GARLIMO 400 MG KEMÉNY KAPSZULA
Felírási információ
Biztosítási lista
Kibocsátási információk
Vényköteles korlátozás
Térítési korlátozás
Kölcsönhatások a következőkkel
Felhasználási korlátok
Egyéb információk
Gyógyszer neve
Összetétel
Gyógyszerészeti forma
A forgalomba hozatali engedély jogosultja (MAH)
Az alkalmazási előírás utolsó frissítése
Használja a Mediately alkalmazást
Jusson hozzá gyorsabban a gyógyszerinformációkhoz.
Több mint 36k értékelések
SmPC - GARLIMO 400 MG
Epilepszia
A Garlimo adjuváns terápiaként javallott felnőttek, valamint legalább 6éves gyermekek és serdülők esetén szekunder generalizációval vagy anélkül zajló parciális rohamok kezelésére (lásd 5.1pont).
A Garlimo monoterápiaként javallott felnőtteknek, valamint legalább 12éves gyermekeknek és serdülőknek szekunder generalizációval vagy anélkül zajló parciális rohamok kezelésére.
Perifériás neuropathiás fájdalom kezelése
A Garlimo perifériás neuropathiás fájdalom – mint például a diabéteszes neuropathia által okozott fájdalom és a posztherpeszes neuralgia – kezelésére javallott felnőtteknek.
Adagolás
Felnőttek, illetve legalább 12éves gyermekek és serdülők részére valamennyi javallat esetén az 1.táblázatban leírt titrálási séma ajánlott a kezelés kezdetén. 12évesnél fiatalabb gyermekek részére az adagolási útmutató ennek a fejezetnek egy alábbi, külön alpontjában található.
| 1.táblázat | ||
| ADAGOLÁSI TÁBLÁZAT – KEZDETI TITRÁLÁS | ||
| 1.nap | 2.nap | 3.nap |
| 300mg naponta egyszer | 300mg naponta kétszer | 300mg naponta háromszor |
A gabapentin alkalmazásának abbahagyása
A jelenlegi klinikai gyakorlatnak megfelelően, ha a gabapentin alkalmazásának abbahagyására van szükség, akkor ezt javallattól függetlenül fokozatosan, minimum egy hét alatt javasolt végrehajtani.
Epilepszia
Az epilepszia jellemzően hosszú távú kezelést igényel. Az adagolást a kezelőorvos állapítja meg a beteg egyéni tűrőképessége és a hatásosság alapján.
Felnőttek és legalább 12éves gyermekek és serdülők
Klinikai vizsgálatok során a hatásos dózistartomány 900–3600mg/nap volt. A kezelés kezdődhet a dózis fokozatos beállításával az 1.táblázat szerint, vagy 300mg napi háromszori alkalmazásával az 1.napon. Ezután a betegnél a kapott terápiás válasz és a tűrőképesség alapján a dózis 300mg/napos lépésekben 2‑3naponta tovább emelhető a 3600mg‑os maximális napi dózis eléréséig. Néhány beteg esetében a gabapentin dózisának lassabb ütemben való titrálása lehet megfelelő. Az 1800mg‑os napi dózis eléréséhez legalább 1hét, a 2400mg‑os napi dózis eléréséhez összesen legalább 2hét, és a 3600mg‑os napi dózis eléréséhez összesen legalább 3hét szükséges. Hosszú távú, nyílt elrendezésű klinikai vizsgálatok során a legfeljebb 4800mg‑os napi dózisokat jól tolerálták. A teljes napi dózist három adagra elosztva kell bevenni úgy, hogy az egyes adagok között ne teljen el 12óránál több idő, az áttöréses rohamok megelőzése érdekében.
6éves és annál idősebb gyermekek
A kezdődózis 10–15mg/ttkg/nap, és a hatásos dózis körülbelül 3nap alatt érhető el titrálással. A gabapentin hatásos dózisa legalább 6éves gyermekeknek 25–35mg/ttkg/nap. Egy hosszú távú klinikai vizsgálatban a legfeljebb 50mg/ttkg‑os napi dózisokat jól tolerálták. A teljes napi dózist három adagra kell elosztani, az egyes adagok között ne teljen el 12óránál több idő.
A gabapentin-kezelés optimalizálásához nem szükséges a gabapentin plazmakoncentrációjának monitorozása. Továbbá, a gabapentin kombinálható más epilepszia elleni gyógyszerekkel anélkül, hogy a gabapentin plazmakoncentrációjának, vagy a másik epilepszia elleni gyógyszer szérumkoncentrációjának megváltozásától kellene tartani.
Perifériás neuropathiás fájdalom
Felnőttek
A kezelés kezdődhet a dózis fokozatos beállításával az 1.táblázat szerint. Alternatívaként napi 900mg‑os kezdődózis adható, három egyenlő adagra elosztva. Ezután a beteg kezelésre adott válasza és az egyéni tűrőképessége alapján a dózis 300mg/napos lépésekben 2‑3naponta tovább emelhető a 3600mg‑os maximális napi dózis eléréséig. Néhány beteg esetében a gabapentin dózisának lassabb ütemben való titrálása lehet megfelelő. Az 1800mg‑os napi dózis eléréséhez legalább 1hét, a 2400mg‑os napi dózis eléréséhez összesen legalább 2hét, és a 3600mg‑os napi dózis eléréséhez összesen legalább 3hét szükséges.
