ACICLOVIR AZEVEDOS 250 MG POR OLDATOS INFÚZIÓHOZ
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Kölcsönhatások a következőkkel
Felhasználási korlátok
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - ACICLOVIR 250 MG
Herpes simplex vírus okozta fertőzések súlyos formáinak immunhiányos betegek esetén és súlyos genitális herpesz kezelésére ép immunitású betegek esetében.
Immunhiányos betegek Herpes simplex vírus okozta fertőzéseinek megelőzésére.
Varicella zoster vírus okozta fertőzések kezelésére.
Herpesencephalitis fertőzés kezelésére.
Herpes simplex fertőzések kezelésére újszülöttek és három hónapnál fiatalabb csecsemők esetén.
Az Aciclovir Azevedos kezelés általában 5 napig tart, de változhat a páciens állapotától és a kezelésre adott válaszától függően. Herpesencephalitis fertőzés kezelése általában 10 napig tart. Az újszülöttek herpes fertőzéseinek kezelése általában 14 napig tart mucocutan (bőr-szem-száj) fertőzések esetén, és 21 napig disszeminált vagy központi idegrendszert érintő betegségek esetén.
A profilaktikus adagolás idejét a veszélyeztetettség ideje határozza meg.
Felnőttek:
Herpes simplex (kivéve herpesencephalitis) és Varicella zoster fertőzés kezelése esetén: az Aciclovir Azevedos szokásos adagja 5 mg/ttkg 8 óránként, feltéve, hogy a beteg veseműködése nem károsodott (lásd még az „Adagolás károsodott veseműködés esetén” c. részt).
Varicella zoster vagy herpesencephalitis fertőzés kezelése immunhiányos betegek esetén: az Aciclovir Azevedos szokásos adagja 8 óránként 10 mg/ttkg, feltéve, hogy a beteg veseműködése nem károsodott (lásd még „Adagolás károsodott veseműködés esetén” c. részt).
Túlsúlyos betegeknél, akik a valós testtömegtől függő adagolásban kapnak intravénás aciklovirt, magasabb plazmakoncentrációra lehet számítani (lásd 5.2 pont „Farmakokinetikai tulajdonságok” c. részt). Éppen ezért túlsúlyos betegeknél meg kell fontolni az adag csökkentését, különösen a vesekárosodásban szenvedő vagy az idős betegek esetében.
Csecsemők és gyermekek: 12 éves kor alatt és 3 hónaposnál idősebb csecsemőknél az adag számítása a testfelület alapján történik.
3 hónapos, vagy annál idősebb korú gyermekek Herpes simplex és Varicella zoster (kivéve herpesencephalitis) fertőzése esetén 8 óránként 250 mg/testfelület m2 intravénás Aciclovir Azevedos-t kell adni, amennyiben a veseműködés nem károsodott.
Varicella zoster vagy herpesencephalitis fertőzés kezelésére immunhiányos gyermekek esetén 8 óránként 500 mg/testfelület m2 intravénás Aciclovir Azevedos-t kell adni, amennyiben a veseműködés nem károsodott.
Csecsemők megállapított vagy feltételezett újszülöttkori herpes kezelése során 20mg/ttkg intravénás aciklovirt kell adni 8 óránként, disszeminált vagy központi idegrendszert érintő betegség (CNS) esetén 21 napon át, valamint 14 napon keresztül kizárólag a bőrt és a nyálkahártyát érintő megbetegedés esetén.
Károsodott veseműködésű csecsemők és gyermekek a károsodás mértékétől függő, megfelelő mértékben csökkentett adagot kell, hogy kapják (lásd még „Vesekárosodás”).
Idősek
Az időskori vesekárosodás lehetőségét figyelembe kell venni és az adagot ennek megfelelően kell beállítani (lásd lejjebb „Vesekárosodás”).
Gondoskodni kell a megfelelő hidratáltság fenntartásáról.
Vesekárosodás
Óvatosság ajánlott az Aciclovir Azevedos vesekárosodott betegeknél történő alkalmazása esetén.
