fejlődésére nem vizsgálták megfelelően. Ezért a tartós kezelés előnyeit és várható kockázatait együttesen kell mérlegelni.

Visszaélés, abúzuspotenciál és függőség

A gabapentin gyógyszerfüggőséget okozhat, amely terápiás dózisoknál is előfordulhat. Abúzus és visszaélés eseteiről számoltak be. Azoknál a betegeknél, akiknek a kórelőzményében szerepel abúzus, fokozott lehet a gabapentinnel való visszaélés, abúzus és függőség kockázata, és a gabapentint ilyen betegeknél körültekintően kell alkalmazni. A gabapentin felírása előtt körültekintően ki kell értékelni a beteg visszaéléssel, abúzussal és függőséggel kapcsolatos kockázatát.

A gabapentinnel kezelt betegeket monitorozni kell a gabapentin-visszaélés, -abúzus és -függőség tüneteire vonatkozóan, amilyen például a tolerancia kialakulása, a dózisnövelés és a szerkereső magatartás.

Megvonási tünetek

A rövid és hosszú távú gabapentin-kezelés leállítása vagy a dózis csökkentése után megvonási tüneteket figyeltek meg (lásd 4.8 pont). A beteget a kezelés kezdetén tájékoztatni kell erről. A leggyakrabban jelentett tünetek a következők: szorongás, álmatlanság, hányinger, fájdalmak, verejtékezés, remegés, fejfájás, depresszió, szokatlan érzet, szédülés és rossz közérzet. A megvonási tünetek előfordulása gyógyszerfüggőséget jelezhet. Ha le kell állítani a gabapentin-kezelést vagy csökkenteni kell a dózist, akkor ajánlott ezt fokozatosan, legalább 1héten át véghez vinni, a javallattól függetlenül (lásd 4.2 pont).

A teljes vizeletfehérje tesztcsíkkal történő szemikvantitatív meghatározása álpozitív eredményt adhat. Ezért javasolt a tesztcsíkkal kapott pozitív eredményt más analitikai módszeren alapuló eljárással igazolni, mint például a Biuret-próba, a turbidimetriás vagy a festék-kötődéses módszerek, vagy eleve ezen alternatív módszereket alkalmazni.

Laktóz

Minden Grimodin kemény kapszula laktózt tartalmaz. Ritkán előforduló, örökletes galaktózintoleranciában, teljes laktáz-hiányban vagy glükóz-galaktóz malabszorpcióban a készítmény nem szedhető.

A gabapentin és CNS-depresszánsok, például opioid együttes adásával kapcsolatban légzési depresszióról, sedatioról és halálról számoltak be spontán jelentésekben és szakirodalmi esetleírásokban. E beszámolók némelyikének szerzői ezt kifejezetten aggályosnak ítélték a gabapentin és opioid együttes alkalmazását legyengült betegek, idősek, súlyos légúti alapbetegséggel rendelkező betegek, több gyógyszert együttesen szedő betegek, illetve gyógyszerabúzusban szenvedő betegek esetében.

Egy egészséges önkéntesek (n=12) bevonásával végzett vizsgálat során, ha a 600mg-os gabapentin kapszula beadása előtt 2 órával az alanyok egy 60mg-os kontrollált hatóanyag-felszabadulású morfin kapszulát is kaptak, az átlagos gabapentin AUC kb. 44%-kal nagyobb volt, mint amikor a gabapentint morfin nélkül adták be. Ezért az egyidejű opioid-kezelést igénylő betegeket gondos megfigyelés alatt kell tartani, hogy nem jelentkeznek-e a központi idegrendszeri depresszió, például az aluszékonyság, a sedatio és a légzési depresszió jelei, és ennek megfelelően csökkenteni kell a gabapentin vagy az opioid dózisát.

Nem figyeltek meg kölcsönhatást gabapentin és fenobarbitál, fenitoin, valproinsav vagy karbamazepin között.

A gabapentin egyensúlyi farmakokinetikája egészségesek és a fenti epilepszia-elleni gyógyszereket szedő epilepsziás betegek esetében hasonló.

Noretindron és/vagy etinilösztradiol-tartalmú, szájon át szedhető fogamzásgátlók és gabapentin együttadása egyik komponens egyensúlyi farmakokinetikáját sem befolyásolja.

Gabapentin és magnéziumot vagy alumíniumot tartalmazó antacidumok együttadása csökkenti a gabapentin biohasznosulását, legfeljebb 24%-kal. Az antacidum beadását követően leghamarabb 2óra elteltével javasolt a gabapentin alkalmazása.

A gabapentin vesén át történő kiválasztását a probenecid nem módosítja.

Gabapentin és cimetidin együttadásakor a gabapentin vesén át történő kiválasztásában megfigyelhető enyhe csökkenésnek várhatóan nincs klinikai jelentősége.

Terhesség

A fogamzóképes korú nőknek és különösen a terhességet tervező és várandós nőknek szakorvosi segítséget kell adni a roham és az antiepileptikus kezelés miatt a magzatra jelentett lehetséges kockázatokról. Felül kell vizsgálni az epilepszia-elleni kezelés szükségességét, amikor egy kezelés alatt álló nő terhességet tervez. Epilepszia miatt kezelt nőknél az epilepszia-elleni kezelést nem szabad hirtelen abbahagyni, mert az áttöréses rohamok megjelenéséhez vezethet, amely komoly következményekkel járhat mind az anyára, mind a gyermekre nézve. A monoterápiát lehetőség szerint előnyben kell részesíteni, mivel a több AED-vel történő kezelés az alkalmazott antiepileptikumtól függően a veleszületett rendellenességek nagyobb kockázatával járhat, mint a monoterápia.