A klinikai vizsgálatok során 5hónapnál hosszabb kezelési időtartamban nem vizsgálták a hatásosságot és a biztonságosságot perifériás neuropathiás fájdalom – mint a diabéteszes neuropathia által okozott fájdalmas és a posztherpeszes neuralgia – kezelésében. Ha a betegnek a perifériás neuropathiás fájdalom kezelésére 5hónapnál hosszabb ideig tartó alkalmazásra van szüksége, akkor a kezelőorvosnak értékelnie kell a beteg klinikai státuszát, és döntenie kell arról, hogy szükséges-e a további kezelés.
Minden indikációs területre érvényes utasítások
A rossz egészségi állapotban lévő, pl. alacsony testtömegű, szervátültetésen átesett stb. betegek esetén, a dózist lassabb ütemben kell titrálni, vagy kisebb hatáserősségek alkalmazásával, vagy hosszabb időszakokkal a dózisemelések között.
Idősek (65éves kor fölött)
Idős betegeknél a korral csökkenő vesefunkció miatt szükség lehet a dózis módosítására (lásd 2.táblázat). Idős betegeknél gyakoribb lehet az aluszékonyság, a perifériás ödéma és az asthenia.
Vesekárosodás
Vesekárosodásban szenvedő és/vagy hemodialízis alatt álló betegeknél a dózis 2.táblázat szerinti módosítása ajánlott. Veseelégtelenségben szenvedő betegeknél az adagolási javaslat szerinti kezeléshez a 100mg‑os gabapentin kapszulák alkalmazhatók.
| 2.táblázat | |
| A GABAPENTIN ADAGOLÁSA FELNŐTTEKNÉL A VESEFUNKCIÓ ALAPJÁN | |
| Kreatinin-clearance (ml/perc) | Teljes napi dózisa (mg/nap) |
| ≥80 | 900‑3600 |
| 50‑79 | 600‑1800 |
| 30‑49 | 300‑900 |
| 15‑29 | 150b‑600 |
| <15c | 150b‑300 |
a A teljes napi dózist három adagban kell beadni. A csökkentett dózisok vesekárosodásban szenvedő (kreatinin-clearance <79ml/perc) betegek esetében alkalmazandók.
b A 150mg‑os napi dózis 300mg másnaponként történő adásával alkalmazandó.
c Azoknál a betegeknél, akiknek a kreatinin-clearance-e<15ml/perc, a napi dózis a kreatinin‑clearance értékével arányosan csökkentendő (például azok a betegek, akiknek a kreatinin-clearance‑e 7,5ml/perc, a 15ml/perc kreatinin-clearance‑szel rendelkező betegeknek adandó napi dózis felét kapják).
Alkalmazás hemodialízis alatt álló betegek esetén
Olyan, hemodialízis alatt álló, anuriás betegeknek, akik még sohasem szedtek gabapentint, 300‑400mg‑os telítő dózis, majd ezt követően 200‑300mg‑os gabapentin dózis javasolt minden 4órás hemodialízis kezelés után. A dialízismentes napokon nem szabad gabapentint alkalmazniuk.
Vesekárosodásban szenvedő, hemodialízis alatt álló betegeknél a gabapentin fenntartó dózisát a 2.táblázat ajánlása alapján kell meghatározni. A fenntartó dózison felül egy további, 200‑300mg‑os dózis alkalmazása javasolt minden 4órás hemodialízis kezelést követően.
Az alkalmazás módja
Szájon át történő alkalmazásra.
A Garlimo étkezés közben vagy étkezéstől függetlenül is bevehető, és a kapszulát egészben kell lenyelni megfelelő mennyiségű folyadékkal (például egy pohár vízzel).
A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.
Súlyos nemkívánatos bőrreakciók (SCARs)
A gabapentin-kezeléssel összefüggésben súlyos nemkívánatos bőrreakciók (SCARs), többek között Stevens–Johnson-szindróma (SJS), toxicus epidermalis necrolysis (TEN), valamint eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (DRESS) előfordulásáról számoltak be, amelyek életveszélyesek vagy halálosak lehetnek. A gyógyszer felírásakor a betegeket tájékoztatni kell a jelekről és tünetekről, és szoros monitorozás alatt kell tartani őket a bőrreakciók észlelése érdekében. Ha ilyen reakciókra utaló jelek vagy tünetek jelennek meg, a gabapentin-kezelést azonnal le kell állítani, és egy másik kezelést kell fontolóra venni (ha szükséges).
Ha a betegnél súlyos reakció, pl. SJS, TEN vagy DRESS alakult ki a gabapentin alkalmazása kapcsán, akkor az adott betegnél soha nem kezdhető újra a gabapentin-kezelés.
Anaphylaxia
A gabapentin anaphylaxiát okozhat. A jelentett esetekben ennek jelei és tünetei között szerepelt a nehézlégzés, az ajkak, a torok és a nyelv duzzanata, illetve a sürgősségi ellátást igénylő alacsony vérnyomás. A betegeket arra kell utasítani, hogy hagyják abba a gabapentin szedését és azonnal forduljanak orvoshoz, ha az anaphylaxia bármelyik jelét vagy tünetét tapasztalják (lásd 4.8pont).
