EFAVIRENZ/EMTRICITABINE/TENOFOVIR DISOPROXIL KRKA 600 MG/200 MG/245 MG FILMTABLETTA

Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Krka az efavirenz, emtricitabin és

tenofovir-dizoproxil fix dózisú kombinációja, mely az 1-es humán immundeficiencia vírussal (HIV-1) fertőzött, a jelenlegi kombinált antiretrovirális kezelésük során több mint három hónapon keresztül

< 50 kópia/ml HIV-1 RNS szintnek megfelelő vírusszuppressziót elért 18 éves és idősebb korú felnőttek kezelésére javallott. Az első antiretrovirális kezelési protokoll megkezdése előtt meg kell győződni arról, hogy a betegnél nem lépett fel virológiai hatástalanság bármilyen előzőleg alkalmazott antiretrovirális kezeléssel szemben és nem hordoz olyan mutációkat tartalmazó vírustörzseket, melyek az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Krka három komponense közül bármelyikkel szemben jelentős rezisztenciát mutatnak (lásd 4.4 és 5.1 pont).

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil előnyös hatása elsősorban egy klinikai vizsgálat 48 hetes adatai alapján volt kimutatható, melyben a kombinált antiretrovirális kezelés során stabil vírusszuppressziót elért betegeket állítottak át efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxilra (lásd

1. pont). A kezelés szempontjából naiv vagy előzőleg széleskörűen kezelt betegekkel kapcsolatban az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal végzett klinikai vizsgálatokból jelenleg nem áll rendelkezésre adat.

   Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és egyéb antiretrovirális szer együttes alkalmazását támogató adat nem áll rendelkezésre.

A terápiát a HIV-fertőzés kezelésében gyakorlattal rendelkező orvosnak kell megkezdenie. Adagolás

Felnőttek

Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Krka javasolt adagja napi egy tabletta, szájon át szedve.

Ha egy beteg elfelejt bevenni egy Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Krka adagot, de a megszokott időpont óta még nem telt el 12 óra, a lehető leghamarabb vegye be az

Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Krka-t, és folytassa a szokásos adagolást. Ha a beteg elfelejt bevenni egy Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Krka adagot, de több mint 12 óra telt el a megszokott időpont óta, és már majdnem elérkezett a következő adag bevételének ideje, ne vegye be a kihagyott adagot, hanem egyszerűen folytassa a szokásos adagolást.

Ha az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Krka bevételét követő 1 órán belül a beteg hányt, be kell venni egy másik tablettát. Ha a beteg az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Krka bevétele után több mint 1 órával hányt, nem szükséges másik adagot bevennie.

Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Krka-t üres gyomorra ajánlott bevenni, mivel az étel megnövelheti az efavirenz-expozíciót, ami a mellékhatások gyakoriságát növelheti (lásd 4.4 és

4.8 pont). Tekintettel az idegrendszeri mellékhatásokra, az efavirenz tolerálhatóságának javítása érdekében a gyógyszer lefekvés előtti bevétele ajánlott (lásd 4.8 pont).

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil üres gyomorra történő bevétele mellett megfigyelt tenofovir-expozíció (AUC) várhatóan 30%-kal alacsonyabb lesz, mintha a tenofovir-dizoproxilt különálló készítményként, étellel együtt vennénk be (lásd 5.2 pont). A farmakokinetikai expozíció csökkenésének klinikai értelmezéséhez nem állnak rendelkezésre adatok. Vírusszupprimált betegeknél ezen csökkenés klinikai relevanciája várhatóan csekély (lásd 5.1 pont).

Abban az esetben, ha a terápiát az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil egyik összetevője miatt abba kell hagyni, vagy ha dózismódosításra van szükség, az efavirenz, emtricitabin és tenofovir-dizoproxil különálló készítmények formájában is elérhető. E gyógyszerekkel kapcsolatos további tájékoztatás az egyes alkalmazási előírásokban található.

Ha az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal történő kezelést megszakítják, figyelembe kell venni az efavirenz hosszú felezési idejét (lásd 5.2 pont) és a tenofovir valamint az emtricitabin hosszú intracelluláris felezési idejét. Mivel az egyes betegek esetében ezen paraméterek eltérőek lehetnek, valamint az esetleges rezisztencia kialakulásának esélye miatt be kell tartani a HIV kezelésére vonatkozó irányelveket és mérlegelni kell a kezelés megszakításának indokait.

Dózismódosítás: ha az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxilt rifampicinnel adják együtt legalább 50 kg testsúlyú betegnek, további 200 mg/nap (összesen 800 mg) efavirenz alkalmazása megfontolható (lásd 4.5 pont).

Különleges betegcsoportok

Idősek

Idős betegeknél az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Krka-t óvatosan kell alkalmazni (lásd 4.4 pont).

Vesekárosodás

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil középsúlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő (kreatinin-clearance (CrCl) < 50 ml/perc) betegek számára nem javasolt. A középsúlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél az emtricitabin és a tenofovir-dizoproxil adagolási időközét módosítani kell, mely a kombinált tablettával nem teljesíthető (lásd 4.4 és 5.2 pont).

Májkárosodás

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil farmakokinetikáját májkárosodásban szenvedő betegekben nem vizsgálták. Az enyhe májbetegségben szenvedő betegek (Child-Pugh-Turcotte (CPT), A stádium) az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil általánosan javasolt dózisával kezelhetők (lásd 4.3, 4.4 és 5.2 pont). A betegeket szoros ellenőrzés alatt kell tartani a mellékhatások – elsősorban az efavirenzhez köthető idegrendszeri tünetek – észlelése érdekében (lásd 4.3 és 4.4 pont).

Ha az egyidejű HIV és hepatitis B vírus- (HBV) fertőzésben szenvedő betegeknél az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kezelést megszakítják, akkor ezeknél a betegeknél gondosan figyelni kell a hepatitis súlyosbodásának jeleit (lásd 4.4 pont).

Gyermekek és serdülők

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil biztonságosságát és hatásosságát 18 évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetében nem igazolták (lásd 5.2 pont).

Az alkalmazás módja

Az Efavirenz/Emtricitabine/Tenofovir disoproxil Krka tablettát vízzel egészben kell lenyelni, naponta egyszer.

A készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység.

Súlyos májkárosodás (CPT, C stádium) (lásd 5.2 pont).

Terfenadinnal, asztemizollal, ciszapriddal, midazolámmal, triazolámmal, pimoziddal, bepridillel vagy ergot alkaloidokkal (pl. ergotamin, dihidro-ergotamin, ergonovin és metilergonovin) való együttes alkalmazás. Az efavirenz P450 citokróm (CYP) 3A4 iránti versengése a metabolizmus gátlását eredményezheti, és súlyos és/vagy életveszélyes mellékhatások (például szívritmuszavarok, hosszantartó szedáció vagy légzésdepresszió) kialakulásának lehetőségéhez vezethet (lásd 4.5 pont).

Elbaszvirral/grazoprevirrel való együttes alkalmazás az elbaszvir és a grazoprevir plazmakoncentrációjának várható jelentős csökkenése miatt. Ez a hatás a CYP3A4 vagy a P gp efavirenz általi indukciójának tulajdonítható, és az elbaszvir/grazoprevir terápiás hatásának megszűnését eredményezheti (lásd 4.5 pont).

Vorikonazollal való együttes alkalmazás. Az efavirenz jelentősen csökkenti a vorikonazol plazmakoncentrációját, míg a vorikonazol szintén jelentősen megemeli az efavirenz plazmakoncentrációját. Mivel az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil fix dózisú kombinált készítmény, az efavirenz dózisa nem módosítható (lásd 4.5 pont).

Közönséges orbáncfüvet (Hypericum perforatum) tartalmazó gyógynövénykészítményekkel való együttes alkalmazás esetén fennáll annak a kockázata, hogy ezáltal csökken az efavirenz plazmakoncentrációja és klinikai hatása (lásd 4.5 pont).

Alkalmazás a következő betegek esetében:

• hirtelen halál vagy a QTc-intervallum veleszületett megnyúlása a családi anamnézisben, illetve olyan klinikai állapotok, amelyek ismerten megnyújtják a QTc-intervallumot.

• tünetekkel járó szívritmuszavar az anamnézisben, vagy klinikailag jelentős bradycardia, illetve csökkent balkamrai ejektiós frakcióval járó pangásos szívelégtelenség.

• súlyos elektrolit egyensúlyzavar, pl. hypokalaemia vagy hypomagnesemia.

  Egyidejűleg adott olyan gyógyszerek, amelyek ismerten megnyújtják a QTc-intervallumot (proarrhythmiát). Ezek közé a gyógyszerek közé tartoznak:

• IA. és III. osztályba tartozó antiarrhythmikumok,

• neuroleptikumok, antidepresszánsok,

• bizonyos antibiotikumok, beleértve a következő osztályokba tartozó bármely gyógyszert: makrolidok, fluorokinolonok, imidazol és triazol gombaellenes gyógyszerek,

• bizonyos nem szedatív antihisztaminok (terfenadin, asztemizol),

• ciszaprid,

• flekainid,

• bizonyos maláriaellenes gyógyszerek,

• metadon (lásd 4.4, 4.5 és 5.1 pont).

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil együttes alkalmazása más gyógyszerekkel

Mivel az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil fix dózisú kombináció, nem alkalmazható együttesen olyan gyógyszerekkel, melyek azonos hatóanyagokat (emtricitabint vagy

tenofovir-dizoproxilt) tartalmaznak. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil nem alkalmazható együttesen efavirenz tartalmú készítményekkel, kivéve, ha erre dózismódosítás miatt van szükség, pl. rifampicinnel (lásd 4.2 pont). Az emtricitabinnal való hasonlóságuk miatt az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxilt nem szabad együttesen alkalmazni egyéb citidinanalógokkal, például lamivudinnal (lásd 4.5 pont). Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil nem adható egyidejűleg adefovir-dipivoxillal vagy tenofovir-alafenamidot tartalmazó gyógyszerekkel.

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és a didanozin együttes alkalmazása nem ajánlott (lásd 4.5 pont).

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és a szofoszbuvir/velpataszvir vagy szofoszbuvir/velpataszvir/voxilaprevir együttes alkalmazása nem ajánlott, mivel efavirenzzel együttes alkalmazás után a velpataszvir és voxilaprevir plazmakoncentráció csökkenése várható, ami a szofoszbuvir/velpataszvir vagy szofoszbuvir/velpataszvir/voxilaprevir terápiás hatásának csökkenéséhez vezet (lásd 4.5 pont).

Nincs adat az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil biztonságosságáról és hatásosságáról egyéb antiretrovirális készítményekkel történő együttes alkalmazás esetén.

A Ginkgo biloba kivonattal történő együttes alkalmazás nem javasolt (lásd 4.5 pont). Átállás proteázgátlón alapuló antiretrovirális kezelésről

A jelenleg rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy egy proteázgátlón alapuló antiretrovirális kezelésben részesülő betegeknél az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxilra történő átállítás a terápiás válasz csökkenéséhez vezethet (lásd 5.1 pont). Ezeknél a betegeknél szorosan monitorozni kell a virális terhelés fokozódását és a mellékhatásokat, mivel az efavirenz biztonságossági profilja különbözik a proteázgátlóktól.

Opportunista fertőzések

Efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kezelésben, vagy bármilyen más antiretrovirális terápiában résztvevő betegeknél továbbra is fennállhat az opportunista fertőzések vagy a HIV-fertőzéssel járó szövődmények kialakulásának veszélye, ezért ezeket a betegeket – a HIV-vel összefüggésbe hozható betegségek kezelésében gyakorlott orvosnak – szigorú klinikai felügyelet alatt kell tartania.

A táplálék hatása

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil táplálékkal történő bevétele fokozhatja az efavirenz-expozíciót (lásd 5.2 pont) és a mellékhatások megnövekedett előfordulási gyakoriságához vezethet (lásd 4.8 pont). Ajánlott az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil üres gyomorra, lehetőleg lefekvéskor való bevétele.

Májbetegség

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil farmakokinetikáját, biztonságosságát és hatásosságát jelentős májrendellenességben szenvedő betegekben ezidáig még nem igazolták (lásd 5.2 pont). Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil súlyos májkárosodásban szenvedő betegek esetében ellenjavallt (lásd 4.3 pont), és középsúlyos májbetegségben szenvedők számára nem javasolt. Mivel az

efavirenz főként a CYP rendszeren keresztül metabolizálódik, enyhe májbetegségben szenvedő betegek esetében az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil alkalmazásakor óvatosan kell eljárni. A betegeket gondos megfigyelés alatt kell tartani az efavirenzzel összefüggő mellékhatások – különösen az idegrendszeri tünetek – észlelése érdekében. Májbetegségük bizonyos időközönként történő értékelése érdekében laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni (lásd 4.2 pont).

A már fennálló májelégtelenségek – beleértve az idült aktív hepatitist – esetén a kombinált antiretrovirális kezelés (CART) során megnövekedett gyakorisággal fordul elő májfunkció-rendellenesség, így ezen betegek szokásos gyakorlat szerinti megfigyelése javasolt. Azon betegek esetében, akiknek májbetegsége bizonyítottan súlyosbodik, vagy akiknél a szérum transzamináz enzimek aktivitása tartósan a normál tartomány felső határának ötszörösét meghaladó szintet mutatnak, az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-terápia folytatásának előnyeit a jelentős mértékű májtoxicitás lehetséges kockázataival összevetve kell mérlegelni. Az ilyen betegek esetében fontolóra kell venni a kezelés megszakítását vagy leállítását (lásd 4.8 pont).