A megfelelő hidráltságot fenn kell tartani.
Vesekárosodásban szenvedő betegnél a dózis módosítása a kreatinin clearance-en alapul, ml/perc mértékegységben felnőttek és serdülők esetében, valamint csecsemők és 13 évesnél fiatalabb gyermekek esetében ml/perc/1,73 m2 egységben.
A következő dózismódosítás javasolt:
Dózismódosítás felnőtteknél és serdülőkorúaknál:
| Kreatinin clearance | Dózis |
| 25‑50 ml/perc | 5‑10 mg/ttkg 12 óránkénti adagolása javasolt. |
| 10‑25 ml/perc | 5‑10 mg/ttkg 24 óránkénti adagolása javasolt. |
| 0 (anuria)‑10 ml/perc | Folyamatos ambuláns peritoneális dialízis (CAPD) esetén a dózist (5 vagy 10 mg/ttkg) felezni kell és 24 óránként beadni. Hemodialízis esetén a dózist (5 vagy 10 mg/ttkg) felezni kell és 24 óránként, valamint a dialízist követően beadni. |
Dózismódosítás csecsemőknél és gyermekeknél:
| Kreatinin clearance | Dózis |
| 25‑50 ml/perc/1,73 m2 | Az előzőekben ajánlott dózis (250 vagy 500 mg/testfelület m2 vagy 20 mg/ttkg) 12 óránkénti adagolása javasolt. |
| 10‑25 ml/perc/1,73 m2 | Az előzőekben ajánlott dózis (250 vagy 500 mg/testfelület m2 vagy 20 mg/ttkg) 24 óránkénti adagolása javasolt. |
| 0 (anuria)‑10 ml/perc/1,73 m2 | Folyamatos ambuláns peritoneális dialízis (CAPD) esetén az előzőekben ajánlott dózist (250 vagy 500 mg/testfelület m2 vagy 20 mg/ttkg) felezni kell és 24 óránként beadni. Hemodialízis esetén az előzőekben ajánlott dózist (250 vagy 500 mg/testfelület m2 vagy 20 mg/ttkg) felezni kell és 24 óránként, valamint a dialízist követően beadni. |
Az alkalmazás módja:
Lassú intravénás infúzió 1 órán keresztül.
A készítmény hatóanyagával, az aciklovirral vagy a valaciklovirral vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
A megfelelő hidráltságot fenn kell tartani intravénás vagy nagy per os adagok alkalmazása esetén.
Az intravénás infúziót egy órán át kell beadni az aciklovir renális kicsapódásának elkerülésére; a gyors vagy bolus injekció kerülendő.
Nephrotoxikus gyógyszerek növelik a vesekárosodás súlyosbodásának veszélyét. Óvatosság ajánlott az intravénás aciklovir és egyéb nephrotoxikus gyógyszerek alkalmazása esetén.
Alkalmazás vesekárosodásban szenvedő- és időskorú páciensek esetén:
Az aciklovir a vesén át távozik a szervezetből, ezért vesekárosodás esetén az adagot módosítani kell (lásd 5.1 pont).
Az aciklovirt i.v. infúzióban nagyobb adagokban kapó betegeknél (pl. herpesencephalitis) megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a vesefunkcióra, különösen akkor, ha a beteg dehidrált vagy bármilyen vesekárosodása van.
Az előírásnak megfelelően elkészített infúziós oldat pH-ja megközelítőleg 11,0, így tilos szájon át alkalmazni!
Ez a gyógyszer kevesebb, mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz, így "nátriummentes"-nek minősül.
Mivel nem tartalmaz antimikrobiális tartósítószert, a feloldást és a hígítást kizárólag aszeptikus körülmények között szabad végezni, közvetlenül a felhasználás előtt, és a fel nem használt oldatot meg kell semmisíteni.