Öngyilkossági gondolatok és magatartás
Öngyilkossági gondolatokról és magatartásról számoltak be különböző indikációkban antiepileptikus gyógyszerekkel kezelt betegeknél. Antiepileptikumokkal végzett randomizált, placebokontrollos vizsgálatok meta-analízise is arra utalt, hogy az öngyilkossági gondolatok és magatartás kockázata kis mértékben emelkedett. Ezen kockázat mechanizmusa nem ismert. Öngyilkossági gondolatokat és magatartást figyeltek meg gabapentinnel kezelt betegeknél a forgalomba hozatalt követően (lásd 4.8pont).
A betegeket (és a betegek gondozóit) figyelmeztetni kell, hogy forduljanak orvoshoz, ha öngyilkossági gondolatok vagy magatartás jelei mutatkoznak. A betegek állapotát figyelemmel kell kísérni az öngyilkossági gondolatok és magatartás jeleinek észlelése érdekében, és meg kell fontolni a megfelelő kezelést. Öngyilkossági gondolatok és magatartás esetén fontolóra kell venni a gabapentin-kezelés leállítását.
Akut pancreatitis
Ha a gabapentin-kezelés alatt akut pancreatitis alakul ki, megfontolandó a kezelés felfüggesztése (lásd 4.8pont).
Görcsrohamok
Bár a gabapentinnel kapcsolatban a rebound görcsrohamok fellépésére nincs bizonyíték, az antikonvulzív szerek hirtelen megvonása epilepsziás betegeknél status epilepticust válthat ki (lásd 4.2pont).
Mint más epilepszia elleni gyógyszerek esetében, néhány beteg a rohamok gyakoriságának növekedését vagy a görcsrohamok újabb típusainak előfordulását tapasztalhatja gabapentin-kezelés mellett.
Mint más epilepszia elleni gyógyszerek esetében, az egynél több antiepileptikumot szedő, kezelésre refrakter betegek körében, a gabapentin-monoterápia elérése érdekében az egyidejűleg szedett antiepileptikum elvonására tett kísérlet ritkán eredményes.
A gabapentint elsődleges generalizált rohamok, mint például absence‑ek esetén nem tekintik hatásosnak, és néhány betegnél súlyosbíthatja is ezeket a rohamokat. Ezért a gabapentin körültekintéssel alkalmazandó olyan betegek esetében, akikre kevert típusú rohamok jellemzőek, beleértve az absence-eket.
A gabapentin-kezelés szédüléssel és aluszékonysággal járhat, ami növelheti az elesésből származó véletlen sérülések előfordulásának gyakoriságát. A forgalomba hozatal után érkeztek jelentések zavartságról, eszméletvesztésről és mentális károsodásról is. Ezért a betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy legyenek óvatosak, amíg meg nem ismerik a gyógyszer lehetséges hatásait.
Egyidejű alkalmazás opioidokkal és egyéb CNS-depresszánsokkal
Az egyidejű központi idegrendszeri (central nervous system, CNS) depresszáns-kezelést, köztük opioid-kezelést igénylő betegeket gondos megfigyelés alatt kell tartani, hogy nem jelentkeznek‑e a központi idegrendszeri depresszió jelei, például az aluszékonyság, a sedatio és a légzésdepresszió. Azoknál a betegeknél, akik egyidejű gabapentin- és morfin-kezelésben részesülnek, a gabapentin koncentrációja növekedhet. A gabapentin vagy az egyidejűleg alkalmazott CNS-depresszáns, például opioid dózisát ennek megfelelően csökkenteni kell (lásd 4.5pont).
Óvatosan kell eljárni a gabapentin és opioidok egyidejű felírásakor a CNS-depresszió kockázata miatt. Egy opioidokkal és gabapentinnel végzett, populáción alapuló, megfigyeléses, beágyazott eset-kontroll vizsgálat a gabapentin és az opioidok egyidejű felírása esetén az opioidokkal összefüggő halálozás emelkedett kockázatát mutatta ki, az opioidok önmagában történő felírásával összehasonlítva (módosított esélyhányados [adjusted odds ratio, aOR] 1,49 [95%‑os CI; 1,18‑1,88; p<0,001]).
Légzésdepresszió
A gabapentint súlyos légzésdepresszióval hozták összefüggésbe. E súlyos mellékhatás kialakulásának kockázata nagyobb lehet a károsodott légzésfunkciójú, légzőrendszeri vagy neurológiai betegségben, vesekárosodásban szenvedő betegeknél, központi idegrendszeri depresszánsok egyidejű alkalmazása esetén, és időseknél. Ezeknél a betegeknél a dózis módosítására lehet szükség.
Idősek (65éves életkor fölött)
A gabapentinnel nem végeztek szisztematikus vizsgálatokat 65éves vagy annál idősebb betegek körében. Egy neuropathiás fájdalomban szenvedő betegek körében végzett, kettős vak vizsgálatban a 65éves vagy idősebb betegek esetében valamivel nagyobb százalékban fordult elő aluszékonyság, perifériás oedema és asthenia, mint a fiatalabb betegeknél. Mindemellett, az ebben a korcsoportban végzett klinikai vizsgálatok nem mutatnak a fiatalabb betegek körében megfigyeltektől eltérő mellékhatásprofilt.
