QTc kalkulátor: Korrigált QT és Fridericia-képlet
Az EKG-n mért QT-intervallum korrigálása pulzusszám szerint (Fridericia és Bazett) a repolarizációs zavar és LQTS rizikóbecsléséhez.
Számítás a következőkkel
Pulzus
QT intervallum
QTc
Válaszoljon az összes kérdésre az eredmény megtekintéséhez
További információk
Figyelmeztetés
Ez az eszköz kizárólag oktatási célra szolgál, és nem jelent vagy helyettesít szakmai tanácsot. Az eszköz nem használható orvosi diagnózis felállítására és/vagy orvosi kezelés nyújtására.
Általános leírás
A QTc a korrigált QT intervallum, amely a kamrai depolarizáció és repolarizáció időtartamát méri az elektrokardiogramon (EKG). A QTc-t a pulzusszámhoz igazítják, mivel a QT intervallum fordítottan változik a pulzusszámmal. A QTc meghosszabbodása a kamrai ritmuszavarok, például a torsade de pointes és a hirtelen szívhalál fokozott kockázatával jár.
A QTc számítására leggyakrabban használt két képlet a Fridericia és a Bazett képlet. Mindkét képletet 1920-ban javasolták, az előbbit Thomas Fridericia, az utóbbit Henry Cuthbert Bazett. Mindkét képletet széles körben alkalmazzák a klinikai gyakorlatban és a kutatások során, de vannak bizonyos korlátaik, például a QT intervallum túl- vagy alulkorrigálása magas vagy alacsony pulzusszám esetén. A QTc kiszámítására más képletek is használhatók; nincs azonban konszenzus arról, hogy melyik képlet a legjobb vagy a legmegfelelőbb különböző helyzetekben.
A QTc fontos paraméter egyes gyógyszerek, különösen a QT meghosszabbodását okozó pszichotróp gyógyszerek kardiológiai biztonságosságának ellenőrzéséhez. A QTc segíthet továbbá a szív repolarizációját befolyásoló bizonyos veleszületett vagy szerzett állapotok diagnosztizálásában és kezelésében is. A QTc azonban nem tökéletes előrejelzője az aritmiakockázatnak, és más tényezőket, például az elektrolit-egyensúly zavarát, az iszkémiát és a genetikai tényezőket is figyelembe kell venni.
A QTc a korrigált QT intervallum, amely a kamrai depolarizáció és repolarizáció időtartamát méri az elektrokardiogramon (EKG). A QTc-t a pulzusszámhoz igazítják, mivel a QT intervallum fordítottan változik a pulzusszámmal. A QTc meghosszabbodása a kamrai ritmuszavarok, például a torsade de pointes és a hirtelen szívhalál fokozott kockázatával jár.
A QTc számítására leggyakrabban használt két képlet a Fridericia és a Bazett képlet. Mindkét képletet 1920-ban javasolták, az előbbit Thomas Fridericia, az utóbbit Henry Cuthbert Bazett. Mindkét képletet széles körben alkalmazzák a klinikai gyakorlatban és a kutatások során, de vannak bizonyos korlátaik, például a QT intervallum túl- vagy alulkorrigálása magas vagy alacsony pulzusszám esetén. A QTc kiszámítására más képletek is használhatók; nincs azonban konszenzus arról, hogy melyik képlet a legjobb vagy a legmegfelelőbb különböző helyzetekben.
A QTc fontos paraméter egyes gyógyszerek, különösen a QT meghosszabbodását okozó pszichotróp gyógyszerek kardiológiai biztonságosságának ellenőrzéséhez. A QTc segíthet továbbá a szív repolarizációját befolyásoló bizonyos veleszületett vagy szerzett állapotok diagnosztizálásában és kezelésében is. A QTc azonban nem tökéletes előrejelzője az aritmiakockázatnak, és más tényezőket, például az elektrolit-egyensúly zavarát, az iszkémiát és a genetikai tényezőket is figyelembe kell venni.
Képlet
Fridericia képlet:
QTc = QT intervallum / ³√(60/Pulzus)
Bazett képlet:
QTc = QT intervallum / √(60/Pulzus)
QTc = QT intervallum / ³√(60/Pulzus)
Bazett képlet:
QTc = QT intervallum / √(60/Pulzus)
Hivatkozások
Fridericia LS. Die systolendauer im elektrokardiogramm bei normalen menschen und bei herzkranken. Acta Med Scand. 1920;53:469–486.