Azon betegek esetében, akik egyéb, májtoxicitással összefüggésbe hozható gyógyszereket szednek, ajánlatos a májenzimeket is monitorozni.

Májat érintő események

A forgalomba hozatalt követően májelégtelenség előfordulásáról számoltak be olyan betegeknél, akiknek nem volt korábbi májbetegségük vagy egyéb, azonosítható rizikótényezőjük (lásd 4.8 pont). A májenzimszintek monitorozását előzetesen fennálló májműködési zavar vagy egyéb rizikótényező jelenlététől függetlenül, minden beteg esetében mérlegelni kell.

Egyidejű HIV és hepatitis B (HBV) vagy C vírus (HCV) fertőzésben szenvedő betegek

Krónikus hepatitis B-ben vagy C-ben szenvedő betegek, akik CART-ot kapnak, fokozottan veszélyeztetettek súlyos és potenciálisan halálos kimenetelű hepatikus mellékhatások kialakulása szempontjából.

A hepatitis B vírussal és HIV-vel egyaránt fertőzött betegek HIV-fertőzésének optimális kezelése érdekében az orvos kövesse a HIV kezelésére vonatkozó aktuális útmutatásokat.

Amennyiben egyidejűleg hepatitis B és C elleni antivirális kezelés is alkalmazásra kerül, kérjük, kövesse az illető gyógyszerek alkalmazási előírásait.

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil gyógyszerbiztonsági jellemzőit és hatásosságát mindeddig nem vizsgálták krónikus HBV-fertőzés kezelésével kapcsolatban. Farmakodinámiás vizsgálatokban az emtricitabin és a tenofovir, külön-külön és kombinálva, egyaránt aktívnak mutatkozott a HBV-vel szemben (lásd 5.1 pont). Korlátozott klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy az emtricitabin és a tenofovir-dizoproxil, a HIV-fertőzés kezelésére alkalmazott antiretrovirális kombinált terápia részeként, HBV-ellenes aktivitást mutat. Egyidejűleg HIV és HBV-fertőzésben szenvedő betegek efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kezelésének felfüggesztése a hepatitis súlyos, akut fellángolásaival járhat. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kezelést abbahagyó, egyidejű HIV és HBV-fertőzésben is szenvedő betegek állapotát az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kezelés befejezése után legalább négy hónapon át figyelemmel kell követni klinikai és laboratóriumi vizsgálatok segítségével. Megfelelő esetben a hepatitis B terápia újrakezdése indokolt. Előrehaladott májbetegségben vagy cirrózisban szenvedő betegek esetében a kezelés megszakítása nem ajánlott, mivel a hepatitis kezelést követő fellángolása hepaticus dekompenzációhoz vezethet.

QTc-megnyúlás

Efavirenz alkalmazása esetén QTc-megnyúlást észleltek (lásd 4.5 és 5.1 pont). Azoknál a betegeknél, akiknél a torsades de pointes fokozott kockázata áll fenn, vagy akiknél olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyeknél ismert a torsades de pointes kockázata, vegye fontolóra az efavirenz/emtricitabin/tenofovir helyett alternatív készítmények alkalmazását.

Pszichiátriai tünetek

Efavirenzzel kezelt betegek esetében pszichiátriai jellegű mellékhatásokról számoltak be. Úgy tűnik, hogy a kórtörténetben szereplő pszichiátriai rendellenességek fokozzák a súlyos pszichiátriai mellékhatások kockázatát. Különösen a korábban depresszióban szenvedőknél nőtt meg a súlyos depresszió gyakorisága. A forgalomba hozatalt követően súlyos depressziót, befejezett öngyilkosságot, téveszméket és pszichózisszerű viselkedést és katatóniát is jelentettek. A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben olyan tüneteket észlelnek, mint a súlyos depresszió, pszichózis vagy öngyilkossági gondolatok, azonnal orvoshoz kell fordulniuk. Az orvos értékeli, hogy fennáll-e annak a lehetősége, hogy a tünetek az efavirenz alkalmazása miatt léptek fel, és amennyiben igen, eldönti, hogy a terápia folytatásának kockázata meghaladja-e a terápia várható hasznát (lásd 4.8 pont).

Idegrendszeri tünetek

Klinikai vizsgálatok során a napi 600 mg efavirenzzel kezelt betegeknél gyakran jelentették a következő (és egyéb) mellékhatásokat: szédülés, álmatlanság, aluszékonyság, koncentrálóképesség zavara és rossz álmok. Az emtricitabinnal és tenofovir-dizoproxillal végzett klinikai vizsgálatok során szédülést figyeltek meg. Az emtricitabinnal végzett klinikai vizsgálatok során fejfájást is jelentettek (lásd 4.8 pont). Az efavirenzzel összefüggő idegrendszeri tünetek rendszerint a terápia 1-2. napján jelentkeznek és 2-4 héten belül általában megszűnnek. A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy ezek a gyakori tünetek jelentkezésük után a terápia folytatásával valószínűleg javulni fognak és nem vonják magukkal a kevésbé gyakori pszichiátriai tünetek felléptét.

Görcsrohamok

Az efavirenz alkalmazása során ritka esetekben görcsöket figyeltek meg, általában olyan betegeknél, akiknek kórelőzményében ismert görcsroham szerepelt. Az elsősorban a májon keresztül metabolizálódó antikonvulzív gyógyszerek (mint pl. fenitoin, karbamazepin és fenobarbitál) egyidejű adása esetén a plazmaszintek időszakos ellenőrzése válhat szükségessé. Egy gyógyszerkölcsönhatási vizsgálat során a karbamazepin és az efavirenz együttes alkalmazásakor a karbamazepin plazmakoncentrációja csökkent (lásd 4.5 pont). Azoknál a betegeknél, akiknek kórelőzményében görcsroham szerepel, minden esetben óvatosan kell eljárni a kezelés során.

Vesekárosodás

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance < 50 ml/perc) szenvedő betegeknek nem javasolt. A közepesen súlyos vagy súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetében az emtricitabin és tenofovir-dizoproxil dózismódosítására van szükség, melyet a kombinált tablettával nem lehet elérni (lásd 4.2 és

1. pontok). Kerülendő az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil nefrotoxikus gyógyszerekkel együtt vagy közvetlenül ezek után való alkalmazása. Ha az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és a nefrotoxikus hatóanyag (pl. aminoglikozidok, amfotericin B, foszkarnet, ganciklovir, pentamidin, vankomicin, cidofovir vagy interleukin-2) egyidejű alkalmazása elkerülhetetlen, a vesefunkciós értékeket hetente ellenőrizni kell (lásd 4.5 pont).

   Tenofovir-dizoproxillal kezelt és veseműködési zavar kockázati tényezőivel rendelkező betegeknél akut veseelégtelenség eseteiről számoltak be nagy dózisú vagy többféle nem szteroid gyulladásgátló gyógyszer (NSAID) alkalmazásának megkezdése után. A vesefunkciót megfelelően ellenőrizni kell, amennyiben az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxilt valamilyen NSAID-vel együtt alkalmazzák.

   A tenofovir-dizoproxil klinikai alkalmazása során veseelégtelenségről, vesekárosodásról, emelkedett kreatininszintről, hypophosphataemiáról és proximalis tubulopathiáról (beleértve a Fanconi-szindrómát is) számoltak be (lásd 4.8 pont).

   Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kezelés megkezdése előtt minden betegnél javasolt a kreatinin-clearance kiszámítása, valamint a veseműködés (kreatinin-clearance és szérum foszfátszint)

   monitorozása a veseműködési zavar kockázati tényezőivel nem rendelkező betegek esetében két-négyhetes kezelés után, három havi kezelés után, ezt követően pedig három-hathavonta.

   Vesekárosodott vagy vesekárosodás által veszélyeztetett betegeknél a veseműködés ennél gyakoribb ellenőrzése szükséges.

   Ha bármelyik, efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal kezelt beteg szérum foszfátszintje

   < 1,5 mg/dl (0,48 mmol/l), vagy ha a kreatinin-clearance < 50 ml/perc-nél alacsonyabb értékre csökken, egy héten belül meg kell ismételni a vesefunkció-vizsgálatot, beleértve a vércukorszint, a vérkáliumszint, valamint a vizeletcukorszint vizsgálatát (lásd 4.8 pont, proximalis tubulopathia). Mivel az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil kombinációs készítmény és az egyes hatóanyagok adagolási intervalluma nem módosítható olyan betegeknél, akiknél a kreatinin clearance értéke

   < 50 ml/perc alá, vagy a szérum foszfátszintje 1,0 mg/dl (0,32 mmol/l) alá csökken, az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kezelést meg kell szakítani. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kezelés megszakítása a vesefunkció progresszív hanyatlása esetén is megfontolandó, amennyiben egyéb ok nem állapítható meg. Ahol az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil valamely hatóanyaga miatt indokolttá válik a kezelés megszakítása, vagy ahol dózismódosításra van szükség, az efavirenz, emtricitabin és tenofovir-dizoproxil különálló készítmények formájában elérhető.

   Csontozatot érő hatások

   Egy 144 hetes, kontrollos klinikai vizsgálatban (GS-99-903) – amit antiretrovirális szerrel korábban nem kezelt betegeken végeztek – a tenofovir-dizoproxilt lamivudinnal és efavirenzzel kombinált sztavudinnal hasonlították össze. Mindkét kezelt csoportban a csípő és a gerinc csontsűrűségének (bone mineral density, BMD) kismértékű csökkenését figyelték meg. A gerinc csontsűrűségének csökkenése, illetve a csont biomarkerek kezdeti értékeihez viszonyított változásai a 144. héten szignifikánsan nagyobbak voltak a tenofovir-dizoproxillal kezelt csoportban. A csípő csontsűrűségének csökkenése ebben a csoportban a 96. hétig szignifikánsan nagyobb volt. A 144. hét során azonban ebben a vizsgálatban a csonttörés veszélye nem bizonyult nagyobbnak, és nem tapasztaltak klinikailag számottevő csontrendellenességeket.

   Egyéb (prospektív és keresztmetszeti) vizsgálatokban a BMD-ben bekövetkezett legkifejezettebb csökkenést a megerősített hatású proteáz-inhibitort tartalmazó kezelés részeként

   tenofovir-dizoproxillal kezelt betegeknél tapasztalták. Összességében, tekintettel a tenofovir-dizoproxilhoz társuló csontrendellenességekre és a tenofovir-dizoproxilnak a csont állapotára és a törési kockázatra gyakorolt hatására vonatkozó hosszú távú adatok korlátozottságára, azoknál az osteoporosisos betegeknél, akiknél magas a törések kockázata, megfontolandó más kezelések alkalmazása.

   A csontrendellenességek, mint az osteomalacia, amely tartós vagy romló csontfájdalomként jelenhet meg, és amelyek néha csonttöréshez vezetnek, a vese tenofovir-dizoproxil által kiváltott proximális tubulopathiával hozhatók összefüggésbe (lásd 4.8 pont).

   A tenofovir-dizoproxil a csontsűrűség (bone mineral density, BMD) csökkenését is okozhatja.

   Amennyiben gyanítható a csontrendellenességek megjelenése, vagy azt kimutatják, megfelelő szakemberhez kell fordulni.

   Bőrkiütés

   Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil egyes összetevőivel folytatott klinikai vizsgálatokban enyhe, középsúlyos bőrkiütés jelentkezéséről számoltak be, amely a terápia folytatásakor rendszerint megszűnik. A megfelelő antihisztaminok és/vagy kortikoszteroidok adása javíthatja a kezelés tolerálhatóságát, és gyorsíthatja a kiütés megszűnését. Az efavirenzzel kezelt betegek kevesebb, mint 1%-ánál észleltek hólyagképződéssel, váladékozással kísért hámleválással vagy fekélyképződéssel járó súlyos kiütést. Az erythema multiforme vagy a Stevens–Johnson-szindróma előfordulási gyakorisága hozzávetőlegesen 0,1%-osnak bizonyult. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil

   alkalmazását abba kell hagyni azoknál a betegeknél, akiknél hólyagképződéssel, hámlással, nyálkahártya-elváltozásokkal vagy lázzal együtt súlyos kiütés alakul ki. Az efavirenzzel szerzett tapasztalatok korlátozottak az olyan betegeknél, akiknél abbahagyták a más nem nukleozid reverz transzkriptáz gátló (NNRTI) osztályba tartozó antiretrovirális szerek alkalmazását. Nem javasolt az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil alkalmazása az olyan betegeknél, akiknél egy, az NNRTI-csoportba tartozó gyógyszer alkalmazása életveszélyes bőrreakciót (pl. Stevens–Johnson-szindrómát) váltott ki.

   Testtömeg és anyagcsere-paraméterek

   Az antiretrovirális terápia során testtömeg-növekedés, vérlipid- és vércukorszint-emelkedés fordulhat elő. Ezek a változások részben összefügghetnek a betegség kontrollálásával és az életmóddal. A lipideknél egyes esetekben bizonyíték van a kezelés hatására vonatkozóan, míg a testtömeg-emelkedés kapcsán nincs erős bizonyíték, hogy ez összefüggene bármely konkrét kezeléssel. A vérlipid- és a vércukorszintek rendszeres ellenőrzését illetően lásd a rendelkezésre álló HIV-kezelési irányelveket. A lipid-rendellenességeket klinikailag megfelelő módon kell kezelni.