Gyermekek és serdülők
A hosszú távú (36hétnél hosszabb) gabapentin-terápia hatását a tanulásra, az intelligenciára és a gyermekek és serdülők fejlődésére nem vizsgálták megfelelően. Ezért a tartós kezelés előnyeit a várható kockázataitval szemben kell mérlegelni.
Helytelen használat, abúzuspotenciál és függőség
A gabapentin gyógyszerfüggőséget okozhat, amely terápiás dózisoknál is előfordulhat. Abúzus és helytelen használat eseteiről számoltak be. Azoknál a betegeknél, akiknek a kórelőzményében szerepel abúzus, fokozott lehet az abúzus, a függőség és a gabapentin helytelen használatának kockázata, és a gabapentint ilyen betegeknél körültekintően kell alkalmazni. A gabapentin felírása előtt körültekintően ki kell értékelni a beteg helytelen használattal, abúzussal és függőséggel kapcsolatos kockázatát.
A gabapentinnel kezelt betegeket monitorozni kell az abúzus, a függőség és a gabapentin helytelen használatának jeleinek és tüneteinek észlelése érdekében, amilyen például a tolerancia kialakulása, a dózisnövelés és a szerkereső magatartás.
Megvonási tünetek
A rövid és hosszú távú gabapentin-kezelés leállítása után megvonási tüneteket figyeltek meg. Megvonási tünetek a kezelés leállítása után röviddel, általában 48órán belül jelentkezhetnek. A leggyakrabban jelentett tünetek a következők: szorongás, álmatlanság, hányinger, fájdalmak, verejtékezés, remegés, fejfájás, depresszió, szokatlan érzet, szédülés és rossz közérzet. A megvonási tünetek gabapentin-kezelés leállítását követő előfordulása gyógyszerfüggőséget jelezhet (lásd 4.8pont). A beteget a kezelés kezdetén tájékoztatni kell erről. Ha le kell állítani a gabapentin-kezelést, akkor ajánlott ezt fokozatosan, legalább 1hét alatt véghez vinni, a javallattól függetlenül (lásd 4.2pont).
Laboratóriumi vizsgálatok
A teljes vizeletfehérje tesztcsíkkal történő szemikvantitatív meghatározása álpozitív eredményt adhat. Ezért javasolt a tesztcsíkkal kapott pozitív eredményt más analitikai módszeren alapuló eljárással igazolni, mint például a Biuret-próba, a turbidimetriás vagy a festékkötődéses módszerek, vagy eleve ezeket a módszereket alkalmazni.
Segédanyag
A készítmény kevesebb mint 1mmol (23mg) nátriumot tartalmaz kapszulánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
A gabapentin és CNS-depresszánsok, köztük opioidok együttes adásával kapcsolatban légzésdepresszióról, sedatioról és halálról számoltak be spontán jelentésekben és szakirodalmi esetleírásokban. E beszámolók némelyikének szerzői kifejezetten aggályosnak ítélték a gabapentin és opioid együttes alkalmazását legyengült állapotú betegek, idősek, súlyos légzőrendszeri alapbetegséggel rendelkező betegek, több gyógyszert együttesen szedő betegek, illetve gyógyszerabúzusban szenvedő betegek esetében.
Egy egészséges önkéntesek (N=12) bevonásával végzett vizsgálat során, ha a 600mg‑os gabapentin kapszula beadása előtt 2órával az alanyok egy 60mg‑os kontrollált hatóanyag-felszabadulású morfin kapszulát is kaptak, az átlagos gabapentin AUC kb. 44%‑kal nagyobb volt, mint amikor a gabapentint morfin nélkül adták be. Ezért az egyidejű opioid-kezelést igénylő betegeket gondos megfigyelés alatt kell tartani, hogy nem jelentkeznek-e a központi idegrendszeri depresszió jelei, például az aluszékonyság, a sedatio és a légzésdepresszió, és ennek megfelelően csökkenteni kell a gabapentin vagy az opioid dózisát.
Nem figyeltek meg kölcsönhatást gabapentin és fenobarbitál, fenitoin, valproinsav vagy karbamazepin között.
A gabapentin dinamikus egyensúlyi farmakokinetikája egészségesek és a fenti epilepszia elleni gyógyszereket szedő epilepsziás betegek esetében hasonló.
Noretindron- és/vagy etinilösztradiol-tartalmú, szájon át szedhető fogamzásgátlók és gabapentin együttadása egyik hatóanyag dinamikus egyensúlyi farmakokinetikáját sem befolyásolja.
Gabapentin és magnéziumot vagy alumíniumot tartalmazó antacidumok együttadása csökkenti a gabapentin biohasznosulását, legfeljebb 24%‑kal. Az antacidum beadását követően leghamarabb 2óra elteltével javasolt a gabapentin alkalmazása.
A gabapentin vesén át történő kiválasztását a probenecid nem módosítja.