Bazett HC. An analysis of the time-relations of electrocardiograms. Heart 1920;7: 353–37.
Taran LM, Szilagyi N. The duration of the electrical systole (Q-T) in acute rheumatic carditis in children. American Heart Journal, 1947;33(1):14–26. doi:10.1016/0002-8703(47)90421-3
Vandenberk B, Vandael E, Robyns T, et al. Which QT Correction Formulae to Use for QT Monitoring? Journal of the American Heart Association: 2016;5:e003264
Rautaharju, Pentti M., Borys Surawicz, and Leonard S. Gettes. "AHA/ACCF/HRS recommendations for the standardization and interpretation of the electrocardiogram: part IV: the ST segment, T and U waves, and the QT interval: a scientific statement from the American Heart Association Electrocardiography and Arrhythmias Committee, Council on Clinical Cardiology; the American College of Cardiology Foundation; and the Heart Rhythm Society: endorsed by the International Society for Computerized Electrocardiology." Circulation 119.10 (2009): e241-e250.
Drew, Barbara J., et al. "Prevention of torsade de pointes in hospital settings: a scientific statement from the American Heart Association and the American College of Cardiology Foundation." Circulation 121.8 (2010): 1047-1060.
Verzió
3
Az eszközről
A QTc a korrigált QT intervallum, amely a kamrai depolarizáció és repolarizáció időtartamát méri az elektrokardiogramon (EKG). A QTc-t a pulzusszámhoz igazítják, mivel a QT intervallum fordítottan változik a pulzusszámmal. A QTc meghosszabbodása a kamrai ritmuszavarok, például a torsade de pointes és a hirtelen szívhalál fokozott kockázatával jár.
A QTc számítására leggyakrabban használt két képlet a Fridericia és a Bazett képlet. Mindkét képletet 1920-ban javasolták, az előbbit Thomas Fridericia, az utóbbit Henry Cuthbert Bazett. Mindkét képletet széles körben alkalmazzák a klinikai gyakorlatban és a kutatások során, de vannak bizonyos korlátaik, például a QT intervallum túl- vagy alulkorrigálása magas vagy alacsony pulzusszám esetén. A QTc kiszámítására más képletek is használhatók; nincs azonban konszenzus arról, hogy melyik képlet a legjobb vagy a legmegfelelőbb különböző helyzetekben.
A QTc fontos paraméter egyes gyógyszerek, különösen a QT meghosszabbodását okozó pszichotróp gyógyszerek kardiológiai biztonságosságának ellenőrzéséhez. A QTc segíthet továbbá a szív repolarizációját befolyásoló bizonyos veleszületett vagy szerzett állapotok diagnosztizálásában és kezelésében is. A QTc azonban nem tökéletes előrejelzője az aritmiakockázatnak, és más tényezőket, például az elektrolit-egyensúly zavarát, az iszkémiát és a genetikai tényezőket is figyelembe kell venni.
A QTc számítására leggyakrabban használt két képlet a Fridericia és a Bazett képlet. Mindkét képletet 1920-ban javasolták, az előbbit Thomas Fridericia, az utóbbit Henry Cuthbert Bazett. Mindkét képletet széles körben alkalmazzák a klinikai gyakorlatban és a kutatások során, de vannak bizonyos korlátaik, például a QT intervallum túl- vagy alulkorrigálása magas vagy alacsony pulzusszám esetén. A QTc kiszámítására más képletek is használhatók; nincs azonban konszenzus arról, hogy melyik képlet a legjobb vagy a legmegfelelőbb különböző helyzetekben.
A QTc fontos paraméter egyes gyógyszerek, különösen a QT meghosszabbodását okozó pszichotróp gyógyszerek kardiológiai biztonságosságának ellenőrzéséhez. A QTc segíthet továbbá a szív repolarizációját befolyásoló bizonyos veleszületett vagy szerzett állapotok diagnosztizálásában és kezelésében is. A QTc azonban nem tökéletes előrejelzője az aritmiakockázatnak, és más tényezőket, például az elektrolit-egyensúly zavarát, az iszkémiát és a genetikai tényezőket is figyelembe kell venni.