   Mitokondriális diszfunkció in utero expozíciót követően

   A nukleozid/nukleotid analógok különböző mértékben befolyásolhatják a mitokondriális funkciót, ami a sztavudin, a didanozin és a zidovudin esetében a legkifejezettebb. Mitokondriális diszfunkcióról számoltak be azoknál a HIV negatív csecsemőknél, akik in utero és/vagy a születés után nukleozid analóg-expozíciónak voltak kitéve. Ezek az esetek túlnyomórészt zidovudint tartalmazó kezelésekkel összefüggésben léptek fel. A legfontosabb jelentett mellékhatások haematologiai eltérések (anaemia, neutropenia) és anyagcserezavarok (hyperlactataemia, hyperlipasaemia) voltak. Ezek a mellékhatások gyakran csak átmenetiek voltak. Ritkán késői neurológiai zavarokról is beszámoltak (hypertonia, görcs, viselkedési zavarok). Egyelőre nem ismert, hogy átmeneti vagy tartós neurológiai zavarokról van-e szó. Ezeket az eredményeket minden olyan, in utero nukleozid/nukleotid analóg expozíciónak kitett gyermeknél figyelembe kell venni, akinél ismeretlen etiológiájú, súlyos klinikai tünetek, különösen neurológiai tünetek jelentkeznek. Ezek az eredmények nem befolyásolják az antiretrovirális terápiára vonatkozó nemzeti ajánlásokat, amelyeket terhes nők számára, a HIV vertikális átvitelének megelőzése céljából dolgoztak ki.

   Immunreaktivációs szindróma

   Súlyos immunhiányban szenvedő HIV-fertőzött betegekben a CART megkezdésekor a tünetmentes vagy reziduális opportunista patogénekkel szemben gyulladásos reakció léphet fel, ami súlyos klinikai állapot kialakulásához vagy a tünetek súlyosbodásához vezethet. Ilyen reakciót általában a CART indítása utáni első hetekben vagy hónapokban figyeltek meg. Főbb példák erre a cytomegalovírus retinitis, a generalizált és/vagy fokális mycobacterium fertőzések, valamint a Pneumocystis jirovecii pneumonia. Bármilyen gyulladásos tünetet ki kell vizsgálni, illetve szükség esetén kezelni kell.

   Autoimmun betegségek (pl. Basedow-kór és autoimmun hepatitis) előfordulását jelentették az immunreaktiváció során, azonban a jelentkezésig eltelt idő a bejelentések szerint rendkívül változó, és ezek az események a kezelés elkezdése után több hónappal is előfordulhatnak.

   Osteonecrosis

   Annak ellenére, hogy az etiológiája multifaktoriálisnak tekintendő (beleértve a kortikoszteroidok használatát, az alkoholfogyasztást, a súlyos immunszuppressziót és a magasabb testtömegindexet), osteonecrosisos eseteket leginkább előrehaladott HIV-betegségben szenvedő és/vagy hosszútávú CART-ban részesült betegek esetében jelentettek. A betegeknek tanácsolni kell, hogy forduljanak orvoshoz, amennyiben ízületi fájdalmat, ízületi merevséget, illetve mozgási nehézséget észlelnek.

   HIV-1 mutációkat hordozó betegek

   Kerülendő az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil alkalmazása olyan betegeknél, akiknél

   K65R, M184V/I vagy K103N mutációt hordozó HIV-1 jelent meg (lásd 4.1 és 5.1 pontok). Idősek

   Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxilt 65 év feletti betegeknél nem vizsgálták. Tekintettel arra, hogy idős betegeknél nagyobb valószínűséggel fordul elő csökkent máj-, illetve veseműködés, ezért az idős betegek efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal való kezelésekor elővigyázatosság szükséges (lásd 4.2 pont).

   Nátrium

   Ez a gyógyszer kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz tablettánként, azaz gyakorlatilag

   „nátriummentes”.

Mivel az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil efavirenzt, emtricitabint és tenofovir-dizoproxilt tartalmaz, ezen összetevők bármelyikénél megfigyelt interakció az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil alkalmazása során is előfordulhat. Interakciós vizsgálatokat ezen hatóanyagokkal csak felnőttek körében végeztek.

Mivel az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil fix dózisú kombináció, ezért nem alkalmazható együttesen olyan gyógyszerekkel, melyek azonos hatóanyagokat (emtricitabint vagy tenofovir-dizoproxilt) tartalmaznak. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil nem alkalmazható együttesen efavirenztartalmú készítményekkel, kivéve, ha erre dózismódosítás miatt van szükség, pl. rifampicinnel (lásd 4.2 pont). Az emtricitabinnal való hasonlóságuk miatt az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxilt nem szabad együttesen alkalmazni egyéb citidinanalógokkal, például lamivudinnal. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil nem adható egyidejűleg adefovir-dipivoxillal vagy tenofovir-alafenamidot tartalmazó gyógyszerekkel.

Az efavirenz egy in vivo CYP3A4-, CYP2B6- és UGT1A1-induktor. Az ezen enzimek szubsztrátumát képező vegyületek csökkent plazmakoncentrációkat mutathatnak, ha efavirenzzel együtt alkalmazzák azokat. Az efavirenz a CYP2C19- és a CYP2C9-induktora lehet, viszont in vitro gátlás is megfigyelhető volt, és az ezen enzimek szubsztrátumaival való együttes alkalmazás nettó hatása nem egyértelmű (lásd 5.2 pont).

Az efavirenz-expozíció fokozódhat olyan gyógyszerekkel (pl.: ritonavirrel) vagy étellel

(pl.: grépfrútlé) együttesen adva, amelyek gátolják a CYP3A4 vagy a CYP2B6 aktivitását. Az ezeket az enzimeket indukáló vegyületek vagy gyógynövénykészítmények (például: Ginkgo biloba kivonatok és közönséges orbáncfű) az efavirenz csökkent plazmakoncentrációit idézhetik elő. A közönséges orbáncfűvel történő együttes alkalmazás ellenjavallt (lásd 4.3 pont). A Ginkgo biloba kivonatokkal történő együttes alkalmazás nem javallott (lásd 4.4 pont).

In vitro és klinikai farmakokinetikai kölcsönhatási vizsgálatok kimutatták, hogy az emcitritabint és a tenofovir-dizoproxilt más gyógyszerekkel együtt érintő CYP-közvetített kölcsönhatások lehetősége csekély.

A kannabinoidteszttel való kölcsönhatás

Az efavirenz nem kötődik a kannabinoidreceptorokhoz. Az efavirenzt kapó, nem fertőzött és HIV-fertőzött betegeknél a vizeletből végzett kannabinoidteszt esetében álpozitív eredményekről számoltak be bizonyos szűrővizsgálatoknál. Ezekben az esetekben javasolt egy sokkal specifikusabb módszerrel, például gázkromatográfiás/tömegspektrometriás módszerrel, megerősítő vizsgálatot végezni.

Az együttes alkalmazás ellenjavallatai

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxilt nem szabad együtt adni terfenadinnal, asztemizollal,

ciszapriddal, midazolámmal, triazolámmal, pimoziddal, bepridillel vagy anyarozs alkaloidokkal (pl. ergotamin, dihidro-ergotamin, ergonovin és metilergonovin), mivel metabolizmusuk gátlása súlyos, életveszélyes eseményekhez vezethet (lásd 4.3 pont).

Elbaszvir/grazoprevir

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil együttes alkalmazása elbaszvirral/grazoprevirrel ellenjavallt, mert az az elbaszvirra/grazoprevirre adott virológiai válasz megszűnéséhez vezethet (lásd 4.3 pont és 1. táblázat).

Vorikonazol

Az efavirenz szokásos adagjainak vorikonazollal történő együttes alkalmazása ellenjavallt. Mivel az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil fix dózisú kombinált készítmény, az efavirenz dózisa nem módosítható, ennélfogva a vorikonazolt és az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxilt együttesen nem szabad alkalmazni (lásd 4.3 pont és 1. táblázat).

Közönséges orbáncfű (Hypericum perforatum)

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil közönséges orbáncfűvel vagy közönséges orbáncfüvet tartalmazó gyógynövénykészítményekkel történő együttes alkalmazása ellenjavallt. Az efavirenz plazmaszintje csökkenthető a közönséges orbáncfű egyidejű használatával, a hatóanyagot metabolizáló enzimek és/vagy transzportfehérjék közönséges orbáncfű általi indukciója miatt. Ha a beteg közönséges orbáncfüvet szed, hagyja abba az alkalmazását, majd ellenőrizzék a vírus szintjét, valamint lehetőség szerint az efavirenzszintjét is. Az efavirenz szintje emelkedhet a közönséges orbáncfű használatának megszakítása után. A közönséges orbáncfű indukciós hatása a kezelés félbeszakítása után még legalább 2 hétig fennállhat (lásd 4.3 pont).

Metamizol

Az efavirenz metamizollal – ami a CYP2B6 és a CYP3A4 metabolizáló enzimek induktora – való együttes alkalmazása az efavirenz plazmakoncentrációjának csökkenését okozhatja, melynek következményeképpen csökkenhet a klinikai hatásosság. Ezért javasolt elővigyázatossággal eljárni a metamizol és az efavirenz egyidejű alkalmazásakor; indokolt esetben monitorozni kell a terápiás választ és/vagy a hatóanyagszinteket.

QT-intervallumot megnyújtó gyógyszerek

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil együttes alkalmazása a QTc-intervallumot ismerten megnyújtó, és esetleg torsade de pointes-hez vezető gyógyszerekkel kontraindikált. Ezen gyógyszerek a következők: IA. és III. osztályba tartozó antiarrhythmikumok, neuroleptikumok, antidepresszánsok, bizonyos antibiotikumok, beleértve a következő osztályokba tartozó bármely gyógyszert: makrolidok, fluorokinolonok, imidazol és triazol gombaellenes gyógyszerek, bizonyos nem szedatív antihisztaminok (terfenadin, asztemizol), ciszaprid, flekainid, bizonyos maláriaellenes gyógyszerek és metadon (lásd 4.3 pont).

Az együttes alkalmazás nem javasolt

Atazanavir/ritonavir

Nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal kombinációban alkalmazott atazanavir/ritonavir adagolására vonatkozó ajánlások megállapításához. Emiatt az atazanavir/ritonavir és az efavirenz/emtricitabin/tenofovirdizoproxil együttes alkalmazása nem javasolt (lásd 1. táblázat).

Didanozin

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil didanozinnal történő együttes alkalmazása nem javasolt (lásd 1. táblázat).

Szofoszbuvir/velpataszvir és szofoszbuvir/velpataszvir/voxilaprevir

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és a szofoszbuvir/velpataszvir vagy szofoszbuvir/velpataszvir/voxilaprevir együttes alkalmazása nem ajánlott (lásd 4.4 pont és 1. táblázat).

A vesén keresztül kiválasztódó gyógyszerek

Mivel az emtricitabin és tenofovir elsősorban a vesén keresztül választódik ki, az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil együttes alkalmazása a vesefunkció csökkenését előidéző gyógyszerekkel, illetve az aktív tubuláris szekréció útján történő kiválasztódásért versengő gyógyszerekkel (pl. cidofovir), az emtricitabin, a tenofovir vagy az együttesen alkalmazott gyógyszerek szérumkoncentrációjának emelkedéséhez vezethet.

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil nefrotoxikus gyógyszerekkel történő együttes vagy közvetlenül ezek után való alkalmazása kerülendő. Néhány példa – a teljesség igénye nélkül –: aminoglikozidok, amfotericin B, foszkarnet, ganciklovir, pentamidin, vankomicin, cidofovir vagy interleukin-2 (lásd 4.4 pont).

Prazikvantel

A prazikvantel efavirenzzel történő egyidejű alkalmazás nem javasolt a prazikvantel plazmakoncentrációjának jelentős csökkenése miatt, fennáll a kezelés sikertelenségének kockázata az efavirenz fokozott májmetabolizmusa miatt. Amennyiben ezen kombináció alkalmazására van szükség, megfontolható a prazikvantel emelt dózisának adása.

Egyéb interakciók

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil vagy egyes összetevői és egyéb gyógyszerek közötti interakciókat a lenti 1. táblázat sorolja fel (az emelkedést „↑”, a csökkenést „↓”, a változatlan állapotot

„↔” jelzi; a napi kétszeri adagot „b.i.d.”, a napi egyszeri adagot „q.d.” és a 8 óránkénti egyszeri adagot „q8h” jelzi). Ahol rendelkezésre áll, a 90%-os konfidencia-intervallum zárójelben került feltüntetésre.

1. táblázat: Interakciók az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil vagy egyes összetevői és egyéb gyógyszerek között

   Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása	A hatóanyagszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezett AUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia-intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofov ir-dizoproxillal történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás(efavirenz 600 mg,emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
   FERTŐZÉSELLENES SZEREK
   Antivirális szerek HIV-fertőzés kezelésére
   Proteázinhibitorok
   Atazanavir/ritonavir/Tenofovir-dizoproxil(300 mg q.d./100 mg q.d./245 mg q.d.)	Atazanavir:AUC: ↓ 25% (↓ 42 – ↓ 3)Cmax: ↓ 28% (↓ 50 – ↑ 5)Cmin: ↓ 26% (↓ 46 – ↑ 10)A tenofovir atazanavirral/ritonavirral való együttes alkalmazása megnövekedett tenofovir-expozícióhoz vezetett. A magasabb tenofovir-expozíció elősegítheti a tenofovirrel összefüggésbe hozható nemkívánatos események, többek között a vesebetegségekkialakulását.	Az atazanavir/ritonavir és az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil együttes alkalmazása nem javasolt.

   Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása	A hatóanyagszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezett AUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia-intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofov ir-dizoproxillal történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás(efavirenz 600 mg,emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
   Atazanavir/ritonavir/Efavirenz (400 mg q.d./100 mg q.d./600 mg q.d., valamennyit táplálékkal együtt kell bevenni)Atazanavir/ritonavir/Efavirenz (400 mg q.d./200 mg q.d./600 mg q.d., valamennyit táplálékkal együtt kell bevenni)	Atazanavir (pm):AUC: ↔* (↓ 9% – ↑ 10%)Cmax: ↑ 17%* (↑ 8 – ↑ 27) Cmin: ↓ 42%* (↓ 31 – ↓ 51)Atazanavir (pm):AUC: ↔*/** (↓ 10% – ↑ 26%) Cmax: ↔*/** (↓ 5% – ↑ 26%) Cmin: ↑ 12%*/** (↓ 16 – ↑ 49) (CYP3A4 indukció).*Az esti atazanavir 300 mg/ritonavir100 mg q.d.-vel összehasonlítva, efavirenz nélkül. Az atazanavir Cmin csökkenése negatívan befolyásolhatja az atazanavir hatásosságát.**korábbi összehasonlításon alapul.Az efavirenz atazanavir/ritonavirral történő együttes adása nem javasolt.
   Atazanavir/ritonavir/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Darunavir/ritonavir/Efavirenz (300 mg b.i.d.*/100 mg b.i.d./600 mg q.d.)*az ajánlott dózisoknál kevesebb; hasonló eredmények várhatók az ajánlott dózisoknál	Darunavir: AUC: ↓ 13%Cmin: ↓ 31%Cmax: ↓ 15% (CYP3A4 indukció)Efavirenz: AUC: ↑ 21%Cmin: ↑ 17%Cmax: ↑ 15% (CYP3A4 gátlás)	Efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil 800/100 mg darunavirral/ritonavirral kombinálva naponta egyszer szuboptimális darunavir Cmin-hez vezethet. Ha az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil kombináltan alkalmazható darunavirral/ritonavirral, a darunavir/ritonavir 600/100 mg napi kétszeri adagolást kell alkalmazni. A darunavir/ritonavir óvatosan alkalmazandó az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal kombinálva. Lásd a ritonavir sort alább. A vesefunkció monitorozása szükséges lehet, különösen társult szisztémás vagy vesebetegségben szenvedő vagynephrotoxikus szereket szedő betegek esetén.
   Darunavir/ritonavir/Tenofovir-dizoproxil(300 mg b.i.d.*/100 mg b.i.d./245 mg q.d.)*az ajánlott dózisnál kevesebb.	Darunavir:AUC: ↔Cmin: ↔Tenofovir: AUC: ↑ 22%Cmin: ↑ 37%
   Darunavir/ritonavir/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták. Az eltérő eliminációs utak alapján nem várható interakció.
   Fozamprenavir/ritonavir/Efavirenz(700 mg b.i.d./100 mg b.i.d./600 m g q.d.)	Nincs klinikailag jelentős farmakokinetikai interakció.	Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és a Fozamprenavir/ritonavir együttesen adható dózismódosítás nélkül. Lásd a ritonavir sort alább.
   Fozamprenavir/ritonavir/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Fozamprenavir/ritonavir/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.

   Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása	A hatóanyagszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezett AUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia-intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofov ir-dizoproxillal történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás(efavirenz 600 mg,emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
   Indinavir/Efavirenz(800 mg q8h/200 mg q.d.)	Efavirenz:AUC: ↔Cmax: ↔ Cmin: ↔Indinavir:AUC: ↓ 31% (↓ 8 – ↓ 47)Cmin: ↓ 40%Az indinavir-expozíció hasonló csökkenése volt megfigyelhető az indinavir 1000 mg q8h és az efavirenz 600 mg q.d. együttes adása esetén.(CYP3A4 indukció)Az efavirenz és alacsony dózisú ritonavirproteázgátlóval történő együttadását lásd a lenti, ritonavirról szóló pontban.	Nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal kombinációban alkalmazott indinavir adagolására vonatkozó ajánlások megállapításához. A csökkent indinavir-expozíció klinikai jelentősége nem ismert, az efavirenzt és indinavirt tartalmazó adagolási séma kiválasztásakor azonban mindig figyelembe kell venni a megfigyelt farmakokinetikai kölcsönhatás mértékét.
   Indinavir/Emtricitabin (800 mg q8h/200 mg q.d.)	Indinavir:AUC: ↔Cmax: ↔Emtricitabin: AUC: ↔Cmax: ↔
   Indinavir/Tenofovir-dizoproxil (800 mg q8h/245 mg q.d.)	Indinavir:AUC: ↔Cmax: ↔Tenofovir:AUC: ↔Cmax: ↔
   Lopinavir/ritonavir/Tenofovir-dizoproxil(400 mg b.i.d./100 mg b.i.d./245 mg q.d.)	Lopinavir/Ritonavir:AUC: ↔Cmax: ↔ Cmin: ↔Tenofovir:AUC: ↑ 32% (↑ 25 – ↑ 38)Cmax: ↔Cmin: ↑ 51% (↑ 37 – ↑ 66)A magasabb tenofovir-expozíció elősegítheti a tenofovirrel összefüggésbe hozható nemkívánatos események, többek köztvesebetegségek kialakulását.	Nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal kombinációban alkalmazott lopinavir/ritonavir adagolására vonatkozó ajánlások megállapításához. A lopinavir/ritonavir efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal történő együttes adása nem javasolt.

   Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása	A hatóanyagszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezett AUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia-intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofov ir-dizoproxillal történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás(efavirenz 600 mg,emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
   Lopinavir/ritonavir lágy kapszulák vagy belsőleges oldat/EfavirenzLopinavir/ritonavir tabletták/Efavirenz(400/100 mg b.i.d./600 mg q.d.) (500/125 mg b.i.d./600 mg q.d.)	A lopinavir-expozíció jelentős csökkenése, ami szükségessé teszi a lopinavir/ritonavir dózisának módosítását. Efavirenzzel és két nukleozid reverz transzkriptáz-gátlóval kombinációban adva a napi kétszeri 533/133 mg lopinavir/ritonavir (lágy kapszula) hasonló lopinavir plazmakoncentrációt eredményezett, mint az efavirenz nélkül naponta kétszer adott400/100 mg lopinavir/indinavir (korábbi adat). Lopinavir koncentráció: ↓ 30-40%Lopinavir koncentráció: hasonló, mint a naponta kétszer, efavirenz nélkül szedendő lopinavir/ritonavir 400/100 mg esetében. A lopinavir/ritonavir dózis módosítása szükséges efavirenzzel való együttes adás esetén.Az efavirenz és alacsony dózisú ritonavir proteázgátlóval kombinációban történő együttadását lásd a lenti, ritonavirról szólópontban.
   Lopinavir/ritonavir/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Ritonavir/Efavirenz(500 mg b.i.d./600 mg q.d.)	Ritonavir:AUC reggel: ↑ 18% (↑ 6 – ↑ 33) AUC este: ↔Cmax reggel: ↑ 24% (↑ 12 – ↑ 38) Cmax este: ↔Cmin reggel: ↑ 42% (↑ 9 – ↑ 86)Cmin este: ↑ 24% (↑ 3 – ↑ 50)Efavirenz:AUC: ↑ 21% (↑ 10 – ↑ 34)Cmax: ↑ 14% (↑ 4 – ↑ 26)Cmin: ↑ 25% (↑ 7 – ↑ 46)(a CYP közvetítette oxidatív metabolizmus gátlása)Amikor 500 mg-os vagy 600 mg-os dózisban, naponta kétszer adott ritonavirt efavirenzzel alkalmazták, a kombináció nem volt jól tolerálható (például szédülés, hányinger, paraesthesia, valamint a májenzimszintek emelkedése fordult elő). Nincs elegendő adat az efavirenz kis adagú ritonavirral (100 mg, napi egyszer vagy kétszer) történő alkalmazásának tolerálhatóságára vonatkozóan.	A 600 mg-os dózisban alkalmazott ritonavir és az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil együttadása nem javallt. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil alacsony dózisú ritonavirral történő alkalmazása esetén, figyelembe kell venni annak a lehetőségét, hogy az efavirenzzel kapcsolatos nemkívánatos események incidenciája növekedhet a lehetséges farmakodinámiás interakció miatt.
   Ritonavir/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Ritonavir/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   Szakvinavir/ritonavir/Efavirenz	Az interakciót nem vizsgálták. Az efavirenz és alacsony dózisú ritonavir proteázgátlóvalkombinációban történő együttadását lásd a fenti, ritonavirról szóló pontban.	Efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal együtt adottszakvinavir/ritonavir adagolásával kapcsolatban nem

   Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása	A hatóanyagszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezett AUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia-intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofov ir-dizoproxillal történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás(efavirenz 600 mg,emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
   Szakvinavir/ritonavir/Tenofovir-dizoproxil	Nem jelentkezett klinikailag jelentős farmakokinetikai interakció a tenofovir-dizoproxil és a ritonavirral erősítettszakvinavir együttes adásakor.	áll rendelkezésre elegendő mennyiségű adat. A szakvinavir/ritonavir és az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil együttadása nem javasolt. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil szakvinavirral, mint egyedüli proteázinhibitorral történő együttes alkalmazása nem javasolt.
   Szakvinavir/ritonavir/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   CCR5 antagonista
   Maravirok/Efavirenz(100 mg b.i.d./600 mg q.d.)	Maravirok:AUC12h: ↓ 45% (↓ 38 – ↓ 51)Cmax: ↓ 51% (↓ 37 – ↓ 62)Az efavirenz koncentrációját nem mérték, hatás nem várható.	Lásd a maravirokot tartalmazó gyógyszerkészítmény alkalmazási előírását.
   Maravirok/Tenofovir-dizoproxil (300 mg b.i.d./245 mg q.d.)	Maravirok:AUC12h: ↔Cmax: ↔A tenofovir koncentrációját nem mérték, hatás nem várható.
   Maravirok/Emtricitabin	Az interakciót nem vzsgálták.
   Integráz strand transzfer inhibitor
   Raltegravir/Efavirenz (400 mg egyszeri adag/-)	Raltegravir: AUC: ↓ 36%C12h: ↓ 21%Cmax: ↓ 36% (UGT1A1 indukció)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és a raltegravir együttesen alkalmazható dózismódosítás nélkül.
   Raltegravir/Tenofovir-dizoproxil (400 mg b.i.d./-)	Raltegravir:AUC: ↑ 49%C12h: ↑ 3%Cmax: ↑ 64%(az interakció mechanizmusa ismeretlen)Tenofovir: AUC: ↓ 10%C12h: ↓ 13%Cmax: ↓ 23%
   Raltegravir/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   NRTI-k és NNRTI-k
   NRTI-k/Efavirenz	Az efavirenz és más NRTI-k közötti specifikus kölcsönhatásokat – a lamivudin, zidovudin és tenofovir-dizoproxil kivételével – nem vizsgálták. Klinikailag jelentős kölcsönhatásokat nem találtak, és ilyenek nem várhatók, mivel az NRTI-k más reakcióúton metabolizálódnak, mint az efavirenz, ezért nem valószínű, hogy ugyanazokért a metabolikus enzimekért és eliminációsreakcióutakért versengenének, mint az efavirenz.	A lamivudin és az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil egyik összetevője, az emtricitabin, közötti hasonlóság miatt az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil nem alkalmazható egyidejűleg a lamivudinnal (lásd 4.4 pont).

   Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása	A hatóanyagszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezett AUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia-intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofov ir-dizoproxillal történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás(efavirenz 600 mg,emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
   NNRTI-k/Efavirenz	Az interakciót nem vizsgálták.	Mivel hatásosság és biztonságosság szempontjából két NNRTI használata sem bizonyult előnyösnek, az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és egyéb NNRTI együttadása nem javasolt.
   Didanozin/Tenofovir-dizoproxil	Tenofovir-dizoproxil és didanozin együttes alkalmazása 40-60%-os szisztémás didanozin-expozíció fokozódásához vezet.	Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és a didanozin együttes alkalmazása nem javasolt.A szisztémás didanozin-expozíció fokozódása növelheti a didanozinnal összefüggésbe hozható nemkívánatos mellékhatások veszélyét. Ritkán pancreatitist és tejsavas acidózist jelentettek, amely néha végzetes kimenetelű volt.Tenofovir-dizoproxil és napi 400 mg didanozin együttes alkalmazásakor a CD4-sejtszám jelentős csökkenéséről számoltak be, mely lehetséges, hogy egy intracelluláris kölcsönhatás miatt megemelkedő foszforilált (azaz aktív) didanozinszint miatt jön létre. A HIV-1-fertőzés kezelése során a csökkentett, 250 mg-os dózisú didanozin és tenofovir-dizoproxil-kezelés együttes alkalmazásakor számos tesztelt kombináció esetén nagyarányú virológiai hatástalanságrólszámoltak be.
   Didanozin/Efavirenz	Az interakciót nem vizsgálták.
   Didanozin/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Antivirális szerek hepatitis C kezelésére

   Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása	A hatóanyagszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezett AUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia-intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofov ir-dizoproxillal történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás(efavirenz 600 mg,emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
   Elbaszvir/Grazoprevir + Efavirenz	Elbaszvir:AUC: ↓ 54%Cmax: ↓ 45%(CYP3A4- vagy P-gp-indukció – az elbasvirra gyakorolt hatás)Grazoprevir:AUC: ↓ 83%Cmax: ↓ 87%(CYP3A4- vagy P-gp-indukció – a grazoprevirre gyakorolt hatás)Efavirenz:AUC: ↔Cmax: ↔	Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil együttes alkalmazása elbaszvirral/grazoprevirrel ellenjavallt, mert az az elbaszvirra/grazoprevirre adott virológiai válasz megszűnéséhez vezethet. Ez a hatás az elbaszvir/grazoprevir plazmakoncentrációja jelentős csökkenésének tulajdonítható, amit a CYP3A4- vagy a P-gp-indukció okoz. További információkat lásd azelbaszvir/grazoprevir alkalmazási előírásában.
   Glecaprevir/Pibrentaszvir/Efaviren z	Várható: Glecaprevir: ↓ Pibrentasvir: ↓	A glecaprevir/pibrentaszvir és az efavirenz, az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil egyik összetevőjének egyidejű alkalmazása mellett a glecaprevir és pibrentaszvir plazmakoncentrációjának jelentős csökkenése várható, ez pedig a terápiás hatás csökkenéséhez vezet. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil glecaprevirrel/pibrentaszvirrel való együttes adása nem ajánlott. További információkért olvassa el a glecaprevir és pibrentaszvir alkalmazási előírását.

   Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása	A hatóanyagszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezett AUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia-intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofov ir-dizoproxillal történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás(efavirenz 600 mg,emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
   Ledipaszvir/Szofoszbuvir (90 mg/400 mg q.d.) +Efavirenz/Emtricitabin/ Tenofovir dizoproxil(600 mg/200 mg/245 mg q.d.)	Ledipasvir:AUC: ↓ 34% (↓ 41 – ↓ 25)Cmax: ↓ 34% (↓ 41 – ↑ 25)Cmin: ↓ 34% (↓ 43 – ↑ 24)Szofoszbuvir: AUC: ↔Cmax: ↔	Dózismódosítás nem javasolt. A megnövekedett tenofovir expozíció elősegítheti a tenofovir dizoproxillal összefüggésbe hozható mellékhatások, többek közt a vesebetegségek kialakulását. A veseműködést szorosanmonitorozni kell (lásd 4.4 pont).
   	GS-3310071: AUC: ↔Cmax: ↔ Cmin: ↔
   	Efavirenz:AUC: ↔Cmax: ↔ Cmin: ↔
   	Emtricitabin: AUC: ↔Cmax: ↔ Cmin: ↔
   	Tenofovir:AUC: ↑ 98% (↑ 77 – ↑ 123)Cmax: ↑ 79% (↑ 56 – ↑ 104)Cmin: ↑ 163% (↑ 137 – ↑ 197)

   Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása	A hatóanyagszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezett AUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia-intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofov ir-dizoproxillal történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás(efavirenz 600 mg,emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
   Szofoszbuvir/Velpataszvir (400 mg/100 mg q.d.) +Efavirenz/Emtricitabin/Tenofovir-dizoproxil(600 mg/200 mg/245 mg q.d.)	Szofoszbuvir:AUC: ↔Cmax: ↑ 38% (↑ 14 – ↑ 67)GS-3310071:AUC: ↔Cmax: ↔ Cmin: ↔Velpataszvir:AUC: ↓ 53% (↓ 61 – ↓ 43)Cmax: ↓ 47% (↓ 57 – ↓ 36)Cmin: ↓ 57% (↓ 64 – ↓ 48)Efavirenz:AUC: ↔Cmax: ↔ Cmin: ↔	Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és a szofosbuvir/velapataszvir vagy szofoszbuvir/velpataszvir/voxila previr együttes alkalmazása várhatóan csökkenti a velpataszvir és a voxilaprevir plazmakoncentrációt. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil szofoszbuvirral/velpataszvirral vagy szofoszbuviral/velpataszvirrel/v oxilaprevirrel együttes adása nem ajánlott (lásd 4.4 pont).
   	Emtricitabin: AUC: ↔Cmax: ↔ Cmin: ↔
   	Tenofovir:AUC: ↑ 81% (↑ 68 – ↑ 94)Cmax: ↑ 77% (↑ 53 – ↑ 104)Cmin: ↑ 121% (↑ 100 – ↑ 143)
   Szofoszbuvir/Velpataszvir/Voxilap revir(400 mg/100 mg/100 mg q.d.) + Efavirenz/Emtricitabin/Tenofovir-dizoproxil(600 mg/200 mg/245 mg q.d.)	Az interakciókat csak szofoszbuvirral/velpataszvirrel vizsgáltak.Várható:Voxilaprevir

   Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása	A hatóanyagszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezett AUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia-intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofov ir-dizoproxillal történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás(efavirenz 600 mg,emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
   Szofoszbuvir (400 mg q.d.) +Efavirenz/Emtricitabin/ Tenofovir-dizoproxil(600 mg/200 mg/245 mg q.d.)	Szofoszbuvir:AUC: ↔Cmax: ↓ 19% (↓ 40 – ↑ 10)GS-3310071:AUC: ↔Cmax: ↓ 23% (↓ 30 – ↑ 16)Efavirenz:AUC: ↔Cmax: ↔ Cmin: ↔Emtricitabin: AUC: ↔Cmax: ↔ Cmin: ↔Tenofovir:AUC: ↔Cmax: ↑ 25% (↑ 8 – ↑ 45) Cmin: ↔	Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és a szofoszbuvir dózismódosítás nélkül együtt adható.
   Antibiotikumok
   Klaritromicin/Efavirenz (500 mg b.i.d./400 mg q.d.)	Klaritromicin:AUC: ↓ 39% (↓ 30 – ↓ 46)Cmax: ↓ 26% (↓ 15 – ↓ 35)Klaritromicin 14-hidroximetabolit: AUC: ↑ 34% (↑ 18 – ↑ 53)Cmax: ↑ 49% (↑ 32 – ↑ 69)Efavirenz:AUC: ↔Cmax: ↑ 11% (↑ 3 – ↑ 19) (CYP3A4 indukció)Az efavirenz és klaritromicin kombinációjával kezelt nem fertőzött önkéntesek 46%-ánál alakult ki bőrkiütés.	A klaritromicin plazmaszintjeiben bekövetkezett jelen változások klinikai jelentősége nem ismert. A klaritromicin helyett alternatív készítmények alkalmazását (pl.: azitromicin) lehet fontolóra venni. Egyéb makrolid antibiotikumok, például eritromicin efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal történőegyüttadását nem vizsgálták.
   Klaritromicin/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Klaritromicin/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   Mycobaktérium-ellenes készítmények
   Rifabutin/Efavirenz(300 mg q.d./600 mg q.d.)	Rifabutin:AUC: ↓ 38% (↓ 28 – ↓ 47)Cmax: ↓ 32% (↓ 15 – ↓ 46)Cmin: ↓ 45% (↓ 31 – ↓ 56)Efavirenz:AUC: ↔Cmax: ↔Cmin: ↓ 12% (↓ 24 – ↑ 1) (CYP3A4 indukció)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal történő együttes adás esetén a rifabutin napi adagját 50%-kal emelni kell, illetve azokban az esetekben, amikor az adagolási séma szerint a rifabutint heti 2-3 alkalommal adják efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal kombinációban, a
   Rifabutin/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.

   Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása	A hatóanyagszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezett AUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia-intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofov ir-dizoproxillal történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás(efavirenz 600 mg,emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
   Rifabutin/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.	rifabutin adagját meg lehet kétszerezni. Ezen dózismódosítás klinikai hatását nem vizsgálták kielégítő mértékben. Dózismódosításkor figyelembe kell venni az egyéni tolerabilitást és virológiaiválaszt (lásd 5. 2 pont).
   Rifampicin/Efavirenz (600 mg q.d./600 mg q.d.)	Efavirenz:AUC: ↓ 26% (↓ 15 – ↓ 36)Cmax: ↓ 20% (↓ 11 – ↓ 28)Cmin: ↓ 32% (↓ 15 – ↓ 46) (CYP3A4 és CYP2B6 indukció)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és a rifampicin legalább 50 kg testsúlyú betegeknél történő együttes szedése esetén további200 mg/napi (összesen 800 mg) efavirenz biztosíthatja a rifampicin nélkül szedett napi 600 mg efavirenz adaghoz hasonló expozíciót. Ennek a dózismódosításnak a klinikai hatását nem határozták meg megfelelően.Dózismódosításkor figyelembe kell venni az egyéni toleranciát és a virológiai választ (lásd5.2 pont). Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal történő együttes adáskor a rifampicin adagjának korrekcióját nem javasolják.
   Rifampicin/Tenofovir-dizoproxil (600 mg q.d./245 mg q.d.)	Rifampicin:AUC: ↔Cmax: ↔Tenofovir:AUC: ↔Cmax: ↔
   Rifampicin/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Gombaellenes készítmények
   Itrakonazol/Efavirenz(200 mg b.i.d./600 mg q.d.)	Itrakonazol:AUC: ↓ 39% (↓ 21 – ↓ 53)Cmax: ↓ 37% (↓ 20 – ↓ 51)Cmin: ↓ 44% (↓ 27 – ↓ 58)(az itrakonazol-expozíció csökkenése: CYP3A4 indukció)Hidroxi-itrakonazol: AUC: ↓ 37% (↓ 14 – ↓ 55)Cmax: ↓ 35% (↓ 12 – ↓ 52)Cmin: ↓ 43% (↓ 18 – ↓ 60)Efavirenz:AUC: ↔Cmax: ↔ Cmin: ↔	Mivel az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal kombinációban alkalmazott itrakonazol esetében nem adható meg javasolt adag, megfontolandó az egyéb gombaellenes kezelés alkalmazása.
   Itrakonazol/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Itrakonazol/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   Pozakonazol/Efavirenz (-/400 mg q.d.)	Pozakonazol: AUC: ↓ 50%Cmax: ↓ 45%(UDP-G indukció)	A pozakonazol és az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil együttes alkalmazása kerülendő, kivéve,

   Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása	A hatóanyagszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezett AUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia-intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofov ir-dizoproxillal történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás(efavirenz 600 mg,emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
   Pozakonazol/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.	ha a beteg számára várhatóelőny meghaladja a kockázatot.
   Pozakonazol/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   Vorikonazol/Efavirenz (200 mg b.i.d./400 mg q.d.)	Vorikonazol:AUC: ↓ 77%Cmax: ↓ 61%Efavirenz:AUC: ↑ 44%Cmax: ↑ 38%(az oxidatív metabolizmus kompetitív gátlása)Az efavirenz szokásos adagjainak vorikonazollal történő együttes alkalmazása ellenjavallt (lásd 4.3 pont).	Mivel az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil fix dózisú kombinált készítmény, az efavirenz dózisa nem módosítható, ennélfogva a vorikonazol és az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil együttesen nem alkalmazható.
   Vorikonazol/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Vorikonazol/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   Malária elleni szerek
   Artemeter/Lumefantrin/Efavirenz (20/120 mg tabletta, egyenként4 tablettából álló 6 dózis 3 napon keresztül/600 mg q.d.)	Artemeter:AUC: ↓ 51%Cmax: ↓ 21%Dihidro-artemizinin (aktív metabolit): AUC: ↓ 46%Cmax: ↓ 38%Lumefantrin: AUC: ↓ 21%Cmax: ↔Efavirenz: AUC: ↓ 17%Cmax: ↔(CYP3A4 indukció)	Mivel az artemeter, dihidro-artemizinin vagy lumefantrin csökkent koncentrációja a malária elleni hatékonyság csökkenését eredményezheti, óvatosan kell eljárni az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és az artemeter/lumefantrin tabletták együttes alkalmazásakor.
   Artemeter/Lumefantrin/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Artemeter/Lumefantrine/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   Atovakon és proguanil hidroklorid/Efavirenz (250/100 mg egyszeri dózis/600 mg q.d.)	Atovakon:AUC: ↓ 75% (↓ 62 – ↓ 84)Cmax: ↓ 44% (↓ 20 – ↓ 61)Proguanil:AUC: ↓ 43% (↓ 7 – ↓ 65)Cmax: ↔	Atovakon/proguanil efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal történő egyidejű alkalmazása kerülendő.
   Atovakon és proguanilhidroklorid/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Atovakon és proguanil hidroklorid/Tenofovir dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   ANTIKONVULZÍV KÉSZÍTMÉNYEK

   Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása	A hatóanyagszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezett AUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia-intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofov ir-dizoproxillal történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás(efavirenz 600 mg,emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
   Karbamazepin/Efavirenz (400 mg q.d./600 mg q.d.)	Karbamazepin:AUC: ↓ 27% (↓ 20 – ↓ 33)Cmax: ↓ 20% (↓ 15 – ↓ 24)Cmin: ↓ 35% (↓ 24 – ↓ 44)Efavirenz:AUC: ↓ 36% (↓ 32 – ↓ 40)Cmax: ↓ 21% (↓ 15 – ↓ 26)Cmin: ↓ 47% (↓ 41 – ↓ 53)(a karbamazepin-expozíció csökkenése: CYP3A4 indukció; az efavirenz-expozíció csökkenése: CYP3A4 és CYP2B6 indukció)Az efavirenz vagy a karbamazepin nagyobb dózisainak együttes alkalmazását nem vizsgálták.	Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil karbamazepinnel történő együttes alkalmazására vonatkozó adagolási ajánlást nem lehet megállapítani.Mérlegelni kell egy alternatív antikonvulzív kezelés alkalmazását. A karbamazepin plazmaszintjét időszakosan monitorozni kell.
   Karbamazepin/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Karbamazepin/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   Fenitoin, Fenobarbitál, és egyéb olyan antikonvulzív készítmények, melyek a CYP izozimek szubsztrátjai	Az interakciót efavirenzzel, emtricitabinnal vagy tenofovir-dizoproxillal nem vizsgálták. Efavirenzzel együtt adva a fenitoin, fenobarbitál és más olyan antikonvulzív készítmények, melyek a CYP izozimek szubsztrátjai esetében fennáll a plazmakoncentráció csökkenésének vagy növekedésének lehetősége.	Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil olyan antikonvulzív készítménnyel történő együttadásakor, mely a CYP izozim szubsztrátja, az antikonvulzív készítmény rendszeres monitorozása szükséges.
   Valproinsav/Efavirenz (250 mg b.i.d./600 mg q.d.)	Nincs klinikailag jelentős hatás az efavirenz farmakokinetikájára. A korlátozott mennyiségű adat alapján nincs klinikailag jelentős hatás a valproinsavfarmakokinetikájára.	Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és a valproinsav együttesen alkalmazható dózismódosítás nélkül. A betegeket a rohamok korlátozása érdekében monitorozni kell.
   Valproinsav/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Valproinsav/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   Vigabatrin/Efavirenz Gabapentin/Efavirenz	Az interakciót nem vizsgálták. Klinikailag jelentős kölcsönhatások nem várhatók, mivel a vigabatrin és a gabapentin kizárólagosan a vizelettel, változatlan formában választódnak ki, és nem valószínű, hogy ugyanazokért a metabolikus enzimekért és eliminációsreakcióutakért versengenének, mint az efavirenz.	Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és a vigabatrin vagy gabapentin dózismódosítás nélkül együtt adható.
   Vigabatrin/EmtricitabinGabapentin/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Vigabatrin/Tenofovir-dizoproxilGabapentin/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   ANTIKOAGULÁNSOK

   Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása	A hatóanyagszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezett AUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia-intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofov ir-dizoproxillal történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás(efavirenz 600 mg,emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
   Warfarin/Efavirenz Acenokumarol/Efavirenz	Az interakciót nem vizsgálták. A warfarin vagy acenokumarol plazmakoncentrációját és hatásait az efavirenz potenciálisan növelheti vagy csökkentheti.	Szükséges lehet a warfarin vagy acenokumarol dózis módosítása az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal való együttes alkalmazás esetén.
   ANTIDEPRESSZÁNSOK
   Szelektív szerotonin reuptake inhibitorok (SSRI-k)
   Szertralin/Efavirenz(50 mg q.d./600 mg q.d.)	Szertralin:AUC: ↓ 39% (↓ 27 – ↓ 50)Cmax: ↓ 29% (↓ 15 – ↓ 40)Cmin: ↓ 46% (↓ 31 – ↓ 58)Efavirenz:AUC: ↔Cmax: ↑ 11% (↑ 6 – ↑ 16)Cmin: ↔(CYP3A4 indukció)	Efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal történő együttadáskor a szertralin dózisát a klinikai hatás függvényében kell emelni.
   Szertralin/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Szertralin/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   Paroxetin/Efavirenz(20 mg q.d./600 mg q.d.)	Paroxetin:AUC: ↔Cmax: ↔ Cmin: ↔Efavirenz:AUC: ↔Cmax: ↔ Cmin: ↔	Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és a paroxetin dózismódosítás nélkül együtt adható.
   Paroxetin/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Paroxetin/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   Fluoxetin/Efavirenz	Az interakciót nem vizsgálták. Mivel a fluoxetin a paroxetinéhez hasonló metabolikus profillal – vagyis erős CYP2D6-gátló hatással – rendelkezik, a fluoxetin esetében semvárható interakció.	Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és a fluoxetin dózismódosítás nélkül együtt adható.
   Fluoxetin/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Fluoxetin/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   Norepinefrin és dopamin reuptake inhibitor
   Bupropion/Efavirenz[150 mg egyszeri dózis (fenntartott kibocsátás)/600 mg q.d.]	Bupropion:AUC: ↓ 55% (↓ 48 – ↓ 62)Cmax: ↓ 34% (↓ 21 – ↓ 47)Hidroxi-bupropion: AUC: ↔Cmax: ↑ 50% (↑ 20 – ↑ 80) (CYP2B6 indukálás)	A bupropion dózis növekedését a klinikai reakcióval kell irányítani, de a bupropion maximálisan ajánlott dózisát túllépni tilos. Dózismódosítás nem szükséges az efavirenzhez.
   Bupropion/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Bupropion/Tenofovir dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   KARDIOVASZKULÁRIS KÉSZÍTMÉNYEK
   Kalciumcsatorna-blokkolók

   Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása	A hatóanyagszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezett AUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia-intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofov ir-dizoproxillal történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás(efavirenz 600 mg,emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
   Diltiazem/Efavirenz(240 mg q.d./600 mg q.d.)	Diltiazem:AUC: ↓ 69% (↓ 55 – ↓ 79)Cmax: ↓ 60% (↓ 50 – ↓ 68)Cmin: ↓ 63% (↓ 44 – ↓ 75)Dezacetil-diltiazem:AUC: ↓ 75% (↓ 59 – ↓ 84)Cmax: ↓ 64% (↓ 57 – ↓ 69)Cmin: ↓ 62% (↓ 44 – ↓ 75)N-monodezmetil-diltiazem:AUC: ↓ 37% (↓ 17 – ↓ 52)Cmax: ↓ 28% (↓ 7 – ↓ 44)Cmin: ↓ 37% (↓ 17 – ↓ 52)Efavirenz:AUC: ↑ 11% (↑ 5 – ↑ 18)Cmax: ↑ 16% (↑ 6 – ↑ 26)Cmin: ↑ 13% (↑ 1 – ↑ 26) (CYP3A4 indukció)Az efavirenz farmakokinetikai jellemzőinek enyhe emelkedése nem tekinthető klinikailag jelentősnek.	Efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal történő együttadáskor a diltiazem dózisának módosítását a klinikai válaszhoz kell igazítani (lásd a diltiazem alkalmazási előírását).
   Diltiazem/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Diltiazem/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   Verapamil, Felodipin, Nifedipin és Nikardipin	Az interakciót efavirenzzel, emtricitabinnal vagy tenofovir-dizoproxillal nem vizsgálták. Amikor az efavirenzt olyan kalciumcsatorna-blokkolóval alkalmazzák együtt, mely a CYP3A4 enzim szubsztrátja, fennáll annak a lehetősége, hogy a kalciumcsatorna-blokkoló plazmakoncentrációja lecsökken.	Efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal történő együttadáskor a kalciumcsatorna-blokkoló dózisának módosítását a klinikai válaszhoz kell igazítani (lásd a kalciumcsatorna-blokkolóalkalmazási előírását).
   LIPIDSZINTCSÖKKENTŐ GYÓGYSZEREK
   HMG Co-A reduktáz inhibitorok
   Atorvasztatin/Efavirenz (10 mg q.d./600 mg q.d.)	Atorvasztatin:AUC: ↓ 43% (↓ 34 – ↓ 50)Cmax: ↓ 12% (↓ 1 – ↓ 26)2-hidroxi-atorvasztatin:AUC: ↓ 35% (↓ 13 – ↓ 40)Cmax: ↓ 13% (↓ 0 – ↓ 23)4-hidroxi-atorvasztatin:AUC: ↓ 4% (↓ 0 – ↓ 31)Cmax: ↓ 47% (↓ 9 – ↓ 51)Összes aktív HMG Co-A reduktáz inhibitor: AUC: ↓ 34% (↓ 21 – ↓ 41)Cmax: ↓ 20% (↓ 2 – ↓ 26)	A koleszterinszintet rendszeresen ellenőrizni kell. Szükséges lehet az atorvasztatin dózis módosítása az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal való együttes alkalmazása esetén (lásd az atorvasztatin alkalmazási előírását).
   Atorvasztatin/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Atorvasztatin/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.

   Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása	A hatóanyagszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezett AUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia-intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofov ir-dizoproxillal történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás(efavirenz 600 mg,emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
   Pravasztatin/Efavirenz (40 mg q.d./600 mg q.d.)	Pravasztatin:AUC: ↓ 40% (↓ 26 – ↓ 57)Cmax: ↓ 18% (↓ 59 – ↑ 12)	A koleszterinszintet rendszeresen ellenőrizni kell. Szükséges lehet a pravasztatin dózismódosítására az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal való együttes alkalmazása esetén (lásd a pravasztatin alkalmazási előírását).
   Pravasztatin/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Pravasztatin/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   Szimvasztatin/Efavirenz (40 mg q.d./600 mg q.d.)	Szimvasztatin:AUC: ↓ 69% (↓ 62 – ↓ 73)Cmax: ↓ 76% (↓ 63 – ↓ 79)Szimvasztatinsav:AUC: ↓ 58% (↓ 39 – ↓ 68)Cmax: ↓ 51% (↓ 32 – ↓ 58)Összes aktív HMG Co-A reduktáz inhibitor: AUC: ↓ 60% (↓ 52 – ↓ 68)Cmax: ↓ 62% (↓ 55 – ↓ 78) (CYP3A4 indukció)Az efavirenz atorvasztatinnal, pravasztatinnal vagy szimvasztatinnal történő együttadásanem befolyásolta az efavirenz AUC vagy Cmax értékeit.	A koleszterinszintet rendszeresen ellenőrizni kell. Szükséges lehet a szimvasztatin dózismódosítására az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal való együttes alkalmazása esetén (lásd a szimvasztatin alkalmazási előírását).
   Szimvasztatin/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Szimvasztatin/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   Roszuvasztatin/Efavirenz	Az interakciót nem vizsgálták. A roszuvasztatin főleg a széklettel kerül kiválasztásra változatlan formában, így azefavirenzzel interakció nem várható.	Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil és a roszuvasztatin együttesen alkalmazható dózismódosítás nélkül.
   Roszuvasztatin/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Roszuvasztatin/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   HORMONÁLIS FOGAMZÁSGÁTLÓK
   Orális:Etinil-ösztradiol+Norgesztimát/Efavirenz (0,035 mg+0,25 mg q.d./600 mg q.d.)	Etinil-ösztradiol:AUC: ↔Cmax: ↔Cmin: ↓ 8% (↑ 14 – ↓ 25)Norelgesztromin (aktív metabolit): AUC: ↓ 64% (↓ 62 – ↓ 67)Cmax: ↓ 46% (↓ 39 – ↓ 52)Cmin: ↓ 82% (↓ 79 – ↓ 85)Levonorgesztrel (aktív metabolit): AUC: ↓ 83% (↓ 79 – ↓ 87)Cmax: ↓ 80% (↓ 77 – ↓ 83)Cmin: ↓ 86% (↓ 80 – ↓ 90) (metabolizmus indukciója)Efavirenz: nincs klinikailag jelentős interakció Ezen hatások klinikai jelentősége nem ismert.	A hormonális fogamzásgátlók mellett a fizikai fogamzásgátlás valamely megbízható módját is alkalmazni kell (lásd 4.6 pont).

   Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása	A hatóanyagszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezett AUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia-intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofov ir-dizoproxillal történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás(efavirenz 600 mg,emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
   Etinil-ösztradiol/Tenofovir-dizoproxil (-/245 mg q.d.)	Etinil-ösztradiol: AUC: ↔Cmax: ↔Tenofovir:AUC: ↔Cmax: ↔
   Norgesztimát/Etinil-ösztradiol/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Injekció:Depo-medroxiprogeszteron-acetát (DMPA)/Efavirenz(150 mg im. egyszeri adag DMPA)	Egy 3 hónapos gyógyszerkölcsönhatási vizsgálat során nem találtak szignifikáns különbséget az MPA farmakokinetikájának paramétereiben az efavirenzt tartalmazó antiretrovirális kezelésben részesülő és az antiretrovirális kezelésben nem részesülő betegek körében. Hasonló eredményeket találtak más kutatók is, habár a második vizsgálat során a plazma MPA szintek nagyobb különbségeket mutattak. Mindkét vizsgálat során az efavirenzt és DMPA-t kapó betegek plazma progeszteron szintje alacsony maradt, ami konzisztens az ovulációszuppressziójával.	A rendelkezésre álló korlátozott mennyiségű adat miatt, a hormonális fogamzásgátlók mellett a fizikai fogamzásgátlás valamely megbízható módját is alkalmazni kell (lásd 4.6 pont).
   DMPA/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   DMPA/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Implantátum: Etonogesztrel/Efavirenz	Az etonogesztrel csökkent expozíciója várható (CYP3A4 indukció). A forgalomba hozatalt követően esetenként az etonogesztrellel történő fogamzásgátlás hatástalanságátjelentették efavirenzt szedő betegek esetén.	A hormonális fogamzásgátlók mellett a fizikai fogamzásgátlás valamely megbízható módját is alkalmazni kell (lásd 4.6 pont).
   Etonogesztrel/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.
   Etonogesztrel/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   IMMUNSZUPPRESSZÁNSOK
   A CYP3A4 által metabolizált immunszuppresszánsok (például ciklosporin, takrolimusz, szirolimusz)/Efavirenz	Az interakciót nem vizsgálták.↓ immunszuppresszáns-expozíció várható (CYP3A4 indukció).Ezeknek az immunszuppresszánsoknak várhatóan nincs hatása az efavirenz expozíciójára.	Szükségessé válhat az immunszuppresszánsok dózismódosítása. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kezelés megkezdése vagy leállítása után legalább két héten át javasolt gondosan

   Gyógyszerek kezelési terület szerinti felsorolása	A hatóanyagszintekre gyakorolt hatások Átlagos, %-ban kifejezett AUC, Cmax, és Cmin változás, 90%-os konfidencia-intervallum megadásával, amennyiben rendelkezésre áll(mechanizmus)	Az efavirenz/emtricitabin/tenofov ir-dizoproxillal történő együttes alkalmazásra vonatkozó ajánlás(efavirenz 600 mg,emtricitabin 200 mg,tenofovir-dizoproxil 245 mg)
   Takrolimusz/Emtricitabin/Tenofovi r-dizoproxil(0,1 mg/kg q.d./200 mg/245 mg q.d.)	Takrolimusz: AUC: ↔Cmax: ↔ C24h: ↔Emtricitabin: AUC: ↔Cmax: ↔ C24h: ↔Tenofovir-dizoproxil: AUC: ↔Cmax: ↔ C24h: ↔	monitorozni az immunszuppresszáns koncentrációját (a stabil koncentráció eléréséig).
   ÓPIÁTOK
   Metadon/Efavirenz(35- 100 mg q.d./600 mg q.d.)	Metadon:AUC: ↓ 52% (↓ 33 – ↓ 66)Cmax: ↓ 45% (↓ 25 – ↓ 59) (CYP3A4 indukció)Egy HIV-fertőzött, iv. drogokat fogyasztó betegeken végzett vizsgálat során az efavirenz metadonnal történő együttes adása a metadon plazmaszintjének csökkenését, és ópiátelvonási tünetek megjelenését idézte elő.Az elvonási tünetek enyhítése érdekében a metadon dózisát átlagosan 22%-kal növelték.	Az efavirenz/emtricitabine/tenofovi r-dizoproxillal történő együttes alkalmazás kerülendő a QTc-intervallum megnyúlása miatt (lásd 4.3 pont).
   Metadon/Tenofovir-dizoproxil (40-110 mg q.d./245 mg q.d.)	Metadon:AUC: ↔Cmax: ↔ Cmin: ↔Tenofovir:AUC: ↔Cmax: ↔ Cmin: ↔
   Metadon/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Buprenorfin/naloxon/Efavirenz	Buprenorfin:AUC: ↓ 50%Norbuprenorfin:AUC: ↓ 71%Efavirenz:Nincs klinikailag jelentős farmakokinetikai interakció.	A buprenorfin-expozíció csökkenésének ellenére egy betegnél sem jelentkeztek megvonási tünetek. A buprenorfin dózis módosítása nem feltétlenül szükséges az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal való együttes alkalmazás esetén.
   Buprenorfin/naloxon/Emtricitabin	Az interakciót nem vizsgálták.
   Buprenorfin/naloxon/Tenofovir-dizoproxil	Az interakciót nem vizsgálták.

   1 A szofoszbuvir elsődleges metabolitja a keringésben.

   Egyéb gyógyszerekkel végzett vizsgálatok

   Nem tapasztaltak klinikailag jelentős farmakokinetikai kölcsönhatásokat efavirenz és azitromicin, cetirizin, fozamprenavir/ritonavir, lorazepam, zidovudin, alumínium-/magnézium-hidroxidot tartalmazó gyomorsavlekötők, famotidin vagy flukonazol együttes alkalmazásakor. Az efavirenz és egyéb azol gombaellenes szerek (pl.: ketokonazol) esetleges interakcióit nem vizsgálták.

   Emtricitabin és sztavudin, zidovudin vagy famciklovir együttes alkalmazásakor nem tapasztaltak klinikailag jelentős kölcsönhatást. A tenofovir-dizoproxil és az emtricitabin vagy ribavirin együttes alkalmazása esetén klinikailag jelentős farmakokinetikai kölcsönhatást nem tapasztaltak.

Fogamzóképes nők (lásd alább és 5.3 pont)

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxilt szedő nőknek el kell kerülniük a teherbe esést. A fogamzóképes nőkön terhességi tesztet kell elvégezni az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kezelés megkezdése előtt.

Fogamzásgátlás férfiak és nők esetében

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil szedése mellett minden esetben mechanikus fogamzásgátlást is kell alkalmazni az egyéb fogamzásgátló módszerek (pl. a szájon át szedett vagy más hormonális fogamzásgátlók, lásd 4.5 pont) mellett. Az efavirenz hosszú felezési ideje miatt az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil szedésének abbahagyását követő 12 hét során ajánlatos megfelelő fogamzásgátlást alkalmazni.

Terhesség

Efavirenz

Hét retrospektív jelentés érkezett a velőcsőzáródási rendellenességeknek megfeleltethető eltérésekről, ide értve a meningomyelokelét, melyeknél az expozíció minden esetben olyan anyáknál következett be, akik az első trimeszterben kaptak efavirenzt tartalmazó kezelést (kivéve minden efavirenz-tartalmú fix kombinációs tablettát). A fix dózisú, efavirenzt, emtricitabint és tenofovir-dizoproxit tartalmazó kombinációs tabletták alkalmazása mellett két további (1 prospektív és 1 retrospektív) esetet jelentettek, köztük olyan eseményeket is, amelyek a velőcsőzáródási rendellenességekkel konzisztensek voltak. Ezen események és az efavirenz alkalmazása között nem mutattak ki ok-okozati összefüggést, az esetleges kapcsolat közöttük ismeretlen. Mivel a velőcsőzáródási rendellenességek a magzati fejlődés első 4 hetében alakulnak ki (a velőcső záródásának ideje alatt), ez a potenciális kockázat érintheti a terhesség első trimeszterében efavirenzt kapó nőket.

2013. júliusáig a retrovírus-elleni kezelés mellett létrejövő terhességek adatbázisába 904 prospektív jelentés érkezett a terhesség első trimeszterében bekövetkező efavirenztartalmú kezelési sémák alkalmazásáról, melyek közül 766 élveszületéssel végződött. A jelentések alapján egy gyermeknek velőcsőzáródási rendellenessége volt, az egyéb születési rendellenességek gyakorisága és típusai pedig hasonlítottak az efavirenzt nem tartalmazó kezelésnek kitett gyermekek és a HIV-negatív kontrollszemélyek körében megfigyeltekhez. Az általános népesség körében a velőcsőzáródási rendellenességek előfordulási aránya 0,5-1 eset 1000 élveszületésre vetítve.

Fejlődési rendellenességeket észleltek az efavirenzzel kezelt majmok magzatainál (lásd 5.3 pont).

Emtricitabin és tenofovir-dizoproxil

Terhes nőknél történő vizsgálat eredményeként rendelkezésre álló nagy mennyiségű adat (több mint 1000 terhességi vizsgálati eredmény) nem igazolt az emtricitabin és a tenofovir-dizoproxil alkalmazásával összefüggő malformatív vagy fötális/neonatális toxicitást. Az emtricitabinnel és tenofovir-dizoproxillal végzett állatkísérletek nem igazoltak reproduktív toxicitást (lásd 5.3 pont).

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil alkalmazása nem javallt terhesség alatt, kivéve, ha a nő

klinikai állapota szükségessé teszi az efavirenz + emitricitabin + tenofovir-dizoproxillal történő kezelést.

Szoptatás

Kimutatták, hogy az efavirenz, az emtricitabin és a tenofovir kiválasztódik a humán anyatejbe. Az efavirenz, az emtricitabin és a tenofovir újszülött gyermekre/csecsemőre gyakorolt hatásának megítéléséhez elégtelen mennyiségű információ áll rendelkezésre. Az anyatejjel táplált csecsemőre nézve a kockázatot nem lehet kizárni. Ezért az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil alkalmazása nem javallt a szoptatás alatt.

A HIV-fertőzés csecsemőre való átvitelének elkerülése érdekében ajánlott, hogy a HIV-fertőzött nők ne szoptassák csecsemőjüket.

Termékenység

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil humán alkalmazása tekintetében nem áll rendelkezésre információ. Állatkísérletek nem igazolták az efavirenz, emtricitabin vagy tenofovir-dizoproxil termékenységre gyakorolt káros hatását.

A készítménynek a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket befolyásoló hatásait nem vizsgálták, azonban mind az efavirenz, mind az emtricitabin és a tenofovir-dizoproxil kezelés során szédülés lépett fel. Az efavirenz ezenkívül ronthatja az összpontosítási képességet és/vagy aluszékonyságot eredményezhet. A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy ha e tüneteket észlelik, kerülniük kell a potenciálisan veszélyes tevékenységeket (például a gépjárművezetést vagy a gépek kezelését).

A biztonsági profil összefoglalása

Az efavirenz, emtricitabin és tenovofir-dizoproxil kombinációját 460 betegen vizsgálták egyrészt a fix kombinációjú efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil tabletta formájában (AI266073 sz. vizsgálat), másrészt mint alkotórészterméket (GS-01-934 sz. vizsgálat). A mellékhatások általában megegyeztek azokkal, amelyeket a korábbi vizsgálatokban az egyes hatóanyagok esetében észleltek. A leggyakrabban jelentett mellékhatások lehetséges módon vagy valószínűleg összefüggésbe hozhatók az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal az AI266073 sz. vizsgálat során, ahol a max. 48 héten át kezelt betegek között előfordultak pszichiátriai kórképek (16%), idegrendszeri betegségek (13%) és emésztőrendszeri tünetek (7%).

Súlyos bőrreakciókról, pl. Stevens–Johnson-szindrómáról és erythema multiforméról; neuropszichiátriai mellékhatásokról (közöttük súlyos depresszió, öngyilkosság eredetű halál, pszichózisszerű magatartás, görcsrohamok); súlyos, a májat érintő eseményekről, pancreatitisről és tejsavas acidózisról (ami néha halálos volt) számoltak be.

Ritkán beszámoltak vesekárosodásról, veseelégtelenségről vagy nem gyakran előforduló proximalis renalis tubulopathia eseményekről is (közöttük Fanconi-szindrómáról), melyek néha csont rendellenességekhez vezettek (ritkán törésekhez hozzájáruló módon). Ajánlatos figyelemmel kísérni a vesefunkciót azoknál a betegeknél, akik efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxilt kapnak (lásd

4.4 pont).

HIV-vel HBV-vel is feltőzött betegeknél az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-kezelés abbahagyása a hepatitis akut súlyosbodásával járhat együtt (lásd 4.4 pont).

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil étellel együtt történő bevétele növelheti az efavirenz-

expozíciót és a mellékhatások gyakoriságának növekedését okozhatják (lásd 4.4 és 5.2 pont). A mellékhatások táblázatos összefoglalása

A mellékhatások az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal kapcsolatos és az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil alkotórészeinek antiretrovirális kombinációs kezelésekkel összefüggő klinikai vizsgálatok eredményeiből és a forgalomba hozatalt követő tapasztalatok alapján ismertek, s ezeket foglalja össze a lenti 2. táblázat szervrendszerek, abszolút gyakoriság és a mellékhatásokat kiváltó efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-összetevők szerint. Az egyes gyakorisági csoportokon belül a mellékhatások a súlyosság csökkenésének sorrendjében szerepelnek.

A gyakoriság meghatározásai: nagyon gyakori (≥ 1/10), gyakori (≥ 1/100 – < 1/10), nem gyakori (≥ 1/1000 – < 1/100), ritka (≥ 1/10 000 – < 1/1000).

Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil alkalmazásával összefüggő mellékhatások

Az AI266073 sz. vizsgálat során (48 hét; n = 203) észlelt, a kezelés során megjelent mellékhatások, amelyek lehetséges vagy valószínű összefüggésben álltak az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal, és amelyeket nem hoztak összefüggésbe az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil egyes hatóanyagaival, a következők voltak:

Gyakori:

• anorexia

  Nem gyakori:

• szájszárazság

• inkoherens beszéd

• fokozott étvágy

• csökkent libidó

• myalgia

1. táblázat: Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal társított mellékhatások azon efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil-összetevők szerint, melyeknek a mellékhatások tulajdoníthatók

   	Efavirenz	Emtricitabin	Tenofovir-dizoproxil
   Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
   Gyakori		neutropenia
   Nem gyakori		anaemia1
   Immunrendszeri betegségek és tünetek:
   Gyakori		allergiás reakciók
   Nem gyakori	túlérzékenység
   Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek:
   Nagyon gyakori			hypophosphataemia2
   Gyakori	hypertriglyceridaemia3	hyperglykaemia, hypertriglyceridae-mia
   Nem gyakori	hypercholesterinaemia3		hypokalaemia2
   Ritka			tejsavas acidózis
   Pszichiátriai kórképek:
   Gyakori	depresszió (1,6%-a súlyos)3, szorongás3, szokatlan álmok3,álmatlanság3	szokatlan álmok, álmatlanság

   	Efavirenz	Emtricitabin	Tenofovir-dizoproxil
   Nem gyakori	öngyilkossági kísérlet3, öngyilkossági gondolatok3, pszichózis3, mánia3, paranoia3, hallucináció3, eufória3, érzelmi labilitás3, zavarodottság3,agresszió3, katatónia3
   Ritka	befejezett öngyilkosság3,4, téveszmék3,4,neurózis3,4
   Idegrendszeri betegségek és tünetek:
   Nagyon gyakori		fejfájás	szédülés
   Gyakori	cerebellaris koordinációs és egyensúlyi zavarok3, aluszékonyság (2,0%)3,fejfájás (5,7%)3,figyelemzavar (3,6%)3,szédülés (8,5%)3	szédülés	fejfájás
   Nem gyakori	konvulzió3, amnézia3, rendellenes gondolkodás3, ataxia3, egyensúlyzavar3,agitáció3, reszketés
   Szembetegségek és szemészeti tünetek:
   Nem gyakori	homályos látás
   A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei:
   Nem gyakori	tinnitus, vertigo
   Érbetegségek és tünetek:
   Nem gyakori	kipirulás
   Emésztőrendszeri betegségek és tünetek:
   Nagyon gyakori		hasmenés, hányinger	hasmenés, hányás, hányinger
   Gyakori	hasmenés, hányás, hasi fájdalom, hányinger	emelkedett amilázszint, beleértve a pancreas-amilázt is, emelkedett szérum lipázszint, hányás, hasi fájdalom,dyspepsia	hasi fájdalom, hasi distensio, flatulencia
   Nem gyakori	pancreatitis		pancreatitis
   Máj- és epebetegségek, illetve tünetek:
   Gyakori	emelkedett glutamát-oxálacetát transzamináz GOT(ASAT),glutamát-piruvát transzamináz GPT(ALAT),emelkedett gamma-glutamil-transzferáz (GGT)	emelkedett szérum GOT(ASAT)-szint és/vagy emelkedett szérum GPT(ALAT)-szint, hyperbilirubinaemia	emelkedett transzaminázszintek
   Nem gyakori	akut hepatitis
   Ritka	májelégtelenség3,4		steatosis hepatis, hepatitis
   A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei:

   	Efavirenz	Emtricitabin	Tenofovir-dizoproxil
   Nagyon gyakori	bőrkiütés (középsúlyos-súlyos, 11,6%; minden fokozat,18%)3		kiütés
   Gyakori	pruritus	vesiculobullusos kiütés, pustularis bőrkiütés, maculopapulosus bőrkiütés, bőrkiütés, viszketés, csalánkiütés, bőrelszíneződés (fokozottpigmentáció)1
   Nem gyakori	Stevens–Johnson-szindróma, erythema multiforme3, súlyosbőrkiütés (< 1%)	angiooedema4
   Ritka	fotoallergiás dermatitis		angiooedema
   A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei:
   Nagyon gyakori		emelkedettkreatinkinázszint
   Nem gyakori			rhabdomyolysis2,izomgyengeség2
   Ritka			osteomalacia (csontfájdalommalés ritkán csonttöréssel jelentkezhet)2,4, myopathia2
   Vese- és húgyúti betegségek és tünetek:
   Nem gyakori			emelkedett kreatininszint, proteinuria, proximalis renalis tubulopathia (beleértve aFanconi-szindrómát is)
   Ritka			veseelégtelenség (akut és krónikus), akut tubularis necrosis, nephritis (beleértve az akut interstitialis nephritist is)4,nefrogén diabetes insipidus
   A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek:
   Nem gyakori	gynaecomastia
   Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók:
   Nagyon gyakori			fáradtság
   Gyakori	kimerültség	fájdalom, fáradtság

   1Az anaemia gyakori, a bőrelszíneződés (fokozott pigmentáció) pedig nagyon gyakori volt, amikor az emtricitabint gyermekgyógyászati betegeknél alkalmazták.

   2 Ez a mellékhatás a proximalis renalis tubulopathia következményeként fordulhat elő. Amennyiben ez az állapot nem áll fenn, akkor ez a mellékhatás nincs ok-okozati összefüggésben a tenofovir-dizoproxillal.

   3 A további részleteket lásd a 4.8 pontban, a Kiválasztott mellékhatások leírása c. részben

   4 Ezt a mellékhatást az efavirenz, az emtricitabin és a tenofovir-dizoproxil esetében is a forgalomba hozatalt követő ellenőrzés során figyelték meg. A gyakorisági kategóriát a klinikai vizsgálatokban efavirenzzel kezelt (n = 3969), vagy a randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatokban emtricitabint kapó (n = 1563), illetve a randomizált, kontrollos klinikai vizsgálatokban és a kiterjesztett hozzáférésű programban részt vett tenofovir-dizoproxilt kapó (n = 7319) betegek létszáma alapján elvégzett statisztikai számítással határozták meg.

   Kiválasztott mellékhatások leírása

   Bőrkiütés

   Az efavirenz klinikai vizsgálataiban a kiütések rendszerint enyhe-közepesen súlyos maculopapulosus bőrkiütések voltak, melyek az efavirenzkezelés megkezdését követő két héten belül jelentkeztek. A legtöbb betegnél a bőrkiütés az efavirenzkezelés folytatása esetén egy hónapon belül megszűnt. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil adása folytatható azoknál a betegeknél, akiknél a terápiát

   kiütés miatt szakították félbe. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil alkalmazásának újrakezdésekor megfelelő antihisztaminok és/vagy kortikoszteroidok adása javasolt.

   Pszichiátriai tünetek

   Fokozott a 2. táblázat efavirenzre vonatkozó oszlopában feltüntetett, súlyos pszichiátriai mellékhatások kockázata azoknál a betegeknél, akiknek kórelőzményében pszichiátriai kórképek szerepelnek.

   Idegrendszeri tünetek

   Idegrendszeri tünetek gyakoriak az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil egyik összetevőjével, az efavirenzzel kapcsolatosan. Az efavirenz klinikai kontrollos vizsgálataiban a betegek 19%-a észlelt közepesen súlyos-súlyos (2% súlyos) idegrendszeri tüneteket, és a betegek 2%-a hagyta abba a kezelést ilyen tünetek miatt. Ezek rendszerint az efaviren-terápia első 1-2 napjában kezdődtek, és az első 2-4 hét után rendszerint megszűntek. Gyakrabban léphetnek fel, ha az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxilt étellel együtt veszik be, ami valószínűleg az efavirenz megnövekedett plazmaszintjeinek tulajdonítható (lásd 5.2 pont). Úgy tűnik, hogy a gyógyszer lefekvés előtti bevétele javítja a tünetek tolerálhatóságát (lásd 4.2 pont).

   Efavirenz által okozott májelégtelenség

   A forgalomba hozatalt követően bejelentett májelégtelenséget (olyan eseteket is beleértve, amikor a betegeknek nem volt korábbi májbetegségük vagy egyéb azonosítható rizikótényezőjük) olykor fulmináns lefolyás jellemezte, és néhány esetben májátültetésig vagy a beteg haláláig progrediált.

   Vesekárosodás

   Mivel az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil vesekárosodást okozhat, a veseműködés monitorozása javasolt (lásd 4.4 és 4.8 pont, A biztonságossági profil összefoglalása). A proximalis renalis tubulopathia a tenofovir-dizoproxil elhagyása után általában rendeződött vagy javult. Néhány betegnél azonban a tenofovir-dizoproxil-kezelés megszakítása ellenére nem rendeződött teljes mértékben a kreatinin-clearance csökkenése. Vesekárosodás szempontjából veszélyeztetett betegeknél (például a kezelés megkezdésekor veseműködési zavar kockázati tényezőivel rendelkező, előrehaladott HIV-betegségben szenvedő vagy egyidejűleg nephrotoxicus gyógyszerekkel kezelt betegeknél) fokozottabb a kockázata annak, hogy a tenofovir-dizoproxil-kezelés megszakítása ellenére nem rendeződik teljes mértékben a vesefunkció (lásd 4.4 pont).

   Tejsavas acidózis

   A tenofovir-dizoproxil önmagában vagy egyéb antiretrovirális hatóanyaggal való együttes alkalmazása után néhány esetben tejsavas acidózist jelentettek. Hajlamosító tényezők fennállása esetén, pl. dekompenzált májbetegségben (CPT C osztály) (lásd 4.3 pont) szenvedő, vagy más, egyidejűleg alkalmazott, ismerten tejsavas acidózist okozó gyógyszerekkel kezelt betegeknél magasabb a súlyos, esetenként halálos kimenetelű tejsavas acidózis kialakulásának a kockázata a tenofovir-dizoproxil kezelés során.

   Anyagcsere-paraméterek

   Antiretrovirális terápia során a testtömeg és a vérlipid- és vércukorszint megemelkedhet (lásd 4.4 pont).

   Immunreaktivációs szindróma

   Súlyos immunhiányban szenvedő HIV-fertőzött betegekben a CART megkezdésekor a tünetmentes vagy reziduális opportunista fertőzésekkel szemben gyulladásos reakció léphet fel. Autoimmun betegségek (pl. Basedow-kór és autoimmun hepatitis) előfordulását is jelentették, azonban a bejelentések szerint a jelentkezésig eltelt idő rendkívül változó, és ezek az események a kezelés elkezdése után több hónappal is előfordulhatnak (lásd 4.4 pont).

   Osteonecrosis

   Osteonecrosisos esetekről számoltak be, különösen az általánosan ismert rizikófaktorú betegek, az előrehaladott HIV-betegségben szenvedők és a hosszútávú CART-ban részesült betegek esetében. Ennek gyakorisága nem ismert (lásd 4.4 pont).

   Gyermekek és serdülők

   Tizennyolc évesnél fiatalabb gyermekek és serdülők esetén nem állnak rendelkezésre megfelelő biztonságossági adatok. Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxil alkalmazása ebben a betegpopulációban nem javasolt (lásd 4.2 pont).

   Egyéb különleges betegcsoportok

   Idősek

   Az efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxilt 65 év feletti betegeknél nem vizsgálták. Tekintettel arra, hogy idős betegeknél nagyobb valószínűséggel fordul elő csökkent máj-, illetve veseműködés, ezért az idős betegek efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal való kezelésekor elővigyázatosság szükséges (lásd 4.2 pont).

   Vesekárosodásban szenvedő betegek

   Mivel a tenofovir-dizoproxil nephrotoxicitást okozhat, a veseműködés szoros monitorozása javasolt minden, enyhe vesekárosodásban szenvedő, efavirenz/emtricitabin/tenofovir-dizoproxillal kezelt betegnél (lásd 4.2, 4.4 és 5.2 pont).

   HIV/HBV vagy HCV vírussal is fertőzött betegek

   A GS-01-934 sz. vizsgálatban csak korlátozott számban voltak HBV (n = 13), illetve HCV (n = 26) vírussal is fertőzött betegek. Az efavirenz, emtricitabin és tenofovir-dizoproxil mellékhatásprofilja HIV és HBV vírussal, illetve HIV és HCV vírussal egyaránt fertőzött betegek esetében hasonló volt ahhoz, amit a kizárólag HIV-fertőzött betegeknél figyeltek meg. Ugyanakkor, amint az ebben a betegcsoportban várható volt, az GOT/ASAT és GPT/ALAT növekedés sokkal gyakoribb volt, mint általában a HIV-fertőzött betegek esetében.

   A hepatitis súlyosbodása a kezelés megszakítását követően

   HBV vírussal is fertőzött HIV-betegek esetében a kezelés megszakítását követően klinikailag és laboratóriumi vizsgálatokkal igazolható hepatitis alakulhat ki (lásd 4.4 pont).

   Feltételezett mellékhatások bejelentése

   A gyógyszer engedélyezését követően lényeges a feltételezett mellékhatások bejelentése, mert ez fontos eszköze annak, hogy a gyógyszer előny/kockázat profilját folyamatosan figyelemmel lehessen kísérni. Az egészségügyi szakembereket kérjük, hogy jelentsék be a feltételezett mellékhatásokat a hatóság részére az V. függelékben található elérhetőségek valamelyikén keresztül.

Tünetek

Egyes betegek, akik véletlenül naponta kétszer 600 mg dózisban vették be az efavirenzt, az idegrendszeri tünetek fokozott jelentkezéséről számoltak be. Egy beteg önkéntelen izomösszehúzódásokat tapasztalt.

Kezelés

Túladagolás esetén a beteget monitorozni kell a toxicitás tüneteinek megjelenésére (lásd 4.8 pont), és szükség esetén standard szupportív kezelést kell alkalmazni.

Az aktív szén esetleges alkalmazása elősegíti a fel nem szívódott efavirenz szervezetből való eltávolítását. Az efavirenz túladagolásának specifikus ellenszere nincs. Mivel az efavirenz erősen kötődik a fehérjékhez, nem valószínű, hogy dialízissel jelentősebb mennyiséget el lehetne távolítani a vérből.

Az emtricitabin dózis maximum 30%-a és a tenofovir dózis körülbelül 10%-a távolítható el hemodialízis útján. Ezidáig nem ismert, hogy az emtricitabin vagy a tenofovir eltávolítható-e

peritoneális dialízis útján.