Gabapentin és cimetidin együttadásakor a gabapentin vesén át történő kiválasztásában megfigyelhető enyhe csökkenésnek várhatóan nincs klinikai jelentősége.
Terhesség
Az epilepsziával és az epilepszia elleni gyógyszerekkel (antiepileptic drug – AED) kapcsolatos kockázatról általában
A fogamzóképes nőknek, és különösen a terhességet tervező és várandós nőknek szakorvosi tanácsadást kell biztosítani a rohamok, illetve az antiepileptikus kezelés magzatot érintő lehetséges kockázatairól. Felül kell vizsgálni az epilepszia elleni kezelés szükségességét, amikor egy kezelés alatt álló nő terhességet tervez. Epilepszia miatt kezelt nőknél az epilepszia elleni kezelést nem szabad hirtelen abbahagyni, mert az áttöréses rohamok megjelenéséhez vezethet, amely komoly következményekkel járhat mind az anyára, mind a gyermekre nézve. A monoterápiát lehetőség szerint előnyben kell részesíteni, mivel a több AED‑vel történő kezelés, az alkalmazott antiepileptikumtól függően, a veleszületett rendellenességek nagyobb kockázatával járhat, mint a monoterápia.
A gabapentinnel kapcsolatos kockázat
-
A gabapentin átjut a humán placentán.
Egy több mint 1700, az első trimeszterben gabapentinnek kitett terhességet vizsgáló észak-európai országokban végzett megfigyeléses vizsgálat adatai nem mutatták ki a súlyos veleszületett rendellenességek nagyobb kockázatát a gabapentinnek kitett gyermekek körében a gabapentinnek nem kitett gyermekekhez képest, valamint a pregabalinnak, lamotriginnek és pregabalinnak, vagy lamotriginnek kitett gyermekekhez képest. Hasonlóképpen, a terhesség alatt gabapentin-expozíciónak kitett gyermekeknél nem észlelték az idegrendszeri fejlődési rendellenességek megnövekedett kockázatát.
A gabapentin-expozíciónaak kitett nők újszülöttjei esetében korlátozott bizonyíték volt az alacsony születési súly és a koraszülés magasabb kockázatára, de nem volt bizonyíték a halvaszületés, a terhességi korhoz képest kicsi születési testméret, az alacsony 5.percben meghatározott Apgar-pontszám és a microcephalia magasabb kockázatára.
Az állatokon végzett vizsgálatok reprodukciós toxicitást mutattak (lásd 5.3pont).
A gabapentin alkalmazható a terhesség első trimeszterében, ha klinikailag szükséges.
Újszülöttkori megvonási szindrómáról számoltak be az inutero gabapentin-expozíciónak kitett újszülöttek esetében. A terhesség során az egyidejű gabapentin- és opioid-expozíció növelheti az újszülöttkori megvonási szindróma kockázatát. Az újszülött szoros monitorozása szükséges.
Szoptatás
A gabapentin kiválasztódik a humán anyatejbe. A gabapentin szoptató anyának történő adásakor fokozott óvatosság szükséges, mivel a csecsemőre gyakorolt hatása nem ismert. Szoptató anyák kezelésére csak akkor szabad alkalmazni, ha a kezelés előnye egyértelműen meghaladja a kockázatot.
Termékenység
Állatkísérletekben nem észleltek a termékenységre kifejtett hatást (lásd 5.3pont).
A gabapentin kis- vagy közepes mértékben befolyásolhatja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A gabapentin a központi idegrendszerre hat és álmosságot, szédülést vagy más kapcsolódó tünetet okozhat. Ezek a nemkívánatos hatások veszélyesek lehetnek olyan betegek esetében, akik gépjárművet vezetnek vagy gépeket kezelnek, még akkor is, ha a tünetek csak enyhék vagy közepesen súlyosak. Ez különösen igaz a kezelés kezdetén és dózisemelést követően.
Az alábbi listában az epilepszia (adjuváns kezelés és monoterápia) és neuropathiás fájdalom indikációban végzett klinikai vizsgálatok során megfigyelt mellékhatások szervrendszeri kategóriák és előfordulási gyakoriság szerint vannak felsorolva: nagyon gyakori (≥1/10), gyakori (≥1/100‑<1/10), nem gyakori (≥1/1000‑<1/100), ritka (≥1/10000‑<1/1000), nagyon ritka (<1/10000), nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg). Amennyiben egy mellékhatás a vizsgálatokban eltérő gyakorisággal jelentkezett, akkor azt a jelentett legmagasabb gyakorisági kategóriába sorolták.
A forgalomba hozatalt követően jelentett további reakciók a „nem ismert” (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) gyakorisági kategóriában dőlt betűvel vannak felsorolva.