Az aciklovir elsősorban változatlan formában a vizelettel ürül, aktív tubuláris szekrécióval. Bármely együtt adott gyógyszer, mely ezzel a mechanizmussal eliminálódik, növelheti az aciklovir plazma-koncentrációját. A probenecid és a cimetidin ilyen módon növeli az aciklovir AUC-t a plazmában, és csökkenti az aciklovir vese clearance-ét. Ugyanakkor nem szükséges dózismódosítás, mivel az aciklovirnek széles a terápiás indexe.
Az iv. aciklovir-terápiában részesülő betegeknél elővigyázatosság szükséges olyan egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek esetén, amelyeknél az elimináció során kompetitív helyzet áll fenn az aciklovirrel, mert fennállhat egy vagy mindkét gyógyszer, illetve metabolitjaik emelkedett plazmaszintjének lehetősége. Kimutatták, hogy az aciklovirnek, valamint a transzplantált betegeknél alkalmazott mikofenolát-mofetil immunoszuppresszáns hatóanyag inaktív metabolitjának plazma AUC értéke emelkedik a két gyógyszer együttadása esetén.
Lítium és nagy dózisú iv. aciklovir együttadásakor a lítium szérumszinteket szorosan monitorozni kell a lítium toxicitás kockázata miatt.
Az iv. aciklovir más olyan gyógyszerekkel történő együttadása esetén, amelyek befolyásolják a veseműködést (pl. ciklosporin, takrolimusz), szintén óvatosságra van szükség (a vesefunkció változásainak monitorozása mellett).
Egy öt férfi bevonásával végzett kísérletes vizsgálat azt mutatta, hogy az egyidejűleg alkalmazott aciklovir kezelés kb. 50%-kal növeli a teofillin AUC–t. Ezért egyidejű aciklovir kezelés esetén a plazmakoncentrációk mérése javasolt.
Termékenység
Nem áll rendelkezésre adat az aciklovir női fertilitásra gyakorolt hatásáról.
Egy 20 - normál spermiumszámmal rendelkező - férfi beteggel végzett vizsgálatban kimutatták, hogy a szájon át adott akiklovir legfeljebb napi 1 g-os dózisban legfeljebb hat hónapig klinikailag szignifikánsan nem befolyásolja a spermiumok számát, a motilitást vagy a morfológiát.
Terhesség
Az aciklovir forgalomba hozatala óta terhességi regiszterben dokumentálták a bármilyen gyógyszerformájú aciklovirrel kezelt nők terhességének kimenetelét. Az adatok szerint nem volt nagyobb a születési rendellenességek száma az aciklovirrel kezelteknél, mint a teljes népességben, és ezek nem mutattak olyan következetesen előforduló jellegzetességeket, ami közös okra utalna. Az aciklovirt szisztémásan alkalmazva nemzetközileg elfogadott standard tesztekben nem bizonyult embriotoxikusnak vagy teratogénnek patkányokban, nyulakban, patkányokban vagy egerekben. Patkányokban végzett nem-standard tesztekben foetalis abnormalitást figyeltek meg, de csak olyan magas szubkután adagok esetén, amelyek már az anyában toxicitást okoztak. Ezen eredmények klinikai jelentősége nem tisztázott.
Az aciklovir csak abban az esetben alkalmazható, ha a lehetséges előnyök meghaladják az esetleges kockázatokat.
Szoptatás
Naponta 5-ször 200 mg Aciclovir Azevedos per os adását követően az aciklovirt kimutatták az anyatejben, a plazmaszintek 0,6‑4,1-szeresének megfelelő koncentrációban. Ezek a szintek legfeljebb 0,3 mg/ttkg/nap dózist jelentenek a szoptatott csecsemőnek.
Az Aciclovir Azevedos szoptató nőknek való adása esetén óvatosság ajánlott.
4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükségesképességekre
A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták. Mivel az Aciclovir Azevedos kórházi felhasználású készítmény, a gépjárművezetésre és gépek kezelésére kifejtett hatása általában nem releváns.
A mellékhatások alábbi gyakorisági besorolása becsült adatokon alapszik. A legtöbb esemény gyakoriságának becsléséhez nem áll rendelkezésre elegendő adat. Ezen kívül a mellékhatások előfordulása a kezelés javallata szerint is változhat.