Újszülöttkori megvonási szindrómáról számoltak be az in utero gabapentin-expozíciónak kitett újszülöttek esetében. A terhesség során az egyidejű gabapentin- és opioid-expozíció növelheti az újszülöttkori megvonási szindróma kockázatát. Az újszülött szoros monitorozása szükséges.

A gabapentin átjut a humán placentán.

Egy több mint 1700, az első trimeszterben gabapentint alkalmazó, északi országokban zajló megfigyeléses vizsgálat adatai nem mutatták ki a súlyos veleszületett rendellenességek nagyobb kockázatát a gabapentinnek kitett gyermekek körében a gabapentinnek nem kitett gyermekekhez képest, valamint a pregabalinnal, lamotriginnel és pregabalinnal vagy lamotriginnel exponált gyermekekhez képest. Hasonlóképpen, a terhesség alatt gabapentin expozíciónak kitett gyermekeknél nem észlelték az idegrendszeri fejlődési rendellenességek megnövekedett kockázatát.

A gabapentin expozícióban részesült nők újszülöttjei esetében korlátozott bizonyíték volt az alacsony születési súly és a koraszülés magasabb kockázatára, de nem volt bizonyíték a halvaszületés, a terhességi korhoz képest kicsi születés, az 5. percnél mért alacsony Apgar-pontszám és a mikrokefália kockázatára.

Az állatokon végzett kísérletek reprodukciós toxicitást mutattak (lásd 5.3 pont).

A gabapentin a terhesség első trimeszterében is alkalmazható, ha klinikailag szükséges.

Szoptatás

A gabapentin kiválasztódik a humán anyatejbe. A gabapentin szoptató anyának való adásakor fokozott óvatosságot kell tanúsítani, mivel hatása nem ismert a csecsemőre nézve. Szoptató anyák kezelésére csak akkor szabad alkalmazni, ha a kezelés előnye egyértelműen meghaladja a kockázatot.

Termékenység

Állatkísérletekben nem észleltek a termékenységre kifejtett hatást (lásd 5.3pont).

A gabapentin kis- vagy közepes mértékben befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A gabapentin a központi idegrendszerre hat és álmosságot, szédülést vagy más kapcsolódó tünetet okozhat. Ezek a nemkívánatos hatások veszélyesek lehetnek olyan betegek esetében, akik gépjárművet vezetnek vagy gépeket kezelnek, még akkor is, ha a tünetek csak enyhék vagy mérsékelt fokúak. Ez különösen igaz a kezelés kezdetén és dózisemelést követően.

Az alábbi összevont listában az epilepszia (kiegészítő- és monoterápia) és neuropathiás fájdalom indikációban végzett klinikai vizsgálatok során megfigyelt nemkívánatos hatások szervrendszerek és előfordulási gyakoriság szerint vannak felsorolva:

nagyon gyakori (≥ 1/10),

gyakori (≥1/100 - <1/10),

nem gyakori (≥1/1000 - <1/100),

ritka (≥1/10000 - <1/1000),

nagyon ritka (< 1/10000),

nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)

Amennyiben egy nemkívánatos hatás a vizsgálatokban eltérő gyakorisággal jelentkezett, akkor azt a jelentett legmagasabb gyakorisági kategóriába sorolták.

A forgalomba hozatalt követően jelentett további reakciók a nem ismert gyakorisági kategóriában dőlt betűvel vannak felsorolva.

Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatások csökkenő súlyosság szerint kerülnek megadásra.

*A rövid és hosszú távú gabapentin-kezelés leállítása vagy a dózis csökkentése után megvonási tüneteket figyeltek meg. Megvonási tünetek a kezelés leállítása vagy a dózis csökkentése után röviddel, általában 48órán belül jelentkezhetnek (lásd 4.4 pont).

Akut pancreatitises eseteket jelentettek gabapentin kezelés alatt. Ezek okozati összefüggése a gabapentin kezeléssel tisztázatlan (lásd 4.4 pont).

Végstádiumú veseelégtelenség miatt hemodialízis alatt álló betegeknél a kreatin-kináz szintjének emelkedésével együtt járó myopathiát jelentettek.

Gyermekek és serdülők

Légúti fertőzéseket, középfülgyulladást, konvulziókat és bronchitist csak gyermekeken végzett klinikai vizsgálatokból jelentettek. Továbbá, gyermekekkel végzett klinikai vizsgálatok során gyakran jelentettek agresszív magatartást és hyperkinesiát.

Feltételezett mellékhatások bejelentése

A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.

Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Akut, életveszélyes toxicitást nem figyeltek meg 49g-os gabapentin túladagoláskor sem. A túladagolás tünetei szédülés, kettőslátás, elmosódott beszéd, álmosság, eszméletvesztés, letargia és enyhe hasmenés voltak. Szupportív kezeléssel minden beteg teljesen felépült. Magasabb dózisoknál kisebb a gabapentin abszorpciója, ami túladagolásnál korlátozhatja a gyógyszer felszívódását, és ennél fogva minimalizálja a túladagolás által okozott toxicitást.

A gabapentin túladagolása, különösen egyéb központi idegrendszeri depresszánsokkal történő kombinációban kómát eredményezhet.

Bár a gabapentin eltávolítható hemodialízissel, a korábbi tapasztalatok alapján erre általában nincs szükség. Azonban, súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél indokolt lehet a hemodialízis.

Egereknél és patkányoknál 8000mg/ttkg magas dózisok mellett sem állapítottak meg orális letális dózist. Állatokban az akut toxicitás jele volt az ataxia, erőltetett légzés, ptosis, hipoaktivitás vagy izgatottság.