Az egyes gyakorisági kategóriákon belül a mellékhatásokat csökkenő súlyosság szerint sorolták fel.
| Szervrendszeri kategória | Nagyon gyakori(≥1/10) | Gyakori(≥1/100–<1/10) | Nem gyakori(≥1/1000–<1/100) | Ritka(≥1/10000–<1/1000) | Nem ismert(a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg) |
| Fertőző betegségek és parazita-fertőzések | vírus-fertőzés | pneumonia, légúti fertőzés, húgyúti fertőzés, fertőzés, középfül-gyulladás | |||
| Vérképzőszervi és nyirok-rendszeri betegségek és tünetek | leukopenia | thrombocytopenia | |||
| Immun-rendszeri betegségek és tünetek | allergiás reakció (például urticaria) | túlérzékenységi szindróma (egy különböző formákban megjelenő szisztémás reakció, ami többek között láz, kiütés, hepatitis, lymphadenopathia, eosinophilia és néha egyéb jelek és tünetek formájában jelentkezhet),anaphylaxia (lásd 4.4pont) | |||
| Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek | anorexia, megnövekedett étvágy | hyperglykaemia (leggyakrabban diabeteses betegeknél figyelték meg) | hypoglykaemia (leggyakrabban diabeteses betegeknél figyelték meg) | hyponatraemia | |
| Pszichiátriai kórképek | ellenséges magatartás, zavartság és érzelmi labilitás, depresszió, szorongás, idegesség, abnormális gondolkodás | agitatio | öngyilkossági gondolatok,hallucinációk,gyógyszerfüggőség | ||
| Idegrendszeri betegségek és tünetek | somno-lentia, szédülés, ataxia | konvulziók, hyperkinesiák, dysarthria, amnesia, tremor, insomnia, fejfájás, érzészavarok, mint például paraesthesia, hypaesthesia, koordinációs rendellenesség, nystagmus, fokozott, csökkent vagy hiányzó reflexek | hypokinesia, mentális károsodás | eszméletvesztés | egyéb mozgatórendszeri zavarok (példáulchoreoathetosis,dyskinesia,dystonia) |
| Szem-betegségek és szemészeti tünetek | látászavarok, mint az amblyopia, diplopia | ||||
| A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei | vertigo | tinnitus | |||
| Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek | palpitáció | ||||
| Érbetegségek és tünetek | hypertonia, vasodilatatio | ||||
| Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek | dyspnoe, bronchitis, pharyngitis, köhögés, rhinitis | légzés-depresszió | |||
| Emésztő-rendszeri betegségek és tünetek | hányás, hányinger, fogászati rendellenességek, gingivitis, hasmenés, hasi fájdalom, dyspepsia, obstipatio, száj- vagy torokszárazság, flatulentia | dysphagia | pancreatitis | ||
| Máj- és epebetegségek, illetve tünetek | hepatitis,icterus | ||||
| A bőr és a bőr alatti szövetek betegségei és tünetei | arc oedema, purpura (leggyakrabban fizikai sérülésből következő véraláfutásként leírva), kiütés, pruritus, acne | Stevens‑Johnson szindróma,toxicus epidermalis necrolysis,angiooedema,erythema multiforme,alopecia,eosinophiliával és szisztémás tünetekkel járó gyógyszerreakció (lásd 4.4pont) | |||
| A csont-izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei | arthralgia, myalgia, hátfájdalom, izomrángás | rhabdomyolysis,myoclonus | |||
| Vese- és húgyúti betegségek és tünetek | akut veseelégtelenség,inkontinencia | ||||
| A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek | impotencia | az emlő megnagyobbodása,gynaecomastia,szexuális diszfunkció (beleértve a libido megváltozását, az ejaculatiós zavarokat és az anorgasmiát) | |||
| Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók | fáradtság, láz | perifériás oedema, rendellenes járás, gyengeség, fájdalom, rossz közérzet, influenzaszerű tünetek | egész testre kiterjedő oedema | megvonási reakciók*,mellkasi fájdalom.Jelentettek hirtelen fellépő, megmagyarázatlan haláleseteket, melyek ok-okozati összefüggése a gabapentin-kezeléssel nem bizonyított. | |
| Laboratóriumi vizsgálatok eredményei | fehérvérsejtszám-csökkenés, testtömeg-növekedés | emelkedett májfunkciós értékek: GOT (ASAT), GPT (ALAT) és bilirubin | emelkedett kreatin-foszfokináz-szint a vérben | ||
| Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények | véletlen sérülés, csonttörés, horzsolás | elesés |
*A rövid és hosszú távú gabapentin-kezelés leállítása után megvonási tüneteket figyeltek meg. Megvonási tünetek a kezelés leállítása után röviddel, általában 48órán belül jelentkezhetnek. A leggyakrabban jelentett tünetek a következők: szorongás, álmatlanság, hányinger, fájdalmak, verejtékezés, remegés, fejfájás, depresszió, szokatlan érzet, szédülés és rossz közérzet (lásd 4.4pont). A megvonási tünetek gabapentin-kezelés leállítását követő előfordulása gyógyszerfüggőséget jelezhet (lásd 4.8pont). A beteget a kezelés kezdetén tájékoztatni kell erről. Ha le kell állítani a gabapentin-kezelést, akkor ajánlott ezt fokozatosan, legalább 1hét alatt véghez vinni, a javallattól függetlenül (lásd 4.2pont).
Akut pancreatitises eseteket jelentettek gabapentin-kezelés alatt. Ezek ok-okozati összefüggése a gabapentin-kezeléssel tisztázatlan (lásd 4.4pont).
Végstádiumú veseelégtelenség miatt hemodialízis alatt álló betegeknél a kreatin-kináz szintjének emelkedésével együtt járó myopathiát jelentettek.