A nemkívánatos hatások gyakoriság szerinti csoportosítása a következő egyezményes osztályozás alapján történt: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100‑<1/10), nem gyakori (≥1/1000‑<1/100), ritka (≥1/10 000‑<1/1000), nagyon ritka (<1/10 000).
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
Nem gyakori: a haematológiai értékek csökkenése (anaemia, leukopenia és thrombocytopenia)
Immunrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon ritka: anaphylaxia
Pszichiátriai és idegrendszeri betegségek és tünetek
Nagyon ritka: fejfájás, szédülés, izgatottság, zavartság, tremor, ataxia, dysarthria, hallucinációk, pszichotikus tünetek, convulsiók, álmosság, encephalopathia, kóma.
A fent említett neurológiai és pszichiátriai tünetek rendszerint reverzíbilisek és általában vesekárosodásban szenvedő betegeknél vagy más hajlamosító tényező esetén fordultak elő (lásd 4.4 pont).
Érbetegségek és tünetek
Gyakori: phlebitis
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
Nagyon ritka: dyspnoea
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
Gyakori: hányinger, hányás
Nagyon ritka: hasmenés, hasi fájdalom
Máj- és epebetegségek illetve tünetek
Gyakori: a májenzim-értékek reverzibilis emelkedése
Nagyon ritka: a bilirubin-értékek átmeneti emelkedése, sárgaság, hepatitis
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
Gyakori: viszketés, csalánkiütés, bőrkiütés (beleértve a fényérzékenységi reakciókat)
Nagyon ritka: angiooedema
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
Gyakori: a vér karbamid- és kreatinin-szintjének emelkedése
A vér karbamid- és kreatininszintjének gyors emelkedését a maximális plazmaszinttel és a beteg hidráltsági állapotával hozzák összefüggésbe. Ennek a hatásnak az elkerülése érdekében a gyógyszert nem szabad iv. bolusként alkalmazni, csak lassú infúzióban, 1 órán át adni.
Nagyon ritka: vesekárosodás, akut veseelégtelenség, vesefájdalom.
Megfelelő hidráltsági állapotot kell fenntartani. A vesekárosodás általában gyorsan reagál a beteg rehidrációjára és/vagy a dóziscsökkentésre, illetve a gyógyszer alkalmazásának abbahagyására.
Azonban, kivételes esetekben a folyamat akut veseelégtelenségig progrediál.
A vesefájdalom a veseelégtelenséggel állhat összefüggésben.
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
Nagyon ritka: fáradtság, láz, helyi gyulladásos reakciók
Az aciklovir nem szándékos infúziója az extracelluláris szövetekbe súlyos helyi gyulladásos reakciókat okozott, amely bőrelhaláshoz vezetett.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Tünetek
Az intravénás aciklovir túladagolása a szérum kreatinin-, illetve a vér karbamid-nitrogénszintek emelkedését, és ezt követően veseelégtelenséget eredményezett. A túladagolás kapcsán neurológiai hatásokat írtak le, köztük zavartságot, hallucinációkat, agitatiót, görcsöket és kómát.
Kezelés
A beteget gondosan meg kell figyelni a toxikus tünetek miatt. Hemodialízissel jelentősen gyorsítható az aciklovir eltávolítása a vérből, ezért alkalmazása mérlegelhető tünetekkel járó túladagolás esetén.
Farmakológiai tulajdonságok - ACICLOVIR 250 MG
Farmakoterápiás csoport: Közvetlenül ható vírusellenes szerek,
ATC-kód: J05 AB01
Az aciklovir szintetikus purinanalóg, ami in vitro és in vivo gátolja a humán herpes vírusokat, beleértve a Herpes simplex vírus (HSV) 1 és 2 típusát, és a Varicella zoster vírust (VZV). Sejtkultúrában az aciklovir a HSV-1 ellen a leghatékonyabb, majd ezt csökkenő sorrendben a HSV‑2 és VZV elleni hatékonyság követi. Az aciklovir gátló hatása ezekkel a vírusokkal szemben igen szelektív. Egészséges, nem fertőzött sejtekben a timidin-kináz (TK) enzim az aciklovirt nem használja fel szubsztrátként, ezért emlős sejtekre nézve toxicitása nagyon alacsony. Azonban a HSV, VZV által fertőzött sejtekben a vírus által kódolt timidin kináz enzim az aciklovirt aciklovir-monofoszfáttá alakítja, mely a sejtenzimek által di-, majd trifoszfáttá konvertálódik. Az aciklovir-trifoszfát a DNS-be beépülve, a virális DNS-polimerázzal kölcsönhatásba lépve, lánctermináció útján gátolja a virális DNS replikációját.