Gyermekek és serdülők
Légúti fertőzéseket, középfülgyulladást, konvulziókat és bronchitist csak gyermekek körében végzett klinikai vizsgálatokból jelentettek. Továbbá, gyermekek bevonásával végzett klinikai vizsgálatok során gyakran jelentettek agresszív magatartást és hyperkinesiát.
Feltételezett mellékhatások bejelentése
A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni.
Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.
Akut, életveszélyes toxicitást nem figyeltek meg legfeljebb 49g gabapentin túladagolásakor sem. A túladagolás tünetei szédülés, kettőslátás, elkent beszéd, álmosság, eszméletvesztés, letargia és enyhe hasmenés voltak. Szupportív kezeléssel minden beteg teljesen felépült. Nagyobb dózisoknál kisebb a gabapentin felszívódása, ami túladagolásnál korlátozhatja a gyógyszer felszívódását, és ennél fogva minimalizálja a túladagolás által okozott toxicitást.
A gabapentin túladagolása, különösen egyéb központi idegrendszeri depresszánsokkal történő kombinációban, kómát eredményezhet.
Bár a gabapentin eltávolítható hemodialízissel, a korábbi tapasztalatok alapján erre általában nincs szükség. Azonban, súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél indokolt lehet a hemodialízis.
Egereknél és patkányoknál nagy, 8000mg/ttkg-os dózisok mellett sem állapítottak meg orális letális dózist. Állatokban az akut toxicitás jele volt az ataxia, gyengült légzés, ptosis, hypoaktivitás vagy izgatottság.
Farmakológiai tulajdonságok - GARLIMO 400 MG
Farmakoterápiás csoport: Analgetikumok, Gabapentinoidok, ATC-kód: N02BF01
Hatásmechanizmus
A gabapentin könnyen bejut az agyba, és megakadályozza a görcsrohamok kialakulását az epilepszia számos állatmodelljében. A gabapentin nem rendelkezik affinitással sem a GABAA, sem a GABAB receptorok irányában, és nem módosítja a GABA metabolizmusát sem. Nem kötődik az agy más neurotranszmitter receptoraihoz, és nem lép kölcsönhatásba a nátriumcsatornákkal. A gabapentin nagy affinitással kötődik a feszültségfüggő kalciumcsatornák α2δ (alfa2-delta) alegységéhez, és feltételezhető, hogy az α2δ alegységhez való kötődés szerepet játszik a gabapentin görcsrohamellenes hatásaiban állatoknál. Széles panelre kiterjedő szűrés alapján úgy tűnik, hogy az α2δ alegységen kívül nincs más célpontja a gabapentinnek.
Több preklinikai modell eredményeiből az állapítható meg, hogy a gabapentin farmakológiai aktivitását az α2δ alegységhez való kötődés közvetítheti, az excitatorikus neurotranszmitterek felszabadulásának csökkentésén keresztül a központi idegrendszer régióiban. Ez az aktivitás lehet az alapja a gabapentin görcsrohamellenes aktivitásának. Bizonyításra vár, hogy embernél a gabapentin ezen aktivitásai mennyiben járulnak hozzá antikonvulzív hatásához.
A gabapentin több preklinikai állat-fájdalommodellben is hatásosságot mutat. A gabapentinnek az α2δ alegységhez való specifikus kötődése feltehetőleg több különböző olyan aktivitást eredményez, amely a fájdalomcsillapító hatásért lehet felelős állatmodellekben. A gabapentin fájdalomcsillapító aktivitása felléphet a gerincvelőben, valamint magasabb agyközpontokban is a leszálló fájdalomgátló pályákkal való kölcsönhatás révén. Nem ismert, hogy e preklinikai tulajdonságok mennyiben relevánsak a humán klinikai hatást tekintve.
Klinikai hatásosság és biztonságosság
Egy 3‑12éves korú gyermekeknél, parciális rohamok kiegészítő kezelése során végzett klinikai vizsgálat az 50%‑os reszponder arány tekintetében a gabapentin-csoportban kedvező számszerű, de statisztikailag nem szignifikáns különbséget mutatott a placebóhoz viszonyítva. A kezelésre reagálók arányának kiegészítő, életkor szerinti, post‑hoc elemzései nem tárták fel az életkor statisztikailag szignifikáns hatását, sem folyamatos, sem dichotóm (3‑5 és 6‑12éves korcsoportok) változóként.
A kiegészítő, életkor szerinti post‑hoc elemzés adatai az alábbi táblázatban vannak összefoglalva:
| A válasz (≥50%‑os javulás) kezelés és életkor szerint, MITT* populáció | |||
| Korcsoport | Placebo | Gabapentin | P‑érték |
| <6éves | 4/21 (19,0%) | 4/17 (23,5%) | 0,7362 |
| 6‑12éves | 17/99 (17,2%) | 20/96 (20,8%) | 0,5144 |
*A módosított beválasztás szerinti (MITT – modified intent to treat) populáció meghatározása: a vizsgálati készítményre randomizált összes beteg, akik emellett mind a kiindulási, mind a kettős vak szakaszra vonatkozóan 28napos értékelhető rohamnaplóval rendelkeztek.
Felszívódás
Szájon át történő beadást követően 2‑3órán belül figyelhető meg a gabapentin plazma-csúcskoncentrációja. A gabapentin biohasznosulása (a dózis felszívódó része) a dózis növelésével trendszerűen csökken. Egy 300mg‑os kapszula abszolút biohasznosulása kb. 60%. Az ételnek, beleértve a magas zsírtartalmú étrendet is, nincs klinikailag jelentős hatása a gabapentin farmakokinetikájára.
Az ismételt alkalmazás nincs hatással a gabapentin farmakokinetikájára. Bár a klinikai vizsgálatok során a gabapentin plazmakoncentrációja általában 2µg/ml és 20µg/ml között volt, a koncentrációk alapján a biztonságosság vagy hatásosság nem volt megjósolható. A 3.táblázat tartalmazza a farmakokinetikai paramétereket.
| 3.táblázat | ||||||
| A GABAPENTIN ÁTLAGOS (%CV – VARIÁCIÓS EGYÜTTHATÓ) DINAMIKUS EGYENSÚLYI FARMAKOKINETIKAI PARAMÉTEREINEK ÖSSZEGZÉSE 8ÓRÁNKÉNTI ALKALMAZÁST KÖVETŐEN | ||||||
| Farmakokinetikai paraméter | 300mg (N=7) | 400mg (N=14) | 800mg (N=14) | |||
| Átlag | %CV | Átlag | %CV | Átlag | %CV | |
| cmax (µg/ml) | 4,02 | (24) | 5,74 | (38) | 8,71 | (29) |
| tmax (óra) | 2,7 | (18) | 2,1 | (54) | 1,6 | (76) |
| t1/2 (óra) | 5,2 | (12) | 10,8 | (89) | 10,6 | (41) |
| AUC(0-8) (µg×óra/ml) | 24,8 | (24) | 34,5 | (34) | 51,4 | (27) |
| Ae% (%) | NA | NA | 47,2 | (25) | 34,4 | (37) |
| cmax=maximális dinamikus egyensúlyi plazmakoncentráció tmax=a cmax eléréséhez szükséges idő T1/2=eliminációs felezési idő AUC(0-8)=a dinamikus egyensúlyi koncentráció-idő görbe alatti terület a beadás utáni 0‑8órában Ae%=beadás utáni 0‑8órában a vizeletbe kiválasztott változatlan formájú gabapentin a dózis %‑ában NA=Nem elérhető | ||||||
Eloszlás
A gabapentin nem kötődik plazmafehérjékhez, és a megoszlási térfogata 57,7liter. Epilepsziában szenvedő betegeknél a gabapentin cerebrospinalis folyadékban mért koncentrációja a dinamikus egyensúlyi állapotban mért mélyponti plazmakoncentrációnak kb. 20%‑a. A gabapentin megjelenik a szoptató nők anyatejében.
Biotranszformáció
Embernél nincs bizonyíték a gabapentin metabolizmusára. A máj gyógyszer-metabolizmusért felelős kevert funkciójú oxidáz enzimeit nem indukálja.
Elimináció
A gabapentin változatlan formában, kizárólag a vesén át való kiválasztással eliminálódik. A gabapentin eliminációs felezési ideje a dózistól független, és átlagosan 5‑7óra.
Idős, illetve vesekárosodásban szenvedő betegeknél csökken a gabapentin plazma clearance‑e. A gabapentin eliminációs sebességi állandója, plazma clearance‑e és vese clearance‑e egyenesen arányos a kreatinin-clearance‑szel.
A gabapentin hemodialízissel eltávolítható a plazmából. Vesekárosodásban szenvedő vagy hemodialízis alatt álló betegeknél ajánlott a dózis módosítása (lásd 4.2pont).
Gyermekek és serdülők
A gabapentin farmakokinetikáját gyermekeknél 50egészséges, 1hónapos‑12éves korú alany bevonásával határozták meg. Általában, ha az adagokat a testtömeg alapján (mg/ttkg) határozzák meg, az 5évesnél idősebb gyermekek és serdülők gabapentin plazmakoncentrációja hasonló a felnőttéhez. Egy farmakokinetikai vizsgálatban 24egészséges gyermeknél, akik életkora 1hónap és 48hónap között volt, körülbelül 30%‑kal alacsonyabb expozíciót (AUC-érték), alacsonyabb cmax-értéket és magasabb clearance/testtömeg értéket figyeltek meg, összehasonlítva az 5évesnél idősebb gyermekek vizsgálati adataival.
Linearitás/nonlinearitás
A gabapentin biohasznosulása (a dózis felszívódó része) a dózis növelésével csökken, amely azt eredményezi, hogy a biohasznosulási értéket (F) magában foglaló farmakokinetikai paraméterek – például Ae%, CL/F, Vd/F – nem lesznek lineárisak. Az elimináció (olyan farmakokinetikai paraméterek, amelyek nem tartalmazzák az Fértéket, mint a CLr és t1/2) legjobban lineáris farmakokinetikával írható le. Az egyszeri adagolás adataiból megjósolható a gabapentin dinamikus egyensúlyi plazmakoncentrációja.