Felnőtteknél az aciklovir plazma felezési ideje iv. alkalmazás után 2,9 óra. A gyógyszer nagyrészt a vesén át választódik ki, változatlan formában. Az aciklovir clearance jelentősen nagyobb, mint a kreatinin clearance, ami jelzi, hogy a gyógyszer a glomerulusfiltráció mellett tubuláris szekréció útján is kiválasztódik. Az aciklovir egyetlen jelentős metabolitja a 9-karboxi-metoximetilguanin. A beadott mennyiség kb. 10‑15%-a nyerhető vissza a vizeletből. 1 g probenicid adását követően alkalmazva a felezési idő 18%-kal, a plazmakoncentráció-görbe alatti terület 40%-kal nő.
Felnőtteknél az egyensúlyi állapot csúcs plazmakoncentrációi (Cssmax) a következők szerint alakultak: 2,5 mg/ttkg beadása esetén 22,7 mikromol (5,1 mikrogramm/ml), 5 mg/ttkg beadása esetén 43,6 mikromol (9,8 mikrogramm/ml), 10 mg/ttkg beadása esetén 92 mikromol (20,7 mikrogramm/ml). A minimum plazmakoncentrációk (Cssmin) 7 órával később a következők szerint alakultak: 2,5 mg/ttkg beadása esetén 2,2 mikromol (0,5 mikrogramm/ml), 5 mg/ttkg beadása esetén 3,1 mikromol (0,7 mikrogramm/ml), 10 mg/ttkg beadása esetén 10,2 mikromol (2,3 mikrogramm/ml). 1 éven felüli gyermekeknél hasonló csúcs plazmakoncentrációkat (Cssmax) és minimum plazmakoncentrációkat (Cssmin) mértek amikor a 250 mg/m2 dózist 5 mg/ttkg dózisra cserélték, és az 500 mg/m2 dózist 10 mg/ttkg dózisra cserélték. Azoknál az újszülötteknél (0‑3 hónapos kor között), akiket 10 mg/ttkg dózisú, 8 óránként egy órán át lefolyatott infúzióval kezeltek, a Cssmax 61,2 mikromol (13,8 mikrogramm/ml) volt, a Cssmin pedig 10,1 mikromol (2,3 mikrogramm/ml) volt. Ezeknél a betegeknél a felezési idő 3,8 óra volt. Idős korban a kor előrehaladtával a kreatinin clearance és a teljes test clearance párhuzamosan csökken, míg a plazma felezési idő alig változik.
Krónikus veseelégtelenségben a plazma felezési idő 19,5 óra. Hemodialízis alatt az aciklovir felezési ideje 5,7 óra. A plazma aciklovir szintje 60%-ra csökken a dialízis alatt.
Egy olyan klinikai vizsgálat során, ahol a kórosan elhízott nőbetegek (n=7) intravénásan adott aciklovirt kaptak a valós testtömegük alapján, a plazmakoncentráció nagyjából kétszerese volt a normál testtömegű betegeknél (n=5) mért értékeknek, ami egybeesett a két csoport közötti testtömeg‑különbséggel.
A liquorban az aciklovir szintje hozzávetőlegesen a plazmaszint 50%-a.
A plazmafehérjékhez való kötődés viszonylag alacsony, 9‑33%, ezért olyan gyógyszerkölcsönhatás, ami fehérje-kötődési hellyel kapcsolatos, nem várható.
